Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 13. Új mezőgazdasági gépek bemutatója Az utóbbi három évben gyártott hazai és külföldi mezőgazdasági gé­pekről, berendezésekről kezdődött október 4-én bemutató Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat — az IKR — szervezésé­ben. Az ország minden részéről ér­kező szakembereknek, valamint az IKR csehszlovák partnereinek a há­zigazdák elmondták, hogy tovább fejlődött a mezőgazdaság gépesíté­se, s különösen a részegységek kor­szerűsítése. A bemutatón részt vett mintegy 1000 szakember a győri Rába, a békéscsabai, az orosházi és a szol­noki Mezőgép Vállalat újdonságai mellett az új csehszlovák Zetorral is megismerkedhetett. (MTI-fotó) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­faAg let ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb. diagnosztika. Gyere­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pa­vilon, földszinti ambulancia. (T.: 22- 822). ­Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos,. Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.:'56-173), Kerek­egyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied I. (La­kitelek, egészségház, T.: 42-152); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 74-844); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Ti- szaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44- 050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Po- komy u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dá- vodi. érsekcsanádi, felsőszentiváni, ga- rai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket* BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-321). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti-ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszeút­benedek, Öregcsertő-Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbepedek, JDp^ok, paj^flajos és a csatolt községek. Solt,' Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey ter 1. T.: 167); Harta, Dunapataj: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS. A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ős mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis­szállást pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi réndelő (T.: 31-311), Jánoshalma, Rém, Boro- ta, Kéleshálom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Jászszentlászló, Szánk: dr. Elek J. (Szánk, Rákóczi u. 5. T.: 31-621). Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zsilinszky 27. T.: 47). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.­KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vö­rös Hadsereg u. 7/A), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hu­nyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszent- márton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszent- márton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Du­naegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állam­puszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajos, Temető u. 2. T.: 11.), Fájsz, Dusnok, Miske,_ Drágszél: dr. Bitt- mann J. (Fájsz, Árpád u. 13.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/50. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u.'9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmi­zse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybe­ne: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, En­gels u. 54. T.: 71-161). KISKŐSÖRI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös:^ dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp­háza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvá- ri u. 5. T.: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51- 055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3. T.: 51- 336), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Ke­cel, Malom u. 22. T.: 21-048). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Ko­vács Gy.-né (Lakitelek, Széchenyi krt. 76. T.: 42-118), Kiskunmajsa, Köm- pöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T. 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78- 045) KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ^ SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. з. T.: 21-748), dr. Czabán L. (Kiskun­halas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. и. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldi­zsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Le­nin tér 54. T. .28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Já­noshalma: Béke u. 1/A, Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep. Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1., Kis­kunmajsa: Hősök tere 3., Kunszentmik­lós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskun­halas: Kossuth u. 15., Solt: Béke tér 6. Az Agrárreformkörök Egyesületének programnyilatkozata Az Agrárreformkörök Egyesülete egyéni tagságon alapuló szerveződés, pártoktól elhatárolt politikai szövetség. Az egyesületi forma, a programnyilatkozatban foglaltakkal való azonosulás széles tömegbázis kiépítését teszi lehetővé, amely biztosítja a választásokon a falut, a vidéket, az agrárügyeket felvállaló képviselőjelöltek támogatását. A tagszervezést az egyesület országos, illetve megyei választmányai elindí­tották. A MAE országos vezetése konkrét együttműködést, tárgyi, technikai feltételek biztosítását és budapesti székházának használatát is felajánlotta a mind teljesebb körű eredményes szervezésre, működés­re. Reméljük, hogy ezt a megyei szervezetek is hasonlóképpen biztosítani fogják. A szervezés során aktivistáinkkal igyekszünk ott lenni minden községi, vidéki, városi településen, a legkülönfélébb közösségekben, mindazon helyeken és személyeknél, ahol a programnyilatkozatunkban és alapszabályunkban lefektettek szimpátiára, meghallgatásra, támogatásra találnak. így azt gondoljuk, hogy természetszerűen az agrárértelmiségen, a politizáló parasztokon, vidéki munkásokon kívül magunk mögött tudhatjuk a kistermelők széles tömegeit, vidéki orvost, pedagógust, tanácsi dolgozót, az e témákban érdekelt ipari munkást és természetesen, de nem utolsósorban nagy szeretettel várva sorainkba a programunkkal szimpatizáló újságírókat is. Hisszük azt, hogy jó ügyet vállaltunk fel és támogatunk, amely jól szolgálja Magyarország jövőbeni demokratikus berendezkedésének kiteljesítését, az érdektagoltságból eredő valóságos érdekviszonyok feltá­rását és érvényesítését. 1. Az elmúlt évtizedek illúziókra épült gazdaság- politikája iszonyatos csődtömeget halmozott fel. Ezt akkor is saját nemzeti erőforrásainkból a dol­gozó tömegeknek kell felszámolniuk, ha létrehozá­sában közvetlenül nem vétkesek. 2. Egy történelmi korszak lezárult. Az elért ered­mények ellenére az új kornak nyitányán a falu és a mezőgazdasági termelők hátrányos helyzete sem gazdaságilag, sem pedig szociálisan nem szűnt meg. Kialakult a vidék és a mezőgazdaság modell­szerű másodrendűsége. 3. A kiutat csak egy olyan új reformpolitika jelentheti, amely figyelmének középpontjába az embert és annak jövőjét helyezi. Olyan politikára van szükség, amely a városokon és az azokhoz közel álló nagyközségeken túl a messze lemaradt kisközségekbe és a tanyavilágba is visszaviszi az elmúlt évtizedekben látványosan kivonult népkép­viseleti önkormányzatot, a közigazgatást, az okta­tást, a kultúrát és ide is kiterjeszti az infrastruktu­rális és szociális biztonsági hálót. 4. Az agrárpolitika megújulása csak egy átfogó falufejlesztési program keretében képzelhető el. A vidék problémáit ugyanakkor nem lehet a mező- gazdaságra leszűkíteni. A „vidéki Magyarország” nélkül nem lehet népben, nemzetben gondolkodni. 5. A vidéken, a falun élők és a mezőgazdaságban dolgozók nem passzív szenvedői akarnak lenni napjaink válságfolyamatainak, hanem tevőleges kezdeményezői hazánk demokratikus átalakításá­nak. Az agrárreformkörök azt vallják, hogy a vi­déken élőknek, a mezőgazdasági termelőknek sa­ját sorsuk alakítását maguknak kell kézbe venni- üjcvÚgv látjákj hogv ha sorsuk formaiját sajgt kezükbe kapjak, képesek árra is, hogy a válságból kivezető utat megtalálják. 6. Új értelmisége van a falunak. A vidéki értel­miség összefogásával saját dolgainkban felelősen tudunk dönteni és azt sikeresen tudjuk képviselni. 7. A mezőgazdasági termelők nem fogadnak el olyan agrárpolitikát, amelyet nélkülük dolgoznak ki, amely a parasztságot az élelmiszer puszta meg- termelőjévé alacsonyítja, amely nem számol azzal, hogy az ország lakosságának jelentős részét kitevő termelők is méltó, emberi léptékű életet kívánnak 'maguknak. 8. A parasztság nem kíván magának kivételezett helyzetet a nemzet nehéz napjaiban. Osztozik az ország sorsának alakulásában, de áldozatos mun­kájáért követeü munkája valós társadalmi értéké­nek erkölcsi és jövedelmében is megtestesülő elis­merését. 9. Az agrárreformkörök alapvető kötelességük­nek tartják a társadalom figyelmét felhívni arra, hogy a mezőgazdaságban olyan súlyos válság van, amelynek megoldása vagy megoldatlansága nem csupán egy ágazat, hanem az egész nemzet jövőjét meghatározza. 10. Helyre kell állítani a mezőgazdaság termé­szetes egységét. Rendezni szükséges a mezőgazda­ság, az élelmiszer-feldolgozás, a piac és a költség- vetés kapcsolatát. Nélkülözhetetlen, hogy az admi­nisztratív, beavatkozó jellegű, költséges és pazarló államigazgatás helyett távlatot adó és irányt muta­tó szabályozás szülessen. 11. A mezőgazdaság és a költségvetés kapcsola­ta csak az adó és a támogatás legyen. Ezt törvényi szinten kell szabályozni. Szükségesnek tartjuk ezért a mezőgazdaság és a költségvetés kapcsolatát középtávon szabályozó mezőgazdasági törvények, intézmények bevezetését. 12. A kormánynak fel kell vállalnia a monopóli­umok megszüntetését és ennek törvényi szintű sza­bályozását. Az élelmiszer-ipari vertikum a terme­lők átcsoportosított tőkéjéből jött létre, ezért ez jog szerint a termelőket ille.ti. 13. Az agrárreformkörök valós piaci viszonyo­kat és nem támogatást akarnak. A támogatások ma azért kellenek, mert a mezőgazdaság évtizedek óta nem kapja meg azokat az árakat, amelyek a ráfordításokat tükrözik. Mindaddig, amíg ezen a helyzeten nem változtatunk, addig ezt a tényt az adó- és hitelpolitikában figyelembe kell venni. 14. Olyan gazdasági környezetet akarunk, amely­ben nem hiánygazdálkodás, hanem kínálati piac van. Nincs szükségünk arra, hogy kijelöljék, ki és hogyan lássa el a mezőgazdaságot. Általános és egyenlő feltételeket akarunk. Az egyenlőség alapjait meg kell teremteni. Ha van piac, akkor tudjuk visel­ni az arányos közterheket is. Amennyiben még lát­szólagos piac sincs, akkor ennek következményeit a kormánynak is tudomásul kell vennie. 15. Biztosítani kell a szabad vállalkozás feltéte­leit, de létbiztonságot kell nyújtani azok számára is, akik becsületes munkával a bérükből kívánnak megélni. Az agrárreformkörök úgy látják, hogy nem az élelmiszerárak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Elengedhetetlen ezért egy átfogó bér­reform megvalósítása. A mezőgazdaságban telje­sen szűnjön meg a bérszabályozás. Addig is, amennyiben rászorulnak, a fogyasztók számára kell támogatást biztosítani. 16. A nemzetgazdasághoz hasonlóan a magyar mezőgazdaságnak is be kell illeszkednie az európai integrációba. Ehhez azonban a ma még hiányzó esélyegyenlőség nem lesz elégséges. Az exportnál sem a termelőt kell támogatni, hanem a terméket, hogy az megjelenhessen a szubvencionált nemzet­közi piacokon. 17. A nemzetközi viszonyokhoz való alkalmaz­kodás nem mehet végbe közvetlen termelői érde­keltség és jelenlét nélkül. A külkereskedelmi mo­nopóliumok „kínai falát” le kell bontani. Az im­portliberalizálást támogatjuk, de ezt csak exportli­beralizálás és termelői ellenőrzés mellett tudjuk elképzelni, ahogy ez a világon mindenütt érvénye­sül. 18. Átfogó tulajdonreformra van szükség. De­mokratikus és egészséges gazdasági fejlődés csak egy olyan, vegyes tulajdonon alapuló nemzetgaz­daságban mehet végbe, ahol a magántulajdon, a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon egy­aránt hosszú távú törvényi garanciát kap és mű­ködtetésükben a gazdaszemlélet érvényesül. Egy új földtörvényben és szövetkezeti törvényben rendez­ni kell, hogy kié az a vagyon, amit ma állami tulajdonnak nevezünk» „v. 19. A földkérdésben nem halogatható a múlt törvénytelenségeinek és torzulásainak tisztességes bevallása és egy olyan igazságos rendezés, amely alapul szolgálhat a jövőre nézve. El kell fogadni tényként, hogy a múltat meg nem történtté nem lehet tenni és nem lehet mindent elölről újrakezde­ni. Tisztességes jövőképet teremtő megoldásokat a ma realitásaira lehet csak alapozni. Társadalmi bocsánatkéréssel és jelképes örökváltsággal reha­bilitálni kell mindazokat, akik önként vagy kény­szerből elhagyták a mezőgazdaságot. A szövetke­zeti tagok szintén jelképes áron, megváltások útján vásárolhassák meg a szövetkezeti közös tulajdon­ba került földeket. Ebben maga a tagság döntsön úgy, hogy joga legyen arra is, hogy a szövetkezeti közös tulajdont továbbra is fenntartsa. 20. Az állami tulajdon és a szövetkezeti közös földtulajdon rendelkezéséig indokoltnak tartjuk a földek tulajdonváltozásának felfüggesztését, illet­ve a szövetkezetek esetében közgyűlési hatáskörbe adását. 21. A szövetkezés szabadsága állampolgári jog, a jogállamiság kiépítésének egyik tartópillére. A szövetkezés nem üzemforma, hanem fontos te­rülete a társadalmi önszerveződésnek a mezőgaz­daság, az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén egyaránt. A szövetkezés és a magántulaj­don nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők. Á valódi szövetkezeti önkormányzat csak a tulajdoni jogviszonyok kiteljesedése esetén valósítható meg. A szövetkezés szabadságát és tör­vényes garanciáit mielőbb egy egységes szövetke­zeti törvényben szükséges rendezni. 22. A vidék és a mezőgazdaság többarcúságára és a politikai rendszer sok központúságára tekin­tettel korszerű társadalmi önkormányzatokra és érdekképviseleti rendszerre van szükség. Az érdek- képviseletek egységét nem a kizárólagosság és az egyöntetűség, hanem a különböző politikai és gaz­dasági érdekképviseletek alapján kell megteremte­ni. 23. A falu, a vidék fejlődése nem biztosítható egy átfogó nemzeti felemelkedési program nélkül. A falu jövőjét nem lehet az agrárpolitikára és a vállalkozási szabadságra korlátozni. Összehangolt ipari, agrár- és falufejlesztési koncepcióra van szükség egy regionális területfejlesztés keretében. 24. A felnövekvő új generáció számára a vidé­ken és a mezőgazdaságban is jövőt kell biztosíta­nunk. A múlt torzulásainak felszámolása mellett legfontosabb feladatunk a jövőhöz vezető út meg­építése. 25. Jelszavunk a felelősség, a szélsőségektől mentes megfontolt haladás. Felelősségünk átöleli legszentebb természeti kincsünket: a földet, hagyo­mányos életterünket: a falut és jövőbe vetett hitün­ket: a fiatalságot. Tudatosítani kívánjuk az egész társadalom felé, hogy az élelmiszer-termelés, a „paraszti munka nélkül nincs élet”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom