Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. cvf. 2Í5. szám Árai 4,30 Ft 1989. szeptember 12., kedd Kedden összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 12-crc, keddre összehív­ta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékozta­tót a háromoldalú politikai egyezte­tő tárgyalásokról, vitassa meg a kongresszusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüg­gő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjé­re kerül a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájé­koztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kiala­kítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KÉPVISELŐCSOPORT Új útlevél- és kivándorlási törvény, Btk.-módosítás Üj helyen, Kecskeméten, a Bács- Kiskun Megyei Tanács székházában tartotta tegnap ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A téma a következő parlamenti ülésszak napi­rendjére kerülő törvényjavaslatok meg­vitatása: a ki- és bevándorlásról, a kül­földre utazásról és az útlevélről, vala­mint a büntető törvénykönyv és a bünte­tőeljárási törvény módosításáról. Dr. Bak István, a megyei képviselő- csoport vezetője köszöntötte a csoport- ülésen először részt vevő dr. Debreczeni József kecskeméti képviselőt, valamint a meghívottként jelen lévő Gáborjuk József megyei tanácselnököt, akivel korábban megegyeztek: a Bács-Kiskun megyei képviselők munkájához a me­gyei tanács nyújt szervezési, technikai segítséget, s ezentúl üléseiket is itt tart­ják, és nem a Hazafias Népfront me­gyei bizottságánál. A tanácskozás kissé vontatottan in­dult a felszólalók a megbeszélés vé­gén meg is fogalmazták, hogy a felada­tok, a tervezett változások a vártnál kisebb mértékűek. A Belügyminisztéri­um munkatársa ismertette az új tör­vényjavaslatot, amely egységben kezeli a ki- és a bevándorlás, valamint a haza­térés kérdéskörét. A tervezetről el­mondta: lebontják a kivándorlás kor­látáit, nem kötik azt például család- egyesítéshez. Megkönnyítik a külföl­dön élő magyarok számára a hazaté­rést ez lényegében nem korlátozha­tó. Szabályozzák, pontosabban java­solják, hogy engedélyköteles legyen vi­szont a bevándorlás, vagyis a külföldi­ek hazánkban történő letelepedése mégpedig az ország és a magyar állam­polgárok érdekében. Formainak tűnik, de tartalmi válto­zás, hogy az új törvény elfogadása után az útlevelek kiállítása nem kérelem, ha­nem igénybejelentés alapján történik. Az okmány öt évig érvényes, s ennyi ideig lehet vele külföldön tartózkodni. Egyszerűbb lesz a szabályozás, s ami a legfontosabb: egységes magánútlevelet bocsátanak ki. Ami ugyancsak fontos: panasz esetén — nevezetesen akár egy elutasítás után is — bírói úton lehet jogorvoslatot kérni. A kérdésekre adott válaszokból ki­derült: az új törvényekhez számos, fo­kozatosan megoldandó feladat is tár­sul. Felül kell vizsgálni sok kapcsolódó jogszabályt, például a kivándorlásról hozott kétoldalú nemzetközi egyezmé­nyeket, szabatosan meghatározni a korlátozó paragrafusokat, így például azt, hogy mi minősül államtitoknak, valamint vizsgálni kell a kiutazás és a devizaháttér összefüggéseit is. Felvető­dött, hogy korábbi joghátrányok ren­dezésével foglalkoznak-e az illetékesek. A büntető törvénykönyv és a büntető­eljárási törvény módosítása csak a leg­szükségesebb változásokat öleli fel, te­kintettel az átmeneti időszakra—fogal­mazta meg a lényeget az Igazságügyi Minisztérium képviselője, s ez mintegy válaszként is tekinthető a későbbi felve­tésekre. Új alkotmány nélkül ugyanisát- fogó változtatás nem képzelhető el. A különböző jogterületek felülvizsgála­ta azonban már megkezdődött. A Btk. módosítása — a javaslat sze­rint — főként az állam elleni bűncse­lekményeket, valamint a közrend és a közbiztonság egyes részeit érinti. Az elv egyértelmű: a Btk. nem konzerválhatja az éppen fennálló társadalmi rendszert, hiszen a pártok pontosan a változtatást tűzik ki célul. De a módszereket annyi­ban feltétlenül szabályozni kell, hogy a változtatás nem történhet fenyegetés­sel, fegyveres erővel. A büntetőeljárási törvényhez két fontos tétel kapcsolódik. Az egyik 1— amelyet tartalmaz a tervezet —, hogy általánosságban érvényesülnie kell: a személyi szabadság elvonása bírói ha­táskör. Ugyancsak lényeges követelés volt a katonai büntetőeljárás reformjá­nak kidolgozása, de az olyan komplex munka, hogy azt a minisztérium e mó­dosítás során nem tudta felvállalni. Ké­szül azonban egy kiegészítés a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai­nak megfelelően, s végül a parlament­nek kell döntenie, hogy napirendre tű­zi-e a kérdést. A vitában a képviselők és a miniszté­riumi szakember egyetértett abban, hogy a titkos operatív felderítő tevé­kenységet — amelyet elsősorban nem a büntető, hanem az állambiztonsági te­rületen alkalmaznak — ugyancsak sza­bályozni kell. Mégpedig törvényben, de nem itt, hanem egy önálló rendőri törvény keretein belül. Újólag szóba került a feddhetetlenség ködös intéz­ménye, amelynek megszüntetésében nincs haladás. A csoportülésen foglalkoztak egy, a megyeszékhelyen felállítandó képvise­lői iroda létrehozásával. Miután ko­rábban a parlament úgy döntött, hogy erre szükség van, az Országgyűlés Hi­vatala a megyei tanácsok támogatá­sával - lehetőséget teremtett rá. Az ott dolgozó munkatárs feladata a megyei képviselők tevékenységének segítése. Itt most mégis vita alakult ki: vajon kell-e az új választásokig ilyen , munka­társ. A többségi döntés végül az, hogy kell. (Tíz megyében már működik ilyen iroda). A személyről maga á csoport dönt. Eddig három pályázó jelentke­zett, velük már megismerkedtek, dön­tést azonban csak a következő csőport- ülésen hoznak. Addig újabb jelentke­zőket várnak. A követelmény: egyete­mi, főiskolai végzettség, az Országgyű­lés működésének, a közigazgatás fej­lesztési irányainak ismerete, társada­lompolitikai érdeklődés, jó szervező- készség, szervezési gyakorlat, a megye közéletében való jártasság, A pályáza­tokat, önéletrajzzal, szeptember 18-áig kell benyújtani Kecskemétre, a megyei tanács szervezési és jogi osztályához. V. T. MAGYARORSZÁG A VILÁGSAJTÓ ELSŐ OLDALÁN Boldog menekültek • A német kocsisor a sorompó felnyitására vár. A kormány döntésének megfelelően hétfőn, 0.00 órakor életbe lépett az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon tartózkodó és haza­térni nem kívánó NDK-állampolgárok távozzanak bármely befogadó ország­ba. Hegyeshalomnál és Sopronnál már az első órák rendkívül mozgalmasak voltak. A hegyeshalmi közúti határát­kelőhelyen az óriási parkoló már éjfél előtt megtelt menekülőkkel, akik előtt pontosan éjfélkor megnyílt a határ. Hajnalban sok százan lépték át a ha­tárvonalat Ausztria irányába. Az átke­lés gyors volt. A magyar határőrök mindössze a személyazonosságot iga­zoló okmányokat ellenőrizték. Osztrák oldalon alaposabb volt a kontroll, de azután autóbuszokkal, személygépko­csikkal haladéktalanul gondoskodtak a továbbutaztatásról. Bár a forgalom mérete a hegyeshal­mit és a sopronit nem érte el, de a többi magyar osztrák átkelőhelyen, így Rá- bafüzesnél, Búcsúnál és Kőszegnél is már éjféltájban feltűntek a menekülők első csoportjai. ^ A Budapest—Győr -Hegyeshalom útvonalon közlekedő Liszt Ferenc Eu- rocity nemzetközi gyorsvonat hétfőn mentesítőjárattal indult, s azon ugyan­csak NDK-ból érkezettek utaztak köz­vetlenül az NSZK-ba. A vonatra Győ­rött és Hegyeshalomnál is szép szám­mal szálltak fel azok, akik nem gépko­csival érkeztek a helyszínre. Az osztrák államvasutak két, 12-12 kocsiból álló szerelvénye is átlépte He­gyeshalomnál a határt és még hétfőn hajnalban megérkezett a zánkai vasút­állomásra, valamint Budapestre. Ezek a szerelvények a nap folyamán a mene­külők további népes csoportjait szállí­tották el. Az NSZK-ból autóbuszok érkeznek és tartanak a menekülttábo­rok felé. Az osztrák területre gépkocsi­val érkezők száz márka értékű benzin- jegyet, autóstérképet és élelmet kap­nak. Hajnali becslések szerint mintegy tízezer keletnémet áttelepülőre számí­tanak az NSZK-ban. A freilassingi osztrák'—nyugatnémet határátkelőhelyen az NSZK határőrsé­ge is ingyenes benzinjegyeket oszt az érkezőknek. A Piding melletti benzin­kútnál lehetővé tették, hogy a kétüte­mű járművek keverék üzemanyagot tankoljanak. A Vöröskereszt ötven márka gyorssegélyt ad minden egyes személynek. Szabad a választás: útra lehet kelni az NSZK-ban élő rokonok­Horn Gyula magyar külügyminisz­ter az ORF osztrák állami rádió- és tévétársaságnak adott interjújában a magyar lépés indoklásaként egye­bek közt leszögezte: államközi szerző­dések nem lehetnek erősebbek a sokol­dalú nemzetközi egyezményeknél. El­mondta, hogy a kialakult, feszült helyzetből Magyarország számára he­tek óta csak hátrányok származtak. hoz, ismerősökhöz vagy ideiglenes jel­leggel be lehet költözni valamelyik ba­jor menekülltáborba, ahol némi zseb­pénzt is kapnak az áttelepülök. Csak egy-két napig maradnak a bajor tábo­rokban: igyekeznek majd gyorsan elosztani őket a különböző tartomá­nyokban. Sajnálattal állapította meg, hogy a Varsói Szerződésen belül csak kevés megértés mutatkozik a.magyar döntés iránt. Magyarország számára azonban fontos, hogy „a Szovjetunióban is egy­re többen gondolkodnak úgy, mint mi” fűzte hozzá és leszögezte: Magyar- ország szuverén módon cselekszik, még akkor is, ha ezzel esetleg nem értenek egyet mások. BONNI SAJTÓVISSZHANG „ . . . politikailag bátor, emberileg helyes lépés ...” A hétfőn megjelenő nyugatnémet or­szágos és, tartományi napilapok cím­oldalait a magyar kormány nagylelkű döntése utáni helyzetről szóló tudósítá­sok töltik be. A lapok idézik a nyugat­német kormány nyilatkozatát: az NSZK kabinetje sohasem fogja elfelej­teni Magyarországnak, amit most saját felelősségére tett a menekülttáborok­ban hetekig összezsúfolódott némete­kért. A szociáldemokrata (SPD) Hambur­ger Morgenpost című, nagy példány- számú újság, „Hála Magyarország­nak” feliratú hírmagyarázatában rá­mutat: végre fellélegezhetünk, de épp­úgy remélni lehet, hogy vépet ér Ma­gyarországnak a német- német prob­lémával való súlyos megterhelése is. Ebben az országban a hatóságok és az állampolgárok szinte hihetetlen türel­met és megértést tanúsítottak. A húrt azonban nem szabad túlfeszíteni és ezt a jövőben világossá kell tenni az NSZK-ba áttelepülni szándékozó NDK-állampolgárok számára is. Újabb tömeges kivándorlási rohamot Magyarországon már nem tudnának megengedni. Ezt tiszteletben kell tarta­ni. Nekünk ezért az önzetlen segítségért Magyarországot nem megjutalmaz­nunk kell, az NSZK segíteni tartozik annak a Magyarországnak, amely épp most szabadul meg bürokratikus nyű­geitől. Márpedig ez valamennyiünknek a javát szolgálja —- írja a hamburgi újság. (Folytatás a 2. oldalon) Helmut Kohl köszönetét mondott hazánknak Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hétfőn délelőtt pártja 37. kongresszusának megnyitá­saként megindítónak és felkavarónak nevezte azoknak a keletnémet mene­külteknek az érkezését, akik a magyar kormány döntése alapján óhajuk­nak megfelelően Magyarországról kiutazhattak az NSZK-ba. Megragadta az alkalmat arra, hogy az NSZK vezető pártja kongresszu­sának fórumán ismét köszönetét nyilvánítsa Magyarországnak. Tudjuk, hogy mivel tartozunk Magyarországnak, amiért lehetővé tette német honfi­társaink kiutazását — mondotta. Kohl szívélyesen üdvözölte a menekülte­ket, de — mint kijelentette — mostani gondolatai nemcsak feléjük, hanem az NDK-ban maradtak felé is szállnak, mert az NSZK senkit nem óhajt felszólítani hazája elhagyására. Ez éppúgy nem lehet egy ésszerű Németor- szág-politika célja, miként hibás lenne az az illúzió is, hogy az emberek beletörődnek helyzetükbe, a szabadság hiányába. Az NDK problémáit csakis ott, magában az NDK-ban lehet megoldani. A bonni Németország-politikának az alapja az — mondotta Kohl hogy a haza megosztottságát az európai megosztottság keretében, a nyuga­ti dinamikus fejlődés és a keleti reformfolyamat alkotó összekapcsolása útján kell meghaladni. Az NSZK ezért támogatja keleti szomszédai reformmozgalmát, ezért szá­míthatnak segítségére elsősorban a lengyelek és a magyarok. A demokráciá­hoz vezető pehéz útjukon megérdemlik rokonszenvünket jelentette ki. A háromnapos pántkongresszus bevezetőjében Kohl a küldötteknek megfontolásra ajánlotta azt a jelenséget, hogy a szerinte lejáratott és idejét­múlt kommunista ideológia övezetében repedeznek a diktatúrák építmé­nyei, Kelet- és Délkelet-Európában utat , törnek maguknak az általános emberi és szabadságjogok, mind többen fogadják cl a szociális piacgazda­ság előnyeit. Ebben a folyamatban az egyik leginkább figyelmet érdemlő fejleményként méltatta a szocialista államok, közöttük a Szovjetunió köze­ledését az Európai Közösségekhez, főleg a magyarok és a lengyelek re­ménységeit az EK-val kapcsolatban. ' Ezt a folyamatot nem utolsósorban annak a CDU-nak a javára írta, amely Nyugaton is sokat tett a kelet—nyugati konfliktus enyhítéséért, az ellenségképek lebontásáért. Magyarország szuverén módon cselekszik . .. EMELTÉK AZ OKTATÓK ÓRADÍJÁT Az idei TIT-es kínálat: 13 nyelv A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Bács- Kiskun Megyei Szervezeté­nek nyelvtanfolyamai iránt évek óta nagy érdeklődés mutatkozik. Ennek volt kö­szönhető az is, hogy az el­múlt tanév végén, már nem kellett a fővárosba utazniuk azoknak a hallgatóknak, akik állami nyelvvizsgát akartak tenni: a bizottság a helyükbe jött, Kecskemétre, ami példátlan volt a korábbi esztendőket tekintve. Ugyanakkor egyfajta elis­merő gesztus is, amely jelez­te a szakemberek részéről, hogy milyen jelentősnek ér­tékelik a TIT-es nyelvtanfo­lyamok itteni sikereit. Milyen nyelvek tanítására kínálnak lehetőséget a ha­gyományos, illetve az inten­zív tanfolyamokon, a hama­rosan kezdődő új tanévben? — Egyebek mellett efelől ér­deklődtünk dr. Buchalla Bo- tondné megyei szaktitkárnál. Mint elmondta: a hagyo­mányos nyelviskola tanév­nyitója szeptember 18-án lesz, a megyeszékelyen, a Tudomány és Technika Há­zában. Négy évfolyamon, (Folytatás a 2. oldalon) Halálos karambol egy osztrák autós hibájából Kecskeméti taxisok fogták el Szeptember 8-án, délelőtt, az M5-ös autóúton még Lajosmizse előtt, Kecskemét irányába haladva, Jugoszláviába tartott Hursan Johann osztrák állampolgár. Volvójával szabálytalanul előzött egy autóbuszt, ezért a leállósávba szorította a szemből érkező Sabovicz Radomir jugoszláv autóvezetőt. Sabovicz ezután balra rántotta a kormányt és áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Ekkor érkezett oda a szemből jövő Simon Balázs, börcsi lakos kistehergépkocsijával. A jugoszláv férfi autójának jobb első ajtajának ütközött. Sabovicz Radomir a helyszínen életéi vesztette, Simon Balázst pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba. A baleset előidézője, az osztrák autós csak 500 méterrel később állt meg, akkor is csak néhány pillanatra. Ezután, mintha mi sem történt volna, továbbhajtott. Ám a baleset egyik szemtanúja sajnos, nem tudják kicsoda — CB-rádión értesítette a kecskeméti taxisokat. Megadta az autó színét, típusát és kérte, tartsák vissza. Bekő József, a Gábriel taxi alkalmazottja is fogta az adást és Kecskeméten, a Kuruc körúton két társával megállította Hursan Johannt. A rendőrség megállapította, hogy az osztrák férfi ittasan vezetett. Ő azzal védekezik, hogy bár Becsben éjfélig italozott, azt hitte, délelőttre felszívódott szervezetéből az alkohol. Mint mondja, csak annyit észlelt, hogy leszorította a jugoszláv autót. Elismeri, hogy az autóbuszt szabálytalanul előzte, ám azt állítja, arról nem tudott, hogy baleset is történt. Hursan Johann, amíg az ellene indult eljárás be nem fejeződik, nem hagyhatja el Kecskemétet. (A további balesetekről mert. sajnos, sok történi a hét végén a 8. oldalon írunk.) B. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom