Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-12 / 189. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 12. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A szerelem és a féltékenység Ahogy „nincsen rózsa tövis nélkül”, valóban annyira hozzátartozik a szerelem érzéséhez a szenvedés, melynek egyik forrása a féltékenység. Ez a „tövis” fájdalmasan megszúrja a másikat, de megsebzi vele saját magát is, gyakran keserűvé torzítja az édes érzést. Szellemesen világítja meg a féltékenység lényegét egy német szójáték: Die Eifersucht ist eine Leidenschaft, die mit Eifer sucht, was Leiden schafft. (A féltékenység olyan szenvedély, mely hévvel keresi azt, ami szenvedést okoz.) Szerencsére nem feltétlen velejárója a szerelmes állapotnak a féltékenység — hiszen sok emberpár szerencsésen megússza enélkül —, de mégiscsak a szerelem lényegéből fakad. Az igazi szerelem jellemzője a kizárólagosság és felcserélhetetlenség érzése és kívánsága; az, hogy „csak ő kell és senki más”, őrá viszont teljes egészében igényt tart a partner, nem tud és nem akar osztozni mással. Amíg az ember — főleg serdülőkorban, ifjúkorban — bizonytalan az érzéseiben, amikor egyik nap az egyik barát, másik nap a másik felé vonzódik jobban, amikor sokáig töpreng azon, melyiket is válassza — addig valószínűleg nem is igazi még a szerelem. A baj ott kezdődik, hogy míg a másiktól kezdettől megkívánja az ember a kizárólagosságot, a hűséget, addig saját magánál nem veszi olyan szigorúan, ha kedves pillantást vet másra is. Ez felszíthatja a partner féltékenységét, még ha a szó szoros értelmében igazi oka nincs is rá. Súlyosbíthatja a problémát a barátok ugratása, a barátnők aggodalmaskodása. Sokszor maga a társ viselkedik szándékosan úgy, hogy féltékenységet keltsen, lányok körében ez sajnos igen gyakori, így akarván felhívni magukra egy fiú figyelmét vagy fokozni párjuk szerelmét. Ez így — hamis módon egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel jár, mindenesetre felébreszti a féltékenység „zöldszemű szörnyét”, ez pedig senkinek sem jó. Szélsőséges esetben a féltékenység kórossá fajulhat, betegséggé fokozódhat, leginkább férfiaknál. Sok lány és asszony szenved attól, hogy a partnere állandóan apró jeleket keres rajta és a lakásban, és ezeket hűtlensége bizonyítékaiként magyarázza. A bizalmatlanság, a gyanakvás hamarosan tönkreteszi a kapcsolatot. A féltékeny ember általában új kapcsolatában is gyanakvó és óvatos marad. Pedig bizalom nélkül nyomasztó a légkör, több lesz a kapcsolatban a kellemetlen óra, mint a kellemes perc. A szerelem és a féltékenység olykor egyenes arányban áll egymással, máskor ellenkezőleg, fordított az arány. A kapcsolat elején általában az előbbi jellemző, tehát minél jobban szereti a párját, annál inkább fél az elvesztésétől. Ha bizonytalan, önmagát leértékelő, szorongó emberről van szó, még erősebben. Ahogy hűl az érzelem hőfoka, enyhül a féltés is. Más esetekben viszont fordítva, éppen a hűlő szerelem helyét foglalja el a puszta féltés. Lehet, hogy saját önigazolási vágya táplálja, a féltékenységgel mintegy bizonyítani akarja, hogy még szereti partnerét. Lehet az is, hogy az irigységhez hasonló érzés munkál benne. Amíg szerelem lesz a világon reméljük, örökké —, addig a féltékenység sem hal ki teljesen, és persze, a hűtlenség sem. A saját lelki egyensúly és a párkapcsolat harmóniája érdekében azonban mindkét félnek jobb lenne, ha mellőzni vagy legalább enyhíteni tudná a féltékenység érzését. Ennek belső feltétele a férfi vagy a nő kellő önbizalma és optimizmusa, külső feltétele pedig a partner ragaszkodása, hűsége, őszintesége, nyíltsága. Dr. Ignácz Piroska Gyermekkönyvek PETŐFI SÁNDOR Petőfi Sándor János vitéz című költeményét biztosan ismered. 1954-ben Róna Emy mesés rajzaival jelent meg a kötet, ennek rep- rintjét (hasonmás kiadását) veheted most kézbe. Csodaszép kiadás, mosolyt és könnyeket csaló történet*. .. kötelező olvasmány is. Minden bizonnyal rövid idő alatt elfogy a könyvesboltokból. Klasszikus mű Fekete István Karácsonyi látogató című munkája is. Olvadásszagú tavaszban látogatott haza szülőfalujába az író: novellagyűjteményének lapjain a régi emlékek szívmelengetően szép, megható vagy vidám eseményei elevenednek meg. Olvashatsz a húsvéti szokásokról, a disznóvágásról, kutyákról, az egérkéről... húsz évvel korábban történtekről. Kik a mumik? Miféle különös kis lények a barátaik? Milyen kedves, mulatságos, kalandos történetekbe bonyolódnak? Ezek a kis lények, mind megannyi jóbarát — ebben-abban még hasonlítanak is rátok! Mumipajtit, a mumicsalá- dot, Kószlászbóklászt, Kalamálit és a többieket megismerheted Töve Jansson A láthatatlan kisgyerek című könyvéből. * ,y . A Piknik sorozat Peter Härtling: Öreg John szobát és eget meszel című munkájával gazdagodott. Öreg John afféle Nyakigláb Nagyapó, szeretik és mégis berzenkednek bo- garassága miatt a gyerekek (no meg a szülők is)! Mi mindent csinál a ki- söreg? Megérkezik, költözik, megbarátkozik, megszeretik, fejre áll, sok zűrt kever maga körül, majd elmegy mindörökre. Vidám és keserű, életízű történet. Szíriusz kapitány régi barátotok. László Endre fantasztikus regénye (rádiójátékként is ismerhetitek) a XXV. században a Hold felszínén, Hold Állam egyik kupolavárosában játszódik. Az izgalmas történet Szíriusz és az ősember címmel jelent meg. MÓKA Fekete István KARÁCSONYI LÁTOGATÓK PETER HÄRTLING Öreg John szobát és eget meszel „Mérges” állatok Élettani értelemben „mérgesnek” mondunk minden olyan állatot, amelyek testükben bizonyos anyagokat, mérgeket termelnek. Ezekkel a mérgekkel más állatok, esetleg az ember szerveinek működését rövidebb-hosszabb időre megzavarják, kivételesen halálát is okozhatják. Ae állat mérges volta fajának minden egyedére jellemző. A méreg az állatnak vagy az egész testében vagy csak bizonyos testrészeiben termelődik és tárolódik. A leggyakoribb eset az, amikor a mérges állatnak külön méregkészüléke van; ez méregmirigyből, ennek vezetékéből, méregtartóból, és sebzésre, valamint a méregnek a sebbe juttatására alkalmas készülékből (fonal, szőr, tüske, fullánk stb.) áll. Bizonyos fajok szájszerveiket használják sebzésre és a méreg bevitelére. Az emberek általában nem szeretik a pókokat. Az ellenszenvnek talán az is oka lehet, hogy a pókok a közhit szerint valamennyien mérges állatok, s marásuk az emberre veszélyes. Ez pedig túlzás. Való igaz, hogy a pókok között vannak igazán mérgesek, például a Földközi-tenger környékén élő mal- mignatte, melynek csípése a méh- szúráshoz hasonló érzést kelt; a csípés helyét két kis vörös folt jelzi. A megcsípett embert csakhamar hideg veríték veri ki, levegő után kapkod, szívtájékán szorongó érzés támad. A tünetek néhány nap után elmúlnak, bár kivételesen az áldozat belepusztulhat a csípésbe. Van még persze néhány valóban veszélyes pókfaj, de a legtöbb fajé fájdalmas ugyan, de nem veszedel• Hangya — támadásban (MTI-Press) mes. Ilyen például a cselőpók, a keresztespók, búvárpók stb. A rovarok körében a hártyás- szárnyúak csoportjában van a legtöbb „mérges” állat. Ilyenek például a méhek, darazsak és a hangyák. A méh mérge rokon a kígyóméreggel, a vörösvértesteket támadja meg, de van benne gyulladást keltő, görcsöt okozó és kábító hatású alkotórész is. A darazsak közül legveszedelmesebb a lódarázs csípése. A legtöbb hangyafajnak nincs fullánkja, ezért száj szerveikkel sebeznek, és csak azután fecskendezik a potrohúkban levő méregmirigy váladékát a sebbe. A méreg fő hatóanyaga a hangyasav. Néhány forró égövi hangyafaj mérge nyomán általános mérgezési tünetek léphetnek fel ájulással és múló bénulással. Egyes afrikai népek bizonyos vöröshangyák mérgét nyílméregként használják. GYÜMÖLCSASZALÓ Ott ahol a családnak valamilyen kis kertje van, vagy olcsóbban jut gyümölcshöz, érdemes a téli vitaminszegény hónapokra aszalt gyümölcsről gondoskodni. Ehhez pedig könnyen lehet házi tűzhelyaszalót készíteni, ami olyan egyszerű, hogy bárki előállíthatja; deszkaládából és lakatosnál készített alvázból. A tűzhelyaszalóhoz nincs szükség külön fűtési energiára, hanem már főzés közben oda helyezhető a meleg tűzhely üres felére, és ha vége van a főzésnek, az égőtér felé húzzuk, gondosan forgatva óránként a fiókokat, a felsőt alulra, az alsót felülre, és így tovább (1. ábra). Ám készíthetünk tűzhelyre vagy szabadban, napra tehető gyümölcsaszaló rácsot is (2. ábra). A rács anyaga vas, sodronya rozsdamentes horganyból készül. Még egyszerűbben is megoldható egy hasonló rács: lécekre ráfeszített műanyag szúnyogháló rácsból. Aszaláshoz kiválóan megfelel a cseresznye, a meggy, sárgabarack (kettészelve), alma, körte, szilva. Ezeket aszalás után ritkaszövésű, tiszta, kisebb vászonzsákokba ömlesztve, padlás, kamra gerendájára felakasztva, szellős helyen két évig is eltarthatjuk. Felnőttek, gyerekek kedvenc csemegéje lesz. B. K. ’A 2 3 4 5 6 7 8 9 Zl 11 12 13 11 □ 14 Z 15 16 17 ■ 18 19 □ 20 □ 21 22 »1 □ 23 24 25 □ 26 J ■ □ 27 28 29 30 31 32 33 J 34 35 36 □ 37 38 n 39 40 ■ □ 41 • r ■ I 42 43 44 45 L 46 47 r 48 49 50 51 r 52 53 54 ' r 55 z ■ r 56 Z 57 r 58 59 □ 60 61 62 r 63 z 64 65 66 67 68 69 70 r 71 7273 IB r I AZ OVIBAN TÖRTÉNT Peti ragyogó arccal érkezik haza az oviból. Anyukája megkérdezi, miért ez a jókedv. Peti válasza a vízszintes 1. és a függőleges 13. számú sorban. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 13. NSZK, osztrák és belga gépkocsik nemzetközi jelzése. 14. Becsületsértő, hazug állítás. 15.... Silvia, a latin mondákban Romulus és Remus anyja. 16. Munkaszünet. 18. A moszkvai Nagy Színház volt első balerinája (Galina Szergejevna). 20. A görög gépkocsik nemzetközi jelzése. 21. Aaaaa. 22: Somogy végei. 23. Felmenőági rokon. 24. A portéka ellenértéke. 26. Kötőszó. 27. Ä régi Rómában kétezer. 29. Kétszer: becézett női név. 31. Szabad tengely körül forgó test. 34. Szíjjal felerősíthető kezdetleges lábbeli. 36. A hazai nőmozgalom csúcsszerve volt. 37. A szerb királyok belgrádi palotája. 39. Német filozófus (Immanuel, 1724—1804). 40. IG. 41. A legkiválóbb holland képmásfestők egyike (Cornelis de, 1585—1651). 42. A csecsemő sírását utánzó szó. 43. A fa fölösleges ágait metszi. 46. Úgy vág, hogy az széthasad. 48. Angol leány, színpadi kartáncosnő. 50. A bazalt durvább szemcséjű változata. 52. A csapat távozik a pályáról. 54. Napszak. 55. Névelő. 56. Atlantióceáni kis francia sziget. 57. GSI. 58. Szálkás húsú édesvízi hal. 60. Kiejtett betű. 62. A csodálkozás, öröm egyik kifejezése. 63. Ruhatartozék. 64. Az őszi lomb egyik jelzője. 67. Fejér megyei község. 70. Névelős sportág. 71. A magasba. 73. Ipari növény. FÜGGŐLEGES: 2. Paripacsemege. 3. Siránkozva panaszkodó. 4. Országos Rendező Iroda. 5. Náddal benőtt területek. 6. Villanykörték. 7. Nátrium. 8. Becézett női név. 9. Vadászatra idomítható ragadozó madarak. 10. Az a dolog. 11. Egynyári, sárga virágú növény (Tagetes patula). Egy hímzett női kabát neve is. 12. Á kevésnél is kevesebb. 17. Doktor. 19. Hosszabbodik. 25. Ág- rólszakadt. 26. Vendéglői lap. 28. Ezerszáz a régi Rómában. 30. Mély zengésű, érces hang (latin). 32. Keresztül. 33. Újságrész. 34. Idegen férfinév. 35. Sajátkezűig. 38. Biztató szó. 44. A csésze tönkremegy. 45. Szintén ne. 46. Becéz- getésscl, cirógatással kedveskedik (önző céllal). 47. Aki ellen bírósági eljárás folyik. 48. Japáni táblás társasjáték. 49. Népviseletben: bő és fodros ujjú, hímzett vállú női ruhadarab. 51. Rádium vegyjele. 53. Kiejtett betű. 59. A tenger közepe. 61. Hangsor. 62. Külföldi gépkocsimárka. 63. Személyes névmás. 65. Kerti szerszám. 66. Egyelőre ismeretlen jelenség: „repülő csészealj”. 68. Az a hely, ahol célját elérve megpihenhet. 69. Műveltető képző. 72. Növény. Valló Emil Az augusztus 5-én közölt rejtvény helyes megfejtése: A kártya is olyan, akár a szerelem, amikor veszítünk, muszáj fizetnünk. Áz elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek. Vitai Tamás, Kalocsa; Boros Gerzsonné Kecskemét; Csincsák Ven- celné, Jánoshalma; Székely László, Újtelek; Aczél Ferencnc, Orgovány; Takács Mihály, Kecel; Fejes Ferencné, Imrehegy; Bajnok Hajnalka, Érsekcsa- nád; Bera Mihályné, Baja; Bartha La- josné, Kiskunfélegyháza. • RÁBAKÖZI HÍMZETT PÁRNA. Nagyon szép és régi rábaközi párnamintát mutatunk be a kézimunkázást kedvelőknek. A motívum egyik — bal oldalán — azt érzékeltettük, hogy a laposöltéses hímzés száliránya miképpen halad. A vékonyvonalas részek száröltéssel készülnek. Színezése a kék különféle — egymáshoz harmonikusan illeszkedő — árnyalataival történik, kevés sárga variációval. Buffalo Bill, a rehabilitált cowboy William Cody, azazhogy ismertebb nevén Buffalo Bill, a hajdani csordáslegény ismét nemzeti hós. Az amerikai hadsereg 72 évi kiközösítés után visszaadta kitüntetését. Az ügy előzménye úgyszólván történelmi. Hősünk 1872- ben egy lovascsapat élén elszánt harcokat vívott az indiánokkal. Nem lévén akkortájt olyan mozgalom, amely pártfogasba vette volna a „rézbőrűe- ket”, elismerték a vitézség bizonyítékait. Nevezetesen azt, hogy William Cody személyesen is megölt két indiánt, és több lovat zsákmányolt. Amiért is a kongresszus a mellére tűzte az aranyérmet. Amit aztán 1917-ben visszavontak, arra hivatkozva, hogy ez csak katonáknak adható. Bill G. Cody, az unoka szerint a döntés eleve elhibázott volt, hiszen Buffalo Bill „a harcmezőn bizonyította érdemeit”. Úgy tűnik, odaát is akad rehabilitálni való. • BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS. — Itt az ideje, hogy végleg száműzzük a sarlatánokat, a boszorkányokat, a javasasszonyokat, a .csodadoktorokat, a kuruzslókat, akik visszaélnek a hiszékeny emberek bizalmával—indokolta az ecuadori kormány döntését Felix Lopez miniszterelnök. Az El Diario szerint e döntésnek két következményével számolnak a dél-amerikai országban: jelentősen emelkedik a munkanélküliség, és csökken a rejtélyes körülmények között elhalálozottak száma. Az orvosok forgalmának várható emelkedésére előttünk ismeretlen okok miatt nem utalnak. Bár erre némi — és mindenképpen zavarbaejtő — magyarázatot adhat, hogy az ország egykori elnöke, Leon Cordero az új helyzetben egy brazil varázslót keresett fel reumás fájdalmainak enyhítése reményében.
