Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

AZ MSZMP NAPILAPJA xliv. évf. 227. szám Ára: 4,30 Ft 1989. szeptember 26., kedd „A BOLTOKBAN MINDIG CSAK ÁRAZNAK.. A szakszervezetektől határozott érdekvédelmet várnak! Nyugdíjas fórum az őszinteség jegyében • Vásárlási akció előzte meg a kecskeméti nyugdíjasfórumot. Lisztet, rizst, margarint, ruházati termékeket lehetett olcsób­ban megvenni az SZMT-székházban. A hasonló kedvezmé­nyes vásárok gyarapítására ígéret hangzott cl a tanácskozá­son. (Walter Péter felvétele) Fórumot tar­tottak hétfőn dél­után Kecskemé­ten, a Szakszerve­zetek Megyei Ta­nácsának székhá­zában. A nyugdí­jasok népes kö­zönségét Németh Ferenc, az SZMT titkára köszön­tötte, majd Szalay Ferenc, a SZOT titkára kapott le­hetőséget, hogy rövid programbe­szédben kifejtse, mit tesznek a szakszervezetek az ország lakossá­gának már majd­nem negyedrészét kitevő nyugdíja­sok életkörülrpé- nyeinek további romlását megaka­dályozandó. Mint mondta: a SZOT szociálpoltikai el­képzeléseit már társadalmi vitára bocsátották, je­lenleg ennek ta­pasztalatait ösz- szegezik. Törek­véseik sarkalatos pontja az ala­csony nyugdíjak (az 1975 előtt megállapí­tottak) emelése a társadalmi minimum szintjéig, valamint a nyugdíjak vásárló­erejének megőrzése. Ellenzik a nyugdíj- korhatár emelését és küzdenek azért, hogy a gyermeknevelés, az idős hozzátar­tozó otthoni ápolása társadalmilag hasz­nos tevékenységgé minősíttessék. Veszélyes tendenciát sejtet az a tény, hogy a nyugdíjak értéke csökken, az el­szegényedés nő: a szakszervezetek ép­pen ezért akár a szociáldemagógia vád­ját is felvállalva, határozott fellépésre készülnek. Van és lesz is miért! A hozzászólások­ból, a fórum hangulatából ez sugárzott. Nádas János például így fogalmazott: Nem tud egy boltba úgy bemenni, hogy ott két-három kereskedő éppen ne az új árakat ragasztgatná. S ha valaki még nyugdíjasán is képes dolgozni, munkát is talál, miért kell adóval a kedvét szegni? Biztatta a SZOT-ot, hogy ne engedjen, mert gondok mindig is lesznek, de enni azért — még nyugdíjasoknak is — kell!... (Folytatás a 2. oldalon ) Ki tűzi zászlajára a nemzetiségiek ügyét? Ülésezett a német szövetség megyei küldöttcsoportja A Hazafias Népfront bajai székháza adott otthont a Magyarországi Néme­tek Szövetsége megyei küldöttcsoport­ja tegnapi ülésének. A meglehetősen zsúfolt programú munkaértekezleten nem kevesebb, mint négy beszámolót hallgattak meg, a német ajkú lakosság képviselői. Először dr. Bognár Lajosné megyei népfronttitkár adott tájékoztatást a Hazafias Népfront október 13—15-ére tervezett kongresszusának előkészítésé­ről. Hangsúlyozta, hogy abban a vitá­ban, vajon mozgalom vagy párt legyen- e jövőben a népfront, az előbbi szerve­zeti forma mellett vannak, mert az a vé­leményük, hogy a lakosság négyötöde nem kíván pártba tömörülni. Hambuch Géza, az MNSZ főtitkára rövid helyzetjelentésében kifejtette, hogy jó együttműködés jellemzi a szö­vetség és a népfront kapcsolatát. Na­gyon sok nehézséggel küzdenek az anyanyelvi oktatásban a tanárhiány miatt. Enyhíti, de nem oldja meg a gon­dot a húsz, most érkezett NSZK-beli nyelvoktató. Örömmel jelezte, hogy a Baján épülő német művelődési köz­pont anyagi támogatása megoldott az­zal a feltétellel, hogy nemzetiségi intéz­ményként kell funkcionálnia. Ezt követően Hajdú István megyei nemzetiségi titkár beszélt a helyi nem­zetiségi képviseletek létrehozásának szükségességéről és adatokra támasz­kodva mutatta be a két tannyelvű isko­lai képzés jelen állapotát. Kishelyi Si­mon, a küldöttcsoport elnöke egyebek között bírálta a szervezőmunka csekély hatásfokát, és mondanivalóját példák­kal is illusztrálta. Azokat a részvétlen­ségekbe fulladt rendezvényeket említet­te, melyekről a közönség a gyenge vagy rossz propaganda miatt alig értesült. Végezetül dr. Zorn Antal, a német szövetség alelnöke kért szót. — Meg­köszönjük a népfrontnak és a megyei tanácsnak, amit a nemzetiségek érde­kében tett — mondta. A jövőben is szeretnénk együttműködni, hiszen a népfront új konstrukciójában lenne he­lye a nemzetiségieknek. A kérdés csu­pán az, hogy a HNF, vagy más párt tűzi zászlajára a nemzetiségiek, a ki­sebbségek ügyét. Félmillió ember sza­vazatáról van szó, nem mindegy tehát, hogy kik kapják meg a választásokon ezeket a voksokat. Számos küldött je­lezte hozzászólási szándékát, így a ta­nácskozás a lapzártakor még tartott. G. Z. Közlemény az MSZMP KB üléséről Az MSZMP Központi Bizottsága hétfőn délután közleményt adott ki a KB üléséről: „A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1989. szeptember 25-én, Nyers Rezső el­nökletével ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok el­ső titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a kongresszusiküldött- csoportok vezetői, a SZOT elnöke és főtitkára, a párt nyíregyházi és szegedi városi bizottságának első tit­kárai, valamint a pártsajtó vezetői. 1. A Központi Bizottság élénk, be­ható vita keretében állást foglalt a kongresszusi felkészülés politikai és szervezeti kérdéseiben. — Grósz Károly főtitkár előter­jesztésében megvitatta a testület kongresszusi beszámolóját, és kife­jezte egyetértését annak politikai vo­nalával, lényegi megállapításaival. Pozsgay Imrének, a pártelnökség tagjának előteijesztésében megtár­gyalta a párt programnyilatkozatá­nak tervezetét, és úgy döntött, hogy azt a kongresszusnak megvitatásra és elfogadásra ajánlja. — Kovács Jenő KB-titkár tájé­koztatója alapján áttekintette a kongresszus szervezeti, technikai előkészületeit. 2. A testület meghallgatta Pozs­gay Imre tájékoztatóját a háromol­dalú politikai egyeztető tárgyalá­sokról, és jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP tárgyalóküldött­ségének munkáját. Az elért megálla­podás jelentős lépés az ország jövőjét szolgáló békés átmenethez. Az MSZMP a maga részéről mindent megtesz a megállapodás valóra vál­tásáért. 3. A Központi Bizottság Barabás János KB-titkár előterjesztésében a nemzeti megbékélésről állásfoglalás­tervezetet alakított ki, amelyet — más dokumentumokkal együtt - megvitatásra ajánl a kongresszus­nak.” Az MTI munkatársa részletesebb tájékoztatást kért az ülésen elhang­zottakról, ám a Központi Bizottság illetékesei ettől elzárkóztak. (MTI) Ki lehet-e lépni az ördögi körből? Beszélgetés az oktatás esélyeiről 4. oldal — Az utóbbi időben — egyesek vád­ként, mások érdemként — egyre több­ször hangoztatják, hogy a kormány eltá­volodott saját pártjától, az MSZMP- től. Igaznak tartja-e ezt a megállapítást? — A kérdést így is fel lehet tenni, de ez hibás válaszra csábít. Mindenki egyetért abban, hogy a pártállam intéz­ményét le kell bontani. Nem a párttól távolodott el a kormány, hanem a párt vezető testületéi által hozott döntések végrehajtója helyett vált önálló kor­mányzati politikai erővé. A lényeget abban látom, hogy a kormány és a parlament együttműködésében helyre­állt a parlamentáris demokrácia. Nem vártuk meg ezzel a koalíciós időket. Ez azt jelenti, hogy a kormány csak a par­lamentnek felelős döntéseiért. Miután azonban a parlament többségében MSZMP-tagokból áll, ezért a kormány ezzel közeledett saját pártjához, hiszen konstruktív együttműködést tudott ki­alakítani annak parlamenti képvisele­tével. Ezenkívül ezernyi jelzés bizonyít­ja számunkra azt is, hogy a párt re­formerői is támogatják a kormány stratégiai irányvonalát és a kormány akcióit. Ezeken a területeken tehát kö­zeledés, sőt szoros együttműködés ta­pasztalható. Arról viszont nem tehet a kormány, hogy az MSZMP vezetése nem épített ki megfelelő kapcsolatot saját parlamenti képviseletével. Ugyanis parlamentáris demokráciában ez lenne a kormány befolyásolásának, ellenőrzésének módja. így fordulhat­tak elő olyan esetek, amikor az MSZMP csak esetlegesen támogatta a kormányt, sőt helyi szinteken szembe­fordulás is történt. Ezt a helyzetet tart­hatatlannak tekintem, és mindent meg­teszek azért, hogy a közelgő kongresz- szus után olyan megújult párt szerve­ződjön, amelyik tisztában van azzal, hogy a választásokon a sorsa mint kormányzó pártnak a kormányzat teljesítményén dől el. — Álláspontja, mint a kormány elnö­kéé, világos. De Ön egyúttal a párt el­nökségének is tagja. Nem érez ezért a helyzetért felelősséget? — De igen. Nyáron azért is vállal­tam a pártelnökségi tagságot, mert azt hittem, hogy a pártállam lebontására így nagyobb hatást tudok gyakorolni. Ebben tévedtem. Nem tudtam megaka­dályozni, hogy a párt különböző fóru­mai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határozatot hozzanak. így volt ez például a pártszervezetek mun­kahelyi működésével kapcsolatban. Persze, más problémák is adódtak. Legutóbb például meglepetéssel olvas­tam a Népszavában: „Az MSZMP El­nöksége biztosította a SZOT vezetőit, hogy a maga eszközeivel támogatja a szakszervezetek által igényelt, a moz­galom jövője szempontjából nélkülöz­hetetlen kormányzati intézkedések meghozatalát”. , — Miért lepődött meg? Nem vett részt a tanácskozáson? — A tanácskozás harmadik forduló­jában, amikor a megállapodás megszü­letett, nem vettem részt. Az első két forduló során pedig a megállapodással ellentétes volt az álláspontom. — Miért? A pártelnökség csak egy­hangú döntést hozhat? — Igen, pontosan ez a helyzet. A pártelnökség megalakulását követő első ülésen abban állapodtunk meg, hogy döntéseink csak teljes egyetértés esetén érvényesek. — Ezek szerint még sincs teljes egyet­értés a pártelnökség tagjai között? — Nincs. Voltak és vannak vitáink lényeges és kevésbé lényeges kérdések­ben. — Mondana rá példát? — Kettőt már mondtam. — Ezek szerint többet is tudna? Még­is úgy érzi, hogy mint kormányfőnek ott a helye a testületben? — Őszintén: rég nem érzem így, de amikor létrehozták, még hittem benne. (Folytatás a 2. oldalon) A SZERETETSZOLGÁLAT MEGFIZETHETETLEN Találó mottót választott meghívójá­nak fejlécére a Bács-Kiskun Megyei Tanács szociális és egészségügyi osztá­lya: „Nem tudod, milyen nehéz az a teher, amelyet nem te cipelsz.” A meg­hívó ugyanis a szociális gondoskodás intézményei és a2 egyházak közötti ta­lálkozóra szólt, melyet a szociális mun­kások megyei továbbképzésének kere­tében a napokban Kiskunhalason, a Semmelweis kórházban tartottak. A meghívottak között volt tulajdon­képpen a megyében létező valamennyi egyház vezetője. Témaként az útkere­sést, a kapcsolatkeresés szándékát je­lölték meg, s úgy tűnt, az egyházi veze­tők fogékonyak voltak a hívó szóra. A házigazda, dr. Kövecs Gyula igaz­gató főorvos szíves szóval, s némi szé­gyenkezéssel köszöntötte az egybegyűl­teket, mondván, joggal utasíthatná vissza az egyház a segélykérést, hiszen az elmúlt negyven év társadalma nem kényeztette el a vallás intézményeit, azok képviselőit. S hogy most mégis feléjük fordul nagy bajában, azt Trun- gel Ilona megyei vezető gondozónő vi­taindítójában súlyos mondatokkal, ri­deg, számszerű adatokkal kellőképpen indokolta. —A magyar társadalom humán szfé­rája egyike a leginkább lepusztultaknak Európában — mondta. Hazánkban 1981 óta fogy a népesség, a társadalom elöregszik. Az öngyilkosok száma évi ötezer körüli, a sikertelen kísérleteké háromszor ennyi. Ötszázezerre becsült az alkoholbetegek száma, a drogfo­gyasztóké több tízezerre. A felnőtt la­kosság csaknem egynegyede mentális, idegrendszeri bajokkal küszködik. Konkrét, az életből vett példákkal igazolta, hogy az idősek gondozását végzők hányszor kerülnek szembe ön­nön korlátáikkal, fásulnak bele mun­kájukba, élik meg kudarcaikat a lelki egészségvédelem területén. — Tudjuk, hogy az egyházaknak év­százados hagyományai vannak az öreggondozásban, a szegénygondozás­ban, a nagycsaládokkal és a fiatalokkal való foglalkozásban - fordult az elő­adó az egyházi vezetők felé. — Mi első­sorban az öreggondozás területén vég­zett munkájuk tapasztalataiból szeret­nénk gazdagodni, segítséget, biztatást kérni és az együttműködés feltételeit, az információcsere fórumait keresni. A magyar humánreform csak mikro- szintü, vagyis helyi, településekről kiin­duló akciók sorozatában képzelhető el, a nemzeti önépítés jegyében. A hozzászólók sorát az egyházak képviselői vezették. Rámutattak az okokra, melyek a jelenlegi helyzethez vezettek. Elmondták: a mostani meghí­vás szokatlan számukra, hiszen a kór­házakban az elmúlt évtizedekben nem­(Folytatás az 2. oldalon) LEGYEN A SPORT A BÉKE, A BARÁTSÁG JELKÉPE! Megnyitották a VII. nemzetközi belügyi spartakiádot 1976 óta kétévenként rendezik meg a szocialista országok belügyi és állambiztonsági dolgozóinak sportversenyét. Magyarország, s Bács-Kiskun megye első alkalommal ad otthont ennek a seregszemlének, amelynek ünne­pélyes megnyitójára tegnap este került sor a kecskeméti városi sportcsarnok­ban, amelyen részt vett Juan Garda, a Nemzetközi Rendőr Sportszövetség elnöke is. A felsorakozott bolgár, csehszlovák, lengyel, szovjet, magyar sportolókat és a több száz fős közönséget dr. Ilcsik Sándor vezérőrnagy, belügyminiszter- helyettes köszöntötte. Egyebek között azt az óhaját fejezte ki, hogy a ma kezdődő és csütörtökön záruló spartakiádon a béke, a barátság magasztos jelképe legyen a sport, a nemes vetélkedés, amely elválaszthatatlan a belügyi munkától. Az üdvözlőszavak után felhúzták az árbocra a belügyi spartakiád zászla­ját, amely minden küzdőtéren ott lobog majd az elkövetkező napokban. Mától ugyanis a sportolókon a sor, hogy bebizonyítsák felkészültségüket. B,L TÖRVÉNY A KIVÁNDORLÁSRÓL, A BTK. MÓDOSÍTÁSA, INTERPELLÁCIÓK SOKASÁGA Ma összeül az Országgyűlés Kedden délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozó­kat — alkotmányos jogával élve — Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A most kezdődő ülésszak maratoninak ígérkezik: első fordulója várhatóan pén­tekig tart. Az ország sorsát alapjaiban érintő sarkala­tos törvénytervezeteket — a politikai egyeztető tár­gyalások első szakaszának lezárultával ....várhatóan o któber 17-étől 20-áig vitatja meg a testület. A képvi­selők kedden már a felújított ülésteremben vitatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizsgázik a szavazógép is. A szeptemberi ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzi meg: Kádár Jánosról, az MSZM P egykori elnöké­ről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mond meg­emlékező szavakat, majd Raffai Sarolta, József Attila- díjas íróról, az Országgyűlés volt alelnökéről emlékez­nek meg a képviselők. Ugyancsak a napirend előtt dönt a testület Vassné Nyéki Ilona önálló képviselői indítvá­nyának napirendre tűzéséről, a földtörvény módosítá­sa tárgyában; Király Zoltán indítványáról az MSZMP és a más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyon­ról, valamint a Roszik Gábor, dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő egyéni indítványáról: október 23. esetleges nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Az Országgyűlés első napirendi pontként a ki- és bevándorlásról, illetve a külföldi utazásról és az útle­vélről szóló törvényjavaslatról tárgyal, Horváth Ist­ván belügyminiszter előterjesztésében. E kérdésekről várhatóan különösebben éles vita nem bontakozik ki, mert az eddig napvilágot látott hírek jelzik: rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, arról az eddigi fórumokon szinte mindenütt felsőfokon szól­tak. Támogatói különösen azt méltatják, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhang­ban készült a tervezet, amely szinte valamennyi állam­polgárnak megadja az abszolút szabadságot az uta­zásra. Üdvözölték azt is, hogy a külföldön való tar­tózkodás idejét a tervezet gyakorlatilag nem korlátoz­za, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön tartózko­dás intézményét, a tiltott határátlépés pedig a jövőben csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt fegy­verrel követik el. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjeszté­sében várhatóan a 3-4. napirendi pontként tárgyalja a Ház a büntető törvénykönyv módosításáról, illetve a büntetőeljárási törvény módositásáról szóló tör­vényjavaslatot. A Btk. módosítása azt indítványozza, hogy a jövőben a fegyveres testületek tagjai kerülje­(Folytatás a 2. oldalon) A kormány és a parlament együttműködésében helyreállt a demokrácia Interjú Németh Miklós miniszterelnökkel Az MSZMP mint a jelenlegi kormányzó párt és a kormány ellentmondásos viszonyáról, a Németh-kormány működésének eddi­gi mérlegéről és jövőbeni stratégiai céljairól, valamint más, a közéle­ti, a mai viták homlokterében álló kérdésekről fejtette ki nézeteit Németh Miklós miniszterelnök a Magyar Távirati Iroda kérdéseire válaszolva.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom