Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

1989. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Kevéske forint volt a kereskedelmi miniszter tárcájában Beck Tamás Kalocsán találkozott a megye vezetőivel Bizonyára nem volt véletlen, hogy Bács-Kiskun Megye Tanácsa éppen Kalocsára hívta meg Beck Tamás ke­reskedelmi minisztert, a hivatali gya­korlatban szokásos feladategyeztető megbeszélésre. Dinamikusan fejlődő történelmi városunkban és a környék­beli, Duna-melléki településeken sok­sok olyan problémával küszködnek, amelyek kínálják magukat a legfelsőbb szintű megbeszélések napirendjéül. A régió idegenforgalmának fejleszté­sében oroszlánrészt vállaló Pusztatou- rist külön is meghívást küldött a tárca első emberének. Az ezer éves város is­mert nevezetességeinek a főszékes­egyház, az érseki palota és a könyvtár megtekintése után a két hónapja avatott Kalocsa Hotelt is meg kívántak mutatni Beck Tamásnak és a kíséreté­ben érkező minisztériumi tisztségvise­lőknek. A rendezvénynek tehát két há­zigazdája is volt: Gaborják József, a megyei tanács elnöke és Kovács Zoltán, a Pusztatourist igazgatója. A program hivatalos része, az egyez­tető tárgyalás, az alapos előkészítő munkának köszönhetően az időszerű témák igen széles körére terjedt ki. Az eszmecserén született megállapodások­ról, a közösen megfogalmazott elkép­zelésekről sajtótájékoztatón adtak szá­mot a tárgyalóküldöttségek vezetői. A szovjet kapcsolat Mivel Bács-Kiskunban számos vál­lalat és szövetkezet érdekelt a magyar —szovjet áruforgalom alakulásában például az alföldi borok és a palac­kozott alkoholos italok meghatározó mennyisége szovjet piacokon értékesül — a tárgyalás egyik legfontosabb problémája éppen ez a több ezer mező- gazdasági és ipari munkást érintő kér­dés volt. Beck Tamás mindenekelőtt leszögez­te: ebben az évben szovjet viszonylat­ban már nem adnak ki exportenge­délyt. Az adatok szerint mondotta iszonyatos mértékű a magyar- szovjet kereskedelem aktívuma, ami lé­nyegében kamatmentes hitelként je­lentkezik. Nyugati hitelezők felrójak: tőlük kölcsönzünk, de kejetre kamat­mentes hitelt nyújtunk. És ha valaki exportál, de import nincs, ez nem kis mértékben inflációgerjesztő hatású is. A prompt-inkasszo okán ugyanis az ellentételezés .azonnal befolyik, valódi árufedezete azonban nincs az összeg­nek. A szovjet export így lett egész gaz­daságunk neuralgikus pontja. Ezért kényszerül már évek óta a kormányzat ezt az exportérdekeltséget gyengíteni, s legutóbb a forintot a rubelhez viszo­nyítva felértékelni. Az izsáki, soltszent- imrei, kiskunhalasi bortermelők bi­zony nem mosolyognak a fura fordula­ton: tavalyelőtt azért nem lehetett ex­portálni a homoki borokat, mert a szovjet szesztörvény még tiltotta az al­koholizálást; az idén azért csökkent az export, mert a Szovjetunió nem tud fizetni az áruért. A borkrach marad!? Talán ismét csak az a „szerencsénk”, hogy tavaly ősszel elfagytak az alföldi magasművelésű szőlők; kisebb lesz a termés. A tárca szeretné elősegíteni — a többi között éppen a boros gazda­ságok eladási gondjainak enyhítésére —, hogy az érdekeltek (e helyzet veszte­sei) új árualapokat kutassanak föl a Szovjetunióban. Ezt segíthetik a tag- köztársaságok fővárosaiban működő, illetve a hamarosan megnyíló kereske­delmi képviseletek. Feltehetően már 1991-től lényeges változások lesznek a rubelterület pénzügyi elszámolásában. Elképzelhető, hogy a teljes forgalom szabad devizás elszámolású lesz. Egy másik elgondolás: egyes területeken fennmarad a hagyományos elszámolás, a forgalom más részterületei azonban a vállalatok közötti szerződéses kap­csolatok szerint alakulnának. Termé­szetesen nem cél a forgalom minden­áron való visszaszorítása. Ha az expor­tőrök öntevékenyen megfelelő - ha­zánkban eladható és a Szovjetunióból kihozható importot kutatnak fel, lehetőség van a rubelben kiegyenlíteti barter forgalom növelésére is. Bács-Kiskun és a világkiállítás Egy másik fontos téma: megyénk mi­ként kaphatna nagyobb szerepet a Bécs —Budapest Világkiállítás eseményso­rozatában? Korábbi egyeztető értekez­leteken már megfogalmazódtak elkép­zelések: megfelelő infrastrukturális fej­lesztés esetén a Duna-mellék, valamint Kunszentmiklós és Kecskemét környé­ke fontos helyszíne lehetne a hazánkba érkező turisták fogadásának, a fővá­rosból induló kirándulóknak ... A miniszteri tárgyalóküldöttség sze­rint a hosszabb távú fejlesztési elképze­lések számolnak Bács-Kiskun kiváló adottságaival. Fontosnak találják a dunai és a tiszai vízi turizmus fejleszté­sét; a termáladottságok kihasználását; a sajátos pusztai programok, városi fesztiválok nagyobb számú érdeklődőt csalogathatnak e régióba. A fejleszté­sek finanszírozásának módozatai még nem tisztázottak, de várható, hogy az idegenforgalmi fejlesztések megvalósí­tása nagy többséggel vállalkozási ala­pon, helyi forrásokra, illetve külföldi működő tőkére támaszkodva valósul­hat csak meg. Ez alapján lehet csak reálisan tervezni, mégha megmarad is továbbra az Idegenforgalmi Alap és az idegenforgalmi fejlesztésekhez is támo­gatást kínáló, exportbővítést szolgáló pályázati rend. Magánkereskedelem a kistelepülésekért A megye vezetői szeretnék, ha kiste­lepüléseinken és a megyeszékhely pe­remkerületeiben tovább folytatódhat­na a napicikkeket árusító kisüzletek rekonstrukciója. Az utóbbi három év­ben 12,2 millió forintos állami támoga­tással ötvenkét egységet sikerült felújí­tani, illetve bővíteni. A program folyta­tásához legalább 20 millió forint kelle­ne a következő három évben. Az asztal túloldalán ülő partnerek bár elis­merték a felújítások szükségességét nem tartják valószínűnek, hogy folyta­tódhat a több éves, dotációra alapuló felújítássorozat. Beck Tamás — egy kérdésre válaszolva — elmondta: a tár­ca a közelmúltban javaslatokat fogal­mazott meg a kormány számára a kis­települések ellátását meghatározó de a városi perifériákon is sokszor gon­dot jelentő élelmiszer-kereskedelem fejlesztésére, támogatására. Az idénykedvezmény visszaadá­sa, az árrés növelése, a területen dolgo­zók bérének emelése szerepel a többi között az előterjesztésben. Az aprófal­vas vidékeken, mint például Kalocsa környékén hangsúlyozta a miniszter elsősorban az egyéni vállalkozások, a magánkiskereskcdelem segítése ered­ményezhet kedvező változásokat. Ter­mészetesen mindehhez szükség lenne — osztrák minta szerint kedvező kamatozású, „önállósodási hitelekre”. Nem reprivatizálásról van szó elsősor­ban. Az a fő cél, hogy amit a nehézkes tanácsi, állami irányítás nem tudott, azt jobb és közvetlenebb érdekeltség okán oldják meg a magánvállalko­zók. A folyamatot a kormány figyelem­mel kíséri és segíti mondta Beck Tamás. Apadnak a központi források Néhány egyéb konkrét felvetés is el­hangzott a kalocsai tárgyalóasztalnál. A megye például anyagi támogatást kért a Kecskemét déli kapujában létesí­tendő — három-négy alföldi megye ter­melőinek eladási lehetőséget kínáló nagybani zöldség-gyümölcspiac megépitéséhez. A minisztérium így a válasz — támogatja a kezdeménye­zést. Konkrét tervezés azonban csak az 1990-es költségvetés ismeretében indul­hat. Javasolják azonban, hogy a szer­vezők kérjenek támogatási a Piacfel­ügyeleti Intervenciós Alapból is. Nem várható viszont központi támogatás az M5-ŐS autópálya kecskeméti bevezető szakaszán tervezett bevásárlóközpont építéséhez. Nem talált meghallgatásra a megye másik kérése sem: nem lesz a közeljövőben kihelyezett tagozata a Külkereskedelmi Főiskolának Kecske­méten. A szolnokiak előbb és jóval kedvezőbb ajánlattal jelentkeztek. 1990-ben így a szomszéd megye névadó városában indul majd a leendő külke­reskedők képzése. A kalocsai tanácskozáson — az em- lítetteken kívül — a készülő kereske­delmi törvénnyel, az Országos Keres­kedelmi és Piac Főfelügyelőséggel, a jugoszláv kishatármenti forgalommal kapcsolatos problémákról is szó esett. A tartalmas eszmecsere után Gabor­ják József fogadási adott a vendégek tiszteletére. A hangulatos rendezvé­nyen részt vett Causey Earlane asszony, az Amerikai Utázási Irodák Szövetsé­gének Kalocsán vendégeskedő elnöke ls- Farkas P. József A Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerekasztal állásfoglalása A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon — az Ellenzé­ki Kerekasztal javaslatára — az országos tárgyalások előtt napi­rendre tűzték a tárgyaló felek és megvitatásra javasolták az MSZMP alapszervezeteinek kivonását a munkahelyekről. A háromoldalú tanácskozás 4989. szeptember 5-én tartott ülé­sén az MSZMP küldöttsége arra hivatkozással, hogy pártjukon belül még nem alakult ki végleges álláspont a munkahelyi alapszer­vezetek további működtetéséről vagy kivonásáról, kérte a napiren­di pont tárgyalásának elhalasztását, amit a felek tudomásul vettek, de kinyilvánították szándékukat, hogy álláspontjukat ismertetni kívánják az MSZMP-vel és kérték, hogy ennek figyelembevételével alakítsa ki végleges döntését az MSZMP. Az Ellenzéki Kerekasztal pártjai és a Harmadik Oldal szerveze­tei felszólalásaikban egybehangzóan követelték az MSZMP alap­szervezeteinek kivonulását minden munkahelyről, mivel azok otta­nijelenléte nehezíti, fékezi a gazdasági kibontakozást. Demokráci­ában a munkahely nem lehet politikai küzdőtér, mert a pártok munkahelyi jelenléte a gazdasági önállóságot és hatékonyságot veszélyeztetné. Az Ellenzéki Kerekasztal meggyőződése, hogy a katonának a haza védelme, a rendőrnek a közrend védelme a kötelessége, a bírónak, az ügyésznek és az államigazgatási feladatot teljesítő személynek a pártatlan jogalkalmazás a dolga, ezért a nemzet érdekében közfeladatot ellátó személyek egyetlen pártnak sem lehetnek tagjai. Követeljük, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományá­nak, bíráknak, ügyészeknek, államigazgatási feladatot teljesítő személyeknek a párttagsága legkésőbb a választások előtt 90 nap­pal szűnjön meg, ugyanezen időpontig a pártszervezetek is vonul­janak ki a munkahelyekről, mivel a pártszervezés lehetősége a lakóhelyeken fennáll azok részére, akik hivatásuknál fogva nincse­nek kizárva a párttagság létesítését illetően. A pártszervezetek munkahelyi kivonása a szabad választások egyik előfeltétele. Tudomásul kell vennie az MSZMP-nek, hogy a pártnak le kell válnia az államról és a gazdaságról, mivel a pártállam és a hadi- kommunizmus a nemzetek és gazdaságaik pusztulásával járó tör­ténelmi tragédiák sorozata. Bács-Kiskun Megyei Ellenzéki Kerekasztal Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt Magyar Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szabad Demokraták Szövetsége Szóvivő: dr. Szentkirályi László Lesz-e Nagymaroson Közép-Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ? Levélben fordult Vác, Nagyma­ros, Zebegény, Visegrád, Szob és Letkés települések tanácsának ve­zetője Németh Miklós kormányfő­höz és Udvari László kormánybiz­toshoz. Olyan településfejlesztési igényeiket fogalmazták meg, amelyhez mindenképpen ragasz­kodnak, akár megépül a vízlépcső, akár nem. Mint írják: „Települése­ink egy részének (Nagymaros, Vi­segrád, Zebegény) élete már a víz­lépcső építésének megkezdése előtt kényszerpályára került. Az itt élő lakosság az 50-es évek óta — a tervezési kezdetektől — a mű hatá­sa alatt áll. Nekik történelmi jus­suk van a tisztességes számlaren­dezéshez”. Az összegyűjtött igények mellett a levélírók felvállalták a váci Ellen­zéki Demokrata Kör kezdeménye­zését, hogy Nagymaroson hozzák létre a Közép-Kelet-Európai Kör­nyezetvédelmi Központot. Ez utóbbi javaslatot elküldték Mark Palmernek, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykö­vetének is. A regionális központ létrehozá­sát Bush amerikai elnök kezdemé­nyezte júliusi magyarországi láto­gatása alkalmával. A központ munkájában kormányzati intéz­mények, társadalmi szervezetek és független szakértők vennének részt. Az intézmény a környezetvé­delmi problémák közül vizsgálhat­ná például a határokon átnyúló szennyezés problémáit, a szennye­zőanyagok megsemmisítésének le­hetőségeit, valamint új energiafor­rások feltárását, amelyek nem szennyezik a környezetet. Az MTI tudósítója megkérdezte Szenes Ervint, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium nemzetközi főosztályának vezető­jét, hogy hol tart a regionális köz­pont szervezése, és milyen esélye van a Nagymarosra vonatkozó ja­vaslatnak? A főosztályvezető elmondotta, hogy a minisztérium a regionális központ Budapestre való telepíté­sét látja reálisnak, hiszen a fővá­rosban vannak meg azok a feltéte­lek, amelyek egy nemzetközi köz­pont működését lehetővé teszik. A regionális központ létrehozása jelenleg az előkészítés szakaszában van: számos kérdést kell még tisz­tázni, például pontosan meghatá­rozni az intézmény feladatait, ha­táskörét, működésének anyagi és jogi feltételeit. Ezek kidolgozására a magyar szakemberekből előké­szítő csoport alakult, amelynek tagjai várhatóan október végén, november elején kezdik meg az el­ső hivatalos tárgyalásokat az ame­rikai partnerrel. (MTI) Újabb tájvédelmi körzetek Magyarországon Újabb tájvédelmi körzetek kijelöléséről határozott a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter. Ritka vulkáni felszíni képződmények, sajátságos tengeri üledéklerakódás nyo­mai találhatók a mintegy hétezer hektáros Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén, ahol 500 hektárt fokozott védelem alá helyeznek. Gazdag élővilág, háborítatlan gyepterület, pusztafüves legelők, sziklafüves részek, ritka növények, növénytársulások jellemzik a vidéket. Az andezit- és bazalt-vulkánosság sajátos jeleit mulatja a földfelszín a mintegy hétezer hektáros Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben, ahol szintén körülbelül 500 hektár a fokozottan védett terület. Védelmet érdemelnek itt a különféle állat- és növényfajok, természetes növénytársulások, valamint a történelmi múlt emlékei. A még háborítatlan sztyeppvidék gazdag növény- és állatvilága, a természetes pusztai környezetben élő túzok-előfordulás indokolja elsősorban a harmadik tájrész, a mintegy 10 ezer hektáros Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzetben vedelem alá helyezését. Az országos jelentőségű nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek nagysága ma már meghaladja az 500 ezer hektárt. Emellett több tízezer hektár helyi védelem alá tartozik. Körülbelül 100 ezer hektárra becsülhető a további védelemre méltó, illetve a természetközeli állapotba hozható területek nagysága. Az új tájvédelmi körzetek óvása, őrzése, fenntartása, bemutatása a Bükki Nemzeti Park feladata lesz. (MTI) HÍRŐS HEI I TÖRTÉNELEM ‘Vé‘J iJO? Zenés szentmisék, kongresszusok, rokkantzászló-avatás A több mint ötven esztendővel ezelőtti Hírős Hét programját percnyi pontossággal állították össze. A rendezvénysorozat előtt az iparkongresszusra érke­zőknek az Iparos Otthonban ismerkedési estet tartot­tak. Első napra időzítették az Ipartestületek Országos Szövetségének nagyválasztmányi üléséi. A kultúrvo- natokkal érkezők fogadása után díszbevonulás volt a városháza előtti térre, majd 15 perc múlva a m. kir. Zrínyi Miklós 7-ik gyalogezred zenekara térzenét adott. Nem sokkal ezután kezdődött az ünnepélyes megnyitó, ahol a Kecskeméti Polgári Daloskor — Kremán Sámuel orsz. társ. karnagy vezényletével a Megkondult a kecskeméti öreg templom nagyha- rangja-t adta elő. Ezután számos beszédet hallhattak az érdeklődők. A Himnuszt követően a Kolumbia Postagalamb Sport Egyesület helyi csoportja a Nagy­templom előtti téren 1500 postagalambot bocsátott fel. E megnyitó ceremóniáját a Rádió is közvetítette. Ezután a földmüvelődésügyi miniszter és kísérete elő­re meghatározott sorrendben megnézte a kiállításo­kat, majd elfogyaszthatták az egyenként 3 pengőbe kerülő ebédet. Ez a nap kulturális rendezvényekkel ért véget. Vasárnap reggel ünnepélyes, zenés szentmisével, szentbeszéddel folytatódott a program. Délelőtt a — Katona József Színházban —- az Országos Iparos­kongresszus a Hiszekegy éneklésével kezdődött. A megtárgyalt napirendi pontok között szerepelt pél­dául az iparosok öregségi és rokkantsági biztosítása, a kontárkérdés, a szakbavágó gyakorlat szigorítása, az árrombolások megakadályozása. Ugyanebben az időpontban tartották meg a Duna-Tiszaközi Szőlő- és Gyümölcstermesztők és Értékesítők Kongresszusát is. Ezen a napon avatták fel Katona József édesatyjá­nak, az öreg takácsmesternek emlékére alapított serle­get. Bizonyára sok idős emberben még ma is kedves emlékként él az a menetkép, amikor „Kecskemét a gyermekek városa” címmel majd háromezer apróság vonult fel, akik „iskolákhoz, intézményekhez nem tartozó gyermekek, csecsemővédő intézet védencei, közöttük tanyaiak ...” voltak. Ennél még a késő este kezdődő szabadtéri dalosünnepély sem lehetett meg- hatóbb, ahol egyébként Kodály Zoltánt is üdvözöl­hette a beköszöntőt mondó dr. Nyúl Tóth Pál tanács­nok, a Kecskeméti Daloskerület ügyvezető helyettes elnöke. A Hírős Hét hétfője értekezéssel és közgyűléssel telt el, míg másnap reggel bugaci kirándulás következett. A szerdai program 11 órakor kezdődött: „A Ma­gyar Mérnök és Építész Egylet Kecskeméti Osztályá­nak felolvasása a városháza közgyűlési termében. Tárgysorozat: Kallivoda Andor ny. min. tanácsos ÍO'I, ______I.:....;----------------------------------_---------­M IUÖS VAROS levelezőlap elnöki megnyitója. 2 Szilágyi Béla min. tanácsos elő­adja Oltay Károly műegyetemi ny. r. tanár ismerteté­sét Kecskemét város 1927 1933 évi felméréséről. ..” A délutáni szórakozást a vizipólómérkőzés és úszó­verseny jelentette.A többi napokon (csűrtök, péntek, szombat) lazább programokon vehettek részt az ér­deklődők. Csütörtökön Nemzeti Munkanap volt, pénteken „8 órától besötétedésig országos teniszverse­nyek”, este a Katona József Társaság felolvasó ülését tartották, ahol a megnyitó után dr. Szabó Kálmán a kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés múltjáról be­szélt. Szombaton folytatódott az előző napi teniszver­seny, míg időközben a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasá­gi Kamara alföldi szakosztálya III. nagygyűlését tar­totta. Ezen szóbakerült az erdőtelepítés és fásítás, míg dr. Kovácsné Tüdős Ilona, a Tejgazdasági Szemle szerkesztője az alföldi tanyai asszonyokról tartott elő­adást. Ugyanezen a napon délelőtt és délután rendezték meg a Duna-Tiszaközi Kát. Legénynappal kapcsolatban a képzőkurzust. A Hírős Hét utolsó napja 7 órai zenés ébresztővel kezdődött. Sokakat vonzott az a ceremónia, amikor József főherceg Őfensége fogadására a Nagykőrösi- utca Sétatér felőli végén sorkerült. Kilenc órakor pe­dig (a református, az evangélikus és az izraelita temp­lomban) istentiszteletre gyűlt a nép, utána a Nagy­templom előtti téren József főherceg Őfensége felavat­ta a HONSZ kecskeméti csoportja rokkantzászlóját. Késő délutánra időzítették az izraelita templomban megrendezett zenés ünnepi istentiszteletet, ahol a nép­hez Borsodi József dr. főrabbi szólt. Sötétedés után, 20.30 órától pedig cserkészjátékok és tábortűz, helye volt a Szabadság tér. A rendezvénmysorozat ideje alatt inyenes bábszín­ház működött a polgári leányiskola udvarán, ahol a belépő jegy helyett „csupán levelezőlapok megvásár­lását kéri a végrehajtó bizottság. Felnőttek részére 20 fillér, gyermekek részére 10 fillér a levelezőlap. A kiál­lítás tartama alatt a kiállítás területén léggömbök kerülnek forgalomba 10 filléres ár mellett. A léggöm­bök felirata: Voltam én is a Hírős Héten.” (A Hírős Hetek története cikksorozat eredeti doku­mentumok alapján íródott. A felhasznált kiadványok néhai dr. Nagy György, a sokak által ismert és tisztelt bőrgyógyász főorvos hagyatékából valók.) (Vége) Pulai Sára AZ OLVASÓ ÍRJA Európa Sűrűn hivatkozik Eu­rópára a Bácskapocs 15. száma. Jussunk hát be az euró­pai házba! — óhajtja egyik írásának a cimével is. Nagyon fontos lenne. Van azonban más szel­lem is e lapban. A Romá­niáról szóló jegyzetek kö­zött található az alábbi primitív bölcsködés, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni: „A cigányság jelenleg a nép vére és kényszerű ve­zérlő elve. Ők az ideálok. Mozgékonyak, szennye­sek, hazudnak, lopnak. Most elemükben érzik magukat.” A cikkíró T. G. többi vezérlő elvét hál’istennek nem ismerem, ez viszont igaztalan, embertelen, os­toba. Sértés a cigányság­ra, a románságra, az eu­rópaiságra. Remélem, az ilyen vezérelvekkel való üzletelést az új alkot­mány is tiltani fogja (mint ahogyan a mai is). A Bácskapocs pedig ezzel az eszmeiséggel nemigen kerül vissza Eu­rópába. Illetve — lehet, hogy visszakerül. A felvilágosodás előtti­be. Szollár Lajos Kecskemét (Közép-Európa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom