Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
HRHHUHnnnHHBIHHHHUHnHnBHHHnBiHnni POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 276. szám Ára: 4,30 Ft 1989. november 21., kedd " ' .. . '»WA»- ~. • A Nemzeti Agrár Kerekasztal megtartotta első plenáris ülését Hétfőn az Országházban tartotta első plenáris ülését a Nemzeti Agrár Kerekasztal. A tanácskozás összehívását az Agrárreformkörök Egyesülete kezdeményezte. Az ülésre a mezőgazdaság és a falu fejlesztésében érdekelt politikai partok, a termelő- és a fogyasztási szövetkezetek érdekkepviseleti szervezetei és más szövetségek — összesen 19-en — küldtek képviselőt; jelen volt a MÉM képviselője is. Megnyitó beszédében Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke méltatta annak jelentőségét, hogy az ágazatok közül elsőnek az agrárszféra képviselői ültek le egy asztalhoz, azért, hogy a politikai kérdések tisztázásán kívül a szakterület gazdasági ügyeinek megtárgyalására is sort kerítsenek. A kerekasztal résztvevői megvitatták, majd elfogadták munka- programjukat. A témaköröket szekció-, illetve plenáris ülésen vitatják meg, majd a kialakított álláspontjukról tájékoztatják az érdekelteket: a főhatóságokat, valamint a parlament illetékes bizottságát. Nagy Tamás, az Agrárreformkörök Egyesületének elnöke, a kerékasztal szervezői nevében elmondotta: az agrár kerekasztal gyors véleménynyilvánítására azért is szükség van, mert közeleg az érdekképviseleti szervezetek — a TOT, a Szövosz, az állami gazdaságok stb. — kongresszusainak időpontja; a kerekasztal résztvevőinek egységes véleményére ott is kíváncsiak lesznek. így például arra, hogy miként vélekednek a különféle pártok és szervezetek az agrárágazat és a népgazdaság viszo- (Folytatás a 2. oldalon) Hazakerült a köztársasági külügyminisztérium pecsétje Fábry Pál, a második világháború utáni Magyar Köztársaság egykori diplomatája visszajuttatta a külügyminisztérium egykori pecsétjét -— az új Magyar Köztársaságnak. A bélyegző, kalandos úton, előbb a rodostói Kossuth Múzeumba, majd Amerikába került. Fábry Nagy Ferenc kormányának törökországi ügyvivője volt, és a magyarországi politikai fordulat után az Egyesült Államokba emigrált. Magával vitte a Magyar Köztársaság külügyminisztériumának bélyegzőjét, amelynek hasznosítását is mérlegelték. Varga Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke emigrációs kormány felállítását tervezte, amely útleveleket is adott volna ki. A terv nem valósult meg. A bélyegző a Szabad Európa Rádió páncélszekrényébe került az Egyesült Államokban. Fábry Pál, aki ma New Orleansban él, a napokban ünnepélyes keretek között átadta a köztársasági külügyminisztérium pecsétjét az új Magyar Köztársaságnak. Gesztusát megköszönve, Horn Gyula külügyminiszter nevében Várkonyi Péter washingtoni magyar nagykövet vette át az értékes emléket. Bizottság felügyeli a rádiót és a televíziót Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői, soron kívüli üléséről Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő az alábbi tájékoztatást adta: Németh Miklós beszámolt Heimnt Kohllal, az NSZK szövetségi kancelláijával folytatott tárgyalásáról A Minisztertanács, tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a kialakuló demokratikus többpártrendszerbe való békés átmenetben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió játszik, elhatározta e nemzeti intézmények vezetési szerkezetének megváltoztatását. Megszünteti a pártállami formából még megmaradt irányítási gyakorlatot. Ezt kívánták a politikai egyeztető tárgyalások résztvevői és ez következik a Magyar Köztársaság alkotmányából, valamint az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvényekből. Ennek megfelelően a kormány a televízió és a rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett felügyelőbizottságra bízza. A felügyelőbizottság feladata a két legfontosabb nemzeti tömegközlési eszköz munkájának általános felügyelete, szervezetüknek a nemzeti közlési követelmények szerinti alakítása és az első számú vezető kinevezése. Fő céh az állampolgárok hiteles, független tájékoztatása. A Minisztertanács elnöke a felügyelőbizottság munkájának összehangolására koordinátornak kinevezi Kőhalmi Ferencet A felügyelőbizottság megbízatása az országgyűlési választások után létrehozandó kormány megalakulásáig tart. Ezzel a határozattal megszűnik az államminiszter sajtót és tájékoztatást felügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távirati Iroda kormányzati felügyeletét a művelődési miniszter látja eL A Minisztertanács elfogadta a vezető állami tisztségviselők, valamint az országgyűlési képviselők munkadíjáról szóló törvényjavaslatot. 1990. január 1-jétöl a fizetéseket nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés határozza meg, de az államfő, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei munkabérét továbbra is a miniszteri fizetés százalékában állapítják meg. (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós az NSZK-ban Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancelláija és Németh Miklós magyar miniszterelnök vasárnap este többórás intenzív munkatárgyaláson találkozott a kancellár ludwigshafeni házában — közölte hétfőn a bonni kormányszóvivő. A közlemény állal igen barátinak minősített véleménycsere középpontjában a gazdasági együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok további kiépítésének kérdései álltak. A két kormányfő ezenkívül tárgyalt Kelet- és Délkelet-Európa, valamint általában a nyugat—keleti kapcsolatok időszerű fejleményeiről. A szövetségi kancellár tájékoztatta a magyar miniszterelnököt az európai közösség 12 állam- és kormányfőjének előző esti, párizsi megbeszéléseiről. Mindketten egyetértettek abban, hogy a fejlemények egész Európában döntő szakaszukhoz értek, ami megköveteli a Nyugat és Kelet közötti fokozott politikai és gazdasági együttműködést. Gyógyítás és kereskedelem (4. oldal) Pirtói életsors (5. oldal) Ma reggel újra összeül az Országgyűlés, és várhatóan péntek estig ülésezik — ha sikerül akkorra befejezni munkáját. Mielőtt a napirendről, az asztalra kerülő fontos, döntésre váró kérdésekről beszélnénk, érdemes visszatekinteni a törvényhozás ez évi munkájára. Minden újságolvasó előtt világos, hogy abban a feszült belpolitikai légkörben, ami ma ■ Magyarországon van, az Országgyűlésre hatalmas, néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen nyomás nehezedik. Ez az Országgyűlés módosította az alkotmányt, az államformát, alkotta meg az egyesülési törvényt és a párttörvényt, a közvélemény nyomására szentesítette a kormánynak a munkásőrséget feloszlató rendeletét, de sorolhatnánk még a rendkívülfontos, jövőnket illetően előremutató és bizonyos szempontból magát a jövőt is meghatározó törvényeket. Az elkövetkező négy napon — de nem kizárt, hogy a népszavazást követő napon az elvégzendő munka mennyisége miatt a parlament kénytelen lesz folytatni ülésszakát, s igy az több is lehet — a közvélemény nagyon fontos döntéseket vár a törvényhozóktól. Mint ismeretes: elkészült a kormány 1990—1992 közötti, három évet átfogó gazdasági csomagterve, amit ezen az ülésen kellene elfogadni. Í Még semmi sem történt, még nem gyűltek össze a honatyák, e csomagtervvel kapcsolatosan Máris olyan mennyiségű kétkedő kérdés merült fel, amely annak az árnyékát is előrevetíti, hogy nem fogadják el a tervet. Legkésőbb a jövő nyárig országgyűlési választásokat kell tartani, immár többpártrendszeri alapon. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy a ma hivatalban lévő kormány milyen alapon készített három évre gazdasági tervet. Néhány képviselőtől magam is azt hallottam, hogy többedmagukkal arra kívánják szorítani a kormányfőt és néhány minisztert, hogy igazi, reális pénzügyi képet tárjanak a törvényhozás elé. Az utóbbi időben ugyanis a kormányhivatalokból olyan információk szivárogtak ki, miszerint a nyilvánosságra hozott adatok nem valósak. Ezek a kérdések nyilvánvalóan az ország adósságállományára, a hitelek és kölcsönök törlesztési módjára is vonatkoznak majd. Azt, hogy irreális volt három évre terveznie a kormánynak, Berend T. Iván professzor, a Minisztertanács tanácsadó testületének I elnöke is megerősítette. E testület véleménye szerint I legfeljebb 3-6 hónapra lett volna szabad tervezni. Hasonlóan problematikus az adótörvény módosí- I tása is. Ahány bizottság csak megtárgyalta ezt a I kérdést, annyi vetette el és nem kevesebb mint 100 a módosítási indítvány érkezett ezzel kapcsolatban. \ Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az adótörvény I még mindig korlátja a vállalkozásoknak, és nem I utolsósorban erősen sújtja a gyermeket nevelő bér- i bői. és fizetésből élőket. Alapvető nézetkülönbség I mutatkozik a kormány és a vállalkozók között a f vállalkozási adóval kapcsolatban és a vállalkozási I kölcsönök törlesztését illetően. Magas, a gazdasági I fejlődést egyáltalán nem szolgáló mértékű a vállal- I kozási nyereségadó, a vállalkozói kölcsönök és hite- I lek törlesztése pedig a piacgazdaságokban példátlan 1 módon van szabályozva. Amíg az állam a valutaköl- I csönöket a felvételt követően évek múlva kezdi tör- I leszteni, addig a vállalkozók a forintban felvett köl- I csöneiket a felvételt követő 30 napon belül megkez- I dik visszafizetni. Ha mindehhez hozzászámítjuk, I hogy az adótörvény teljes mértékben figyelmen kívül I hagyja a két számjegyű inflációt, akkor nyugodtan I mondhatjuk, hogy nagy parlamenti csatára van kilátás, ahol a kormány igen nehezen fogja megvédeni álláspontját. Országszerte közismert, hogy Bokor Imre ezredes — akit azóta miniszteri rendelettel nyugdíjaztak . — könyvet írt, Kiskirályok mundérban címmel, melyben bemu&tja a hadsereg legfelsőbb vezetőinek anyagi természetű és egyéb durva visszaéléseit. A miniszterelnök utasítására parlamenti bizottság alakult a könyvben foglaltak kivizsgálására. Úgy hírlik, e bizottság a parlamenti ülésszakon le fog mondani, mert eddigi vizsgálódásai során azt állapította meg, hogy a Bokor ezredes könyvében foglaltak a hadseregen belüli visszaéléseknek csak töredékét tartalmazzák.. Már a múlt héten elterjedt a híre, hogy a bős— nagymarosi vízlépcső körül kialakult helyzet miatt a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter távozik hivatalából, igy tehát Maróthy László feltehetően az ülésszakon búcsút mond bársonyszékének. Hegyes Zoltán KOPOGTATÓCÉDULÁK A SZEMÉTBEN Megyénkben csak elvétve fordult elő Más címeken, olykor a kukákban találnak választási értesítőket (kopogtatócédulákat) Budapesten — tudtuk meg a tévéhíradó szombat esti első kiadásából majd a rádió vasárnap délután közvetített vitaműsorából is. Tapasztaltak-e megyénkben hasonló eseteket? Kérdésünkre Zombori Mátyás, az SZDSZ kecskeméti szervezetének ügyvivője, a megyei választási bizottság tagja válaszolt: — A népszavazás lebonyolításának tisztaságát veszélyeztető tudatos provokációról nem értesültünk. Az viszont igaz, hogy elvétve találtunk az utcán, a lépcsőházakban kopogtatócédulákat. Ennek oka szerintem az, hogy meg akarták takarítani a hét és tél millió szavazati joggal rendelkező állampolgárnak küldendő boríték és postaköltség árát. Emiatt társadalmi munkásokra béták a házhoz szállítást. Ez tipikusan az az eset, amikor nem lett volna szabad spórolni. — Mit tanácsol azoknak, akik nem kapták meg az értesítőt? — Mindenféleképpen menjenek el szavazni. A kérdés persze az, hogy hová? Úgy gondolom, hogy az egymás mellett lakók tájékoztathatják egymást a legközelebbi szavazóhelyiség pontos címéröL Még valamit szeretnék mondani: Hiányolom az utcákról a szavazása felhívó plakátokat Pedig nagyon szorít az idő és —- lévén, hogy kiemelkedő jelentőségű dologról van szó—a propaganda minden formájára szükség lenne. — noszlopy — HIVATÁSOS KATONÁK HATÁRŐRIZETI FELADATOKRA Hét helyi párt, illetve szervezet, valamint a sajtó kapott meghívást tegnap délutánra, a kiskunhalasi határőrkerület tájékoztatójára. A Halas Területi Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt élt a meghívás lehetőségével. A tájékoztató célja, mint azt a meghívó is tartalmazta, hogy ismereteket adjon a belső módosulásokról, az új alkotmányból és a párttörvényből következő változásokról, a határőrizet korszerűsítéséről. A kerületparancsnokság 173 kilométernyi működési területén az őrsök sorállományi létszáma az utóbbi időszakban jelentősen csökkent. Mint megtudtuk, a távolabbi cél — a pénzügyi lehetőségek függvényében —, hogy az egész határőrizetet, tíz év alatt, fokozatosan hivatásos állománnyal oldják meg. Ezzel, többek között, 15 ezer sorkatona, sok technika és épület felszabadulna, s az európai országok többségénél alkalmazott rendészeti szervezet kerülne a jelenlegi fegyveres jelleg helyébe. Az elmúlt tíz hónap alatt három alegységet szüntettek meg, az egysze- mélyű járőrszolgálat helyébe a kétfős szolgálat lépett, s korlátozták a fegyverhasználatot. Mint Vasmonszky Károly határőr ezredes tájékoztatójából megtudtuk, a reformok tovább folytatódnak a határőrségben. Kidolgozás alatt van a határőrizeti törvény, tervezik a határforgalom ellenőrzésének korszerűsítését és egyszerűsítését. A pártpolitikai irányítás megszűnésével kapcsolatban arra a kérdésre, hogy a politikai helyettesek jelenleg milyen munkát végeznek, a következőket mondták: A parancsnok mellett továbbra is megmaradnak helyettesítő feladataik, s a politikai jelleg kiiktatásával nevelőmunkát is végeznek, ezért számukra a pedagógiai végzettség elsődleges követelmény lesz. Meglepő volt az MDF kérdésére adott válasz, miszerint a hivatásos állományba tartozó tisztek máig sem kaptak semmilyen központi tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen formában tesznek esküt a Magyar Köztársaság alkotmányára. A nyugállományú tisztek önvédelmi fegyverére vonatkozó kérdésre a kerületparancsnok válaszolt. Tudomása szerint estik két-három nyugalmazott tisztnek van birtokában személyi tulajdonú önvédelmi fegyver, ezek felülvizsgálata azonban nem a határőrség jogkörébe tartozik. A tájékoztató a lovasiskola megtekintésével zárult. H.T. Kétszázezren a Vencel téren Václav Havelt éltették Az 1948-as februári fordulat óta nem volt olyan hatalmas tömegtüntetés a Vencel téren, mint hétfőn. Délután négy órára legszerényebb becslések szerint legalább 200 ezer ember gyűlt össze a téren és követelte a jelenlegi vezetés távozását, új kormányt és szabad választásokat Az emberek ütemesen tapsoltak, éljeneztek, szabadságot Milos Jakes pártfőtitkár és Miroslav Stepan prágai vezető párttitkár távozását követelték, és vissza-visszatérően Václav Havel drámaírót, a Charta ’77 vezető személyiségét éltették. „Ma egész Prága, holnap az egész ország” — kiáltozta a tömeg, amely több alkalommal általános sztrájkra szólított fel. Ezután a tömeg elénekelte a himnuszt, majd miután többször is elhangzott a jelszó: „Fel a várba!” a tömeg öt óra körül megindult a várba. * Az eddig elszigetelten működő ellenzéki erők mostanától a „Polgári Fórum” keretein belül együttesen lépnek fel és párbeszédet ajánlanak a kormánynak — tudatta lakásán tartott, hétfői sajtóértekezletén Václav Havel neves csehszlovák drámaíró. Ez volt az első eset, hogy az ellenzéki vezető lakásán a hivatalos csehszlovák sajtó képviselői is ott voltak. Havel megismételte az újonnan alakult ellenzéki szervezet követeléseit, amelyeket a nap folyamán egy prágai színházban már ismertették. Közölte: a Polgári Fórum azt kívánja, hogy a sajtóban is jelenjenek meg követelései. Havel elmondta azt is, hogy bár megkapta a kiutazási engedélyt, nem utazik el Stockholmba a neki odaítélt Olof Palme-díj átvételére, mivel nem akarja elhagyni hazáját, „ahol egyre drámaibbá válik a helyzet”. Mint a nap folyamán a svéd fővárosban hivatalosan közölték, Sten Andersson svéd külügyminiszter pénteken Csehszlovákiába utazik, hogy Svédország prágai nagy- követségén személyesen adja át Ha- velnek a két éve alapított dijat, valamint az azzal együtt járó százezer svéd koronát. Tájékoztató a halasi pártoknak
