Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-14 / 270. szám

Néplap-tartalommal, l pártoktól függetlenül Szerkesztőségünk állásfoglalása s A Petőfi Népe szerkesztősége hétfő délelőtt egyhangúan kinyilvánította azt | a véleményét, mely szerint a lapnak a jövőben pártoktól és politikai szerveze- t tektől független orgánumként, önálló szakmai műhelyként kell tevékenyked- / nie, néplap-jelleggel és -tartalommal. Ugyanez vonatkozik a Bács-Kiskun ■ Megyei Lapkiadó Vállalatra is, melynek ezentúl önálló, üzleti alapon álló £ állami vállalatként kell működnie. ____________Ik&Zf-’ML. I ■ ■■■MHHnmimamimmHnMlmdmiimmmnaBHBMMHiMi■■ JELSZAVUK: ISTEN — HAZA — CSALÁD Földet vissza! — Figyeltem, milyen kijelen­téseknél szakította meg heves tapssal a hallgatóság az Ön be­szédét. Amikor a nyugdíjak ren­dezését ígérte; amikor az egyko­ri MSZMP-vezetők kiemelt nyugdíjának megnyirbálását ja­vasolta. A leghangosabb akkor volt a tetszésnyilvánítás, amikor a földtulajdon újrarendezését, az 1947-es' birtokhatárok visszaál­lítását ígérte. Ez utóbbi lesz pártjuk legerősebb ütőkártyája a választási küzdelemben? ■ág Elsősorban a magyar vi­dék, a parasztság pártja va­gyunk, mit is követelhetnénk ennél fontosabbat?! Ez lesz ugyanis i a valós igazságtétel; mindenki visszakapja azt, amit terrorral, fenyegetéssel, fondor­latos eszközökkel elraboltak tőle. Sorstársaimnak nem kell levéltárakból előkutatni a do­kumentumokat. A falu emléke­zete megőrizte a tragikus idő­szak eseményeit. Amikor a véd­j „A magyar paraszt j alkotóereje' és szorgalma hitelképes” Beszélgetés Vörös Vincével, a kisgazdapárt elnökével Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, vasárnap nagygyűlést szervezett Kunszentmiklóson a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt. Az elsősorban a parasztság, a vidé­ken élők érdekeiért harcoló, 1930-ban alakult közösség mai vezetői többször is hangsúlyozták: igen fontos számukra, hogy a térségben mielőbb visszanyerjék egykori politikai pozícióikat. Ezt a törek­vést bizonyította az is, hogy a vasárnapi rendezvényen megjelent s felszólalt a párt szinte teljes vezérkara: Dr. Torgyán József párt- főügyész-helyettes, Beiczi Sándor pártigazgató, dr. Mizsei Béla PB-tág s nem utolsósorban maga a pártelnök: Vörös Vince is. Az összejövetel végén tőle kértünk interjút a Petőfi Népe számára ... télén embereket megfosztották birtokuktól, vagyis a szabadsá­guktól. Megtörtén, fáradtan al­kalmazott lett saját birtokán vagy elmenekült szülőföldjéről. Közgazdász elemzők bizonyí­tották: ha a magyar gazdák kapták volna meg azt a támo­gatást, amit a kolhozmintára összevert szövetkezetek kap­tak, a magyar mezőgazdaság teljesítménye ma semmiben sem különbözne a fejlett európai és tengerentúli államokétól. De tudjuk: itt lebecsülték a paraszt eszét és szorgalmát. Pártunk szétzúzása után nem maradt vé- délmezője, szószólója a föld­művelőknek. így sikerülhetett csak a jogtipró vállalkozás: a földek elvétele. Nem akarom most elemezni a. következmé­nyeket, csak annyit szögezek le: legyen végre igazság. Kapja vissza mindenki, amije volt. Alap: az 1947-es földkönyv ... (Folytatás a 3. oldalon.) ■■■■■■■■■■■■■■■I Lengyel—nyugatnémet tárgyalások A határok kérdése is napirenden volt „Szokatlanul intenzív, szokat­lanul nyílt” volt az a tárgyalás, amelyet Helmut Kohl nyugatné­met kormányfő folytatott Wój- ciech Jaruzelski lengyel köztársa­sági elnökkel Var­sóban vasárnap —közölte Hans Klein nyugatné­met kormányszó­vivő. Hozzátette azt is, hogy a meg­beszélést a baráti közeledés jelle­mezte. A találkozó há­rom és fél órát tar­tott, ami a nem­zetközi gyakor­latban mar hosszúnak számít. Részt vett rajta Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő és Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter, valamint Hans Klein nyugatnémet kormányszóvivő. A tárgyalásokon mindenekelőtt az NDK-beh drámai eseményekről volt szó, többek között olyan összefüggés­ben, hogy milyen! következményeik le­hetnek a nyugatnemet—lengyel viszony alakulására. Kohl erről szólva hangsú­lyozta, hogy a lengyel reformok példája nélkül a kelet-németországi változások nem indulhattak volna el. A lengyel re­formok hatással vannak más európai folyamatokra is, mindenekelőtt a lesze­relési tárgyalások ütemére is, mondta Kohl, és utalt a bécsi leszerelési tárgya­lásokra. A megbeszélések másik fontos témá­ja a nyugati lengyel határok kérdése volt, közölte a nyugatnémet szóvivő, de részletekbe nem bocsátkozott. Csak annyit mondott, hogy a felek „közelebb kerültek egymás nézeteinek megértésé­hez”. A határkérdés azért kényes ügy a len­gyel—nyugatnémet kapcsolatokban 45 evvel a második világháború befejezése után is, mert Lengyelország mai terüle­tének egyharmada a második világhá­ború előtt Németországhoz tartozott. A nyugati lengyel határt, az Odera— Neisse vonalat az NSZK elismerte ugyan a Lengyelországgal 1970-ben kö­tött szerződésben, de Kohl szerint ezt csak egy megkötendő békeegyezmény szentesítheti. A találkozón kifejezésre jutott, hogy a feleknek eltökélt szándékuk fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, minde­nekelőtt a gazdasági együttműködést. TIZENKÉTEZER SZA VAZÓKÖR AZ ORSZÁGBAN Elkészültek a szavazólapok Elkészültek a szavazólapok a november 26-ai népszavazásra. Ez­zel egyidejűleg a helyi tanácsok megkapták a választópolgárok névjegyzékét, a népszavazás lebonyolításához szükséges okmányo­kat, valamint a választási hirdetményt is. Ezt Csiba Tibor, a BM Választási Irodájának vezetője közölte az MTI munkatársának érdeklődésére. Elmondta, hogy a napokban a tanácsok, a választási bizottságok országszerte 60 ezer plakátot helyeznek ki a lakosság tájékoztatására. A választási szakértő emlékeztetett arra: az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárá­nak több mint a fele érvényesen szavazott, s az érvényes szavazatok­nak több mint a fele a megfogalmazódott kérdésekre azonos válaszo­kat adott. Tehát valamennyi kérdésre külön-külön kell válaszolni. Arra a kérdésre, hogy miként szavazhatnak azok, akik november 26-án lakóhelyüktől távol lesznek, illetve külföldön tartózkodnak, elmondta: ehhez az állandó lakóhely szerinti illetékes tanács vb- titkárától kell igazolást kérni. Ilyen esetben a szavazópolgárt törlik a névjegyzékből, és ott veszik nyilvántartásba, ahova kéri. Mindez azonban nem vonatkozik a külföldön tartózkodókra, akik technikai okok miatt nem vehetnek részt a népszavazáson. Csiba Tibor rámu­tatott: az idő rövidsége miatt nem is lett volna lehetőség ennek megszervezésére, miként arra sem, hogy a nemzetiségek — noha ilyen igény felmerült — saját anyanyelvükön íródott szavazólapon adhassák le voksukat. Szólt arról is, hogy az országban mintegy 12 ezer szavazókört alakítanak ki. Az 5 tagú szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját a helyi tanácsok választják meg, a többi tagot a pártok delegálják. A szavazókörök november 26-án reggel 6 órától 18 óráig tartanak nyitva, de helyi igények alapján egy órával korábban is megkezdődhet a szavazás, illetve 20 óráig meghosszabítbató. Min­den szavazópolgár egy — 4 kérdést tartalmazó — szavazólapot kap a helyszínen. Szavazni csak személyesen, a személyi igazolvány és az értesítő felmutatásával lehet. A szavazatokat számítógéppel ösz- szegezik, s az első gyorsjelentés a népszavazás befejezését követő 12 órán belül várható. (MTI) PÉLDÁT ADTAK AZ ÖSSZEFOGÁSRA Sikeres volt a pedagógussztrájk Az elmúlt héten riportban számol­tunk be a kecskeméti Tanítóképző Fő­iskola Petőfi Sándor gyakorló általá­nos iskolájának sztrájkjáról. Az intéz­mény pedagógusai sérelmezték, hogy nem kapták meg azt a plusz 8 százalé­kos -— a megyeszékhely többi pedagó­gusának kiutalt —'béremelést, amelyet a város tanácsi iskolái megkaptak. A petőfisek ugyanis közvetlenül a Mű­velődési Minisztérium irányítása alá tartoznak. (Szepes Lajos igazgató el­mondta, hogy amióta a tanítójelöltek felkészítését is vállalták a pedagógu­sok, alapfizetésük egyébként is jóval kevesebb lett, mint a többi iskolában dolgozó kollégáiké.) A kollektíva az eredménytelen tár­gyalások után sztrájkot hirdetett. Elha­tározták: ha nem rendeződnek a felet­tes szervek által is jogosnak ítélt köve­teléseik, nem folytatják a főiskolások gyakorlati képzését. A tiltakozó akció első hetében elha­tározásuk még nem zavarta meg a főis­kola munkáját, hiszen még tartott a tanítójelöltek őszi szünete. Csak teg­nap réggel vált volna érzékelhetővé a sztrájk kedvezőtlen hatása, de zavar mégsem volt. A bérvita ugyanis, még a múlt hét közepén, lezárult. Megkapták a kért béremelést a „sárga” iskola pe­dagógusai. Dr. Szombathy Zoltán, a tanítókép­ző főiskola főtitkára a sztrájkegyeztető bizottság elnöke, egyben a kecskeméti városi televízió főszerkesztője: ! A sárga iskola kollektívája nyert! Nekem egyébként csak az volt a dol­gom, hogy a jogszabályok előírásai sze­rint előkészítsem a sztrájkot. Segítsek, hogy a felek értsék s megértsék egy­mást. A petőfisek bebizonyították: a tanítók és a tanárok is képesek határo­zottan fellépni a méltánytalanságok el­len. — Ön mint a főiskola adminisztratív vezetője, végül is kit támogatott? — A gyakorló iskola munkatársai mellett álltam; el kell ugyanakkor mondanom, hogy nem a főiskolai veze­tés ellenében. Ugyanis nem a két intéz­mény kollektívája között húzódott a frontvonal. A tanítóképzős kollégák­nak ugyanis hasonlóan gyenge a fizeté­sük. Azt gondolom, hogy a minisztéri­um illetékesei nem vették igazán komo­lyan a főigazgató kérő leveleit. így a sztrájk meghirdetése előtt nem tisztáz­ták: egy korábbi megállapodásban a megyei tanács megígérte, hogy az ilyen jellegű differenciákat rendezi. így oldó­dott meg végül a probléma. A kedélyek megnyugodtak s a hallgatók — mintha semmi sem történt volna — tovább folytathatták a felkészülést a gyakorló általános iskolában. Tanulságként ta­lán elmondható: lejárt az az idő, ami­kor a pedagógusköveteléseket el lehe­(Folytatás a 2. oldalon) Kulturális Kamara Kecskeméten „Hivatását egyre nehezedő körülmé­nyek között tudja csak teljesíteni a ma­gyar kulturális intézményrendszer. Az utóbbi időszakban egyre jobban romló társadalmi és gazdasági körülmények; az állami költségvetés állandó nehézsé­gei; a kulturális szféra érdekeit sokszor mellőző intézkedések; az értékek zava­rodottsága már-már a kulturális szak­mák ellehetetlenüléséhez vezet. Elis­merve Kecskemét város eredményeit a kulturális szféra eddigi fejlesztésében, úgy látjuk, hogy szükség van egy, a politikai áramlatoktól és pártoktól független, tisztán szakmai, a kulturális intézményeket és a kultúrában érdekelt más jogi személyeket tömörítő, érdek­feltáró és közvetítő, érdekvédelmi fel­adatokat ellátó helyi szervezet műkö­désére.” ' A fenti sorokat egy felhívásból idéz­tük, amelynek következtében, a napok­ban megalakult a Magyar Kulturális Kamara kecskeméti tagozata. A szer­vezetideiglenes szóvivőjétől, Túri And­rástól (a Nemzetközi Kerámia Stúdió UTAK — TÉLEN November 15-étől hóügyelet A gyógyszerárügy változatlanul: ügy A társadalombiztosítási támogatást kell növelni, hogy a betegek jövő év január­jától ne fizessenek a gyógyszerekért a mostaninál több térítési díjat, vagy ha mégis, a növekedésükkor ne haladja meg a 10 százalékot-^fogalmazta meg véleményét dr. Matejka Zsuzsanna miniszteri biztos az MTI kérésére a gyógyszergyárak és a társadalombiztosítási főigazgatóság közötti áralku nyomán. Mint ismeretes, a gyógyszergyárak nyári 8,5 százalékos termelői áremelése a fogyasztói árakban nem jelent meg. A gyárak — újabban 9,2 százalékos áremelési szándékkal léptek fel, az inflációra, a tőkés beszerzésű alapanyagokra hivatkozva. Mindehhez hozzájön — azért, hogy a gyógyszerforgalmazás is nyere­séges legyen — a megnövelt nagy- és a kiskereskedelmi árrés. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a gyógyszerárak 34,2 százalékkal emelkednének. Hogy ebből ki és mennyit fizetne, vagyis mennyi jutna a társadalombiztosítás kasszájából és meny­nyit fedezne közvetlenül az állampolgár, az egyelőre vita tárgya. Az állásfoglalás a kormány, illetve az Országgyűlés feladata lesz. Az lenne a megoldás, ha a társadalombiztosítás a gyógyszer támogatásra fordí­tott mostani 18 milliárd forintját ^ miként azt dr. Matejka Zsuzsanna kifejtette —jövőre 26 milliárdra emelné. Annál is inkább, mert a gyógyszergyárak bejelen­tették: a forint esetleges leértékelése nyomán újabb termelői áremelés igényével lépnek fel. Dr. Orbán István, az EGIS vezérigazgatója az MTI kérdésére közölte: nem kizárólag a forint leértékelésről van szó; ennél a kérdés jóval bonyolultabb. Kétségtelen, hogy a gyógyszergyáraknak is követniük kell az inflációt, nem lehet ugyanis mesterségesen egy-egy termékcsoportot árszint alatt tartani. Ez vonatko­zik a gyógyszerekre is, ezen a területen szintén érvényesülnek a piac szabályai. Hozzá kell szokni, — mondotta —^ hogy évente változhatnak a gyógyszerek termelői árai, mint ahogyan változnak az árak egyéb termékcsaládnál is. Á gyárak a mostam termelői áremeléssel együtt sincsenek megfelelő gazdasági helyzetben. A kedvező szociálpolitika megteremtése nem lehet „gyári” feladat, tőlük a társa­dalombiztosítás „vásárol”. igazgatójától) megtudtuk, hogy az ala­kuló ülésen a megyeszékhely tíz kultu­rális intézménye képviseltette magát. — Nem egyéni, hanem alkotóközös­ségi, szakmai érdekeket akarunk képvi­selni — mondta a szóvivő. — A kultu­rális életet érintő döntések többségük­ben itt, helyben születnek. Nos, mi kö­zösen, egymás iránt szolidaritást vállal­va igyekszünk á jövőben hallatni sza­vunkat e döntések előkészítésekor, ala­pos szakmai érvekkel harcolva azért, hogy a kulturális intézmények helyzete javulhasson. Megtudtuk továbbá, hogy a kecske­méti tagozat jelentős szervezőmunkát végez tagságának növelése érdekében, remélve, hogy minél több kulturális in­tézmény, szervezet csatlakozik a helyi kamarához, s elküldik képviselőiket összejöveteleikre. Akik csatlakoznak, közvetlenül tagjaivá válnak az orszá­gos kamarának is. A jelentkezéseket január végéig levélben (Pf. 18.) és tele­fonon (20-367) várják a szervezők. K. E. Hétfőn délelőtt Kecskeméten a Sze­gedi Közúti Igazgatóság koordinációs főmérnöksége a téli útüzemmel kap­csolatos megbeszélésre hívta össze az érdekelteket. Ambrus Attila főmérnök bevezetőjében elmondta, hogy a szük­ségleteknek megfelelően készültek fel erre a feladatra, ám a géppark csupán egy közepes tél nehézségeinek leküzdé­sére elegendő. A legköltségesebb ez a munka, ugyanis már mínusz 2 Celsius- fok esetén el kell kezdeni a síkosság elleni védekezést. November közepétől március végéig az időjárás szükségessé teszi a köd- és páralecsapódásokból eredő, valamint az eltakarított hó után a jégréteg eltá­volítását. Erre még mindig a leghatáso­sabb — hatékony, olcsó és a környeze­tet legkisebb mértékben károsító — a nátriumklorid, azaz a konyhasó alkal­mazása. A só is károsítja ugyan a talajt, az élővizet, a növényeket, de végtelen hígulása miatt károsító hatása kisebb, mint más vegyi anyagé. Az utakat három kategóriába sorol­ják: így első helyen a nagy értékű mű­tárgyak, természeti képződmények, il­letve műemlékek közelében haladó utak állnak, ahol nem ajánlott a sózás, helyette intenzív hóeltakarítást alkal­maznak és érdesitő anyagot szórnak. A második kategóriába tartoznak a te­lepülések nagyforgalmú, tömegközle­kedési eszközök járta útjai, ahol a sót kizárólag a jegesedés megszüntetésére, megelőzésére használják, maximum 20 —40 grammot négyzetméterenként. A harmadik kategóriába tartozó uta­kon a só alkalmazását nem kötik felté­telekhez. A megyében az első- és másodrendű főútvonalakon — ez összesen 570 kilo­méter — úgynevezett őrjáratos rend­szerben történik a védekezés, rendsze­res vegyi vagy érdesitő anyaggal. Ebbe beletartozik 548 kilométer főút, vala­mint 22 kilométer alsóbbrendű út A rajonos védekezés 1240 kilométeren történik, ami annyit jelent, hogy nem terjed ki az egész útra, csupán a kriti­kus szakaszokra. Ezek: az emelkedők, kis sugarú ivek, fagyzugos területek; (Folytatás a 2. oldalon) A német kérdés Washingtonból nézve Az amerikai kormány egyetért Bonn-nal és Moszkvává! abban, hogy le kell hűteni, a közeli német újraegyesítéssel kapcsolatos várakozásokat, és el kell kerülni mindent, ami élezhetné a helyzetet — ebben foglalta össze a washingtoni diplomácia álláspontját hétfőn a The New York Times. A lap külügyminisztériumi forrásai szerint George Bush nem hivatalosan megállapodott Helmut Kohl bonni kancellárral, hogy az Egyesült Államok pozitívan fogja méltatni a német újraegyesí­tés elvét, annak ellenére, hogy a NATO többi tagállamának több­sége azt nem teszi. A washingtoni álláspont viszonzásául Bonn szorosan összehangolja a kérdéssel kapcsolatos tevékenységet az Egyesült Államokkal, és nem tesz közvetlen lépéseket az újraegye­sítés érdekében mindaddig, amíg nem jöttek létre ahhoz a megfele­lő európai biztonsági keretek. Hasonló álláspontot fejtett ki Mihail Gorbacsov szovjet államfő pénteken, George Bushhoz intézett levelében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom