Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 5. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Gyors évek, lassú percek Bizonyára mindenki érezte már úgy, hogy „megállt az idő”, nehe­zen telnek-múlnak a percek, mint­ha sosem akarna elérkezni egy vár­va várt időpont. Az ellenkezője is legalább ilyen gyakran előfordul: szaladunk a „rohanó idő” után, csak úgy szállnak az évek felet­tünk. Közben, persze, a modern kvarcórák tévedhetetlenül egyfor­ma ütemben jelzik a másodperce­ket, órákat, napokat. Tanulságos kísérlet, ha behunyt szemmel próbáljuk megbecsülni magunkban, mikorra telt el egy perc, majd ellenőrizzük az órán­kon. Lesz, aki 70 másodperc után érzi csak, hogy elmúlt annyi idő; legtöbben jóval előbb kinyitják a szemüket. Az átlag 50-52 másod­perc körül várható. Tehát nagy egyéni különbségek lesznek az idő­becslésben, azaz a szubjektív időél­ményben, az idő múlásának belső megélésében. Ráadásul egy sze­mélynél is más-más időeredmé­nyek adódhatnak különböző al­kalmakkor, más körülmények kö­zött. Mitől van ez? Az idő megélésében meghatáro­zó az alapszemélyiség. Az extro­vertált (kifelé forduló, társaság­kedvelő, élménykereső, nyílt,- élénk) emberek általában gyor­sabbnak érzik az idő múlását, te­hát hamarabb gondolják úgy, hogy eltelt már egy bizonyos idő (közülük kerül ki a percet alulbe­csülő kisérleti személyek jó része). Az introvertált (befelé forduló, in­gerkerülő, nehezebben barátkozó, zárkózott, csendes) személyeknél fordított a helyzet, általában las­súbbnak élik meg az idő múlását, túlbecsülik az eltelt időt. Az előb­biek általában gyorsabban mozog­nak, beszélnek; utóbbiak saját ma­guk is lassúbbak. A pillanatnyi lelkiállapot is be­folyásolja az időélményt. A kelle­mes élmények hatására hamar, el­száll az idő (például nyaraláskor), kellemetlen körülmények között pedig igen lassan halad (mondjuk egy unalmas előadáson). A türel­metlen ember időbecslése is eltér az objektív időtől, az ő belső órája gyorsabban működik, sürgetni szeretné az eseményeket. A szo­rongásnak, félelemnek is hasonló hatása van. A nyugalom ellenkező irányban hat. Az időélményt kü­lönböző idegrendszeri megbetege­dések is megváltoztatják. Az időészlelés a körülmények­nek is függvénye. Aszerint érzékel­jük az idő múlását, hogy mennyire van tennivalókkal vagy történé­sekkel kitöltve. Az eseményekben gazdag időszakokat rövidnek érez­zük, az ilyen napok-hetek gyorsan elszaladnak; az eseménytelenek pedig lassan múlnak, hosszúnak érezzük az üres perceket. Vissza­emlékezéskor fordított a helyzet; azok az időszakok, amikor nem­igen történt említésre méltó, szinte kiesnek vagy legalábbis kicsire zsu­gorodnak össze, viszont az ese­ménydús időkről hosszasan tu­dunk gondolkozni vagy beszélni. Sokunknak van bajunk az idő­vel, mert vagy túl sok van belőle, vagy túl kevés: vagy rohan vagy vánszorog. Az idő nagy úr. Az idő­vel kapcsolatos vágyaink, igénye­ink és a reális lehetőségek különb­sége határozza meg lényegében az időélményt. A szubjektív időél­ményt kergetik vagy késleltetik a vágyaink és félelmeink, míg az ob­jektív idő másodpercei könyörte­len egyformasággal ketyegnek. Személyiségünk adott; lelkiálla­potunkat meg a körülményeket nem mindig tudjuk megváltoztat­ni. így csak az időkitöltés oldaláról tudjuk igazán befolyásolni az idő múlását. Éljünk tevékeny életet, akkor nem lesznek unalmas, hosz- szú perceink; megöregedve, gaz­dag emlékeken elmélkedhetünk; és a legvégén akkor talán nem lesz annyira keserves az elmúlás gon­dolata, hiszen —- bár hamar elmúlt az élet — nem éltünk hiába. Dr. Ignácz Piroska Érdekességek innen-onnan A cigarettázás szokását 1831-ben figyelte meg Egyiptomban egy euró­pai utazó. A katonák a kanócos puskáikhoz kiosztott papírhüvelyekbe dugdosták bele a dohányt, s elsőként fújták a füstöt cigarettastílusban. Az első „cigaretteket” a franciák kezdték gyártani 1844-ben. Német földön csak 1862-ben kezdődött a cigaretta sorozatgyártása egy drezdai dohánygyárban. A tengerentúliak ebben a „versenyben” lemaradtak: az USA-ban a cigarettagyártás időpontja: 1865. * Velence lakossága az utóbbi négy évtizedben a felére csökkent. Lakás­gondok miatt elsősorban a fiatalok hagyják el a várost, mert a lakhatás költségei csillagászati összegekre rúgnak. Igen sok gazdag olasz és külföl­di tart fenn lakást presztízsokokból, s ez a jelenseg is magasan tartja a lakásárakat. Velence lakóinak huszonöt százaléka hatvan év feletti. Az élelmiszerboltok száma a történelmi városközpontban az utóbbi másfél évtized során a felére csökkent, a magas szállítási költségek miatt az élelmiszerárak száz százalékkal magasabbak, mint az ország más városa­iban. * Kevesen tudják, hogy a „szíjat hasítok a hátadból” nyelvi kifejezés a régi korok egyik durva testi fenyitésének az emlékét őrzi. A szíjhasítás valamikor büntetés volt, méghozzá a kivégzés, a halálbüntetés kínját fokozta. Úgy hajtották végre, hogy a halálra ítélt hátát késsel két vagy három helyen párhuzamosan behasitották, és a köztük keletkezett hosz- szú bőresíkokat fogóval hirtelen lerántották. E kegyetlen kínzási mód már csak nyelvi fordulatainkban, népmeséinkben él; állítólag e büntetést Mária Terézia korában már nem alkalmazták. * Galeotto Marzio olasz humanista többször járt hazánkban, nagyra becsült, tudós vendége volt Mátyás király udvarának. Sokat írt rólunk, magyarokról. Még az étkezési szokásainkat is feljegyezte. íme, néhány érdekes megfigyelése: „Szokásuk a magyaroknak, hogy négyszögletű asztalok mellé ülnek le enni, és minden ételt mártásban tálalnak. A fiatal liba, kacsa, a kappa- nok, fácánok, foglyok, sergélyek, aztán a borjú-, bárány-, gödölye-, disznó- és vaddisznóhúsok meg halak mindegyike a maga külön mártá­sában úszik és fűszereződik. Az is szokás, hogy valamennyien egy tálból kapnak, és senki sem használ villát, mikor a falatot fölemeli vagy a húsba harap. Mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi azt, ami tetszik, majd falatokra vágva, ujjaival emeli szájába”. * A ma használatos naptár, amelyet Julius Caesar i. e. 46-ban megrefor­mált, és amelyen 1578-ban XIII. Gergely pápa ugyancsak igazított, a hónapok nevével együtt számunkra római örökség. Hogy Caesar előtt milyen naptárt használtak, azt pontosan nem tudjuk. A rómaiak naptára tíz hónapra szólt, az elsőt márciusnak nevezték, a tizediket pedig decem­bernek. A szeptember, az október, a november és a december a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik hónapot jelölte. Állítólag i. e. 451-ben vezették be a tizenkét hónapos naptart, és az eredeti tíz hónap elé a januárius és a februárius hónapokat tették. Caesar reformja után január 1-je lett az évkezdő dátum. * Másfél percenként egy-egy amerikai fiatal próbálkozik öngyilkosság­gal, és 60 közül egynek sikerül is a kísérlet. Az USA hivatalos statisztiká­ja szerint a 15—24 évesek korcsoportjában az öngyilkosok aránya már elérte a 13 százalékot. E fiatalok körében a halálokok között az öngyil­kosság a második helyen szerepel a közúti balesetek után. A különösen érintett államokban, így Kaliforniában törvényt hoztak az öngyilkossá­gok megelőzésére, és azokat is szigorúan büntetik, akik másokat hajszol­nak a halálba. Időnként valóságos öngyilkossági hullám söpör végig egy-egy iskolán. A csoportosan, különböző rítusok kíséretében elköve­tett öngyilkosság is gyakori. K. Gy. JV1. Kelvirág, amit karfiolnak hívunk 1 2 3 □ 4 5 □ 6 7 8 1 9 10 11 12 13 14 75 16 L 17 18 19 r 20 21 r 22 r □ 23 24 25 26 Cl 27 28 29 r 30 31 r 32 33 L 34 35 36 1 L 37 □ 38 39 7, 40 44 □ 42 43 □ 44 45 [I _ 46 □ 47 48 _ 49 50 51 52 53 □ 54 □ 55 56 57 □ 58 L □ 59 Büchner a kártyáról és a szerelemről Kelvirágpörkölt Hozzávalók: 1 kiló karfiol, 20 deka gomba, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 szem paradicsom, 2 darab zöldpaprika, 2 evőkanál olaj, 1 húsleveskocka, só, őrölt bors, pirospaprika. A rózsáira szedett karfiolt bő, sós vízben félig puhára főzzük, majd le­szűrjük. Közben az apróra vágott vö­röshagymát a forró olajban aranysár­gára sütjük, őrölt borssal, pirospapri­kával megszórjuk, cs beletesszük a fel- szelctelt.zöldpaprikát meg a paradicso­mot. Egy kevés karfiollével felöntjük, a húsleveskockát feloldjuk benne, és fe­dő alatt addig pároljuk, amíg a hagyma szét nem fő. Ekkor tesszük bele a fel­szeletelt gombát, meg a félig párolt kar­fiolt, és még öt percig forraljuk. Karfiolos kosárkák Hozzávalók: 1 közepes fej (60 deka) karfiol, 30 deka párizsi, 5 deka vaj, olaj, 1 kiskanál liszt, só, 2 evőkanál mustár. I csokor finomra vágott petre­zselyem. ( A rózsáira szedett karfiolt bő, sós vízben puhára főzzük és leszűrjük. Fél­ujjnyi vastagra szeleteljük a párizsit, és a bőrét rajta hagyva, egy kevés forró olajban megsütjük. így kis kosárkákat kapunk, ^melyeket megrakunk karfiol­rózsákkal. A visszamaradt olajban vi­lágosra pirítjuk a lisztet, felengedjük annyi karfiolfőző vízzel, hogy mártás sűrűségű legyen, és mustárral, sóval meg az apróra vágott petrezselyem fe­lével ízesítjük, és három-négy percig forraljuk. Tálba öntjük, beletesszük a karfiollal töltött kosárkákat, megön­tözzük olvasztott vajjal, és meghintjük a maradék petrezselyemmel. Kelvirágfelfújt Hozzávalók: 1 darab 60 dekás karfi­olfej, 3 szem paradicsom, 7 deka liszt, 7 deka vaj, 3 deci tej, 10 deka sajt, 3 tojás, I deci tejszín, só, reszelt szerecsendió, citromlé, 1 csokor petrezselyem. A bő, sós vízben főtt karfiolt leszűr­jük, rózsáira szedjük, és hűlni hagy­juk. Öt deka vajból, öt deka lisztből világos rántást készítünk, állandóan keverve, forró tejjel felengedjük, és lassú tűzön sűrű mártássá főzzük. A tűzről levéve, hozzáöntjük a tejszín­nel simára kevert tojások sárgáját, és reszelt sajttal, sóval, Cayenne-borssál, citromlével ízesítjük. Óvatosan közé­keverjük a karfiolt, a finomra vágott petrezselymet, és végül a tojásfehérjék keményre vert habját is. Két deka vajjal kikenünk egy őzgerincformát, meghintjük két deka liszttel, és a masszát beleöntve, lefedve, lassú tű­zön egy órán át gőzöljük. A formából meleg tálra borítjuk, felszeleteljük, és paradicsomkarikákkal díszítve azon­nal tálaljuk. Sertésjava Dubarry módra Hozzávalók: 4 szelet sertéskaraj, 60 deka megtisztított karfiol, 1 evőkanál olaj, 7 deka vaj, 7 deka liszt, 3 deci tej, 2 tojássárgája, 1 deci tejszín (vagy tej­föl), 1 evőkanál zsemlemorzsa, só, re­szelt szerecsendió. A húst megmossuk, és négy szeletbe vágva kiverjük. Megsózzuk, két deka lisztben megforgatjuk, és a forró olaj­ban szép pirosra sütjük. Közben öt de­ka lisztből, öt ,deka vajból világos rán­tást készítünk, forró tejjel, állandóan keverve felengedjük, és sóval, reszelt szerecsendióval fűszerezve, mártás sű­rűségűre forraljuk. A tűzről leyéve hoz­záadjuk a tejszínnel simára kevert to­jássárgát, és belcmorzsoljuk a maradék két deka vajat. Vékonyan kivajazott tepsibe vagy tűzálló tálba négy távo­labb álló helyre egy keveset öntünk a mártásból, ráfektetjük a húsokat, tete­jükre sós vízben főtt, lecsurgatott karfi­olt halmozunk púposán. A maradék mártással bevonjuk, a húst pecsenyelé­vel megöntözzük, és a tetejét reszelt sajttal meg zsemlemorzsával megszór­juk. A forró sütőben szép pirosra süt­jük. A múlt században élt német író egyik szellemes aforizmáját idézzük rejtvé­nyünkben. VÍZSZINTES: 1. Becézett női név. 4. A megfejtés második része (zárt be­tűk: I, I, N). 13. Magához hívatja. 15. Sejtelem. 16. Kórházi alkalmazott. 17. Őrület egynemű betűi. 18. A betakarí­tási műveletekre előkészített terület. 19. Fedőneve Dóra volt. 20. Török étel rizsből és marhahúsból. 22. Rövidítés aláírások alatt. 23. Álomba ringat. 25. Olasz filmrendező (Dino). 27. A nagy palóc monogramja. 28... . királya, La- lo operája. 30. Ä századforduló híres népdalköltője (Pista). 32. Üres rév! 33. Nehézkesen ír. 37. Római 1001 -es. 38. Én, olaszul. 39. Rajongva szerető. 40. iSzemélynévmás. 4L E napon. 42. Tré­fa. 44. A mélyben. 46. Állóvíz. 47. Ün­nepélyesen megnyitó. 49. A sivatag ha­jója. 51. Iráni város a Karkheh folyó partján. 54. Kis Imre. 55. Rikácsol. 56. Helység Romániában, a Király-kő kö­zelében. 58. Butácska. 59. Kacat. FÜGGŐLEGES: 1. Georg Büchner gondolatának kezdő szavai (zárt betűk: T, A, Z, R). 2. Karotta. 3. Hivatal. 4. Lamartine költeménye. 5. Szolmizációs hang. 6. Elengedhetetlenül szükséges. 7. Templom központi része. 8. Vissza: strázsa. 9. Kőbe farag. 10. Becézett női név. 11. Ülőalkalmatosság. 12. Rész­ben szeret! 14. Kötelékétől megszaba­dító. 17. Olyan, akár a fehér holló. 20. Háti ponyva. 21. Céltalanul rajzolgató. 24. A szemet szemért elv az ókori görö­göknél. 26. Ügyes beszélőkészség. 27. Ebben a pillanatban. 29. Redőtlen. 31. .. . baba,japán film címe. 33. Rádium. 34. Mértékegységrendszer. 35. Cremo- nai hegedükészítő család. 36. Szemmel verés. 41. Az idézet befejezése (zárt be­tűk: U, Á, Ü). 42. Ruhát tisztítani. 43. Idejétmúlt. 45. Elnyúlik. 46. Lóver­seny. 48. A szóban forgó tárgyon. 50. Nyeső. 52. A fodrász „kenyere”. 53. Határozórag. 55. Sporttrófea. 57. Szin­tén ne. 58. Egymást követő betűk. FARKAS MIKLÓS Beküldendő: vízszintes 1., függőle­ges 1. és 41. A július 29-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: Á pártoskodás undok mérgű féreg, S az országot belülről marja szét. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Palásthy Géza, Hetényegyhá- za; Fekete Balázs, Kiskunhalas; özv. Pataki Sándorné, Mélykút; Thernesz Tiborné, Baja; Takács Mihály, Kecel; Braun Jánosné, Kiskunhalas; Vidéki Mátyás, Kunadacs; Dobos Lenke, Kecskemét; Filus Józsefné, Kiskőrös; Aczél Fcrencné, Orgovány; Kocsisné Csekő Rózsa, Szabadszállás. JOGI TANÁCSOK ■ ' ' 7' Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről Ezek a jogintézmények, a nép­szavazás és a népi kezdeményezés is állomásai annak a jogalkotásnak, amely a jogállamiság eszméjét, az állampolgárnak a hatalom gyakor­lásában való részvételét tűzi ki cél­jául. Mivel a mi joggyakorlatunkban ezek a fogalmak meglehetősen is­meretlenek, először az alapfogal­makat kell tisztáznunk. A népszavazás a törvényhozó ha­talom (központi és helyi) külső el­lenőrzését, alkotmányos korlátozá­sát jelenti, míg a népi kezdeménye­zés az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó konkrét, java­solt döntések meghozatalára irá­nyuló indítvány. Abban különbö­zik a népszavazástól, hogy az ál­lampolgárok közössége nem az Or­szággyűlés, illetőleg a tanácsok he­lyett dönt, vagy befolyásolja e szer­veket döntésükben, hanem egy adott döntés elhatározását kezde­ményezi. A népi kezdeményezés „jogi ereje” kizárólag a felvett téma napirendre tűzésében és érdemi tár­gyalásában nyilvánul meg. Ha a döntés módjára is tartalmaz indít­ványt, ez már az eljáró szervet nem köti. A népszavazás lehel országos és helyi. Országos népszavazás az Or­szággyűlés által elfogadott törvé­nyek megerősítésére, valamint a törvényhozás elhatározására, a tör­vény elveinek meghatározására, to­vábbá a nem törvényi formát igény­lő, de országos jelentőségű kérdé­sek eldöntésére rendelhető el. A törvény szűk körben korlátoz­za a népszavazásra bocsátható tör­vények, illetőleg állami döntések körét. Ennek megfelelően nem le­hetnek népszavazás tárgyai a költ­ségvetésről, a központi adónemek­ről, az illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló, továbbá a nemzetközi szerződése­ket kihirdető törvények, valamint az Országgyűlés hatáskörébe tarto­zó személyi kérdésekben való dön­tések, azaz a kinevezések. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek vállalása, ille­tőleg a lejárt nemzetközi szerződé­sek meghosszabbítása tekintetében a jogi ■ tilalom nem érvényesül. A már megkötött és törvényi for­mában kihirdetett nemzetközi szer­ződések népszavazás alá bocsátása esetleg az ország nemzetközi tekin­télyét és megbízhatóságát veszé­lyeztetné a törvény indoklása sze­rint. A népszavazást kezdeményezheti a kormányzati szférában az Elnöki Tanács elnöke; legalább ötven or­szággyűlési képviselő; vagy leg­alább ötvenezer állampolgár. Az országos népszavazást az Ország- gyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközeleb­bi ülésszakán, de legkésőbb két hó­napon belül. Az országos népszava­zás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szava­zata szükséges. Ha legalább száz­ezer állampolgár kezdeményezi a népszavazást, az Országgyűlés kö­teles azt elrendelni, illetőleg kitűzni. A helyi népszavazás ugyanazok­ban a döntésekben rendelhető el, mint az országos népszavazás. Eszerint a tanácsrendeletek meg­erősítése, valamint a tanácsok ha­táskörébe tartozó egyéb kérdések tárgyában. Ezenkívül vélemény- nyilvánító népszavazás rendelhető el a település életét, fejlődését befo­lyásoló olyan kérdésekben, ame­lyek a felsőbb tanács vagy más álla­mi szervek döntési hatáskörébe tar­toznak. A népszavazás kezdeményezését a tanács elnökénél kell benyújtani. Kötelező a helyi népszavazás ak­kor, ha azt az adott tanács illetékes­ségi területén élő állampolgárok legalább három százaléka kezde­ményezi. Az előzőekben már szóltunk ar­ról, hogy mi a különbség a népsza­vazás és a népi kezdeményezés kö­zött. Ennek is van országos és helyi változata. Az Országgyűléshez ak­kor lehet benyújtani a népi kezde­ményezést, ha azt legalább tízezer állampolgár akarja; a másik ide vo­natkozó adat: az Országgyűlés kö­teles napirendjére tűzni a népi kez­deményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább ötvenezer állampolgár ké­ri. Érdemes megemlítenünk, hogy a törvény zárórendelkezésében a büntető törvénykönyv kiegészülé­sére hívja fel a figyelmet, nevezete­sen a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményekre. Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácsok tagjainak vá­lasztása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és népi kezdemé­nyezés során jogosultság nélkül $7» váz, Jogosulatlanul, akpr» hamis adatokat tüntet fel, arra jogosultat jp^á|asz4ásban, illetőleg a népsza­vazásban akadályoz, megsérti a vá­lasztás, népszavazás titkosságát, meghamisítja a választás, a népsza­vazás, illetőleg a népi kezdeménye­zés eredményét, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadság- vesztéssel büntetendő. Dr. Kertész Éva CSAK PÁRTOSAN! Átérezve a koronás, a Kossuth-címeres és a népköztársaság-címe­res Magyarország valamennyi súlyos ideológiai, erkölcsi és gazdasá­gi nehézségét, szerény lehetőségemhez képest igyekszem könnyíteni dolgozó népünk helyzetén. Pártot alapítok, amelynek neve: Pártos Párt. Minden magyar állampolgár csatlakozhat a hívó szóhoz, ha elfogadja az alábbi programot: 1. Minden megyeszékhelyen számvevőszéket állítunk fel. A gyóntatószékben lévő tükörrel szemben a volt, a jelenlegi és a leendő vezetőink bevallhatják bűneiket, és feloldozást nyerhetnek a láthatatlan kötelékek alól, ha háromszor elismétlik: „Én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem!” 2. A létminimum alatt élők részére választást írunk ki: szabadon választhatnak a napi egy liter tej vagy egy kiló kenyér között. 3. Szabad párt- és vallásgyakorlatot hirdetünk. A gyakorlatot legalább 48 órával korábban be kell jelenteni, és engedélyeztetni kell a rendőrségen. 4. A Budapest, Alternatív utca 1—X—2. sz. házban Fúró Káz- mér környezetkímélő robbantőmester segítségével visszafordítható- an felépítjük a bős—nagymarosi vízlépcső mását, hogy a fővárosiak­nak ne kelljen messzire menniük tüntetni. 5. A hálapénz valamennyi magyar dolgozót megilleti. A rákos államkassza gyógyítását mi, az adónkkal együtt végezzük, tehát mindnyájan orvosok vagyunk. Cserébe nem kérjük, de elvárjuk a megfelelő hálapénzt, azaz fizetést. 6. Az autópályák korszerűsítésének finanszírozására bevezetjük a járdahasználati díjat. Lábanként és naponként 20 forint, négykéz­láb — 30 forint, a kézen járók felmentést kapnak. 7. Új vámszabályokat dolgozunk ki, s ezt egy héttel bevezetése előtt kihirdetjük, hogy minden rászoruló lóhalálában elérhesse Bé­cset. Akinek ennél is sürgősebb, zöld utat nyitunk Jugoszlávián és Csehszlovákián keresztül. 8. A kormányzati szervek részére közadakozásból Bécsben ju­goszláv hűtőszekrényeket vásárolunk az árak befagyasztására. 9. Népünk bölcsességére hivatkozva („Ha ütnek, szaladj el, ha adnak, fogadd el!”), nem kérünk több kölcsönt Nyugattól. 10. Az áremelők részére bajnokságot rendezünk. Csak az vehet részt, aki doppingot és kamatlábat fogyaszt, nem suba alatt emel, illetve mindent megmagyaráz. A bajnokság végén az első díj: egy millió biliforint vagy egy kiló húsos csont. 11. A klasszikus kulturális hagyományokhoz ragaszkodunk (kri­mi, horror, szcxfilm, aluljáró-irodalom, giccs, lakodalmas csipkés kombiné, Kurucz Szivi kéjnő, mint a szórakoztatóipar illusztris képviselője stb.). 12. A Pártos Pártba a belépés díjtalan, kilépéskor az utólag fel­emelt és kiszámított kamatos kamatot kell megfizetni. (S. A. V.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom