Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-30 / 231. szám
1989. szeptember 30. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT Egy gyógytestnevelő töprengései egészségről és betegségről (MEG ÁRRÓL, HOGY SZERETNÉ A HIVATÁSÁT GYAKOROLNI) Egy gyakran idézett mondás szerint az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya. Hozzátartozik a jó közérzet és hangulat, a kiegyensúlyozott életvitel, meg sok minden más is. Ebből a nézőpontból közelítve úgy tűnik, hogy nem túl nagy az egészségesek tábora. Különösen elszomorító, hogy ez már gyermekkorban j is így van. Szakemberek becslése szerint minden harmadik általános iskolásnak enyhe gerincferdülése, lúdtalpa vagy bokasüllyedése van. Akkor'még nem is beszéltünk az asztmatikus vagy szívproblémákkal küzdőkről, és azokról, akik egyszerűen csak tártáshibásak vagy olyan kövérek, hogy nem tudnak rendesen mozogni. Ezek egyike sem orvosi eset (egyelőre), de gyakran fáj a derekuk, a hátuk, a lábuk, kapkodva veszik a levegőt, gyorsabban kifáradnak. Ahogy múlik az idő és felnőttekké válnak, ezek a panaszok mind gyakrabban jelentkeznek, majd állandósulhatnak. Ilyenkor már nemigen lehet ezen segíteni, de gyermekkorban még megelőzhető a nagyobb baj. Tudom, a szülőknek enélkül is sok a gondjuk, és nem nagyon törődnek csemetéjük ilyesfajta problémáival. A fő, hogy jól tanuljon, ha meg fáj a dereka, az majd elmúlik. Ám, ha a szakember (orvos vagy testnevelő) észreveszi, hogy később (akár már fiatal felnőtt korban is) nagyobb gondot okozó rendellenesség fedezhető fel, és gyógytestnevelés-foglalkozásra irányítja a tanulót, a szülők — és gyakran maguk a gyerekek is — megrettennek, vagy éppen szégyellik ezt. Pedig a gyógytestnevelés nem gyógypedagógia! Nem visszamaradott vagy gyengébb képességű gyermekekkel foglalkozik, hanem olyanokkal, akik speciális testmozgást igényelnek. Igaz, a gyógytestnevelés nem is gyógytorna, hiszen általában nem betegek gyógyítására vagy rehabilitációjára vállalkozik, bár a betegségek kifejlődésének megakadályozásában jelentős szerepe lehet. Az iskolai testnevelésórákon a tanárnak nincs lehetősége külön foglalkozni azzal, hogy a megfelelő mozgás-: anyagot írja elő a különféle rendellenességekkel bajlódó gyermekek számára. Gondoljunk csak bele: nyilvánvalóan másra van szüksége a bokasüllyedésesnek és másra a légzési problémákkal küszködőknek. A testnevelőknek az egyszerűbb megoldás marad (és több aligha várható cl tőlük), azt a feladatot végzik cl a problémás gyerekek is, mint a többiek. Nem kell magyarázni, hogy ez esetenként kifejezetten káros lehet. A gyógytestnevelési foglalkozások ezzel szemben egészségügyi és testnevelési szakemberek által, az egyes problémacsoportokra célirányosan kidolgozott program szerint zajlanak. Azoknak a gyerekeknek, akik orvosi vagy tanári javaslatra eljönnek, nemcsak a rendszeres testmozgás örömét ígérhetem, hanem azt is, hogy problémáik csökkenhetnek. Ugye megéri? • Dr. Királyné Dobák Zita városi gyógytestnevelő Sportszerető gyerekek! Szurkoljunk együtt a KSC-nek! A kecskeméti Halasi Úti Általános Iskola Diáksportköre felhívással fordul minden általános iskolás tanulóhoz. Kérünk benneteket, hogy a Kecskeméti SC női és férfi kosárlabdázóinak mérkőzésein sportszerű buzdítással segítsétek a csapatokat a győzelemhez. A DSK tagjai minden találkozó előtt sorsjegyeket osztanak szét közietek, amelyekkel asztalitenisz-felszerelést, feliratos trikót, KSC-zászlót és -jelvényt nyerhettek majd az utolsó hazai mérkőzés szünetében tartandó sorsoláson. A KSC által alapított „Szurkolók Kupá”-ját az az iskola nyeri el, ahonnan a legtöbb tanuló biztatja a játékosokat a kosárlabdamérkőzéseken. Az első találkozóra október 1- jén, vasárnap délelőtt 10.30 órakor kerül sor, amelyen a KSC női együttese a tavalyi bajnokság második helyén végzett BEAC- Gépszev gárdáját fogadja. Hívunk, várunk, szurkoljunk együtt! Botránymentes bajnokságot akarunk! Legyen a közös nyelvünk a kosárlabda! Ez a verseny a szovjet csapat „belügye volt • Már repül is (szerencsére, csak repül és csöndesen landol) a gránát. Első ízben rendezték meg Magyar- országon a belügyi dolgozók nemzetközi versenyét. A házigazda megtisztelő szerepét Kecskemét, s tulajdonképpen Bács-Kiskun megye kapta. A háromnapos vetélkedő új színfoltot jelentett megyebeli sportéletünk egyébként is gazdag palettáján. A szovjet csapat valamennyi sportágban kimagaslott a mezőnyből: lövészetben, tájfutásban és többtusában is megnyerte a küzdelmeket. A többiek nem tudtak beleszólni az első helyezések sorsába. A magyarok két ezüst- és két bronzérmet nyertek, valamennyit a csapatversenyben. A hazai sportolók mérlegét a gyenge többtusaszereplés rontotta el, nem sikerült előrébb lépni az utolsó, ötödik helyről. Összességében elmondhatjuk, hogy jó és érdekes verseny volt a mostani. Tóth Sándor felvételei a többtusa atlétikai számai közül örökítettek meg néhány mozzanatot. • Siogol (Szovjetunió) az egyéni harmadik helyezett a háromezer méteres futás céljában. 0 A gránáthajítás speciális sportág. Vavrovics Attila, a legjobb magyar (egyéniben 20. lett) mustrálgatja a „tojást”. RÖVIDEN • RÖVIDEN • Megismételte a magyar ökölvívó-válogatott az 1986-os világbajnoki szereplését, mert Moszkvában is két bronzérmet szerzett. A 75 kg-osok mezőnyében Füzesy Zoltán, a 81 kg- os versenyzők között Hranek Sándor egyaránt a harmadik helyen végzett. • A sportlövők országos ifjúsági bajnokságán két ezüstérmet nyertek az MHSZ Kiskunsági Erdész Lövész Klub versenyzői. A lányok standardpuska fekvő számában Szakonyi 534 körrel, a fiú légpisztolyos csapat 1074 körrel végzett a második helyen. • A Kecskeméti TE labdarúgó-szakosztálya október 2- án, hétfőn 16.30 órakor, a városi pályán lévő klubban szurkolói ankétot rendez, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. • A csehszlovákiai Pöstyén- ben véget ért az idei harmadik maratoni kajak-kenu Világ Kupa-verseny. Az összesített eredmények alapján a győzelmet Magyarország csapata szerezte meg Nagy-Britannia és Dánia előtt. • A brit Nigel Mansell eltiltása miatt nem indulhat vasárnap a Forma—1 gyorsasági autós vb-n. A Ferrari-csapat pilótája az elmúlt hét végén, a Portugál Nagydíjon többször vétett a szabályok ellen. Először a boxutcában, egy kerékcserénél hátramenetbe kapcsolt, és emiatt többször is felszólították a küzdelem feladására, de a versenyző nem állt ki. Végül a 48. körben összeütközött a brazil Sennával, mindkét jármű meghibásodott, és nem tudták tovább folytatni a küzdelmet. • Balatonfüreden befejeződött a vitorlázók 470-es Európa- bajnoksága. A versenyt az olasz Montefusco testvérek nyerték, Nyáriék az ötödik helyen végeztek. A nők mezőnyében NDK- beli páros győzött, a Győregh —Turcsányi magyar egység a 14. lett. • Meghosszabbították a Magyar Ifjúság Centrum Kupa labdarúgótorna nevezési határidejét. Az eredeti határidővel szemben október 15-éig várják a csapatok jelentkezését a Bács- Kiskun Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztályán. Az első helyezett csapatok nézőként részt vehetnek a jövő évi, Olaszországban sorra kerülő labdarúgó-világbajnokságon. • Kalocsán folytatódott a Paprika Kupa nemzetközi sakkverseny. A negyedik forduló után továbbra is a szovjet Archi- pov vezet 3,5 ponttal, a hárompontos osztrák Stajcic előtt. • A hét végére Paksra meghirdetett Atom Kupa nemzetközi ifjúsági ökölvívóverseny elmarad. A Kecskeméti SC ökölvívó-szakosztálya toborzót hirdet 12—18 éves fiatalok számára. Jelentkezni a kecskeméti széktói edzőcsarnokban lehet mindennap 17 órától, Oláh Gyula és Csala Ferenc edzőknél. • Zürichben megtartották az európai labdarúgókupák 2. fordulójának sorsolását. A Bp. Honvéd a BEK-ben a portugál Benfica együttese ellen hazai pályán kezd, míg a Ferencváros a KEK-ben az osztrák Admira Wacker otthonába utazik az első mérkőzésre. BIRKÓZÓ CSB KÉT FOGÁSNEMBEN Bajnokok találkozója Kecskeméten Az új rendszerű birkózó-csapatbajnokság első fordulóját szombaton rendezik meg. Az indulásra jogosult csapatokat két csoportba osztották, és az A csoport első fordulóját Kecskeméten, a városi sportcsarnokban rendezik meg szombaton délelőtt 11 órai kezdettel. Milyen lesz az új rendszerű bajnokság, és a KSC csapatának van-e esélye a továbbjutásra? Ezt kérdeztük Bállá Józseftől, a KSC birkózószakosztályának vezetőedzőjétől. — Az új bajnoki kiírás érdekessége, hogy a találkozó során felváltva, szabad-, illetve kötöttfogásban mérkőznek a párok. Fél óra szünet után fordított sorrendben folytatják a küzdelmeket. — Mindkét fogásnemben ugyanazok a párok mérkőznek? — Ez nem kötelező. Akinek van elég versenyzője, az akár két külön csapatot is indíthat fogásnemenként. — A KSC-nek milyen reményei lehetnek a CSB-n?: — Az erőviszonyokról most nehéz lenne érdemben nyilatkozni, mert szinte mindenki élt a lehetőséggel. Nemcsak magyar, hanem egész sor külföldi verNégy százalék Kecskemét Megyei Város Tanácsa csütörtöki ülésen tárgyalta a város középtávú testnevelési és sportfejlesztési tervét. A napirend vitájában tizenöten vettek részt, majd két ellenszavazattal és négy tartózkodással a tanácsülés elfogadta az előterjesztést. Ennek lényege, hogy 1990-től a tanács éves pénzügyi terve működtetésre fordítható részének 4 százalékával támogatja a város testnevelését és sportját. A testületi döntések előzetes véleményezésére testnevelési és sportbizottságot, a munka összehangolására, szervezésére pedig városi sportbizottságot hoznak létre. A döntés — akár történelminek is nevezhető, hiszen 1957 óta első alkalommal került a város legfelsőbb fóruma elé a testnevelés és a sport jövőjének kérdése — pontot tett egy régen húzódó kérdésre. A testnevelés és a sport — az egyetemes emberi kultúra részeként —- immár legálisan tartozik valahova. A gazda szerepének vállalása pedig együtt jár a tulajdonviszonyok tisztázásával, a támogatás vállalásával. Magyarán: a jövőben a kecskeméti klubok, egyesületek számára tervezhetővé válik a költség- vetés, tudják majd, hogy milyen követelményrendszer alapján mekkora támogatásra számíthatnak. Az már csupán részletkérdés, hogy a kluboknak tovább kell bontaniuk a szakosztályokra (sportolókra) a teljesítményrendszert, amelyet a tanács támogatás címen meghatároz. A négy százalék — az idei működtetésre fordítható pénzügyi terv alapján — mintegy 40 millió forint. Többszöröse annak az összegnek, amit a tanács eddig sportra fordított. Hogy ez a 4 százalék jövőre mennyi lesz, arra nincs garancia. Csak az feltételezhető, hogy nem lesz több az ideinél. S, hogy mire telik majd a 40 millióból vagy az annál jóval kevesebből, ismét csak részletkérdés. Az összegszerűségnél sokkal fontosabb, hogy a jövőben már nem a politikai hatalomnak kell hatni a gazdaságokra, a tanácsokra, hogy az egyesületek megalázó koldulással teremtsék elő létfenntartásuk költségeit. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy külső támogatóra nincs szükség! Ellenkezőleg. A sport — legyen az verseny-, diák- vagy szabadidőágazat — a jövőben sem nélkülözheti a társadalom segítségét. De ne ettől függjön a sorsa. Csupán egészítse ki azt a tervezhető, biztonságos költség- vetést, amit a klub, az egyesület a teljesítménye alapján kiérdemel. A város a minapi döntésével sajátjának tekinti Kecskemét testnevelését és sportját. A döntés — noha az utolsó órában született — mégsem volt zökkenőmentes, s ez így természetes. Mégis, úgy vélem, nem azokat kell meggyőzni a sport fontosságáról, akik pártosan emelték a kezüket, hanem a sport jövője ellen szavazott két tanácstagot és a négy tartózkodót. Hogy ez elenyésző százalék lenne a negyvenhat igenhez képest? A tanácsi testületben igen, de a körzetükben ezreket képviselhetnek, s ez már nem hagyható figyelmen kívül. Egyik tanácstag azt kérdezte tőlem, megszavazza-e az előterjesztést? Nem tudtam rá válaszolni, mint ahogyan a négy tartózkodottnak és a két ellenszavazónak sem mondhatok igent vagy nemet. Csupán arra érzem magam illetékesnek, hogy érveket és ellenérveket sorakoztassak fel, a döntést annak kell meghoznia, akit a lakosság bizalma juttatott a város legfelsőbb testületébe. Mi szól(t) a sport támogatása ellen? Mindaz, ami az utóbbi évtized(ck)- ben „koszként” rakódott rá. Noha a képviselők nem mondták ki, a tartózkodás, a bizonytalanság mögött ott vibrált a bundaügy, a méltatlanul alacsony színvonalú labdarúgásra elfecsérelt milliók, a Király kontra Király ügy, a vélt vagy valós következetlen sportpolitika, és még minden bizonnyal sok minden, amiről az újságból vagy pletykák révén értesülhettek mindazok, akik egy kicsit is figyeltek a közéletre. Persze, erről nem csak azok tudtak, akik nemmel szavaztak. De az igenlők többsége azzal is tisztában volt, hogy a múlt hibái miatt nem szenvedhet csorbát a jövő. A jövőnk, amelynek az az ifjúság a letéteményese, amely ma Kecskeméten (is) mozgásszegény életet él, lúdtalpa, gerincferdülése van, fejfájós, a heti két testnevelési óra minden hátránya kiütközik rajta. Jogosan vetődött fel a javaslat, hogy a felhasználható eszközök nagyobb részét az iskolai sportra fordítsák. Szeretném hozzátenni, hogy a sportos jellegű óvodai foglalkozásokra is. Időben kell kezdeni a test nevelését. Mint ahogyan naponta tisztálkodunk, étkezünk, a test is megkívánja a napi mozgást. Szent-Györ- gyi Albert orvosprofesszor valószínűleg azt mondta volna a tanterv megalkotóinak, hogy mint ahogyan az urak nem tudnak három napra előre enni, inni, tisztálkodni, úgy a testnevelést sem lehet heti egy-két órás ciklusokra korlátozni. Pedig mi — az embercentrikus társadalmunkban — ezt a merényletet is véghezvittük. Ennek is következménye, hogy tragikus a fiatalság egészségi állapota. Éppen ezért kell(ene) minden kezdeményezést támogatni, amely a sportot, az egészséges életmódot segíti. Ezt igen, de nem a futballt, a kosárlabdát, a röplabdát, az ökölvívást és a többi élsportot — érvelhetne a nemmel szavazott vagy tartózkodott képviselő. Szeretném hozzátenni, hogy például a KSC labdarúgó-szakosztálya majdnem „megtermeli” a saját 8 millió forintos költségvetését. Tavaly csaknem ötmillió forintot kapott a klub a saját nevelésű, eladott játékosokért, aztán a kéthetenkénti ezerötszáz-kétezer néző is hoz valamit a kasszába. A teljes képhez még az is hozzátartozik, hogy a felnőttcsapat mögött ott az ifi I., a II., a III., a serdülő-, az úttörőcsapatok egész sora, amelyeknek a foglalkoztatása — követelmény. S ez így van a többi sportágban is. A KSC ezerkétszáz sportolójából nyolcszáz (!) diák. de néhány évvel ezelőtt a jelenlegi élvonalbeliek is diákok voltak. Ma élsportolók, s ezt szégyellnie kellene valakinek? Hát nem dicsőség az, hogy például Messzi István súlyemelőről megtudhatta a világ, hogy az olimpiai ezüstérmes kecskeméti? Megértem azokat a tanácstagokat, akik a testnevelés és a sport ellen emelték fel a kezüket, mert nem biztos, hogy módjukban állt teljes képet alkotni a város sportéletéről. Nem könnyű eligazodni a múltbéli kuszaságokban és a jövőbeni vágyálmokban. De csak dicsérően szólhatok azokról, akik — áttekintve, mérlegelve a választás jelentőségét — a testnevelés és a sport legális támogatása mellett emelték fel a kezüket, s bizalmat adtak a jövőnek. Előrelátóan, bölcsen döntöttek. Banczik István senyző is szerepel a csapatban, ami talán érdekes, de a magyar birkózósport aligha látja hasznát. A mi csoportunkban a Csepel és az FTC sokszoros bajnok. Ellenük nem lehet vitás az eredmény. — A Bp. Spartacus visszalépése mit jelent? — Azon túlmenően, hogy számomra érthetetlen, hogy ilyen nagy egyesület anyagi okokra hivatkozik, számunkra azt is jelenti, hogy éppen olyan csapat esett ki, akik ellen volt esélyünk a győzelemre. — A KSC is erősített? — Két orosházi birkózó szerepel nálunk, valamint a szabadfogású 57 kg-os, Romániából áttelepült Portik Imre és a 130 kg-ban Gombos Zsolt. Mindkettő már a mi igazolt versenyzőnk. — Két csapat juthat tovább. Mivel a Csepel és az FTC nagyon erős, a KSC-nek szüksége van-e ilyen versenyre? — Nagyon fontos számunkra az indulás, hiszen rendkívül kevés az I. osztályú verseny, amelyeken a birkózóink a legjobbakkal találkozhatnak. A birkózást kedvelő közönségnek is sokat jelenthet, hogy láthatják az élcsapatokat. Én remélem, hogy jó verseny lesz a CSB, s éppen Kecskeméten várják a nagy küzdelmet, hiszen nem véletlen, hogy dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány és Orbán Ferenc főtitkár is a mi vendégünk lesz szombaton. —SZ—
