Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

/ KULCSÁR KÁLMÁN KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A békés átmenet esélyei Tegnap Kiskunfélegyházára lá­togatott dr. Kulcsár Kálmán, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, igazságügy-minisz­ter, aki részt vett a HNF kiskunfél­egyházi városi elnökségének ülé­sen, s időszerű kérdésekben eszme­cserét folytatott a testület tagjai­val. Ezt követően a városi nép­front tanácskozótermében meg­rendezett politikai gyűlésen Az át­menet politikai és jogi kérdései címmel tartott előadást. A népfront elnöke elöljáróban leszögezte, hogy az átmenet érde­kében a tekintélyuralmi, bürokra­tikus politikai rendszerből a plurá­lis, demokratikus politikai beren­dezkedés felé tartunk, mely utób­biban különböző politikai erők vesznek részt, aszerint, ahogy az ország lakosságától erre a felhatal­mazást a választások nyomán megkapják. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy hazánkban a változásokat objektív tényezők idézték elő, nem pusztán egyes pártok és politiku­sok szubjektív szándékai. A vál­toztatás igénye és szükségessége immár több mint 100 éve jelen van a magyar társadalomban. Először a XIX. század végén indult meg sikeres modernizáció, azzal a szán­dékkal, hogy az ország bekapcso­lódjék a világ folyamataiba. Am azt megakasztotta az első világhá­ború és az azután kialakult hely­zet,. s az 1940-es,. 50-es években nekilendült fejlődés sem teljesed­hetett ki a szovjet típusú politikai és gazdasági rendszer meghonosí­tása miatt. Bebizonyosodott, hogy •a modernizáció tekintélyuralmi rendszerben nem valósítható meg. Gazdasági megalapozása néhány országnak sikerült ily módon, de egy bizonyos szint után nem lehet tovább haladni a politikai nyitás nélkül azokban sem. Hogy hazánkban az átmenet bé­kés, abban kimutathatóan benne van a társadalomban jelenlévő po­litikai szervezetek és erők felis­merése: ezt a folyamatot csak ily módon lehet és kell végigvinni. Eh­hez jogi keretet ad a gyakorlatilag új, ám formájában régi, módosí­tott alkotmány, és az azokat kiegé­szítő, a politikai pártokról, az al­kotmánybíróságról, a választójog­ról, vagy az egyesülésről és a gyüle­kezési jogról, a népszavazásról szóló törvények. Mindezek meg­adják a jogállamiság alapvonásait De ahhoz, hogy a békés átmene­tet ne fenyegesse veszély a későbbi­(Folytatás a 2. oldalon) KIHIRDETTÉK A NÉPSZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYÉT 6101 szavazattal győzött az „ m . Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Válasz­tási Irodája szerda este a Parlament­ben megtartott sajtótájékoztatón — is­mertette az első országos népszavazás végeredményét. Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal írásos jelentéseiből kitű­nik: az ország 10 566 034 állampolgá­rából 7 824 775-en jogosultak válasz­tásra, s közülük 4 541 077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson. A szavazás napján a választók nyilván­tartásába 23 314 állampolgárt jegyez­tek be igazolás nélkül, 6581 személyt töröltek. Igazolással 43 225-en szavaz­tak; a szavazókörökben 2241 szavazni kívánót utasítottak vissza. Az országos népszavazás valameny- nyi kérdésben érvényes és eredményes volt — állapítják meg a jelentések. AZ ELSŐ-KÉRDÉSRE — Csak az országgyűlési választások után kerflljön- e sor a köztársasági elnök megválasztá­sára? —a választópolgárok54,92száza­léka (4 297 751) szavazott érvényesen. Közülük 2 151 926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és 2 145 825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101 Kik akarnak magyar autonóm területet Szlovákiában? Pozsonyban a „Magyar diákok és a közvélemény az erőszak ellen” elnevezésű csoport arra szólította fel kedden a Csehszlovákiában élő magyarságot, hogy ne csatlakozzon azokhoz, akik a magyar nemzeti kisebbség autonóm területének lét­rehozását kezdeményezték Cseh­szlovákiában, és hatámzottan uta­sítsa vissza az ilyen akciókat. A pozsonyi csoport nyilatkozatá­ban határozottan elítélte, hogy ál­taluk ismeretlen körök Kelet-Szlo- vákiában kampányt rendeztek ezzel a céllal, és leszögezte: áz akció ve­szélyes és meggondolatlan. Mint hangsúlyozza, a csehszlovákiai de­mokratikus átépítés feladata, hogy létrehozza mindazokat a feltétele­ket, amelyek a társadalom átszerve­zéséhez és a felgyülemlett problé­mákról folyó párbeszéd létrejötté­hez szükségesek. A csoport felszó­lítja a Csehszlovákiában élő ma­gyarokat, hogy határozottan uta­sítsák el az autonóm területre vo­natkozó kezdeményezést. MEGNYITJA: POZSGAY IMRE ÁLLAMMINISZTER Virágszépségverseny Kalocsán Kötészeti verseny, iparművészeti bemutató, folklórműsor A hétvégén rendezik meg a nyolcadik keceli virágkiállítást és kötészeti versenyt, az idei lesz a harmadik, amikor külföldi szakemberek is bemutat­koznak majd a homokhátsági nagyközségben. A nagyrendezvény megnyitója pénteken délután öt órakor lesz^a helyi nevelési központban; Pozsgay Imre államminiszter, a rendezvény fővédnö­ke mond beszédet. Közvetlenül az ünnepi esemény előtt hirdetik ki a kötészeti verseny végeredményét s adják át a legeredményesebbeknek járó díjakat, jutalmakat, a többi között a Petőfi Népe ajándékát. A fesztivál első napját látványos folklórprogram zárja majd. A háromnapos virágszépségversenyhez a hagyományokhoz híven szá­mos érdekes rendezvény is kapcsolódik. A legérdekesebb taláh a jeles keceli iparművész, B. Boros Ilona müveinek a tárlata lesz, melyet — ma, csütör­tökön’ délután | órakor — dr. Bánszky Pál művészettörténész ajánl a művészetbarátoknak. Lesz virágtombola, kisállat-bemutató, kötészeti tanácsadás is. Szomba­ton 13 órától Farkas János izsáki kaktusztermesztő és Szitás István bon- say-kertész tart előadást a különlegességet kedvelőknek. Majd az Euro- mark'Kft. korszerű kötészeti technikákat mutat be az érdeklődőknek. A község főteréről nap mint nap elindulnak a gyerekek kedvencei, a Mikulás-fogatok. ■ 1 A szervezőktől megtudtuk: a keceli fesztiválra félszáz kiállító (szövetke­zeti, állami és magánkertészet) hozza el virágait. __p_ p j___ sz avazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes ered­ményekhez képest nem változott. Kimutatás készült a 20 területi köz­pontban külön-külön összesített érvé­nyes szavazatok arányáról és arról js: az egyes megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvas­ható, hogy az érvényes szavazatok ará­nya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első kérdésben rendkívül szoros küz­delem Budapesten (igen: 59,15 százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13 százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67 : 47,33 százalék) és Tolna megyében (52,05:47,95) százalék dőlt el. A legkevesebben Zala megyében voksoltak igennel — az érvényesen sza­vazó 132 396 választópolgár 43,43 szá­zaléka. A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Or­szágos Választási Bizottság titkára — kérdésekre is válaszolva — tájékozta­tást adott azokról az esetekről is, ame­(Folytatás a 2. oldalon) Moszkva nem helyesli Bonn konföderációs elképzelését Nyilatkozatban marasztalta el Hel­mut Kohl nyugatnémet kancellár sza­kaszos újraegyésítési tervét a szovjet külügyminisztérium. A nyüatkozatot Jurij Gremitszkih szóvivő ismertette szerdán moszkvai sajtóértekezletén. „A kedden ismertetett bonni terv gyakorlati politikai kérdésként és az összeurópai folyamat időszerű eleme­ként kezeli az újraegyesítés ügyét. Nincs tekintettel más európai államok, min­denekelőtt az NDK érdekeire. Szembe­ötlő az a számítás, hogy az NDK-ban kibontakozó megújulási folyamat naci­onalista mederbe terelhető. Bonn meg­kísérli meghatározni az NDK-ban zajló reformok irányát és tartalmát. Az NDK-hoz fűződő kapcsolatok alakulá­sát egy sor feltételtől teszi függővé. El­megy egészen az NDK politikai és tár­sadalmi rendjének megváltoztatására irányuló követelésig. Ez a magatartás nincs összhangban sem a helsinki elvek­kel, sem a közös európai ház építése so­rán kialakuló új együttélési formákkal, sem pedig á szuverén államok közti érintkezés általánosan elfogadott nor­máival. Moszkva reméli, hogy Bonn nem veszti el realitásérzékét. Európá­ban számos államnak húsbavágó érde­ke az európai stabilitás, a második vi­lágháború után kialakult területi és po­litikai struktúrák megőrzése”. — Úgy értendő a nyilatkozat, hogy a Szovjetunió jelenleg ellenei a német újraegyesítést?— kérdezte meg a szóvi­vőtől a brit Reuter hírügynökség tudó­sítója. iS A kérdés nem így vetődik fel — felelte Gremitszkih. Kifejtette, hogy a Szovjetünjó nem áll egyedül a német (Folytatás a 2. oldalon) A KÖLTSÉGVETÉS A MEGYEI TANÁCS VB NAPIRENDJÉN Egymilliárd-százmillió jut a „nagy kalapból” Jelentős személyi változásokkal és létszámcsökkentéssel járó átszerve­zésre — korszerűsítésre — kerül sor a megyei tanács és végrehajtó bizottsá­gának szakigazgatási szervezetében a közeljövőben. Az erről szóló elnöki előterjesztést 4- melyet héttagú szakmai munkabizottság dolgozott ki, tegnapi ülésén már második olvasatban tárgyalta Bács-Kiskun Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület az előző ülésén tett észrevé­telekkel módosított szervezetkorszerűsítési javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. A vb felkérte a megyei tanács elnökét, Gaborják Józsefet, hogy terjessze azt a megyei tanács december 20-ai ülése elé, s egyben megbízta az elnököt, hogy a javasolt személyi változásokkal, illetve az egyes szak- igazgatási szervek megszüntetésével, átszervezésével, illetve újak létesítésé­vel kapcsolatban kérje ki az érdekelt miniszterek véleményét A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta Kőtörő Miklós pénzügyi osztályvezető és Nyilas Gábor megbízott tervosztályvezető szóbeli tájékoz­tatóját az 1990. évi megyei költségvetés tervezésének helyzetéről. Erről írásos beszámoló—idő híján—néni készülhetett a tegnapi vb-ülésre, mert még mindig meglehetősen képlékeny állapotban van a költségvetési terv. így például azt is csak a napokban hozták a megyék tudomására, hogy a tanácsok jövő évi finanszírozása az úgynevezett mormatív rendszerben történik majd 1990-ben, s hogy a központilag elosztható 20 milliárd forint­ból Bács-Kiskun megye mintegy egymilliárd-százmillió forinttal részesedik majd. Az összeg megyén belüli elosztásának rendjét még nem dolgozták ki. Az viszont már biztos, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, az úgyne­vezett céltámogatási rendszer jövőre még „működtethető”, beleértve a helyi tanácsok lakásépítési támogatását is. Az osztályvezetők arról is be­számoltak, hogy az oktatásügyi és az egészségügyi dolgozók, a 16 százalé­kos, automatikus bérfejlesztésen kívül, külön béremelésben is részesülnek. Elmondták továbbá: e szorongatott anyagi helyzetben Bács-Kiskun me­gyében egyetlen megkezdett beruházást sem kell leállítani. A költségvetési terven tovább dolgoznak, s a decemberi megyei tanács­ülés előtt még egyszer a vb elé kell azt terjeszteni. Ugyanakkor javasolják a megyei tanácsnak, hogy két olvasatban tárgyalja majd a tervet, s csak januárban hagyja jóvá. Köztudott, hogy az Országgyűlés a soron követke­ző, december 18-án kezdődő ülésszakán tárgyalja majd az ország jövő évi költségvetését. Ezért — Gaborják József megyei tanácselnök javaslatára .— a végrehajtó bizottság összegezte azon észrevételeit, melyeket a megye, képviselőinek figyelmébe ajánl. Erről a megyei képviselőcsoport december 6-ára tervezett ülésén kívánják tájékoztatni a honatyákat. A testület végül egyéb ügyekről tárgyalt, s" egyebek között elfogadta az 1989. évi fejlesztési kiadások és céltámogatások előirányzatának módosítá­sára tett javaslatot, melyet ugyancsak a megyei tanács decemberi ülése elé terjesztenek jóváhagyásra. Rapi Miklós Az új főkapitány: dr. Tóth Antal Holnaptól dr. Tóth Antal ezre­des a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány. A több mint 13 esztendeje ezt a tisztet betöltő dr. Fehér Géza vezérőrnagyot a Belügyminisztérium dicséretben részesítette. Ő november 30-ával nyugállományba vonul. Dr. Tóth Antal helyét dr. Bitó István ezre­des veszi át, aki eddig a Kecske­méti Rendőr-főkapitányság ve­zetője volt. Dr. Molnár Istvánt soron kívül alezredesi rangba, léptették elő, ő lesz a kecskeméti városi rendőrfőkapitány. Tegnap délelőtt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott parancsnoki értekezleten — me­lyen ezek a fontos bejelentések elhangzottak — többek közt dr. Horváth István belügyminiszter és Gaborják József, a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnöke is részt vett. „Olyan emberek léptek most ki a vezetésből, akik több éve jogot szereztek arra, hogy nyug.- díjba menjenek. Saját elhatáro­zásuk, hogy visszavonulnak, s a megérdemelt pihenést választ­ják.” — mondotta a belügynél történt személyi változásokról dr. Horváth István. Hangsúlyoz­ta, hogy kiváló munkatársaktól válik most meg a Belügyminisz­térium. Ám az a gárda, az a nem­zedék, amely most a vezetői munkához lát, felkészült az új követelményekre, és arra is ké­pes, hogy a régi értékeket meg­őrizne. Ezt követően dr. Fehér Géza vezérőrnagy megköszönte a mun­katársainak a feladatai ellátásá­hoz nyújtott segítséget, és gratu­lált az újaknak, bár hozzátette, meglehet, nincs miért, mert nehéz helyzetben lesznek. Ezzel egyetértve dr. Tóth An­tal, a most kinevezett rendőrfő­kapitány már a feladatokról be­szélt. Fontosnak tartotta, hogy a személyi változásokkal kapcso­latban elmondja, a megye hat rendőrkapitánysága közül ötnek új vezetője lesz. A rendőrség leg­alapvetőbb kötelességének tekin­ti, hogy egy polgári demokrati­kus folyamatot elősegitsen. Eh­hez azonban — tette hozzá — kulturált, törvényes és felelősség­teljes rendőri tevékenységre van szükség. B. A. • Dr. Tóth Antal, az új Bács-Kiskun megyei rendőr­főkapitány. t Gaborják József, dr. Horváth Ist­ván és dr. Fe­hér Géza ve­zérőrnagy. (Fotó: Walter Péter) Hol Yan Comaneci? Nadia Comaneci (28 éves) min­den idők legkiválóbb és leghíre­sebb tomásznője elmenekült Ro­mániából. Szerdán délig viszont csak annyi volt bizonyos, hogy az egykori bajnoknő kedden Magyar- csanádnál — útlevél nélkül mene­külve -4- többedmagával átlépte a határt, jelentkezett a hivatalos szerveknél' és közölte: Magyaror­szágon szeretne maradni. Ä kedd éjszakát a szegedi Royal Szállóban töltötte menekülttársaival együtt, szerdán hajnalban azonban el­hagyta szállását. Ä Csongrád Megyei Rendőr- Főkapitányságtól kapott tájékoz­tatás szerint a menekültek jelent­keztek az illetékes hivatalnál. Poli­tikai menedékjogot nem' kértek, csupán segítséget a magyarországi letelepedéshez. Comaneci kérése arra vonatkozott, hogy Szegeden kapjon ideiglenes letelepedési en­gedélyt. A Csongrád Megyei Hírlap szer­dai híradása arról számolt be, hogy Comaneci a határőröknek el­mondta: egy román férfi vezetésé­ivel előre megtervezték a szökést. Azért döntött így Comaneci, mert külföldi utazásait nem engedélyez­ték Romániában, hiába kapta sor­ra az ajánlatokat. Az otthoni jólét helyett a szabadságot választotta. * Közben már felajánlásokról is érkeztek hírek. A Sportsegély Bi­zottság például — amint azt a so­ros elnök, Jónyer István egykori asztaliteniszező világbajnok nyi­latkozta —1100 ezer forint rendkí­vüli támogatást szavazott meg a Romániából elmenekült olimpiai bajnoknőnek. Mivel tartózkodási helyéről ők sem tudnak, várják a jelentkezését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom