Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

1989. október 21. • PETŐFI NEPE • 3 Ráckeve körzeti állatorvosa nem java­solta, hogy cseréljünk nemzeii ünnepet. Indoklásként kifejtette: nemzeti ünnep csak az lehet, amellyel a nép a legin­kább azonosulni tud, s véleménye sze-r.- rint ez az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról való mfegemlékezés. Hozzátette azonban, hogy az Ország- ’ gyűlés bárhogy is döntsön, október 23-a nagy ünnep lesz, mert a nép azzá teszi. A legfontosabb, hogy szabad és nyilvános lehessen az ünneplés — véle-' kedett a képviselő. Indítványozta: ok­tóber 23-a legyen. pirosbetűs ünnep mindenféle jelző nélkül, s nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Varga Lajos (Pest m., 26. vk!), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemé­nek igazgatója egy közbenső javaslatot tett: október 23-a ne legyen munkaszü­neti nap, helyette november 1-jét, a ha­lottak napját nyilvánítsák munkaszü­neti nappa, s ezen a napon lehetne em­lékezni azokra, akik koncentrációs tá­borban haltak meg, akik Recsken vagy a Don-kanyamál a fronton vesztettek életüket. Több hozzászóló nem lévén, a Ház elnökének kérésére Bánffy György (Bu­dapest, 4. vk.) felolvasta az Országgyű­lés nyilatkozattervezetét október 23- F áról-.. • | 1 ' ■ „Az Országgyűlés átérezve felelőssé-’ gét és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés ' előmozdításában, • 1956. október 23-a közelgő évfordulóján kö­telességének érzi, hogy felhívással for­duljon honfitársaihoz. . A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés ki- . mondta: hazánk köztársaság, alkot­mányban rögzítette a többpártrend­szert, megteremtette a szabad es demok­ratikus választások kereteit, megnyitot­ta az utat aparlamentí demokrácia gya­korlása előtt. Az Országgyűlés teljesí­tette hivatását, hozzájárult a békés át­menet garanciáinak megteremtéséhez. Az alkotmányos garanciák megterem­tése késztető'erő lehet a jelenlegi válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy él­jünk lehetőségeinkkel. Céljainkat azon­ban csak nyugodt, békés körülmények között valósíthatjuk meg. A politikai vi-. ták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokrati­kus Magyarország megteremtésében — 1956 megítélésében azonban a nem­zet ma még ném egységes. Mindenki­nek magának kell eldöntenie, hogy ok­tóber-23-áról miként emlékezik. De á, megemlékezés legyen olyan, amely a megbékélés útját járja; nem-tépi föl ä sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat' $ megnyilvá: nulásokat, amelyek nem sértik a törvé­nyes rendet. É gondolatok jegyében hív fel az Or­szággyűlés minden magyar állampol­gárt, hogy az 1956. október 23-á.ra em­lékezés napja ne az országot megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmoz­dító nap legyen.” A nyilatkozatot a képviselők közfel­kiáltással elfogadták. Még á határozathozatal előtt Roszik Qábor felhívta a figyelmet: akármikép­pen is határoz most az Országgyűlés, a népszavazás eredménye más is lehet; a mostani állásfoglalás nem' zátja ki, hogy erről a kérdésről később népsza­vazással döntsenek. Határozathozatal következett: a képviselők 200 ellenszavazattal, 42 tá-. mogatással, 51 tartózkodás mellett el­vetették azt az indítványt, hogy októ­ber 23-át határozattal nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Ezután az elnök ugyan­csak szavazásra tette fel: egyetért-e az Országgyűlés azzal a javaslattal — bár ez a kérdés a kormány hatáskörébe -tartozik —, hogy október 23-a munka­szüneti nap legyen. A képviselők ezt az indítványt sem támogatták: 224-en el­lene, 38-an mellette szavaztak, míg 29- en tartózkodtak. ‘ Ezután az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szer­vek által kezelt vagyonról szóló pénz­ügyminiszteri tájékoztatót tárgyalták meg a képviselők-. Békési László tájékoztatója : a társadalmi szervezetek által kezelt vagyonról Békési László pénzügyminiszter az írásos tájékoztatóhoz. szóbeli kiegészí­tést fűzött. Elmondotta, hogy ném tud-.. nak valós képet adni a- szervezetek tu­lajdonában, illetve kezelésében lévő in­gatlanok vagyoni értékéről, -hiszen azok nyilvántartása nem a reális for-' galmi értékét, hanem különböző idő­pontokban született, úgynevezett, nyil­vántartási értéket tartalmazza. így a' nem egészen 12 milliárd forint összesí­tett értéken nyilvántartott vagyontö­meg forgalmi értéke annál lényegesen több'. Hiányos a tájékoztató azért is,' mert egy-egy ingatlan vegyes kezelői jogának valódi értékét nem tudja be­mutatni. Torzítanak az adatok a költ­ségvetési támogatás összesített bemu­tatásakor .is. 1968-tól kezdődően az MSZMP, illetve más társadalmi szer­vezetek költségvetési támogatása .47,4- milliárd forint összegre-rúg. A párt, a KISZ és a szakszervezetek közvetlen irányításával működő vállalatok. 8,6 milliárd forint összegű adójának elen­gedésével az állami támogatás együttes összege 56 milliárd forintra, tehető.-Ez azonban valorizálás nélkül’ alkalmat­lan a közgazdasági összegzésre.- Ennek ellenére az Országgyűlés ké­pet tud alkotni arról az infrastruktúra- - ról, amelyet a — felmérés idején még — MSZMP, illetve a társadalmi szer- .1 vezetek kezelnek. A nyilvántartások adatai szerint ez az infrastruktúra 1384 . olyan épületet tartalmaz, .amelyet a párt és a társadalmi szervek kizáróla­gosan kezelnek, és további 15Q0 olyan epületet, amelyeknél a' kezelői jog más . szervekkel, megosztott: Az elmúlt 31 év alatt, tehát 1957-től az MSZMP működésének költségeit'21 százalékban fedezte állami támogatás, 75 százalékban .pedig a párttagok'tag­díja. Ez az arany fokozatosan megvál­tozott, és 1988-ban az állami támoga- tás a párt összes bevétéli forrásainak több mint 50 százalékát tette ki. A Ha­zafias Népfront, az Országos Béketa­nács vagy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság működését teljeskörűen az ál­lami költségvetés finanszírozta.. 1977 óta a párt minden ingatlana.állami tu-' lajdonban van, az MSZMP csupán ke­zelői joggal.rendelkezett. Tulájdonren-; dezésre tehát nincs szükség, csupán az- ingatlanok hasznosításáról kell dönte­ni. A.kormány a párt ingatlapvagyoná-. nak hasznosításakor három rendező el­vet követ. E "vagyonból kívánja megte­remteni a pártok, igy a Magyar Szocia­lista Párt működéséhez elengedhetetle­nül szükséges feltételeket, összhangban azzál az elfogadott elvvel, hogy a több­pártrendszer sem kerülhet többé, mint az egypártrendszer. A kormány az in-, gátlanvagyon másik részét oktatási, egészségügyi célokra- kívánja "igénybe Venni, bevonva e. munka előkészítésébe a fővárosi, a megyei és a helyi tanácso­kat is. Az ingatlanvagyon harmadik ■ részéből a jogállamiság- kiépítéséhez nélkülözhetetlen intézményeknek elhe­lyezésére és a pártok közötti elosztás korrekciójára is célszerű tartalékot ké­pezni. A folyó költségvetési támogatá­sok összegéről a .párttörvényeknek megfelelően, illetve az éves költségvetés keretében a parlament fog dönteni. Ez a pártokra és társadalmi szervezetekre egyaránt vonatkozik’. • A kormány a pártingatlanok felosz- 1 tásának előkészítésére, kormánybiztost állított. A vagyon elosztása két sza­kaszban bonyolítható le. Az első Sza­kasz előkészítését ez év Végéig célszerű. befejezni. A vagyonfelosztás második szaka­szára — a pártok közötti vagyonfelosz­tás korrekciójára — á- .választások után, az elnyert mandátumok arányá­ban kerülhet sor.. ’ • ■' Király Zoltán '(Csongrád m., 5, Vk.) noha több hiányosságot talált a tájé­koztatóban* • az abban "ismertetett konkrét elképzelések és a határidősor­rendek alapján mégis elfogadta azt. . Hellncr Károly (Budapest, 32. vk.),a Merkur vezérigazgatója megfontolásra ajánlotta a Magyar Kórházszövetség­nek még a pártvagyonnal kapcsolatos . vita kiéleződése előtt elfogadott javas­latát, amelynek lényege a szociális ott­honi hálózat bővítése. A ma meglévő ' 22 ezer szociális otthoni hely mellett ' további -12-15 ezerre lenne szükség,.s az ■információk szerint ezek kialakítható­nak lennének a funkciót' vesztett' köz­épületekben. Nagy Sándor (országos lista), a .SZOT főtitkára fenntartását fejezte ki a tájékoztatóban "szerinte meglévő módszertani probléma miatt. Neveze­tesen arra gondolt, hogy a-beszámoló összemosta á pártok, a politikai szerve­ződések és a társadalmi szervezetek Va- gyoni, pénzügyi kérdéseit. A szakszer­vezet- vagyonával kapcsolatos -tisztán-, látást az nehezíti — mondotta hogy a hatvanas • években jelentős értékű szaksZervezefí vagyont államosítottak. Ez idegen a jogállamok gyakorlatától.. A szakszervezetek a vagyonukkal egyébként, sem a kormánynak vagy a p.arlaméntnek, hanem tagságuknak kö­telesek elszámolni — mutatott rá Nagy •Sándor. Hámori -Csaba (országos lista), az MSZP Elnöksége nevében kért szót.. Hangsúlyozta: az MSZP most rendezi sorait, most,építi föl magát. Kívángtos- ’ nak tartotta, hogy ezt a leépítő és újjá­építő folyamatot ne terheljék a vagyon­kezelés rendezéséhez • kapcsolód? fe­szültségek. Ezért egyetértett a kormány azon álláspontjával, amely e kérdést körültekintően .és lépcsőzetesen kíván- ' ja rendezni. '£:,%■ • • Tájékoztatta az Országgyűlést arról is, hogy a MSZP kezelésében lévő in­gatlanok pontos és hiteles felmérését követően december 31-éig tisztázni kí­vánják: melyek azok".az ingatlanok, amelyek a part működéséhez nélkülöz­hetetlenek. Az ezen a körön kívül eső ingatlanok kezelési jogát átádják a Mi­nisztertanácsnak és az önkormányza­toknak. Végezetül Hámori Csaba bejelentet- „te: az MSZP parlamenti csoportjához eddig 132-en csatlakoztak. Határozathozatal, következett: az Országgyűlés a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról szóló.tájékoztatóját 253 ■ egyetértő, 8 nemleges szavazattal és 8 tartózkodással elfogadta. Döntés személyi kérdésekben A pénzügyminiszteri tájékoztató el­fogadását követően személyi kérdések- . ben döntötfek a képviselők.' Elsőként fri- az országgyűlési képvi­selők választásáról szóló törvénynek megfelelően, a belügyminiszter javasla­tát-elfogadva — megválasztották az . öttagú Országos Választási Bizottsá­■ got, amelynek' titkára dr. Kara Pál lett. Döntöttek arról, hogy az Ország- gyűlés elnöki -teendőivel mindaddig," amíg a Ház jelenlegi elnöke a köztársa- -sági elnöki funkcióból adódó feladato­kat látja el —- Fodor István alelnököt bízzák.meg. (Az elfogadott módosított alkotmány rendelkezése szerint ugyan­is a köztársasági elnök hivatalba lépé­séig jogkörét — korlátozott feltételek­kel az Országgyűlés elnöke gyako­■ rolja, ideiglenes államfőként. -Erre az időre az Országgyűlésnek kelT kijelöl­. nie azt az álelnököt, aki az Országgyű­lés elnökét helyettesíti.) Fodor István személyére Szűrös Mátyás tett javasla­■ tot, s bár az indítványát fogadó tapsból ismét úgy ítélte meg, hogy azzal a kép­viselők egyetértenek, ezúttal megsza­vaztatta javaslatát, amellyel 278 képvi­selő értett egyet."’ Ugyancsak a módosított alkotmány - értelmében’^ á törvény kihirdetése, azaz hatályba lépése napján — megszű- nik'az-Elnöki Tanács. Szűrös Mátyás szavakban, a parla­ment pedig tapssal köszönte meg az Elnöki Tanács tagjainak és elnökének, Straub F. Brúnónak, a kiemelkedő tu­dósnak és kiváló személyiségnek a te­vékenységét. Ezt követően Szűrös Má­tyás befejezettnek nyilvánította az ülésszakot, mondván: az elmúlt napok­ban .becsületes és nem könnyű, sokak szerint történelmi jelentőségű munkát végzett az Országgyűlés. "Bejelentette: a legközelebbi ülésszak október 30-án, hétfői) 10 órakor kezdődik. Kérte a képviselőket, akinek lehetősége van rá, vegyen részt, október 23-án, a déli ha- . rangszó idején a köztársaság kikiáltá­sának ünnepi ceremóniáján. Kohl üdvözli az NDK-beli változások első jeleit BONN' ’’ .... Az NSZK kormánya az NDK új vezetésének kezdeti ténykedésében az első jeleit látja a lakossággal való párbeszédkészségének. Helmut Kohl kancellár pénteken ennek a felismerésnek a szellemében üdvözölte az NDK-ban bejelentett intézkedéseket. Egy hannoveri ipari vásár megnyitása álkalmából mondott beszédé­ben kijelentette: úgy rémlik, mintha az NDK állami és pártvezetésében némelyek megértenék az idők szavát. Ennek ellenére most is hangsúlyoz­ni kívánom, hogy csupán személyek kicserélése még nem sokat segít. Most az NDK-beli honfitársainkkal együtt azt reméljük, hogy az előre­mutató jelekben nem fogunk csalatkozni, és hogy a társadalmi párbe­szédre való készség első megnyilatkozásai előhírnökei lesznek egy olyan folyamatnak, amely elvezet a szabadsághoz és a£ önrendelkezéshez. Békés úton csakis így lehet leküzdeni az NDK-beli-válságot ^jelentette ki Kohl. ‘ ■•.’*• ■ Szintén az óvatos derűlátás hangján, szólott az NDK-ban .láthatóvá váló változásokról H^ns-Dietrich. Genscher alkancellár és külügyminisz­ter. A hesseni rádiónak nyilatkozva főleg attól óvott mindenkit, hogy kívülről kísérelje meg az NDK-beli folyamatok befolyásolását. Légi szerencsétlenség Újabb légi katasztrófáról számolt be péntek esti kiadásában az Izvesztyija. Ezúttal is a Kaukázus térsége volt a szerencsétlenség helyszíne, ismét egy II —76-os katonai szállítógép zuhant le. A gépen tartózkodó 17 ember életét vesztette. A lap Jerevánból keltezett jelentése szerint péntekre virradóra érte a sze­rencsétlenség az Uljanovszkból a ta­valy decemberi örményországi földren­gés legjobban sújtott nagyvárosába, Leninakánba tartó repülőt. A gép a Kaukázus hegyei közé érve, mintegy 18 ■ kilométerre. Leninakán repülőterétől ’—'.eddig tisztázatlan okokból — lezu- hant.. A katasztrófa körülményeit kor­mánybizottság .vizsgálja. ■ A szerencsétlenül járt repülő müsza­- ki berendezésekét szállított a leninaká­- ni építkezésekhez. i A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT ELNÖKE a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt októberi kongresszusán elhatározta, hogy új pártként kíván részt vermi Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt. Az ú] párt annyit őriz meg a régiből, amennyi értéket tagjai hordoznak: munkásmozgalmi gyöke­reit, szolidaritását a társadalom munkából élő tagjaival, vonzódását az Igazságossághoz, ellenszenvét a születési és vagyoni előjogokkal szemben. Mégis más párt, mint elődje. Alapvető értéknek a munkát, a szabadságot, az Igazságosságot és a demokráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom kü­lönböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek joguk van saját nézeteik nyilvános hirde­téséhez; elutasítja a hatalom minden fajta monopóliumát; elfogadhatatlannak tartja, ha bármely csoport politikai ellenfeleit ki akarja szorítani a közéletből; semmilyen körülmények között nem tartja elfogadha­tónak erőszak alkalmazását politikai célok érdekében. Felvilágosult, demokratikus, baloldali szocialista pártot akarunk, amely filozófiájának, politikájának meggyőzéssel szerez híveket A fizikai és szellemi munkások, a munkavállalók politikai érdekelt képvi­seli. Pártfogolja a vállalkozás szabadságát. Demokratikus szocializmust akar, amely nem lehet sem sztá­lini szocializmus, sem restaurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlőségéért, a szociális biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit aki felfogásával, a kongresszus által elfogadott programnyilatko­zattal és a párt alapszabályával egyetért Hívja a reformokért termi kész kommunistákat, a szociálde­mokrata, baloldali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a programját elfogadó, vallásos vllágnézetűeket Is. Csak azokat kívánja távol tartani magától, akik a szélsőséges megoldások, a társadalom életébe való erőszakos beavatkozás hívei. Az MSS’ számára az egység a működőképesség, az akcióképesség feltétele, s nem jelent kötele­zően azonos gondolkodást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző eszmeáramla­tok létezését s a belső vitákat senki sem rekesztheti be diktátumokkal. Mindezeket azért tartom szükségesnek elmondani, mert szeretném, ha szándékainkat Ismerve hozhatná meg döntését nyilatkozatával fenntartja-e, fnegerősítl-Atagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az. átalakulás nehéz, órákat és napokat szeróz a párt sok meggyőződéses tagjának. Megértem kétségeiket Is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumentumai körvonalazzák. E körvona­lakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista .tartalommal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszaká­nak lezárásával és új korszakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke s a szocialista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagságának fenntartása mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocia­lista Pártban az emberek Jólétéért, értelmes és szép jövőjéért Remélem, hogy ha másképp dönt is, pár­toló tagjaink vagy párton kívüH támogatóink, szövetségeseink között tudhatjuk önt a jövőben is. Tudnia kell: pártunk később Is, mindenkor nyitva áll a tisztességes szándékú, szocialista gondolkodású emberek előtt Budapest, 1989. október 19. Üdvözlettel ^A*u,h<^r~ (Nyers Rezső) az MSZP elnöke Horn Gy ula Norvégiába utazott Horn Gyula külügyminiszter pénteken hivatalos láto­gatásra Norvégiába utazott. A magyar külügyminiszter ezt követően Svédországban tesz hivatalos látogatást. (MTI) . Ü ’ Helmut Kohl Magyarországra látogat Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság -kancellárja, Németh Miklós miniszterelnök meghí­vására, december közepén hivatalos látogatást tesz Magyarországon. (MTI) A NÉPFELKELÉS ÉVFORDULÓJÁN Fegyvertelen rendőrök segítik az ünnep zavartalanságát A rendőrség segíti az 1956. ok­tóber 23-ai népfelkelés évforduló­jának megünneplésére a törvényes rendelkezéseknek megfelelően Szervezett ünnepi rendezvények zavartalan lebonyolítását — tu­datja a Belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott közleménye. A szervezők igényeinek megfelelő­en tanácsokkal is közreműködik a rendezők felkészítésében. Az ünnepségek, a felvonulások zavartalan lebonyolításában, az ideiglenes forgalomkorlátozások­ban közreműködő és a biztosítás­ban részt vevő rendőrök feladatai­kat — a bizalom erősítése érdeké­ben — szolgálati fegyverük nélkül látják el. A" Belügyminisztérium felkéri a szervezésben közreműködő politikai pártokat és szervezete­ket, hogy az ünnepségeket az alkalomhoz illő méltósággal tartsák meg, tartózkodva az olyan szélsőséges megnyilvánulá­soktól, amelyek sértenék a nép, a nemzet kegyeletét és aláásnák országunk tekintélyét. A részt­vevők közmegegyezést és meg­békélést demonstráló magatartá­sa legyen bizonyítéka fejlett po­litikai kultúránknak és európai­ságunknak, s ehhez szükség van minden törvénytisztelő állampol­gár közreműködésére és segítsé­gére. (MTI) Robbanóanyagot loptak egy bányából A Belügyminisztérium sajtó- osztálya tájékoztatása szerint 1989. október 18-án 7 óra és 20-án 7 óra közötti időben is­meretlen tettes vagy tettesek la- katlefeszítés módszerével beha­toltak a padragkúti bánya (Veszprém megye) robbanóa­nyag-raktárába, ahonnan el­loptak 225 darab robbanógyu­tacsot, amelyből több darab összekapcsolva alkalmas rob­bantásra, illetve emberélet kiol­tására. A rendőrség a bűnügy vizsgálatát megkezdte. Kéri azokat, akik a robbanóanyag ellopásával kapcsolatban bár­milyen információval rendel­keznek, jelezzék bármelyik ren­dőri szervnél. (MTI) A korengedményes nyugdíjazás új feltételei Idén néhány hónap alatt már csak­nem 600-an vették igénybe a foglalkoz- tatáspoliükai célú korengedményes nyugdíjazás új, 50 százalékban a Fog­lalkoztatási Alapból finanszírozott for­máját —I tájékoztatta Molnár György- né, az ÁBMH foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályainak főmunkatár­sa az MTI-t. Az erőteljesebb struktúraváltással várhatóan együttjáró nagyobb arányú létszámleépítések tették indokolttá a korengedményes nyugdíjazás feltételei­nek módosítását. Áprilistól lehetővé vált, hogy ne csak az adott gazdálkodó egység megszűnése esetén vállalja ma-' gára a Foglalkoztatási Alap e nyugdí­jaztatási forma társadalombiztosítási terheit, hanem meghatározott esetek­ben — így eredmény nélküli vagy vesz­teséges gazdálkodásnál, illetve jelentős létszámleépítésnél, a vállalat, szövetke­zet átszervezésekor — a befizetés felét ebből az alapból.fedezzék. (A másik 50 százalékos rész továbbra is a munkál­tatót terheli.) A korengedményes nyugdíjaztatás 1987 végén vált általánossá. A gazda­sági egység felszámolásánál a Foglal­koztatási Alapj átszervezéseknél, a munkáltató visélte a társadalombizto­sításnak fizetendő teljes költségeket. Mi vél'általában az egyébként is nehéz anyagi-körülmények között gazdálko­dó vállalatok kényszerültek struktúra­váltásra, kevesen tudták csak vállalni a korengedményes nyugdíjaztatással já­ró teher teljes egészét. Nagy segítséget jelentett, hogy áprilistól a költségek fe­le részét a Foglalkoztatási Alap visel­heti. A vállalatoknál saját eszközből a rendelet 1987. év végi bevezetése óta egyébként több mint négyezer esetben járultak hozzá ahhoz, hogy dolgozóik — nem sokkal az öregséginyugdij- korhatár elérése előtt — megkapják a kedvezményes nyugdíjat. A kérelmek száma ennél valamivel több volt, de nemegyszer hiányzott nőknél a 25, a férfiaknál a 35 éves szol­gálati idő, illetve a munkáltatónál el­töltött öt év.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom