Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. október 14. Fize t~e Moszk va kár térítés t a deportáltakért? Mazowiecki novemberben Moszkvába látogat Még novemberben sor kerül Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök moszkvai látogatására. Ezt Wlodzimierz Natorf, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, korábbi moszkvai nagykövet jelentette be csütörtökön este a párt parla­menti képviselőivel tartott találkozóján. Mazowiecki az első kelet-európai nem kommunista kormány veze­tője. Natorf a napokban Moszkvában járt Mieczyslaw Rakowskival, a LEMP KB első titkárával, és jelen volt Rakowski és Mihail Gorbacsov szovjet vezető tárgyalásain. Ezeken a tárgyalásokon szó volt többek között arról — közölte Natorf —, hogy a Szovjetunió esetleg kártérítést fizet a deportálásokért (mintegy kétmillió lengyelt deportált a Szovjetunió a II. világháború során Szibériába). Lengyelország már korábban is felvetette, hogy azokon a nyugat-ukrajnai és nyugat- belorussziai területeken, amelyek 1939-ben lettek a Szovjetunióé, szüntessék meg szeptember 17. ünneplé­sét. (Ezen a napon támadta meg a Szovjetunió Len­gyelországot, a Hitlerrel kötött titkos megállapodás értelmében.) Natorf a gyűlésen felhivta a figyelmet arra, hogy romlanak a gazdasági kapcsolatok Lengyelország és a Szovjetunió között. Előfordulnak szerződésszegé­sek, de a PAP hírügynökség erről szóló beszámolójá­ból nem derült ki, melyik fél követett el ilyeneket. Vodkára halászók elúszott reménye Potyára éhes, azaz inkább szomjas nor­végok lepték cl Bergen kikötőjét csütörtö­kön, miután egy vodkával megrakott te­herautó egy kompról a tengerbe csúszott. A baleset akkor következett be, amikor a hajó felszedte a horgonyt és a nyílt tenger felé vette útját. A rosszul rögzített jármű a fedélzetről a kikötő 12 méter mély vizé­be csúszott. A balesetről beszámoló norvég televízió' híradása nyomán hatalmas tömeg verő­dött össze a „zavarosban való halászat” reményében. Végül a rendőrségnek kellett megakadályozni a „Vodkahalászokat” a víz felszínén úszó rakomány „megmenté­sében”. A vállalkozó szellemre némi ma­gyarázatul szolgálhat, hogy a vodka Nor­végiában nem tartozik az olcsó italok kö­zé. Üvegéért 185 koronát (27 dollárt) is elkérnek. Az MSZP elnöki korteshadjárata Szegedről indul Amennyiben az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a köztársasági elnök intézményére vonatkozó törvényt, ok­tóber 21-én politikai nagygyűlés és ma­jális lesz Szegeden, az újszegedi sport­csarnokban és környékén. Erről tájé­koztatta pénteken Szegeden az újság­írókat Vastagh Pál, az MSZP vidéki titkára. Elmondta: a rendezvényt azzal a céllal szervezi az MSZP, hogy a köz­vélemény széles rétegeit megnyerje, mi­nél többen támogassák a szerveződő MSZP-t és köztársaságielnök-jelöltjét. Az országos elnökválasztási kampány nyitásának tekintik a szegedi rendez­vényt, amelyen az MSZP vezető politi­kusai is részt vesznek, köztük Nyers Rezső, a párt elnöke, Pozsgay Imre köztársaságielnök-jelölt. A program két részből áll. Az egyik a politikai — ennek keretében lesz nagy­gyűlés, fórum —, a másik a majális jelle­gű szórakoztató műsor. A fő hely­szín a sportcsarnok nagyterme, de a környéken is számos látnivaló akad majd. Vásárlással egybekötött ter­ménybemutatók, népművészeti vásár várja az érdeklődőket. A nagyszabású rendezvény célja az is, hogy tagokat toborozzon az MSZP- nek. Ha az Országgyűlés nem fogadja el a köztársasági elnökre vonatkozó tör­vényt, a rendezvény más jellegű lesz — mondta Vastagh Pál. (MTI) Mit jelent a csehszlovák rugalmasság? Első ízben hangzott el bizonyos fajta kompromisszumkészséget jel­ző csehszlovák hivatalos nyilatko­zat a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Miroslav Pavel, a cseh­szlovák kormány szóvivője a cseh­szlovák televíziónak adott csütör­töki késő esti nyilatkozatában ugyanis utalt arra: kormánya el­képzelhetőnek tartja az 1977-es ál­lamközi szerződés módosítását, de azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg Csehszlovákia és Magyarország megállapodást köt a vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos kártérítésről. ■ A kormányszóvivő ugyanakkor jelezte, Csehszlovákia nem tesz le arról, hogy a magyar munkálatok leállítása miatt saját területén hajt­sa végre a Duna medrének áttölté­sét. Kijelentette: amennyiben a ma­gyar fél nem újítja fel a munkálato­kat a Duna-meder áttöltésére,. „a csehszlovák fél arra kényszerül, hogy olyan sajátos műszaki megol­dást alkalmazzon, amely lehetővé teszi a bősi szakasz legalább részle­ges működtetését”. Pavel egyéb­ként a televízió nézői előtt azzal érvelt: hatalmas veszteségek lenné­nek, ha nem folytatnák a vízlépcső- rendszer építését, beleértve a nagy­marosi szakaszt is. A csehszlovák kormány nem hagyhatja, hogy a nemzeti vagyon kárba vesszen, mi­vel a létesítménybe már eddig is több tízmilliárd koronát fektettek be és 3900 hektárnyi, gabonater­mesztésre alkalmas mezőgazdasági földterületet vettek el e célra. Dollárban indult, papírban érkezett Az államot úgy csapták be, mint az ostoba turistát A varsói vajdasági ügyészség csütörtökön bejelentette: nyomozást indítottak annak felderítésére, hová tűnt az a küldemény, amely több mint 500 ezer dollár értékű dollárbankókat tartalmazott és amelynek a LOT lengyel légitársaság egyik gépén még szeptember végén kellett volna Londonba megérkeznie. A jelenleg (szabadpiaci árfolyamon) mintegy 4 milliárd zlotyt érő küldeményt a bank szokásos tranzakció keretében, egyszerű készpénz-értékesítésként a londo­ni Thomas Cook Foreign Money Ltd. címére adta fel, ahova azonban jórészt csak ügyesen felvágott és becsomagolt újságpapírok érkeztek meg. A kezdeti stádiumban lévő nyomozás egyelőre még azt sem tisztázta, hol került sor az immár nyilvánvaló, nagy értékű lopásra. A „szárnyakat kapott” pénz ügyében az ügyészség és a nemzeti bank a nyomo­zás érdekében semmilyen információt nem hajlandó adni. Bukarest lakossága egyre idege­sebb, mert a köztilátás beígért javu­lása helyett az emberek kénytelenek egyre hosszabb sorokban várakozni a boltok előtt, ezért egyre elégedetle­nebbek — jelentette a Tanjug. A ju­goszláv hírszolgálati iroda beszámo­lója szerint a bukarestiek órák liosz- szat.várnak arra, hogy 20 deka felvá­gottat vagy szalonnát vegyenek. Eh­hez azonban fel kell mutatniuk sze­mélyi igazolványukat, hogy bizonyít­sák: a fővárosban laknak. A bukarestiek reagálásai azt mu­tatják, hogy a közellátás helyzete az egyik legfőbb probléma, amit többé már nem lehet eltussolni — állapítot­ta meg a tudósítás. — A sorban álló­kat különösen bosszantják azok a tv-adasok, amelyek Ceausescu el­nöknek egyes élelmiszerüzletekben tett legutóbbi látogatásáról szólnak. A televízió képein nagy halom élel­miszer, többfajta felvágott, friss hús, félkész étel, sajt, halkonzerv, ízlése­sen csomagolt zöldség stb. volt lát­ható. Ugyanezekben a boltokban azonban alig fél órával Ceausescu látogatását kővetően már csak fejen­ként fél kiló darált húst, 30 deka felvágottat, sajtot vagy szalonnát le­hetett vásárolni. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ülés elején a testület kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjáról, dr. Gajdócsi Istvánról. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­letet hozott a bírósági cégnyilvántartás­ról és a cégek törvényességi felügyeleté­ről. A cégek bírósági nyilvántartása a megváltozott társadalmi és gazdasági vi­szonyok között tömegessé vált. Ez tette indokolttá a jogintézmény újraszabályo­zását, az 1985-ben meghozott törvény- erejű rendelettel. E jogintézmény funkci­ójában lényeges változást hozott a gaz­dasági társulásokról szóló 1988. évi VI. törvény, amely valamennyi gazdasági társaság esetében kötelezővé és egyben a megalakulás feltételévé tette a cégnyil­vántartásba való bejegyzést. A törvény a cégbíróság hatáskörébe utalta a gazda­sági társaságok törvényességi felügyele­tét is. Az 1989. évi törvényhozás újabb nagy jelentőségű, a gazdaság szerkezetének átalakítására hivatott jogszabályokat al­kotott, amelyek következtében 1990. ja­nuár 1-jétől a gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyelet egységes­sé válik, tekintve, hogy a vállalatok es a szövetkezetek törvényességi felügyeletét is a cégbíróság végzi. ■ Az Elnöki Tanács módosította a Ma­gyar Gazdasági Kamaráról szóló, 1985. évi 11. tvr.-t. A módosítást a kamarához tartozó szervezetek feladatkörének bő­vülése, egy részüknek önálló jogi sze­méllyé valása, valamint a kamara koor­dinációs tevékenységének elősegítése tet­te időszerűvé. Az új szabályozás folytán megnyílt a lehetősége annak, hogy a ka­marának egyesületek és egyéni cégek is tagjai lehessenek. Az Elnöki Tanács az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhang­ban hatályon kívül helyezte a Műszaki es Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége és a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat jogállásáról és felügyeletéről szóló korábbi határozatait, és 1990. ja­nuár 1,-jei hatállyal megszüntette ezen szervezetek felett a Minisztertanács fel­ügyeletét. A testület a továbbiakban községegye­sítések megszüntetéséről, közös tanács­ból kiváló községekben községi tanács szervezéséről határozott. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, majd kegyelmi ügyek­ben döntött. (MTI) Bács-Kiskunban az országosnál is súlyosabbak a gondok (Folytatás az 1. oldalról) Ságokat figyelembe véve, no, meg azt, hogy az állattenyésztésnek abrakra van szüksége, e két kultúra kiválthatatlan a termelés sorából. Az állattenyésztéssel szoros összefüggés mindkét ágazat jövedelmezőségét megkérdőjelezi. Ami viszont az állatállomány csökkenéséhez vezet. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a megye északi részén — az állami támogatások rendszeréből adódóan — alakult ki az abrakigényesebb állattartás, pont ott, ahol e növények nem termelhe- tők meg.' Az idei zöldségtermelési helyzet bizonytalanságát szintén nem csupán az időjá­rás okozta, hanem ez exportleállítás miatti szerződéscsökkentések is. E két dolog pedig végső soron a feldolgozóipar alapanyaghiányát hozta. Ez, illetve az idei gyümölcs-túltermelés egyaránt felveti az úgynevezett intervenciós alapok létreho­zását, amelyről évek óta gyakran esik szó, csak éppen ténnyé nem válik. A szőlő katasztrofális termése minden képzeletet felülmúlóan alacsony, így szüret vége felé megítélhetve, míg tavaly 180 ezer tonna volt, az idén a 100 ezer tonnát sem éri el. A szenvedélyes hangú vitában igen sok kérdés is megfogalmazódott. Például a Független Kisgazdapárt képviselője a következő esztendő tervezésének lehetetlen­ségére célzott, hiszen kiszámíthatatlannak tűnnek akár a következő hónapokban is a termelést meghatározó szabályzók változásai. A válasz: a termelési adottsá­gok, a meglévő kultúrák mindenképpen meghatározzák a főbb termelési vonala­kat, a szabályzóváltozások „csak” a termelés körülményeit tehetik — így vélik — nehezebbé, illetve a gazdaságosságot kérdőjelezik meg. Az egyik termelőszövet­kezeti vezető szinte kétségbeesett kifakadása a teljes elbizonytalanodást mutatta, a mit, mennyit, mennyiért kérdéseiben. Vita alakult ki a mezőgazdasági árak felszabadításáról is, abban viszont min­denki egyetértett, hogy a korszerű lépés mindaddig féloldalas eredményt hozhat, amíg a fogyasztó zsebe nem igazodik ezekhez. A tájékoztatás kérdésében is állást foglalt a bizottság, hiszen a mai napig senki nem tudja, hogy a zilált exportviszo- nyok közepette, vajon mit is ér a termék a szocialista árucserében. Elhangzott — igaz kissé túlozva a dolgokat —- „adják a mezőgazdaságnak azokat a kemény termékeket, amelyeket az élelmiszerekért kap az ország, majd az ágazat kereskedik vele. Lehet, hogy azonnal nem lesz veszteséges ez az export sem.” q g Éles vita a sarkalatos törvényekről (Folytatás az I. oldalról) tették. így többórás vita után abban maradtak, hogy a jövő héten folytató­dó ülésszakon minden képviselő lelkiis­merete szerint, legjobb meggyőződése alapján szavaz a sarkalatos törvények­ről.- A bizottság kora délután az adó­rendszer módosítására tett javaslatok vitájával folytatta munkáját. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytat­ta munkáját pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsá­ga. Tallóssy Frigyes budapesti képvise­lő, aki a plenáris ülésen a törvényterve­zet bizottsági előadója lesz, az MTI munkatársának elmondta: a bizottság, eddigi funkciójától eltérően, szinte ko- difikációs munkát végez. A beterjesz­tett törvényjavaslat ugyanis rendkívül sok szövegkorrekcióra szorul, mert megalkotói fő figyelmüket a legjelentő­sebb kérdésekre fordították, s így a részletek elsikkadtak. Ez, valamint a beérkezett módosító indítványok, ja­vaslatok garmadája az oka, hogy a bi­zottság a törvénytervezetnek csak egy- harmadát volt képes eddig megvitatni. Eddig egyébként ezeknek az indítvá­nyoknak a többsége — mivel a köztár­sasági elnököt kivéve alapvető kérdést nem érintettek — bekerült a törvényja­vaslatba. Ezek között szerepel a rend­kívüli, illetve szükségállapot bevezeté­sekor megalakuló honvédelmi tanács összetételének megváltoztatása, illetve az, hogy a képviselői tevékenységről alkotmányerejű törvény rendelkezzék. Kitért a bizottságban csütörtökön lezajlott vitára is, miszerint éz a tör­vényjavaslat módosításának vagy ide­iglenes alkotmánynak tekinthető-e. Véleménye szerint olyan módosításról van szó, amely tartalmában minden kétséget kizáróan felér egy új alkot­mány kidolgozásával. Az eredeti, 1949- es hatályos alkotmány 78 paragrafust tartalmaz, s czejc közül a módosítás 37-et fogalmaz újra, vagy épít be újon­nan. (MTI) Kulcsár Kálmán lesz a népfront köztársaságielnök-jelöltje ? Elképzelhető, hogy Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert a szomba­ton kezdődő népfrontkongresszus a köztársasági elnöki posztra jelöli. Ezzel kapcsolatban Huszár István, a népfront elnök-főtitkára az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy ez a javaslat az utóbbi időben már több népfrontbizottsági ülésen felmerült, de erről csak a kongresszus jogosult dönteni. Arra a kérdésre, hogy a népfront most korábbi vezetője, Pozsgay Imre ellen kíván-e jelöltet állítani, Huszár István elmondta: ez valóban nehéz problémát jelent a vezetés számára, de most minden erővel a népfront érdekeit kell figyelembe venni, ugyanis a mozgalom függetlenné akar válni a pártoktól. Egyébként Pozsgay Imre jelenleg is tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének; s neve felkerült az új vezetés­be jelöltek listájára is. (MTI) Hogyan sikerült a devizaliberó? Szeptember 18. óta 41 vagyis at­tól az időponttól kezdve, amióta a magyar állampolgárok eredetvizs­gálat nélkül helyezhetik el valutá­jukat devizaszámlán — az Orszá­gos Takarékpénztárnál mintegy 2,5 milliárd forintnyi valutát he­lyeztek el. Ennek 40 százalékát azonban már kivették. Barátossy Györgyné, az OTP főosztályveze­tője elmondta, hogy az első napok­ban még kisebb volt a forgalom, azóta viszont folyamatosan nö­vekszik. Hozzátette azt is, hogy az OTP-nél jelenleg 20 milliárd forint körüli a devizaállomány. Az IBUSZ-nál 600 millió forint értékben fizettek be valutát, s eb­ből 400 milliót vettek ki, azaz mos­tak tisztára — közölte Ökrös And­rás vezérigazgató-helyettes, hozzá­téve, hogy a vállalatnál 4,1 milliárd forint értékű a devizaállomány. (MTI) Az MSZP sajtótájékoztatója az önkormányzatokról A Magyar Szocialista Párt a demok­rácia, a jogállam megvalósításában döntő jelentőségűnek tartja az önkor­mányzatokat — jelentette ki Hámori Csaba, az MSZP Országos Elnökségé­nek tagja, a párt pénteken tartott sajtó- tájékoztatóján, amelyen ismertették az MSZP állásfoglalását az önkormány­zatokról. Hámori Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarországon az önkormányzatok még sosem tudtak igazán kialakulni, ám ez a hátrány nem a legutóbbi negy­ven évben keletkezett, hanem lényegé­ben az ország egész történetét végigkí­sérte, Rámutatott, hogy a falvakban és a városokban mielőbb ki kell alakítani a helyi önkormányzatot. Mint mondta, a megye mint közigazgatási kategória, várhatóan még több évig létezni fog, mivel nálunk a vármegyerendszer tör­ténelmi kategóriának számít. Szólt árról is, hogy önkormányzati tulajdon jelenleg még nem létezik. Az MSZP tervezete szerint a tanácsi keze­lésben lévő állami tulajdonnak át kell kerülnie a helyi önkormányzat tulajdo­nába. Ez lehet az érdemleges fejlődés első lépése, ezenkívül természetesen to­vábbi intézkedésekre is szükség van, többek között arra, hogy a befizetett adók jelentős részét helyben lehessen felhasználni. Az MSZP állásfoglalása szerint az önkormányzati szervezetek egymással nem lennének alá- és fölérendeltségi viszonyban. Feladataikat a törvények­ben meghatározott munkamegosztás szerint, a lakosság érdekeinek, szükség­leteinek megfelelően látnák el. A „Start” dolgozói azonos feltételekkel startolnak (Folytatás az 1. oldalról) segitségével teremtették meg a munka feltételeit az új lakatosipari ágazatban. A csarnokot pedig — azt a túlméretezett objektumot, ami tulajdonképpen a volt nagy- szövetkezetet adósságba sodorta —, b.érbe vette a Start. Igaz, nehe­zen találtak munkát, ebben ugyan­is túlkínálat van a piacon. S ez a gond újabb feszültségek forrása lett, de sikerült feloldani. Ivaskó István elnök azt is elmondta: ho­gyan, s a későbbiekben lesz is erről szó. Ám a megértéshez tisztázni kell ejőbb egy dolgot. Nevezetesen azt, hogy az időköz­ben padlóra került másik (tehát a vegyesipari) kisszövetkezet fölött kénytelenek voltak kimondani az ítéletet, aminek megfelelően au­gusztus végén elkezdtek a felszámo­lását. Tőlük végül összesen 68 alkal­mazottat és tagot vett át a Start, s csak néhányan mentek máshová dolgozni. Munka nélkül senki sem maradt. A felduzzasztott létszámú, kibővített tevékenységi körű szö­vetkezet mindezzel terhet és kocká­zatot is vállalt. A buktatókat elke­rülendő, úgy határoztak: október elsejétől önállóan, azaz átalányel­számolásban működjön minden ágazatuk. A termeléshez szükséges tárgyi feltételeket a szövetkezet biz­tosítja, a többiről a kollektívák gon­doskodnak. Maguk döntenek ar­ról, milyen megrendelést vállalnak (a munka megszerzésében, illetve a piackutatásban természetesen segít nekik a szövetkezet), mennyiért, hogyan stb. A szövetkezet minden egyes dolgozója vállalkozó lett te­hát: még az adminisztrátorok is. Ok sem csak a saját részlegüktől, ha­nem külső cégektől is vállalnak (ügyviteli) munkát. S aki szerez: ju­talékot kap. S ha nem szereznek, vagy ha nem végzik el a vállalt fel­adatot: zsebük bánja. Azaz, ebben a szövetkezetben olyan körülménye­ket teremtettek, hogy mindenki kénytelen legyen valóban megdol­gozni a fizetéséért. Túl azon, hogy a jó és a több munkára, azaz a teljesít­ményre ösztönöz, ez a módszer egy­szersmind tiszta helyzetet is teremt. Úgy is mondhatni: a Start kisszö­vetkezetben, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki, melyik szövetke­zetnél (s hogyan) dolgozott, vala­mennyien azonos feltételekkel star­tolnak. A.M. A Mindszenty-ügyben az egyház nem rehabilitációt kér (Folytatás az 1. oldalról) latát; úgy vélik ugyanis, hogy a prímás egyházáért, népéért lelkipász­torként szenvedett mártíromságot, s nem volt politikai személyiség — márpedig a rehabilitáció politikai összefüggésre utalna. Paskai érsek szólt arról, hogy az egyház közvetett társadalmi hatásának szerepe lehet a belső béke kialakításában: „Nem szabad most bosszút állni, másokkal leszámolni, még olyanokkal sem, akik kárt okoztak az egyháznak, a társadalomnak” — mondotta, emlé­keztetve a püspöki kar e szellemben kiadott állásfoglalására. Az érsek szólt sikeres kárpátaljai lelkipásztori útjáról, amelynek eredményeként immár öt, Magyarországról érkezett pap dolgozhat a 70 000 magyar katolikus között, akiknek csak 8 lelkipásztora maradt, valamennyién 70 év felettiek. A romániai egyház támogatá­sáért nem sokat tudnak tenni, mondotta, sőt még a Vatikán sem, amelynek semmi módja a kapcsolatfelvételre a román kormánnyal. A magyar egyházi vezető a hét végéig marad az amerikai főváros­ban, ahol több misét mutat be. Paskai László hétfőn New Yorkba utazik, fogadja őt Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára. Az érsek amerikai programja befejeztével szerdán utazik haza. Órákat várva a felvágottra Mást lát Ceausescu és mást az állampolgár

Next

/
Oldalképek
Tartalom