Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
POZSGAY IMRE A LONDONI MAGYAR FESZTIVÁLON Lezárult a politikai emigráció korszaka „Lezárult a politikai emigráció korszaka Magyarország történetében” — hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter csütörtökön, a londoni magyar nagykövetségen, ahol Angliában élő jeles magyarokkal találkozott. Nagy taps fogadta ezt a kijelentését, amelyhez hozzáfűzte: meg nem történtté nem tehetjük azokat az okokat, amelyek 1945 után a magyarok sb- kaságát késztették hazájuk elhagyására, de a múltbéli sérelmeket jóvá tenni kötelességünk, s a magyar kormány erre törekszik. Pozsgay Imre röviden vázolta azokat a folyamatokat, amelyek során -— mint mondotta —- „egy hatalmon lévő párt Kelet-Európa történetében példátlan módon, golyózápor nélkül jutott el hatalmi monopóliuma, s végül önmaga felszámolásáig, utat nyitva a többpártrendszerű demokrácia előtt”. A szigetországban élő magyarok kérdéseiben az otthon is élénken vitatott témák kerültek előtérbe, így például az alkotmánymódosítás jogi, politikai és társadalmi kihatásai, az egyházakhoz, illetve a nemzeti és vallási kisebbségekhez való viszony. Egy katolikus pap kérdésére válaszolva az államminiszter elmondotta, hogy minden, 1945 utáni politikai pert, így a Mindszenty-ügyet is újravizsgálja • Pozsgay Imre államminiszter, a „Magyarok” jeligével rendezett kulturális seregszemle magyar fővédnöke leleplezi Bartók Béla szobrát szerdán, a Barbican központban. az igazságszolgáltatás, és a her- Egy kérdésre válaszolva bejelen- cegprímás esetében az eddigi ada- tette, hogy a magyar kormány kez- tok „több mint kétségessé teszik deményezni fogja európai értekezaz egykori ítélet megalapozottsá- let összehívását a nemzetiségek és gát”. kisebbségek védelmét szolgáló nemzetközi garanciák kidolgozására. A gazdasági válság leküzdésének esélyeiről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem elsősorban gazdasági segélyre van szüksége, hanem működő tőke beáramlására és olyan hitelekre, amelyek a magánvállalkozások kibontakozását segítik. Mint mondotta: ezt iparkodik világossá tenni Londonban és soron következő kanadai, illetve egyesült államokbeli látogatásán is. Lesz-e köztársaságielnökválasztás? — kérdezték az államminisztertől. — Annak ellenére, hogy két ellenzéki szervezet „parlamenten kívüli obstrukció” eszközével élve igyekszik az e kérdésben létrejött konszenzust megtorpedózni, az Országgyűlés október végi ülésszakán várhatólag kitűzi az elnökválasztás időpontját — hangzott a válasz. Az államminiszter hozzáfűzte: „Ami engem illet, a tisztességes versenyt, a megmérettetést bármely jelölttel szemben vállalom, beleértve a tv-vitákat is az ország nyilvánossága előtt”. Pozsgay Imre délután William Waldegrave külügyi államminiszterrel folytatott eszmecserét, majd a királyi külügyi intézetben ^ló- adást tartott a magyarországi fejleményekről. Jövőre csökkennek az adók Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban Az Országgyűlés november végi ülésszakán vitatja meg az adórendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ennek részleteiről tájékoztatta tegnap délelőtt Farkas István pénzügyminiszter-helyettes a sajtó képviselőit, kifejtve, hogy reméli: az Országgyűlés kedvezően fogadja majd a minisztérium, pontosabban a kormány előterjesztését. Ezt nehéz lenne előre megjósolni, az azonban valószínű, hogy a honatyáknak kompromisszumot kell majd kötniük: a javasolt csökkentések ugyanis lényegesen alacsonyabbak, mint amit az adófizető állampolgárok, vállalkozók, vállalati vezetők reméltek és remélnek. Ennek továbbra is ugyanaz az oka, mint eddig, azaz a költségvetés. A kormány változatlanul a kiadásokhoz szabja a bevételeket és nem fordítva, mivel — mondta a miniszterhelyettes —jóformán már nincs miből jelentősebb összegeket lefaragni. A szocia- listaexport-támogatás visszafogása ugrásszerűen megnövekvő munkanélküliséget eredményezne, az oktatás és egészségügy (a magyar gazdaság „nyomorágazatai”) ugyancsak nem bírnák el a támogatáscsökkenést. Mindennek fényében még az a javaslat is indokolt lehetne, hogy növeljék az adókat, ez azonban tökéletesen ellentmondana a „gazdaság élénkítése” elvének és szükségességének. 1990-ben — ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot — tehát némileg csökkennek a vállalati-vállalkozói szféra, és nem nőnek az állampolgárok adóterhei. A személyi jövedelemadót illetően a legmagasabb kulcs 56-ról 50 százalékra, a legalacsonyabb 17-ről 15- re mérséklődik. (Egy példa a sajtótájékoztatóról: ha valakinek- 1990-ben változatlanul 10 ezer forint a havi bruttó jövedelme, úgy 158 forinttal kevesebb adót fizet majd havonta.) A javaslatok között szerepel egyebek között, hogy a falusi turizmusból származó bevételek 300 ezer forintig legyenek adómentesek, valamint—a hazai tőkepiac „adóoldalról” való ösztönzése érdekében —az, hogy az állampolgárok részvény- vásárlás esetén adókedvezményt élvezhessenek. Az szja-val adózó vállalkozók az amortizációval csökkenthetnék adóalapjukat, beruházásaik egy részét bizonyos idő alatt költségként elszámolhatnák. A vállalkozási nyereségadó (ványa) 50 százalékról 45-re csökkenne, és megszűnne az úgynevezett különadó. A gazdaságilag elmaradott térségekben a ványa utáni kedvezmény 20 százalékról 30 százalékra nőne, és az eddigi 3 év helyett 5 évre lenne érvényes. A munkahelyteremtő, a világbanki kölcsönből folyó, valamint a környezetvédelmi beruházások esetén az áfát teljes egészében elengednék, illetve visszatérítenék. Az áfával kapcsolatban elhangzott, hogy január 1-jétől valószínűleg módosítják (csökkentik) a vámtarifá- (Folytatás a 2. oldalon) SZÜKSÉG VAN A SZÖVETSÉGRE - FÖLDTULAJDON-RENDEZÉS A TULAJDONREFORM KERETÉBEN - ÁGAZATI PÁRT SZERVEZŐDIK Kongresszusra készülnek a szövetkezetek „A szövetkezet nem átmeneti forma”—mondotta egyik felszólaló tegnap Baján, a Bácskai és Duna melléki tsz-szövetség küldöttközgyűlésén. Az egyetértésre talált kijelentés gyakorlatilag alaphangját is megadta a „mi legyen a szövetkezetekkel és legyen- e új szellemű érdekképviselete a parasztságnak, a szövetkezeti tagságnak?” kérdésekre. A területi és országos érdekképviseleti szervezet kialakításáról, a decemberi szövetkezeti kongresszusra való felkészülés (döntés-előkészítés) jegyében megtartott tanácskozáson az írásos javaslatot kiegészítő szóbeli előterjesztés után kezdődő vitában több fontos témáról mondták el véleményüket a küldöttek és a meghívottak. (Folytatás a 2. oldalon ) EREDMÉNYTELEN KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK POZSONYBAN Adamec nem enged a ’77-ből POZSONY Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások voltak csütörtökön, Pozsonyban. Németh Miklós miniszterelnök néhány órás munkalátogatásra érkezett a szlovák fővárosba,' hogy tárgyaljon Ladislav Adamec miniszterelnökkel a bős —nagymarosi beruházás ügyéről. A magyar tárgyaló küldöttségben részt vesz Udvari László, a bős— nagymarosi beruházás magyar kormánybiztosa és Mohai László, a miniszterelnök tanácsadója. A csehszlovák küldöttség tagja Pavel Hrivnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke,’ Vladimír Margetin, a szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozási ipari miniszter, Marian Cafia, szövetségi tárca nélküli miniszter és Vladimir Lokvenc, a bős—-nagymarosi vízlépcsőrendszer csehszlovák kormánybiztosa. A két kormányfő és a küldöttség tagjai plenáris ülésen kezdték meg a tárgyalásokat, majd várhatóan Németh Miklós és Ladislav Adamec között négyszemközti megbeszélésre is sor kerül. A tárgyalások befejeztével a kormányfők sajtónyilatkozatot adnak. A tárgyalások legfontosabb témája a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügye. Az elmúlt hat hónap során már negyedszer ülnek tárgyalóasztalhoz a kormányfők, ám eddig nem közeledtek az álláspontok. A csehszlovák kormány a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő építését szorgalmazza, míg a magyar kormány a nagymarosi erőmű elhagyását és a bősi létesítmény alapüzemmódban történő hasznosítását javasolja. j Eredménytelennek bizonyultak csütörtökön, a magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Miklós magyar miniszterelnök elmondotta, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítani. A magyar tárgyaló fél a környezeti szükséghelyzet kialakulására való tekintettel javasolta egy olyan vízminőség-védelmi, műszaki, ökológiai garanciarendszer kialakítását, amely minimálisra csökkenthetné a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi kockázatokat. Erre a magyar kormány egy kormányközi megállapodás megkötését tartotta volna szükségesnek. Ebben a csehszlovák tárgyaló fel meg is állapodott volna, ám azt nem fogadta el, hogy ne épüljön meg a nagymarosi vízi erőmű, s ne csúcsra járassák a bősi erőműrendszert. így végül is nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányfők a pozsonyi tárgyalások során. Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy három különböző változatot teijesztettek elő a megbeszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fogadta el. Véleményük szerint nincs szükség az 1977-es államközi szerződés megváltoztatására, amely a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer közös fel- épitését tartalmazza. A csehszlovák kormány igen alaposan vizsgálja az ökológiai problémákat, Ü s ennek rendeli alá döntését is. Ám ennek ellenére úgy látják, hogy nincs ok a szerződés megváltoztatására. Ladislav Adamec hangsúlyozta: sajnálja, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítania magyar partnerével. Hangsúlyozta: ragaszkodnak a bős—nagymarosi erőműrendszer további építéséhez, bár tudják, hogy ha a közös műből az egyik partner kilép, az akció hatékonysága csökken.. Ennek ellenére — véleménye szerint — folytatni kell a munkát. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: A hajnali párától, ködtől eltekintve napközben folytatódik a derült, száraz idő. A változó irányú szél csak kissé élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között alakul. Uj pavilont kapott a halasi szociális otthon Ma délelőtt ünnepélyes átadás ( A valamikori városi ispotály 1830-ban épült. • A beton épületelemekből készült új pavilon. (Kép: Lévai Kálmán) •3|p! Hűl Ü Hosszú, kilátástalannak tűnő küzdelem egy emberséges célért — így foglalható össze az a többéves levelezés, kilincselés, amelyet Vanyiska Jánosné igazgató és támogatói a szociális otthon érdekében kifejtettek, s amely küzdelem végére a mai ünnepélyes átadás sem tesz pontot. Embertelen körülmények között tengődött hosszú éveken át a Nyúl utcai szociális otthon 145 lakója, újságcikkek foglalkoztak a méltatlan helyzettel, amely ezeket a szerencsétlen, kitaszított sorsú embereket s az őket ápoló személyzetet szorongatta. Az épület régi, vert falú szárnya 1830-ban városi ispotálynak készült, majd menhely lett, végül az elmebetegek szociális otthona, ahol negyven beteg kapott elhelyezést. Túl azon a lehetetlen zsúfoltságon, amely két ágyba három beteget kényszerített, néhány éve az épület már életveszélyessé is vált. Bár minden eszközzel igyekeztek elviselhetővé tenni—két éve W C-t, fürdőhelyiséget alakítottak ki (addig csak vödör volt), központi fűtést vezettek be, hogy a téli nyolcfokos hőmérséklet helyett elviselhető meleg légyen a szobákban —■, a szégyenteljes állapot tarthatatlanná vált. Sok ember személyes támogatása, tenni ákarása is kellett ahhoz, hogy végül, a huszonnegyedik órában, egyetlen nyáron felépüljön az új épuletszámy. A megyei tanács nyolcmilliós támogatása csak úgy volt elegendő, hogy a kivitelezést a városi kórház műszaki gárdája vállalta. A bútorzat is egyéni, N agy baracskára, Lágymányosra utazott az igazgatónő, hogy olcsóbban hozzájuthasson. Ottjártamkor még ápolt és ápoló dolgozott azon, hogy a mai, ünnepélyes átadáson minden ragyogjon. A munkatársaim áldozat- készsége, ahogy a kubikolástól a takarításig szinte éjjel-nappal minden munkában részt vállaltak, pénzzel megfizethetetlen lenne — mondta búcsúzásul Vanyiska Jánosné igazgató. jj# f Többet költöttünk, kevesebbet vettünk Háromnegyed évi áru- és pénzforgalmi mérleg A Kereskedelmi Minisztérium most közzétett információs jelentése szerint január 1- jétöl szeptember 30-áig a lakosság készpénzbevételei 18,4 százalékkal tettek ki többet, mint a múlt év azonos időszakában, a kiskereskedelmi forgalom pedig valamivel kisebb mértékben, 17,2 százalékkal növekedett. A három negyedév átlagában a lakosság 100 forint bevételből áruvásárlásra 81 forintot fordított, a tavalyi 77 forint 40 fillérrel szemben, ez azonban nem jelent forgalomnövekedést, sőt, hiszen az árak jóval nagyobb arányban emelkedtek. A valutavásárlásra fordított összeget megduplázták, ez 9 hónap alatt 40,4 milliárd forint volt. A takarékbetét-állomány szeptemer 30-án meghaladta a 290 milliárd forintot — ez csaknem 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején volt. A betétösszegek csökkenése különösen az utóbbi hónapokban gyorsult meg. Az év eddig eltelt kilenc hónapjában a kiskereskedelem 384,3 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ez folyó áron 17,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bolti élelmiszerekből IS százalékkal, ruházati cikkekből 4,8 százalékkal — vagyis csak ' mérsékelt ütemben —, vegyes iparcikkekből viszont 24 százalékkal bővült a kiskereskedelem értékesítése; a legkisebb mértékben — mindössze 2,6 százalékkal — a vendéglátás árbevétele növekedett; mindez, persze, csak folyó áron számítva. A 17,4 százalékos árnövekedést figyelembe véve ugyanis—a vegyes iparcikkek kivételével — jóval kevesebb ruházati cikket és élelmiszert vásárolt a lakosság, mint 1988 első három negyedévében. Összességében az állami kiskereskedelem 18.2 százalékkal növelte bevételét három negyedév alatt, a szövetkezeti boltok forgalma mindössze 14 százalékkal gyarapodott, a magán-kiskereskedelemben azonban több mint 33 százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. A minisztériumi jelentés szerint a nagykereskedelem is óvatosan rendelt, így az árualapok csak-mérsékelten, 6,5 százalékkal növekedtek, az import viszont — elsősorban a liberalizáció hatására—30.7 százalékkal bővült A kereslet átrendeződése a fogyasztási- cikk-kereskedelem készleteiben is megmutatkozik: a nagykereskedelem készletei 45,2 százalékkal, a kiskereskedelemé 23,1 százalékkal magasabbak voltak szeptember végén, mint egy évvel korábban. Különösen a vegyesiparcikk-kereskedelem eladatlan készletei halmozódtak fel a keresletnövekedést jóval meghaladó beszerzések miatt értékük 87.2 százalékkal haladja meg a tavalyit A készletek forgási ideje általában mindenhol lelassult egy év alatt átlagosan hét nappal.
