Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

1989. szeptember 16. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT GERINCCSAVARGATÁSSAL KEZDŐDIK A NAPJA • „BETEGSÉGBEN NEM HALHATOK MEG, LEGFELJEBB A TERMÉSZETES SEJTELHALÁS VISZ EL” ... Küldetést vállalt az egészséges életmód népszerűsítésében Beszélgetős egy jógival, aki nem csak vizet prédikál... Nagy Ervint, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét egy sportorvos-tanácsko­záson ismertem meg, áz egészséges életmód propagátora- ként. Meggyőző szavai, egészséget sugárzó alakja méltán váltott ki elismerést. Pedig nehéz íróasztalt választott. Be­osztásánál fogva sok emberrel érintkezik, nagy a súrlódási felülete, Harminc éve vezető, öt igazgatót kiszolgált, szel­lemileg mégis frissnek, kiegyensúlyozottnak tűnt. — Mikor, hogyan lett az egészséges életmód követője? — kérdeztem. — Gyerekként a város szélén nőttem fel, később pedig a KTE-pálya közelében laktam, s így a labdarúgás és az ezzel járó sok futás szinte az életem részévé vált — mond­ta. — 15 éves koromban már jó középtávfutónak számí­tottam. Közben pedig megszereztem a Hatha jóga című könyvet, amelynek alapján elkezdtem a gyakorlatokat, így sikerült „összehoznom” egy hatliteres tüdőt — az átlagembernek 3-4 literes a tüdőkapacitása —, jó csonto­zatot és izmos testalkatot, s ezt a nyugdíjaskorhoz köze­ledve is sikerült megtartanom. — Miért éppen a jógában kereste és találta meg ezt a lehetőséget? — A harmonikusan fejlett ember, a test és a szellem kölcsönhatásának titka vonzott. S ezt nem kaptam meg egyik sportágtól sem. A „lelkizéssel” sem az atlétikában, sem a labdarúgásban nem foglalkoztak. A jóga viszont diszkrét volta miatt — a gyakorlatokat az ember általá­ban egyedül végzi — jó lehetőséget kínált a testépítésre, a szellemiség fejlesztésére. Az ideális testalkat iránti vágy ösztönzött arra, hogy behatóan tanulmányozzam a lehe­tőségeket. — Mikor, hogyan érzékelte az első eredményeket? — A futásról a jógázás után sem mondtam le, sőt, kiegészítésként — a levegő-visszatartás gyakorlásával ■— még úsztam is. Az úszás nagymértékben hozzásegített a tüdőkapacitás növeléséhez. Az 1500 métert képes vol­tam úgy lefutni, hogy csak az orromon keresztül levegőz- tem. A holtponton — úgy 1200-1300 méter körül — pedig a jóga révén elsajátított akaraterő segített át. — Milyen gyakorlatok alapján sikerült kifejlesztenie az erős akaraterőt? — A feszítő és lazító gyakorlatok összhangja a légzés­sel olyan hatalmas akaraterőt és önbizalmat, önértékelést tesz lehetővé, amely szinte nem ismer lehetetlent. Például a 30 másodpercig visszatartott lélegzet nem rendkívüli, de a 60, a 120 másodperces víz alatti mozdulatlanság — amit még mindig gyakoriok — már komoly teljesít­mény. A fokozatosságot azonban nagyon szigorúan be kell tartani. — Mennyi idő alatt lehet eredményt elérni? — A jógagyakorlatokkal nagyon óvatosan kell bánni. Az első két hétben csak ötperces gyakorlatokat szabad végezni, később egy perccel lehet növelni az edzésidőt, s így akár a 30 perces, munka jellegű tornázásig is el lehet jutni. A légzésvisszatartásnak pedig az a művelete, hogy a 10 másodperc alatt beszívott levegőt ugyanannyi idő alatt kell kijuttatni. De ennek lehetnek különböző variá­ciói is. A lényeg az, hogy az első hónapban körülbelül a félperces visszatartást kell elérni. Az alapozás után már különböző bravúrokra is képes az ember. — Milyen hasznát veszi ennek a köznapi életben? — Mivel irodában ücsörgő ember vagyok, nem isme­rem a fáradtságot, az álmosságot. Néhány — a környeze­temben észre sem vehető — légzésgyakorlattal, teljes tüdőürítéssel olyan frissességre teszek szert, mintha ak­kor ébredtem volna. A jóga tanításának másik előnye, hogy negyed- vagy félórás szüneteket is ki tudok használ­ni pihenésre. — Hogyan? — Edzések és tapasztalatok nélkül ezt nem lehet megcsinálni. Amikor ismét jógázni kezdtem, nagyon gyorsan ráálltam erre az irányított, szabályozott élet­módra. — Tehát volt az életében olyan időszak, amikor engedett a köznapi gyarlóságok csábításának?-t Részben igen. De a légzésgyakorlatokat akkor sem hagytam el, mert mindennapos szükségletemmé vált a tüdőürítéses légzés. Sajnos, az emberek nagy része csak a tüdejének a 10-15 százalékát használja, pedig el kellene érni, hogy legalább a kétharmadát aktivizálja. Ez ugyanis azért fontos, hogy teljesen kicseréljük a használt levegőt, aktivizáljuk a tüdőhólyagocskákat és hajszálereket, ame­lyek ellenkező esetben elsorvadnak. A tüdő ugyanis meg­telik szén-dioxiddal, salakanyagokkal, s ha ezek nem távoznak el a levegőcsere során, akkor olyanná válik a tüdőnk nem használt része, mint a halott szivacs. — Mi indokolta, hogy ismét visszatért a jógi életmód­hoz? — A feleségem kezdte el a gyakorlatokat, akinek csi- golyaporckopása és -merevedése volt. Ezért le is százalé- kolták, s napi négy órát dolgozik, orvosi ajánlatra. De olyan látványosan gyógyult, hogy félévi jógatréning után már a saját lába között átbújt, azt megelőzően pedig képtelen volt a cipőjét befűzni. Mindez körülbelül tíz évvel ezelőtt történt, s ma már ott tart, hogy ő oktatja a jógát. Én sem lóghattam ki a sorból, hiszen valamikor én kezdtem, s így ismét a folytatás mellett döntöttem. Már a gyerekekkel együtt jógázunk, s el sem tudnám képzelni, hogy jógatréning nélkül kezdjem a napot. — Hogyan kezdődik el egy napja? — Reggel 5 óra, fél 6-kor ébredek, s néhány nyújtóz­kodás, gyakorlat után gerinccsavargatással folytatódik. Ezt mi krokodilmozgásnak nevezzük, amikor a fej állásá­hoz viszonyítva ellentétes mozgással elmozdul a csípő. Ezt csinálom jobbra, balra, nyolc-tíz alkalommal felhú­zott és nyújtott lábakkal, majd teljes elernyedés, lazítás következik. Ezt követik a feszítő gyakorlatok, a vissza­tartott lélegzet és a hirtelen elernyedés. Mindez nyitott ablaknál, friss levegőben — télen —20 Celsius-fokos hőmérsékletnél is — olyan frissességet ad az embernek, hogy feltöltődik egész napra. — Nem túlzás a nyitott ablak télen? —.Mi mindig nyitott ablaknál alszunk, télen, nyáron. Nálunk soha sincs 15-16 foknál magasabb hőmérséklet. +18 Celsius-fokos hőmérsékletnél már nem tudunk aludni, pihenni. — És nem nagykabátban alszanak ... — Erről szó sincs, egyszál paplan alatt. A hőszabály­zót beállítjuk 15 fokra, s az automatikusan tartja a hő­mérsékletet. — Gyakori vendég az orvosnál? — 1949-ben alaposan megfáztam, de az azóta vissza­visszatérő szénanáthán kívül más bajom nem volt. A csa­ládom sem ismeri a betegségeket. Egyszer fordult elő, hogy a lányom 38,7 fokos lázzal hazajött az iskolából. A feleségem beöntéssel kitisztította, s másnap gyógyultan ébredt. Ez gyógyszerezéssel legalább hat-nyolc napos hiányzást jelentett volna. — Az orvosok mit szólnának ehhez a módszerhez? — Az orvosok hozzáállásában két motiváció nyilvánul meg. Az egyik a hozzánemértés, másik a kenyérféltés. — Súlyos szavak, megmagyarázná, hogyan érti a el­mondottakat? — Az egyesületünk — a Vitalitás Egészségvédő Sport­egyesületről van szó (a szerk.) — alapításakor egy megyei tanácsi osztályvezető főorvoshoz fordultam segítségért, kérve, hogy nevezzen meg valakit, aki gyakorlatok végzé­se közben segítene nekünk. Kijelentette: nem tudja mi a jóga, aztán a helyettese is büszke volt rá, hogy nem is hallott róla. Kicsit a társadalmunk tragédiája is, hogy azt cáfoljuk, amihez nem értünk. A kenyérféltés pedig onnan ered, hogy ha a jóga tömegméretű gyógyítási, egészségvé­dő módszerré válik, akkor kevesebben fognak várakozni az orvosi előszobákban. — Ennyire bízik a jógában? — A saját tapasztalatomon kívül vannak konkrét pél­dák is, amelyek a tréning helyességét bizonyítják. Bcnke testvérpár és Császár Mihály, Máriának a férje 12 éve nem látott orvost, pedig Mária úgy vitte haza, hogy az orvosok már lemondtak róla. Ma pedig, 77 évesen, egész­séges, munkaképes. — Hogyan lehetne összefoglalni a jóga célját? — A jóga útmutatást ad a lelki, szellemi, testi harmó­nia megteremtéséhez. Hogy mindezt hogyan lehet elérni? A lelki nyugalom miatt az embernek el kell számolnia önmagával. Leltárt kell készítenie a jelleméről, viselkedé­séről, jó és rössz tulajdonságairól. Fontos, hogy az ember reálisan határolja be önmagát, s miután az egészséges szellem nem tudja elviselni az elhanyagolt testet, nem dobálok magamba mindent, hanem célszerűen étkezem. Butaság például a gyümölcsre zöldséget enni, vagy este 11-kor fél liter folyadékot inni, mert tudom, hogy nem lehet nyugodt éjszakám. Hasonló a szervezetet megterhe­lő húsok hatása is, mert szójából csodálatos fehérjedús ételeket lehet készíteni. S aki eddig a felismerésig eljut, az nem engedi elsatnyulni az izmait és tüdejét. Tehát úgy kell karbantartanom magamat, hogy betegségben nem halhatok meg, legfeljebb a természetes sejtelhalás visz el... — Az étkezésnek milyen szerepe van az egészséges élet­módban? — Én úgy vagyok az étkezéssel, hogy nem azért élek, hogy egyek, hanem azért eszem, hogy éljek. Ez nem azt jelenti, hogy lemondok a jóllakottság kellemes érzéséről! De ez nem azonos a mértéktelen zabálással. Bár az étke­ink összetétele megengedné, hogy többszörösét fogyasz- szam. — Miből állnak az étkeik? — A reggelink a müzli nyolc-tíz változatából. Az alap­anyag általában zabpehely, tejben áztatva, mézzel, ma­zsola, dió, mandula, hántolt napraforgó ... Délben: könnyű levesek sok zöldséggel, amelyeket mindössze egyetlen percig kell forralni, mert utána fedett fazékban megpuhul. Fedetlen fazékban nem szabad levest főzni, mert elpárolognak a vitaminok. Az alumíniumkuktától azonban óva intek mindenkit, kedvezőtlen hatása van a szervezetre. A tej kivételével csaknem teljesen kiiktattuk a konyhánkból az állati eredetű termékeket. Vajat nem eszünk, mert a margarin — a Ráma az ajánlatos —jobb, könnyen felszívódó és nem lerakódó zsírtípus. A sertés­húst száműztük a konyhánkból, mert a molekulaszerke­zete azonos az emberi szervezetével és bomlástermékei­nek lerakódása érszűkületet okoz. Hetente legalább há­romszor fogyasztunk pirítóst, alaposan megfokhagy- mázva. Ennek a növénynek a vértisztító szerepén kívül még nagyon sok hasznos tulajdonsága van. Sok teát iszunk, de sosem filtereseket, hanem a gyógyteafüveket: a fodormentát, a bodza virágot, a citromfüvet, a hársfavi-j rágot. Nagyon fontosnak tartjuk a korai vacsoraidő be­tartását, mert a máj hat óra alatt távolítja el a méreg­anyagot, s erre csak az ember ébrenléti állapotában ké­pes. Aki ez idő alatt lefekszik, biztos, hogy forgolódik, gyűri maga alatt a lepedőt. Ezért a kései étkezés ártalmas. — Mikor szegte meg utoljára a „szabályokat”, evett-e pacalt, kolbászt, halászlét? — A halászlé és a baromfihús szerepel az étlapunkon. Csibészséget is elkövettem; lábszárpörköltet ettem, de nem lett belőle probléma, mert emésztést gyorsító teát ittam rá. Alkoholt ugyanis egyáltalán nem fogyasztok. — Elégedett önmagával? — Sajnos, nem tudtam olyan propagandát csinálni, hogy százával látogatnák a sportegyesületünk foglakozá­sait. Két évvel ezelőtt tizenketten kezdtük, azóta már nyolcvan-kilencven tagunk van, de az aktivitással még nem vagyok megelégedve. Két alkalommal bentlakásos tanfolyamot hirdettünk, amelyre külföldről és az ország minden részéből jöttek, de Kecskemétről mindössze he­ten jelentkeztek. Ezek egy kicsit keserű pirulák, amelye­ket a szervezőképességem hiányosságának tartok. De nem adtam fel, mert meggyőződésem, hogy nem az em­berekben van a hiba, hanem bennem. Az embereket meg kell győzni, hogy másként, egészségesen is élhetnek, s ez olyan szép feladat, amelynek teljesítésében én küldetést vállaltam — mondta Nagy Ervin. Banczik István FALRA MÁSZNAK, HA IDEJÜK ENGEDI Mi újat hozott a genti testnevelő-konferencia? Kecskeméti szakember az előadók közt Az eseményt kétévenként rendezik meg. A testnevelési főiskolák és egyetemek nemzetközi szövetsége nyári kurzusokat tart, rangos szakem­bergárda részvételével. A tanácskozást két ízben Budapesten rendezték meg, majd ugyanennyiszer a belgiumi Gent következett a sorban. A nem­régiben befejeződött előadás-sorozat testnevelői közt több magyar nevet is találtunk a forgatókönyvben. A röplabda sportág mellett például egy közeli ismerősét, kissé „flamandosítva”: Dunst Éri gyes. A név a kecskeméti röplabda-mesteredzőt, Dunszt Ferencet takarja. A Katona gimnázium testnevelőjét a genti tapasztalatairól kérdeztem. —- Milyen módon került ki a tanácskozásra? Ha jól tudom, a: utazási költség a résztvevőket terheli. — Valóban nem olcsó mulatság ez a kurzus, de nekem jó segítségem akadt. Konyári „Őszi”, régi tanítványom felajánlotta, úgy intézi a nyári szabadságát, hogy kivisz és vissza is hoz engem. Ő mint ismeretes — Belgiumban él néhány esztendeje, érvényes munkavállalási engedéllyel. Milyen forgatókönyv szerint zajlott az egyhetes konferencia ? — Nem az élsport kapta a főszerepet. A szabadidő hasznos és élvezetes eltöltése a lényeg. A hagyományos versenysportágak közül csak három szerepelt a műsorban, az egyiket, a röplabdát, én vezettem, én voltam az előadó. A forgatókönyv szerint zajló bemutatókat követik a módszertani oktatások. Ha valaki előad, bemutat valamit, utána elmagyarázza az oktatását, a szabályait az általa kitalált játéknak vagy gimnasztikának. —- Milyen érdekes és újszerű kezdeményezésekről szerzett információkat Gen then? — Fantasztikusan sok és ötletgazdag bemutatót láttam. Megdöbbentő volt a falra mászás. Képzeljen el egy húsz méter hosszú és tíz méter magas falat, amelybe a sziklamászást idéző furatokat, sziklapárkányokat építenek be, $ ezeken kapaszkodva lehet megmászni az építményt. Előbb csak vízszintesen, a rutinosabbak már a magasságot is legyűrhetik, persze, kellőképpen bebiztosítva. Nagyon érdekes és népszerű játék nyugaton a squash, a doboztenisz és a floorball, amely hasonlít a gyephokihoz, csak teremben játsszák. Remek előadást tartott egy amerikai-magyar testneve­lő, Fogarassy Géza, akinek a jazz-gimnasztikáját több százan nézték és csinálták végig. A svéd Eriksson asszony korát meghazudtoló frissességgel hajtotta végre a saját maga által megalkotott Funny gymnastic gyakorlata­it. — S hogy fogadták a Dunszt-féle röplabda-előadást? — Örömmel tapasztaltam, hogy érdekelte a résztvevőket az előadásom, volt olasz és tajvani hallgatóm is. Igyekeztem olyan gyakorlatokat bemu­tatni, amelyek a könnyedebb, játékosabb oldaláról jellemzik a röplabdá­zást. — Amit elmondott, abból világosan kitűnik, hogy külföldön a testnevelés, a sportmozgás szórakoztatóbb részét helyezik előtérbe. — Igen, a gyorsan elsajátítható, a különösebb előképzettséget sem igény­lő sportjátékok viszik a prímet. Könnyedén, szórakoztatva, show-szerűen mozognak, edzik testüket, javítják az erőnlétüket. Elvittek bennünket egy szabadidőközpontba, ahol fürdőruhában, műhavon síeltek, vagy húsz tolltenisz-, számtalan squash-pálya és egyéb sportolási lehetőség várta az embereket, akik megfelelő összeg lefizetése után egész nap használhatták a létesítményt. A gyerekekkel pedig külön szakember foglalkozott addig, amíg a szülők mozogtak, felüdültek a munka után. — Ettől mi még — tárgyi és anyagi feltételek hián yában — azt hiszem, nagyon messze vagyunk. Azért gondolom: hasznos volt a genti konferencia, ahonnan értékes tapasztalatokkal tért haza. Lesz-e folytatás? —- Remélhetőleg sok mindent be tudok építeni majd a napi munkámba abból, amit Belgiumban láttam, hallottam. Meghívtak előadónak a két év múlva esedékes újabb genti találkozóra is, így, remélem, lesz folytatás — mondta Dunszt Ferenc. t — rajtmar — KOROSZTÁLYOS BAJNOKSÁG A NÉPSTADIONBAN Atlétáink éremesélyesek? • A korosztályos atlétikai bajnokság megyei résztvevői, edzőikkel. (Farkas Tibor felvétele) HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Háromszáz forintért csak izzadni lehet? Meglepődve olvastam a Petőfi Népe 1989. szeptember 7-ei számában a „Leveszik a la­katot a sportlétesítményekről?” című írást. A lakatokat nem kell ievenni, mert azokat lépten-nyomon leverik még a délelőtti órák­ban is. Körülbelül egy éve nincsenek kivételezet­tek — nyilatkozta Szabó Sándor létesítmény­vezető. Nekem ellenkező a tapasztalatom: mindenki protekciós. Éjjel-nappal bárki be­mehet az évek óta anyagi gondokkal küzdő és abszolút felügyelet nélküli létesítmény te­rületére, s azt használhatja rendeltetésszerű­en vagy akár vandál módon is. Az idei sze­zonban városunk polgárain kívül a lengye­lek, az NDK állampolgárai és egyéb nációk turistái sokszor 20-30 fős csoportokban fo­ciztak, akrobatáskodtak a kapufákon, sö­röztek, napfürdőztek, kocsikat mostak a lé­tesítmény területén, sőt, volt amikor az — állandóan nyitva lévő — öltözőépületben éj­szakáztak. Tehát, nem is olyan kihasználat­lan megyénk egyetlen komolyabb sportob­jektuma, mint ahogyan azt a létesítményve­zető gondolja. A fontiekhez még hozzá kell fűznöm, hogy a nagy jövés-menés közepette hálókat rongáltak meg szándékosan, traktor kerekének gumiköpenyét vágták ki stb. Szabó elvtárs állítja, hogy a létesítmény szabadtéri részére soha nem tiltotta az idege­nek bemenetelét. Ez valótlan! Ennek az el­lenkezőjét olyan hivatalos írással tudom iga­zolni, melyen az ő kézjegye és hivatali bé- lyegzője,van. Továbbá: ami a 300 forintos térítést illeti. Azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksé­ge lenne a sportolásra és a legkevesebb a pénze (diákok, ipari tanulók). A kulturált tisztálkodási feltételek biztosításához öltö­zőre és zuhanyzóra lenne szükség. Az öltö­zők a szakosztályok részére is szűkösek, ezt magától a létesítményvezetőtől tudom. Még a pályamunkásoknak sincs rendes öltözőjük, zuhanyzójuk pedig nincs és nem is volt. Arra gondolok, hogy 300 forintért csak, megizzad­ni lehet, de átöltözni és megfürödni nem. Akkor mire ez a szép és nagy ígéret, mely hasonlatos a korábbi — de soha be nem váltott — kecsegtetéseihez. Véleményem sze­rint, ha a gondnokság ésszerűbben gazdál­kodna és áldozna a vagyonbiztonságra, vala­mint az állagmegóvást nem tartaná utolsó rendű szempontnak, akkor olyan sokat meg­takaríthatna, hogy a létesítménynek a hasz­nálatáért fizetendő térítés mindenki számára elérhető lenne. Tudom, hogy városunkban néhányan igen rendes fizetést húznak a sportból (nem a pályamunkásokra gondolok !!!) és ennek ellenére mégis a tönk szélére kerültek a léte­sítmények, meg a KSC is. Nem tartom jogos­nak, hogy mindent a gazdasági helyzetünk siralmas voltával igyekeznek (meg)magya- rázni. Végezetül, az általam írottak valós voltá­ért teljes mértékben vállalom a felelősséget. Lukács András Kecskemét, Vak Bottyán u. 13. HOLNAP KEZDŐDIK AZ ÖKÖLVÍVÓ­VILÁGBAJNOKSÁG Szakállas Moszkva helyett a Sportkórházban A szovjet fővárosban — immár ötödik alkalommal — randevúznak egymással a világ legjobb öklözői, hogy tizenkét súly­csoportban, 48 kg-tól egészen a szuperne­hézsúlyig eldöntsék az érmek sorsát. A tucatnyi aranyra a legnagyobb eséllyel a kubaiak pályázhatnak. A szigetország kemény öklű legényei az eddigi négy vb-n huszonkét első helyet szereztek, és fölé­nyesen vezetik a ranglistát. Akik megaka­dályozhatják az újabb kubai* éremesöt: a házigazda szovjetek, az amerikaiak, az NDK-beliek, a bolgárok, esetleg egy-egy afrikai vagy ázsiai versenyző. Hazánkat heten képviselik ezen a ran­gos viadalon. A korábbi négy világbajnok­ságon a magyar versenyzőknek nem sok babér termett. Eddigi mérlegünk két bronzérem, amelyet az 51 kg-os Váradi és a 67 kg-os Molnár szerzett, még 1986- ban. A válogatott kerettel készült a tava­lyi junior Európa-bajnokságon bronzér­met szerzett Szakállas Ferenc, a Kecske­méti SC öklözője is. A versenyző jó for­máját bizonyítja, hogy szeptember elején a paksi nemzetközi Atom Kupa ökölvívó­viadalon, 60 kg-ban első helyen végzett. Sajnos, az utolsó pillanatban megbetege­dett, dr. Jákó Péter, a csapat orvosa szív­ritmuszavarokat állapított meg nála. Így a versenyző nem utazhat Moszkvába, he­lyette hétfőn a Sportkórházba kell befe­küdnie kivizsgálásra. A világbajnokságra elutazott magyar válogatott névsora: 48 kg: lsaszegi, 51 kg: Váradi, 67 kg: Szabó Lóránt, 71 kg: Gál L., 75 kg: Füzesy, 81 kg: Hranek, +91 kg: Szikora. A világbajnokság maratoni hosszúságú, hiszen egy héten át a selejtezőket bonyo­lítják le, csak a második héten következ­nek a helyosztó mérkőzések és a döntők. Az előzetes nevezések szerint a tizenhat­ezer nézőt befogadó sportcsarnokban 42 ország több mint 300 öklözője lép a köte­lek közé. Bács-Kiskun megye serdülő B kor- csoportos atlétikai válogatottja bizto­san nyerte a három megye legjobbjai­nak versenyét, s továbbjutott az orszá­gos korosztályos bajnokság döntőjére, RÖVIDEN • FIDE Ill-as kategóriájú, tizen­négy résztvevős nemzetközi sakkver­seny kezdődött Kecskeméten. Az öt országból érkezett sakkozók közül a szovjet Arhipov és az NDK-beli Ka­minsky a legesélyesebb a végső győze­lemre. A Dutép SC versenyzői közül hárman, Brandies, Máthé és Siklósi in­dulnak a többnapos küzdelemben. Kö­zülük bárki képes kellemes meglepetés­re, úgy a helyezés, mint a 9,5 pontban meghatározott nemzetközi norma el­érése tekintetében. Három forduló után az élmezőny állása: 1. Kaminsky 3 pont, 2. Arhipov és Ruf (NSZK-beli) 2-2 pont. A fordulókat a Dutép SC Kuruc körúti versenytermében bonyo­lítják le, naponta 15 órai kezdettel. • A Bajai SK kosárlabda-szakosztá­lya értesíti a szurkolókat, hogy szeptem­ber 18-ától a Vasvári P. utcai irodában, naponta 8—15 óráig megkezdi a bérle­tek árusítását. • A Sankukai Karate Klub karate­bemutatóval egybekötött felvételt hir­det. A bemutató a Lánchíd Utcai Álta­lános Iskola sportcsarnokában 18-án, hétfőn, 17 órakor kezdődik. Jelentkez­ni a helyszínen lehet 18.30-ig. amelyet ezen a hétvégén rendeznek a Népstadionban. A kecskeméti területi döntőn mutatott teljesítmények alap­ján nem lenne meglepetés, ha éremmel térnének haza megyénk atlétái. KOSÁRLABDA Évadnyitó Baján Baján, a Posta Sándor sportcsar­nokban csütörtökön az esélyesek győzelmével kezdődött meg az évad­nyitó nemzetközi férfi kosárlabda­torna. Az első mérkőzésen a tavaly óta megerősödött Dombóvár nagy küzdelemben verte a szegedieket. A második találkozón a Bajai SK gárdája csak negyedóráig volt egyenrangú ellenfele a jugoszláv II. Ligás Spartak Subotica csapatának. Meg 40—40 állás után, az első fél­időben előnyt szereztek az igen har­cos és ötletes játékot mutató vendé­gek, majd a második félidőben foko­zatosan elhúztak és fölényes győzel­met arattak a szabadkaiak. Eredmények: Dombóvári MSC—Szeged SC 90 —85 (43—36). Baja, Vezette: Faidt, Rátvay. Ld.: Chudlas 20, Góczán 19, Kiss 15, illetve Golinsky 21, Guóth 17. Spartak Subotica—Bajai SK 96 —67 (49—42). Baja, vezette: dr. Páli, Váradi. Ld.: Jovanovity 22, Bencsics 22, Iv- kovity 15, illetve Hosszú 23, Rátvay 13, Likár 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom