Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

Vízi leltár Ritka lehetőség, hogy szinte leltárt készítsenek egy vízfolyás lakóiról: a Kígyós-csatornán, a horgászok egyik legkedveltebb táborhelyén a napokban ez történik. A hamarosan megkezdődő mederkotrás előtt, a víz leeresztése után a halászok minden egyes „vízilakót” kiemelnek, s többségűket a csator­na fentebbi szakaszán újra vízbe engedik. A halmentésről a 3. oldalon képes riportban számolunk be. i ÜB n A KONGRESSZUS ELFOGADTA AZ ÜJ ALAPSZABÁLYT A Hazafias Népfront tömegmozgalomként működő társadalmi szervezet Kulcsár Kálmánt választották elnökké „E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy ön­magát kormányozza” — a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., elő­rehozott kongresszusa, amely szombaton réggel Budapes­ten az Építők Rózsa Ferenc Székházában kezdte meg mun­káját. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozáson megjelent a kormány több tagja, az egyházak képviselői, a különbö­ző pártok és társadalmi szervezetek, mozgalmak képvise­lői, számos ismert közéleti személyiség, valamint a diplo­máciai testület több tagja. A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Ezt követően hosszas vitában az ügyrendről határozott a 814 szavazati jogú résztvevő. Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF országos tanácsának a VIII. kongresszus óta vég­zett munkájáról készült írásos beszámolóhoz. Ezt követő­en Kukorelli István ügyvezető elnök tartott előadói beszé­det a népfront jövőjéről. A múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva Kukorelli István leszögezte: visszautasítjuk a bűnbak szerepét, mint ahogyan a formális közjogi szerepeket is. Összefoglalta, milyen társadalmat is képzel el a Hazafias Népfront, s e társadalom megteremtésén munkálkodva kik állnak mellette. — Civilizált, humanizált, azaz emberi társadalmat aka­runk — mondta az ügyvezető elnök. — Ma Magyarország­nak közösségi demokráciára, helyi társadalmakra, egyesü­letekre, szakmai önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a többpártrendszer. E közösség­teremtést a népfront hagyományaihoz híven fő célkitűzésé­nek tartja. Ugyanakkor olyan közhatalmat képzel el, amely a közakaratból származik, társadalmilag ellenőrzött és jogilag korlátozott. A kongresszus dokumentumai -fii az Országos Tanács beszámolója, a népfront jövőterve és alapszabálya — felet­ti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlésiképviselő-, valamint a köztársaságielnök­választásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tar­talmi kérdéseivel foglalkozott. Több küldött — a megyei népfrontértekezletek állásfog­lalásának megfelelően és megbízásából — egyértelműen arra voksolt, hogy a Hazafias Népfront állítson köztársa- ságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyében. A vitában rövid időre szót kért Kukorelli István. Felmu­tatta a magukat Magyar Nyilaskeresztes Pártnak nevezők levelét, kijelentve, hogy ennek a förmedvénynek egyetlen sorát sem tartja méltónak felolvasásra. Felszólította a kongresszust, hogy ítéljen el minden, az alkotmányos ren­det veszélyeztető pártot. Annak a nézetének adott hangot, hogy a levél elbírálása már nem csak politikai, hanem közhatalmi feladat, és a levelet átadta a Belügyminisztéri­um tanácskozáson jelen lévő képviselőjének. NÉMETH MIKLÓS FELSZÓLALÁSA Népi támaszték nélkül erőtlen _____ a többpártrendszer A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban kifejtette: a különböző embercsopor­tok érdekeit képviselő és kifejező intézmények kiépítésével egy időben segítenie kell azoknak az ország sorsáért fele­lősséget érző embereknek az összefogását, akik nem kíván­nak belépni egyetlen pártba sem. Véleményének alátá­masztására Nagy Imrének, a népfront megalapítójának szavait idézte: „A népfront legyen az ország eleven lelkiis­merete, amely őrködik nagy nemzeti céljaink megvalósítá­sán.” A népfrontmozgalom és a kormány felelőssége közös abban, hogy a társadalom önszervező, önfenntartó és ön­védelmi erői kibontakozzanak. Népi támaszték nélkül ugyanis a többpártrendszer, a demokrácia erőtlen. Ha az indulatokat, a szélsőséges törekvéseket nem tud­ják megfékezni, az nemcsak a politikai stabilitást, az átme­net kiegyensúlyozott lendületét veszélyezteti, hanem ka­tasztrófát is okozhat. Ennek elkerülése pedig a legalapve­tőbb nemzeti érdek — húzta alá Németh Miklós. A pártok versenyéből, a szövetségkötés és -bomlás fo­lyamatából kiindulva a miniszterelnök a parlament fel­(Folytatás a 2. oldalon) Vidék­főváros ellentét? Meglehetősen élesen szóltak néhányan a vidéki küldöttek kö­zül a népfronton belül is fölldbe- tő vidék—főváros ellentétrőL Utóbb a vita odáig fajult, hogy egy Baranya megyei küldött ma­ga intette le társait: „Ne azt ke­ressük, mi az ami elválaszt, ha­nem azt, pii köt össze minket”. Németh Miklós kormányfő ha­sonlóképpen kezdte felszólalá­sát: „Támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk”. — Tulajdonképpen természe­tesnek foghatjuk fel a vidéki kül­döttek reakcióját — magyarázta meg a vita hátterét dr. Új Zoltán, kiskunhalasi ügyvéd. — A nép­front presztízse ugyanis a fővá­rosban, de még a megyeszékhe­lyeken is meglehetősen csökkent. Ugyanakkor a falvakban válto­zatlanul népszerű, az ott élők sa­ját fórumuknak érzik. Elhang­zott erre egyébként itt egy példa is. Egy négyezer lakost számláló szabolcsi faluban semmilyen párt nem tud gyökeret ereszteni, míg a népfront sok embert mozgósít. A vidéknek tehát joga van fölvet­ni azt, hogy a mozgalom létezése és újjáalakulásának gyökerei nem elsősorban a fővárosban ta­lálhatók. Ezzel szemben az elő­zetes elképzelések szerint az új országos tanács közel kétharma­da budapestiekből állt volna. A Komárom-Esztergom megyei­ek javasolták elsőként azt, hogy ne így legyen. Minden megye de­legáljon egy-egy képviselőt, a fő­város pedig ötöt. Ehhez jönne még további öt közéleti személyi­ség (vélhetően ők is budapestiek lesznek), valamint a népfront tisztikara. A javaslat már' jobb, mint az eredeti elképzelés. Ülök a buszon. Előttem egy őszbe vegyülő hajú asszony felfelé beszélve társalog kapaszkodó ismerősével. Nem hangosan beszél, de jól érthetően, s az ember, miközben kibámul az ablakon, akaratlanul is fültanúvá válik. A munkahelyéről beszél, neveket emleget. Az orrukban volt, ö tudja. De ez mégsem volt tőlük tisztességes dolog. Hogy őt ennyi idősen ilyen helyzetbe hozni! Persze, magyarázta a főnök, hogy mun­kaerőhelyzet vagy micsoda, meg hogy érettségi kell, de miért pont rajta kérik számon ezt, amikor más is dolgozik ott érettségi nélkül? Aztán már hallani, hogy sir. Hát hova menjen most 50 éves fejjel, öt évvel nyugdíj előtt? Hová veszik fel? Őszintén, mélyen elkeseredve sir. Nem feltűnést akar, egyszerűen kibuggyant belőle a félelem, a kétség- beesés. Szeretnék elbeszélgetni vele, jó lenne megszólítani, megtudni, hogy mégis miért került ilyen helyzetbe? Am mire elhatároznám magamat, már jelez és leszáll. Sajnálkozom a dolgon, miért is nem voltam gyorsabb. Ám végül nem bánom, talán jobb is így, hiszen egyre többen kérülnek ilyen helyzetbe. Csak hát a egyesnek személy szerint tragédia. Mert ugyebár ez is a divatos beszédtémák közé tartozik manapság. X találkozik Y-nal, s megvitatják az ország ügyes-bajos dolgait. S jönnek a világmegvál­tások, kicsiben és nagyban: „A gazdaságban csak akkor lesz előbbre- lépés, ha azt a rengeteg gyárkapun belül lődörgőt elbocsátják!’" A má­sik pedig bólogat. Arra persze álmában sem gondolna, hogy vele is megtörténhet ilyesmi. Aztán, ha mégis, hát derült égből villámcsapás­ként érkezik. Hihetetlen. Hogy ö, miért éppen ő? Más is, őt mégsem? Aztán az egyedüllét a gonddal, amely tragédiává terebélyesedik a számára. Sjön a „hogyan tovább?" kérdése. A magyar családok többségének a fizetése az egyik hónaptól a másikig elegendő. Ilyen helyzetekre általában nem képesek felkészülni anyagi tartalékokkal. így veszély­be kerül—a szó szoros értelmében — a megélhetésük. S bizony, akik már ezeken a kezdeti — | mondjuk meg őszintén — még igen óvatos leépítések során kihullanak a rostán, javarészt azok közé tartóznak, akik számára a munkahelyválasztás lehetősége már most is szűk körű. Szakképesítés nélküliek, legfeljebb nyolc általánost végzettek, esetleg érettségizett lányok. S persze a perifériára szorultak, mint a börtönviseltek, a gyakran munkahelyet váltogatok és a megváltozott munkaképességűek. Megbosszulja magát a hajdani nemtörődömség, ha valaki nem akart szakmát tanulni, vagy visszautasított egynéhány továbbképzési lehetőséget. Pedig most — ha akkor jól választott volna — akár dúskálhatna a szakképzetteket igénylő munkahelyek között. Ezzel szemben jelenleg a mindennapi megélhetés gondjával kell megküzde­nie. Segélyre csak az számíthat, aki az elmúlt három esztendőben folyamatosan legalább 18 hónapi munkaviszonyt fel tud mutatni. Ebből a körből természetesen kiesnek a néhány napra alkalmi munkát vállalók. Rosiz idő jön rájuk. Az asszony a buszon biztosan nem ezek közé az emberek közé tartozik. Meglehet, évtizedeket húzott le egyetlen helyen, jól vagy rosszul dolgozva. Nem kizárt, ezek a leépítések arra is lehetőséget nyitnak, hogy esetlég megváljanak egy kevésbé kedvelt kollégától. így aztán sikerül két legyet ütni egy csapásra. Nehéz ügy ez néhány esztendővel nyugdíj előtt, s mindkét félnek. Az érintettnek természete­sen egyértelmű, hogy miért. A munkahely pedig azokat szeretné megtartani, akikre hosszabb távon számíthatlszükség esetén akár be is iskolázhat. Az emberség és az ésszerűség nem mindig■ találkozik. S elmeditálhatunk hosszan gazdasági érveken, lehetnek megdönt­hetetlen állítások, bólogathatunk egymás okos mondataira, ám min­dentől függetlenül ennek az asszonynak, akárhogy is legyen, ez min­denképpen tragédia marad. Talán még meg is értjük — de őszintén: ugye arra álmunkban sem gondolunk, hogy esetleg velünk is megtör­ténhet ilyesmi? Bencze Andrea Szobrot kapott Beregszászon Illyés Szűrös Mátyás Kárpátalján Kárpátaljára érkezett szom­bat délelőtt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Ungvá- ron, az Ukrán Kommunista Párt kárpátaljai területi bizott­ságának székházában párt- és állami vezetőkkel találkozott. Szűrös Mátyás tájékoztatta vendéglátóit a Magyarországon végbemenő változásokról, majd kijelentette: Magyarország ér­dekelt a gorbacsovi politika si­kerében, bizalmi viszonyra tö­rekszik a Szovjetunióval még akkor is, ha változik az ország belső élete. A nemzetiségek helyzetéről szólva az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, hogy az alap­vető emberi, nemzeti és nemze­tiségi jogok kezelése ma már nemzetközi jellegűvé vált. A nemzetek alapvető feladata­ként jelölte meg a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak a biztosítását. Ami itt történik, mondotta Szűrös Mátyás a Kárpátalján élő magyarságra utalva, az nagy dolog, s a Szov­jetunió megújuló politikájának és a magyarok éröfeszitéseinek köszönhető. A történelmet be kell vallani, s e tájon rendkívül sok történelmi emlék található. A néprajzi .hagyományok, a nyelv, és a történelem ápolásá­hoz az utóbbi időben itt kedve­zőbbé váltak a feltételek, ami­nek.szívből örülünk. Az Országgyűlés elnöke ezt követően megtekintette az unjg- vári hungarológiai központot, amelynek épületét egy régi villá­ból most alakították át. A no­vember közepén átadásra kerü­lő intézmény a magyar kultúra fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani. Szűrös Mátyás ezután rövid látogatást tett Balia D. Károlynak, a Hatodik sip című új irodalmi lap főszerkesztőjé­nek lakásán, majd Munkácsra utazott. Délután Beregszászon folytatódott az Országgyűlés el­nökének programja. Itt felavat­ta Illyés Gyula szobrát, majd a költő emlékére rendezendő iro­dalmi esten vett részt Vigyázat, fentről figyelnek! ÚJ KÖZÚTI ELLENŐRZÉSI MÓDSZER — KÍSÉRLETI SZAKASZBAN A közúti ellenőrzések hatékonyságának növelése — különösképpen az M5-ös autópá­lya újabb szakaszának forgalomba állítása után — elsősorban a biztonságos közlekedést szolgálja. Ezért is kívánja a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőrkapitányság szolgálatba állítani azt a motoros sárkányrepülőgépét, amely je­lenlegi pilótájával, Pap Tiborral az ülésében vasárnap délelőtt már megkezdte az ellenőrző fölszállásokat. Először a nemzetközi főútvo­nal Kecskeméttől Pest megye határáig terje­dő szakasza fölött tett utakat. A későbbiek folyamán a dunaföldvári út kecskeméti kive­zető szakaszára is kiterjesztik a megfigyelést. Bár a rendőrség állományából már hárman megkezdték a sárkányrepülés tudnivalóinak elsajátítását, a kísérleti szakaszban Papp Gá­borral és Szőke Györggyel „párosban” repül­nek a szolgálatos rendőrök. A sárkányrepülős ellenőrzésről jelenlegi formájában is bebizonyosodott, hogy speciális rádiókapcsolat nélkül nem hatékony. Szüksé­gesnek látszik, hogy célszerűen használható rádió-adóvevőket is beszerezzenek, mert a ta­pasztalatok jók. A Rendőrség feliratot viselő sárkány megjelenésére az autósok figyelme­sebbé, szabálytisztelőbbé válnak. (Walter Péter fotói.) v-

Next

/
Oldalképek
Tartalom