Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 31. Walesa kétségbeesetten kér nyugati segítséget A reformok egész Kelet-Európábán visszaesnek, ha a Nyugat nem nyújt gazdasági segítséget Lengyelország Szolidaritás vezette kormányának. Ak­kor jogunk lesz azzal vádolni a Nyugatot, hog^ elszalasztottá azt az esélyt, amelyet a lengyelek teremtettek arra, hogy Lengyelország kilépjen a kom­munista rendszerből, s jgy a Nyugat kényelemből, lustaságból és gőgből nem engedte vissza Lengyelországot Európába — mondta szerdán Lech Walesa, a Szolidaritás'vezetője. Ez volt Walesa legkétségbeesettebb segélykérése azóta, hogy bizalmas tanácsadója, Tadeusz Mazowiecki lett a miniszterelnök. Lengyelország összeomlik, mint egy kártyavár, ha nem kapunk segítséget nyugatról - jelentette ki Walesa egy gdanski sajtóértekezleten. „A Szolidaritás kezdeményezi azokat a változásokat, amelyek a kommu­nista rendszerben végbemennek; ha mi kudarcot vallunk, mások reform­esélyei is csökkenni fognak. Ma politikai győzelmeket aratunk, és mindent megteszünk, ami tőlünk telik. De egymagunkban képtelenek vagyunk győzni a gazdaságban. Ha külföldi, európai barátaink most nem nyújtanak nekünk kezet, akkor el fogjuk veszíteni azt, amit megnyertünk.” Tűzpárbaj Bejrútban Hatórás tűzpárbajt vívtak szerdán hajnalban, Bejrútban a Szíriái csapatok és Michel Aun keresztény erői. Egy em­ber meghalt, 19 megsebesült. A bejrúti keresztény rádió szerint a sebesültek közt van két francia állampolgár is. A szíriai tüzérség a libanoni főváros­tól északra, a keresztény csapatok által ellenőrzött 45 kilométeres partszakaszt lőtte, miután kedden egy szíriai őrhajó lángba borított egy, a keresztény had­seregnek üzemanyag-utánpótlást szál­lító tartályhajót. Szerdán folytatta bejrúti tárgyalásait Francois Scheer, a francia külügymi­nisztérium főtitkára, aki előzőleg Da- maszkuszban Háfez Asszad szíriai ál­lamfővel folytatott megbeszéléseket a libanoni helyzetről. Michel Aun tábornok, a keresztény erők vezetője a válság megoldása érde­kében kerékasztal-tárgyalásokat java­solt a konfliktusban érdekelt összes fél részvételével. Az A1 Rai című jordániai napilapnak nyilatkozva Aun ugyanak­kor megerősítetette: kész a végsőkig, azaz a szíriai csapatok távozásáig ki­tartani. Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője a La Croix című francia katolikus napilapnak nyi­latkozva ugyanakkor annak a vélemé­nyének adott hangot: a rendezés felté­tele Aun tábornok keresztény erőinek távozása Bejrútból. Hozzátette, hogy távoznia kell a térségben állomásozó francia flottának is, s egyúttal óvott a francia intervenció veszélyétől. Vranitzky a közös piaci tagság mellett A szocialista országokban olyan valódi és mélyreható re­formok kezdődtek, amelyek megérdemlik támogatásunkat — jelentette ki szerdán Franz Vranitzky osztrák kancellár egy Tirolban rendezett nemzetközi gazdasági konferencián mon­dott beszédében. A kancellár a továbbiakban ismét Ausztria Európai Közös­ség-beli tagsága mellett foglalt állást, s kijelentette, hogy az EK-tagság révén lennének leg­jobban megoldhatóak azok a problémák, amelyeket Ausztri­ának az egységes európai piac­ban való részvétele vet majd fel. Vranitzky ismét hangsúlyozta, hogy az EK-tagság semmiben sem változtatna az ország által következetesen folytatott sem- legességi politikán. Vranitzky a környezetvéde­lem kérdéseiről is beszélt, s nemzetközi környezetvédelmi törvény kidolgozását tartotta fontosnak. Véleménye szerint egy ilyen dokumentum alapján világméretű védelmi intézkedé­seket lehetne megvalósítani a környezet szennyezése ellen. KÜLFÖLDI TANÁROK MAGYAR ISKOLÁKBAN „Fegyverkezik” a békehadtest Több száz jelentkezőből választják ki az amerikai bé­kehadtest önkénteseit, akik angol nyelvet tanítanak majd Magyarországon, közölték az MTI washingtoni tudósí­tójával a békehadtest (Peace Corps) központjában. George Bush elnök budapesti látogatásán jelentette be, hogy a békehadtest Kelet-Európábán először Ma­gyarországra küld önkénteseket. A bejelentés igen nagy érdeklődést keltett, és azóta a 60 helyre több százan jelentkeztek már. Sokan vannak köztük magyar szárma­zásúak, magyarul tudók, míg a többiek alapos magyar nyelvi képzésben részesülnek, mielőtt elutaznak. A békehadtest képviselői és az illetékes magyar szak­emberek októberben Budapesten tanácskoznak a közös program megvalósításának részleteiről, majd az első nyelvtanárok a tervek szerint már ez év végén — a jövő év elején — megkezdik munkájukat. A washingtoni vára­kozások szerint 1990 végére már mind a 60 valamelyik magyar oktatási intézményben fog dolgozni. * Huszonegy NSZK-beli nyelvtanár áll munkába szep­temberben a hazai általános és középiskolákban, s a tervek szerint februártól ottani vendégtanárok újabb tíz­fős csoportja érkezik Magyarországra. Manherz Károly művelődési miniszterhelyettes szerdán érkezett haza az NSZK-ból, ahol nemcsak a most Magyarországra utazó tanárok előkészítő tanfolyamán vett részt, hanem tár­gyalt a Goethe Intézet vezetőivel, valamint a bajor társ­minisztériumok képviselőivel a hazai idegennyelv-okta- tást érintő további NSZK-beli segítségről. Miként a miniszterhelyettes elmondta: a vendégtaná­rok a hazai nemzetiségi általános iskolákban és a két tannyelvű gimnáziumokban fognak tanítani, illetve'égyi- kőjük a bajai főiskolán fog oktatni. A rendkívül nagyszá­mú jelentkező közül pályázat útján, a hazai konkrét igények ismeretében kiválasztott tanárok szerződése há­rom évre szól. A miniszterhelyettes szólt arról is, hogy a németen kívül tárgyalások folynak angol és francia nyelvterüle­tekkel is. Szeptemberben jön hazánkba előkészítő tárgya­lásra az USA Békehadtestének első küldöttsége, s felvet­ték már a kapcsolatot a British Councillel is. A belgiumi francia közösség elnök-miniszterével a napokban lezaj­lott megbeszéléseken szó volt a magyarországi idegen nyelvi képzéshez nyújtható belga segítségről is, s a francia partnerek is szeptemberre várják a magyar fél konkrét igényeit. LENGYELORSZÁG: Élesedő szócsata a hatalomért VARSÓ Egyre rögösebbnek ígérkezik az új lengyel kormány megalakulásáig veze­tő út a Szolidaritás párti kormányfő Mazowiecki számára, miután élesedik a szócsata a koalíciós partnerek között, a miniszteri bársonyszékek elosztása ügyében. Úgy tűnik, minden politikai erő ki kívánja venni részét a „nemzet meg­mentésében”, befolyásos miniszteri tár­cákat akar az új kormányban. Szerdán a Parasztpárt lapjában Jan Czaja, az alsóház külügyi bizottságának helyet­tes elnöke úgy vélekedett, hogy pártjá­nak joga és megfelelő jelöltje is van a külügyi tárca irányítására, mégpedig Roman Malinowski, a párt elnöke, a szejm volt elnöke személyében, aki két­ségtelenül komoly külpolitikai tapasz­talatokkal is rendelkezik. Czaja inge­rülten utasította vissza azokat a véle­ményeket, amelyek szerint „a paraszt­pártiak nem beszélnek nyelveket”, és úgy közölte: a ZSL (a Parasztpárt ne­vének rövidítése) a párt semmibe véte­lének, a régi, a LEMP által meghonosí­tott álkoalíciós gyakorlat visszatérésé­nek fogja fel, ha nem ő adhatja a kül­ügyminisztert. A Parasztpárttal szemben a LEMP saját jelöltjét, a jelenlegi külügyminisz­ter Olechowskit szeretné a lengyel dip­lomácia irányítójaként látni. Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke viszont, ugyan­csak szerdán, egyértelművé tette: a Szo­lidaritás meg kívánja fosztani a LEMP- et a külkapcsolatok irányításában ját­szott eddigi monopóliumától, vagyis szó sem lehet LEMP-tag külügyminisz­terről, ugyanúgy, ahogy az állami pro­pagandában vezető szerepet játszó rá­dió- és televízióbizottság élére sem ke­rülhet LEMP-vezetés, le kell váltani az alig néhány hónapja kinevezett Jerzy Urbant, és a két intézmény irányítását a parlamentnek kell átvennie. Geremek szerint a lengyel külpoliti­ka az utóbbi időben, a LEMP irányítá­sa alatt, nem szolgálta az állam érdeke­it, amit — szerinte — jól bizonyít a lengyel és NDK területi vizek kapcsán született megállapodás, amelyet a Szo­lidaritás már korábban is bírált a len­gyel szuverenitás feladásával vádolva a külügyminisztériumot. A Szolidaritás vezető politikusa szerint alapos tiszto­gatásra van szükség a külügyminiszté­riumban, mivel a diplomáciai szolgálat egyáltalán nem felel meg a mai kor követelményeinek, és maga a külügy­minisztérium jórészt a LEMP KB poli­tikájának kiszolgálója. Geremek szerint a LEMP-nek a bel­ügyi és a nemzetvédelmi tárca mellett nem a külügyet, hanem valamilyen gazdasági tárcát kellene kapnia, hogy „az erőszakszervezetek birtokában ne foglalhassa el az ellenzék pozícióját a Szolidaritás-kormány gazdaságpoliti­kájával szemben, ne űzhessen szociális demagógiát”. Úgy tűnik, a Parasztpártnak nem­csak a külügyi, de a mezőgazdasági tárcáért is meg kell harcolnia, mivel arra az egyéni parasztok Szolidaritás­szervezete is bejelentette igényét, és a Mazowiecki-kormány iránti lojalitása jeléül beszüntette április óta tartó tilta­kozó akcióját. Ennek lényege az volt, hogy az egyéni parasztok megtagadták a földadó és a társadalombiztosítás fi­zetését. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utol­só nagyobb tiltakozó akció is véget ért, már csak jelentéktelen, szórványos sztrájkok vannak, de Lech Walesa így is csak az új kormány programjának ismertetése után kíván esetleg sztrájk­moratóriumot javasolni. A legkönnyebbén valószínűleg a leg­kisebb koalíciós partner, a Demokrata Párt miniszteri igényeit tudja majd ki­elégíteni a Szolidaritás, mivel ők a kör­nyezetvédelmi, a belkereskedelmi és az építőipari tárcát szeretnék megszerez­ni. Szó van még az igazságügyi tárcáról is, de annak betöltésére egyelőre a Szo­lidaritás is jogot formál. Közben egyre több Szolidaritás párti politikus figyelmezteti a lengyel társa­dalmat az elkerülhetetlen áldozatok vállalásának szükségességére, maga Walesa pedig immár sokadszor ijeszt­geti a Nyugatot: gazdasági segítsége nélkül kártyavárként omolhat össze Lengyelország, ami a jelenlegi állapo­tok tükrében alig túlzás. Kedden né­hány vidéki nagyvárosban a dollár sza­badpiaci árfolyama már elérte a 10 000 zlotyt, de Varsóban is jóval 9000 zloty fölé emelkedett, ami a belső piaci egyensúly további romlását mutatja. A lengyel szenátus éppen szerdán, komoly fenntartásokkal, de végül is elfogadta a több mint 3 millió zlotys költségvetési hiány miatti törvénymó­dosítást, ami megtiltja újabb hitelek felvételét az államháztartás számára, de lehetővé teszi a folyó bevételek teljes felhasználását a közszolgáltatások, az egészségügy, az oktatás stb. finanszíro­zására. A kiürült államkassza miatt ugyanis júliusra nem volt pénz az ezek­kel összefüggő kiadásokra. A szenátus ugyanakkor felszólította a — még nem létező — Mazowiecki-kormányt, a le­hető legsürgősebben teremtse meg a feltételeit az állami vagyon, így a gyá­rak, üzemek értékesítésére, hogy az így befolyó összeget is a költségvetés ren­delkezésére bocsáthassák. A SZOT nem vesz részt a további politikai egyeztető tárgyalásokon (Folytatás az I. oldalról) mányba, A módosításban szereplő köztársasági elnöki intéz­ménynek koncepciójában, lényegét illetően az 1946. évi első törvénycikkben foglaltaknak kell megfelelnie, kiegészítve az államfő jogkörét a hadsereg-főparancsnoki jogkörrel. A ja­vaslat értelmében a köztársasági elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor, s addig a parlamenti elnök gyakorolja az államfői jogkört. Az indít­ványt ismertető Antal József rámutatott, hogy ezzel a ma­gyar közjogi hagyományoknak megfelelő köztársasági elnö­ki intézmény jönne létre. A javaslat egy-egy példányát az EKA tanulmányozásra átnyújtotta a másik két félnek. Te­kintettel az EKA indítványának nagy jelentőségére, a har­madik oldal és az MSZMP egyetértett abban, hogy a most benyújtott indítványt előbb szakértői szinten tanulmányoz­zák, s később térnek rá vissza. Az MSZMP szerint már most fel kell állítani az alkot­mánybíróságot, mert ennek segítségével jogrendszerünk szá­mos anomáliája felszámolható lenne. Mint elhangzott, az Alkotmányjogi Tanács erre nem képes. Az EKA szerint az átmeneti időszakban nincs szükség az alkotmánybíróság fel­állítására, és lényegében hasonlóan vélekedett a harmadik oldal is, de mindkét fél egyetértett azzal, hogy a szakértők folytassák erről a tárgyalásokat. Pozsgay Imre elfogadta a javaslatot, majd előterjesztette az MSZMP új álláspontját a munkásőrséggel kapcsolatban. Eszerint a munkásőrséget a honvédség kötelékébe kellene tagolni, mégpedig a világon sok helyen működő nemzeti gárda szabályai szerint. Minden párt tagja beléphetne a munkásőrségbe, szimbólumait, egyenruháját pedig ennek megfelelően kellene átalakítani. Az EKA kérte, hogy ezt a javaslatot írásban nyújtsa be az MSZMP, s megkérdezte, hogy milyen funkciót szánnak a munkásőrségnek a honvédségen belül. A harmadik oldal hozzátette, hogy célszerű lenne meghallgatni a honvédség és a munkásőrség képviselőjét is erről a kérdésről. Ezt követően Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatként előterjesztet­te, hogy az alkotmánymódosítás során a fegyveres erők, testületek felsorolásából maradjon ki a munkásőrség. Az EKA képviselője szerint az alkotmányban meg kellene tiltani politikai célú fegyveres testületek létrehozását. Ezt a javasla­tot Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta, és szakértői bi­zottsági vitára javasolta. Az alkotmány bevezető részében az MSZMP szerint rög­zíteni kellene: „A Magyar Köztársaság független, demokra­tikus és szocialista jogállam”. Az Ellenzéki Kerekasztal azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a szocialista jelző kerüljön ki az alkotmányból. Helyette új szövegterveze­tet terjesztettek elő, amely az EKA szerint az általánosan elfogadható haladó európai értékeket tükrözi. A harmadik oldal sem ragaszkodott a szocialista jelzőhöz, s végül abban állapodtak meg, hogy a szakbizottságok foglalkozzanak to­vább ezzel a témával. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy sze­rinte, a szocialista jelző nem akadályozza az ettől eltérő politikai berendezkedésre való törekvést. Erre Orbán Viktor (EKA) megkérdezte, hogy akkor mi szükség van a szocialista jelzőre. Az MSZMP delegációjának vezetője úgy válaszolt, hogy ennek történelmi és aktuális okai vannak, s a bizottsági vita után térjenek vissza erre a kérdésre. Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában, rövid vita után, megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyal­ták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői stá­tus. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek ország- gyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azon­ban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerékasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztere­ket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejötté­nek veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíró­ságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokolt­nak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszen­zus születik arról az EKA-javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok meg­szüntetésének útját jelzi a felek egyetértése a tekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szün­tetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbi­zottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Sza­bad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A ja­vaslattevő célszerűnek Ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyi­latkozások — a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele — a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megál­lapodott a televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsor­ban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgya­lásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harma­dik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szer­kesztését. Az első ilyen adást szeptember 15-én sugározza a televízió. Az EKA egyik képviselője megkérdezte, hogy miért kell még több mint két hetet várni ezzel, mert az események rendkívül gyorsan zajlanak. Pozsgay Imre is egyetértett azzal, hogy szükség lenne az első ilyen műsor előrehozására, s javasolta, hogy az illetékes szakbizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások hétfőn, a nyilvánossággal összefüggő kérdések megvitatásával folyta­tódnak. (MTI) A törzstőkében nem szerepelnek ingatlanok Mióta a Szabad Demokraták Szö­vetsége nyilvánosságra hozta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága megala­pította a NEXT 2000 Kft.-t, több, oly­kor egymásnak ellentmondó, időnként félreérthető hír látott napvilágot arról: mit tartalmaz e kft. törzstőkéje. A kft. bejegyzésének körülményeiről Hartay Henrik, a Fővárosi Bíróság elnöke tá­jékoztatta az MTI szerkesztőségét. Elmondta: az egyszemélyes kft. a jú­nius 23-án kelt alapító okiratban fog­laltaknak megfelelően, 2,9 millió forint törzstőkével kérte bejegyzését a Fővá­rosi Bíróságtól mint cégbíróságtól. E törzstőkéből 1 millió forint készpénz és 1,9 millió forint vagyontárgy (ap­port), azaz egy számítógép különböző Vallott a postarabló A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr­főkapitányságon előzetes letartóztatás­ban lévő Nagy Gábor 24 éves büntetett előéletű, hajdúhadháztéglási lakos be­ismerő vallomást tett. Eszerint ő és tár­sa — Ozsváth János 28 éves büntetett előéletű, mendei lakos — együtt rabol­ták ki augusztus 14-én a bodaszőlői postahivatalt. Hamza József rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnüldözési osztályának veze­tője szerdán arról is tájékoztatta az új­ságírókat, hogy korábban mindkét gyanúsított tagadta a fegyveres rablás elkövetését. Az augusztus 19-ei őrizet­be vételüket követő házkutatáson a rendőrök 210 ezer forint készpénzt, két légpuskát és egyéb olyan bűnjeleket ta­láltak, amelyek más vagyon elleni bűn- cselekmények elkövetésére utaltak. Nem kerüli elő azonban az a lefűrészelt csövű vadászfegyver, amellyel — a pos­tai dolgozók vallomása szerint a bodaszolői postarablást elkövették, és ennek során elvittek több mint 295 ezer forintot. Újabb bizonyítékok hatására Nagy Gábor bevallotta a postarablást, s en­nek nyomán szerdán délelőtt a nyomo­zók egy hajdúhadháztéglás-bocskai- kerti háznál elásva megtalálták a va­dászfegyvert. Nagy Gábor azt is beis­merte, hogy a használaton kívüli pus­kát üzemképessé tették, de azt abban az esetben sem használták volna, ha a postán nem kapják meg a pénzt. Hamza József alezredes elmondta: szakértői vizsgálat dönti el, hogy a le­fűrészelt csövű, házilag üzemképessé tett vadászfegyver alkalmas-e ember­élet kioltására. tartozékokkal. A törzstőke teljes egé­szében a kft.-t alapító MSZMP KB üzletrésze. A bíróság a bejegyzés iránti kérelmet különböző okokból hiánypótlásra adta vissza. A kft. június 28-án 30 ingatlan és más számítógépek értékével, összesen egy- milliárd 162 millió 370 ezer forinttal emelte fel a törzstőkéjét és kérte ennek bejegyzését a cégbíróságtól. A kérelem­hezmellékelte az MSZMP KB nyilatko­zatát arról, hogy a Központi Bizottság az ingatlanokat a kft. tulajdonába adja. A bíróság elutasította a törzstőke felemelése iránti kérelemnek azt a ré­szét, amely az ingatlanok tulajdonba- adásával foglalkozik. A módosított (Folytatás az 1. oldalról) bankok?" ilyen és hasonló jelmondato­kat lehetett olvasni a transzparenseken. Ekkora méretű bányászmegmozdulás utoljára a két világháború között zaj­lott le Pécsett. A másfél kilométeres út megtétele után a tömeg lassan megtöltötte a városi sportcsarnokot, ahol bányász-nagy­gyűlést tartottak. A gyűlésen — több országos és helyi vezető mellett jelen voltak a Magyarországon működő ösz- szes bányavállalat képviselői, számos gyár és üzem küldöttei, valamennyi szakma szakszervezeti főtitkárai, a kü­lönböző politikai pártok és mozgalmak (Folytatás az 1. oldatról) dön), a tartósítóipar előtt nyíló lehető­ségek egyaránt ösztönözhetik. Dr. Hó- dosy S. Sándor munkatársaival — H. Kiss Franciska dr. és dr. Milotai Péter keresztezésekkel, szelektálással olyan hibrideket állítottak elő, amelyek termésmennyiségben, minőségben, va­lamint a betegségekkel szembeni ellen­álló képességben felveszik a versenyt a méltán híres holland fajtákkal. Liszt­harmat-, uborka-mozaikvírus-, klados- porium-ellenálló, peronoszpórára tole­ráns uborkák például a Dóra és az Expressz, a peronoszpórát „leküzdő” csekély permetezés után megújulni ké­pes hibridjük pedig a K 29—88 fajtaje­lölt. Az összehasonlító kísérletben, Ba­földtörvény értelmében ugyanis az MSZMP KB, mint ingatlanokat kezelő társadalmi szervezet, az ingatlanok tu­lajdonjogát a kft.-re nem ruházhatja át. A törzstőke egyéb felemelésének azon­ban nincs törvényes akadálya. A bíró­ság egyébként a kft. figyelmét fel is hívta arra: a törzstőkét felemelhetik a számítógépek értékével, ezt azonban újra kérni kell. A bíróság a társaságot a hiányok pótlása után, augusztus 9-én az eredeti­leg kért 2,9 millió forint törzstőkével jegyezte be. A kft. törzstőkéjében tehát az említett ingatlanok nem szerepel­nek. A cégbíróság eljárása minden te­kintetben törvényes volt — hangsú­lyozta végezetül a Fővárosi Bíróság el­nöke. képviselői. Az MSZMP pécsi bizottsága e napon tartotta rendes ülését, s befeje­zése után testületileg csatlakozott a bá­nyászdemonstrációhoz. A kormány ugyan még nem döntött a bányavállalat sorsáról, de a különbö­ző nyilatkozatok, hírek és rémhírek érthető nyugtalanságot, elkeseredettsé­get keltettek az uránbányászok köré­ben. Ezért is került sor a mostani töme­ges megmozdulásra. Az akció azonban nemcsak egy vállalat élethalálharcának kifejezője, hanem Pécs város, Baranya megye és dél-dunántúli régió jajkiáltá­sa is. Ha felszámolják a vállalatot, ak­kor több mint 7000 ember kerülhet az élet perifériájára. konyszegen tartott bemutatón is ki­tűnt, hogy a nemesítői munka jó irá­nyú, az intézet hibridjeit csak két hol­land fajta előzte meg, s a 3—7. helyet foglalták el a különböző minősítések alapján a bemutatott 20 holland erede­tű uborkafajta között. A kutatók intenzíven folytatják ne­mesítőmunkájukat, s a mikroparcellá- kon termesztett különféle uborkák között olyanokat is találtak, amelyek­kel tovább tudják javítani hibridjeik betegséggel szembeni ellenálló képes­ségét. Mindez a kertészeknek azt ígéri, hogy 1—3 éven belül betegség-ellenál­ló és jó termőképességű uborkahibri­dekhez juthatnak. Cs. I. Bányászdemonstráció Pécsett Új uborkahibridek az élvonalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom