Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-13 / 243. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 13. Vízierőmű-ügyben az osztrák fél megértőbb, mint a csehszlovák Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései Hazánkba érkezett dr. Hans-Jochen Vogel Csütörtökön háromnapos látogatásra Buda­pestre érkezett dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt, valamint a párt parlamen­ti csoportjának elnöke — ezúttal utóbbi minőségé­ben. A látogatást a Német Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. A pártelnök kíséretében van több parlamenti képviselő, illetve a Német Szakszerve­zeti Szövetség néhány képviselője. Az NSZK-beli politikusokat a Ferihegyi repülő­téren Réger Antal, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának titkára fogadta. Jelen volt Alexander Ar- not, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A delegáció a repülőtérről a Hősök terére hajta­tott, és dr. Hans-Jochen Vogel koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművénél. MEGSZÜNTETIK — ÁTVESZIK — TILTAKOZNAK A Kádár János Társaság sajtótájékoztatója A tárgyalások befejeztével Né­meth Miklós és Franz Vranitzky tájékoztatták az újságírókat a megbeszélésekről. Franz Vranitzky elmondta: rész­letes tájékoztatót kapott az új párt, a Magyar Szocialista Párt prog­ramjáról, s azt osztrák szempont­ból is rendkívül érdekesnek találta. Véleménye szerint a két ország kö­zött — gazdasági, politikai, kultu­rális téren — a kapcsolatok továb­bi felértékelődésére lehet számíta­ni. A kancellár szerint az MSZP programjában kialakított szocia­lizmuskép meglehetősen közeli ah­hoz a felfogáshoz, amelyet az Oszt­rák Szocialista Párt is magáénak vall. Ezért megállapodtak magyar tárgyalópartnerével abban, hogy a jövőben a pártközi kapcsolatokat is fejleszteni, mélyíteni fogják. A tárgyalásokon gazdasági kér­dések is szóba kerültek, így a bős —nagymarosi erőmű, valamint a közösen megrendezendő Budapest —Bécs világkiállítás ügye. Párizs­ban decemberben születik meg a döntés arról, hogy megkapja-e a két főváros az 1995-ös világkiállí­tás rendezési jogát. A tárgyaláson — mint az osztrák kancellár mon­dotta — mindketten megerősítet­ték azt a szándékot, hogy kedvező döntés esetén a két ország meg­rendezi a világkiállítást. Áttérve a bős—nagymarosi erőművel kap­csolatos kérdésekre, Vranitzky rá­mutatott: ha a létesítmény a terve­zett formában nem épül meg, az természetesen kihatással lesz az osztrák gazdaságra. A két kor­mány között ez ügyben azonban májusban már megállapodás jött létre, így valószínűleg erre az eset­re sikerül áthidaló megoldást ta­lálniuk. Az osztrák kancellár által közöl­teket Németh Miklós kiegészítette. A vízi erőmű kérdése eddig sem zavarta és a jövőben sem fogja za­varni a kapcsolatok fejlődését. A magyar parlament október 31-én dönt arról, hogy megépül- jön-e a nagymarosi erőmű. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a kártérítésről, illetve a kompenzá­lás módjáról az érintett magyar és osztrák vállalatok, pénzintézetek között. A két kormány továbbra is a májusban létrejött megállapo­dáshoz tartja magát: miszerint a már beépített berendezések, s az elvégzett munka költségeit a ma­gyar fél készpénzben megtéríti. Mindez a szerződés szerinti áram- szállításokat nem érinti. Németh Miklós elmondta azt is, hogy az erőműépítés felfüggesztése Nem világít a vörös csillag a Parlamenten Az Országgyűlés Hivatalá­nak vezetője elrendelte, hogy az Országház épületén lévő vörös csillag kivilágítását csütörtöktől szüntessék meg — közölte az Országgyűlés Hivatala az Mii­vel. Mint ismeretes: az elmúlt na­pokban különböző fórumokon szóba került már az Országház kupoláján lévő vörös csillag levé­telének vagy fentmaradásának az ügye. A kivilágítás megszün­tetéséről a kormány október 4-ei döntésének megfelelően az álla­mi címerre, valamint az állami felségjogra vonatkozó szabályok alapjain született meg a döntés. Az Országgyűlés Hivatalának közleménye arról is tájékoztat, hogy a csillagot az élet- és va­gyonbiztonsági szabályok, s a vonatkozó építésügyi előírások betartásával várhatóan 1990 el­ső felében szerelik le. Az Országgyűlés Hivatala a közleményben kéri az állampol­gárok megértését és reméli, hogy a kormány döntésének vég­rehajtása hozzájárul a nemzeti közmegegyezéshez, a parlamen­ti demokráciához vezető békés átmenethez. A hivatal vezetője a közeljövőben összehívja mind­azokat a szervezeteket és ma­gánszemélyeket, amelyek, illet­ve akik felajánlották társadalmi munkájukat a technikai művelet lebonyolításához. (MTI) tekintetében az osztrák kormány lényegesen megértőbb, mint a csehszlovák tárgyaló fél. Németh Miklós szerint a világ- kiállításról sok valótlan informá­ció is napvilágot lát a nemzetközi sajtóban. A lényeg az, hogy a ma­gyar kormány már elkötelezte ma­gát a világkiállítás mellett, s ez tük­röződni fog a parlament elé ter­jesztendő javaslatában is. Ameny- nyiben pedig Magyarország és Ausztria megkapja a rendezési jo­got, a két kormánynak erősítenie kell együttműködését a rendezés­ben. A továbbiakban Németh Mik­lós szólt arról, hogy a Magyar Szo­cialista Párt baloldali értékbázison szerveződik újjá, magáénak vallja a szociáldemokrata, a szocialista és bizonyos reformkommunista ér­tékeket, ezekre támaszkodik. Az új párt nemzetközi kapcsolatait ént nek megfelelően kívánja alakítani kétoldalú alapon az Osztrák Szoci­alista Párttal és nemzetközi téren a Szocialista Internacionáléval. A magyar kormányfő szerint azonban nem elsősorban azzal kell most foglalkozni, hogy mi a szoci­alizmus, illetve a kapitalizmus. Ez a hitvita ugyanis sehova sem vezet. Az az új az MSZP-ben, hogy szakít az ideológiai dogmákkal, nem azokból vezeti le gyakorlatát, ha­nem fordítva, a gyakorlatból igyekszik általánosítani. Az újságírók azt is tudakolták: mi történik akkor, ha a kormány több minisztere továbbra is az MSZMP tagjának tekinti magát. Magyar—szovjet üzletkötés Jövőre 31 ezer Lada személygépkocsi érkezik hazánkba, köztük 8 ezer olyan Szamara, amelyhez hasonlóak már jelen­leg is futnak útjainkon, továbbá kétezer ötajtós Szamara és ezer Niva, a többi a ha­gyományos 1300-as és 1500-as Lada- változat. Minderről csütörtökön kötöttek szerződést a Mogürt és a szovjet VÁZ autógyár képviselői. A megállapodás összértéke meghaladja a 113 millió rubelt. Ebből mintegy 50 millió rubelt tesz ki a magyar iparvállalatok kooperációs rész­egység szállítása a szovjet autógyárnak. Az alkatrészekért gépkocsikat kapunk. A Mogürt további Lada autók behoza­taláról is folytat tárgyalásokat, akárcsak a gyártási kooperáció bővítéséről. Ez utób­biban a Bakony Művek, az Elzett, a Re­mix, az MMG Automatika Művek és a Tungsram is érdekelt. Vajon akkor koalíciós kormány jön létre? A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy sokfélé variá­ció elképzelhető, ám a kérdésre csak a miniszterek válaszának is­meretében tud felelni. Sok függ at­tól, hogy a parlamenti képviselők körében ez a kérdés milyen módon tisztázódik. Október 31-e után en­nél lényegesen pontosabb választ lehet majd adni a kérdésre. Franz Vranitzky, kérdésekre vá­laszolva, arról is beszámolt, hogy a mostani tárgyalásokon szó volt a két ország között kialakítandó biztonsági övezetről. Erről a már konkrét megbeszéléseket tovább kell folytatni, mégpedig a két or­szág honvédelmi minisztériumá­nak részvételével. Németh Miklós mindezt azzal egészítette ki, hogy ■mindketten; támogatják' ‘a1 bizton­sági övezet kialakításának gondo- latát: ! Avrészletek megbeszélése, a katonák dolga. Ezért az osztrák vezérkari főnök hamarosan Buda­pestre érkezik. Az MTI tudósítója azt kérdezte a magyar miniszterelnöktől: vajon voltak-e nézeteltérések egyes kér­désekben vagy teljes volt-e minden területen a nézetazonosság a tár­gyalásokon. Németh Miklós elmondta, hogy minden területen teljes volt az egyetértés. Bejelentette, hogy Franz Vranitzky kancellárt és feler ségét hivatalos látogatásra hívta meg Magyarországra. Az osztrák kancellár a meghívást elfogadta, s annak alkalmas időben eleget is fog tenni. (MTI) A Mogürtnél az MTI kérdésére vála­szolva elmondták: tavaly csaknem 32 ezer Lada gépkocsi, továbbá kétezer Niva, ezer Volga, 500 Moszkvics és mintegy 300 UAZ terepjáró érkezett Magyaror szágra, összesen 126,5 millió rubelért. Az idén a keret szűkült; Ladá­ból 30 700, Nivából 500, Volgából ezer, Moszkvicsból 800 és UAZ-ból 500 jött be, 110 millió rubel értékben. A magyar exportszállítmányok legna­gyobb tételét az Ikarus buszok jelentik, ezekből tavaly 7435-öt exportáltunk, 502 millió rubelért, az idén viszont már csak 5400-at, 380 millió rubelért. Eze­ken felül a partnerek kölcsönösen szál­lítottak és szállítanak egymásnak al­katrészeket, lakókocsikat, haszonjár­műveket is. A járműszállítások mérsék­lődésének oka közismert; a magyar— szovjet árucsere-forgalomban mutat­kozó tetemes magyar aktívum. (MTI) A Kádár János Társaság néven mű­ködő -4 egyébként mind ez ideig nem bejegyzett — csoportosulás képviselői csütörtökön a Lukács cukrászdában sajtótájékoztatót tartottak. Antonie- wicz Roland — aki a társaság ideigle­nes központi bizottságának első titká­raként szerepel — bejelentette: ezéuíúl kommunista pártként működnek. Ál­láspontjuk szerint ez a szervezet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt egyetlen Fejtő Ferenc a Rajk-perről Rajk Lászlóról, a francia ér­telmiség egy részének a Rajk- perrel kapcsolatos magatartá­sáról írt visszaemlékezéseket Fejtő Ferenc a Le Figaro csü­törtöki számában. A Párizsban élő történész és publicista ép­pen a per kapcsán szakított végleg az akkori magyar veze­téssel. Mostani cikkében „sztá­linista gyilkosságnak” nevezi a pert, Rajk László kivégzését. Fejtő, aki Rajk egyetemi tár­sa volt, azt írja, hogy sem 1949- ben, sem most „nem akarta Rajkot a humanizmus hősének, a szabadság mártüjának feltün­tetni” —szándéka az volt, hogy í,TélepÍfe2ke"azöknák tf szörnyű­séges becstelenségét, akik visz- 'szaéltek^z embereknek az igaz­ságszolgáltatásba vetett hité­vel”. „Ma nem emelek szót ugyanolyan szenvedélyesen Rajk ártatlansága mellett, mint ahogyan azt 1949-ben tettem: eszembe jutnak azok az áldoza­tok is, akiknek üldöztetéséhez belügyminiszterként Rajk is se­gédkezet nyújtott (...) Való­jában ő baloldali beállítottságú kommunista volt. De semmit sem vonok vissza abból, amit róla negyven évvel ezelőtt mondtam el. Az diene lefolyta­tott eljárás jogi és politikai gyil­kosság volt, látványos bizonyí­téka a magyarok emberi, polgá­ri és nemzeti jogai megerősza­kolásának a szovjet imperializ­mus részéről” — írja cikkében Fejtő Ferenc. mozgalmi örököse, és Antoniewicz Ro­land véleménye szerint a Magyar Szo­cialista Pártnak nincs erkölcsi alapja az MSZMP utódjának nevezni magát. A bizottság nevében kifejtette, hogy „megszüntetik a Népszabadságot”, és helyette Sarló és Kalapács címmel új napilapot kívánnak megjelentetni. El­mondotta azt is, hogy a munkásőrség felügyeletét a társaság át akarja venni. Tiltakoznak a vörös csillagok középü­Otto von Habsburg, az Európai Par­lament képviselője, az utolsó magyar király legidősebb fia eldöntötte, hogy ebben az évben nem jelölteti magát köztársasági elnöknek Magyarorszá­gon. Habsburg Ottó münchéni irodája ebből az alkalomból az MTI bonni iro­dájának rendelkezésére bocsátotta azt a levelet, amelyben az európai képvise­lő elhatározásáról tájékoztatta az őt az utóbbi hetekben köztársaságielnök­jelöltnek javasló Kisgazdapártot. A levél szövege így hangzik: „Szívből jövő köszönetemet nyilvánítom a Kis­gazdapártnak és másoknak is azért, amiért felkértek arra, hogy pályázzak a köztársasági elnök tisztségére. Egy­ben szolidaritásomról biztosítom őket. Felszólításukat komolyan meghány- tam-vetettem szabadság- és demokrá­ciaeszményeim, az az egységes- és*sz£- bad Európa részévé váló szuverén Ma­gyarországról alkotott elképzeléseim fényében. Az alábbi megfontolásokból döntöttem úgy, hogy jelenleg eltekin­tek egy ilyen jelöltségtől. Nézetem szerint az elnöknek még eb­Egy éven keresztül volt érvényben a nem külkereskedelmi forgalomban vámkezelt egyes termékek forgalmáról szóló 17/1987. (XII. 27.) ÁH rendelke­zés. E jogszabály 1988. január 15-étől három évre megtiltotta a vámkezelt, 25 ezer forint egyedi értéket meghaladó áruk eladását, a rá vonatkozó bérleti vagy lízingszerződés megkötését. A tilalmat a vámokmányon lévő bé­lyegzőlenyomat hitelesítette. A jogszabályt 1989. január 1-jétől a 10/1988. (XII. 20.) ÁH rendelkezéssel letekről történő leszerelése ellen, és a városligeti Lenin-szobor „elsikkasztá- sa” miatt. Mint ismeretes: özvegy Kádár Já- nosné a napokban határozottan tilta­kozott az ellen, hogy e csoportosulás férje nevét viseli, mivel a társaság céljai, megnyilatkozási formái ellentétben áll­nak Kádár János szellemiségével. (MTI) ben az évben való elsietett megválasz­tása fölöttébb problematikus — négy évtizedes totalitárius elnyomatás után és elegendő előkészület nélkül. A helyes út az lenne, ha először is életbe léptet­nék a nép által elfogadott, a szabadsá­got és jogállamiságot szavatoló alkotr mányt, és végül is teljesen szabadon döntenének az eljövendő államfőről. Másodszor: azért tekintek el a még az idén való jelöltségtől, mivel jelenleg az Európai Közösségben személyesen so­kat tehetek azért, hogy Magyarország visszatérhessen a szabad népek közös­ségébe. E pillanatban az Európai Par­lament elhagyása hátrányos lenne az Európai Közösségtől elválasztott kö­zép- és kelet-európai népek — nem utolsósorban Magyarország — ügye :SZ|mp0ntjából. A jövőben, is támogatni fogom a szabadság erőit és a magyar népet, és közben az Európai Parla­mentben folytatom munkámat, hogy a szabad Magyarország lehetőleg mi­előbb egyenjogú társa lehessen az egy­séges és szabad Európának.” hatályon kívül helyezték. A vámszer­veket és az országos parancsnokságot azóta számtalan esetben keresték meg a tilalmat jelentő bélyegzővel vámke­zelt áruk tulajdonosai, kérvén, hogy érvénytelenítsék az eladási tilalmat. Az Országos Árhivatal, az „Ársza­bályozás és termékforgalmazás” 31. számában nemsokára megjelenteti azt a tájékoztatót, amely közli: az ily mó­don vámkezelt árukra eladási tilalom már nincs érvényben, az árucikkek je­lenleg szabadon értékesíthetők. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT KÓSA FERENC AZ INTERJÚJÁRÓL Rögtönzött sajtótájékoztatót rendezett csütörtökön az MSZP székházában Kosa Ferenc és Fábry Béla, az újonnan alakult párt két elnökségi’tagja. Mindenekelőtt Kosa Ferenc kívánta tisztázni a Jomiuri Simbun japán napilapban adott interjújával kapcsolatos félreértéseket. Elmondta: csaknem négyórás interjút adott a japán újságírónak, ám a lapban megjelent cikk tényeiben, tartalmában, részleteiben, sugallatában és hangulatában élesen eltért a szóban elhangzottaktól. így például olyan, pártvezetők közötti ellentéteket „hallott ki” a japán lap Kosa Ferenc szavaiból, amelyekről ő nem szólt, s amelyeknek nincs valóságalapjuk. Sajnálatos, hogy az amúgy is torzított cikkből a különböző sajtóorgánumok — a későbbi rövidítések folytán — olyan részeket emeltek ki, amelyek még inkább elferdítették az eredeti mondanivalót. Kosa Ferenc készségét fejezte ki, hogy minden vétlen sajtóorgánumtólJp- így a Magyar Rádiótól és a Magyar Távirati Irodától, amelyeket a csütörtöki Déli Krónikában elhangzott nyilatkozatában esetleges ferdítéssel vádolt — elnézést kérjen. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a Budapesten megtartott 41. heti lottószámsorsolás alkalmával a következő nyerőszámokat húzták ki: 23, 24, 31, 49, 64 Állásfoglalás az elhagyott laktanyákról Országgyűlési bizottságok üléseztek A sarkalatos törvényekre vonatkozó módosító indítvá­nyok, javaslatok garmadáját kellett és kell áttanulmányoz­nia, illetve azok beépítéserői vagy elvetéséről döntenie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, amely csütörtökön kezdte meg kétnaposra tervezett ülését. A bizottság úgy döntött;— figyelembe véve a rá háruló nagy jelentőségű feladatot —, hogy ha a szükség úgy hozza,/hét­főn is folytatja munkáját. A bizottság elsőként az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkozott. A törvénytervezet általános vitája összefonódott az alkotmánymódosítás jellegének tisz­tázásával. A képviselői észrevételek között szerepelt például: a törvényjavaslat nem érzékelteti eléggé, hogy Magyarorszá­gon többpártrendszer lesz; nem derül ki világosan az Or­szággyűlésnek a Minisztertanáccsal szembeni primátusa. Volt” aki hiányolta, hogy ez az alkotmánymódosítás sem rögzíti a magyar himnuszt. Elhangzott az a kifogás is: míg a törvényjavaslat április 30-ában jelöli meg az alkotmány­módosítással összefüggő más törvénymódosításoknak, illet­ve az új törvények módosításának határidejét, addig nem rendelkezik arról, hogy mi történjék az alkotmányellenessé váló törvényekkel, jogszabályokkal. Felmerült az is, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséhez a törvényjavaslat kimunkálói — a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján — az 1946. évi I. törvénycikket vették alapul, ám hiányosan. A kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának elvi tisztázása nélkül a törvénytervezetben kuszává váltak a ha­talmi ágak megosztásán alapuló viszonyok. Az általános észrevételeket az egyes paragrafusok tételes megvitatása követte. A minisztérium előterjesztéséhez ugyanis több kilónyi módpsító indítvány érkezett’be. A rész­letes vitában az első igazi ütközőpont a köztársasági elnöki intézmény volt. A bizottság tagjai és az érdeklődő képviselők — önmagukkal is viaskodva, hogy a politikai felelősséget, választóik érdekeit, avagy a szakember véleményét tartsák-e elsődleges szempontnak -— szinte minden lehetőséget felve­tettek. A bizottság ma folytatja munkáját. Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működésé­ről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmődosító indít­ványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben. Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választó- kerületi képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országoslista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választó- jogi törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tár­gyalja, s az elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. A bizottsági ülésen az Ellenzéki Kerékasztalnál helyet foglaló szervezetek képviseletében Boross Imre rámutatott: politikai válságot idézne elő, ha az Országgyűlés nem fogad­ná el, vagy lényegesen módosítaná a most beterjesztendő sarkalatos törvényeket. Szerinte az ellenzék egy része „hatal­mas támadást” indítana, miként azt máris teszi a megállapo­dást aláíró hat szervezet ellen. Az esetleges módosítások, még ha jóindulatúak is, könnyedén kiforgathatok. Ä Magyar Szocialista Párt képviselője, Szilvásy György nem fogalmazott ilyen élesen, de egyetértett: jó lenne, ha a törvénytervezetek nem sokban változnának. A SZDSZ aláírásgyűjtő akciójával kapcsolatban e lépést a kerek asztal-megállapodásokban foglaltakkal ellentétesnek tartotta, amennyiben az SZDSZ összegyűjti a szükséges alá­írásokat, s azt benyújtja az Országgyűlésnek, új helyzet áll elő, amely veszélyezteti az eddig elért eredményeket, s újra­kezdődhet a vita. A megüresedett — szovjet katonák által egykor használt ttt laktanyák ügyében (ezt Debreczeni József kecskeméti képviselő vetette fel) ,a testület úgy foglalt állást, hogy ha ezeket a laktanyákat a város építette, s később jutott a HM birtokába, ott az eredeti állapotot kell helyreállítani. A Honvédelmi Minisztérium által épített laktanyák ügyé­ben a bizottság nem ellenzi térítésmentes átadásukat, s a térítéses megoldástól sem zárkóznak el. Az ülésen a Honvé­delmi Minisztérium illetékese bejelentette: a Magyar Nép­hadsereg egyoldalú csapatcsökkentése kapcsán december végére, januar elejére válik véglegessé, hogy mely laktanyák­ból költöznek ki a katonák. A bizottság végezetül támogatásáról biztosította Király Zoltán javaslatát, amelyet az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonásáról teijesztett elő az elmúlt üléssza­kon. Jövőre érkeznek az ötajtós Szamarak Otto von Habsburg: az idén nem jelöltetem magam Érvénytelen felülbélyegzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom