Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-31 / 258. szám

1989. október 31. • PETŐFI NÉPE • 5 Lökhárítók a Skoda Favorithoz Lajosmizséről •A Lajosmizsei Béke Szakszövetkezet 1988-ban Ki­váló címet kapott — mely pályázatnak az országban csak ketten tudtak megfelelni. Évek óta hitel nélkül gazdálkodnak, s mind az alap-, mind az ipari tevé­kenységük nyereséges. A rozsot már elvetették 650 hektáron, ami zömmel már ki is kelt. Most a búza vetése van soron 500 hektáron. Napraforgójuk olajtartalmával meg vol­tak elégedve Martfűn is, a növényolajipari gyárnál. Állattenyésztéssel is foglalkoznak — 70 ezer csirkét és 45 ezer pecsenyelibát hizlaltak. Az idén minden növendékmarhájuk élő exportként tőkés országokba került. Ipari termelésük mennyisége ebben az évben is nőtt, de a nyereségük nem növekedett vele párhuza­mosan, a drasztikus alapanyagár-emelések miatt. Ezt az összéget a szakszövetkezet nem hárította át a fogyasztókra; Azt, hogy a vegyi áruk forgalma ne csökkenjen, úgy érték el, hogy partnereiknek tovább­ra is bizományba adják azokat. Pénzügyi helyzetük stabil,jó eredményeket várnak • Tóth Lászlóné a Skoda Favorit lökhárítóját formázza... ez évre is. Új termékeik üvegszálas poliészterből ké­szülnek: Lada Nivához és Szamarához lökhárítók és díszsárvédő ívek, Skoda Favorithoz pedig első és hátsó lökhárító, valamint küszöb. • ...Kras- nyánszki Pál pedig festi. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) • Újonnan vá­sárolt kombi­nátorral készíti elő a talajt a búzavetéshez Ádám Márkus erögépkezelő. Wmm MŰSORRAL FIZETNEK! Kereskedelmi adás a szolnoki rádióban Az „új időknek új dalai”, változásai átalakulásra késztetik a régiók rádióit is. Az először Budapesten megszerve­ződött kereskedelmi-marketing jellegű rádióadók — Danubius, Calypsó után most Pécs, Miskolc, majd november elsejétől Szolnok rádióstúdiója is — napi két órával bővítve adásidejét — kereskedelmi rádióprogramot indít. A több megyére kiteijedő, önálló hullámhosszon (1350 KHz-n, a 222 ni­es középhullámon, Szolnokon kábelen az Oirt-URH 72,95 MHz-n) sugárzó Rádió Szolnok sajátos piaci műsora az ECCO kft. menedzselésében készül profi rádiósok és külső munkatársak részvételével. A közszolgálati és keres­kedelmi adások együttesével, minden bizonnyal a hallgató jár jól. Az adásidő hétköznapokon 15 óra­kor kezdődik, s a szokott időben 18.30 órakor zárul. Szombaton, nyolctól dé­lig tart a műsor (10-től a kereskedelmi) míg vasárnap délelőtt megmarad 9-től 11-ig a magazin, s délután fél öttől kez­dődik a magán- és közületi hirdetések­kel, közleményekkel, friss sporthírek­kel, riportokkal és jó zenével szerkesz­tett, meghosszabbított Hangos Újság este hétig. Eszerint tehát az adásidő, a jelenlegi heti 12 óráról 26 órára nő. A többlet minősége és milyensége a rádiósok szakmai kultúráján túl, a megrendelőktől függ. A Rádió Szolnok november elsejétől tehát olyan új szolgáltatást nyújt, mely­ben a műsor jórésze is áru, a hullámsáv kibérelhető, legyen szó zenés kívánsá­gokról, szívküldiről, üzenetekről, vál­lalati vagy családi ünnepségekről, vagy éppen sportközvetítésekről. A kereske­delmi adások is a hallgatókat szolgál­ják, segítenek eligazodni a mindenna­pokban: hol mi az olcsó és a jó, mi van a pult alatt és felett, miből van felesleg és hiány, egyáltalán: mi újság a termé­kek és szolgáltatások piacán? A hirdetések, reklámok felvételét a Rádió Szolnok szerkesztősége (MR Szolnoki Stúdiója, 5001 Szolnok, Ko­lozsvári u. 2., Tel.: 41-133, Telex: 23- 207) mellett a Jászkun Lap- és Könyv­kiadó Vállalat vállalkozási csoportja (5000 Szolnok, Kossuth tér 1., Tel.: 37-738) és vidéki bizományos hálózata végzi. A jelenleg sugárzó középhullá­mú adón és a szolnoki kábeles műsor- továbbításon kívül a Magyar Rádió a várost és környékét ellátó URH adó(k) felállítását is tervezi. CIKKÜNK NYOMÁN Leszázalékolási tortúra A kunszentmiklósi asszony még panaszkodhat Szeptember 20-ai lapszámunkban Leszázalékolási tortúra, Panaszkod­jon, csak panaszkodjon! címmel megírtuk, hogy a Karamell Sütő- és .Édesipari Vállalat kunszentmiklósi gyáregységében tésztacsomagolóként foglalkoztatott egyik asszonynak számtalan hasműtét után sem forr össze a vágása, igy nyitott hasfallal él, a senkinek sem kívánt összes következmé­nyével együtt. Ám mindhiába nyitogatja a társadalombiztosítás fa- és párnás ajtóit az ideiglenes — a hőn áhitott gyógyulásig — lerokkantosítási kérelmével, az eddigi határozat: munkaképesség-csökkenése 50 százalékos. Rehabilitálható. A cikk megjelenése után Fodor Józsefié munkaadójának vezetője, Köny- nyű Vibnosné október 12-én — telefonon —- örömmel közölte: dr. Kuczka Kálmán, a Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság egész­ségügyi, gyógyszerügyi osztályvezetője személyesen felkereste az asszonyt, s talán jó úton halad az ügy. — Látom, már kicsit mosolyog... —- Tudja, velem olyan emberségesen nem bántak, mint ez az orvos. Engem még ezzel a tortúrával kapcsolatosan senki nem hallgatott és nem vizsgált meg úgy, mint az a doktor úr. Ma két hete volt itt. Akkor is csütörtök volt — meséli ismételt látogatásomkor az asszony. — így nem lehet dolgozni, mondta is, és ígéretet tett arra, hogy a táppénzt ez év áprilisától október 30-áig megkapom. Én neki elhiszem. Teljesen kiakad­tam a kedvességén. Mondta, nehéz helyzetben vannak, mert egy vizsgálat­tal megállapítani, hogy ki rokkant, nem lehet. Igaz, nekem 26 zárójelenté­sem is van. Most ez a legújabb irományom: „Határozat rendszeres szociális járadék megállapításáról. Igénybejelen­tés: 1989. szeptember 26., folyósítás kezdete: augusztus 28. Felülvizsgálan­dó 1993 augusztus. 3590 Ft. Kelt: október 11.” ifi— Ezt reálisnak tartom — folytatja Fodomé —, mert amikor még a bruttósítás előtt dolgoztam, ekörül kerestem. Kuczka doktor azzal távo­zott; ha majd megmütenek és meggyógyulok, menjek be Kecskemétre. Aggódva érdeklődött, hogy vállalom-e az újabb műtétet? Van más válasz­tásom? A cikk után levelet, sőt ezer forintot is kaptam. Egy szocialista brigád azt írta, ha netán külföldi gyógyszerekre lehne Szükségem, támogat­nak. Egy kedves asszony is levélben biztatott, ne gondoljak semmi rosszra, neveljem a gyereket, s remény, remény! Látja, hittem a bongóban is, nyertem 70 forintot. Most várom, hogy az orvostovábbképző műtőjének az átalakítása befejeződjön. Kapnak valami amerikai berendezést is.., akkor történjen, aminek történnie kell. Dr. Kuczka Kálmán így nyüatkozott: — A helyszíni vizsgálatot megcsináltam. Tény, hogy mindaddig, amíg be nem gyógyul az asszonyka hasa, átmeneti időre lé kell rokkantosítani, tekintettel arra, hogy a táppénzét már kimerítette. Viszont a rokkantosítási dolog nem egy-két nap, de sínen van, az biztos. Számításaink szerint rövidesen megszületik a határozat. A kérelem már Budapesten. Ott dől el. Visszamenőleg is megkaphatja a rokkantosítást. Dr. Najser.Alajost, az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgató főor­vosát telefonon kerestem meg. Az ügy nem volt ismeretlen előtte. „Nem tudok mit mondani, megnézettem, úgy döntöttem, hogy a szakmai helyet­tesem ír neki egy levelet — amit talán meg is kapott (Fodorné) — nézzen be, úgy is jár ide Pestre, s megnézik itt is személyesen”. Valóban, Pestre hetente többször utazik az asszony. A hétvégén elment „szórakozni” is, munkahelyi vezetője kedves meghívást tolmácsolt: nyug­díjasaikat fehér asztal mellett köszöntötték, ám nem feledkeztek meg a hosszú idő óta kényszerűen távollévőkről, így Fodor Józsefnéről sem. * * * Névvel, címmel ellátott hozzászólást is kaptunk a hivatkozott cikkre. „Megdöbbenve olvastam lapjukban, hogy az arra hivatott SZTK-ban működő orvosi bizottság egy hétszer műtött, jelenleg is orvosi kezelés alatt álló munkás asszonynak a rokkantsági nyugdijTa jogosultságát nemállapí­totta meg. ... Kérem, én sok olyan személyt ismerek, akik tényleg nem jogosultak a' rokkantnyugdíjra, mégis minden hónapban viszi a postás nekik a nyugellátmányt Ok meg unalmukban egész nap. a várost járják, a kirakatokat nézik. Mivel ez a pénz nekik csák zsebpénz, azon tanakod­nak, milyen új divatos ruhát vegyenek maguknak. A légeik nagy beosztá­súak, nagy fizetésűek. Ebből kifolyólag rengeteg orvosbarátjuk van, akik kéz kezet mos alapion olyan igazolást állítanak ki a nem létező vagy' kismértékű betegségükről, hogy az orvosi bizottság rögtön leszázalékolja őket. 1. így könnyű rokkantnyugdíjasnak lenni... Kérdezem, mi a kü­lönbség egy állandóan nyitott has, ami mindig be van gyulladva, és egy időnkénti kéz- vagy lábfájás között? Igaz, most sok a front. Nekem az nagyon különös, az orvosi bizottság, ha már nem indokolt esetben megadja a leszázalékoláshoz szükséges 67 százalékot, legalább a tényleg rászorulók- nek is megadhatná ...” Pulai Sára Négymilliárd forintos üzem •A szerelők rövidesen befejezik a berendezések szerelését. A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem négymilliárd forintos költséggel új üzemet építenek, ahol a poliuretán termékek egyik fontos alapanyagát, a metilén-difenil-diizoci- anátot — MDI — gyártják majd. A létesítmény építése befejezéséhez közeledik, rövide­sen megkezdik a gyártási rendszer „élesztősét” és még az idén elkezdik a próbagyártást is. (MTI-fotó: Kozma István.) FEHÉR FERENC—HELLER ÁGNES: MAGYARORSZÁG, 1956(1.) A magyar forradalom és a szuperhatalmak A második világháborút követő évtizedet — a hidegháború korsza­kát — | kelet-európai rendszerek kialakulásával, jellegével és fönn­maradásának kilátásaival kapcso­latban két, egymással látszólag szö­gesen ellentétes, ám szerepét tekint­ve úgyszólván egyenértékű koncep­ció uralta. Az első változat képvise­lői némi doktrinér felsőbbrendűség­gel (az idő tájt ez volt az uralkodó hangvétel, kivált az amerikai sajtó­ban) azt állították, hogy Kelet- Európa és Ázsia valahány kommu­nista rendszere egész egyszerűen szovjet exporttermék, s ha a szovjet katonai jelenlét és titkosrendőri se­gédlet megszűnne, ezek a rendsze­rek automatikusan megdőlnének. A Jugoszláviában, Kínában, Albá­niában és másutt bekövetkezett leg­különfélébb jellegű és értéktartalmú változások azonban mindegyre ar­ról tanúskodtak, hogy a helyzet en­nél jóval bonyolultabb.' Ezzel párhuzamosan — jóllehet tartalmát tekintve épp ellentétes előjellel -— létezett a hideghábórú- hak egy másik, éppoly jelentős, ha­bár kevésbé hangoztatott elmélete is. Ez úgy vélte: a kommunista rendszerek belülről megdönthetet- lenek. Az 1956-os magyar forrada­lom a szovjet típusú rezsimek belül­ről való megdönthetetlenségének ezen elméletét egyszer s mindenkor­ra megcáfolta. Ebben áll a magyar forradalom legközvetlenebb hatása, amely azt valóban, túlzás nélkül, világtörténelmi jelentőségűvé avat­ja. E cáfolat jó néhány olyan fontos tanulsággal szolgált, amelyet a nyu­gati diplomatáknak, a kelet-euró­pai államférfiaknak és a nyugati baloldaliaknak mindmáig nem sike­rült megemészteniük — noha é ta­nulságok annál is fontosabbak vol­nának, mivel azok az imént vázolt mindkét elméletet gyakorlati funk­ciójukban alapvetően érintik. Hi­szen mind a kettő, ha mégoly ellen­tétes előjellel is, a hidegháború ide­ológiai és gyakorlati követelménye­it szolgálta. E kétfajta politikai előítélet ha­tározottan a jaltai rendszerre vezet­hető vissza. De vajon létezett-e éjfé­lé „rendszer" egyáltalán? Valóban joggal nevezhetjük egy rendszer alapvetésének a „három nagy” 1945 februári találkozóját ama bi­zonyos krími nyaralóhelyen? A kér­dés mindmáig heves történészi viták kereszttüzében áll... A nagyhatalmak egész egyszerű­en képtelenek voltak fölismerni, hogy az egyedüli eszköz, amely ele­jét veheti, hogy ismét egymás torká­nak essenek s ezzel egy újabb világ­méretű kataklizmát idézzenek elő, nem egyéb, mint az atomfegyver (amely akkor már az amerikaiak rendelkezésére állt, az angolok elő­rehaladott kísérleteket folytattak vele, s hamarosan az oroszoknak is sikerült előállítaniuk). Képtelenek voltak belátni, hogy valahány „bölcs" döntésük csupán akadá­lyok sorát támasztja majd egy szá­nalmas béke fönntartásának útjá­ban — egy olyan békekorszakban, amelynek az atomerőegyensúly kö­zelgő beállta lesz kizárólagos bizto­sítéka. 1956 magyar forradalma épp ezen általános világhelyzettel szemben intézett kihívást. Jóllehet a lakosság politikailag képzetlen rétegeiben élt némi bizonytalan sej­tés Jaltát illetően, ám annak teljes következménye nem vált rögtön nyilvánvalóvá a háborút követő bé­keszerződésekben — így abban sem, amelyet a szövetségesek 1947 februárjában Párizsban aláírattak Magyarországgal. Ráadásul a kommunista hatalomátvétel előtt Kelet-Európában élt egy, a Nyugat­hoz fűződő populáris mítosz, amit csak megerősített a térség liberális pártjainak erősen megkérdőjelez­hető és ellentmondásos magatartá­sa. E két tényező együttes hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalom széles rétegeinek politi­kai tisztánlátása elhomályosuljon. E populáris mítosz azon a fölte­vésen alapult, hogy a szovjet vezetés csupán időlegesen ,járt túl a Nyu­gat eszén”, amelynek gazdasági, katonai és technikai fölénye kétség­telen, s hogy a hatalmi egyensúly ha­marosan egy, a nyugatifölényt való­ságosan és megfelelőképpen tükröző arányban fog helyreállni. Ezt a föl­fogást látszott igazolni Jugoszlávia 1948-as szereplése is. Hiszen ekko­riban „az utca embere” behatóbb stratégiai előtanulmányok nélkül is képes volt eljutni árra afölismerésre, hogy Jugoszláviát legfőképpen (ha nem éppen kizárólag) az amerikai nukleáris ernyő óvja meg a sztálini beavatkozástól. (Hadd jegyezzük meg azért, hogy a titóista vezetés el­szántsága és széles tömegtámogatá- \ sa csaknem ugyanilyen súllyal esett latba.) A kelet-európai liberális pártok ellentmondásossága (ha nem kimondott gyávasága) pedig abban nyilvánult meg, hogy bár hivatásos vezetőrétegük tisztában volt a , jal­tai jéghegy" rejtett dimenzióival, mégis elhallgatta azt és úgy tett, mintha a térségben minden a parla­mentáris demokrácia játékszabá­lyai szerint történne. A növekvő elkeseredés ellenére a hatalmi erőkiegyenlítődés ezen po­puláris mítosza nem szűnt meg, sőt tovább élt a kommunisták hatalom- átvételét követő időkben is. Hadd is­mételjük újra: egyedül Magyar- ország 1956-os forradalma leplezte le és semmisítette meg végleg ezeket az illúziókat. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom