Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte túlnyomóan bo­rult lesz az cg, sokfele várható cső, néhol zivatar is. Később a keleti megyék kivételével a felhőátvonulások mellett néhány órás napsütésre, szórványos záporra számíthatunk. Reggel foltokban kőd várható. Az élénk északi szél ismét egyre tőbbfelé megerősödik. Délután 16—21 fok között alakul a hőmérséklet. Ülést tartott az MSZMP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 210. szám Áfa: 4,30 Ft 1989. szeptember 6., szerda ÉRTÉKES FINN TAPASZTALATOK Grósz Károly helsinki tárgyalásai A pártkapcsolatok ápolásával kezd-, te finnországi látogatásának utolsó napját Grósz Károly. A finn kormány meghívásának eleget tevő főtitkár a ko-’ ■ ra reggeli órákban találkozott Jarmö: Wahlströmmel, a Finn Kommunista;, Párt elnökével. A megbeszélésen a finn' politikus elmondta, hogy pártja balol-’. dali, a szocialista eszmékhez ragaszko-, dó, nyílt mozgalomként kiván működ-' ni, szoros szervezeti kapcsolatot te-'1 remtve a demokratikus unióval és a;1 demokratikus nőszövelséggcl. Vélcmé-j, nyük szerint ez az a korszerű szervezetij forma, amely a finnországi viszonyok;' között a baloldal alternatíváját kínálja, majd a társadalom gondjaira. Grósz, Károly kijelentette: az MSZMP nagy, érdeklődéssel és szimpátiával kíséri az!,| FKP megújulási törekvéseit. Az! MSZMP is úgy Ítéli meg, hogy a nem­zetközi kommunista és munkásmozga­lom — benne a szocialista országok pártjai — megkésett a kor kihívásaira adandó válaszokkal. Nem végezte el a társadalom eddigi fejlődésé eredmé­nyeinek igényes elméleti elemzését, s ' adós a következtetésekkel is: A magyar párt értékelése szerint a Finn Kommu­nista Párt tapasztalataiból különösen . fontos lehet a modern társadalom és a ■ .kommunista mozgalom viszonyának ,alakulása, a párt korszerű szervezeti formáinak kialakítása. Elmondta, hogy az MSZMP támogatja a több­pártrendszert, abból kiindulva, hogy a magyar társadalom válságjelenségeit csak az egész társadalom összefogásá­val lehet megoldani. Magyarország a bürokralikus szocializmustól a demok- fatikus szocializmus felé halad, s a mo­dell fontos eleme, hogy az ország nyi­tottságot hirdet a világ minden állama ■ irányába, s ennek szellemében viszo­nyul a különböző szellemi irányzatok­(Folytatás a 2. oldalon) AMIKOR MÁR NEMCSAK A MUNKÁS KÉRDEZ Egy vezérigazgató- leváltás anatómiája Nyilatkozik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó vállalati tanácsának elnöke Július 3I~én riportot közöltünk a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat­nál (négy nappal korábban) megtartott munkásgyűlésről. A gyár dolgozói nyilvános vitára hívták meg dr. Tobák István vezérigazgatót. Arra szerettek volna választ kapni: miként gyűlhetett össze már fél évre a 140 milliós veszteség; kik a felelősek a bajokért;' hogyan kerülhet ki a kátyúból a nagyüzem szekere? Nos, az idézett — és sok más( egyéb kérdésekre nem kapott megnyugtató választ a kollektíva.; Időközben tovább gyűltek a vihar­felhők a gyár egén. Kiderült, a fó­rum óta újabb milliókkal növeke­dett a deficit. A gyár dolgozói nem f nyugodtak bele a sorsukat, jövőjü­ket érintő fontos gazdasági infor­mációk elhallgatásába. Újabb számvetést javasoltak a vállalati ta­nácsnak. Ez újabb múlttal, jelennel való elszámoltatás eredménye, hogy amint arról tegnapi lapunkban már beszámoltunk — dr. Tobak István hat nap óta már nem a vállalat al­kalmazottja. A sokakat meglepő történet rész­leteiről a bizalmi szavazást indítvá­nyozó testület vezetőjét, Sörösné Nagy Etelkát kérdeztem: — Hogyan folytatódott a történet a botrányos július végi munkásgyű­lés, majd az azt követő kétórás mun ­kabeszüntetés után? Érte bántódás a panaszkodó dolgozókat ? Semmilyen bántódásuk nem volt. Ezt biztosan állíthatom. A ki­sebb kollektívák természetesen megvitatták a történteket. Az is ér­ződött, hogy igazából kielégítetlen az emberek kíváncsisága. Nem tud­ják, merre tart a BFV hajója. Ez aztán egy idő után követelésben fo­galmazódott meg. Az üzemi mun­kások delegátusai levelet írtak ne­kem, s kérték, idézzem meg a vezér- igazgatót egy rendívüli vállalati ta­nácsülésre. Kérjem, hogy soron kí­vül számoljon be a januártól júliu­sig terjedő időszak termelési tapasz­talatairól. Adjon magyarázatot a sosem látott arányú veszteség okai­ba. Ismertesse: mit kíván tenni a továbbiakban ... A levélen határ­idő is volt: augusztus 31. Máskor is kapott beadványt ilyen megkötéssel? I' Korábban nem volt hasonló levelezés a VT tagjaival. A határidő meglepett. A múltkor éppen azt ki­fogásolták a tagtársak, hogy nem Iszcrctik, ha a meghívó nyolc napnál korábbi időpontot ajánl. Érdeklő­désemre elmondták a kollégák, hogy ez esetben eltekintenek az írá­sos előterjesztéstől: szeretnék, ha a VT az adott határidőig összeülne. — Gondolom, ennek nem volt kü­lönösebb akadálya. Tudom, hogy a vállalati reform ügyében régóta foly­nak tárgyalások ... — Valóban, a főbb termelési te­rületek vezetői már hónapokkal korábban hozzákezdtek egy új kon­cepció kidolgozásához. Az össze­foglalt anyag azonban még nem volt készen. Válságstáb alakult. Kedden egész nap a vállalati tanács elé kerülő anyagot készítettük. Igyekeztünk egységessé formálni a részkoncepciókat. A vezérigazgató ez alapjári adott tájékoztatást a ha­laszthatatlan feladatokról.. . — Kedden Ön még nem sejtette, hogy a terv kivitelezését már egy új főnökkel kell elkezdeni... ? — Az elégedetlenségről termé­szetesen tudtam, de dr. Tobak Ist­ván elbocsátására nem gondoltam. Szerdán — tehát augusztus 30-án — viszont kaptam egy újabb levelet a VT huszonegy tagjának aláírásá­val. Arra kértek, hogy a délutáni (Folytatás a 2. oldalon) Politikai Intéző Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága kedden ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások állá­sáról, az MSZMP küldöttségének tevékenységéről. A Politikai Intéző Bizottság tájékozódott a pártkong­resszus munkarendjével kapcsolatos elképzelésekről is. A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési prog­ramjának téziseit. A vitában egyebek között megállapí­tották: az MSZMP kritikusan viszonyul a kultúra de­mokratizálódásának múltbeli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a programjában azonban épít ezen évtize­dek értékes művelődési hagyományaira is, vállalja a nem­zeti és az egyetemes kulturális örökség ápolását, a huma­nizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, értékközpontú fejlesztését képviseli és támogatja. Új mű­velődési programjának sarkalatos pontja a hatékony ok­tatási rendszer kiépítése, annak tartalmi, szerkezeti meg­újítása. Kiindulási alap ehhez a minősegében és feltételei­ben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola nélkül maradi települések kapják vissza oktatási intézményeiket. A program célul tűzi ki a kötelező középfokú oktatás megvalósítását, a felsőoktatás kiszélesítését, a felvételi követelmények, a diploma megszerzése lehetőségeinek új alapokra helyezését. A Politikai Intéző Bizottsága tézise­ket széles körű pártvitára ajánlja, s teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza a pártsajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előterjesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Nagyra értékelte a szövetkezetek tevékenységét, jövőbeni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szövetkezeti mozgalom más­fél évszázados jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülé­sét. Különösen fontosnak tartja a szövetkezés szabadsá­gát, a működésükben érvényesülő önkéntességet, auto­nómiát és demokratizmust, azt, hogy a szövetkezeteket minden külső beavatkozástól mentesen, demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, saját sorsuk­ról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvo­nalának végleges meghatározása érdekében a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottsá­got és egy későbbi időpontban a politikai vezető testüle­tek iáimét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabá­val kapcsolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Ta­bajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségben tett megnyilatkozásainak módját és elhatárolta magát nyilat­kozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csa­ba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság so­ron következő üléséi szeptember 12-ére hívta össze. (MTI) A Jószolgálati Bizottság állásfoglalása ______ Ü lést tartott kedden a Politikai Egyeztető Tárgyalások Jószol­gálati Bizottsága. A bizottság a harmadik tárgyalófél kezdeménye­zésére megvitatta a tárgyaló felek egyenjogúságával és egyenran­gúságával kapcsolatban felmerült problémákat, továbbá a gazda­sági tárgyalások gyorsítására vonatkozó javaslatot. Mindhárom fél kijelentette, hogy az előzetes megállapodásoknak megfelelően egymást egyenjogúnak és egyenrangúnak tekintik, és énnek szelle­mében kívánnak eljárni. Az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP kijelentette, hogy fontosnak tartja a harmadik tárgyaló fél részvé­telét a tárgyalások folytatásában. A felek kifejezték szándékukat, hogy egymás álláspontjait a tárgyalásokon kívüli nyilatkozataik­ban is tiszteletben tartják. A felek egyöntetű véleménye szerint szükséges, hogy a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme felgyorsuljon. A Jószolgálati Bizottság ajánlja, hogy a gyorsítás feltételeinek megteremtése érde­kében a gazdasági témákkal foglalkozó középszintű bizottság mi­hamarabb üljön össze. A Jószolgálati Bizottság ismételten megerősítette a nyilvános­ságra és az országgyűlési képviselők visszahívásának szünetelteté­sére vonatkozó korábbi ajánlását. (MTI) Pozsgay Imre nyilatkozata az MTI-nek A Politikai Egyeztető Tárgyalások Jószolgálati Bizottságának keddi nyilatkozata az MSZMP és az EKA közös álláspontjaként a harmadik tárgyaló fél részvételének fontosságát hangsúlyozza. A szakszervezetek képviselői ugyanakkor nincsenek jelen az ülés­teremben. Mi a véleménye erről Pozsgay Imrének, az MSZMP tárgyalóküldöttsége vezetőjének? — Sajnálom a szakszervezetek képviselőinek távolmaradását, hiszen a békés politikai átmenet szemszögéből is nélkülözhetetlen­nek tartom részvételüket az egyeztető munkában. Hadd jegyezzem meg, hogy az MSZMP vezetése kezdettől fogva támogatta a szak- szervezetek közreműködését, s ez az álláspontja ma is változatlan. A tárgyalófelek egyenjogúságára utalva kijelentette: — Ezeken a bonyolult és szenvedélyes tárgyalásokon szinte természetesnek vehetők a felek közötti nézetkülönbségek. A megbeszélések törté­nelmi jelentősége éppen abban áll, hogy sikerrel törekednek a közös nevező, az európai politikai kultúrával összhangban lévő békés átmenet megteremtésére. E feladat közös megoldásától a magyar szakszervezeti mozgalom sem maradhat távol — mondot­ta Pozsgay Imre. (MTI) NÖVELTÉK TŐKÉS EXPORTJUKAT A jánoshalmi Bácskában 52 forint egy dollár A jánoshalmi Bácska Ipari Szövet­kezet a hetvenes évek eleje óta varr női ruhát tőkés megrendelésre. Mint Wettstein Péter, a konfekcióipari rész­leg vezetője elmondta: a legegyszerűbb ruhákkal kezdték, négy-ötmillió forin­tos árbevétellel. Most 28 millió forint­nál tartanak, négy NSZK-beli cégnek dolgoznak. Termékeik nemcsak a leg- ■ (Folytatás a 2. oldalon) • Halról: Végű Mihályiul, a sza­bászai vo/ctöje is kénytelen varrni, mert a munkával el kell készülni, mire jön a kamion. Középen: Vida Henriett az idén kezdett dolgozni — ipari tanuld volt —, de már tőle is egyre több teljesít­ményt várnak. (A szerző felvé­tele.) A KFT. A LEG­NÉPSZERŰBB FORMA Új társaságok — megújult cégbíróság A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépése — azaz idén január — óta Bács-Kiskun me­gyében 17,0 új cég alakult. A külön­böző társasági formák népszerűségi listáját a korlátolt felelősségű társa­ságok (kft.) és a gazdasági munka- közösségek (gmk) vezetik. Ezekből alakult idén a legtöbb. Őket köve­tik a vállalati gmk-kat felváltó, hosszú nevű „jogi személy felelős­ségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek”, majd az úgy­nevezett közkereseti társaságok, s végül az egyesülések. Az; új cégek főleg ipari tevékenység végzésére jöttek létre. Az említett törvény azonban nemcsak régi cégformákat keltett új életre, hanem egy, ugyancsak régi, félig-meddig feledésbe merült intéz­ményt, a cégbíróságot is. Mert az újonnan alapított vállalat, társaság akkor válik élő, működő céggé, amikor bejegyzik a cégnyilvántar­tásba: a megyei bíróságokon veze­tett, nyilvános jegyzékbe. A Bács-Kiskun megyei cégbíró­ságon jelenleg három bíró, három cégszerkesztő és három munkatárs dolgozik, széles feladatkörrel. Az új cégek bejegyzése, a megszűnők tör­lése, a törvényességi felügyelet ellá­tása mellett tanácsadással is foglal­koznak. 1945 előtt a cégbíróság Magyarországon igen tekintélyes intézmény volt, ahol bárki besze­rezhette az őt érdeklő vállalat ada­tait, s komolyabb üzletkötés esetén ezt többnyire meg is tette. Manap­ság ez nem ilyen egyszerű. A gaz­dálkodó szervezetek, különböző formában működő társaságok nyil­vántartása meglehetősen széttagolt. A Cégek egyik (kisebb) részének a bíróság jegyzékében lehet utána­nézni, más (nagyobb) részének a tanácsok szakigazgatási szerveinél, esetleg az érdekvédelmi szerveze­teknél, például az állami vállalatok vagy a szövetkezetek esetében. S mivel az utóbbiak voltak (van­nak) túlsúlyban, érthető, hogy a cégbíróságok negyven éven át csak formálisan működtek. A változás­hoz nem elég, hogy törvény írja elő: minden céget, újat és régit, be kell jegyeztetni vélekedik dr. Varga Miklós, a megyei bíróság elnökhe­lyettese,' a gazdasági kollégium és egyben a megyei cégbíróság vezető­je. — Olyan gazdasági környezet is szükséges, amelyben a cégek valódi adatai komoly súllyal bírnak az üz­leti kapcsolatokban, méghozzá azért, mert ezekben az adatokban meg is lehet bízni. Ilyen környezet kialakítása két­ségtelenül hosszú folyamat lesz (meg kellene változtatni hozzá, például, számviteli rendszerünket is). Egyelő­re új és régi törvények bővítgetik a cégbíróságok hatáskörét. Mint az átalakulási törvény vagy az állami vállalatokról szóló, idén módositott jogszabály. Utóbbi szerint jövő év elejétől az állami vállalatok, szövet­kezetek felett is a cégbíróságok látják el a törvényességi felügyeletet. Ez azt is jelenti, hogy bekerülnek a cégjegy- (Folytatás a 2. oldalon) A magyar diplomácia gőzerővel dolgozik a menekültügy megoldásán Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Egyelőre még nincs konkrét döntés azoknak az' NDK-állampolgároknak az ügyében, akik Magyarországról az NSZK-ba kívánnak távozni. A végle­ges megoldás időpontjáról napvilágot látott hírek merő találgatások; még na­pokig, de akár hetekig is elhúzódhat az ügy jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén So­mogyi Ferenc külügyminisztériumi ál­lamtitkár a képviselők kérdéseire vála­szolva. A magyar diplomácia vezető beosz­tású képviselője ezzel gyakorlatilag cá­folta az NSZK kormányszóvivőjének tájékoztatását, miszerint már a nagyon közeli időpontban megoldódhat az NDK-s menekültek problémája. Az ál­lamtitkár az országgyűlési képviselők előtt megismételt? a már korábban is hangoztatott elveket, amelyek szerint Magyarország alapvetően a két német állam ügyének tekinti a probléma meg­oldását. Ugyanakkor „akár tetszik, akár nem” fogalmazott az államtit­kár Magyarország érintett az ügy­ben, ezért közvetlen érdeke, hogy minél hamarabb megoldják az elhúzódó ügyet. Ennek során Magyarország ér­vényesíteni kívánja az ország belső át­alakulásának szellemét, az emberi, hu­manitárius kérdésekben vallott új állás­pontját. A probléma rendezésén gőzerővel dolgozó magyar diplomácia fontos ki­indulási pontja az is, hogy, úgymond, egyik relációval — tehát sem az NSZK-val, sem az NDK-val — sem akarja a kapcsolatok romlását. Jelen­leg minden, az ügyben érintett fél tár­gyalásban áll egymással. Azonban a két főszereplő, az NDK és az NSZK párbeszédében a külügyi államtitkár. szerint nincs látványos előrehaladás. Magyarország Bonn és Berlin mellett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­val is kapcsolatban áll. Viszónt határo­zott álláspontja, hogy a Nyugatra kí­vánkozó NDK-sok nem tekinthetők menekülteknek. Somogyi Ferenc megerősítette azt a már napok óta közismertté vált tényt, hogy az NDK-menekiiltck ügyében egyedi megoldás születik majd. Ennek mibenlétéről — az ügy kényes volta miatt nem adott bővebb felvilágosí­tást. Azt azonban még hozzátette: az egyedi megoldás azt jelenti, hogy ma­gyar részről nem kívánnak precedenst teremteni, mert ez végeláthatatlan sort indítana meg. Egyszóval Magyaror­szág humanitárius gyakorlata elle­nére — továbbra sem szeretne a kelet- európai országokból érkezők számára ugródeszkaként szolgálni Nyugat felé. A külügyi államtitkár végül a sajtótól is megértést, türelmet kért. Az ügyben meglehetősen vékonyan csordogáló in­formáció ugyanis éppen a probléma megnyugtató rendezését szolgálja. A külügyi bizottság megvitatta a külföldre utazásról és az útlevélről, il­letve a ki- és bevándorlásról szóló tör­vények tervezetét is. A két tervezet leg­fontosabb rendelkezéseit Túrós And­rás belügyminiszter-helyettes foglalta össze. A legfőbb újdonság mindkét esetben maga a törvénytervezet, vagyis az, hogy a korábbi elnöki tanácsi rendele­teket törvényi szintű szabályozás váltja fel. A képviselők által is,európai, sőt világszínvonalú munkának tartott jog­szabálygyűjtemények világosan dekla­rálják: az utazáshoz, illetve a lakóhely szabad megválasztásához való jog a magyar állampolgárok alapvető joga. Az utazási szabályok megújításával gyakorlatilag mindenfajta korlátozást feloldanak a ki- és beutazni szándéko­zó magyar állampolgárokkal szemben. Ennek megfelelően megszűnik például a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalma. Csökkentik az útlevélfajták számát is, s a tervek szerint jövőre már egy új, kisebb méretű, számítógépes fel­dolgozásra alkalmas magánútlevelet rendszeresítenek. A tervezetek vitájában a képviselők felhívták a kormányzat figyelmét arra, hogy a valóban színvonalas törvényter­vezetekhez kapcsolódó egyéb jogsza­bályok, rendeletek módosításáról se fe­ledkezzenek meg az illetékes tárcák, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom