Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
A dán külügyminiszter Budapestre és Varsóba látogat Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter október 24—25-én munkalátogatást tesz Budapesten — jelentették be kedden a dán fővárosban. A külügyminiszter novemberben Lengyelországba utazik. A látogatásokkal Dánia kifejezésre kívánja juttatni, hogy támogatja a magyarországi és a lengyelországi reformfolyamatokat, mondta a miniszter. A jobbközép dán kormány 300 millió koronás (40 millió amerikai dollár) segélyprogramot ajánlott fel a magyarországi és lengyelországi gazdasági korszerűsítés támogatására. A segély- program október 26-án kerül a dán parlament elé. Vetik a búzát, de még nem tudják az árát Az időjárás kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. A gazdaságok befejezték a burgonya szedését és a napraforgó betakarítását is. A nem végleges - adatok szerint a napraforgó az utóbbi három-négy év átlagtermésével, hektáronként mintegy két tonnával fizet. • A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, eddig a termőterület több mint egyharmadáról takarították be. A legutolsó termésbecslés szerint a kukorica hektáronként 6,5 tonnás átlagtermést ígért, jelenleg azonban már úgy számolnak, hogy nem éri el ezt a hozamot. A mezőgazdászok szerint a növény termése fajsúlytalan, mivel a mag fejlődésének utolsó szakaszában kevés napfény érte a kukoricát. A terület kisebb hányadát adó késői fajták úgynevezett utóérése az egy-másfél héttel ezelőtti alacsony hajnali hőmérséklet miatt számos táblán nem volt megfelelő, főként az északi országrészben. Javában tart a cukorrépa szedése. A növény fejlődése kissé elhúzódott, ezért — két gyár kivételével — a cukorgyártó üzemek valamivel később kezdték el a feldolgozást. A munka most már a répatáblákon és a gyárakban is folyamatos. A talaj jelenleg kellően nyirkos, így a legtöbb helyen a szedőgépek munkája zavartalan. A zöldségnövények csaknem 80 százalékát betakarították, az alma 90 százalékát szedték le, a szőlőnek pedig már csak egytizedét kell leszüretelni. A legfontosabb kenyérgabonából, a búzából 1 millió 280 ezer hektár elvetésével számoltak a MÉM-ben. A legutóbbi összesítés alapján a gazdaságok e terület felét már bevetették. Az eddigi jelzések azt mutatják: valószínűleg a számítottnál valamivel kisebb területen, várhatóan 1,24-1,25 millió hektáron vetnek majd búzát. A visszafogás egyik oka, hogy bár a pénzügyi szervek már kilátásba helyezték a búzatermelés jövedelmezőségének javítását, ám ífí- a korábbi évek gyakorlatától eltérően a&f mostanáig nem hirdették meg a búza felvásárlási árát; a gazdaságok még nem tudják, hogy a kenyémekvalóért mennyit kapnak jövőre. (MTI) TUDOMÁNYOS ÜLÉS KECSKEMÉTEN Negyedszázada rakták le áz üzemegészségügy alapjait a mezőgazdaságban Ünnepi alkalomra hívta össze Kecskemétre, az SZMT -székházéba a Medosz titkársága, valamint az üzemegészségügyi szakbizottságának elnöksége mindazokat, akik a mezőgazdaságban dolgozók megelőző- gyógyító ellátására szentelik munkájukat. Éppen negyedszázada ugyanis, hogy Bács-Kiskun megyében, Izsákon, az állami gazdaságban, újszerű kezdeményezésként, bevezették az iparban már gyakorlattá vált üzemorvosi „rendszert”. Az azóta eltelt idő, a mezőgazdaság „veszélyes üzemmé” válása igazolta az első fecskék jóslatát: a dolgozó emberre, egészségére egyre nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Ez az alkalom egyben a tapasztalatcserét is szolgálta: a tudományos tanácskozáson elhangzott referátumokban a mindennapok tapasztalatából összegyűjtött információk értékelésével, megosztásával. A tanácskozás egyik résztvevője, dr. Jávor András, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium reformtitkárságának vezetője ismertetőt tartott az egészségügy elkerülhetetlen megújításának terveiről, amelyben vázolta a mezőgazdasági üzemegészségügy szerepének növekvő fontosságát is. Az első MSZP-alapszervezet Kiskunhalason Kiskunhalason, a Szövetség téren október 16-án megalakult a város első lakóterületi MSZP-alapszervezete. A könyvtarban hétfőnként 17-től 19 óráig tartanak ugyeletet s várják az érdeklődőket, a politizálni, az alapszervezetbe belépni szándékozókat. Személyesen vagy telefonon (21-851) adnak tájékoztatást. A közösség valamennyi tagja szervezőnek tekinti magát. Jelenlegi legfontosabb feladatuk a város politikai életébe való bekapcsolódás. A SZEPTEMBERI ÜLÉSSZAK MÁSODIK „FÉLIDEJE” ■nn 91k 111 ■: a# I TI M HMpHB á' BJBCHl M [y!| Pl CIKb H J I .ív« Döntenek a köztársaságielnök-vá is Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. Tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. A parlament heves, vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a köztársaságielnökválasztás törvényi szabályozásáról, valamint a munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köz- társasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével kialakuló átmeneti helyzetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ivét eddig 140 ezren írtak alá. A bejelentést kővetően Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) — az SZDSZ tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a szövetség parlamenti képviselője — kért szót, aki arról tájékoztatta a plénumot, hogy a népszavazási ív átadása óta újabb 60 ezer — így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze. Ezért indítványozta, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló törvény- tervezetet ne vegyék fel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) e véleménynyel szembeszállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Az aláírásgyűjtő akció lebonyolítását az SZDSZ szélsőségesei aknamunkájának minősítette, megkérdőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét. Szentágothai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Saját „közvélemény-kutatási” adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetekre „koncentráltak”. Bállá Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentette: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akaiják csapni őket. Devcsics Miklós (Nógrád m.,1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampo%árok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. A miniszter felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: ‘„Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben:' — Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? — Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? — Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? — Feloszlassák-e a munkásőrséget?” Kulcsár Kálmán szerint a kérdés feltevéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. Az igazságügy-miniszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Ország- gyűlést arra kényszerítené, hogy elhalássza a törvényalkotást egy Uyen, folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes, kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezettel. Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a köztársaságielnök-választás ügyében — csakúgy, mint minden más kérdésben — egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd az Országgyűlés döntését felülvizsgálni. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársasá- gielnök-választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer le- gyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent István napját vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen szavazattal, 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozattervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; (Folytatás a 2. oldalon) POLITIKAI MEGMOZDULÁSOK AZ NDK-BAN I „Mi vagyunk a többség, mi vagyunk a nép!” Műiden eddigi megmozdulás méreteit meghaladó utcai demonstráció volt a hétfő esti órákban Lipcse belvárosában. Szemtanúkra hivatkozó nyugat-berlini rádióállomások szerint 100 000-120 000 tüntető vett részt a megmozdulásban, ami békésen, mindennemű incidens nélkül zajlott le. Az MTI tudósítójának a beszámolója szerint a külföldi újságírók számára a hatóságok lezárták a várost: a lakosság köréből érkező telefonhívások alapján lehet képet alkotni a felvonulásról, amelyet ezúttal is több belvárosi templomban rendezett áhítat és elmélkedés előzött meg. A tüntetők korábbi jelszavaihoz újak is járultak, például a „Fiatalokat a hatalomba!”; „Mi vagyunk a többség, mi vagyunk a nép!”. Az I ADN hírügynökség több tízezerben jelölte meg a résztvevők számát. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint hétfőn este a berlini Getsemane templomban mintegy háromezren vettek rész egy politikai gyűlés formáját öltő istentiszteleten, követelve a letartóztatott tüntetők haladéktalan szabadon bocsátását, az ellenük indított bírósági eljárás beszüntetését. Tudomásuk szerint Drezdában tizenegy, Lipcsében három személyt tartanak még mindig őrizetben. Halléban az este több százan tartottak csendes felvonulást a reformokért és az erőszakmentességért. A polgármester fogadta az állampolgárok tizenöt megbízottját és meghallgatta követelésüket.
