Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-12 / 242. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 12. ROMÁNIA, NDK, CSEHSZLOVÁKIA, KNDK Miért romlanak a kapcsolatok? Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Berecz János elnökletével, szerdán ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága a Parlamentben. A testület tanácskozásán az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében részt vett Boross Imre, a Független Kisgazdapárt főügyésze. Első napirendi pontként a külügyi bizottság Ko­vács László tájékoztatóját hallgatta meg, időszerű külpolitikai kérdésekről. A külügyi államtitkár részle­tesen elemezte Magyarország és az egyes szocialista országok kapcsolatainak alakulását. Elmondta, hogy hazánk kontaktusai a Szovjetunióval problémamen­tesen fejlődnek; a szovjet vezetésnek nincsenek fenn­tartásai a magyarországi fejleményekkel kapcsolat­ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenben azonosulnának a magyar megoldásokkal. Lengyelor­szág és Jugoszlávia vezetőit hasonló gondolkodásmód jellemzi, mint a szovjet és a magyar vezetést. Mindkét ország mélyreható reformok megvalósításán fárado­zik. Bulgária felfogása lényegesen különbözik ugyan a magyar megközelítéstől, de a két ország viszonyá­ban ennek ellenére sincsenek feszültségek. Ez azt bizo­nyítja, hogy az eltérő gondolkodásmód nem vezet szükségszerűen konfliktusokhoz. Az előbbi országcsoporttal ellentétben a kapcsola­tok feszültsége érzékelhető Magyarország és Romá­nia viszonyában, illetve a Csehszlovákiához, iaz NDK-hoz és az Észak-Koreához fűződő kontaktu­sokban. A feszültséget elsősorban az okozza, hogy a magyar törekvések — a demokratikus jogállam, a piacgazdaság megteremtése — jelentősen eltérnek ezen országok politikai,irányvonalától. Emellett a kapcsolatrendszer számos pontján érdekütközések növelik a feszültségeket. Az egyes konfliktusforrásokat sorra véve Kovács László emlékeztetett arra: a KNDK éles hangnemben nehezményezte, hogy Magyarország diplomáciai kap­csolatot létesített a Koreai Köztársasággal. A magyar diplomácia ezzel szemben úgy véli, hogy e lépés nem sértette Eszak-Korea népének érdekeit. A diplomáciai kapcsolatok felvétele után a KNDK-val kirobbant éles szópárbaj már elcsitult, s jelenleg hűvös viszony jellemzi a két ország érintkezését. Az államtitkár re­ményét fejezte ki, hogy idővel felmelegszenek a kap­csolatok. A magyar—román viszonyban a román nemzetisé­gi politika szítja a feszültséget. A probléma különösen élesen vetődött fel azután, hogy Románia hozzáfogott a világszerte nagy felháborodást keltett falurombolási tervek kivitelezéséhez. Ez volt az a pont, amikor a magyar diplomáciának be kellett látnia, hogy az<erő- szakos asszimiláció ellen elégtelenek a kétoldalú kap­csolatokra szorítkozó „magas diplomáciái«azközei. Magyarország ezért a világ közvéleménye elé tárta a romániai nemzeti kisebbségek sanyarú sorsát. A kül­ügyi államtitkár e lépés eredményei közé sorolta: a Romániában élő magyarság többé nem érzi úgy, hogy cserbenhagyták; a hazai közvélemény előtt pedig vilá­gossá vált, hogy a vezetés nem áldozza fel a magyar érdekeket valamifajta, helytelenül értelmezett interna­cionalizmus oltárán. A legfontosabb eredmény azon­ban az, hogy a nemzetközi közvélemény most már jobban érti a magyar álláspontot. Magyarország szá­mára ez azért különösen jelentős fejlemény, mert első­sorban a közvélemény kényszerítő erejétől várható, hogy a román vezetés változtasson erőszakos politi­káján. A magyar—csehszlovák kapcsolatok feszültségét az 1968-as események eltérő megítélése, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső körül kialakult polémia okozza. A külügyi államtitkár Németh Miklós mi­niszterelnök csehszlovákiai látogatása miatt bőveb­ben nem foglalkozott e kérdéskörrel. Az NDK-hoz fűződő viszonyban az áttelepülni szándékozó keletnémetek sorsának rendezésére szüle­tett magyar döntés okoz feszültséget. A magyar kor­mány döntését indokolva Kovács László hangsúlyoz­ta: hazánk számára nem maradt más választási lehe­tőség, mint az 1969-es utasforgalmi egyezmény ren­delkezéseinek ideiglenes felfüggesztése. Egy liberális kivándorlási, utazási törvény megalkotására készülő ország nem vállalhatta a menekülők kitoloncolásának következményeit. Hasonlóképpen elfogadhatatlan volt az NDK-nak az a javaslata, hogy a probléma rendezésére alkalmazzák a berlini formulát. (Mint emlékezetes, Vogel ügyvéd közbenjárására önkénte­sen elhagyták az NSZK berlini nagykövetségét az oda menekült NDK-állampolgárok). E formula értelmé­ben az NDK-állampolgároknak a kivándorlási kérel­mük teljesítésére vonatkozó garancia nélkül kellett volna visszatérniük hazájukba. Kovács László tájékoztatta a külügyi bizottságot arról is, hogy további tárgyalások folynak az NDK vezetésével a probléma megnyugtató rendezésére. Az NDK vezetőinek megítélése azonban nem változott; továbbra is úgy vélik, hogy a menekülthullámot az NSZK aknamunkája váltotta ki, ami az egész szocia­lista rendszer ellen irányul. Az NDK részéről azt javasolják, hogy „tökéletesít­sék” az 1969-es utasforgalmi egyezményt — mint is­meretes, énnek rendelkezései megakadályozzák, hogy NDK-állampolgárok Magyarországon keresztül Nyugatra távozhassanak —, addig viszont továbbra is érvényben maradna a megállapodás. Magyarország számára ez a megoldás elfogadhatatlan. Összegezve az elmondottakat a külügyi államtitkár leszögezte: Magyarország rendezett, normális viszony fenntartására törekszik valamennyi szocialista or­szággal, ez azonban nem jelenthet visszarendeződést, egyoldalú szolidaritást; gyümölcsöző kapcsolatokat csak az érdekek egyeztetése alapján lehet kialakítani. Ami a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyát illeti, a magyar vezetés abból indul ki, hogy, bármiféle egyoldalú lalépési szándék veszélyesen megbontaná az erőegyensúlyt. Olyan bomlási folyamatok indulná­nak meg, amelyek ellenőrizhetetlenné válnának. Egy ilyen bomlás sem a NATO-nak, sem az európai együttműködési és biztonsági folyamatokban érde­kelt semleges országoknak nem érdeke. Távlati cél­ként a két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatása jelölhető meg, addig azonban Magyarország a feszült­ségek csökkentésén, a bizalom légkörének erősítésén munkálkodik a VSZ-en belül, s arra törekszik, hogy a szövetségi rendszerben a politikai elemek kerüljenek előtérbe a katonai elemekkel szemben. Nyilatkozat Tőkés László védelmében A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának ülése A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiu­ma néven működik tovább a kormány által ez év áprilisában létrehozott nemzetiségi kollégi­um. Erről — a kollégium tagjai — szerdai ülésükön döntöttek. A testület tagjai támogatták a kormány azon elképzelését, hogy Magyarország adjon ott­hont az európai nemzeti kisebb­ségek nemzetközi konferenciá­jának 1990 első felében. Az ülés kezdetén Pozsgay Im­re államminiszter, a kollégium elnöke mutatta be a titkárság tisztségviselőit, vezetőjét, Ta- bajdi Csabát, aki miniszterhe­lyettesi rangban áll a titkárság élén. A napirend megvitatása előtt a kollégium nyilatkozatot fogadott el Tőkés László temes­vári református lelkész ügyé­ben, amelyben kéri a magyar kormányt: emelje fel szavát a román kormánynál Tőkés László védelmében. Javasolja az illetékeseknek, hogy járjanak közben a Román Szocialista Köztársaság főügyészénél a tör­vényesség betartása érdekében a Tőkés László ellen inditott bíró­sági eljárás során. A kollégium tagjai kinyilvánították vélemé­nyüket, hogy a testület emelje fel szavát a presbitérium, a te­mesvári gyülekezet védelmében is. A napirend ismertetését kö­vetően Tabajdi Csaba a kollégi­um munkáját ért kritikákkal szemben szólt arról, hogy Tria­non óta ez az első alkalom, hogy a határainkon túl élő ma­gyarság helyzetével, illetve a ha­zánkban élő nemzetiségek sor­sával nyilvánosság előtt vállalt, legálisan működő szervezet fog­lalkozik. Cáfolta, hogy bármifé­le alá-, illetve fölérendeltség len­ne a kollégiumon belül a nemze­tiségi ügyek kezelésében. Han­goztatta: évtizedek „probléma­kötege” gyűlt össze e kérdések­ben, s aligha hihető, hogy a kol­légium mandátuma idején eze­ket rendezhetik. A titkárság vezetőjének sza­vai után a testület elfogadta a kollégium ügyrendjét, majd a munkatervről döntött. A pénzügyminiszter előtt az ápolónők kérése Az ápolónők követeléseit kedden to­vábbították a pénzügyminiszterhez — közölte az MTI kérdésére dr. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke. Az ápolónők — mint ismeretes -j- tiltakozó tüntetést tartottak szeptem­ber 26-án a Szociális és Egészségügyi Minisztérium épülete előtt, követelve igen nehéz anyagi helyzetük megoldá­sát, munkafeltételeik javítását. Kérése­ik között szerepelt, hogy a túlóra, az ügyeleti díj, a műszakpótlék mentesül­jön a progresszív adózás alól; a jövő­ben ne kezeljék nem termelő ágazat­ként az egészségügyet; az ott dolgozók bérezését ne hálapénzzel oldják meg. Követelték továbbá: részesedni kíván­nak a közvagyon azon részéből, amely pillanatnyilag az MSZP — tüntetésük idején még MSZMP — őrzésében van. Petíciójuk átvételekor Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke ígéretet tett ar­ra, hogy kéréseikkel megismerkednek a parlament tagjai. Majd áz iratot -tj* ta­nulmányozás és állásfoglalás végett lg- az Országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának adta át. A szakbizottság hétfői, Vácott tar­tott ülésén azonban — sok képviselő távolléte miatt — a téma nem került napirendre. Időnyerés végett a bizott­ság úgy döntött, hogy dr. Pesta László — Lestárné dr. Varga Mária kíséreté­ben — felolvassa a petíciót az adóren­delet módosítását tárgyaló építési és közlekedési parlamenti bizottság keddi ülésén, hogy az irat mihamarabb az illetékeshez, Békési László pénzügymi­niszterhez kerüljön. A választ az Országgyűlés legköze­lebbi ülésére várják—közölte dr. Pesta László. (MTI) „ÖRÖKÖS” FELPERES Hisszük: lezárult a Jávorka-ügy A közmondás, miszerint három a magyar igaz­ság, régebbi keletű, mint Jávorka Imre születési irata. Ám az 52 éves orgoványi férfi álmában sem hitte, hogy ezt munkáltatója, a Kecskeméti Univer ÁFÉSZ vele .járatja el”. Az erkölcsileg és anyagilag egyaránt többször elismert eladót ugyanis Kiss Tóth Endre ügyvezető furcsa módon — okon—eltávolította az üzletből, így lett Jávorka a Kecskeméti Munkaügyi Bírósá­gon „örökös” felperes. Ugyanis tárgyalássoro­zatok után — ez év március 14-én pert nyert, ami­vel a megyeszékhelyre történt átirányítását hatály­talanították. Ám Patakyné Peák Mária, az Univer kereskedelmi igazgatója — más elnevezéssel —- hamarosan ugyanazt, a korábban jogszabályba ütköző intézkedést hozta. Az ügy újra a bíróságon fejeződött (volna) be. (A tárgyalásokról írt tudósí­tás miatt időközben sajtóper kezdődött, ami — az újságíró igazával — a Legfelsőbb Bíróságon ért véget.) Gyakorlatilag e második „fordulón” ho­zott ítéletet is megváltoztatta az Univer, mert Já­vorkát üveg-vísszaváltói beosztásban akarta fog­lalkoztatni. A felperes ezt nem fogadta el, amit időben jelzett az illetékeseknek, akik kaptak az alkalmon, mert Jávorka az új „munkakört” nem töltötte be. Megkapta azt a levelet, amiben egye­bek között ez állt: „Munkaviszonya 1989. június 30. napján, jogellenes küépés miatt megszűnt...” Ettől az irománytól Jávorka Imrének már a cipője is odatalált volna a Kecskeméti Munkaügyi Bíró­sághoz, ahol szeptember 22-én a munkaviszony megszüntetése volt a harmadik „forduló” tárgya. Az ügy tegnap, dr. Négyest Lászlóné bíró taná­csa előtt tanúkihallgatással folytatódott. Nagy Lászlóné — aki a felperesnek kiszemelt munkahe­lyén üvegvisszaváltással, háztartási, vegyi áru és növényvédő szer árusításával egy személyben fog­lalkozott — elmondta: Amikor úgy volt, hogy Jávorka felveszi a munkát, a háztartási vegyi áru jellegű termékeket elvitték az üzletből, csak az üvegvisszaváltó maradt ott. (Korábban egyébként a községben külön üvegátvétel nem volt.) Amikor a bizonyítási indítványra sor került, dr. Törös Lárszó, a felperes ügyvédje ítéletet sürgetett, mondván: Jávorka nem szolgált rá, hogy munkavi­szonyának megszüntetése jogellenes legyen, s kérik az eredeti munkakörbe való visszahelyezését. Az alperes képviselője, dr. Gyifkó Árpád jogta­nácsos azzal érvelt, hogy a felperes „nem a legjob­ban végezte a munkáját (e kijelentését végül „kol­lektívára” helyesbítette), rendszeresen nagy össze­gű leltárhiányokkal számoltak el. Ez indokolta a személycseréket. Elmondta: „... a felperest eladói munkakörben kívántuk foglalkoztatni..., s nincs húsosztály, a húsforgalom a heti 100 kg-ot sem éri el.” Végezetül Boros Mihály jelenlegi egységvezető tanúkihallgatását indítványozta. Jávorka szót kért és előadta: ha az ügy tovább húzódik, akkor ö a régi vezetők (féltucatnyian voltak) kihallgatását kéri. Ezután a bíróság tanácskozott, majd dr. Négyesi Lászlóné ítéletet hirdetett: A munkaügyi döntőbi­zottság határozatát a bíróság hatálytalanítja. A felperest vissza kell helyezni eredeti munkaköré­be és beosztásába. Egyben kötelezi a bíróság az Univert 15 ezer forint bruttó összegű (plusz ka­mat) munkabér, valamint a perköltség megfizeté­sére. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, mondotta a bírónő, majd szólt arról, hogy a ren­delkezésre álló peranyag elegendő volt ahhoz a megállapításhoz is, miszerint az alperes intézkedé­sei jögszabályellenesek voltak. Pulai Sára Országos gyűlésre készül áz MDF A Magyar Demokrata Fórum október 20. és 22. között a Marx Károly Közgazdaságtudományi'Egyetemen rendezi meg II. országos gyűlését, amelynek fő feladata az MDF választási programjának megvitatása és elfogadása lesz — jelentette be Kiss Gy. Csaba szóvivő a Magyar De­mokrata Fórum szerdai sajtóértekezletén. A tanácskozáson döntenek a köztársasági elnök választásának kérdé­sében. Erről Kiss Gy. Csaba elmondta: a Magyar Demokrata Fórum önálló jelöltet kíván állítani. Egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint az MDF támogatni fogja Pozsgay Imre köztársasági elnökké jelölését. Hozzáfűzte még, hogy ugyanígy nem kívánják elkötelezni ma­gukat a más szervezetek által eddig javasolt Habsburg Ottó, Rácz Sándor és Király Zoltán jelölése mellett sem. A parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdésekre Kiss Gy. Csaba elmondta: az MDF változatlanul fenntartja azt a véleményét, hogy a választásokat lehető leghamarabb meg kellene tartani. Ezzel kapcsolat­ban kifejtette: a Magyar Demokrata Fórumot aggasztja, hogy az ország­ban az indulatok és érzelmek kerülnek előtérbe, romlik a gazdasági helyzet. A folyamatok olyan irányba haladnak, ami miatt félő, hogy az ország kormányozhatatlanná válik. Ilyen szempontból nem megnyugta­tóak a Magyar Szocialista Párt kongresszusán történtek sem. Mindezt figyelembe véve az ország mielőbb legitim intézményeket igényelne, bele­értve az új parlamentet is — hangsúlyozta a szóvivő. Az MDF országos gyűlésére nagyszámú külföldi delegációt várnak. Mindez szorosan összefügg azzal az elképzeléssel, amely a szervezet külpolitikai tevékenységének aktívabbá tételére irányul. Áz országos gyűlésre meghívták az Európai Demokratikus Unióba tömörült néppártok és kereszténydemokrata pártok képviselőit, a Libe­rális Internacionálé szervezeteit. Várhatóan képviselteti magát a nyugat­német CDU—CSU, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ). A lengyel Szolidaritás pedig már jelezte, hogy öttagú delegá­ciót küld a gyűlésre. A sajtótájékoztatón jelen volt Paul Wimpli, Svájc budapesti nagyköve­te és Hans Christian Oester, a Svájci Evangélikus Néppárt parlamenti képviselője, aki az MDF vendégeként tartózkodik hazánkban. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Kecskeméti Pedagógus Kamara nyilatkozata A Kecskeméti Pedagógus Kamara alapvető céljának és feladatának tekinti a pedagógusi hivatás társadalmi elismerésének helyreállítását, az alap-, közép- és felsőfokon oktató-nevelő munkát végzők szakmai, erkölcsi és anyagi érdekeinek nyilvános képviseletét. Ennek értelmében a kamara: — támogatja mindazokat az intézményes, közösségi és egyéni kezdeményezése­ket, melyek célja a magyarországi közoktatás színvonalának emelése, tartalmi és szemléletbeli korszerűsítése; — szorgalmazza, s egyben feladatának tekinti a pedagógus-önkormányzat és -érdekképviselet kiépítését és törvényes elismertetését; szükségesnek tartja az oktatásirányítás állami-bürokratikus újraelosztó funkciójának visszaszorítását, az oktatási intézmények teljes körű szakmai és gazdasági autonómiájának biztosítását; — tudomásul veszi a meghirdetett bérintézkedéseket, de úgy értékeli, minf a hivatalosan elismert infláció aktuális ellentételezését, mely nem oldja fel a pedagó­gusbérek több évtizedre visszavezethető lemaradását; '.. meggyőződése, hogy szakmai minőség, erkölcsi tartás, színvonalas önképzés csak megfelelő anyagi háttér esetében követelhető meg, ezért sürgeti a jelenlegi bérarányok radikális reformját, a szellemi munka értékéhez méltó anyagi megbe­csülést; — a nyilvánosság erejével ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket az oktatásügy anyagi támogatására, az oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javítására, a tapasztalható egyenlőtlenségek enyhítésére. A szervezet csatlakozik a Magyar Pedagógus Kamara programjához, tanulmá­nyozza az egyes pártok, társadalmi szervezetek oktatáspolitikai koncepcióját, s lehetőségei szerint támogatja a pedagógusok, a társadalom, a felnövekvő nemze­dékek számára legmegfelelőbb távlati elképzeléseket. (OS)' A fűtőkészülékek piacán (Folytatás az 1. oldalról) A piacon ugyan igénylik a vevők a ma­gas színvonalú árukat, de ezeket — a mostani fogyasztói árakkal — drágáll- ják. A Szigma Kereskedelmi Részvény- társaságnál Fekete Béla főosztályveze­tő azt tapasztalja, hogy kezd élénkülni a piac az iparcikk-kereskedelemben. A megye nyolc városába szállítanak tüzeléstechnikai cikkeket. A FEG-től félezer, nyolcmillió forint értékű gáz- konvektort vásároltak, ötféle radiátort is árusítanak. A fűtőkészülék-ellátást kimagaslóan jónak nevezte. A Szigma boltjaiban mindenfajta gázkészülék kapható, s 5-6 féle, szilárd tüzelőanya­gokkal fűthető kályhát is kínálnak. Cserépkályhával azonban ők sem fog­lalkoznak.- A nagykereskedelem felkészüléséről számot adva, nézzük, miről tanúsko­dik a piac utolsó láncszeme: az üzlet. A kecskeméti Alföld Áruház vas­edény osztályán, ahová sokan jönnek vásárolni községekből is, szinte alig lehet mozdulni a kályháktól és a kazá­noktól. Tavaly hiányzott a C—18-as és a C—21-es kazán. Ez évben ezek is kaphatók. Gázkészülékekből jelen­leg 80-at kínálnak. S míg a Vidiánál egyelőre várják az OHRA kályhákat, 20 darab forgalomba hozataláról szá­mol be Balogh László osztályvezető­helyettes. — Nem az a baj, hogy nincs áru — mondja —, hanem, hogy drága. A boltlátogatás a vásárlóknak össze­hasonlításra is alkalmat nyújt. Abban a kérdésben, hogy melyik kályhát ve­gyem?, az árat és a minőséget alapul véve döntenek. A Fikoterm USP csehszlovák kályha 3550 forintba ke­rül. Sok érte. Amellett a tűztere is kicsi — látjuk, amint az osztályvezető fel­nyitja a tetejét. Az OHRA viszont en­nél jóval nagyobb teljesítményű. Bár drágább, 5270 forint, de a vevők sze­rint két szobát és egy konyhát is befűt. Baján olyan vállalatoknál érdeklőd­tünk, melyek a város határain túl is meghatározó szerepet töltenek be a ke­reskedelmi ellátásban. A Vidia Kereskedőház Rt. bajai ki- rendeltségén Vörös János kiegyensú­lyozott teli ellátást ígér. Szilárd tüzelé­sű tűzhely és olajkályha lesz a boltok­ban, csakúgy, mint a központi fűtéshez szükséges kazán. Az utóbbiból három­fajta is. Gázfűtő-berendezésből sincs hiány, számítottak a nagyobb kereslet­re, hiszen az utóbbi években jó néhány községbe bekötötték a földgázt, leg­utóbb Császártöltésre. Jó időben kész­leteztek alumínium, illetve zománco­zott füstcsöveket is. A Baja és Vidéke ÁFÉSZ-nél - melynek kilenc községre is kiterjed a hatásköre — Kovács Áttiláné kereske­delmi osztályvezetőtől megtudtuk, egyebek között, hogy nem lesz fenn­akadás a kiskereskedelmi üzletágak kí­nálatában. A nagykereskedelmi válla­latoktól betárolásra vittek árut, ami azt jelenti, hogy nem kellett azonnal fizetni érte, így pénzeszközeiket átcsoportosít­hatták. Végső soron ennek a vásárló látja hasznát, mert bővebb választék­hoz jut, olcsóbb áron. K—1 — G. Z. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megállapodás az ellenzéki pártok kongresszusainak tv-közvetitéséről A Magyar Televízió elnöksége közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint a televízió vezetői és a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szabad Demok­raták Szövetsége, a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt képviselői október 11-én megállapodtak arról, hogy a szervezetek közelgő kongresz- szusairól, illetve ennek megfelelő többnapos országos rendezvényeiről a Magyar Televízió az alábbi azonos rendszer szerint tudósít (háromnapos hét végi kongresszust feltételezve): . — pénteken és szombaton a Híradó első kiadása tudósít, valamint azt megelőzően a TV 1 műsorán 18 és 19 óra között 60 perces Összeállítás foglalkozik az adott nap kongresszusi vitájával;) , — vasárnap 20 perc terjedelemben tudósít A hét című műsor, valamint a TV2 műsorán 21.40 körüli kezdettel 40 perces összeállítás látható; — a TV2 a kongresszust követő két nap egyik Napzártáját az esemény megvitatására fordítja. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom