Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
1989. augusztus 1. • PETŐFI NÉPE • 5 EGY ALAPÍTVÁNY ÉS ELŐZMÉNYE „Ha nem vállalom a műtétet, a sötétség vár rám ” • Házuk kertjében a Dunai család. (Straszer András felvétele) ÁLLANDÓSÁG ÉS FOLYAMATOSSÁG Hogyan halad a tudomány ? Vajon hogyan fejlődik a tudomány? — teszik föl időnként a kérdést az érdeklődők. Állandó-e a fejlődés vagy időről időre felgyorsul és lelassul? A kérdésről dr. Kovách Ádám kandidátussal beszélgettünk. A kecskeméti Petőfiváros divatos, új házainak egyike Dunai An- taléké. Tágabb, s szűkebb környezetükben virágok, fák, zöldellő pázsit mindenütt. A lakás tágas, a háziak igénye, ízlése szerint való. Jó lehet ilyen körülmények között élni. Dunaiék 18 hónapos kisfia feltűnően szép gyerek. A szülők mondják: jó is. Kiegyensúlyozott, derűs, szelíd és mégis eleven. Egészséges. Sok jót és szépet összehozott a természet ebben a kis emberkében. De Dunaiék életének ez csak az egyik oldala. A másik csupa aggodalom, szorongás, bizonytalanság. Ki tudja miért, a sors ahová ad, onnan előbb-utóbb el is vesz ... * Arról persze lehetne beszélni, hogy ez a szép nagy ház mennyiben a sors adománya. Dunaiék a saját kezükkel építették, három éven keresztül az összes szabadidejüket erre fordították. Egészen befejezni tulajdonképpen csak tavaly tudták, így azt is lehetne mondani, tíz évig épült a ház. S persze több százezer forintos adósságot vállaltak miatta. Dunainé élelmiszerboltban dolgozik, most gyesen van. Férje villanyszerelő. Ipari tanulóként szerződött 1969-ben a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezethez (az Épsziszhez). Azóta is ez a cég a munkahelye. Szorgalmas, ügyes szakembernek ismerték meg — a Szakma Ifjú Mestere címnek is tulajdonosa. A fiatál házaspár élete — miként napjainkban csaknem mindén ifjú házaspáré ebben az országban — szinte csak a munkából áll. Fizetésük nem elég a megélhetéshez, a pluszjövedelemért pluszmunkát vállalnak. Önmagukban és egymásban joggal bíztak, amikor családalapításra vállalkoztak. Mindketten dolgos emberek. Lehet, hogy Dunai Antal erejét meghaladta, amit vállalt? * Odakint keményen tűz a nap, bent, a tágas nappaliban leeresztett redőny tartja a hűvöset. Itt beszélgetünk. — Először 1986 nyarán ért a baj — mondja a házigazda. — Egyik napról a másikra fokozatosan elveszítettem a bal szemem világát. Az orvosok csak a diagnózist állapították meg: leszakadt a recehártya. Segíteni nem tudtak. Azt mondta egyikük, képzeljek el egy leszakadt redőnyt. — Dunai Antal az ablak felé int: — Olyan .. . — Mi okozta a bajt? — Erről is csak annyit mondtak, okozhatta ütés, rossz mozdulat, vagy az, hogy nagyot emeltem. Megerőltettem magamat. Mindegy, visszacsinálni nem lehetett. Dolgoztam tovább, mint addig, hiszen az élet nem állt meg. Az idén június elején egyszer csak azt éreztem, hogy a másik szememmel is kezd baj lenni. Utólag már visszaemlékeztem, hogy munka közben egy téglaszilánk a szememhez csapódott, de nem közvetlenül utána kezdtem elveszíteni a látásomat. Rohantam az orvoshoz. Megállapították, hogy ugyanaz a baj, ami a másikkal. Leszakadt, s fokozatosan lehúzódik a recehártya ... Szóval Dunai Antalnak azt kellett tudomásul vennie, hogy a másik szeme világát is elveszíti... — A folyamatot nem tudták megállítani az orvosok, de a szegedi klinikán Ikrényi Tünde profesz- szornő elmondta: a kölni klinikán egy professzor műtéttel — lézer segítségével — sok ilyen beteget meggyógyított már. Minél előbb kerül sor a beavatkozásra, annál nagyobb a siker valószínűsége. Ott, azonnal döntenem kellett. Úgy gondoltam: ha nem vállalom a műtétet, biztos, hogy a teljes sötétség vár rám életem végéig. Ha vállalom, lehet, hogy az egyik szememmel újra látni fogok. Vállaltam. A professzornő beszélte meg telefonon a dolgot Heimann professzorral, aki megjelölte a napot és az órát, amikor a színe előtt meg kellett jelennem. * Két hét állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a szükséges közel ötszázezer forintot összeszedjék, s a kiutazással, kint tartózkodással kapcsolatos dolgokat elintézzék. Pénz persze nem volt az egész családban összesen annyi, amennyi kellett. Idegenek segítettek. Dunai Antal édesanyjának hobbiszomszédja, aki tagja egy kecskeméti gmk-nak. Ettől a kis közösségtől 50 ezer forint kölcsönt kaptak. Kamat nélkül. Dunai Antal fodrásznő húga elpanaszolta bajukat az egyik vendégének. Százezer forintos kölcsönt ajánlott fel. Szintén kamat nélkül. Ugyanígy kaptak ötvenezret az Épszisztől. A szövetkezet dolgozói 38 ezer forintot adtak össze. A vöröskereszt ötvenezer forint vissza nem térítendő támogatással segített. Valamennyit kaptak a társadalombiztosítási intézettől is, a többi a családból került ki. Az utazással, kint tartózkodással kapcsolatos ügyeket Dunainé intézte. Minderről igy számol be: — Igazolásokért, engedélyekért Pestre, az orvostovábbképzőbe, azután a Gyógyfürdő Főigazgatóságra, a társadalombiztosítási intézethez, az MNB-hez, a Pusztatou- risthoz kellett elmennem. Mindenhol készségesen segítettek. Például a bank csak fogadólevél birtokában adhatott volna valutát, de azt nem volt idő megvárni. Feltételesen megelégedtek a szegedi klinika levelével, később persze Kölnből is megkapták a szükséges dokumentumot. A Pusztatourist szervezte az utazásunkat és a kinti szállásunkat. Az ügyintéző sokkal többet megtett, mint amennyi a kötelessége lett volna ... * Nusser Elemér, az Épszisz elnöke azonban kritikusabban ítélte meg a dolgokat már menet közben is. S azóta sem felejtette el az egyik, intézkedni hívatott intézmény vezetőjének kijelentését, miszerint fél évvel korábban kellett volna az ügyet elindítani. így beszélt akkor, amikor egy ember szeme világáért versenyt kellett futni az idővel! A szövetkezet elnöke mégsem nevezi meg ezt a szervet, egyrészt azért, mert végül is hajlandóak voltak azonnal intézkedni. Figyelemmel kísérte szerencsétlenüljárt munkatársa ügyének alakulását, segített a szükséges pénz előteremtésében is. Jól emlékszik rá, hogy ez alatt a két hét alatt hányszor volt kétséges: sikerül-e Dunai Antalnak kijutnia az NSZK-ba? Akkor jutott eszébe, hogy másként alakulnának a dolgok, ha lenne az ilyen és hasonló célra felhasználható tőkéjük a szövetkezeteknek ... Lévén az ipari szövetkezetek szövetségének (Ki- szöv) is elnöke, a legközelebbi elnökségi ülésen fölvetette a gondolatot ... Azóta — szokatlanul rövid idő alatt — a Kiszöv valóban létrehozta a „Szövetkezeti • dolgozókért” alapítványt, a Magyarországon, illetve a társadalombiztosítás keretében el nem végezhető műtétek, gyógykezelések finanszírozására. Bács-Kiskun megye ipari szövetkezeteinek tggjai, dolgozói, nyugdíjasai kérhetik. Az alaptőke gyűjtését elkezdték. *-Dunai Antal műtétje sikerült, a jobb szemével ismét lát. Ez azonban nem a heppiend. A beavatkozás következményeként ugyanis fokozatosan zöldhályog fog keletkezni a szemén, amifel kell távolítani. Körülbelül nyolc hónap múlva újra utazniok kell. A betegnek, kísérőjének, a tolmácsnak, miként először. Ismét nagyobb összegre lesz szükségük. — Azelőtt jártak már külföldön ? — Dehogy! — mondják szinte egyszerre. — Nyaralni is csak egyszer voltunk, itthon, leszámítva-a nászutat. — Akkor most legalább világot is láttak . .. — No persze — motyogja a házigazda. — Visszafele már láttam is.. . — Megnéztük a- kölni dómot — meséli Dunainé. — Várom, hogy folytatja, de elhallgat. Hiszen nincs tovább. Ennyi volt a szép emlék. Almási Márta — Mi a jellemzőbb a tudományra; az állandóság vagy a folyamatosság? Történelmi tanulmányainkból visszaemlékezhetünk különböző, szellemi felvirágzást hozó korszakokra, ugyanakkor azt is tudjuk, eléggé állandó folyamat a tudomány fejlődése. — Ha visszatekintünk az elmúlt két és fél évezredre, és összeadjuk az eddig élt híres tudósok működési idejét, kiderül, hogy néhány évszázadra zsúfolható össze az igazán kiemelkedő tudósok kora. A görögök csodálatos eredményeket hoztak felszínre. Ráadásul nagyon sokszor csak a gyönyörűségükre müveit tudomány területein. Előttük az egyiptomiak és a föníciaiak főleg azokon a területeken alkottak maradandót, amelyek összefüggtek életmódjukkal, gazdaságukkal. A hajós népeknek fontos volt a navigáció, a tájékozódás, jól művelték tehát a csillagok szerinti irány- és helymeghatározást. Az egyiptomiaknak a Nílus áradása adott termőföldet, kiszámolták, hogy mikor következik be. A görögök viszont intellektuálisan közeledtek a problémához, mindent megoldottak, amit a formális logika segítségével megoldhattak, de a kísérletező hajlamuk is nagy volt. Emlékezzünk csak Heron üstjére, amely évezredekkel megelőzte a gőzgépet. Az első aranykor — A görögöket tekintjük az első tudományos aranykor képviselőinek. Feltűnő, hogy utánuk* milyen űr következett be. — Igen, a rómaiak talán csak egy tudományterületen alkottak nagyot, a jogtudományban. A görög geometriához semmit sem tettek hozzá. — S utánuk jött az özönvíz ... azaz a sötét középkor. — Oly nagyon azért nem volt az sem sötét, de való igaz, hogy szembetűnő a különbség. Galilei törvényei ekkor láttak napvilágot, s Newton is ekkor lépett fel.. . — ... persze, Galileivel vissza is vonatták a tanait, Giordano Bruno meg sokkal rosszabbul járt. Newton tanításai viszont nem álltak szemben a vallás dogmáival, hogy azokért máglyára került volna, ha — mondjuk — nem Angliában él. — Mindenesetre a fellendülés során, a 17. század táján újra felfedezték a görögök tudását, s átmentették az akkori korszerű világkép számára. Az ipari forradalom idejében aztán ismét aranykora volt a tudománynak. — Mindezekből az rajzolódik ki, hogy a tudomány előretörése egy lüktető, hullámzó mozgást mutat a történelemben. Tehát ^ változás és az állandóság követi egymást, szabálytalan időszakokban. :— A kép akkor érdekes csak igazán, ha egymás mellé helyezzük a tudomány és a művészet nagy korszakait. Párhuzamosságot figyelhetünk meg: a periklészi Görögország kulturális nagyjaival egyidejűleg fejtette ki működését Platon, Arkhimédész és Euklidész, valamint Arisztotelész. Dante és a reneszánsz idején Kopernikusz és Newton. Bach és Goethe kortársa volt Faraday és Maxwell. Új utakon — A görögökhöz való nagy visz- szatérés után hogyan tértek önálló, új utakra az ipari forradalom fellendülésekor a tudományok? — Ez a folyamat nagyon érdekes, hiszen nem sokkal a görögök újdonsült kultusza után el kellett vetni azt a részt is, amit átmenteni véltek a görög tudáshalmazból, s le kellett rakni a ma tudományának alapjait. Persze, így is maradtak jócskán örök vagy öröknek vélt eredmények. Utóbbira jó példa, hogy — elvetvén az euklidészi geometria axiómáját — a Bolyaiak új világot teremtettek a semmiből. Talán jó példa erre az atomfogalom fejlődése. Demokritosznál ez a képződmény oszthatatlan, a középkori alkimisták felől akár ki se találták volna, aztán megjelenik a Bohr-féle atommodellben, s végül a kvantummechanika teljesen elveti, és új alapokra helyezi az atomfogalmat, s még később az is kiderül, hogy az atom egyáltalán nem oszthatatlan. S mindemellett a görögöknek is igazuk van, mert a közönséges energiaszinteken valóban oszthatatlanok az atomok. így érvényesül a görög tudományos örökség napjainkban. A folyamat önmagát gerjeszti — Mondhatjuk-e azt, hogy az ipari forradalom óta igen nagy mértékben hat vissza a tudomány fejlődésére a gyakorlati igény? — Tegyük hozzá azt is, hogy emellett a tudományos felfedezések új és új gyakorlati megvalósítást is jelentenek, s a folyamat önmagát gerjeszti. A legújabb időkben a folyamatosságot és megsza- kítottságot az is jelenti, hogy az egyik területen előreszalad a tudomány, s nem tudnak mit kezdeni a felfedezésével, a másikon meg any- nyi probléma halmozódik fel, hogy kisvártatva megjelenik a tudományos megoldás. Az operátorszámítás kezdetben csak egy gyakorlatilag alkalmazható módszer volt a tudósok kezében, a matematikusok nem is szerették, mert nem volt elméletileg megalapozva. Aztán, amikor megalapozták, szalonképessé vált a matematikusok számára is. Vagy még közelebbi példa: a gének helix (kettős spirál) szerkezetének felfedezése azután történt meg, amikor már tudták, milyenek az öröklődés törvényei, amikor megismerték a gének szerkezetének kötéseit, sok fizikai, kémiai ismeretet szereztek, akkor már „csak” egy olyan szerkezetet kellett elképzelni, ami a minden tapasztalati ténynek megfelelt. — Ezzel már el is értünk a jelenbe, amit az jellemez, hogy minden eddiginél több kutató foglalkozik a tudománnyal, ahogyan az elcsépelt szlogen mondja: a tudomány közvetlen termelőerővé vált. Vajon ilyen körülmények között nem állandósul-e a fejlődés? — Bármilyen sok, új tudományos eredmény kerül felszínre manapság, azt kell hogy mondjuk: ezek között nem sokkal gyakoribb az igazán eredeti felfedezés, mint a korábbi századokban. A fizika kultúrtörténete című könyv (szerzője Simonyi Károly) közöl egy 1976-os közös írásbeli érettségifelvételi vizsga feladatsort. Minden példánál feltüntették, milyen keltezési ismeretet kellett tudni a megoldáshoz. Kiderült, hogy egy 1690-ben vizsgázó jó tanuló ötven pontot szerezhetett volna, ami megfelelt egy 3/4-es osztályzatnak ... Atombomba és Hold-expedíció — Mi akkor az, amiben mégis túltehetnek a mai tudósok elődeiken? — Az a folyamat, amelyben már megismert kutatási eredményeket használnak fel egy bizonyos meghatározott és kitűzött cél elérésére. Az első ilyen tervezett kutatás az úgynevezett Manhattan-terv volt, ami létrehozta az atombombát. Vagy hogy békésebbet mondjak: amikor a NASA létrehozta az első Hold-expedíciót. Mindegyik végeredménynek megvoltak a rész- eredményei, de a szervezettség meggyorsította a végcél elérését. Lehet, hogy a maghasadás, a láncreakció ismeretében a Manhattan- terv nélkül is eljutottak volna az atombombáig, de lényegesen hosz- szabb idő alatt. S ez azt jelentette, hogy megelőzték Németországot. Gőz József SZEMELVÉNYEK A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVBŐL I. Hol és hányán élnek Megtudni az évkönyből például, hogy napjainkban a világ 5 milliárdnyi lakosságának 14 százaléka található Európában, ott, ahol e század elején még az emberiség egynegyede élt. Kiderül az is, hogy kontinensünk legsűrűbben lakott országai nem a városállamok, hanem Málta, ahol 1000 embernél is többen élnek egy négyzetkilométeren, s még Hollandia népsűrűsége is nagyobb San Marinóénál. Budapestet, a 2,1 milliós lakosságszámú nagyvárost előszeretettel nevezzük világvárosnak, amit földrajzi helyzete, nemzetközi szerepköre indokolhat is, a világ legnépesebb 100 városa közé azonban — az évkönyv szerint — nem került be, lévén éppen százegyedik. (Az első százból egyébként 29 város a Kínai Népköztársaságban található.) Azt is szoktuk mondani, hogy Budapest aránytalanul nagy az országhoz képest, hiszen minden ötödik magyarországi ember ott él. Nos, az arányok hasonlóak Bécs, Helsinki és Stockholm esetében, a dánoknak pedig egyenesen egynegyede él Koppenhágában, a görögök közel egyharmada Athénban, az izlandiak több mint fele Reykjavikban. Ami a demográfiai folyamatokat illeti, hazánk az 1000 lakosra jutó házasságkötések számát tekintve a középmezőnyben foglal helyet, a válások számát tekintve azonban csak az NDK és a Szovjetunió előz meg bennünket Európában. Igaz, a „világcsúcsoktól” még messze vagyunk, e tekintetben Eszak- Amerika, vagyis az USA és Kuba jár az élen. A népességszám alakulása azonban — legalábbis az évkönyvben szereplő országok összehasonlításában Magyarországon a legelszomorítóbb. Rajtunk kívül csupán Ausztria, Dánia és az NSZK népessége mutatott fogyást a 80-as évek első felében, amíg azonban mindhárom országban csökkent ennek az üteme, addig Magyarországon lényegében változatlan maradt. II. Betegségek, öngyilkosságok A nemzetközi összehasonlításból az is kiderül, hogy mindez nem (vagy nem elsősorban) az alacsony születési szám miatt van így (e tekintetben a jelentősebb európai országok középső harmadához tartozunk), hanem a rendkívül magas halálozási ráta miatt. Az 1000 lakosra jutó halálozási szám 13 felett van. Ehhez hasonló csak az NDK adata. (Európában általában 12, más földrészeken pedig 8 alatti az 1000 lakosra jutó halálozások száma). Ezek után már csodálkozni sem lehet azon, hogy a magyar férfiak születéskor várható 65,7 éves élettartamnál csak a Szovjetunióban élő férfiak életkilátásai rosszabbak a statisztika szerint, s az egyébként valamivel kedvezőbb helyzetben lévő nők is csak jugoszláv és román nőtársaiknál számíthatnak születéskor hosszabb életre 73,7 évre. (E tekintetben azért érdemes más földrészekre is kitekinteni: Indonéziában csak 52,2, a Dél-afrikai Köztársaságban 51,8 év a férfiak születésekor várható élettartama, s ezekben az országokban a nők is csak 55 év körüli élettartamra számíthatnak — ha ez megnyugtat egyáltalán valakit.) S ha már itt tartunk: a lakosság számához viszonyítva csak Dániában halnak meg többen rosszindulatú daganatok következtében, mint Magyarországon, a szívbetegségek következtében bekövetkezett halálesetek száma pedig egyedül Svédországban magasabb. A halálos balesetek és az öngyilkosok számát tekintve elsők vagyunk az összehasonlításban szereplő országok között, ez utóbbiban olyannyira, hogy a rangsorban utánunk következő Dánia mutatószáma még a kétharmadát sem éri el a magyarországinak. (Folytatjuk ) K. L. Gy. Két hét alatt kellett félmilliót előteremteni
