Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 31. TUDÁSHOZ, IGAZOLVÁNYHOZ KÖTVE Növényvédő szerek árutermelőknek ÚJ ZSIGULI-MODELL Ez a VÁZ—21093 jelzésű gépkocsi a togliatti gyár legújabb Zsiguli- modellje. Az új Zsiguli 1500 köbcentis motorral működik, karosszériája modern, belsejébe négy fejtámlát szereltek. Az első széria 1989 végén készül el. (MTI külföldi képszerkesztőség) A tengerek kutatása Az árutermelő gazdák régi vá­gya teljesült a tavaly megszüle­tett új Növényvédelmi Kódex rendelkezéseivel. Az addig csak nagyüzemben felhasználható, il­letve különösebb megkötöttség nélkül vásárolható növényvédő szerek mellett egy újabb minősé­gi kategóriát is meghatároztak, a feltételes forgalmú növényvédő szerekét. Az e szerek felhasználásának megkötéseit tartalmazó szabá­lyok elkészültek, kikerültek a nyomdából a felhasználók iga­zolására szolgáló zöld könyvecs­kék, megváltozik a forgalmazás rendje is. Miután ebbe a minősí­tési csoportba olyan hatóanyagú szerek tartoznak, amelyekre vagy nemzetközi előírások vo­natkoznak, vagy a fogyasztó, felhasználó egészségvédelme fo­kozottabb kell, hogy legyen, il­letve a környezetre erőteljeseb­ben hatnak, kézenfekvő az igény, hogy használóik többet tudjanak róluk, s megszerzett tudásukat igazolhassák. Az ele­ve erre képesített felső- és kö­zépfokú végzettségűek esetében nincs különösebb akadálya, hogy ezt az iratot megkapják, mindössze bizonyítványukat kell felmutatniuk a Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Más a helyzet az általános gazdászok- kal, kertészekkel, növényvédel­mi szak- és betanított munká­sokkal, akiknek vizsgázniuk szükséges. Akik pedig egyik ilyen képesítéssel sem rendelkez­nek, 80 órás tanfolyamon vehet­nek részt, majd eredményes vizs­gát téve szerezhetik meg az iga­zolványt. Az eddigi érdeklődések ta­pasztalatai szerint áfészek, me­zőgazdasági üzemek, egyesüle­tek, tudományos társulatok ké- • szülnek ilyen oktatásra orszá­gos, egységes tematika szerint. Az előbbiek közül nem egy úgy, hogy tagjaitól esetenként átvál­lalja a tanfolyam költségeit. Ugyanakkor a kereskedelmi forgalmazás előírásai is szigo­rodnak. A feltételes forgalmú növényvédő szereket csak olyan üzletek árusíthatják majd, ahol legalább középfokú végzettségű szakember áll — esetleg meg­adott időpontokban, mellékál­lásban — alkalmazásban. Az üz­letekben, így az e csoportba tar­tozó szereket csak igazolvány felmutatásával lehet felvásárol­ni, úgy, hogy ennek mellékleté­ben azt is rögzítik, hogy mikor, milyen és mennyi szert vett meg a felhasználó termelő. Bár ez túl­zott adminisztrációnak tűnik, könnyebben nyomon követhető­vé válik a szerek útja, esetleg fe­lelősségre vonható a felhasználó. Az igazolvány megszerzése, a feltételes forgalmú szerek hasz­nálata végképp nem mindenki­nek szükséges. A hobbikertek­ben, a ház körül saját használat­ra termelőknek természetesen áll rendelkezésükre nem kis nö- vényvédőszer-választék. Ma ha­zánkban ugyanis mintegy 400- féle ilyen anyag van forgalom­ban, ennek felét minden további nélkül megvásárolhatják ezentúl is a kistermelők. G. E. f A tengert az emberiség nyilvántartja mint élelmiszerforrást: a tenyésztett és szaporított halakon kívül a rákok, kagylók, puhatestűek és algák már ma is, de a jövőben még inkább hozzájá­rulnak az emberiség élelmiszer-problé­máinak a megoldásához. A tengervíz hallatlan mennyiségű ásványi anyagot tartalmaz: magnéziumsót, keserűsót, gipszet, káliumot, meszet, valamint bőrt, brómot, klór- és fiuórvegyölete­ket és különféle, ritkán előforduló nyomelemeket: aranyat, uránt, rádiu­mot stb. Ezek ipari kiaknázása már megkezdődött, de évtizedeken, évszá­zadokon át csak a tengervízben oldott konyhasó, keserűsó és magnéziumsó lepárlására szorítkozott. Mintegy 50 éve működik tengervizet feldolgozó brómgyár, 40 éve a magnéziumot is nagyüzemi módon nyerik ki a tenger­ből. Kísérletek folynak a kálium, a bór és a lítium kinyerésére is. A tengervízben kisebb mennyiség­ben jelen levő anyagok összmennyisége elképesztő számokat ad. Egy köbkilo­méternyi tengervízben például 163,55 kg urán, ugyanennyi ezüst és 34 kg arany található. Az óceánok kincsestá­ra tehát összességében káprázatos va­gyont: legalább 293,5 millió tonna uránt, ugyanennyi ezüstöt és 61,6 mil­lió tonna aranyat rejt. Más kérdés, hogy ma még ezek kiaknázása nem gazdaságos. A tengerfenék kutatása áll ma a ku­tatás előterében. Itt találhatók a hatal­mas kőolaj- és földgáz-előfordulások, valamint a rejtélyes mangángumók. Mint potenciális energiaforrás is szóba jön a tenger: az árapályerőművek — a belátható időben jelentős mennyisé­gű áramot fognak termelni. Érthető tehát, hogy az ember a tudósok és az üzletemberek — figyelme miért fordul a tenger felé. A világten­gereken jelenleg több mint ezer kutató­hajó dolgozik. A kutatás elsősorban nemzeti színekben folyik, de a problé­mák nagysága kiköveteli a nemzetközi (két- és többoldalú) összefogást. A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA FILM A legényanya Józsinak kereszteli újszülött fiát. A fér lénk, a lányoktól is tartózkodó, nagy­kamasz fiút Szűz Mária alakjában egy rámenős lányka látogatja. Addig- addig, míg József teherbe nem esik. A falu vezetői azonban úgy látják: nin­csen szükségük a bekövetkezni készülő csodára, ezért aztán minden erejüket latba vetve igyekeznek meggyőzni a srácot, hogy vetesse cl gyerekét. Ennyiből is kiderül, hogy a különféle rátóti történetek mozgatórugója nem a finom humor, hanem a jóval olcsóbb, s így önmagában túladagoltnak tűnő helyzetkomikum. A rendezőként is közreműködő Garas Dezsőnek első­sorban abban merül ki a ténykedése, hogy az egyébként kitűnő színészgár­dát többek közölt Kállai Ferencet, Eperjes Károlyt, Pogány Juditot, Kibé- di Ervint, Eszenyi Enikőt, Andorai Pé­tert — mulattató szituációba hozza. A szándék önmagában nem lenne rossz, az egyes poénokon mégiscsak Az egyszeri ábszurd népmese először egy regény (Swajda György: A rátóti legényanya), mára pedig egy, ugyan­ezekből az építőkövekből összeállított film vezérmotívumául szolgál. Még a meséből tudhatjuk, hogy a bolondok lakta Rátét az a hely, ahol a logikus ész, a gyakorlati tapasztalat tökéletes mértékben hiányzik az emberekből, ezért aztán akármihez is fognak, min­den balul üt ki. A produkció két szer­zője: Garas Dezső, Swajda György — kissé kiteljesítve az eredeti dimenziókat — egy ilyen Magyarországra vetíti ki történetét. A filmes blődli, mint sejteni lehet, nem szűkölködik szélsőséges túl­zásokban, mulatságosra torzított hely­zetekben. Az alapötlet kellően szélsőséges. A tanácselnök után minden férfi lako­sát Béla névre keresztelt faluban egy napon kitör a pánik. Az egyik bolond külön-külön mulathatunk, mert seho­gyan sem akarnak szervesülni, beépül­ni egy teljes, filmegész részeivé. LEMEZEK Jókedvű lányok Nyár, napsütés, nyaralás, vidámság. Ezek jegyében készültek azok a Profil­lemezek, melyek az utóbbi napokban jelentek meg. Az is közös ismertető- jegy, hogy a friss albumos énekesnők szeretnek táncolni, bohóckodni és mindkettő szőke. Csepregi Éváról és Zoltán Erikáról van szó. Éva még a Bush-látogatást célozta meg maxi sing­MOfll _____ Z OLTÁN ERIKA le-jével, melynek címe: Twist. A jól is­mert világslágert, a Twist again-t dol­gozták fel a szerzők. A lemez A oldalán magyar, a B oldalon angol verzió hall­ható. A közreműködők neve is jelzi: vidám társaságot hozott össze a szóló­énekes Éva: Ann furnért, a Pa-Dö-Dö duót, Bob Heatlie-t, Végvári Ádámot és Baracs Jánost. Csepregi Éva rettenetes energiával dolgozik. Alighogy feltűnt a lemezbol­tokban az imént említett lemeze, máris követte az újabb. így vagy úgy címmel jelzi harmadik szólóalbumát, melyet szintén a Profil adott ki. Hát igen, a tizenegy dalra is elmondható: így vagy úgy tetszik majd a közönségnek^ Nem kötelező mindegyiket szeretni. És hát tegyük hozzá: nem is mindegyik sike­rült tökéletesre. A néhány slágergyanús szerzeményen kívül szereplő szám „csak” hézagpótlónak került a korong­ra. Melyek a fülbemászó dalok? Az így vagy úgy, a Társasjáték, a Tiéd a hétfő, az Eltűnt, mint a hold. Itt is szerepel a Twist. A Hej, halászok, halászok ... a szép magyar népdalt rejti magában — Éva ötleteivel, előadásában. A zenei rendező munkája profi, Dobó Ferencet illeti dicséret. Zoltán Erika is harmadik nagyleme­zével jelentkezett. Címe: Csak neked! Mindössze kilenc szerzemény kapott helyet az összeállításban, szinte mind­egyiket a Neoton Família szerzőhárma­sa a Pásztor—Jakab—Hatvani jegyzi. Slágervárományos a címadó dal: az Életfogytig a szerelem, a Hazajössz. A többi: megszokott Zoltán Erika­stílusban felvett nóta. Be kell vallani, hogy az előző két nagylemez sokkal jobban sikerült. A dalokat, de még a borítót illetően is. KÖNYV Németh László a magyar dráma megújítói között jelöli ki Kodolányi helyét, színpadi művei négy és fél évti­zed késéssel mégis csak most jelenhet­lek meg újra. A drámaíró Kodolányi nagy korszaka a harmincas évek végére esik: az 1937-ben íródott Pogány tűz a magyar középkor világát fölidéző pró­zai műveihez hasonló tematikájú tragé­dia, mely a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik. Határozott németelle- nességgel fogalmazza meg a nemzeti viszály jelenségét. A Vidéki történet (1938) a népből származó, hivatásának élő orvos, és a falu életformájába beil­leszkedni nem tudó városi polgárfele­ség drámája. A Földindulás a magyar falvak elnéptelenedésére és az életterét kiterjesztő német lakosság program- szerű terjeszkedésére figyelmeztet. A Végrendelet az író szavait idézve nem más, mint „az ormánsági nép jaj­kiáltása”. Naturalisztikus eszközökkel, nagy érzékenységgel megrajzolt szerep­lőinek drámai összecsapásai sokat árulnak el a korról. A jóval később, 1960-ban keletkezett Békák tava indít­tatásban, kifejezésmódban szorosan il­leszkedik a korábbi színpadi darabok­hoz. Móricz Zsigmond véleménye szerint Kodolányi drámáit nem annyira a na­turalizmus, mint inkább az expresszio- nizmus viszonyrendszerében érdemes értelmezni. Főhősei emlékeztetve „a világmegváltó expresszionista ember­re” azon fáradoztak, hogy kielégítő­en megválaszolják a nagy kérdést: ho­gyan lehetne az emberiséget megmente­ni. Ezek a szerzők nem elszórakoztatni akarták az olvasót és a nézőt, hanem reformátorok akartak lenni, és meg akarták változtatni, jobbá akarták ten­ni az embert. Kodolányi János öt drá­mát tartalmazó, a Magvető Könyvki­adó gondozásában megjelent kötete pusztán olvasmányként is kellemes szórakozás. Jóslat A felszabadulás utáni első szabad választáskor, életünkben először, szavaztunk mi is. Röviddel érettségi után voltunk még, négyen jóbarátok. No persze, hátunk mögött a nagy világégéssel, de azt úgy vettük, mint­ha nem is lett volna. Annyira örül­tünk, hogy élve megúsztuk. Élveztük a szép napos időt. Választópolgári öntudattól duzzadva róttuk a kisvá­rosi korzót, s talán mondanom sem kell: szilárd baloldaliak voltunk va­lamennyien. Jóllehet, más-más párt­beliek. Mentül tüzesebben szemez­tünk a lányokkal, annál vérmesebb meggyőződéssel fogadkoztunk, hogy melyikünk pártja lesz a győztes. Nem titkoltuk: ketten az MKP-ra, egyönk a Nemzeti Parasztpártra, il­letve a szoedemre szavaztunk. Mivel messze volt még az ered­ményhirdetés, parasztpárti cimbo­ránk azzal a meghökkentő indít­vánnyal rekesztette be a pártvitát, hogy kisérjük el Vácziékhoz. Mert ha nem tudnánk, ők régen „megértik egymást" Váczi Nellivel... No, ki is tört a vihar. — Hű, te osztály áruló! Annak a lányával vagy jóba, aki a legvéres- szájúbb kortese a kisgazdapártnak; Váczi ügyvédnek, feketézők, levitéz- lett birtokosok s . . . nyalójá- nak ... ? ! Képes volnál odacsalni bennünket?! Téptük, vágtuk, csépeltük Dobozi kománkat. > Osztályöntudatunk ta­lapzatán teljes egységben sorakoz­tunk fel javaslata ellen. O, nemhogy emberül állta a sarat, ócsárlást, hanem szemtelenül vi­gyorgott hozzá. — Először is: Ne Ilikének semmi köze a politikához. Meg hogy’ tud csókolni! Másodszor: milyen mar­xisták vagytok, ha pont ti nem bíz­tok egy, jóformán pendelyes korú, hajadon átalakulásában? Harmad­szor: az az igazi bátorság: bemenni az oroszlán barlangjába. Meg egyál­talán: ránk van írva, hogy melyik pártra szavaztunk? Negyedszer: az se kutya a mai melaszos világban, ha ez a burzsuj jól tart bennünket. Mi­csoda bora van! Azzal is ütünk a mocskos harácsolón, ha agyonzabál­juk ... Ez is elvi kérdés. Huszonéyek legeleje ... Majd­hogynem négy és fél évtizede. Hol volt még politikai előképzettsé­günk?! Ámbár társadalmilag elég vi­lágos volt a helyzet, s szemmel látha­tólag a fiatalság egészséges szemlé­lete is átütött a „dogmán". így nincs azon csodálnivaló, hogy az anyagi NINCS korszakában a Kaja, a Bor, no és a Nő elképzelt kilátásainak engedve, belementünk egy kis „osz­tályhűtlenkedésbe". Vácziék tokás gőggel tettek ki magukért. Ismerve a keszeg legény - kék „kúdús" mivoltát is, jóllehet, „agitatív" célzattal, hogy lám, kis- gazdáéknál áll a világ, nekik aztán fut a fakó — megtraktáltak minket minden földi jóval. Volt sütemény is — valódi cukorral l Micsoda luxus abban a világban! Es, persze, a bor­ral se spóroltak. Elég az hozzá, hogy miközben öntudatosan vihorásztunk, s egy­mással cinkos pillantásokat váltva biztattuk a másikat burzsuj-agyon- evésre, -ivásra, hármunkat Nellike nővére vett kezelésbe. Tusikának volt társasági rutinja, a kisujja köré csavart bennünket. Míg Dobozi sorstársunk Nellikével csicserészett a szomszéd szobába húzódva, Tusi­ka a tenyérjóslás mélységeiről győzködött minket. Tettük, hogy hiszünk neki. Hogyne, mikor úgy felbirizgálta Jérfiúságunkat, midőn hosszúján simogatta életvonalain­kat. O se igen vette száz százalék­nak, hogy lélegzetünk feltétlenül a jövendőmondásának hatására gyor­sult fel oly szaporára ... De azért a nekem szóló jóslást megjegyez­tem: Tekintélyes hivatása lesz. So­kat fog utazni. Külföldre is ki­jut ... Emeletes háza lesz ... És nem lett-e igaza? Vajon nem tiszteletre méltó hivatás-e az újság­írás? Elképzelhető-e riportszerzés utazások nélkül? Aztán Kijev— Moszkva—Leningrád; Krakkó— Varsó—Gdansk Poznan; Drezda —Szász-Svájc nem irigylésre, okot adó, pompás külföldi szé­ria .... ? Es hát nincs emeletes házam; habár társas alapon? Ahhoz képest, hogy az apja taj­tékzó kisgazda volt, az a lány egész „reálisan" jósolt. Legalábbis ne­kem. Dobozi barátunknál kissé elvétet­te a jövendölést. Miután tapintato­san kivárta a türelmi idő leteltét, húgát s gavallérját visszahívta kö­zénk. Dobozi keze ugyancsak resz­ketett még, amikor az ő életvonala­it vette tanulmányozás alá Tusika. Lehet, hogy az iménti szerelmi tusától megviselt tenyér, annak re­megése ringatta a „jósnőt" alapta­lan illúziókba? Netán ezzel is szug- gerálni kívánta a sorsot? Mert alig csúsztatta végig egyik vonalán a mutatóujja hegyét, nagy-nagy meg­győződéssel emelte mámoros sze­mét a fiúra. S csupán ennyit jósolt: Nagyon boldogok lesztek. Es felváltva, hosszan pillantott hol Dobozira, hol a húgára, Nelli- kére. Hogy ebből a jóslatból mi lett? Nelli még negyvenhétben Nyugatra szivárgott egy dzsentrisarjjal. Do­bozival idestova húsz évvel ezelőtt egy Balaton melletti városban talál­koztam. Már a harmadik feleségét fo­gyasztotta ... Tóth István Sakkmúzeum Hevesen Hazánk egyetlen, de a világon is a ne­gyedik, sakk­múzeumát hoz­ták létre a He­ves megyei He­ves városban, a helyi tanács tá­mogatásával. A múzeum anyaga Dobro- viczky Ferenc magángyűjte­ményéből ke­rült az állandó kiállításra. A múzeum 108 m2-es területén, 1780-tól napja­inkig, mintegy 50 ezer tárgy és dokumentum mutatja be a hazai és a világ sakksportjának élenjáró spor­tolóit, az e té­mával foglalko­zó művészek munkáit stb. (MTI-fotó) ma • XVI. Lajos korabeli sakkasztal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom