Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

1989. augusztus 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Magánkórház, luxusszolgáltatások? Egészségügy — vállalkozási alapon Nem igaz, hogy az orvosok és az egészségügyben dolgozók 70 százaléka nem hajlandó vállalkozási alapon dol­gozni, mint azt az Orvosi Kamara állít­ja mondotta Csermely Gyula, a Vál­lalkozók Országos Szövetségén belül megalakult önálló egészségügyi tago­zat vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A tagozatot azért hoztuk létre, hogy bebizonyítsuk, az egészségügyben dolgozók s nem csak az orvosok igenis hajlandók többet tenni az egészségügy megreformálásáért. Máris kidolgoztunk egy olyan koncepciót, amelynek bevezetésével minden állami támogatás nélkül, csupán egyszerű át­szervezéssel és az érdekeltségi rendszer átalakításával jelentős javulást lehetne elérni a betegellátásban, rövid időn be­lül, akár már januártól. E koncepciót egyébként első nyilvános ülésünkön vi­tatjuk meg az érdekeltekkel. Lényege, hogy az állami egészség- ügyi ellátási rendszer mellett minden korlátozás nélkül magánszemély is lét­rehozhat, illetőleg működtethet — a jogszabályoknak megfelelően bár­milyen, betegellátásra alkalmas intéz­ményt. Fontosnak tartom kiemelni azt, hogy ezek, az alternatívnak nevezett intézmények az állami és a már meglé­vő egészségügyi ellátás mellett funkcio­nálnának. Az intézmények belső struk­túrájukat szabadon alakítanák ki, a te­vékenységükhöz szükséges gyógyszere­ket, vérkészítményeket, eszközöket az állami ellátáshoz hasonlóan korlátozás nélkül, de térítés ellenében szerezhet­nék be az ezeket forgalmazó cégektől, illetőleg közvetlenül az állami egészség­ügytől. Alapvetően megváltozna az egész­ségügyben dolgozók bérezése. Jövedel­mük két részből állna: bevételük egy részét a társadalombiztosítástól, vagyis az államtól kapnák, a többit pedig a beteg fizetné, ha igényli a plusz szolgál­tatást. Az államtól kapott összeg nagy­ságát egy kód szerint határoznák meg, mégpedig a külföldiek magyarországi gyógykezelésének árait alapul véve. Mindezek révén az állami betegellá­tásban kapacitás szabadulna fel (ágyak, orvos stb.), s így azok, akik nem tudják megfizetni, illetőleg nem igénylik a luxusszolgáltatásokat, meg­kapnák az alapellátást. Ez a koncepció egyébként merőben eltér a Szociális és Egészségügyi Minisztérium és az Orvo­si Kamara úgynevezett vállalkozás­élénkítő programjától, amely ellen he­vesen tiltakozott az elmúlt napokban a szakszervezet, s amellyel mi sem értünk egyet. (MTI) ELKÉSZÍTETTÉK PROGRAMBESZÉDEIKET A JELÖLTEK A kongresszus jegyében Az MSZMP közelgő kongresszusá­nak előkészületei jegyében országszerte küldöttválasztó gyűléseket rendeznek a pártszervezetek. A fővárosban szep­tember 23-án találkoznak először a bu­dapesti pártértekczlet küldöttei, hogy megvitassák a kongresszus elé kerülő dokumentumokkal kapcsolatos állás- foglalást, döntsenek az MSZMP Buda­pesti Bizottságának szervezeti felépíté­séről s megválasszák a jelölőbizottság javaslata alapján azt a húsz küldöttet, aki Budapestet képviseli a párt legma­gasabb fórumán. A főváros kommu­nistái közül a pártszervezetek 294, a budapesti pártértekezleten pedig to­vábbi húsz küldöttet delegálhatnak az októberben sorra kerülő nagy jelentő­ségű tanácskozásra. Közülük 152-en már megszerezték mandátumukat. A kongresszust követően, november 18-án ismét összehívják a budapesti pártértekezletet azzal a céllal, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek a fő­város politikai helyzetértékeléséből és a kongresszusi döntésekből adódó fel­adatokról, megvitassák,'majd elfogad­ják a budapesti pártbizottság politikái programját. E tanácskozáson választ­ják meg az új szervezeti felépítésnek megfelelően a fővárosi pártmozga­lom vezető tisztségviselőit, illetve testü­letéit. A szervezeti felépítéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozására bár kö­zeli a pártértekezlet első fordulójának időpontja ezekben a napokban ala­kulnak meg a küldöttekből összeállí­tott munkabizottságok, s várhatóan augusztus végére körvonalazzák elgon­dolásaikat. Az MTI vidéki tudósítóinak jelenté­seiből kitűnik, hogy a megyékben, vá­rosokban is hozzáláttak a kongresszusi előkészületekhez a pártszervezetek. Az MSZMP Csongrád Megyei Bi­zottsága teljes autonómiát biztosít a városi, községi bizottságoknak abban, hogyan válasszák meg a megye 55 kongresszusi küldöttét. Demokratikus forma, közvetlen jelölés és választás: maga a jelölés is személyes támogatott­ságot feltételez. Tehát a párttagoknak aláírással kell támogatniuk a jelöltet, akinek viszont kötelessége bemutat­kozni, politikai nézeteit ismertetni. A kisebb településeken valamennyi MSZMP-tag közösen választja meg azt a személyt, akit a kongresszusra küld. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai In­téző Bizottságának tagja, Csongrád megyei első titkár, akit á Központi Bi­zottság a mandátumvizsgáló bizottság elnöki teendőinek ellátásával bízott meg, az MTI munkatársának elmond­ta azt is, hogy néhány budapesti kerü­letben máris merült fel kifogás a több­szörös áttétellel történő jelöléssel, vá­lasztással szemben, mert nem biztosí­tott, hogy az MSZMP-csoportoknak minden tagja meg tud ismerkedni a je­lölttel. Országosan hallható bírálat az idő­pont: a nyár. A politikai életben azon­ban most nem lehet nyári szünetet tar­tani. így azonban félő, hogy sok helyen nem biztosítható a szükséges létszám, a kétharmad; erre tehát mindenütt fi­gyelemmel kell lenni. Kecskeméten, a városi pártbizottság legutóbbi határozata értelmében, újsze­rű módon kívánják érvényre juttatni a demokratikus választás’alapclvét. Túl azon, hogy minden egyes alapszervezet javaslatot tehet a küldött személyére, ugyanez a jog megillet minden, párton belüli csoportosulást, platformot is. A jelölőlistára az a párttag kerülhet fel, akit legalább húsz kommunista támo­gat aláírásával. Egy párttag egyébként több küldöttjelöltet is ajánlhat. A jelölteknek július 21-éig kellett el­készíteniük programbeszédjüket, ame­lyet jelölőgyüléseken ismertetnek a párttagokkal. Találkozhatnak, véle­ményt cserélhetnek a város, illetve a városkörnyék kommunistáival, s au­gusztus 25-én kerül sor a választásra, ahol Bács-Kiskun megye székhelyének, valamint vonzáskörzetének hatezernyi MSZMP-tagja választja meg tíz kong­resszusi küldöttét. (MTI) Nyílt levél Péter János képviselőhöz A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt egyházpolitikai munkacsoportja felkéri önt, hogy mondjon le képviselői mandátumáról. Kívánságunkat nem azzal indokoljuk, hogy ön annak idején a nemzet­pusztító Rákosi Mátyás kiválasztottja volt, aki önnek már 1946 őszén beígérte a tiszántúli református püspökséget. Nem is azzal, hogy 1949-től 1956 őszéig püspöksége alatt tetteivel és cselekedeteivel igyekezett maximális segítséget nyújtani Rákosiéknak a magyar református egyház kiárusításában, tönkretételében. Mindezekért majd Isten ítélőszéke előtt kell felelnie. Még csak nem is azért kívánjuk képviselői mandátumáról való lemon­dását, mert Kádár János kormányzása alatt - mint külügyminiszter nem képviselte maradéktalanul a nemzet érdekeit. Mindezekért majd a történelem ítélőszéke előtt kell felelnie. Azért kívánjuk képviselői mandátumáról való lemondását, mert ön nem képviselte sem a múltban, sem a jelenben a magyar nép érdekeit a legfőbb törvényhozói testületünkben. A vitákban nem vett részt, nem vesz részt, önálló kezdeményezése nincsen. Teljesen passzív, mint orszá­gos listán beküldött képviselő. Meggyőződésünk szerint nem méltó arra, hogy az Országgyűlés tagja legyen. Ezért kívánjuk lemondását, amivel talán könnyítünk bűnöktől terhelt lelki ismeretén is. Tájékoztatjuk arról, hogy kívánságunkat nyilvánosságra hozzuk. Budapest, 1989. augusztus 2. Az FKgP egyházpolitikai munkacsoportja Az MSZDP Kecskemét Városi Szervezetének állásfoglalása Az 1988-as reykjavíki csúcs- találkozó hazánk számára elér­hető közelségbe hozta az igazi demokráciát. Nyilvánvalóvá vált, hogy a győztes nagyhatal­mak tartják magukat a nemzet­közi szerződésekhez (Jalta, Potsdam), hogy azok lejáratá­sával nem állomásoztatnak to­vább idegen csapatokat Euró­pában. Ezt Bush elnök is meg­erősítette budapesti látogatása alkalmával. Hazánkban két oldalról in­dult el a demokratizálás. Az MSZMP-n belüli frakciók élénkülésével felső sugallatra létrejött — az elégedetlenkedő értelmiségi próbálkozásokból az „újsütetű”, az MSZMP-t megreformáló és annak hatal­mát megerősítő, úgynevezett demokratikus ellenzék. A má­sik oldalon az 1945 után betil­tott pártok kezdenek újraszer­veződni, amelyek az idegen hadsereggel ránk kényszerített kommunista hatalommal szemben a diktatúrától mentes szabad és demokratikus társa­dalmat kívánják megvalósíta­ni. Az MSZMP igyekszik bom­lasztani a történelmi pártokat és ismét megpróbálkozik a Rá- kosiék által kiagyalt „szalámi­taktika” alkalmazásával egyeduralmát és pozícióját megerősíteni. Nem törődik az­zal, hogy mesterkedésével ha­zánkat társadalmilag és gazda­ságilag végképp teljes csődbe sodorja. Országunkban a július 22-én megtartott országgyűlésiképvi- selő-pótválasztásokon a lát­szatdemokráciával kábított szavazópolgár nem sejthette, hogy a győztest (bár az úgyne­vezett demokratikus ellenzék­hez tartozó legyen is) ugyanab­ba a jogosulatlan Országgyű­lésbe delegálja, amely 40 éven keresztül népképviseleti szere­pét képtelen volt betölteni. Ez a látszólagos „koalíciós” politi­ka előbb-utóbb szétmorzsolja a még nyiladozó demokráciát, mert a nép által elfogadott és megerősödött pártok nélküli képviselő-választások csupán a látszatdemokráciát szimboli­zálják. A békés és demokratikus át­menetet, valamint népünk eu­rópai szintre történő felemelke­dését csak tiszta arcú politiká­val tudja elképzelni a szabad működésben reménykedő tör­ténelmi pártunk. AZ MSZMP ELNÖKÉNEK SAJTÓÉRTEKEZLETE KECSKEMÉTEN „Nemcsak vagyunk, kell, hogy legyünk!” Mint tegnapi lapunkban közöltük, a szerdai kecs­keméti választási gyűlést követően sajtóértekezletet tartott a városházán Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, aki egyben Kecskemét egyik országgyűlési képviselő­je. A sajtókonferenciáról ezúttal számolunk be olva­sóinknak. MTI: — Mi a véleménye a Zala inegyében történt változásról és a társadalmi tisztségként végzett párt­megbízatásokról: Nyers Rezső: Végleges véleményemet holnap alakítom ki, ekkor fogok találkozni az MSZMP újon­nan megválasztott Zala megyei vezetőivel. A pártérte­kezleten történteket örvendetesnek tartom abból a szempontból, hogy kitörtek egy régi, merev szervezeti keretből, hogy újat keresnek. Hogy valóban megtalál­ták-e már azt az újat, ami a legjobb szervezeti mód­szert jelenti Zala megyében, nos, ebben még kételke­dem. Talán túl nagy a választmány. A pártapparátus leépítésének mértékén is el kell gondolkodnunk. Ha az apparátus túl nagy, akkor az bürokráciához vezet — eddig ez volt jellemző —, ha túl kicsi, akkor hiá­nyos lesz a politikai előkészítő és döntésvégrehajtó feladatok ellátása. A pártban széles tere van a társa­dalmi megbízatásként betöltött tisztségeknek,'és ezt érvényre kell juttatni! Ugyanakkor nagyobb területi szervezetben kell lenni professzionalista ügyintéző, szervezési munkát végző embernek. Petőfi Népe: — Mi az álláspontja az MSZMP veze­tőségének lapjai — főként a megyei, de általában a pártlapok —jövőjéről? Fölvetették ugyanis Debrecen­ben, hogy az ottani megyei napilap koalíciós jelleggel kerüljön a megyei tanács tulajdonába. Nyers R.: Mindent el tudok képzelni, csak azt nem, hogy a sajtó rendszerében előkészítetlenül és megalapozatlanul változtatásokat végezzünk, s ez el- bizonytalanítsonembereket. Az MSZMP álláspontja, hogy szükség van a pártlapokra, ezért nincs ok arra, hogy a pártlapjainkat átalakítsuk független lapokká. Személyes véleményem — s ezt elmondtam a Magyar Hírlap szerkesztőségében is —, hogy én inkább azt nem értem, mi egy kormánylap vagy egy tanácsi lap feladata. Ilyeneket a világban nem nagyon látunk. Az Izvesztyija létrejötte is inkább a régi pártállamrend­szerben volt logikus. Szegedi Rádió: — Az időközi választások első fordu­lójában visszafogott volt az MSZMP. Ez most oldódni látszik. Ez egyben olfenzívát is jelent? Nyers R.: — A bénultságból való kilépést jelenti. Olfenzívát nem mondanék a politikában, nagyon ka­tonai élű ez a kifejezés. Megmozdulásunk élénkülést jelent az MSZMP-bcn, magunkhoz térést, hitet ab­ban: nemcsak vagyunk, hanem kell, hogy legyünk! Ennek a felélénkülésnek végbe kell menni az egész országban. A folyamat megkezdődött, de ennél még többre van szükség. V. T. MDF választási gyűlés Félegyházán A kiskunfélegyházi „egycsövű” templom előtt, a Béke téren, szerdán es­te képviselő-választási gyűlést tartott az MDF, a mozgalom, valamint a helyi je­lölt, Fekete Pál tanár programjának is­mertetésére. A házigazda tisztét Lezsák Sándor költő (az MDF országos elnök­ségének tagja) töltötte be, úgy is, mint aki a félegyházi Petőfi Közművelődési Egyesületben tevékeny résztvevő. Elsőként Für Lajos történészt mutat­ta be a közönségnek, aki dobogóra lép­ve Kossuth Lajos szellemét idézte, aki, ugyanezen a téren 1848 októberében szólt a „csaták tüzében megbámult ha­ragos kunokhoz". Párhuzamot vont a hajdani és a mostani történelmi idők közös tényezői között, mint mondta: most is súlyos veszély, válság fenyegeti, járja át az országot. A sötét kép mellett felvillannak a biztató jelek, de a társa­dalom mozdulatlan, néma, hallgatag. Figyel, gyanakodva és reménykedve, pedig a változások személy szerint min­den egyes tagján is múlnak. Biztatónak értékelte, hogy a nyilvánosság szinte korlátlan, de annak ellenére, hogy újabb lényekről lebbentik lél a fátylat, a politikai és a gazdasági apparátus összefonódása tovább emészti a nem­Emlékezzünk méltóképpen az államalapító SZENT ISTVÁNRA Szent István napjának méltó megünneplése ősi hagyománya a magyar népnek. Az állam- alapító István királynak Asztrik, az első kalo­csai érsek hozta el a koronát Rómából. Azóta is ápolja az ország nagy királyának emlékét. Történelmünk egyik legjelentősebb személyi­sége a mai napig az 1083-ban szentté avatott 1. István, akinek életművéről egységes a kép: meg­teremtette a magyar államot és a magyar ke­resztény egyházat, s e kettőt a keresztény feudá­lis állam formájában összekapcsolva, hazánkat az akkori kornak európai színvonalára emelte: Szent István életművének üzenete a mának is szól. Fel kell zárkózni a kor követelményeihez, Európához, meg kell tanulni az igazodást a kor­szelleméhez és át kell venni mindazt, ami jót és hasznosat a fejlett világ kialakított. István ki­rály példája tanít és erőt ad. Itt az ideje, hogy visszaadjuk ennek az ünnepnek az évezredes tartalmát, melyet közelmúltunk szűkkeblű ér­telmezése megfosztott valódi jelentőségétől. A Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Elnöksége a megye lakosságához fordul. Arra kéri az egyházakat, á népfrontbizottságokat, a társadalom széles rétegeit képviselő szervezete­ket, pártokat, egyesületeket, hogy támogassák az ünnep kegyeleti fényét erősítő népi, nemzeti összefogást, a méltó megemlékezésre irányuló törekvéseket. Elevenítsük fel hazánk örök érvé­nyű régi hagyományait, azt is, amely a magyar föld gazdag termésének, az ebből készült ke­nyérnek tiszteletére, a verítékes munka elisme­résére, az új kenyér ünnepi megszegésére, meg­ízlelésére buzdít bennünket. Legyen augusztus 20-a az örök erkölcsi érté­kek megbecsülésének, a magyar összefogásnak, nemzeti létünk és hazánk felvirágozásába vetett hitünk megújulásának a napja: Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Elnöksége „NEM CÉL, ESZKÖZ” A vidék fejlesztését is meggyorsíthatná a világkiállítás? Napi gondjaink szorításában megítélhetjük pontosan távlati lehetőségeinket? A pénztelenségnél is nagyobb bajnak érzem a mind többeket bénító kisszerűséget. Terjed a „minek a” primitivizmus. Helyi és országos ügyekben mind gyakraban viselkednek az egykori kecskemé­ti mungó városatyához hasonlóan, aki mivel tőle is némi pénzt követelt volna —- így ellenezte vízvezeték-hálózat ki­építését: „Minek a, hát a Maris mire való?” (Eddig is a cselédlány cipelte haza a kútvizet...) Büszkélkedhetnénk-e a Parlamenttel, a kisföldalattival, a kecskeméti Rákóczi úttal, a Hősök terével, ha elődeink bele­ragadlak volna az azonnali megoldást követelő ügyek hínár­jába. Lett volna más, talán nyomasztóbb pillanatnyi igénye­ket kielégítő helye az említett létesítményekre fordított pénz­nek, utólag mégis hálásan gondolunk bölcsen mérlegelő elő­deinkre. Valamikor,, kétezer után a mi utódaink dicsérhetik-e világ kiállítás rendezését megfontolt bátorsággal vállaló döntésün­ket? Fölismerték: csak befektetéssel, okos kockázatvállalás­sal, a szunnyadó energiákat felélesztő kezdeményezéssel re­mélhetik sok milliárdos tartozásuk csökkentését. Csak akkor, ha a tervezők, szervezők már az előkészítés szakaszában számolnak a rendezvénytől várható haszon sokrétűségével, a hatalmas kiadásokkal. Ebből indulnak ki a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet társadalmi munkában készült, a Budapest—Bécs vi­lágkiállítás terület- és településfejlesztési összefüggései círpű tanulmány készítői. Nem titkolták: elsősorban saját nézeteik tisztázására fog­lalták össze a világkiállításra vonatkozó nézeteiket, javasla­taikat. Véleményük szerint a nagyméretű rendezvény nem cél, hanem eszköz. Csak akkor fizetődik ki, ha egyebek között — erősíti az ország nemzetközi tekintélyét, gyorsítja ay, inf­rastruktúra fejlesztését, javítja termelő ágazatok telepítésé­nek lehetőségeit, jobban kihasználja az idegenforgalmi adottságokat, mindezek eredményeként mérsékeli a területi különbségeket. A hogyanra természetesen még csak elvi, általános vála­szokat ad a Váti tanulmánya. Javasolják, hogy kapcsolódjon össze a világkiállítás és a honfoglalás 1100 éves évfordulójának eseménysorozata, így időben tágulna az idegenforgalmi csúcs. Az ország fejlődésében döntő láncszemnek kell tekinteni az infrastruktúra fejlesztését. Az egész országban érvényesüljön a kiállítás húzó hatása. Éppen a világkiállítás lendületével gyorsíthatnák az elmaradottabb vidékek felzárkóztatását. 1 Icltai Nándor zet erőit. Hogy „kikecmeregjünk” a mélypontról, az MDF négypontos programot hirdet: — a gazdaság értékelését, a társadalom megmozgatását, a magyarság megmaradásához a feltételek megteremtését, a demokrácia megvalósítását. A négy tétel részletes kifejezése után felszólította a hallgatóságot, hogy éljen azzal a történelmi lehetőséggel, amit felkínált az idő, szavait Ady Endre ver­sének részletével nyomatékosította. Ezután lépett az emelvényre Fekete Pál jelölt, akinek jelszavai: önrendelke­zés, demokrácia, függetlenség prog­ramját foglalják egybe. Beszédében részletesen elemezte a másik kél képvi­selőjelölt dr. Garai Istvánt a Fédisz, az MSZMP, dr. Vas Lászlót a HNF állította jelöltnek programját. Egyetértését és fenntartásait kifejtve rátért saját célkitűzéseinek ismertetésé­re, amelyben a helyi önkormányzat megteremtése kapja a legnagyobb §hahgsúlyt. Az iskolarendszer megre­formálása, a műemlék kálvária rendbe­hozása, a Petőfi-emlékház kialakítása, a Hattyúház kibővítése, az ipartestülct székhazának visszaadása, a helyi ha­gyományok méltó ápolása, utcanevek visszaállítása, a helyi nyilvánosság ki- terjesztése a többi között e prog­ram sarkalatos pontjai. Roszik Gábor, az MDF alapító tagja, evangélikus lelkész, a gödöllői, alig két hete megválasztott ellenzéki ország- gyűlési képviselő első nyilvános beszé­dét mondta cl Kiskunfélegyházán. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a kialakuló többpártrendszerben minden párt kötelessége kell hogy legyen a íiép érdekeit szolgálni. Bíztatta a népgyűlés hallgatóit, hogy vegyenek részt a vá­lasztáson, mert akár száz kilométerről hazautazva is kell szavazni. Mert - mint mondotta végre tehetünk vala­mit a hazáért, a gyermekeinkért, uno­káinkért. Szuggesztív beszédét a Kos- suth-nóta felidézésével zárta célozva a hallgatóságot ugyan nem zavaró eny­he záporra is — áldást kívánva a fél­egyháziak életére. Végezetül Lezsák Sándor köszönte meg a hallgatóságnak a részvételt, majd a Himnusz cléneklésévcl ért véget az MDF választási gyűlése. N. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom