Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-04 / 234. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 4. KONGRESSZUS ’89 Miről és hogyan tanácskoznak ? Az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszu­sa gyökeresen különbözik a korábbi, hasonló ese­ményektől, ennek megfelelően az előkészítés is új tartalmi, politikai és szervezési feladatokat jelen­tett — mondotta Domonkos László, a szervezési, technikai bizottság titkára az MTI-Pressnek adott nyilatkozatában. A küldöttekkel, illetve a küldött­csoportokkal való rendszeres dialógus révén lénye­gében a párttágság véleménye érvényesülhetett a különböző, fontos dokumentumok — az alapsza­bály, a programnyilatkozat, a beszámoló es az ügyrend — kialakításában. Takarékosság a pénzzel A területi küldöttcsoportok és a platform alap­ján szerveződő küldöttcsoportok szóvivőik révén —ez az 1276 küldött egynegyedét, mintegy 300 em­bert jelent—folyamatosan részt vettek az előkészí­tés munkájában. A cél az volt, hogy a kongresszus elé már döntésre előkészített, alternatívákat is tar­talmazó előterjesztések kerüljenek. A változás kül­sőségekben is mérhető: a kongresszus nélkülöz minden olyan megjelenési formát, amely a korábbi évtizedek gyakorlatát jellemezte. A Budapest Kongresszusi Központban zajló eseményt munka­kongresszusnak tekintik, s ennek megfelelően, a külsőségeknél is a takarékosságot tartották szem előtt, mindössze egyetlen feliratot helyeznek el a teremben, szemben a küldöttekkel: Demokrácia, jogállam, szocializmus. A szabad véleménynyilvá­nítás új fórumaként mind a földszinten, mind a kar­zaton, a folyosókon nagyméretű hirdetőtáblák lesznek, melyeken bármely küldött vagy küldött­csoport közzéteheti információit, véleményét. A kongresszus oly módon törekszik eredményes­ségre, hogy ez a legkevesebbe kerüljön — jelentette ki a szervezési, technikai bizottság titkára. Azt is elmondta, hogy a rendezvény mintegy 18 miihó fo­rintjába kerül az MSZMP-nek, s ez az összeg meg­közelítőleg a fele a korábbi kongresszusi költségek­nek. A kiadások nagy részét a terembérlet, a szállás és az étkezés köti le, jóllehet a küldöttek elsősorban kollégiumokban laknak és ott is étkeznek. Ezúttal elmaradnak a díszes delegátusi dossziék, tollak, a vitához szükséges dokumentumokat a legolcsóbb nyomdai előállításban veszik kézbe a küldöttek. A szervezési, technikai bizottság titkára ugyan­akkor kiemelte, hogy a kongresszus az információ^ soha nem tapasztalt lehetőségét kínálja a részt­vevőknek. Működni fog például az a tájékoztató részleg, amely minden egyes küldöttről, csoportról felvilá­gosítást ad, nemkülönben ezek írásba foglalt véle­ményét is sokszorosítja, terjeszti. Ezt a célt szolgál­ja a^ naponta kétszer megjelenő Kongresszus ’89 című kiadvány. Küldöttcsoportok éjszaka is Várhatóan sok és többféle javaslat ütközik majd a viták során, amelyekről szavazniuk kell a küldöt­teknek —egyes becslések 200-300 szavazást is kilá­tásba helyeznek —, ezért a munka ésszerűsége érde­kében számítógépes szavazatszámlálást alkalmaz­nak. A technika azonban csak eszköz a szűkre sza­bott időben. Ezt viszont az ügyrend által maga a kongresszus szabályozza: javaslata szerint 7 percnél nem lehetnek hosszabbak a felszólalások. A kér­désben várhatóan 5-én este születik döntés, amikor is a küldöttek zárt ülésen határoznak az ügyrendi javaslatról. Ez egyébként kitér arra is, hogy a hozzá­szólási idővel maguk a küldöttcsoportok gazdál­kodjanak, ők döntsék el, hogy közülük ki kapjon szót, egyáltalán mihez szóljanak hozzá. Politikai je­lentősegű ügyrendi kérdés, hogy a küldöttek hány százalékának a javaslatára és mikor lehet szünetet elrendelni. A küldöttcsoportok munkájának jelen­tőségét növeli, hogy —javaslat szerint—a plenáris ülés során is kérhetnek és kaphatnak tanácskozási időt az álláspontjuk, platformjuk alakításához. A kongresszus tervezett forgatókönyve szerint az ülés este 9 órakor befejeződik, azért, hogy ha szük­séges, éjszaka is tanácskozhassanak egyes küldött­csoportok, abban a reményben, hogy a plenáris ülé­sen már kiérlelt javaslattal jelennek meg. Testvérpártok nem, ellenzék igen Arra a kérdésre, hogy miképpen alakul a kong­resszus résztvevőinek köre, Domonkos László el­mondta, hogy a májusi taglétszám alapján — ez 766 ezer volt — 600 párttag után választottak egy küldöttet, ily módon 1276 delegátus kap helyet, köztük a jelenlegi Központi Bizottság küldöttnek megválasztott 31 tagja. A KB 78 további tagja, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság 26 tagja várhatóan tanácskozási joggal vesz részt. Mint­hogy a teremben 1754 hely1 van, a maradékelv alapján a többire meghívottakat vár az MSZMP. Az összesen 374 meghívott egy része tanácskozási joggal, más része vendégként, megfigyelői státus­ban vesz részt. Az utóbbiak írásban nyújthatják be véleményüket, s azt a kongresszus dokumentumai­ban hozzászólásnak tekintik. Kétségkívül fontos változás, hogy a mostani kongresszuson nem lesznek jelen a testvérpártok képviselői. Ám az MSZMP-nek — illetve jogutódjának — érdeke, hogy ők is jól tájékozottak legyenek, korrekt információkhoz jussanak a kongresszus döntéseiről, ezért a tervek szerint a párt meghívja a hét európai szocialista ország, valamint Kína budapesti nagykövetét. Ez felvetődött más orszá­gok esetében is. Figyelemre méltó változás és min­denképpen a pluralizálódó társadalmat tükrözi, hogy az MSZMP várhatóan meghívja az ellenzéki pártok képviselőit is a kongresszusra. A meghívás pártoknak szól, ők döntik el, hogy kikkel képvisel­tetik magukat. Ettől függetlenül az MSZMP névre szóló meghívást küld több olyan személyiségnek, akik valamelyik ellenzéki párt mellett kötelezték el magukat. Számítanak az MSZMP-vel'rokonszen- vező különféle szerveződések, platformok részvé­telére is. Ami a tömegtájékoztatást illeti, Domonkos László szerint a közvélemény a korábbiaknál ösz- szefogottabban értesül a kongresszus eseményei­ről. A Népszabadság és a megyei sajtó részletesen beszámol róla, ezek a lapok ezúttal október 8-án, vasárnap is megjelennek. A televízió és a rádió saját program szerint tudósit. Bár a pontos létszám még ismeretlen, tény, hogy a külföldi sajtó már élénken érdeklődik az eseményen való részvétel iránt. Ha esetleg valakik kivonulnak. t Az MTI-Press megkérdezte azt is, hogy az új körülmények között ménnyibén fér el a kóngresz- szus első napirendje a korábbi hagyományoktól. Domonkos László elmondta, hogy az október 6-ai ülést a tervek szerint Nyers Rezső, a párt elnöke nyitja meg, majd Ormos Mária, a Politikai Intéző Bizottság tagja emlékezik az aradi vértanúkra. Ezt követően várhatóan egymás után lép a szónoki emelvényre a KB beszámolójának, a programnyi­latkozatnak és az alapszabályzatnak az előadója, a mintegy 20-20 perces szóbeli kiegészítés lehetősé­gével élve. S aztán megkezdődik a vita a különbö­ző dokumentumok felett. Domqnkos László utalt rá, hogy a hozzászólások feltehetően nem marad­nak a három dokumentum szűkén vett keretei között, hanem egyes kérdéskörökhöz kapcsolódik a vita. Például egy témakör a jövendő párt jellegét, bázisát, nevét, célját érintené. Egy másik blokk a pártnak a társadalom fejlődéséről, a többpárt­rendszerről, a demokráciáról, a parlamentariz­musról stb. kialakítandó nézetét érintené. Elmond­ta azt is, hogy a három alapdokumentumon kívül — amely végül is a viták középpontjában áll — mind a küldöttek, mind a meghívottak, további három témakörben háttértájékoztató anyagot, 12 témában pedig rövidebb állásfoglalás-tervezetet kapnak a gazdaság, a társadalom, a külpolitika időszerű kérdéseiről. A pártkongresszus szervezői nem számolnak az­zal, hogy az eredetileg számított négy nap rövid lesz a tervezett munka elvégzéséhez. Arra a kérdés­re, hogy változtatna-e a munkarenden egy esetle­ges pártszakadás, azt válaszolta, hogy a kpngreszr szus fontos a párt számára, ám ennél is fontosabb, hogy miként jelenik meg a hatalom szempontjából döntő jelentőségű eseményen, a jövő évi parlamen­ti választásokon. Ezt egyre többen értékelik, még a személyes elképzelések alakításánál is. Szervezési szempontból azonban nincs jelentősége, ha vala­kik esetlég kivonulnak; aki marad, az folytatja a munkát — szögezte le a kongresszus előkészítését végző szervezési, technikai bizottság titkára. Cikkgyűjtemény kötetben Megyesi Gusztáv, az Elet és irodalom rovatvezetője népszerűségét a hetilapban megjelenő tévékritikáival alapozta meg: akkora sikerrel, hogy még a szakmabéliek is elfeledkeztek hagyományos rosszmájúságukról, élvezettel olvasván a szinte mindig másról csevegő, de mégis a tévé műsorára rímelő írásait. Most az Uj Géniusz Könyvkiadó Kft. két év termését (1986—88) kötetben tárta a publikum elé A kőtörő ember címmel, Esterházy Péter előszavával, amely nem kevésbé kíméletlen, mint Megyesi írásai. „A szocialista újságírás lényege, sine qua noflja, hogy hazug. Nem az ott dolgozó emberek mindenestül, nem minden írás: hanem az egész. Mit jelent egy egészében hazug rendszerben az igaz szó? Vagy mit jelent az igaz szó szavatoltan hazug emberek szájából? Ezeket a kérdéseket, mint szakmai kérdéseket Magyarországon betűvető embernek nem lehet fol­tennie, hacsak nem annyira kevély, és/vagy buta, hogy azt hiszi, ő kívül van. Nincs kívül, legföljebb reméli (remélheti), hogy más”. Tollforgató embernek kézikönyv; újságolvasóknak igazi élmény a cikkgyűjtemény. Tiszta szívemből ajánlom. N. M. AKÖTÖRÖ Megyesi Gusztáv 9 Kulturált környezetben a Smaragd tuja, a Rakéta boróka, a tűztövis, a fagyai. # A szak­csoport oltványai szinte ‘ kivétel nélkül be- koronásodtak — mutatja Kalmár Jenő. NAGYBAN, KICSIBEN A kertész kertész maradt Nem is olyan régen a borbási faiskoláról, annak eredményeiről, tervei­ről kérdezhettem Kalmár Jenőt, aki akkor annak vezetője volt. Hallottam aztán érvélni a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban egy tanácskozá­son, amikor a faiskola ügyét próbálta dűlőre vinni. Most viszont egészen másféle hírek érkeztek róla. No, nem a szakmáját adta fel, „csak” átnyer­gelt vállalkozónak, csinálja, amit eddig, csupán a nagyságrend és a tulajdonforma változott. : —Igazán nem mondhatja, hogy az állami gazdaságban nem voltak sike­rei, hiszen nyereséges ágazátot veze­tett, a szakmában jól cseng a neve. — Valóban, az elmúlt másfél év­tizedet szép emlékként őrizhetem. Éppen ezért éreztem úgy tisztessé­gesnek a búcsút, hogy a távozási szándékomat egy évvel a kilépésem előtt bejelentettem. És erről az egy évről sem maradtak kellemetlen emlékeim. — Mégis mi késztette a váltásra? A magánfaisköla nem elterjedt a mai vállalkozói világban. — Az egymilliárdos nagy cégnél az 50 milliós üzem lehetőségei na­gyon behatároltak. A továbblépés ott is egyféle önállósodás lehet. Ezt kivárni viszont már nem volt türel­mem. Ahogy mindenki másnak, nekem is hajtani kellett a mellé­kest, mert a három gyerekemet fel kell nevelni. Bizony jó néhányan hülyének néztek, amikor megtud­ták, mit akarok. De azt hiszem, belém az átlagosnál kevesebb becs­vágy szorult, könnyebben viselem a presztízsveszteséget. — De hiszen a vállalkozások ko­rát éljük, nem ?- Dehogynem. Ha beszélünk róla! A valóságban azonban kissé másképp fest a dolog. A bürokrá­cia, a különféle megkötések bizony gátakat jelentenek. Gondoljon be­le, ez egy olyan szakma, ami nem egyik napról a másikra hoz ered­ményt. Legalább két év kell ahhoz, hogy a szaporítóanyag piackész le­gyen. Évente a hitelkamat 22 szá­zalék, tehát két évre 44. Ez egy valóban jól jövedelmező foglala­tosság — már ha valaki jól műveli —, de ezt még ez sem bírhatja el. — Mégis hogyan képzeli a továb­biakat? Családi vállalkozásként. A szakmai részét én, a kereskedel­mit a feleségem folytatja. Kis­fáiban állítjuk elő az alapanyago­kat, a gyümölcs- és dísznövényma- goncokat. Az oltványokat Kato­natelepen egy szakcsoport tagjai­val neveljük. A „kereskedelmi egy­ség” pedig a 44-es út mellett épült meg. Xy^Nem is akárhogyan. A dísznö­vényes konténerek mellett zöld a fű, mintha pihenőkert lenne. Ez nem a faisfajai,, jejgfatojc ., pődé-farifgs, megszokottsága. ^-nTapasztaltam, hogy a faiskcn Iái munka abszolút bizalomra épül, ezt pedig egyebek között a hely kulturáltsága is megmutatja. A vásárló elhiszi, amit mondanak neki, egy apró fácska, cserje külle­méről nemigen állapíthatja meg, milyen fajta, egészséges-e. Itt csak egyszer lehet becsapni a vevőt, biz­tos, hogy többször nem jön el. Te­hát egyértelműen hosszú távra kell berendezkedni. Mi „kicsik” va­gyunk, de éppen ezért képesek a mozgékonyságra, rugalmasságra. Bármilyen túlkínálat is van általá­ban mondjuk gyümölcsfajtákból, mindig előfordul olyan, amit sehol sem lehet megtalálni. Ezeket a ré­seket próbáljuk meg eltüntetni. Gondolunk tisztességes viszontela­dókra, nagyüzemekre, de a hobbi­tulajdonosokra is. Ezért például a legújabb fajták mellett október kö­zepétől — telepítési időszakban — a nosztalgiafajtákból, például a húsvéti rozmaring almából, meg a császárkörtéből is tudunk adni. — A gyümölcsöket, aki teheti, maga termeli meg, tehát e téren a kereslet nagy. Mi lesz ezzel a sokfé­le dísznövénnyel, tujával, boróká­val, a leanderekkel? Kiszámítható a keresletük? — Akinek szép a háza, márpe­dig azért sok épül mostanság is, előbb-utóbb a kertjét szintén szép­pé akarja tenni. Ehhez mi adha­tunk növényeket, tanácsokat az ül­tetéshez, gondozáshoz. ~ Országhatáron beiül gondol­kodik?- Nem. Önálló exportjogot kértünk, folyamatban van az enge­délyezés. Több nyugat-európai or­szág szaporítóanyag-kereskedőivel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, s reméljük, kamatozik is. — Ezek szerint jócskán előre ter­vez? Nem tart néhány, erre a tévé- I kenységre vonatkozó szabályozó megváltozásától?- Mint mondtam, ebben a szakmában hosszú távon szabad gondolkodni. Előre pontosan ki­dolgoztam már a 90-es pénzügyi, szakmai programot. A szabályo­zóváltozások nem sokat módosít­hatnak rajta. Az igaz, hogy az eredményességet lényegesen cson­kíthatják. — Amikor körbejártuk a „biro­dalmukat", az volt az érzésem, hi­ánypótló, de példaértékű is a vállal­kozásuk. — Az előbbi tény, az utóbbi... El akarjuk érni, hogy szívesen jöj­jön a vásárló, többször is. Szakma­ilag a legtöbbet, legjobbat igyek­szünk nyújtani. Hogy gazdaságilag példaértékű-e? El kell telnie egy­két évnek, hogy erre felelni tudjak. Gál Eszter NOVEMBER 15-ÉIG LEHET PÁLYÁZNI Tudományos tehetségkutató alapítvány Nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy külön programot dolgozott ki a Bács- Kiskun Megyei Tanács az intellektuális tehetségek gondozására. Nemcsak ná­lunk, az ország más területein is történnek kezdeménye­zések annak érdekében, hogy az átlagosnál jobb képes­ségekkel rendelkező fiatalok nagyobb támogatást, fi­gyelmet kapjanak, tudásuk jobban kibontakozhasson, és ez a szellemiség a nemzet épülését, hazánkban a gazdasági és tudományos élet felvirágzását elősegítse. Ez a célja annak az országos pályázatnak is, amelyet most adott ki a G 2000 elnevezésű tudományos tehet­ségkutató és -gondozó alapítvány kuratóriuma. Egysze­ri vagy rendszeres támogatást kívánnak nyújtani a rendkívüli képességekkel rendelkező fiataloknak (3-tól 25 éves korig), különösen azoknak, akik a számítás- technika, a közgazdaságtan, a politikai kultúra vagy a nyelvtudás terén mutatkoznak kiemelkedően tehetsé­gesnek. De pályázhatnak azok a pedagógusok (35 éves korig), a tanári közösségek is, aki tehetséggondozói munkájukat igyekszenek továbbfejleszteni. Sőt azok is, akik nem pedagógusok, de e nemes ügyet szolgálják. A támogatás mértéke a költségek 50 százaléka, de különösen indokolt esetben a 100 százaléka is lehet. Összege egyéni pályázó esetében 60 ezer, csoportos pályázat esetén maximum 100 ezer forint. Legtöbb három gépelt oldal terjedelemben, két pél­dányban kell beküldeni a pályázatot, mely tartalmazza a nevet (neveket, személyi számot, pontos lakcímet), (ha a fiatal 18 év alatti, a szülők adatait is). Le kell írni, hogy a pályázó mely területen mutat kiemelkedő tehet­séget és ezt hogyan kívánja továbbfejleszteni. A tehet­séggondozók pályázata esetén a végzett vagy tervezett tartalmi munkáról kér a kuratórium tájékoztatást, s csatolni kell a tervezett teljes kiadásról szóló kimuta­tást, valamint a támogatás felhasználására vonatkozó elképzeléseket. Határidő: 1989. november 15. Cím: G 2000 Alapítvány, 6701 Szeged, Pf. 2000. Arról, hogy pályázatuk milyen elbírálást nyert, a jövő év januárjában értesítik a pályázókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom