Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 4. KONGRESSZUS ’89 Miről és hogyan tanácskoznak ? Az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusa gyökeresen különbözik a korábbi, hasonló eseményektől, ennek megfelelően az előkészítés is új tartalmi, politikai és szervezési feladatokat jelentett — mondotta Domonkos László, a szervezési, technikai bizottság titkára az MTI-Pressnek adott nyilatkozatában. A küldöttekkel, illetve a küldöttcsoportokkal való rendszeres dialógus révén lényegében a párttágság véleménye érvényesülhetett a különböző, fontos dokumentumok — az alapszabály, a programnyilatkozat, a beszámoló es az ügyrend — kialakításában. Takarékosság a pénzzel A területi küldöttcsoportok és a platform alapján szerveződő küldöttcsoportok szóvivőik révén —ez az 1276 küldött egynegyedét, mintegy 300 embert jelent—folyamatosan részt vettek az előkészítés munkájában. A cél az volt, hogy a kongresszus elé már döntésre előkészített, alternatívákat is tartalmazó előterjesztések kerüljenek. A változás külsőségekben is mérhető: a kongresszus nélkülöz minden olyan megjelenési formát, amely a korábbi évtizedek gyakorlatát jellemezte. A Budapest Kongresszusi Központban zajló eseményt munkakongresszusnak tekintik, s ennek megfelelően, a külsőségeknél is a takarékosságot tartották szem előtt, mindössze egyetlen feliratot helyeznek el a teremben, szemben a küldöttekkel: Demokrácia, jogállam, szocializmus. A szabad véleménynyilvánítás új fórumaként mind a földszinten, mind a karzaton, a folyosókon nagyméretű hirdetőtáblák lesznek, melyeken bármely küldött vagy küldöttcsoport közzéteheti információit, véleményét. A kongresszus oly módon törekszik eredményességre, hogy ez a legkevesebbe kerüljön — jelentette ki a szervezési, technikai bizottság titkára. Azt is elmondta, hogy a rendezvény mintegy 18 miihó forintjába kerül az MSZMP-nek, s ez az összeg megközelítőleg a fele a korábbi kongresszusi költségeknek. A kiadások nagy részét a terembérlet, a szállás és az étkezés köti le, jóllehet a küldöttek elsősorban kollégiumokban laknak és ott is étkeznek. Ezúttal elmaradnak a díszes delegátusi dossziék, tollak, a vitához szükséges dokumentumokat a legolcsóbb nyomdai előállításban veszik kézbe a küldöttek. A szervezési, technikai bizottság titkára ugyanakkor kiemelte, hogy a kongresszus az információ^ soha nem tapasztalt lehetőségét kínálja a résztvevőknek. Működni fog például az a tájékoztató részleg, amely minden egyes küldöttről, csoportról felvilágosítást ad, nemkülönben ezek írásba foglalt véleményét is sokszorosítja, terjeszti. Ezt a célt szolgálja a^ naponta kétszer megjelenő Kongresszus ’89 című kiadvány. Küldöttcsoportok éjszaka is Várhatóan sok és többféle javaslat ütközik majd a viták során, amelyekről szavazniuk kell a küldötteknek —egyes becslések 200-300 szavazást is kilátásba helyeznek —, ezért a munka ésszerűsége érdekében számítógépes szavazatszámlálást alkalmaznak. A technika azonban csak eszköz a szűkre szabott időben. Ezt viszont az ügyrend által maga a kongresszus szabályozza: javaslata szerint 7 percnél nem lehetnek hosszabbak a felszólalások. A kérdésben várhatóan 5-én este születik döntés, amikor is a küldöttek zárt ülésen határoznak az ügyrendi javaslatról. Ez egyébként kitér arra is, hogy a hozzászólási idővel maguk a küldöttcsoportok gazdálkodjanak, ők döntsék el, hogy közülük ki kapjon szót, egyáltalán mihez szóljanak hozzá. Politikai jelentősegű ügyrendi kérdés, hogy a küldöttek hány százalékának a javaslatára és mikor lehet szünetet elrendelni. A küldöttcsoportok munkájának jelentőségét növeli, hogy —javaslat szerint—a plenáris ülés során is kérhetnek és kaphatnak tanácskozási időt az álláspontjuk, platformjuk alakításához. A kongresszus tervezett forgatókönyve szerint az ülés este 9 órakor befejeződik, azért, hogy ha szükséges, éjszaka is tanácskozhassanak egyes küldöttcsoportok, abban a reményben, hogy a plenáris ülésen már kiérlelt javaslattal jelennek meg. Testvérpártok nem, ellenzék igen Arra a kérdésre, hogy miképpen alakul a kongresszus résztvevőinek köre, Domonkos László elmondta, hogy a májusi taglétszám alapján — ez 766 ezer volt — 600 párttag után választottak egy küldöttet, ily módon 1276 delegátus kap helyet, köztük a jelenlegi Központi Bizottság küldöttnek megválasztott 31 tagja. A KB 78 további tagja, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság 26 tagja várhatóan tanácskozási joggal vesz részt. Minthogy a teremben 1754 hely1 van, a maradékelv alapján a többire meghívottakat vár az MSZMP. Az összesen 374 meghívott egy része tanácskozási joggal, más része vendégként, megfigyelői státusban vesz részt. Az utóbbiak írásban nyújthatják be véleményüket, s azt a kongresszus dokumentumaiban hozzászólásnak tekintik. Kétségkívül fontos változás, hogy a mostani kongresszuson nem lesznek jelen a testvérpártok képviselői. Ám az MSZMP-nek — illetve jogutódjának — érdeke, hogy ők is jól tájékozottak legyenek, korrekt információkhoz jussanak a kongresszus döntéseiről, ezért a tervek szerint a párt meghívja a hét európai szocialista ország, valamint Kína budapesti nagykövetét. Ez felvetődött más országok esetében is. Figyelemre méltó változás és mindenképpen a pluralizálódó társadalmat tükrözi, hogy az MSZMP várhatóan meghívja az ellenzéki pártok képviselőit is a kongresszusra. A meghívás pártoknak szól, ők döntik el, hogy kikkel képviseltetik magukat. Ettől függetlenül az MSZMP névre szóló meghívást küld több olyan személyiségnek, akik valamelyik ellenzéki párt mellett kötelezték el magukat. Számítanak az MSZMP-vel'rokonszen- vező különféle szerveződések, platformok részvételére is. Ami a tömegtájékoztatást illeti, Domonkos László szerint a közvélemény a korábbiaknál ösz- szefogottabban értesül a kongresszus eseményeiről. A Népszabadság és a megyei sajtó részletesen beszámol róla, ezek a lapok ezúttal október 8-án, vasárnap is megjelennek. A televízió és a rádió saját program szerint tudósit. Bár a pontos létszám még ismeretlen, tény, hogy a külföldi sajtó már élénken érdeklődik az eseményen való részvétel iránt. Ha esetleg valakik kivonulnak. t Az MTI-Press megkérdezte azt is, hogy az új körülmények között ménnyibén fér el a kóngresz- szus első napirendje a korábbi hagyományoktól. Domonkos László elmondta, hogy az október 6-ai ülést a tervek szerint Nyers Rezső, a párt elnöke nyitja meg, majd Ormos Mária, a Politikai Intéző Bizottság tagja emlékezik az aradi vértanúkra. Ezt követően várhatóan egymás után lép a szónoki emelvényre a KB beszámolójának, a programnyilatkozatnak és az alapszabályzatnak az előadója, a mintegy 20-20 perces szóbeli kiegészítés lehetőségével élve. S aztán megkezdődik a vita a különböző dokumentumok felett. Domqnkos László utalt rá, hogy a hozzászólások feltehetően nem maradnak a három dokumentum szűkén vett keretei között, hanem egyes kérdéskörökhöz kapcsolódik a vita. Például egy témakör a jövendő párt jellegét, bázisát, nevét, célját érintené. Egy másik blokk a pártnak a társadalom fejlődéséről, a többpártrendszerről, a demokráciáról, a parlamentarizmusról stb. kialakítandó nézetét érintené. Elmondta azt is, hogy a három alapdokumentumon kívül — amely végül is a viták középpontjában áll — mind a küldöttek, mind a meghívottak, további három témakörben háttértájékoztató anyagot, 12 témában pedig rövidebb állásfoglalás-tervezetet kapnak a gazdaság, a társadalom, a külpolitika időszerű kérdéseiről. A pártkongresszus szervezői nem számolnak azzal, hogy az eredetileg számított négy nap rövid lesz a tervezett munka elvégzéséhez. Arra a kérdésre, hogy változtatna-e a munkarenden egy esetleges pártszakadás, azt válaszolta, hogy a kpngreszr szus fontos a párt számára, ám ennél is fontosabb, hogy miként jelenik meg a hatalom szempontjából döntő jelentőségű eseményen, a jövő évi parlamenti választásokon. Ezt egyre többen értékelik, még a személyes elképzelések alakításánál is. Szervezési szempontból azonban nincs jelentősége, ha valakik esetlég kivonulnak; aki marad, az folytatja a munkát — szögezte le a kongresszus előkészítését végző szervezési, technikai bizottság titkára. Cikkgyűjtemény kötetben Megyesi Gusztáv, az Elet és irodalom rovatvezetője népszerűségét a hetilapban megjelenő tévékritikáival alapozta meg: akkora sikerrel, hogy még a szakmabéliek is elfeledkeztek hagyományos rosszmájúságukról, élvezettel olvasván a szinte mindig másról csevegő, de mégis a tévé műsorára rímelő írásait. Most az Uj Géniusz Könyvkiadó Kft. két év termését (1986—88) kötetben tárta a publikum elé A kőtörő ember címmel, Esterházy Péter előszavával, amely nem kevésbé kíméletlen, mint Megyesi írásai. „A szocialista újságírás lényege, sine qua noflja, hogy hazug. Nem az ott dolgozó emberek mindenestül, nem minden írás: hanem az egész. Mit jelent egy egészében hazug rendszerben az igaz szó? Vagy mit jelent az igaz szó szavatoltan hazug emberek szájából? Ezeket a kérdéseket, mint szakmai kérdéseket Magyarországon betűvető embernek nem lehet foltennie, hacsak nem annyira kevély, és/vagy buta, hogy azt hiszi, ő kívül van. Nincs kívül, legföljebb reméli (remélheti), hogy más”. Tollforgató embernek kézikönyv; újságolvasóknak igazi élmény a cikkgyűjtemény. Tiszta szívemből ajánlom. N. M. AKÖTÖRÖ Megyesi Gusztáv 9 Kulturált környezetben a Smaragd tuja, a Rakéta boróka, a tűztövis, a fagyai. # A szakcsoport oltványai szinte ‘ kivétel nélkül be- koronásodtak — mutatja Kalmár Jenő. NAGYBAN, KICSIBEN A kertész kertész maradt Nem is olyan régen a borbási faiskoláról, annak eredményeiről, terveiről kérdezhettem Kalmár Jenőt, aki akkor annak vezetője volt. Hallottam aztán érvélni a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban egy tanácskozáson, amikor a faiskola ügyét próbálta dűlőre vinni. Most viszont egészen másféle hírek érkeztek róla. No, nem a szakmáját adta fel, „csak” átnyergelt vállalkozónak, csinálja, amit eddig, csupán a nagyságrend és a tulajdonforma változott. : —Igazán nem mondhatja, hogy az állami gazdaságban nem voltak sikerei, hiszen nyereséges ágazátot vezetett, a szakmában jól cseng a neve. — Valóban, az elmúlt másfél évtizedet szép emlékként őrizhetem. Éppen ezért éreztem úgy tisztességesnek a búcsút, hogy a távozási szándékomat egy évvel a kilépésem előtt bejelentettem. És erről az egy évről sem maradtak kellemetlen emlékeim. — Mégis mi késztette a váltásra? A magánfaisköla nem elterjedt a mai vállalkozói világban. — Az egymilliárdos nagy cégnél az 50 milliós üzem lehetőségei nagyon behatároltak. A továbblépés ott is egyféle önállósodás lehet. Ezt kivárni viszont már nem volt türelmem. Ahogy mindenki másnak, nekem is hajtani kellett a mellékest, mert a három gyerekemet fel kell nevelni. Bizony jó néhányan hülyének néztek, amikor megtudták, mit akarok. De azt hiszem, belém az átlagosnál kevesebb becsvágy szorult, könnyebben viselem a presztízsveszteséget. — De hiszen a vállalkozások korát éljük, nem ?- Dehogynem. Ha beszélünk róla! A valóságban azonban kissé másképp fest a dolog. A bürokrácia, a különféle megkötések bizony gátakat jelentenek. Gondoljon bele, ez egy olyan szakma, ami nem egyik napról a másikra hoz eredményt. Legalább két év kell ahhoz, hogy a szaporítóanyag piackész legyen. Évente a hitelkamat 22 százalék, tehát két évre 44. Ez egy valóban jól jövedelmező foglalatosság — már ha valaki jól műveli —, de ezt még ez sem bírhatja el. — Mégis hogyan képzeli a továbbiakat? Családi vállalkozásként. A szakmai részét én, a kereskedelmit a feleségem folytatja. Kisfáiban állítjuk elő az alapanyagokat, a gyümölcs- és dísznövényma- goncokat. Az oltványokat Katonatelepen egy szakcsoport tagjaival neveljük. A „kereskedelmi egység” pedig a 44-es út mellett épült meg. Xy^Nem is akárhogyan. A dísznövényes konténerek mellett zöld a fű, mintha pihenőkert lenne. Ez nem a faisfajai,, jejgfatojc ., pődé-farifgs, megszokottsága. ^-nTapasztaltam, hogy a faiskcn Iái munka abszolút bizalomra épül, ezt pedig egyebek között a hely kulturáltsága is megmutatja. A vásárló elhiszi, amit mondanak neki, egy apró fácska, cserje külleméről nemigen állapíthatja meg, milyen fajta, egészséges-e. Itt csak egyszer lehet becsapni a vevőt, biztos, hogy többször nem jön el. Tehát egyértelműen hosszú távra kell berendezkedni. Mi „kicsik” vagyunk, de éppen ezért képesek a mozgékonyságra, rugalmasságra. Bármilyen túlkínálat is van általában mondjuk gyümölcsfajtákból, mindig előfordul olyan, amit sehol sem lehet megtalálni. Ezeket a réseket próbáljuk meg eltüntetni. Gondolunk tisztességes viszonteladókra, nagyüzemekre, de a hobbitulajdonosokra is. Ezért például a legújabb fajták mellett október közepétől — telepítési időszakban — a nosztalgiafajtákból, például a húsvéti rozmaring almából, meg a császárkörtéből is tudunk adni. — A gyümölcsöket, aki teheti, maga termeli meg, tehát e téren a kereslet nagy. Mi lesz ezzel a sokféle dísznövénnyel, tujával, borókával, a leanderekkel? Kiszámítható a keresletük? — Akinek szép a háza, márpedig azért sok épül mostanság is, előbb-utóbb a kertjét szintén széppé akarja tenni. Ehhez mi adhatunk növényeket, tanácsokat az ültetéshez, gondozáshoz. ~ Országhatáron beiül gondolkodik?- Nem. Önálló exportjogot kértünk, folyamatban van az engedélyezés. Több nyugat-európai ország szaporítóanyag-kereskedőivel sikerült jó kapcsolatot kialakítani, s reméljük, kamatozik is. — Ezek szerint jócskán előre tervez? Nem tart néhány, erre a tévé- I kenységre vonatkozó szabályozó megváltozásától?- Mint mondtam, ebben a szakmában hosszú távon szabad gondolkodni. Előre pontosan kidolgoztam már a 90-es pénzügyi, szakmai programot. A szabályozóváltozások nem sokat módosíthatnak rajta. Az igaz, hogy az eredményességet lényegesen csonkíthatják. — Amikor körbejártuk a „birodalmukat", az volt az érzésem, hiánypótló, de példaértékű is a vállalkozásuk. — Az előbbi tény, az utóbbi... El akarjuk érni, hogy szívesen jöjjön a vásárló, többször is. Szakmailag a legtöbbet, legjobbat igyekszünk nyújtani. Hogy gazdaságilag példaértékű-e? El kell telnie egykét évnek, hogy erre felelni tudjak. Gál Eszter NOVEMBER 15-ÉIG LEHET PÁLYÁZNI Tudományos tehetségkutató alapítvány Nemrég részletesen beszámoltunk arról, hogy külön programot dolgozott ki a Bács- Kiskun Megyei Tanács az intellektuális tehetségek gondozására. Nemcsak nálunk, az ország más területein is történnek kezdeményezések annak érdekében, hogy az átlagosnál jobb képességekkel rendelkező fiatalok nagyobb támogatást, figyelmet kapjanak, tudásuk jobban kibontakozhasson, és ez a szellemiség a nemzet épülését, hazánkban a gazdasági és tudományos élet felvirágzását elősegítse. Ez a célja annak az országos pályázatnak is, amelyet most adott ki a G 2000 elnevezésű tudományos tehetségkutató és -gondozó alapítvány kuratóriuma. Egyszeri vagy rendszeres támogatást kívánnak nyújtani a rendkívüli képességekkel rendelkező fiataloknak (3-tól 25 éves korig), különösen azoknak, akik a számítás- technika, a közgazdaságtan, a politikai kultúra vagy a nyelvtudás terén mutatkoznak kiemelkedően tehetségesnek. De pályázhatnak azok a pedagógusok (35 éves korig), a tanári közösségek is, aki tehetséggondozói munkájukat igyekszenek továbbfejleszteni. Sőt azok is, akik nem pedagógusok, de e nemes ügyet szolgálják. A támogatás mértéke a költségek 50 százaléka, de különösen indokolt esetben a 100 százaléka is lehet. Összege egyéni pályázó esetében 60 ezer, csoportos pályázat esetén maximum 100 ezer forint. Legtöbb három gépelt oldal terjedelemben, két példányban kell beküldeni a pályázatot, mely tartalmazza a nevet (neveket, személyi számot, pontos lakcímet), (ha a fiatal 18 év alatti, a szülők adatait is). Le kell írni, hogy a pályázó mely területen mutat kiemelkedő tehetséget és ezt hogyan kívánja továbbfejleszteni. A tehetséggondozók pályázata esetén a végzett vagy tervezett tartalmi munkáról kér a kuratórium tájékoztatást, s csatolni kell a tervezett teljes kiadásról szóló kimutatást, valamint a támogatás felhasználására vonatkozó elképzeléseket. Határidő: 1989. november 15. Cím: G 2000 Alapítvány, 6701 Szeged, Pf. 2000. Arról, hogy pályázatuk milyen elbírálást nyert, a jövő év januárjában értesítik a pályázókat.
