Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

1989. szeptember 29. • PETŐFI NÉPE • 3 ODAÍTÉLTÉK a KECSKEMÉT VÁROSÉRT EMLÉK­ÉRMET — BÉRFEJLESZTÉS AZ OKTATÁSÜGY DOLGOZÓINAK — A LELKI GONDOZÁS SEGÍTÉSE Tanácsülés Kecskeméten Szokásosan a végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett munkájá­ról szóló beszámoló, a legutóbbi tanács­ülésen elhangzott interpellációkra adott írásbeli válaszok kézfelnyújtásos elfo­gadásával kezdődött Kecskemét Me­gyei Város Tanácsának tegnapi ülése. Ezt követően egy tartózkodással — ugyancsak „simán” elfogadta a testület a város gyermek- és ifjúságvédelmi hely­zetét ismertető előterjesztést is. A langyos légkörnek ezzel vége is szakadt. Következő napirendi pont­ként dr. Adorján Mihály tanácselnök, a végrehajtó bizottság nevében, javasla­tot tett a Kecskemét Városért Emlék­érem adományozására. Közölte, hogy a tanácstagok, a szakigazgatási szervek előzetes ajánlására tíz személy és egy kollektíva került fel az emlékérem vá­rományosainak listájára. Viszont a szabály szerint évenként csak öten kap­hatják meg az elismerést, ezért kérte a tanácstestületet, titkos szavazással döntsenek a kitüntetés ügyében. Ennek eredményeként hárman kapták meg a szükséges szavazatmennyiséget: Farkas Gábor Ybl-díjas építész, a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat igazgatója, Fodor István cukrászmester, magánkis­iparos és Mester Barnabás középiskolai tanár, a kecskeméti Katona József Gimnázium igazgatója. A testület ezután jóváhagyólag tudo­másul vette egészségügyi és szociális bizottságának 1985—1989 között vég­zett munkájáról szóló előterjesztését. Élénk vitát váltott ki a testnevelés és sport fejlesztésének középtávú koncep­ciójára tett írásos javaslat, melyhez He­gedűs Deme Pál osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Röpködtek a kér­dések, javaslatok, vélemények. Miért nem támogatják jobban a tömegspor­tot a versenysportnál? A város érezze magáénak a sportklubokat, támogassa azokat, de vonja is felelősségre a sport­vezetőket, ha nem tesznek eleget az el­várásoknak, és így tovább. E napirendi pont vitájában összesen tizenöten vet­tek részt, majd két ellenszavazattal és négy tartózkodással a tanácsülés elfo­gadta az előterjesztést. Ennek lényege egyébként az, hogy a városi tanács 1990-től éves pénzügyi terve működte­tésre fordítható részének 4 százaléká­val támogatja a testnevelést és a spor­tot. A testületi döntések előzetes véle­ményezésére testnevelési és sportbizott­ságot, a munka koordinálására, szerve­zésére pedig városi sportigazgatóságot hoznak létre. Október elsejétől új vezető irányítja a megyei város tanácsának igazgatási osztályát, Dókáné dr. Reményi Júlia személyében. A tanács tegnap nevezte ki az osztályvezetőt, aki letette a hiva­tali esküt. A testület ezt követően 5 millió 250 ezer forintot szavazott meg — saját tartaléka terhére — a megye- székhely oktatásügyi dolgozóinak to­vábbi bérfejlesztésére. Eleget tett a ta­nács a kecskeméti római katolikus plé­bánia kérésének is, és átadta az egyház- közösségnek a kadafalvi templom mel­letti ingatlant, lelki gondozás céljára. Nagy vitát váltott ki az az előterjesz­tés is, mely szerint az MSZDP Kecske­méti Városi Szervezete 150 ezer forint egyszeri támogatást kért a tanácstól. Többen azzal érveltek, hogy a párttör­vény megalkotásáig a kormány 50 mil­lió forintot különített cl az új pártok tá­mogatására, kérjenek tehát abból a pénzből, s egyébként is a tanács ne avat­kozzon bele ilyen formában sem a poli­tikába. Végül azoknak az érvelése kere­kedet! felül, akik hangoztatták: ha a tár­sadalom elfogadta a pluralizmust, ak­kor természetes, hogy az ilyen csekély igénynek eleget kell tenni. Végül hat el­lenszavazattal, tíz tartózkodással a ta­nács megszavazta az összeget a szociál­demokrata párt városi szervezetének. A tanácsülés interpellációkkal feje­ződött be. Rapi Miklós A KECSKEMÉTI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Lemondott a testület első titkára és titkára Tegnap délután Kecskeméten, a me­gyeháza nagytermében tartotta ülését az MSZMP Kecskeméti Városi Bizott­sága. Alter Róbert társadalmi titkár kö­szöntője után három munkabizottság amelyek az MSZMP programnyi­latkozatának tervezetét vitatták meg megbízottai ismertették az általuk tárgyalt, s a programnyilatkozati pon­tokról kialakított álláspontjukat. Mindhárom referátum jelentős kifo­gást emelt a tervezet egyes pontjai el­len, illetve azok helyett mást javasolt. Az ezzel kapcsolatos vitában hárman szólaltak fel, s úgy döntöttek, hogy a munkabizottságok javaslatait eljuttat­ják a kongresszusi küldötteknek. Alter Róbert ezután bejelentette, hogy dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára és Kelle György, a városi pártbizottság titkára kéri a pártbizottságot, hogy mentse fel funkciójából. Dr. Bodóczky László fel­szólalásában elmondta, hogy már ko­rábban megválasztásakor, s a városi párlértekezleten is jelezte: egy cik­lusra vállalta ezt a megbízatást. Arra kérte a pártbizottságot, tegyenek eleget kérésének. Kelle György felszólalásá­ban hasonló módon nyilatkozott. A felmentés körül szenvedélyes vita alakult ki, majd aVárosi pü'ÄZöfMg dr. Bodóczky Lászlót első titkári funk­ciójából, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából egy tartózkodás­sal és három ellenszavazattal felmen­tette. Kelle Györgyöt titkári funkciójá­ból két tartózkodással, három ellensza­vazattal felmentette. A pártbizottság egy tartózkodással, öt ellenszavazattal úgy határozott, hogy Alter Róbert tár­sadalmi titkári funkciójának fenntartá­sával, az ügyvezetői feladatok ellátásá­val megbízza Süveges Zoltánt, a pártbi­zottság munkatársát. Dr. Bodóczky László volt munkahe­lyére a megyei bíróságra megy vissza dolgozni, tapácsvezető bírónak. .. JCelle György képzettségének, „megfolelően, malematika'sZakqs lanári-rba Tüsaép Vállalatnál árosztályvezetői beosztás­ban fog dolgozni. G. G. „Ember, küzdj.. Vitathatatlannak mondott tanokat kérdőjelez meg az idő, biztosnak hitt elveket ingatnak meg a társadalmi változások, intézmények ítéltetnek túlhaladottak, pozíciók feleslegesnek, jövőképünk homályosnak. A közéletünket összekuszáló és re­mélhetően megújító változások tenge­rében gondjai, bajai ellenére is szilárd pontnak látszik a színház. Létét, hasznát, az általa teremthető lehetőségeket nem vitatják sem a vilá­gunkat legszívesebben visszaforgatok, sem a mindent újítók. A görög földről eredeztethető művészet túlélt háború­kat, természeti csapásokat, éhínsége­ket. Furcsamód: jövőjét leginkább a technikai vívmányok látszottak veszé­lyeztetni. Még híveit is aggasztotta a film, majd a televízió rohamos elterje­dése. Kiderült, hogy akkor is kíváncsiak sokan az előttük, a jelenlétükben for­málódó előadásra, ha az adott művet, világhírű színészekkel, ideális körül­mények között bemutatott művet, képernyőn is láthatták, hallhatták. A jelenidejűség pótolhatatlan varázsa élteti a színházat. A lassan-lasan sokak számára sú­lyos megélhetési gondokkal terhes, örök emberi értékeket is fitymáló nap­jainkban csak akkor őrizheti meg mél­tóságát, igazát, csak akkor igazolhat­ja létjogosultságát e megjelenítő mű­vészet, ha hű marad eszméihez, ha el­lenáll a szórakoztató ipar olcsó csábí­tásainak. Eszünk ágában sincs lekicsinyellni a kellemes kikapcsolódás közérzetjavító hatását, az úgynevezett tömegigény realitásaival is tisztában vagyunk, de az 1989/90-es évad kezdetekor arra biztatjuk a kecskeméti társulatot, hogy tegye minden tekintetben magq^ ra a mércét. Pillanatnyi sikerekért, önigazoló látogatottsági adatok ked­véért ne kerülje meg a már Kelemen László által meghirdetett feladatát: „A teátrum legyen a nemzetnek tanító oskolája." Szomorúak lennénk, ha a nemzeti megújulásból Katona József városá­ban kimaradna a színház, ha nem szá­molnának a változtatható és változó igényekkel. A 27 év után ismét színre kerülő Ember tragédiája remélni engedi: a kecskeméti színház kielemezte az el­múlt évadok tanulságait, és az eddigi­nél határozottabban próbálja kialakí­tani sajátos arculatát. Nyilvánvaló: sokat kell dolgozni an­nak érdekében, hogy a gyönyörű szín­házunkban bemutatott előadások kö­zül legalább kettő-három érje el a leg­jobb magyar produkciók színvonalát, bontakozzanak ki a kecskeméti mű­hely körvonalai. Tűnjék közhelynek, Madách szava­ival buzdítjuk a művészeket, magun­kat, a mindig a színház pártján szóló­kat: „Ember, küzdj és bízva bízzál!" Heltai Nándor MAGYAR NÉNI A TELEFONNÁL Tessék már mondani: mi lesz velünk ? Magyar néni, nyugdíjas ismerősöm, telefonált, hogy sze­retne nekem elszámolni. Kiadásairól lenne pár szava. Hallgatom. Akiknek még annyi sincs, talán irigyelnek érte, hogy hatezer forint a nyugdíjam. Milyen könnyű a helyzetem gondolhatják .egyedül vagyok, és nincs semmire gondom. — Erről önnek biztosan más a véleménye. Számoljunk! Kifizetem a lakás 900 forint OTP-részle- tét, az augusztus óta 660 forintra emelt közös költséget, a fűtés, a világítás, az újságok és a tévé díját, félrelcszem a gyógyszerrevalót és csak nézem: mi maradt a hatezerből! Jó, ha két-két és fél ezer forint jut az élelemre és a legszüksége­sebb háztartási szerekre. Mindez egy pénztárcából. így senki sem mondhatja ko­molyan, hogy az egyedüllét előny.- Én érzem igazán a hátrányát. Társasházban lakom, s nem tapasztalom, hogy volna gazdája az épületnek. Mihelyt megkezdődik a fűtés s később is —, a radiátor nálam épp hogy csak langyos. Nincs közös képviselőnk. Aki volt, le­mondott. Nem bírta idegekkel a torzsalkodást a mai, kiis­merhetetlen intézményrendszerben, hogy ki jogosult és köte­les intézkedni, amikor a házban üzemzavar van. A WC- kagylóból időnként visszafolyik a szennylé, mivel valahol eldugult a vezeték, vagy nem tisztítják kívül rendszeresen a csatornát! Ä minap meggyújlották az ajtók előtt a lábtörlő­ket. A tűzoltó csapokhoz az fér hozzá, aki akar. A ház ajtaja éjjel-nappal tárva-nyitva: nem lehet bezárni. Az egyik lakó­társ levélszekrényét nemrég valaki felfeszítette. A személy­felvonó-szekrényben, ha nincs 500 karcolás, egy sincs. Tes­sék már mondani: mi lesz így velünk? — Rendőr? — Azt én mostanában nem látok erre. Jogosult bárki úgy piszkolni a házat, ahogyan neki tetszik? Én védjem meg, a magam 64 évével, akinek a betegségénél fogva jártányi ereje alig van? Valamikor elég volt — emlékszem , ha egy bálban a csendőr csak otthagyta a kalapját a fogason és elment. Verekedés nélkül ért véget a táncmulatság. Nem kívánom, hogy visszajöjjön ez az idő, de azért szeretnénk mi is nyugodtan, védetten élni. Ha már a növekvő kiadásokkal szemben egyelőre (s nem tudni még, meddig) védtelenek . . . — Annyi árdrágítót, mint mostanában, még nem hordott a hátán Magyarország! Aratnak a gazdagok a megrontott gazdasági helyzetben. Egy ütölt-kopott, tatarozás alatt lévő Balaton-parti vendéglőben, azt hittem, elájulok az áraktól. Magyaros gulyásleves: 80, húsleves anyós módra: 70, újhelyi bélszínszelet: 330, bélszín vadász módra: 390 és Chateau­briand pincemester módra: 780 forint. Ne haragudjon érte a tisztelt tulajdonos, de ez rablás. Aki ma ilyen étlapot szerkeszt(het), nem gondolom, hogy annak egyszer is feltörték volna a levelesládáját. Hozzá bizo­nyára nem annyira könnyű bejutni, mint Magyar néniékhez, mivel feltételezem, hogy nem századmagával lakik, hanem csak egy házban. S ez mindjárt más. A mai körülményeknél fogva joggal érezheti úgy, hogy az ő számára eljött a kapita­lizmus. Magyar néniék közben, kisablakaikon keresztül, aggódva figyelnek kifelé! (Kohl) TIZENKÉT KLUBSZERVEZET RÉSZVÉTELÉVEL Horn Gyula felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésszakán (Folytatás az I. oldalról) sítása a menekültekkel kapcsolatos sú­lyos problémák megoldása érdekében — folytatta. — Ezért csatlakoztunk az idén a menekültek státusával kapcsola­tos ENSZ-egyezményhez, s a nálunk menedéket keresők helyzetét az egyez­mény rendelkezéseit alkalmazva kíván­juk rendezni. Olyan nemzetközi együtt­működést szorgalmazunk, amely nem csupán a szülőföldjüktől elszakadt em­berek gondjait enyhíti, hanem arra irá­nyul, hogy elősegítse az újkeletű mene­kültáradatot kiváltó okok megszünte­tését is. A leszerelés kérdéseivel foglalkozva emlékeztetett rá, hogy Magyarország már számos kezdeményezéssel, egyol­dalú lépéssel igyekezett elősegíteni a vegyi fegyverek eltiltásáról folyó tár­gyalások sikerét, majd bejelentette: „Magyarország már a vegyi fegyver­tilalmi egyezmény megkötése és hatály­ba lépése előtt kész a kidolgozás alatt lévő egyezményt annak minden vonat­kozásában teljesíteni. Ez egyebek kö­zött annak megerősítését jelenti, hogy hazánk területén nincsenek vegyi fegy­verek, sem ilyenek előállítására alkal­mas ipari létesítmények. A tényeket és adatokat, a kölcsönösség elve alapján, már az egyezmény megkötése előtt is készek vagyunk ellenőrzésre bocsátani, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Erre a célra alkalmasnak tartjuk az ENSZ ■ lehetőségeit. A Szovjetunió kormányá­val egyetértésben arról is tájékoztatha­tom a közgyűlést, hogy az ellenőrzésre vonatkozó lehetőség a szovjet hadsereg magyarországi objektumaira is vonat­kozik”. Horn Gyula kifejezte reményét, hogy a bécsi hagyományos haderő­csökkentési tárgyalásokon már 1990- ben sikerül megállapodásra jutni. „E cél eléréséhez Magyarország igyekszik a maga eszközeivel hozzájárulni: egye­bek között olyan egyoldalú intézkedé­sekkel, mint a katonai költségvetésnek, a hadsereg személyi állományának és technikai eszközeinek csökkentése. A tárgyalásokon a nagyobb katonai nyitottság szellemében adatokat hoz­tunk nyilvánosságra fegyveres erőink szerkezetéről és elhelyezéséről. E keret­be illeszkedik az a regionális biztonság- politikai kezdeményezés is, amely Ma­gyarország, Jugoszlávia és Ausztria közös határa mentén a támadó fegyve­rektől részlegesen mentes, a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a környezet megóvását, s az átfogó em­beri együttműködés elmélyítését célzó, 100 kilométer szélességű, összefüggő bizalomerősítési és együttműködési övezet létrehozására irányul.” A közel-keleti válsággal kapcsolat­ban Horn Gyula utalt arra, hogy a nyi­tott, elfogulatlan megközelítés könnyíti a rendezés lehetőségeit — ezt szolgálják a minden érintett féllel kialakított kap­csolataink. Gazdasági kérdésekről szól­va kiemelte, hogy „a világgazdaság ne­gatív irányzatai egyes országokat és or­szágcsoportokat nem a felmerült prob­lémák kölcsönös érdekeken alapuló megoldása irányába mozdítják, hanem a nemzeti érdekek protekcionista, disz­kriminatív védelmére. Támogatások munkahelyteremtő beruházásokhoz (Folytatás az I. oldalról) A megye illetékesei ismét szóvá tet­ték, hogy az itteni vállalatok, területek iparfejlesztésükhöz, a szerkezetátalakí­táshoz nehezebben jutnak pénzhez, mert a megyét a folyamatos és indo­kolt kérések ellenére nem sorolták a hátrányos helyzetű területek közé. A válaszokból kitűnt, hogy ezen módo­sítani nem lehet, most viszont a harma­dik világbanki hitel, amely a szerkezet­átalakítást szolgálja, rendelkezésére áll minden vállalatnak, gazdálkodóegy­ségnek, amely a pályázati feltételeknek eleget tud tenni. Kitűnt, hogy ez sem olcsó pénz, 18-19 százalékos kamatra adják, a feltételek is szigorúak és még jelentős saját tőkével is rendelkezniük kell a beruházóknak. Az Ipari Minisztérium támogatja egy innovációs park létrehozását Kecs­keméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára alapozva, és ígéret hangzott el arra vonatkozóan is, hogy megvizsgálják: milyen lehetőség kínál­kozik a mintegy 60 ezer, megyében lévő tanya villamosítására. A megbeszélés után a résztvevőknek üzemlátogatáson mutatta be a gyárat Geda Béla, a Kismotor- és Gépgyár vezérigazgatója, valamint Váradi Lajos bajai gyárigazgató. Cs. I. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Belga—magyar találkozóra és tudomá­nyos konferenciára került sor a Brüsszel kö­zelében levő Ottignies-Louvain-la-neuve vá­ros kulturális központjában Valmy Feaux- nak, a belgiumi francia közösség elnökének és dr. Németh Józsefnek, hazánk brüsszeli nagykövetének védnöksége alatt. A kollok­viumon előadások hangzottak el az Európai Gazdasági Közösség és a kelet-európai vál­tozások témakörében. • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a 39. játékhéten a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 10, 16, 22, 25, 61 Tárgynyeremény-sorsoláson a 38. játékhét szelvényei vesznek részt. A jövő évi árakról tárgyalt a TOT Ülést tartott csütörtökön a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület az élelmiszer-termelés jövő évi ár- és pénzügyi szabályozásáról tárgyalt. Lehoezki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese elmondta: az agrártermelés jövedel­mezőségi helyzete rendkívül rossz, és ez kormányazti intézkedéseket követel. Ez a kívánt mértékben eddig nem történt meg. A központi intézkedések elmaradása is oka annak, hogy az érdekeltség tovább romlott, az ágazatok egy részében csökkent a termelés. Ugyanakkor a jövő évi pénzügyi szabályozás is több bizonytalanságot tartal­maz. Az újabb szabályozás az üzemeket nem hozza a jelenleginél kedvezőbb pozícióba. A TOT-ban úgy vélik, hogy a kedvezőtlennek ítélt változtatások mögött továbbra is az ágazat helyzetének torz megítélése húzódik meg. A termelést egyre több külső szabályozó hátrányosan érinti. Amennyiben a kormányzat javítani szándékozik a termelők helyzetét, akkor a különféle jövede­lemnövelő intézkedéseket meg kell hoznia. Szabaddá kell tennie a mezőgazdasági termelői árak többségét. Ennek hatására legalább 10 milliárd forint többletjöve­delmet érnének el a gazdaságok. További kedvező intézkedés volna, ha a támoga­tások megvonását a tervezettnél lassabban érvényesítené a kormányzat. A Magyar Autóklub tájértekezlete Kecskeméten A Magyar Autóklub társadalmi ve­zetősége Kecskeméten rendezte meg azt a kétnapos tájegységi értekezletet, amelyen Bács-Kiskun, Csongrád, Bé­kés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Heves, Szolnok megyei, továbbá Salgótarján, Balassagyarmat, Ózd városi klubszer­vezeteinek elnökei, ügyvezető elnökei és titkárai vesznek részt. Csütörtökön délelőtt az SZMT székházában Walter Mcdárd, a Magyar Autóklub ügyveze­tő elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Adorján Mihály, a Magyar Autóklub Bács-Kiskun megyei elnöke üdvözölte a résztvevőket. Elsőként Mészáros Imre, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese számolt be a klub ez évi gazdálkodásáról és az elmúlt időszak fejlesztési munkájáról. Ezt követően Mészáros Ferenc szerve­zési osztályvezető adott tájékoztatást a jövő évi küldöttközgyűlésre való felké­szülésről. A harmadik előadást dr. Ká­nya András jogi osztályvezető tartotta az autóklub szervezeteinek korszerűsí­tésével kapcsolatos értékelésről. Tegnap délqtán megkezdődött a be­számolók feletti vita, illetve egyéb kér­déseket beszéltek meg. Az értekezlet munkájában részt vett Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára is. G. G. Több mint 8 milliárd forinttal tartoznak a társadalombiztosításnak A gazdaságtalan, fizetési nehézségekkel küzdő szervezetek egyik legnagyobb kényszerű hitelezője a társadalombiztosí­tás. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ada­tai szerint a vállalatok, szövetkezetek, különféle magán- és kisszervezetek társadalombiztosításijárulék-fizetési elmara­dása a késedelmi kamatokkal együtt augusztus végén 8,1 milliárd forint volt. Az adósok között éppúgy számon tarta­nak neves nagyvállalatokat, mint kisiparosokat. Tartozásaik összege néhány ezer forinttól a több mint 10 millió forintig terjed. A legnagyobb adósok a vállalatok, őket terheli a tartozásoknak több mint a fele. Késedelmes befizetések korábban is előfordultak. Az el­adósodás mértéke tavaly vált jelentőssé, amikor a tartozások összege megduplázódott. A pénzszűkével küszködő gazda­ságban a különféle szervezetek ily módon a társadalombizto­sítástól jutnak hitelhez. A pénzükért sorban álló vállalatok szaporodásával, a hitelpolitika további szigorításával ez a jelenség az idén tovább erősödött: a múlt év vége óta 1,4 milliárd forinttal nőtt a társadalombiztosítás kintlevősége. Bármilyen nagyok is a tartozások, ez nem veszélyezteti a társadalombiztosítási ellátást, hiszen az összeg a társadalom- biztosítás ez évi kiadásainak 3 százaléka, s 11 napig fedezné a különféle ellátások folyósítását. Ilyen jelentős hitelezői szerepre a főigazgatóság azonban nem vállalkozhat. A meg­oldást nem abban látják, hogy kezdeményezzék legnagyobb adósaik felszámolását, mert akkor korántsem biztos, hogy viszontlátnák pénzüket. A pénzügyi élet szabályai ezenkívül más, kevésbé drasztikus, de azért komoly következmények­kel járó megoldást is lehetővé tesznek. Első lépésként nemré­giben még csak a fizetésre felszólító leveleket küldték ki a legnagyobb adósaiknak. Egyedül a fővárosban 21 nagyvál­lalat kapott ilyen felszólítást, összesen 470 millió forint tarto­zásuk kiegyenlítésére. A felszólítottak jó része ígéretet tett tartozásainak rende­zésére, a legnehezebb helyzetben lévő szervezetek közül pe­dig többen fizetési haladékot kértek. A legindokoltabb ese­tekben, amikor valóban reményt látnak a vállalkozás pénz­ügyi helyzetének javulására, ezt a haladékot eddig megad­ták. így például az év végéig adtak lehetőséget annak a három megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár 218 mezőgazdasági szövetkezeti nagy­üzemének tartozásaik kiegyenlítésére, amelyeket tavaly ko­moly belvízkárok sújtottak. Az adósságállomány további növekedésének megállítása érdekében pedig a késedelmi ka­mat emelését fontolgatják, amely éves szinten így is már valamivel több, mint amit a bankok kérnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom