Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 27. Kecskeméten is támad a komputervírus? A meggyógyított programok Tizenharmadika — a néphit szerint — szerencsétlen dátum — kivált, ha péntekre esik. Tény, hogy a közelmúlt­ban sok számítógépes szakembernek nagy bosszúságot okozott világszerte ez az egybeesés. „Bal lábbal keltél fel. Rossz napod van”. Jó néhány komputer képernyőjén ez a felirat jelent meg vá­ratlanul. Az idézett szöveg, a „Péntek 13” számítógépvírus feltűnése méltán okozott ijedtséget, hiszen a beavatottak rögtön tudták: „megbolondítja” a gépet. Dyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy a Péntek 13 rövid idő alatt óriási karriert futott be a sajtó­ban. Fontos politikai eseményekkel kon­kurálva heteken keresztül hazánkban is kiemelten foglalkozott vele a rádió, a tévé és az újságok. Valóban olyan veszélyes ez a vírus? Találtak Bács-Kiskun megyében is ilyet? Lehet-e védekezni ellene? És egy­általán mi ez? Egyebek között ezekre a kérdésekre kértünk választ a KSH Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) kecskeméti számító- központjában Andróczky Mihály igaz­gatóhelyettes, műszaki osztályvezető­től és Bruncsák Attila rendszerprogra­mozótól. A kár több százezres lehet Elöljáróban arra kértük Bruncsák Attilát, mondja el: mi az a számítógép- virus és hogyan működik. — Ez a vírus tulajdonképpen egy program, amelyet ember készít. Az analógia onnan származik, hogy na­gyon hasonlóan működik, mint a való­di biológiai rendszereket megtámadó vírus. Tehát ez a program képes „meg­fertőzni” egy számítógépet. Hasonló­képpen terjed, ugyanúgy van lappan- gási ideje, Ynint a biológiában fellelhető rokonának.- Némely tulajdonsága már-már annyi hasonlóságot mutat, hogy nem egy laikusban felvetődött a kérdés: nem jöhet-e ki a kezelőjét is megfertőz­ni az ártó kór. Természetesen nem, hi­szen itt egy programról van szó, amely csak a komputerre és a programra ve­szélyes. Ezeket teheti tönkre — teszi hozzá Andróczky Mihály. — Mekkora lehet az így keletkezett kár? — Mint említettem, a vírus tönkrete­heti a szoftvert, azaz a programot, de a hardvert, vagyis magát a berendezést is. Ez az ártó kórokozó kiötlőjének szán­dékától függ, aki nagyon jól ismeri a be­rendezéseket, a gyengéjükkel együtt. Egyébként ma már akad jó néhány szoftver, amelyik sokszorta drágább a hardvernél. A kár tehát ilyen esetekben több százezer forintra tehető.- Magyarországon napjainkban „írnak” 2-300 ezer forintot érő bér- számfejtő programot, míg egy egysze­rűbb számítógépet már 60-80 ezer fo­rintért meg lehet kapni. Igazán komoly kár akkor keletkezik, ha olyan adatok semmisülnek meg, amelyekről nincs úgynevezett „mentés”. Normális ügy­vitelnél ugyanis egy cégnél kell lennie másolatnak, amiről szükség esetén „visszatölthető” a program — egészíti ki a hallottakat Bruncsák Attila. — Mikor jelentek meg az első vírusok a világon? — Úgy tudom, a fejlett tőkés orszá­gokban a ’80-as évek elején tűntek fel az IBM—PC gépeken. Magyarorszá­gon, azt hiszem, három esztendővel ezelőtt, karácsonykor egy IBM—Oli­vetti gép képernyőjén karácsonyi üd­vözlő szöveg formájában mutatta meg magát az első jóindulatú vírus. Ez nem csinált különösebb kárt,' csak megje­lent, majd befejezte működését. Szemtől szemben a potyogóssal — Ön találkozott már komputerví­russal? —kérdezem a rendszerprogra­mozót. — Igen, másfél hónappal ezelőtt itt, az intézet számítógépén találtam rá az úgynevezett potyogós virusra. Ez on­nan kapta a nevét, hogy a képernyőn megjelenő szöveget olvashatatlanná te­szi, mert felülről lepottyannak a betűk. — Mit lehet ilyenkor tenni? — Ebben az esetben nekem sikerült meggyógyítani az érintett programot. Szakirodalomból vettem a „terápiá­hoz” a receptet. Utána természetesen átvizsgáltam valamennyi gépünket. Kettőben még megtaláltam a kórt. Azokat is kikúráltam. — Ezek szerint lehet védekezni a fer­tőzés ellen? — Lehet. Először fel kell fedni az illető vírust, majd az analizálás követ­kezik. Csak ezután jöhet a megsemmi­sítés programjának kidolgozása. A vé­dekezés másik formája, amikor mind a hardvert, mind a szoftvert előre felké­szítjük a leendő fertőzésre. Egyfajta előzetes kondicionálást alkalmazunk. A gép minden bekapcsolásakor ellen­őrzést tartunk. Ha például a program hossza időközben megváltozott, akkor eleve feltételezhető, hogy befurakodott a rendszerbe a vírus. Öt évre ítélték a „vírusgazdát" — Ezzel nem csak anyagi kárt okoz. 1 Nem bizony! Sajnos, súlyosan rombolja az egész számítástechnika hi­telét is. És ez még talán az anyagiaknál is fájpbb, hiszen növeli a laikus felhasz­nálók körében az amúgy is misztikus­nak tűnő komputer iránti ellenszenvet. Elidegeníti az emberektől a számítás- technikát. Súlyos etikai vétség tehát a vírusírás, amikor egy programozó a tudását, hozzáértését ilyen visszaélé­sekre használja fel. Szerte a világon sokat küzdenek ellene, de megnyugtató jogi szabályozás még nem született. Igaz, az Egyesült Államokban a közel­múltban öt évre elítéltek egy embert, aki eldicsekedett vele, hogy életre hí­vott egy vírust — mondja az igazgató- helyettes. — Térjünk vissza ismét a védekezés­hez, a megelőzéshez. Hogyan tudja elér­ni egy vállalat, hogy vírusmentes progra­mokhoz jusson, s a meglévő szoftverei se kapjanak „fertőzést”? — Minden programot előállító cég, amelyik felelősséget érez a megrendelői iránt, komoly gondot fordít arra, hogy vírusmentes anyagot adjon a felhasz­nálóknak. Sajnos, nálunk nem csak jó értelemben vett profi cégek készítenek programokat. A vásárló tehát csak ak­kor lehet biztos a dolgában, ha „jog­tiszta”, licencengedélyes, a termékeiért felelősséget vállaló cégtől rendel szoft­vert. Ez, persze, nem olcsó. A meglévő adatokat pedig körültekintően kell ke­zelni. Be kell tartani az ezzel kapcsola­tos szabályzat amúgy is kötelező, szab­ványszerű előírásait. így minimálisra csökkenthető az esélye annak, hogy megsérül a program és az általa létre­hozott adatállomány. Gaál Béla KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK Kecskemét: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától más­nap reggel 8 óráig tart, szomba­ton, vasárnap és ünnepnapokon | reggel 8 órától folyamatosan a kövelke/ö hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (Telefon: 20-488), központi tömb, di­agnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út S. C pavilon, földszinti ambulancia. (Tel.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás. Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: S3-324); Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005); Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kos­suth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. Baja: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Pokomy u. T.: 11- 244); itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai. hercegszántói, nemes­nádudvari, .sükösdi, szeremlei és vaskúü be­tegeket. Bácsalmás: a rendelőintézetben a bácssző- lősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). Kiskőrös: A Kossuth utcai rendelőben lát­ják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvo­si rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, ' csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31.-321). Kiskunfélegyháza: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart Helye: Kiskunfélegyháza, Fad- rusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfél­egyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szomba­ton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. Tiszakécske: a rendelőintézetben a tisza- kécskei és szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). Kalocsa: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Mis­ke, Ordas, Dunaszentbenedek, Őregcsertő­Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. . Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Harta, Duna­pataj: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). Kiskunhalas: A Semmelweis kórház köz­ponti ambulanciáján tartanak ügyeletet (T: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balota- szállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-311); Jánoshalma, Rém, Borota, Kéleshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88); Jász- szentlászló, Szánk: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 31-547). Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer­tárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1., Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bács­almás: Hősök te^e 4., Izsák: Dózsa György u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A., Kalocsa: Széchenyi-lakótelep, Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1Kiskunmaj­sa: Hősök tere 3., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécske: Béke tér 4., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B); Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29); Bácsbor- sód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bács- borsód, Dózsa u. 13.); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Do­bos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800); Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.); Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4. T.: 300); Harta, Dunatetét- len, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T-: 3); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11); Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.); Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vö­rös Hadsereg u. 23.). 4 KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11. T.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma Á. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); La­josmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy- Zs. u. 52. T.: 76-375); Tiszakécske: dr, Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kis­kőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653); Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kun­szentmiklós, Petőfi Itp. B ép. T.: 51-618); Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Sza­badszállás, Vörös Hadsereg u. 56/A. T.: 53­002) ; Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 23. T.: 31-325); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Pá­hi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21- 184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfél­egyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Baj- .csy-Zs. u. 2. T.: 62-292); Kiskunfélegyháza, Gátér, Palmonostora, Petőfiszállás: dr. Fe­kete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3) ; Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 31-349); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577; T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Mészá­ros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748); dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T. : 22-245); dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554); Zsana, Harka- kötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.); Já­noshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tata­háza, Kossuth u. 39. T.: 10). GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Új lehetőségekkel Köszöntőm megyénk vala­mennyi gyermekét, kisdobosát, út­törőjét, más gyermekszervezethez tartozóját, az önmagukat baráti körnek, Egymillió lépés mozga­lomnak vagy más, értelmes célok érdekében tömörült csoportnak tagjait. Mind a hatvankétezer-kilenc- száznegyven gyermeket! Abból az alkalomból, hogy szá­mosán írtatok levelet szerkesztősé­günknek, többen pedig személye­sen jöttetek el kérni: legyen újra rovata lapunkban korosztályotok­nak. íme, kívánságotokat teljesítjük. Rendszeresen fogunk jelentkezni, írni örömeitekről, gondjaitokról, közlünk mesét, rejtvényt, verset. Szeretnénk, ha minél többen írná- iOk az iskolában zajló új kezdemé­Lapköszöntő Tudjuk, számos gyermek közösség készít lapot, újságot, alkalmi kiad­ványt. Hogy milyeneket? Hát... van nyezésekről, arról, hogyan alakít­játok közösségi szabadidő-prog­ramjaitokat?! Természetesen tudunk néhány igazán szellemes és jó kezdeménye­zésről! Ezekről folyamatosan sze­retnénk hírt adni, és kérünk benne­teket, hogy ha valamit hasznosnak ítéltek, írjatok róla, meríthessenek ötletet mindazok, akik őszintén akarják a szabad idejüket haszno­san eltölteni. Tudjuk, hogy alakultak kertkö­zösségek, bábozók — az iskola minden tagját mozgósítva —, szín­játszók, akik aprólékos munkával klasszikus magyar novellák dra- matizálását tűzték ki célul. Vala­mennyiről többet sőt, mindent — szeretnénk tudni. Ugye, hirt adtok magatokról? sei— szellemes, ügyes, van döcögős és aka- dozós is. De valamennyiben — és ez a lényeg! -11 megtalálható ajobbitó szán­dék, a nyitottság, a társak tudásának gyarapító szándéka. Most a Toliforgatót, a kiskunhalasi Cimbora-klub lapját köszöntjük! A v,árosi könyvtárban helyet és szelle­mi irányítást kapó gyerekek Írják a lap­ban található meséket, verseket, rajzol­ják az illusztrációkat. Jól! Csak így to­vább! Gratulálunk! A lap egyik szerzője Becher Zita. Az ő versét mutatjuk be: AZ ÉN CSALÁDOM A Papa: a mindent elnéző jóság, A Mama: a szerető szigorúság, Az Anya megértő, igaz barátom, Az Apa az elveszett kincs, O nincs. Krími meghívás Augusztus utolsó napjaiban a krími Jevpatoria volt a színhelye annak a táncversenynek, amelyet a tanulóifjú­ság számára szerveztek az európai és latin-amerikai táncokból. A testvérvá­rosi kapcsolatokat szélesítve meghívást kapott erre a rendezvényre a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon Hí­rős táncklubjának három párosa: Ál- mosdi Mirtill és Kovács Zsolt D kate­góriában mérkőzött a szőrűét tánco­sokkal, míg Horváth Enikő es Komáry Gábor, Takács Marianna és Vidéki Jó­zsef pedig E kategóriában képviselte a magyar táncosokat. Az izgalmas és magas színvonalú verseny számunkra is szép eredményt hozott. Takács Marianna es Vidéki Jó­zsef a III. helyen végzett. A magyar résztvevők különösen a latin-amerikai táncokban hódították meg a zsűri tag­jait és a közönséget. Szép teljesítmé­nyük elsősorban az edző, Őze László munkáját dicséri. Bennünket viszont a vendéglátók európaitánc-bemutatója nyűgözött le — ez persze nem véletlen, hiszen a párok már 6 éves korukban eljegyezték magukat a tánccal. A kellemes, egyhetes ott-tartózkodás nemcsak a tenger élvezetét, a neveze­tességekkel való ismerkedést jelentette számunkra, hanem új együttműködést is eredményezett. A szimferopoliak in­dítványozták, hogy a jövőben a kama­rakórus, a hangszeresek és a képzőmű­vészek is mutatkozznak be egymásnak. Farkashalmi Erzsébet pedagógus tolmács ^Könyvajánló Hányszor csodáltad már meg az égboltot, mennyi sejtelmes kis lámpás az éjszakában a sok ezer kis csillag? Évezredeken át az égbolt volt az ember számára az óra, a naptár, az iránytű. S valójában milyen óriási égitestek ezek, az alig elképzelhető távolságból fényt küldő csillagok! Mennyi hiedelem, mese szö­vődött körülöttük, róluk! Mit is tudunk a Naprendszerről, a Napról és a körülötte ke­ringő égitestekről és a Tejútrendszerről, a kisbolygókról, meteoritokról, üstökösökről, a Magellán-felhőkről, az Androméda- ködről? Csaba György Égitestek című kötete (Móra Kiadó, Búvár sorozat) segít az égbolt megismerésében a különböző,. jelenségek (nap- és holdfogyatkozás stb.) megismerésé­ben; majd’ száz színes fotón bemutatva, kö­zelebb hozva az oly távoli égitesteket. Sok ezer éve már, hogy az ember rájött az üvegkészítés titkára, sokrétű felhasználási le­hetőségeire. (Alapanyaga a szilícium, amit a homokból nyerünk, hamuzsír és szóda hoz­záadásával, ezer fok felett születik az áttet­sző csoda, az üveg.) Kezdetben fúvással állí­tották elő, tehát a legősibb technikák egyike, később a préselési technika feltalálásával gyári termékké lett az üveg is. Vadas József Üvegművészet című könyve (Móra Kiadó, Kolibri sorozat) 29 üvegtárgy, elsősorban az európai üvegművészet legszebbjeinek bemu­tatására vállalkozik. Megismerheted többek között Lükorgosz csészéjét a római korból; Géza király képét a magyar koronán, mely színes üvegkompozíció; a gótikus ablakok mesés üvegablakait, vagy Mátyás király ser­legét. Égitestek búvár zsebkönyvek Móra Összeállította; Selmeci Katalin Milyen súlyú a hegy • • igjgl Lit?i lj Jt» . IjJi/ftii JI J Kínai mese A régi-régi időkben történt. Egy parasztember rizst vetett. Magas rangú tisztviselő járt éppen arra, megszólította a parasztot: — Hány szem rizst vetettél el? A paraszt csodálkozott a kérdésen; ugyan, honnan tudhatná, hány szem rizst vetett el? De így szólt: — Uram, te bizonyára meg tudod mondani, hogy hányat lépett a lovad. A tisztviselőt felháborította a válasz. — Honnan veszed a bátorságot, hogy így beszélj velem? Na várj csak! Büntetésül holnap reggel hozol nekem egy olyan súlyú disznót, mint az a hegy ott! — mutatott a távolba. — Ha nem, a?életeddel játszol! Azzal otthagyta a parasztot, aki elkeseredve indult haza. Amikor otthon elmesélte, mi történt, a fia vigasztalni kezdte: — Ne búsulj, apám! Majd én elmegyek holnap reggel helyetted... És másnap a fiú elment a városba, felkereste a magas rangú hivatalnokot. Az haragosan fogadta: ■:— Mit akarsz tőlem, fickó? A fiú udvariasan meghajolt, egy kis mérleget húzott elő a tarisznyájából és így szólt: — Nagyuram, apámnak azt parancsoltad, hogy ma reggel hozzon neked egy olyan súlyú disznót, mint az a hegy ott.. ■ — mutatott ki a palota ' ablakán. — Mi azonban nem tudjuk, hogy milyen súlyú az a hegy, ezért kérlek, előbb mérd meg nekünk ... ! A magas rangú tisztviselő erre nem tudott mit válaszolni, csak elöntötte a düh és a forróság, és kiszaladt a teremből. A fiú nagyot nevetett a markába. Fordította Antalfy István REJTVÉNYFEJTÓKNEK Egyforma — nem egyforma Az ábrák közül kettő egyforma. Keressétek meg, melyik az a kettő! A megfejtéseket levelezőlapon küldjétek be szer­kesztőségünk cí­mére — Petőfi Népe szerkesztő­sége, 6001 Kecs­kemét, Pf. 76 — november 3-áig. A megfejtők kö­zött tíz darab könyvet sorsolunk ki, postázunk cí­mükre. 1© © ® © @ 0 20 © 0 0 © © 3© © 0 0 3 © 4© © ® CD © © 5® G> © ® © © 6® 0 © <S> 0 9 7® 0 © © 0 @ 8© © 9 ■ © 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom