Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1989. november 11. i A HOLLANDOK NEM AKARNAK KISZORULNI A PIACRÓL Az érdekházasság az exportot is segíti A holland Euríbríd volt az első külföldi cég, amelyik csirkehúshibridjeivel tért hódított hazánkban. Huszonkét évvel ezelőtt kerültek be az első szülőpárok, s ezek utódjait!nevelték a nagyüzemek és a háztájik óljaiban. A Hunnia Hibrid Egyesülés taggazdaságai látták el az igénylőket alapanyaggal. S mivel ez kiváló húsminőséget adó hibrid volt, az 1970-es évek végén a hazai brojler hatvan százalékát adta a holland állomány. A cég éppen a magyarországi sikerei révén jutott piachoz a környező szocialista országokban. Bács-Kiskunban az egyesülésnek tagja Volt a Rémi Dózsa és a Jánoshalmi Petőfi Tsz is. Az egyesülés megszűnt, és augusztusban a volt tagok többsége — összesen tizennégyen, közöttük a megyénkben lévő két gazdaság is — megalakította a Hybro Hungária Kft.-t. Az új vállalat érdekessége: a negyvenmillió forint alaptőke nyolcvan százalékát a holland cég adta, s a Kaba melletti Tetétlen községben a Nádudvari Vörös Csillag Tsz baromfitelepét bérbe vették, ahol a hibrid nagyszülőpárjait tartják. Magyarországra került tehát a tenyésztési vonal, sőt a hibridet „fel- frissítették”, az új egyedek genetikai tulajdonságai jobbak a korábbiakénál. A nagyszülőpárok tojásaiból keltetett naposállatokat (ezek lesznek a szülőpárok, a fojásaikból keltetett csibédet viszik majd a baromfitelepekre, s hizlalják meg) a múlt hét végén elsőként a kft. legnagyobb taggazdaságába, a Rémi Dózsa Tsz-be szállították, ösz- szesen tizenötezer darabot (most hétfőn pedig még tízezret). Itt találkoztunk több szakemberrel, akiktől a vállalattá alakulás okairól és a baromfi- húspiac jelenlegi helyzetéről, vágható alakulásáról érdeklődtünk. Kettőn áll a vásár Fehér Andor, a kft. szakmai és kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a holland Eúribrid cég a világ brojlertermeléséből huszonöt százalékkal részesedik. Számukra eddig is fontos volt a magyar üzlet. Az utóbbi három-négy évben azonban ezén a piacon hibridjük fokozatosan Visszaesett, minőségi és-gazdasági szempontból egyaránt számtalan kifogás merült fel a hazai tenyésztők és hizlalók körében. Mindezt nem akarják teljesen a hollandok nyakába varrni, a saját gondjaink (például a tápok beltartalmi értékének romlása) ugyancsak közrejátszottak. Azonban az álr latelhullás növekedése, a tenyésztojás-termelés csők- ■ kenése, a gyengébb kelési átlag azt az érzetet keltette az egyesülés tagjainak körében, hogy a holland cég elhanyagolja magyar partnereit. Egy évvel ezelőtt javasolta dr. Babicz■ Ferenc, a Rémi Dózsa Tsz elnöke, hogy amennyiben a holland cég komolyan benn akar maradni a magyar piacon, adaptálja teljes technológiáját, tegye kompletté a hibridágazatot, s olyan tenyészalapanyaggal lássa el partnereit, hogy versenyképesek maradhassanak. — Az volt a véleményem — mondotta á téeszelnök —, ha valóban érdekeltek a hollandok, bizonyítsák be azzal, hogy nyolcvanszázalékos tőkerészesedésükkel közös vállalatot hoznak létre. Igaz, ebben az esetben kétségbe vonták a mi érdekeltségünket. Viszont bizonyítottuk: ha lenne (de nincs) húszmillió forintunk és ezzel belépnénk a kft.-be, az kevesebb értéket jelentene, mint egy évben a kétszázhúszezer szülőpár termeléséből származó nyereség! Vagyis a mi érdekeltségünk megvan, s a legnagyobb gonddal, figyelemmel akarjuk végezni a tenyésztést. Áremelés és kedvezmény A rémiek kockázata és érdekeltsége nem csekély a holland üzletben. Évente képesek huszonhatmillió naposcsirke értékesítésére. A jelenlegi igényt félgőzzel kielégítik. A most kapott jobb alapanyag reményt ad arra, hogy jövőre 16-17 millió naposállatot adnak le, ami a jelenleginél tizenkét forintos ár mellett nem csekély bevétel. De ennyi marad-e a csibe'értékesítési ára? — A számítások szerint húsz százalékkal kisebb -lesz a naposcsibe árának emelkedése — válaszolt dr. Babicz Ferenc. — Ez egyébként abból (is) adódik, hogy az előrejelzések szerint a szülőpárokat drágábban kapjuk, I a takarmányár-növekedés ugyancsak drágítja a termelést. A hibrid iránti keresletet kedvezményekkel is serkentjük. Teljes integráció keretében, naposállattal és takarmánnyal való kiszolgálás mellett, lehetőségeink szerint elsősorBan a kistermelőknek módot adunk arra, hogy a meghizlalt brojlerek 0 A múlt héten érkezett az első „felfrissített” szállítmány. Dr. Babicz Ferenc, a rémi Dózsa elnöke és Mannes Elkink, a Hybro Hungária Kft. ügyvezető igazgatója gusztálgatja a naposcsibéket. értékesítése után fizessék ki a csibék, a takarmány és a. gyógyszerek árát. j: ,t. A csirke a leggyorsabban forgatja a pénzt — szokták mondani, mivel 49-50 nap alatt 2,20-2,30 kilogrammra megnő, s egy kiló húst két kilogramm jó minőségű takarmányból állít elő. Ez azt jelenti, hogy aki vállalkozik, befekteti pénzét, hét hét múlva visszanyeri azt, haszonnal együtt. ' Versenyben kell nyerni A vázolt optimális helyzet egyik feltétele a piaci kereslet: itthon és külföldön mennyi csirkehúsra van igény? Különösen fontos az export és ennek gazdaságossága, mivel a feldolgozott összes húscsirke felét az ország külpiacon értékesíti. Mannes Elkink, a Hybro Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a következőképpen látja a lehetőségeket: — A baromfihús a legolcsóbb, ugyanakkor táplálkozás-élettani- szempontból a legkedvezőbb. Én igénynövekedésre számítok s arra, hogy javul, felfelé ível a baromfipiac. — Ugyanakkor a verseny is élesedik az-országok között. — Ez így van, s az nyer, aki olcsóbban, jobb minőségű csirkével tud megjelenni a piacon. Magyarországnak jók a lehetőségei, akár a takarmánytermelést, a csirketartást vagy a -hizlalást nézzük. Megfigyelhető, hogy a brojlerhústermelés a világban kezd egyes országokra koncentrálódni, s ezek közé tártozik Magyarország is. Hosszabb távón- fellendülésre, további piaci térnyerésre számítok. Ezért hoztuk létre döntő tőkerészvételünkkel a közös vállalatot. Hozzá akarunk járulni a jelenleginél gazdaságosabb termeléshez. A kft.-ben jelentős szakmai és anyagi erő összpontosul a holland és a magyar partnerek között, s együttes érdekünk, hogy tisztes profithoz jussunk. — A közös vállalat létrehozásában szerepet játszott-e a hazánkban tapasztalható politikai-társadalmi átalakulás, a garanciákat is megfogalmazó gazdasági nyitás?• . ' ' ’s * — Természetesen, cégünk bizalma részben erre alapozódik. A demokratizálódás érzékelése mellett vám nak még bizonytalansági pontok. Ilyen például: mir lyen adórendszer lesz, hogyan adózunk, milyen gazdaságszabályozási környezetben kell dolgoznunk stb. Úgy ítéltük meg, hogy pozitív irányú, gazdaságélénkí. tő politika következik az eljövő esztendőkben is, s ez. további kedvező lehetőségekre ad reményt. — Terveik között szerepel az is, hogy közösen jelennek meg harmadik ország piacán ? — Ez elsősorban a brojlerexportra vonatkozik, mivel cégünk a végtermék-értékesítőkkel, -feldolgozókkal, -felhasználókkal is kapcsolatban vah. Marketing- tevékenységünkkel el akarjuk érni, hogy az Euribrid- végterméket minél nagyobb mennyiségben vegyék meg külföldön, s ennek következményeként is növekedjen az ország húsexportja. Csabai István NÉHÁNY AN MÁR JELENTKEZTEK A LEENDŐ SZÁMVEVŐSZÉKHEZ Búcsú a népi ellenőrzéstől Az Országgyűlés októberi ülésszakán elfogadta az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel tulajdonképpen arról is döntött, hogy a népi ellenőrzés intézménye 1990. január elsejével megszűnik. A visszaszámlálás — vagy nevezhetjük félszámolásnak'is — ezzel megkezdődött, pontosabban: folytatódik. A megyei és városi népi ellenőrzési bizottságok munkatársai ugyanis már hónapokkal ezelőtt szedelődzködni kezdtek, hiszen nem villámcsapásként érte őket októberben a hír, hogy a KNEB-et egy új ellenőrzési apparátusnak kell felváltania. Szvorény János, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke még á helyén van, igaz, nagyon magányosnak tűnt, amikor felkerestük. — A munkatársai mind elmentek? — Néhányan már korábban találtak maguknak munkahelyet, többen pedig december elsejével távoznak. A közhiedelemmel ellentétben a megyei népi ellenőrzés nem rendelkezett olyan nagy apparátussal: huszonhárom függetlenített munkatársunk volt. A népi ellenőrök száma ezerháromszáz, de ők nem függetlenítettként, hanem társadalmi munkában, díjazás nélkül végezték a munkájukat. — Amire ezentúl nem lesz szükség... — így van. Az Állami Számvevőszék csak alkalmazottakkal, illetve fizetett szakemberekkel dolgozik. Néhány kollégám is jelentkezett arra a felhívásra, amely még az Országgyűlés ülése előtt jelent meg és munkatársakat keresett a leendő számvevőszékhez. A pályázatokat a terv- és költségvetési bizottságnak kellett elküldeni. —Szóval a bizottság, úgymond, megelőlegezte az Országgyűlés döntését?. — Nincs egészen igaza, ha ilyen rosz- szallóan teszi fel a kérdést. Várható volt, hogy a parlament megszavazza a törvényt, méghozzá úgy, hogy a számvevőszék jövő év elején kezdje meg munkáját. Ebben az esetben pedig a rendelkezésre álló idő nagyon szűk, haladéktalanul meg kellett kezdeni a munkatársak toborzását. Más kérdés, hogy a számvevőszék működéséhez néhány nagyón fontos feltétel hiányzik, ezeket egyes képvisélők szóvá is tették. Személyes véleményem szerint bizonyos mértékig az is feltétel, hogy pontos szervezeti felépítés és működési szabályzat legyen, amelynek ismeretében már gyűjteni lehet az apparátust. És nem fordítva. De, hangsúlyozom: ez is személyes véleményem, és nem zárja ki, hogy a számvevőszék végül is megfeleljen a feladatának, ha az összes többi feltétel megvan. Például valós információkhoz jut az államháztartás ügyeiről. — Az Állami Számvevőszék is kiépít-e megyei „hadállásokat”, 'mint a népi ellenőrzés? — Tudomásom szerint öt regionális szervezete lesz, de elképzelhető, hogy a megyeszékhelyeken is létrehoznak egykét fős irodákat, Ez valószínűleg attól í is függ, belefér-e a 280 fős összlétszám- ba, amekkorára a számvevőszék apparátusát tervezik. — A képviselők azt is szóvá tették, hogy egyes feladatkörök, amelyek eddig a népi ellenőrzéshez tartoztak, gazdátlanul maradnak. Például a lakossági panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálása.- Valószínűleg kialakulnak majd ezek kivizsgálásának formái is. Az állampolgár ilyen ügyekben a közigazgatási bírósághoz fordulhat; egyetlen hátulütője a dolognak, hogy ez nem lesz ingyenes. Lesznek feladatok, amelyeket a cégbíróság vesz át, másokat nyilván az ügyészség. Az alkotmányban szerepel egy fontos új jogintézmény. Ez pedig az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa. Ezt az intézményt 1992-ig kell felállítani, a biztost az Országgyűlés választja meg, és évente kell tevékenységéről beszámolnia. Ez nem lebecsülendő intézmény, hiszen a vétkest — államigazgatási szervet, vállalatot — a biztos az Országgyűlés előtt elmarasztalhatja. ' ■ » — Van-e st megyei népi ellenőrzési bizottságnak befejezetlen vizsgálata, amelynek iratait esetleg zárolni kell és átadni a számvevőszéknek? — Nincs. Minden folyamatban lévő ügyet lezártunk, az utoísó negyedévre tervezett vizsgálatokat pedig be sem indítottuk. Iratainkat a megyei levéltár veszi át, bárki megtekintheti őket, nem titkosak. A pártot, a KISZ-t; a bíróságot és az ügyészséget egyébként sem vizsgálhatta a népi ellenőrzés semmilyen ügyben, ilyen információkhoz tehát nem lehet hozzájutni az iratokból. — A népi ellenőrzést több mint harmincéves működése során érték bizonyos bírálatok... — Nem vonom kétségbe, hogy olykor jogosan. Nézze, amilyen társadalmi-politikai közegbén működött, olyan volt maga a népi ellenőrzés is. Nem tudta függetleníteni magát. Kaptunk mi is telefonokat, ha erre gondol. Volt itt olyan megyei vezető, aki nemcsak azt akarta megmondani, mit ne vizsgáljunk, hanem azt is, hogy mit igen, illetve ki ellen indítsunk vizsgálatot. Igyekeztünk ellenállni, többnyire sikerrel. Más kérdés, hogy hiába fejeztünk be eredményesen egy-egy ügyet, később nem történt semmi. A szankciók, a büntetés kiszabása soha nem volt a népi ellenőrzés feladata. Azt mondhatom, hogy körülhelül két év óta gyakorlatilag nem történt semmi azután, hogy ilyen-olyan visszásságokat feltártunk. A közvélemény pedig a népi ellenőrzést marasztalta el. Hadd mondjak még valamit. 1984-ben, amikor módosították a népi ellenőrzésről szóló törvényt, a KNÉB-nek volt egy olyan javaslata: legyen az Országgyűlésnek alárendelve, és vizsgálhassa a2 állami költségvetést. A javaslatból annyi maradt, hogy a KNEB köteles a költségvetést és a zárszámadást véleményezni, de csak a Minisztertanács előtt. Az Országgyűlés elé már csak a Minisztertanács anyaga került. Mivel a KNEB a kormány ellenőrző szerve volt, észrevételei meg is rekedtek ezen a szinten. Tudomásom szerint csak az egyik utolsó költségvetési vitánál kapták meg a KNEB-véleményt a terv- és költségvetési bizottság tagjai. Abban már nem vagyok biztos, hogy valamennyi képviselő is. Mellesleg: a törvénymódosítás után a KNEB elnöke a Minisztertanács tagja lett. Lehet rajta vitatkozni, hogy ez büntetés, fájdalomdíj, avagy jutalom volt-e... Magyar Ágnes A MAGAZYN POLSKI ÍRJA: Hogyan építkeznek a japánok? A japánok legyőzhetetlenek. Újabban építészetükkel lepik meg a világot. Szakmai körökben új világ felfedezőinek tartják a fiatal japán építészeket. Nem csak otthon építenek. Európából is, de különösen Amerikából kapnak megrendeléseket. • Az új japán építészeti irányzat semmiben sem képviseli a tipikus japán építészetet. Arata Iszozaki, az irálfyzat úttörője épületeit „tökéletes bűnténynek” nevezi, bár áz amerikaiak magasztalják a korszerű művészet múzeumát, amely az ő tervei szerint épült nemrég Los Angelesben. Iszozaki társai egy kissé az ő árnyékában maradnak, bár lakóházaik nem kevésbé meglepőek. A fiatal japán építésznemzedék művei a modern világ ellen tiltakoznak. Ez az a nemzedék, amely úgy érzi: a gyors gazdasági fejlődés légkörében elvesztette életörömét. Munkájukkal ezért tiltakoznak minden ellen, amit az új Japánban hirdetnek, ami túl felszínes, ami nem méltó áz emberhez. És ilyen sok van — mondják. Irányzatuk a japán nagyvárosok káoszával és anarchiájával szemben az önuralmat fejezi ki. Házaik és lakásaik a csend kolostori békességű szentélyei. Tiltakozásul a mai világ viszonylagossága ellen, a fiatal japán nemzedék védekezésre szolgáló házakat tervez, olyan lakásokat épít, amelyekben az emberek úgy érzik, távol kerültek a lármától, a külső élet zsivajától, kiléptek az ismeretlen felé haladó állandó versenyfutásból,' Ez az elszigetelődési törekvés még az .olyan hagyományosabb épületeken is megérezhető, mint Maszako Hajasi kertvárosi villatervei, vagy Oszamu Isi falusi házai. • Csakhogy a valóságban ezekről a — városon kívül épített, idilli környezetű íl- házakról a 120 milliós Japán többsége legfeljebb álmodozhat. A városokban nagy hangyabolyokra emlékeztető zsúfoltságban élnek egymás mellett. Amennyire elsők a gazdaságban, annyira utolsók ebben a tekintetben. Az ország fővárosában 12 millió lakos harcol egymással minden egyes négyzetcentiméterért. Az átlag európai számára szinte hihetetlennek tűnik, hogy Tokióban az építésügyi minisztérium által kiadott kötelező szabványok szerint egy kétgyermekes családnak legfeljebb 43 négyzetméter alapterületű lakása lehet, aminimálisalapterület pedig27,5 négyzetméter számukra. Azt a luxust, hogy egy családtagra 15 négyzetméter jusson, csak kevesen engedhetik meg maguknak. A legkisebb jövedelmű munkások és azegyetemi hallgatók kénytelenek beérni 7-10 négyzetméterrel. A tokiói lakások —nyúlketrecek. A lakóépületek között szabadön maradt teret'is a minimumra csökkentették. A családi házak 40-70 négyzetméteres telken állnak, a legközelebbi szomszédtól gyakran csak 60-80 centiméter, az úttesttől pedig alig egy méter választja el őket. A lakásokat még zsúfoltabbá teszi, hogy telerakják őket tartós fogyasztási cikkekkel. A japánok már régen lemondtak a valamikor nagy ra becsült üres szobákról, és ma már 30-40 négyzetméteren művésziénél tudják helyezni gyermekeiken, sőt gyakran anyósukon és'apósukon kívül a színes televiziót, a video- és sztereoberen- dezést, az automata mosógépet, a hűtőgépet, a varrógépet, és sokszor még a pi- anínót is. A belső zűrzavart csak fokozza az utcáról beáradó lármái Nem lehet véletlen, hogy egyre több japán követ el öngyilkosságot. Valóságos csoda, hogy ebben a káoszban még van kedvük gyarapítani családot. Ám a japánok erre is gondoltak, és életük intimitásait kimentik saját lakásukból:, a több mint 30 000 „szerelmi menedékhelyet” főleg házaspárok látogatják. Mihelyt véget ért 1 háború, a japánok igyekezték gyorsan elérni a nyugati színvonalat és megfelelni a XX. századi követelményeknek. Ez az építkezésben is megnyilvánult: a XIX. századi palo- tastílust-korszerűnek tartott elemek váltották feli A nemzetközi stílusnak megfelelően Japánban is szekrényekre és 'dobozokra emlékeztető házak épültek. Az építőipart tisztviselőkből és nagyüzemekből álló kartell uralta. A kívülrekedt építészeknek nem volt túl sok esélyük a sikerre. Ez az irányítási-struktúra egészen mostanáig alig változott. Az építőipar 40 százalékát öt konszern irányítja, szinte valamennyi középület terveit 10 nagy tervezőiroda készíti el. A 480 000 nyilvántartott tervező és kivitelező építészmérnök többsége az építőipari vállalatok tervezőosztályain dolgozik. Az önálló kis tervezőirodák nem jutnak nagyberuházásokhoz," és a külföldön megbecsült független építészek otthon csak ritkán kapnak elismerést. Természetesen elégedetlenek ezzel a helyzettel, éppen úgy, mint negyedszázaddal ezelőtt az akkori fiatal japán építésznemzedék, amely az úgynevezett „anyagcsere”-irányzatot képviselte: cserélhető részekből és elemekből álló úszó vagy egyéb városokat terveztek. A hatvanas evek „anyagcsere”-korsza- kára nehéz betonmonstrumok emlékeztetnek. A következő évek a japán építészetben is kijózanodást hoztak. A modernizmus végképp vereséget szenvedett, és. az építészek megint keresni kezdték reális lehetőségeik határait. Közülük az egyik első, aki két lábbal állt a földön, Arata Iszuzuki volt, őt Japánban a konzervatívok idegennek nevezik meglepően eredeti épületei miatt. O is világpolgárnak tartja magát, aki véletlenül Tokióban lakik, és csak ritkán használ fel terveiben japán motívumokat, mégis tipikus japán, és a nemzetére jellemző tehetséggel veszi át és változtatja meg saját elképzelései szerint az idegen hatásokat. Japán határain kívül Iszazaki a legnépszerűbb és a legkeresettebbjapán építész. Fiatal tehetségekben pedig nincs hiány, sőt néhány tanítvány már felül is múlta mesterét. Munkájukban a jellemző tendenciák: a rend keresése, olyan lakóhelyiségek tervezése, amelyekben az ember nyugodtan meditálhat, kipihenheti az őrült világ stresszhatásait. Közülük egyesek természeti elemeket építenek be terveikbe, hogy hangsúlyozzák az ember és a termeszét kapcsolatát, mint Kijo Rokkaku.-Mások, mint Oszámú Isijama is, kizárólag ipari hulladékokat használnak fel épületeik nyersanyagául, és hullámlemezekből, csövekből, színes üvegből szinte mesebeli házakat állítanak össze. Egy másik új irányzat, amelynek képviselője a zen-buddhista Takefumi Aida, a csendre és szinté a teljes ürességre törekszik. Alig enged meg magának néhol egy kevéske színt. Főleg géometriai idomokkal dolgozik, csaknem minden díszítés nélkül. Lehetséges, hogy a közeljövőben ezek az új japán építészeti irányzatok fognak uralkodni áz országhatárokon kívül, a világ többi részében? „Ha ma beszélhetünk avantgárdról, akkor ez az” — mondta nemrég a fiatal japán építészek csoportjáról Ada Louise Huxtable ismert amerikai kritikus. És a világ szakmai köreiben is általános az a-vélemény, hogy az építészetben a századvéga fiatal japánoké. (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) (Fotó: Straszer András)