Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

AZ MSZMP NAPILAPJA XL1V. évf. 231. szám Ara: 5,30 Ft 1989. szeptember 30., szombat Németh Miklós találkozója a portugál elnökkel • Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szeptember 29-én szálláshelyén felkereste a hivatalos látogatáson hazánkban tartózko­dó portugál elnököt, dr. Mario Soárest, majd a két politikus szűk­körű megbeszélést folytatott. ALAPÍTÓ TAG A BÁCS-KISKUN MEGYEI ZÖLDÉRT Megalakult a Termény- tőzsde Kft. Pénteken az Agrimpex Rt. székházá- ban tartott sajtótájékoztatón bejelen­tették, hogy az OKHB, a Konzum­bank, a Mezőbank, az Agrimpex rész­vénytársaságok, valamint a Bács- Kiskun Megyei Zöldért Vállalat és a Zöldker Egyesülés létrehozta a Ter­ménytőzsde Kft.-t. Keresztesi Szergej ügyvezető igazga­tó elmondotta; társaságuk legfonto­sabb feladatának tekinti a hazai viszo­nyoknak megfelelő, tőzsdei jellegű pia­ci intézmény létrehozását, a nemzetkö­zileg már bevált terményekkel — gabo­nával, fehérjetakarmányokkal, hüve­lyesekkel kapcsolatos áruforgalom intézményes feltételeinek megteremté­sét. A tőzsdének bárki tagja lehet, aki aláveti magát az előírásoknak. A tőzsde működéséhez az amerikai típusú vállalkozások tapasztalatait vet­ték figyelembe, mert a hazai tőzsde tag­jainak sincs még kellő tapasztalatuk, ám a szabályokat a magyar viszonyok­nak megfelelően alakították ki. Az ügyvezető igazgató szerint valódi árutőzsdei folyamat Magyarországon három-négy év múlva indulhat, ekkor­ra a résztvevők már megfelelő tapasz­talatokat szereznek. Erre az időre a komolyabb technikai feltételek is létre­jönnek, jelenleg ugyanis csak a Kon­zumbank számítógépének igénybevéte­lével lehetséges az ügyvitel. Különben a terményeiket értékesíteni szándékozó és azt megvásárló szervezeteknek a bankok megfelelő pénzbeli szolgálta­tást nyújtanak. A tervek szerint erre három-négy bank együttműködést, konzorciumot kíván létrehozni. A Terménytőzsde Kft. rövid fennál­lása alatt már rendezett árubörzét zöld­ségfélékből. Az első tőzsdenapot októ­ber 25-én tartják, amelyen a tőzsdei szabályozást és az üzletkötés lehetősé­geit mutatják be az érdeklődőknek. Ezt követően kéthetenként rendeznek ilye­neket. (MTI) PÉREZ DE CUÉLLAR FOGADTA HORN GYULÁT A magyar diplomácia zsúfolt hete NEW YORK. Az NDK külügyminiszterével a me­nekültek kérdéséről, az északi és a kö­zös piaci államok képviselőivel Magyarország támogatásának tervei­ről tárgyalt az elmúlt napokban New Yorkban a magyar külügyminiszter. Horn Gyula, aki az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán vett részt, csütörtök este az MTI tudósítójának adott nyilatko­zatában hangoztatta; „Oskar Fi- scherrel, az NDK külügyminiszterével megállapodtunk: áttelepülni kívánó ál­lampolgáraik ügyét elválasztjuk kap­csolataink többi területétől, hogy a kérdés ne befolyásolja sokoldalú együttműködésünket. Magyar résziről ugyanakkor hangsúlyoztuk, hogy mindaddig fenntartjuk a jelenlegi álla­potot, azaz felfüggesztve maradnak az 1969-es utasforgalmi egyezmény meg­felelő pontjai, amíg olyan NDK-állam- polgárok tartózkodnak Magyarorszá­gon, akik nem kívánnak hazatérni. Az NDK kezdeményezésére egyúttal ké­szek vagyunk tárgyalni arról, hogy megoldást találjunk az egyezmény ügyében. Ismeretes, hogy a megállapo­dás Magyarországra egyoldalú kötele­zettségeket ró”. A magyar diplomácia vezetője tár­gyalt az északi országok: Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország kül­ügyminisztereivel. A találkozókból azt a véleményt szűrte le, hogy az északi államok „nemcsak elvileg és jelképe­sen, hanem konkrétan is elhatározták, hogy segítik a magyarországi reform- folyamatokat”. Dánia és Norvégia külön pénzügyi kormányalapot hozott létre a magyar- országi beruházások támogatására, az­zal az elvárással, hogy az alapot a ma­gáncégek és pénzintézetek hozzájárulá­saival tovább lehet bővíteni. Az északi országok egyébként készek meggyorsí­tani a folyamatban lévő egyezmények megkötését a beruházásvédelemről és a kettős adóztatás elkerüléséről, ekkép­pen is segítve a gazdasági kapcsolatok fejlesztését — mondta Horn Gyula. A magyar miniszter fontos és kedve­ző fejleményként értékelte, hogy vala­mennyi közös piaci ország (NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Gö­rögország) külügyminisztere, akikkel tárgyalt, támogatásáról biztosította az Európai Közösségeknél benyújtott ma­gyar kéréseket. „Az időpont annál fon­tosabb, mivel október 3-án ül össze az EK külügyminiszteri tanácskozása, amelynek napirendjén szerepel Lengyelország és Magyarország támo­gatása, a két országgal való egyezmé­nyes együttműködés. Valamennyi part­nerünk támogatásáról biztosította a magyar kéréseket arra, hogy szabadke­reskedelmi megállapodást köthessünk a közösséggel, hogy csatlakozhassunk az Európai Beruházási Bankhoz és a tervezettnél hamarabb bontsák le az áruink kivitele elé emelt mennyiségi korlátokat. Brüsszelben már azt is be­jelentették, hogy számíthatunk pénz­ügyi támogatásra is” nyilatkozta Horn Gyula. (Folytatás a 2. oldalon) Mikor lesz sokak élménye? Furcsán néztek rám, amikor néhány helyen meg­kérdeztem: hogyan készülnek a zene világnapjára? Tekintetükben némi szemrehányással tudakolták, hogy miként kellett volna erre készülniük. Mit aka­rok ? Egyetlen rendelet sem ír elő ilyen feladatot. Ha annyira fontos, kiadhattak volna valamilyen utasí­tást. Miért olyan szép ünnep a karácsony? Mert vár­juk, mert tervezgetünk, mert adni és kapni szeret­nénk, mert megpróbálunk kicsit mások lenni, mint a többi napokon, kicsit odafigyelünk valamire. így vagyunk olyan nemzeti ünnepeinkkel, mint március 15. Fiatal koromban mindig élményt jelen­tett a madarak és á fák napja, különbözött a többi­től. Sorolhatnám a példákat, de maradjunk annál, hogy a zenei világnap általában csak nagyon kevés ember ügye. Olykor még azoké sem. Ki várja érke­zése napját? Közeledte kiben idéz föl régi élménye­ket? A világért sem a szervezőket okolom. Bár ők is tehetnének valamit, pontosabban: töb­bet, ügyesebben, mint eddig. Miért bántsam a műve­lődési intézményeket, szervezeteket, amikor a mun­katársak szerződtetésénél, kinevezésénél a kulturá­lis értékek iránti fogékonyság ötvenedrangú szem­pont. Jóindulattal: huszadrangú. A legtöbb embernél a benső igény hiányzik. A világért se szeretnék szembekerülni korábbi soraimmal. Örvendeztem: 700-an tanulnak a kecs­keméti állami zeneiskolában. Jól tettem. Hetente látom azt.az elismerő csodálkozást, ami­vel tudomásul veszik a külföldiek a Kodály-intézet, a Kodály-iskola munkásságát. Kapásból hivatkoz­hatnék egyik-másik amatőr együttesünk sikerére. (Mekkora csinnadrattával fogadták volna, ha egy sportegyesületet díjaznak úgy, mint a kecskeméti Pedagógus Énekkart a nyári kölni fesztiválon!) Ta­lán éppen azokban a percekben veszi föl a brémai rádió a kecskeméti Kodály-iskola egyik kórusának műsorát az NSZK-ban. Hivatkozhatnék a kiskun­félegyházi Kapus Béláéhoz hasonló, sok-sok áldoza­tos szívű karnagy buzgalmára. Mégis, mégis kicsit elszomorodva töprengek: mit is ad 1989-ben Magyarországon a legtöbb embernek a zenei világnap? Arra mindenképpen kötelezne, hogy őszintébben, reálisabban tárjuk föl kulturális közállapotainkat. H. N. A szemerkélő eső nem sok jót ígért tegnap délután Baján, a Béke térre gyülekező szülők, hozzátartozók számára, akik katonai eskütételre jöttek cl az ország szinte minden részéből. Az idő azonban megkönyörült a többezres tömegen, s nem esett. Délután három órakor a felsorakozott állomány előtt Dergecz József alezredes jelen­tett Pozsgay Imre államminisz­ternek, illetve Gyuricza Béla ve­zérőrnagy, seregtestparancs- noknak. A fiatal katonákat az államminiszter köszöntötte, majd felhangzott a Himnusz. A vendégeket: Krasznai La­jos vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnökét, miniszterhelyet­test, dr. Szabó Miklóst, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, Gaborják Józse­fet, a megyei tanács elnökét, va­lamint az ellenzéki pártok me­gyei vezetőit, a katonák hozzá­tartozóit, a bajai érdeklődőket köszöntötte Gavallér László alezredes, a dandár politikai osztályvezetője. A vezénylő pa­rancsnok utasítására Libor Ist­ván honvéd lépett a katonák sorfala elé, és szülei — édesapja Szegeden gépkocsivezető - je­lenlétében előre mondta az eskü szövegét. Rankovics József ezredes, az alakulat parancsnoka köszön­tötte az esküt tett katonákat, vá­zolva előttük a katonaélet ne­hézségeit, szépségét, kérte a szü­lőket, hozzátartozókat, hogy se­gítsék a családból katonai szol­gálatot teljesítőt, hogy az minél jobban elláthassa katonai köte­lezettségeit, Ezt követően Pozs­gay Imre mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldalon) A magyar kormány véleménye a 24 tőkés ország által javasolt támogatásról A magyar kormány szerint nagy lépést tett a párizsi csúcson elhatá­rozott célok felé az a 24 tőkés or­szág, amely támogatni kívánja Lengyelország és Magyarország reformjainak megvalósítását. A második, szeptember 26-án tar­tott, brüsszeli tanácskozáson szü­letett döntések jelzik, hogy e folya­matban minőségileg új szakasz kezdődött. Korábban a segítség főként a szándékok kinyilatkozta­tásában mutatkozott meg. A mos­tani ülésen viszont a 24-ek munká­ját koordináló bizottság úgy dön­tött: a magyar politikai és társa­dalmi reformfolyamatot érdemes és szükséges aktívan, konkrét se­gítségnyújtással támogatni. A szeptember 26-ai, legmagasabb szakértői szinten folytatott, brüsz- szeli tárgyalásra a koordinálóbi­zottság által benyújtott akcióprog­ram messzemenően figyelembe vette a magyar fél javaslatait mondta az MTI munkatársának Matkó István kormányfőtanácsos, a kormány elnökhelyettesének ve­zetésével életre hívott szakértőcso­port szóvivője. A magyar kormány különösen nagyra értékeli azt, hogy az elvi előkészítő munka most már elju­tott a konkrét feladatok meghatá­rozásáig. A legutóbbi tanácskozá­son számos kérdésben rövid távon is hatásos intézkedéseket helyeztek kilátásba. A kormány különösen méltányolja, hogy a 24-ek akció- programja a pénzügyek területén való szoros együttműködést is tar­talmazza. Ennek keretében a bi­zottság 200 millió ECU (mintegy 250 millió dollár) értékű különle­ges pénzügyi forrást hoz létre, már az 1990-es költségvetési évben, Magyarország és Lengyelország részére. A tagállamok nemzeti költségvetésének terhére további 100 millió ECU értékű pénzügyi támogatást is kilátásba helyeztek. A strukturális átalakulás fel­gyorsítása szempontjából igen fon­tos, hogy Magyarországjogosulttá válik a CECA európai bankkon­zorcium és az Európai Beruházási Bank közösségi költségvetés által garantált kölcsöneinek, valamint a közösségben a fejlődő országok számára intézményesített pénzügyi lehetőségeknek az igénybevételére. A kormány üdvözli a magyar áruk piacra jutásának elősegítését szolgáló érdemi intézkedések beje­lentését, a mennyiségi korlátozá­sok kiküszöbölését, általános vámpreferenciák nyújtását, tarifá- lis koncessziók biztosítását és kü­lönösen a mezőgazdasági termé­kek kereskedelmét érintő akadá­lyok csökkentését. E konkrét ja­vaslatok elősegítik a visszarende­ződés elkerülését és azt, hogy a reformfolyamat minél gyorsab­ban, minél kevesebb konkfiiktus- sal valósuljon meg. Hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizálá­sának felgyorsításához, és elősegí­tik azt, hogy tartós partneri kap­csolatok alakuljanak ki az érintett fejlett ipari országokkal. Mindezzel a 24-ek olyan politi­kai és gazdasági atmoszférát bizto­sítanak Magyarország számára, amely lehetővé teszi, hogy az or­szág a hosszúra nyúlt válságos pe­riódus után békés úton váljon a fejlett államok demokratikus kö­zösségének egyenrangú tagjává. A magyar kormány a 24-ek állás- foglalását a segítségnyújtás lebo­nyolításának módját illetően is biz­tatónak ítéli. Reális várakozással tekint a novemberben összeülő magas szintű tanácskozás elé ab- ban a reményben, hogy hónapo­kon belül gyakorlatilag megkez­dődhet a támogatás. Ennek előse­gítése érdekében igen hasznos, ha a Közös Piac állandó képviselőt delegál Budapestre. A kormány se­gíteni fogja az összekötő magyar- országi munkáját, mert abban ér­dekelt, hogy hazánk és a Közös Piac, valamint a 24-ek közötti pár­beszéd folyamatossága erősödjön. (Folytatás a 2. oldalon) A Rudé Právo beavatkozással vádolja parlamentünket, mert elhatárolta magát a beavatkozástól Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozással vá­dolja a Rudé Právo Magyarországot amiatt, hogy a magyar parlament csütörtökön nyilatkozatban hatá­rolta el magát a huszonegy évvel ezelőtti magyar rész­vételtől a VSZ-tagállamok csehszlovákiai katonai be­avatkozásában. A CSKP lapja azt hangoztatta: az MSZMP Politi­kai Intéző Bizottságának korábbi állásfoglalásához hasonló olyan nyilatkozatról van szó, amely kiragad­ja történelmi összefüggéseiből az 1968-as eseményeket és amelyet anélkül dolgoztak ki, hogy bármiféle kon­zultációt folytattak volna a csehszlovák féllel. „Nem kétséges, hogy az állásfoglalásnak jóllehet Magyar- országnak köze van az eseményekhez — az a célja, hogy beavatkozzon Csehszlovákia belügyeibe” — hangsúlyozta a Rudé Právo. A többi prágai napilap, a Csehszlovák Néppárt lapja, a Lidová Demokracie, a szakszervezetek lapja, a Práce, a Csehszlovák Szocialista Párt lapja, a Svo- bodné Slovo és a Mladá Fronta című ifjúsági lap a magyar parlament állásfoglalásáról azt írta, hogy a hasonló nyilatkozatokkal kapcsolatban a csehszlovák szervek az utóbbi hetekben világosan állást foglaltak. A csehszlovák szervek egyértelműen elutasították e nyilatkozatokat, hangsúlyozva azok illetéktelenségét, és azt a tényt, hogy eltorzítják az 1968-as cseh­szlovákiai eseményeket — szögezte le a négy prágai lap. LOTTÓREKORD Albérletben lakik a milliomos A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatá­sa szerint a 39. héten az 5 találatos szelvényre 25 millió 025 986 forintot, a négytalálatosokra 92 655 forintot, a hármasokra 151 forintot, a kettesekre 44 forintot fizetnek. A közölt adatok nem véglegesek, a nyeremények ellenőrzése még tart. * * * A több mint 25 millió forintos nyeremény az 5-ös lottó történetében az eddigi legnagyobb. Mint ismere­tes, ez év július I-jétől vezették be azt a külföldön már régóta alkalmazott módszert, hogy a telitalála­tért járó nettó nyereményeket, illetve egy részüket amennyiben egyetlen nyertes sincs hétről hétre hal­mozzák, nálunk hetente I millió forintot. Mivel az elmúlt 14 hétben nem volt telitalálatos szelvény, ezért 14 millió forinttal növekedett a heti nyereményösszeg, s így fizetnek ki ezúttal több mint 25 milliót. A nyertes már jelentkezett a lottóigazgatóságon. Nevét ugyan nem árulta el a sajtónak, de annyit tudni, hogy buda­pesti lakos, 28 éves, tsz-dolgozó, felesége eladó, és van egy kétéves gyermekük. A család albérletben lakik. Az eddigi legnagyobb lottónyeremény 1987-ben, a 12. játékhéten volt, 7 millió 19 ezer forint. Azóta há­romszor fizettek ki hasonló összeget. (MTI) K GAY IMRE: „MÉLTÓ DOLOG KATONÁNAK .ENNI, HA MÉLTÓ HAZÁT SZOLGÁL” itonai eskütétel Baján

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom