Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-11 / 188. szám
1989. augusztus 11. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY ÉV MÉRLEGE — HANGULATJAVÍTÓ ÉS -RONTÓ TÉNYEZŐK Véleménykutató intézet az MSZMP égisze alatt Egyetértés alakult ki a társadalomban arról, hogy a tavaly májusi pártértekezlet óta eltelt időszak eseményei többségükben kedvezőtlenül hatottak az emberek hangulatára. Ez derül ki abból a két kérdőíves vizsgálatból, amelyet a DOXAPOL Véleménykutató Intézet végzett a 18 éven felüli lakosságot, illetve az MSZMP tagságát reprezentáló mintában. Böhm Antal, az intézet igazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetésben elmondta: az „Egy év mérlege” című kutatási anyag a 15 fős kollektíva első nagyszabású felmérése. A DOXAPOL néhány hónapja alakult meg az MSZMP égisze alatt azzal a céllal, hogy segítse a párton belüli döntések előkészítését, a reformok megalapozását, valamint annak érdekében, hogy a pártvezetés és a tagság tiszta képet alkothasson a lakossági, valamint a kommunista közvéleményről. Feladatuknak tekintik emellett a magyar társadalom ideológiai arculatának, mozgási tendenciáinak, konfliktusainak, fejlődési formáinak feltárását is. Mindez tükröződik abban a mintegy ötszáz oldalas, publikálásra szánt anyagban is, amelyben a szociológusokból, szociálpszichológusokból álló kollektíva nyolcszáz párttag és ötszáz pártonkívüli véleményét összegezte. Elsősorban arra voltak kíváncsiak: minek hatására változott a közhangulat, milyen tényezők befolyásolták annak alakulását. A válaszolók hangulatjavító hatást tulajdonítottak a pártértekezletnek, a világútlevél bevezetésének, valamint a demokrácia, illetve a nyilvánosság szélesedésének. A megkérdezettek ide sorolták az új pártok alakulását, az MSZMP vezetésében bekövetkezett személycseréket, valamint a pártban tapasztalható szemléleti változásokat is. Kitűnik ugyanakkor az is, hogy a lakosság több mint egy év távlatából nem tulajdonít már különösebb jelentőséget az országos pártfórumnak. A kommunisták és a pártonkívülick egyaránt gazdasági jellegű hangulatrontó tényezőkként nevezték meg az áremeléseket, a személyi jövedelem- adót, a romló életszínvonalat, az alacsony béreket, a forint leértékelését, s általában az ország gazdasági helyzetét. A politikai jellegű változások között elsősorban a párttagok hivatkoztak a vezetők alkalmatlanságára, az emberek politikai elbizonytalanodására, illetve a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésére, mint hangulatrontó elemre. A kutatási minta felhívja a figyelmet arra is, hogy a 30 év alattiak különösen borúlátóan vonták meg az elmúlt esztendő mérlegét -jegyezte meg az igazgató, majd arról szólt, hogy a napokban elkészült az a két gyorsjelentés is, amelyben a gödöllői választásnak, illetve a szegedi, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi második választási fordulónak az esélyeiről kérdezték a lakosságot. Az utóbbi felmérés elsősorban a választással kapcsolatos tájékozottság növekedését, a szavazási hajlandóság fokozódását, s a jelöltekkel kapcsolatos állásfoglalások polarizálódását regisztrálta. A feldolgozott adatok jelzése szerint a választópolgárok döntő többsége tudott a képviselő-választásokról — főként a helyi kommunikációs eszközök, a plakátok, a szórólapok, illetve a helyi politikai, választói gyűlések révén. Az adatok ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy a választásra jogosultak fele nem ismerte a jelölteket, s kétharmaduk előtt a pótválasztásokon jelöltet állító szervezetek is ismeretlenek. Jelentős különbségek alakultak ki a városok között az olyan kérdésekre adott válaszokban, mint hogy elmen- nek-e szavazni a választók, s kire adják le voksukat. Az érdemi választ adók Szegeden és Kecskeméten az MDF, Kiskunfélegyházán az MSZMP képviselőjét jelölték meg az első helyen. Gödöllőn a szavazás napjának közeledtével növekedett az emberek érdeklődése a választások iránt. A felmérések is jelezték, hogy e városban a megválasztott képviselőnek volt a legnagyobb esélye a győzelemre. A DOXAPOL igazgatója végül elmondta, hogy munkatársai politikusokkal, politológusokkal interjúsorozatot készítettek az Új Fórum című folyóiratnak. A megkérdezettek arról vallanak: véleményük szerint hogyan lehet megvalósítani békés úton az átmenetet a többpártrendszerbe. A sorozatot könyv alakban is közre kívánják adni, mint hiteles körképet, a mai magyar társadalom politikai mozgásának megítéléséről. válasz cikkünkre Így szolgáltüt üz Autóklub * Kedves Újságírónő! Nagy tisztelettel megköszönöm a Magyar Autóklub valamennyi munkatársa nevében az „így szolgáltat az Autóklub” című írását, melyben Ön „kellő alapossággal” igyekezett bemutatni a klub működését. Bizonyára az Ön által megfogalmazottak szerint végzett szolgáltatásainknak köszönhetjük, hogy jelenleg már országosan 600 ezer tagja van a Magyar Autóklubnak, ebből Bács-Kiskun megyében megközelítőleg 40 ezer fő (minden harmadik autós klubtagunk). Szervezetünket és személyemet érintő megállapításait külön megköszönöm. Sajnos, eddig életem és munkám során nem sikerült elsajátítanom azt a kulturáltsági fokot, amelyet egy bemutatkozásnál az elfogadott etikett szerint tudnom kellene. Ennek oka lehet az is, hogy nem végeztem újságíróiskolát, ahol erre megtanítottak volna. Erre az Ön Írásának olvasásakor döbbentem rá, ugyanis eszembe jutott egy nemrégi telefonbeszélgetés, melyben egy régi ismerősöm hívott: XY beszélek a Petőfi Népétől. Az ilyen bemutatkozásra természetesen mindenki felkapja a fejét, mert azt hiszi, hogy egy újságíró van a vonal másik végén. Ebben az esetben viszont a hívó személy köztudottan más munkakörben dolgozott. Úgy gondolom, mindez abból adódik, hogy azok, akik a szerkesztőségben dolgoznak, azt hiszik, hogy már Újságírók. Pedig feltehetően van közöttük olyan is, akire ezt nem lehet kimondani, holott írásai jelennek meg. Legfeljebb azt, hogy csak' újságot író. Felnőtt korú és nálam nagyobb műveltséggel rendelkező gyermekeimtől tudom, hogy egy mondat akkor válik értelmessé, ha van eleje és vége. Azt is tőlük tudom t-; ez is az újságíró-iskola hiánya miatt van —, hogy a korrekt tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy a megkérdezett személy által elmondottakat teljes egészében közölni illik, mert csak ezzel válik teljessé egy értelmesen megfogalmazott kérdésre adott válasz. Ezért a tárgyilagos tájékoztatás kedvéért az első kérdéséré az alábbiakat válaszolom: mint Ön előtt ugyan nem — mivel nem autós —, de valamennyi autós klubtag előtt ismeretes, hogy a Magyar Autóklub alapvető szolgáltatási körébe tartozik az országúti segélyszolgálat. Ezt a klub tagjai díjmentesen, a nem tag autósok pedig térítéssel vehetik igénybe. Mivel díjmentes a szolgáltatás, így az ezzel kapcsolatos költségeket a tagsági díjból fedezzük. Ez viszont arra készteti szervezetünket, hogy a klubtagok pénzét minél ésszerűbben és gazdaságosabban használjuk fel. Ezért 1989. márciusától az országúti segélyszolgálat támaszpontját a Shell-állomás- tól — munkanapokon — áthelyeztük a Jász utcai műszaki állomásra. Ennek oka a gazdaságosságon kívül, hogy a segítségnyújtások legtöbbje a Kecskemét és Budapest közötti útszakaszra esik. Továbbá, hogy a műszaki állomásunk üzemideje alatt szakmailag színvonalasabban tud segítséget nyújtani. Itt két működő telefonvonal, CB-rádió, üzenet- rögzítő áll az autósok rendelkezésére. A teljességhez hozzátartozik, hogy Báes-Kiskun megyében — egyelőre csak hétvégeken — minden egy és kétszámjegyű útvonalon van elérhető segélyszolgálat. Ebben egyedülállóak vagyunk az országban. Arról sajnos nem az Autóklub tehet, hogy a hírközlési lehetőség olyan, amilyen. Kecskeméten 1985-től szerettük volna az éjjel-nappali segélyszolgálatot bevezetni, de a távbeszélő-ellátottság helyzete miatt ezideig ezt nem sikerült megoldanunk. Mindezek ellenére a kecskeméti területen dolgozó munkatársaink szolgálatra történő beosztásuk függvényében az év minden napján — hétköznap és ünnepnap is — lelkiismeretesen végzik munkájukat és segítenek a bajbajutott autósokon. Végezetül remélem, hogy az eredeti cikk szándékától eltérően az ötmilliárdnyi emberből mind többen kerülnek kapcsolatba az életet jelentő motorizációval. Tisztelettel: Nyúl József a Magyar Autóklub Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára * Lapunk 1989. július 29-én megjelent számában így szolgáltat az Autóklub címmel munkatársunk írását közölte. A cikkre a klub megyei titkára válaszolt. Levelét változtatás nélkül továbbítjuk olvasóinknak. (A szerk.) A MINISZTERTANÁCS DÖNTÉSE UTÁN Csökkentek a korlátozások a határon (Tudósítónktól.) Az állampolgárok személyes szabadságának kiteljesedését, a demokrácia terebélyesedését jelzi a Minisztertanács júniusi határozata, miszerint megszűnt a határsáv és a nyomsáv az államhatár mentén. Kátai József határőr alezredest, a kiskunhalasi határőrkerület parancsnokának első helyettesét arról kérdeztük, hogyan fogadták a határőrök és a területen élő lakosok a korlátozások megszüntetését? — Az 500 méteres határsáv megszüntetését tavaly áprilisban a kiskun- halasi kerület vezetői kezdeményezték először. Több indokunk is szólt emellett: egyrészt amikor gyakorlatilag az ország majd minden lakosa rendelkezhet világútlevéllel, nincs különösebb határőrizeti jelentősége annak, hogy az 500 méteres határsávon belül közlekednek-e az állampolgárok. Nem beszélve arról, hogy éppen ezért a kérelmek elbírálása is formálissá vált. A másik ok, hogy az engedély kiadásával járó adminisztráció hosszú időt igényelt és jelentős anyagi kiadással terhelte az állam- háztartást. S a harmadik, igen jelentős ok, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület is csökkent az államhatár mentén húzódó nyomsáv miatt. A Minisztertanács döntésével tehát egyetért személyi állományunk s mindent megtesz annak érvényesítése érdekében. ■— A döntést ismereteink szerint a területen élő lakosok és az itt dolgozó vállalatok, gazdaságok is jól fogadták. Sok utánajárástól és kellemetlen következményektől szabadultak meg ezzel. Ugyanakkor a határterület is fokozatosan visszanyeri majd az ország többi részéhez hasonló természetes közegét, melyben a határőrség nem korlátokat állító, hanem csupán ellenőrző szervvé válik. — Az államhatár őrizete a határőrség egyik alapvető feladata. A korlátozó intézkedések megszűnésével biztosítható-e megfelelően a határőrizet? — A határsáv, nyomsáv megszüntetésével természetesen a határőrség jogosultsága, működési területe alapvetően nem változik meg. Az intézkedés visszavonásával csak azok a rendszabályok változtak, amelyek a határsávhoz kapcsolódtak. A Minisztertanács intézkedésében meghatározott határőrségi feladatok, kötelezettségek, jogok, korlátozó intézkedések továbbra is érvényesek. A határőrség szolgálati személyeinek továbbra is joga van az államhatár mentén személyeket igazoltatni. Továbbra is engedélyhez van kötve az egy kilométeren belüli vadászat, a határvonal menti jelentősebb építkezés, az államhatárt érintő munkálatok engedélyezése. — Milyen terveik vannak a nyomsávval kapcsolatban, s növekedhet a csempészet a zöldhatáron? A nyomsáv megszűnésével kapcsolatos terveink között több lehetőség szerepel. Ami a legvalószínűbb, az, hogy a manőverűt megmarad, erre a gazdaságoknak is /szükségük lesz. Amennyiben a nyomsávon mezőgazdasági tevékenységet kívánnak folytatni, szeretnénk elérni, hogy 50 centiméternél magasabb növényeket ne termesszenek. így lehetséges maradna, hogy a járőr idejében észrevegye a határsértőt és megtegye a szükséges intézkedést. A nyomsáv megszüntetése során elsősorban a határ közelében élők magatartásának megváltozásával számolunk. Azok a rokonok, akik a határ két oldalán egymástól pár száz méterre élnek, valószínű, hogy ezentúl többet látogatják majd egymást. Nem hagyhatjuk számításon kívül, hogy a csempészet is erősödhet a zöldhatáron keresztül. Munkánk eredményessége érdekében továbbra is kérjük és igényeljük a helyi társadalmi és gazdasági szervek dolgozóinak, a határmenti lakosoknak a segítségét. Gazsó Béla Befürdik-e a mélykúti fürdő? Kétévi huzavona egy termálkút körül Több telefonbeszélgetés és személyes találkozás előzte meg ezt a mélykúti találkozást Varga Tiborné tanácselnökkel. A feladat, hogy beszámoljunk a mélykútiak elszánt vállalkozásáról, a fürdőépítésről, mindig akadályba ütközött. Bárkinek hoztam szóba a témát, szinte azonnal kiült arcára a kételkedő mosoly. Csak az elnökasszony s talán a mélykúti tanácstestület volt mindvégig elszánt, s a körülmények dacára is bizakodó. Honnan támadt egyáltalán a fürdőépítés ötlete? Az ötvenes években építettek az iskola udvarára egy hideg vizes, tanmedencét a község és a környék nebulóinak nem kis örömére, amit aztán a hatvanas években az előbbiek még nagyobb örömére langyos vízzel töltöttek meg. A korábban megszüntetett közös fürdő termálkútjának vizét ugyanis odavezették az iskolához. Ezt a kádfürdőt éppen a vize miatt zárták be annak idején, erős gáztartalma a zárt térben belobbant, s baleset történt. A szabadban azonban kiválóan szolgálta a gyerekek úszásoktatását nyaranta. Három község gyerekeit oktatták ebben a medencében — mondja Varga Tiborné. — Busszal hozták őket Jánoshalmáról, Kisszállásról. Most fertőtlenítés alatt áll, a karbantartó munkás és a fürdőmester mellett három-négy kamasz szorgoskodik a medence körül. Már melegszik mondja egyikük, s hívja az elnökasz- szonyt, győződjön meg a csövön kilökődő barnás víz hőmérsékletéről. — Azt tapasztalták ugyanis - mondja Vargáné -, hogy amikor folyamatosan üzemel, emelkedik a hőfoka is. Elképzelhető, hogy a jelenlegi 29-30 fokos hőmérséklet a mélyebb rétegű fúrás esetén emelkedni fog. A kis tanmedence tapasztalatai ötletet adtak a község lakosainak, miért ne lehetne egy nagyobb medencét építeni, ahol nyaranta a községbeli felnőttek is fürödhetnének. Már a hetedik ötéves tervünkben jeleztük, de a teho célkitűzéseiben is megfogalmazta a lakosság ezt az igényét mondja a tanácselnöknő , s nekem az a véleményem, hogy a növekvő közterhek mellett egyszerűen nem hagyható figyelmen kívül az ilyen össznépi kívánság. — Mikor vált konkréttá az ötlet? — Két éve fogalmazta meg a tanácsülés, hogy adjunk ki kötvényeket a fürdőépítésre. A vállalatok, gazdálkodó egységek vállalták ennek a fedezetét. Mennyi pénz fekszik a kötvényekben? — Tizenkét millió. Akkor megbízást adtunk a Bácsber- nek, amiben az összes felmerülő ügyintézést, vizsgálatok, tervek elkészítését rájuk testáltuk, hiszen ez tűnt a legegyszerűbbnek, mivel mi nem értünk hozzá. Bevizsgáltatták a kutat, és egyetlen feltételként a gáztalanító megépítését kötötték ki, amennyiben zárt térben használnánk a vizet, dg erről szó sem volt. így aztán elkezdődött a tervezés, előszerződést kötöttünk az importmedencére. — Szóval úgy tűnt, semmi akadálya a mélykúti strand létesítésének. Miért torpant meg a lendület? — Az egyik tervező tavaly tavasszal azt mondta: ne tovább! A víz vizsgálatát újólag el kell végezni, mert olyan • Varga Tiborné kissé belefáradt. • A „bűnös" kút. • Ideális környezetbe álmodták a fürdőt. (Kispéter Imre felvételei.) magas a szervesanyag-tartalma, hogy bakteriális fertőzés veszélye áll fenn. Most mondjam azt, hogy húsz éven át ebben a vízben fürödtek a gyerekek? Ezek után úgy tűnt, csapdába került a fürdő ügye. Az olasz műanyag medence már bent van az országban, a termálkút engedélye pedig egy lépést sem haladt előre. A víz nem klórozható - hogy a fertőzés veszélyét elkerüljék mert, mint kiderült, az ammóniatartalom nem engedi, az Országos Közegészségügyi Intézel pedig nem ad a fertőzés veszélye miatt engedélyt. A községi tanács egy év elteltével rendkívüli tanácsülést hív össze, hogy véglegesen döntsön.-— Tudja, ebben az a legbosszantóbb — mondja Vargáné —, hogy nekünk eszünkbe sem jutott volna ilyen mélyen belemászni, ha a Bácsber az első vizsgálat alkalmával közli velünk, hogy felejtsük el ezt az egész fürdőügyet. Ők viszont nem akarták elismerni a felelősségüket ebben a dologban. — Hogyan döntött a tanácsülés? — Úgy, hogy először is próbáljunk egyedi felmentésért folyamodni a minisztériumhoz, hogy a vízforgatásos helyett engedélyezze a töltő-ürítő rendszerű üzemeltetést. Ha ez nem sikerült volna, akkor kénytelenek lettünk volna pereskedni a Bácsberrel. Ezek szerint megkapták a felmentő engedélyt? — Igen, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, egyeztetve az álláspontját a közegészségügyi intézettel, hozzájárult a fürdőépítéshez, persze meghatározott feltételekkel, például a vendégforgalomtól függően állandóan hígítani kell a termálkút vizét. — Szóval, ez már nem lesz meleg vizes fürdő. Nem, de úszómedence lesz. — Mikor? Augusztusban összeülünk egy tárgyalásra az érintett szervekkel, felbontjuk1 a Bácsberrel a szerződést, új partnert választunk, s még az ősz folyamán elkezdődnek a munkálatok. — Jövő nyároh már fürödhetnek a mélykútiak? — Mindenképpen, Búcsúzóul elsétálunk a leendő uszoda területére, a sportcsarnok mögé. Dús park, hatalmas zöldterület veszi körül a kijelölt helyet. A közelben vendéglők, az öltözők a csarnokban lesznek. Vargáné egyelőre nem akar az üzemeltetés várható gondjaiba belemerülni, de tudja — hiszen elegen óvták már, hogy nem érdemes Magyarországon fürdőépítésbe fogni —, ezután sem lesz könnyű a dolga. Hajós Terézia Parlamenti képviseletet akarnak a vállalkozók A Vállalkozók Országos Szövetsége szükségesnek tartja a vállalkozók parlamenti képviseletét, ezért az Ország- gyűlés szeptemberi ülésszakán javaslatot tesz a vállalkozói szekció megalakítására - közölte Palotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársával. A törvényhozásban a vállalkozóknak jelenleg nincsen érdekképviselete. Minden ígéret ellenére a magyar vállalkozók nem érzik, hogy a gazdasági intézkedések hatására könnyebbé válna munkájuk. Az újonnan született jogszabályokból is az tűnik ki, hogy nem megfelelő az előkészítés, előzetesen nem kérik ki a vállalkozók szakértői véleményét, s nem koordinálják a döntéseket sem. A VOSZ az előzetes felmérések alapján arra számít, hogy mintegy 30-50 képviselő vállalja: a jövőben következetesen képviseli a vállalkozók érdekeit. A VOSZ elnöke elmondta: a szervezet nem kíván pártként tevékenykedni, nem törekszik a hatalom megszerzésére, arra azonban igen, hogy a vállalkozók a gazdaságban az őket megillető helyet foglalhassák el. A VOSZ tagságának 95 százaléka valamelyik pártnak a tagja; többségük az MSZMP-é, jelentős részük pedig a reformkörökkel szimpatizál. Akadnak soraikban olyanok is, akik a Münnich Ferenc Társasággal rokonszenveznek, több vállalkozó lépett be a Kisgazdapártba. Sok fiatal a Fideszt részesíti előnyben. Ha a VOSZ most lépéseket tenne a párttá alakulásáért, akkor tagságával kerülne szembe, mivel a kettős párttagság — a VOSZ véleménye szerint összeférhetetlen. S bár igaz, hogy több politikai lépést tett az utóbbi időben a VOSZ — például megalakította az egészségügyi tagozatát, és kidolgozta az egészségügy reformkoncepcióját, felvállalva a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon való részvételt, vitázik a szakszervezetekkel —r, továbbra is a gazdasági érdekképviseletet tartja elsődleges feladatának. A vállalkozók érdekvédelmi szervezete ezeket a célokat akkor tudja elérni, ha politikai kérdésekben aktívan foglal állást. A vállalkozók mindehhez követelik a nyilvánosság biztosítását, ezért anyagi áldozatra is hajlandók. Nem értenek egyet azzal, hogy nem lesz élő közvetítés az országgyűlés ülésszakairól. Fontosnak tartják, hogy a gazdaságot érintő jogszabályok születését minden állampolgár, köztük a vállalkozók is figyelemmel kísérhessék. Felkérték a televízió vezetőségét, jelölje meg azt az összeget, amibe a parlamenti közvetítések kerülnek, mert a VOSZ akár 20 millió forintot is előteremtene a közvetítés anyagi fedezetére. • Az ötletadó iskolai tanmedence.
