Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-27 / 255. szám

POZSGAY IMRE A LONDONI MAGYAR FESZTIVÁLON Lezárult a politikai emigráció korszaka „Lezárult a politikai emigrá­ció korszaka Magyarország törté­netében” — hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter csütörtökön, a londoni magyar nagykövetségen, ahol Angliában élő jeles magya­rokkal találkozott. Nagy taps fo­gadta ezt a kijelentését, amelyhez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azokat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sb- kaságát késztették hazájuk elha­gyására, de a múltbéli sérelmeket jóvá tenni kötelességünk, s a ma­gyar kormány erre törekszik. Pozsgay Imre röviden vázolta azokat a folyamatokat, amelyek során -— mint mondotta —- „egy hatalmon lévő párt Kelet-Európa történetében példátlan módon, go­lyózápor nélkül jutott el hatalmi monopóliuma, s végül önmaga fel­számolásáig, utat nyitva a több­pártrendszerű demokrácia előtt”. A szigetországban élő magyarok kérdéseiben az otthon is élénken vitatott témák kerültek előtérbe, így például az alkotmánymódosí­tás jogi, politikai és társadalmi ki­hatásai, az egyházakhoz, illetve a nemzeti és vallási kisebbségekhez való viszony. Egy katolikus pap kérdésére válaszolva az állammi­niszter elmondotta, hogy minden, 1945 utáni politikai pert, így a Mindszenty-ügyet is újravizsgálja • Pozsgay Imre államminiszter, a „Magyarok” jeligével rendezett kulturális sereg­szemle magyar fővédnöke leleplezi Bartók Béla szobrát szerdán, a Barbican köz­pontban. az igazságszolgáltatás, és a her- Egy kérdésre válaszolva bejelen- cegprímás esetében az eddigi ada- tette, hogy a magyar kormány kez- tok „több mint kétségessé teszik deményezni fogja európai értekez­az egykori ítélet megalapozottsá- let összehívását a nemzetiségek és gát”. kisebbségek védelmét szolgáló nemzetközi garanciák kidolgozá­sára. A gazdasági válság leküzdésé­nek esélyeiről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem első­sorban gazdasági segélyre van szüksége, hanem működő tőke be­áramlására és olyan hitelekre, amelyek a magánvállalkozások ki­bontakozását segítik. Mint mon­dotta: ezt iparkodik világossá ten­ni Londonban és soron következő kanadai, illetve egyesült államok­beli látogatásán is. Lesz-e köztársaságielnök­választás? — kérdezték az állam­minisztertől. — Annak ellenére, hogy két ellenzéki szervezet „par­lamenten kívüli obstrukció” esz­közével élve igyekszik az e kérdés­ben létrejött konszenzust megtor­pedózni, az Országgyűlés október végi ülésszakán várhatólag kitűzi az elnökválasztás időpontját — hangzott a válasz. Az államminisz­ter hozzáfűzte: „Ami engem illet, a tisztességes versenyt, a megmérettetést bár­mely jelölttel szemben vállalom, beleértve a tv-vitákat is az ország nyilvánossága előtt”. Pozsgay Imre délután William Waldegrave külügyi államminisz­terrel folytatott eszmecserét, majd a királyi külügyi intézetben ^ló- adást tartott a magyarországi fejle­ményekről. Jövőre csökkennek az adók Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban Az Országgyűlés november végi ülésszakán vitatja meg az adórendszer módosítására vonatkozó törvényjavas­latot. Ennek részleteiről tájékoztatta tegnap délelőtt Farkas István pénzügy­miniszter-helyettes a sajtó képviselőit, kifejtve, hogy reméli: az Országgyűlés kedvezően fogadja majd a minisztéri­um, pontosabban a kormány előter­jesztését. Ezt nehéz lenne előre megjósolni, az azonban valószínű, hogy a honatyák­nak kompromisszumot kell majd köt­niük: a javasolt csökkentések ugyanis lényegesen alacsonyabbak, mint amit az adófizető állampolgárok, vállalko­zók, vállalati vezetők reméltek és re­mélnek. Ennek továbbra is ugyanaz az oka, mint eddig, azaz a költségvetés. A kormány változatlanul a kiadások­hoz szabja a bevételeket és nem fordít­va, mivel — mondta a miniszterhelyet­tes —jóformán már nincs miből jelen­tősebb összegeket lefaragni. A szocia- listaexport-támogatás visszafogása ug­rásszerűen megnövekvő munkanélküli­séget eredményezne, az oktatás és egészségügy (a magyar gazdaság „nyo­morágazatai”) ugyancsak nem bírnák el a támogatáscsökkenést. Mindennek fényében még az a javaslat is indokolt lehetne, hogy növeljék az adókat, ez azonban tökéletesen ellentmondana a „gazdaság élénkítése” elvének és szük­ségességének. 1990-ben — ha a parlament elfogad­ja a törvényjavaslatot — tehát némileg csökkennek a vállalati-vállalkozói szfé­ra, és nem nőnek az állampolgárok adóterhei. A személyi jövedelemadót illetően a legmagasabb kulcs 56-ról 50 százalékra, a legalacsonyabb 17-ről 15- re mérséklődik. (Egy példa a sajtótájé­koztatóról: ha valakinek- 1990-ben vál­tozatlanul 10 ezer forint a havi bruttó jövedelme, úgy 158 forinttal kevesebb adót fizet majd havonta.) A javaslatok között szerepel egyebek között, hogy a falusi turizmusból származó bevételek 300 ezer forintig legyenek adómente­sek, valamint—a hazai tőkepiac „adó­oldalról” való ösztönzése érdekében —az, hogy az állampolgárok részvény- vásárlás esetén adókedvezményt élvez­hessenek. Az szja-val adózó vállalko­zók az amortizációval csökkenthetnék adóalapjukat, beruházásaik egy részét bizonyos idő alatt költségként elszá­molhatnák. A vállalkozási nyereségadó (ványa) 50 százalékról 45-re csökkenne, és megszűnne az úgynevezett különadó. A gazdaságilag elmaradott térségekben a ványa utáni kedvezmény 20 százalék­ról 30 százalékra nőne, és az eddigi 3 év helyett 5 évre lenne érvényes. A mun­kahelyteremtő, a világbanki kölcsön­ből folyó, valamint a környezetvédelmi beruházások esetén az áfát teljes egé­szében elengednék, illetve visszatéríte­nék. Az áfával kapcsolatban elhang­zott, hogy január 1-jétől valószínűleg módosítják (csökkentik) a vámtarifá- (Folytatás a 2. oldalon) SZÜKSÉG VAN A SZÖVETSÉGRE - FÖLDTULAJDON-RENDEZÉS A TULAJDONREFORM KERETÉBEN - ÁGAZATI PÁRT SZERVEZŐDIK Kongresszusra készülnek a szövetkezetek „A szövetkezet nem átmeneti forma”—mondotta egyik felszólaló tegnap Baján, a Bácskai és Duna melléki tsz-szövetség küldöttközgyűlésén. Az egyetértésre talált kije­lentés gyakorlatilag alaphangját is megadta a „mi legyen a szövetkezetekkel és legyen- e új szellemű érdekképviselete a parasztságnak, a szövetkezeti tagságnak?” kérdések­re. A területi és országos érdekképviseleti szervezet kialakításáról, a decemberi szövet­kezeti kongresszusra való felkészülés (döntés-előkészítés) jegyében megtartott tanács­kozáson az írásos javaslatot kiegészítő szóbeli előterjesztés után kezdődő vitában több fontos témáról mondták el véleményüket a küldöttek és a meghívottak. (Folytatás a 2. oldalon ) EREDMÉNYTELEN KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN Adamec nem enged a ’77-ből POZSONY Magyar—csehszlovák kormány­fői tárgyalások voltak csütörtökön, Pozsonyban. Németh Miklós mi­niszterelnök néhány órás munkalá­togatásra érkezett a szlovák fővá­rosba,' hogy tárgyaljon Ladislav Adamec miniszterelnökkel a bős —nagymarosi beruházás ügyéről. A magyar tárgyaló küldöttségben részt vesz Udvari László, a bős— nagymarosi beruházás magyar kor­mánybiztosa és Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. A csehszlovák küldöttség tagja Pavel Hrivnak, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság miniszterelnöke,’ Vladimír Margetin, a szlovák erdő­gazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozási ipari miniszter, Ma­rian Cafia, szövetségi tárca nélküli miniszter és Vladimir Lokvenc, a bős—-nagymarosi vízlépcsőrend­szer csehszlovák kormánybiztosa. A két kormányfő és a küldöttség tagjai plenáris ülésen kezdték meg a tárgyalásokat, majd várhatóan Németh Miklós és Ladislav Ada­mec között négyszemközti megbe­szélésre is sor kerül. A tárgyalások befejeztével a kormányfők sajtónyi­latkozatot adnak. A tárgyalások legfontosabb té­mája a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügye. Az elmúlt hat hónap során már negyedszer ülnek tárgya­lóasztalhoz a kormányfők, ám ed­dig nem közeledtek az álláspontok. A csehszlovák kormány a vízlép­csőrendszer eredeti terveknek meg­felelő építését szorgalmazza, míg a magyar kormány a nagymarosi erőmű elhagyását és a bősi létesít­mény alapüzemmódban történő hasznosítását javasolja. j Eredménytelennek bizonyultak csütörtökön, a magyar—csehszlo­vák kormányfői tárgyalások. A megbeszéléseket követő sajtótá­jékoztatón Németh Miklós magyar miniszterelnök elmondotta, hogy nem sikerült közös álláspontot ki­alakítani. A magyar tárgyaló fél a környe­zeti szükséghelyzet kialakulására való tekintettel javasolta egy olyan vízminőség-védelmi, műszaki, öko­lógiai garanciarendszer kialakítá­sát, amely minimálisra csökkent­hetné a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi kockázatokat. Erre a magyar kormány egy kor­mányközi megállapodás megköté­sét tartotta volna szükségesnek. Ebben a csehszlovák tárgyaló fel meg is állapodott volna, ám azt nem fogadta el, hogy ne épüljön meg a nagymarosi vízi erőmű, s ne csúcsra járassák a bősi erőműrend­szert. így végül is nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányfők a po­zsonyi tárgyalások során. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy három kü­lönböző változatot teijesztettek elő a megbeszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fogadta el. Vé­leményük szerint nincs szükség az 1977-es államközi szerződés meg­változtatására, amely a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer közös fel- épitését tartalmazza. A csehszlovák kormány igen alaposan vizsgálja az ökológiai problémákat, Ü s ennek rendeli alá döntését is. Ám ennek ellenére úgy látják, hogy nincs ok a szerződés megváltoztatására. La­dislav Adamec hangsúlyozta: saj­nálja, hogy nem sikerült közös ál­láspontot kialakítania magyar partnerével. Hangsúlyozta: ragasz­kodnak a bős—nagymarosi erőmű­rendszer további építéséhez, bár tudják, hogy ha a közös műből az egyik partner kilép, az akció haté­konysága csökken.. Ennek ellenére — véleménye szerint — folytatni kell a munkát. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: A hajnali párától, ködtől eltekint­ve napközben folytatódik a derült, száraz idő. A változó irányú szél csak kissé élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között alakul. Uj pavilont kapott a halasi szociális otthon Ma délelőtt ünnepélyes átadás ( A valamikori városi ispotály 1830-ban épült. • A beton épületelemekből készült új pavilon. (Kép: Lévai Kálmán) •3|p! Hűl Ü Hosszú, kilátástalannak tűnő küzdelem egy emberséges célért — így foglalható össze az a több­éves levelezés, kilincselés, amelyet Vanyiska Jánosné igazgató és tá­mogatói a szociális otthon érdeké­ben kifejtettek, s amely küzdelem végére a mai ünnepélyes átadás sem tesz pontot. Embertelen körülmények között tengődött hosszú éveken át a Nyúl utcai szociális otthon 145 lakója, újságcikkek foglalkoztak a méltat­lan helyzettel, amely ezeket a sze­rencsétlen, kitaszított sorsú embe­reket s az őket ápoló személyzetet szorongatta. Az épület régi, vert falú szárnya 1830-ban városi ispotálynak ké­szült, majd menhely lett, végül az elmebetegek szociális otthona, ahol negyven beteg kapott elhelye­zést. Túl azon a lehetetlen zsúfolt­ságon, amely két ágyba három be­teget kényszerített, néhány éve az épület már életveszélyessé is vált. Bár minden eszközzel igyekeztek elviselhetővé tenni—két éve W C-t, fürdőhelyiséget alakítottak ki (ad­dig csak vödör volt), központi fű­tést vezettek be, hogy a téli nyolc­fokos hőmérséklet helyett elvisel­hető meleg légyen a szobákban —■, a szégyenteljes állapot tarthatat­lanná vált. Sok ember személyes támogatá­sa, tenni ákarása is kellett ahhoz, hogy végül, a huszonnegyedik órá­ban, egyetlen nyáron felépüljön az új épuletszámy. A megyei tanács nyolcmilliós támogatása csak úgy volt elegendő, hogy a kivitelezést a városi kórház műszaki gárdája vállalta. A bútorzat is egyéni, N agy baracskára, Lágymányosra utazott az igazgatónő, hogy ol­csóbban hozzájuthasson. Ottjártamkor még ápolt és ápo­ló dolgozott azon, hogy a mai, ün­nepélyes átadáson minden ragyog­jon. A munkatársaim áldozat- készsége, ahogy a kubikolástól a takarításig szinte éjjel-nappal min­den munkában részt vállaltak, pénzzel megfizethetetlen lenne — mondta búcsúzásul Vanyiska Já­nosné igazgató. jj# f Többet költöttünk, kevesebbet vettünk Háromnegyed évi áru- és pénzforgalmi mérleg A Kereskedelmi Minisztérium most köz­zétett információs jelentése szerint január 1- jétöl szeptember 30-áig a lakosság készpénz­bevételei 18,4 százalékkal tettek ki többet, mint a múlt év azonos időszakában, a kiske­reskedelmi forgalom pedig valamivel kisebb mértékben, 17,2 százalékkal növekedett. A három negyedév átlagában a lakosság 100 forint bevételből áruvásárlásra 81 forintot fordított, a tavalyi 77 forint 40 fillérrel szem­ben, ez azonban nem jelent forgalomnöveke­dést, sőt, hiszen az árak jóval nagyobb arányban emelkedtek. A valutavásárlásra fordított összeget megduplázták, ez 9 hónap alatt 40,4 milliárd forint volt. A takarékbe­tét-állomány szeptemer 30-án meghaladta a 290 milliárd forintot — ez csaknem 3 milli­árd forinttal kevesebb, mint az év elején volt. A betétösszegek csökkenése különösen az utóbbi hónapokban gyorsult meg. Az év eddig eltelt kilenc hónapjában a kiskereskedelem 384,3 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ez folyó áron 17,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bolti élelmiszerekből IS százalékkal, ruháza­ti cikkekből 4,8 százalékkal — vagyis csak ' mérsékelt ütemben —, vegyes iparcikkekből viszont 24 százalékkal bővült a kiskereskede­lem értékesítése; a legkisebb mértékben — mindössze 2,6 százalékkal — a vendéglátás árbevétele növekedett; mindez, persze, csak folyó áron számítva. A 17,4 százalékos árnö­vekedést figyelembe véve ugyanis—a vegyes iparcikkek kivételével — jóval kevesebb ru­házati cikket és élelmiszert vásárolt a lakos­ság, mint 1988 első három negyedévében. Összességében az állami kiskereskedelem 18.2 százalékkal növelte bevételét három ne­gyedév alatt, a szövetkezeti boltok forgalma mindössze 14 százalékkal gyarapodott, a magán-kiskereskedelemben azonban több mint 33 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A minisztériumi jelentés szerint a nagyke­reskedelem is óvatosan rendelt, így az áru­alapok csak-mérsékelten, 6,5 százalékkal nö­vekedtek, az import viszont — elsősorban a liberalizáció hatására—30.7 százalékkal bő­vült A kereslet átrendeződése a fogyasztási- cikk-kereskedelem készleteiben is megmutat­kozik: a nagykereskedelem készletei 45,2 százalékkal, a kiskereskedelemé 23,1 száza­lékkal magasabbak voltak szeptember vé­gén, mint egy évvel korábban. Különösen a vegyesiparcikk-kereskedelem eladatlan kész­letei halmozódtak fel a keresletnövekedést jóval meghaladó beszerzések miatt értékük 87.2 százalékkal haladja meg a tavalyit A készletek forgási ideje általában minden­hol lelassult egy év alatt átlagosan hét nap­pal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom