Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-31 / 258. szám
A Bács-Kiskun megyei faluszövetség programja 4. oldal Leszázalékolási tortúra 5. oldal MAGYARORSZÁG, 1956(1.) 5. oldal A párt nem omlott össze — A Magyar Szocialista Párt — a híresztelések ellenére — nem omlott össze, létszáma 15 ezer körüli — jelentette ki Fábry Béla, az MSZP országos elnökségének tagja, a Népi Demokratikus Platform vezetője a párt által szervezett hétfői sajtótájékoztatón. A rendezvényre meghívták a másik platform, a Reformszövetség vezetőjét is, Vass Csaba azonban — egy halaszthatatlannak minősitett politikai egyeztető tárgyalás miatt — nem tudott eljönni. Az ily módpn csonkává sikerült sajtótájékoztatón Fábry Béla hangoztatta: amilyen élénk érdeklődést keltett az MSZP kongresszusán született döntés, ugyanolyan mértékű vívódást is „hozott” a párttagság egésze számára. Ezt érthetőnek és elfogadhatónak tartotta, hiszen a párttagoknak számot kell vetniük eddigi életútjukkal, mielőtt regisztrálják magukat az új pártba, ugyanakkor furcsállotta is a kialakult helyzetet, mert a párt gyökeres megváltoztatását szorgalmazó dokumentumokat már jóval a kongresszus előtt közzétették. Az elnökség tagja rámutatott arra, hogy ez a fajta vívódás egyben garancia is lehet arra: akik aláírásukkal (Folytatás a 3. oldalon) MEPI TANÁCSÜLÉS] Ln KALOCSA Tisztelgés a mártírok, áldozatok emlékének elismerés kiemelkedő életműveknek TIZENEGY NAPIRENDI PONT AZ ÜLÉSSZAKRA Törvény az Állami Számvevőszék felállításáról A földtörvény módosítását januárra halasztották — Elfogadták a közkegyelemről szóló kormányjavaslatot Szokatlan helyszínen, a kalocsai temető egyik félreeső parcellájában gyűltek össze tegnap délután a város tanácsának tagjai, a politikai és társadalmi szervezetek képviselői, az emlékező kő-, zönség: felavatták ugyanis a II. világháború mártiijainak és áldozatainak emlékművét. Azon a helyen, ahol annak idején az elesetteket, illetve az 537- es számú hadikórházban elhunytakat örök nyugalomra helyezték. Dr. Kuczy Károly, a Magyar Néppárt kalocsai intézőbizottságának elnöke tartott ünnepi beszédet, abban a szellemben, amely a történelmi eseményt —- Kalocsa polgárai számára 1944. október 30-án fejeződött be a háború — a tényszerűség követelményeinek megfelelően méltatta. A koszorúzást követően a tanács nagytermében — ahol a meghívottak széksorai népesebbek voltak, mint a tanácstagokéi! — átadták a „Kalocsa Városért” kitüntetést Villányi Antalné BÁCSALMÁS Elégedetten nyugtázhatták a tanácstagok a tegnapi ülésen, hogy a város közlekedési és közlekedésbiztonsági helyzete jónak, más településekhez képest kiemelkedően kedvezőnek minősíthető. Ez volt a véleménye dr. Géczy Györgynek is, aki az ügyészség képviseletében elemezte a baleseti statisztikát. — E téren azonban mindig van javítanivaló — volt a számos hozzászólásból levonható következtetés. Bácsalmás úthálózata rengeteget, és rendkívül gyorsan fejlődött. Ügy látszik, a rohamtempó a minőség rovására ment —kifogásolták Patocskai Tibor és Szabó Mihály tanácstagok. A bírálat a Vaskúti Útfenntartó Társulást illette, mely a hozzá tartozó 19 település ebbéli munkáit általában megelégedésre végezte, de a bácsalmásiak nincsenek kibékülve a tevékenységükkel. Amint dr. Bednámé Kiss Ildikó tanácselnök leszögezte, ha a munkák minősége nem javul, kénytelenek lesznek másik partnyugalmazótt tanitónőnek, Pécsi Sándor nyugdíjas zeneiskolai igazgatónak és dr. Kuczy Károlynak, nyugalmazott gimnáziumi igazgatóhelyettesnek. Az, csupán már a véletlen műve — meg a szorongattatott helyzeté —, hogy a tanácsülés napirendi pontjai között éppen a pedagógusok bérrendezésének, illetve a fizetésemelésre fordítandó pénz előteremtése váltott ki legnagyobb aktivitást, vitát. Végül is a testület amellett döntött, hogy a városban munkálkodó pedagógusok 7 százalékos bérfejlesztést kapjanak, az oktatási intézmények vezetőinek avval a jogával, hogy a pénzt a legjobb szándékuk szerint használják fel a sok vonatkozásban szinte példátlan ellehetetlenüléssel küszködő oktató-nevelő munka anyagi megbecsülésére. ' A tanácsülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. N. M. nert keresni. Eddig céltámogatás formájában a megyei tanács egyenlítette ki az útépítési számlák egy részét, így a minőségi panaszok eredménytelenek maradtak. Elhangzott, hogy az örvendetesen sokasodó magánfuvarozók a gépjárműveiket a közutak mellett tárolják, és ezzel balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő. Györki József tanácstag magánfuvarozó elmondta, hogy főleg a pótkocsi elhelyezése megoldathatatlan számukra. És ha sikerülne is valahol a külterületen, ugyan ki vállal felelősséget a milliós értékekért?! Többen javasolták, hogy az utak építésével párhuzamosan történjék meg a vízelvezetés is, ne pedig csak később, a lakosság pénztárcájára számítva. A felvetett kérdésekre dr. Tótá- né dr. Berzátzy Eszter tanácsi osztály- vezető válaszolt, majd a testület módosította a tanács szervezeti szabályzatát, és megtárgyalta az állattartási tanács- rendelet tervezetét. G. Z. Tegnap délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi — kétnaposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőket, bogy dr. BaAalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Bejelentette, bogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájékoztatta a képviselőket arról is, bogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi, illetve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációknak, amelyekre az adott válaszokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bizottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Az ezekről készült jelentéseket eljuttatták a képviselőknek. Több interpelláció bizottsági vizsgálata azonban további időt igényel. Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása keretében először arról döntöttek a képviselők, napirendre tűzzék- e Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese önálló indítványát. A képviselő azt javasolta, hogy a parlament november 9-ét nyilvánítsa a minőség napjává. Az elnöklő Fodor István elmondotta, hogy Magyarországon számos, a társadalom szélesebb vagy szűkebb körét érintő nemzetközi nap nyert polgárjogot, azonban ezek egyike sem igényelte a parlament döntését. A képviselők az indítvány napirendre tűzését nem támogatták. Ezután Fodor István bejelentette, hogy Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) evangélikus lelkész önálló indítványt nyújtott be, szorgalmazva a Polgári Törvénykönyv módosítását. Azt javasolta, hogy szüntessék meg az alapítvány és a közérdekű kötelezettségvállalás államigazgatási felügyeletét. Ehelyett az alapítványok bejegyzése és megszüntetése bírósági hatáskörbe kerüljön. Az indítványt Kulcsár Kálmán igaz- ságügy-miniszter indokoltnak tartotta, ám véleménye szerint nem annyira sürgős, hogy az októberi ülésen tűzzék napirendre. A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat meg- • tárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdések. A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság létrehozása. A parlament tényleges politikai megosztottságát figyelembe véve az elnök —f a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján — ajánlottá, hogy a jelölő- bizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) függétlen képviselőt válasszák. Javasolta továbbá, hogy a jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., 29. vk)), Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvaüts Ferenc (Zala m., 1. vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai, dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk,), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Sé- ra János (Komárom m., 10. vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja. Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), á Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.). a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) független képviselő. Benjámin Judit (Budapest 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, tekintettel arra, hogy négy MSZP-tagot is beválasztottak. Ezt a javaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a jelölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezutánf az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést és tegyenek javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság meghallgatja, majd állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti az Országgyűléssel. Az ellenőrzés alapelvei legyenek: szakszerűség és objektivitás Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükségszerű és halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai törekvésektől független szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a pártok, politikai mozgalmak tevékenységének gazdasági vetülete. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével szemben. így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevőszéket létrehozni addig, amíg nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt a társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja a mindenkori költségvetési gazdálkodást. (Folytatás a 2. oldalon) ű A Parlamentben október 30-án folytatta munkáját az Országgyűlés. A képen Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács volt elnöke és Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök köszöntik egymást az ülésteremben. Elöl: Medgyessy Péter. (MTI-fotó: Kovács Attila.) MSZP-TÁJÉKOZTATÓ
