Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 25. FEGYVERSZÜNET DECEMBERIG Ki lesz vés ül a főigazgató? Amikor a nyár elején a Kecske­méti Tanítóképző Főiskola botrá­nyos főigazgató-választásáról szóló híradásaink sorát lezártuk, ígéretet tettünk olvasóinknak, hogy az ügy végkifejletéről szót ejtünk még. Nos, azóta — igaz, egyelőre csak ideiglenesen — ren­deződött a helyzet. Néhány mondat az előzmé­nyekről, emlékeztetőül. A tanító­képző főiskola főigazgatói széke dr. Krajcsovszki József nyugdíjba vonulása miatt megüresedett. Ezt megélőzően a Művelődési Mi­nisztérium pályázatot írt ki az ál­lás betöltésére, melyre négy — két belső és két külső — pályázó jelentkezett. Amikorra azonban május 24-én a főiskolai tanács ál­lásfoglalására, vagyis a szavazás­ra sor került, már csak dr. Dovala Márta, az intézet tanszékvezetője és dr. W. Mikó Magdolna, fő­igazgató-helyettes közül választ­hattak a voksolók. Az egyik jelölt végül is többet kapott — egyetlen szavazattal — vetélytársánál, ami azután elindította a hetekig hömpölygő lavinát. Nyílt, aláírt és névtelen levelek érkeztek a minisztériumba, kül-, döttségek, telefonhívások, tilta­kozások igyekeztek befolyásolni a kinevezésről szóló döntést. A két jelölt támogatóinak tábora hasonlóan kitartó, elszánt, s lét­számában is közel azonos volt. A maximális esélyegyenlőségről dr. Krajcsovszki József — élve főigazgatói hatáskörével — dr. Dovala Márta főigazgató-helyet­tesi kinevezésével gondoskodott. Ezután érkezett a — ha nem is végső megnyugvást, de legalább fegyverszünetet hozó — miniszté­riumi döntés. Ennek értelmében a főiskolai tanács decemberig ka­pott haladékot. Ekkor ugyanis, ha nem tud egyértelműen állást foglalni egyik vagy másik jelölt mellett, akkor a minisztériumot új pályázat kiírására kéri fel. Az átmeneti időszakra dr. Ecsédi András főigazgató-helyettest bíz­ták meg a főigazgatói feladatok ellátásával. Véleményét az ügy­ről, a kilátásokról ekképp osztot­ta meg velünk: — Mindkét jelöltet alkalmas­nak ítélte a főigazgatói posztra mind a főiskolai tanács, mind a minisztérium. Magam is így véle- kedek. Mégis úgy hiszem, hogy ha a vélemények decemberi ki- nyilvánításakor nem szerzi meg egyik pályázó sem a főiskolai ta­nács döntő föbbségének — úgy 80-90 százalékának — a támoga­tását, akkor szerencsésebb lenne új pályázat meghirdetése. — Ez utóbbi esetben megpá­lyázná-e ön is a főigazgatói szé­ket, melyet megbízottként már úgyis birtokol? — Nincsenek ilyen ambícióim. A jövő hónapban elérem a nyugdíj- korhatárt, így, miután rendeződik a főigazgatói kinevezés, élni sze­retnék a nyugdíj lehetőségével. — Főigazgatósága tehát min­denképpen csak átmeneti: egy ér­nél nem hosszabb időszakra szól. Milyen célokat tűzött e hónapok­ra a főiskola elé? — A színvonalnak nem szabad süllyednie. Ez a legfontosabb. Szeretném továbbá, ha mindkét jelöltnek lehetősége volna a pá­lyázatukban megfogalmazott el­képzeléseket a gyakorlatban is megkezdeni, megvalósítani. Az integrált képzésnek — mely e fő­iskola legfőbb értéke — tovább kell erősödnie csakúgy, mint a belső demokratizálódásnak. Hoz­zá kell szoknunk, hogy a mienk­től eltérő véleményt is tolerálni tudjuk. — Folytatható-e ebben a lég­körben, a tantestület ilyen nagy­fokú megosztottsága mellett ér­demi, tartalmi munka? — Úgy vélem, hogy igen. Bár a hangulatot igazán majd csak az első tantestületi értekezleten le­het lemérni, meg vagyok győződ­ve arról, hogy valamennyien a ta­nítást helyezzük előtérbe az egyéb ügyekkel szemben. Dr. Krajcsovszki József, a főis­kola volt főigazgatója szerint c história magán viselte mindazt, amit társadalmunk is hordoz. — Meg kell tanulnunk elfogad­ni ezeket a másságokat — véli —, valamennyit számításba véve kell a továbbiakban vezetni. És még egy tanulsággal szolgált szá­momra a dolog. Nevezetesen: meggyőződtem arról, hogy belül­ről kell sokkal több beszélgetésre, véleményütköztetésre, vitára le­hetőséget adni, hogy az álláspon­tok egymásra hatva alakulhassa­nak. G. Tóth Tímea KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától más­nap reggel 8 óráig tart, szomba­ton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gye­rekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit mun­kaszüneti napokon a kecskeméti kórház ein- lített két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-340). Lakitelek: dr. Glied 1. (Lakitelek, egészségház, T.: 42-015), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaálpár: dr. Pulius T. (Tiszaal- pár, Imre tér 18. (T.: 44-050). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el, (Pokorny u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes- nádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvo­si rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza; Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szomba­ton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Mis­ke, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, T.; 33). KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 2375-ös mellék.) Itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfe­hértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kclebia, Tompa; dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reg­gelig a következő gyógyszertá­rak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér L, Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.Jánoshal­ma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakóte- lep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyhá­za: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécskc: Béke tér 4.; Kis­kunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÖR- IIÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜ­LET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi 1. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Ne­mesnádudvar, Siikösd, Érsekcsanád: dr. Laka­tos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Felsőszcnt- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bács- bokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I, (Bácsborsód, Dózsa Gy. u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csá- talja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFA- MI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. «r 2.)rTass,Szalkszentniárton, Dunavecse, Apos­tag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Ál­lampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öreg­csertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Miske Drágszél, Hajós, Fájsz, Dusnok: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyhá­za: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgovány: dr. Za- kúpszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72- 075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Cserényi P (Lajosmizse, Vereb u. 2/A T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladány­bene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöp- háza, Izsák: dr. Mészáros 1. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay B. (Kun­szentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszál­lás, Vörös Hadsereg u. 56/A T.: 532-002), Solt­vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Solt­vadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy, Császártöltés: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62-115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Beré- nyi F..(Tiszaalpár, Alkotmány 11. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc. Csólyospálos: dr. Ko- letics J. (Kiskunmajksa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Tö­rök L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31- 036), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.l 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros 1. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehér- tó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete 1. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szil- vási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 6.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátétclke: dr. Harmat S. (Tatahá­za, Kossuth u. 39. T.: 10). KARDOS FERENC ÚJ FILMJE: Az iskolakerülők Vad zápor tépi a fák levelét, a rozoga iskolaépületet sem kíméli, veri az abla­kot, becsorog rajta. Félnének a gyere­kek, ha nem oldaná félelmüket a tanár úr viccelődése. Egy iskolakollégium vi­déken, olyan, amelyből szerte az or­szágban sok van. Valamiféle szándék létrehozta, akkor fontosnak tűnt, mára elfelejtődött. Van. Gyerekek élnek itt és nevelőik. A sors idecsöppentett egy furcsa férfit. A foglalkozása tanár és a többiektől az különbözteti meg, hogy folytonosan akar valamit. Játszik a gyerekekkel, kirándulásokra viszi őket, beszélget, focizik velük és mesél. Ez a tanár nem olyan, mint a többi, egészen másképp viselkedik, mint a felnőttek. A gyerekek az érdektelenséget, a szere- tetlenséget ismerték eddig, nemigen tudnak mit kezdeni a törődéssel, simo- gatással. A film kis hőse sem. Öt Madarász Ákos esztergomi kisfiú játssza. A fel­nőttekkel azonos szerepet vállalt s partner tudott lenni. El tudja hitetni kiszolgáltatottságát és szeretetéhségét. Igazát keresi egy érzéketlen, hideg vi­lágban, amelyben legnagyobb szegény­ség az igaz emberi kapcsolatok hiánya. Ezzel úgy véli egyetlen eszközzel képes, ha nem is szembeszállni, de el­lenszegülni. Azt az utat választja, amit Truffaut hőse a Négyszáz csapásban: kivonul, megtagadja az életteret jelentő iskolát. A film mégsem szomorú, bár gyere­kek világán keresztül tart tükröt felnőt­teknek, és ez a kép nem derűvel teli. Azonban életünk nem szűkölködik hu­morban, és ezt felmutatja. Varázslato­san, mert van hite és ereje szívünket melengetni. Hosszú hallgatás után (a Mennyei seregek 1983-as bemutatóját követően csak tévéfilmeket rendezett) készítette el ezt a filmet Kardos Ferenc. Ő azok közé a kevesek közé tartozik, akik csak akkor vállalkoznak szólásra, ha készek a mondanivalóval. Ritka erkölcsi hoz­záállás ez manapság. De talán ezért is emlékezetesek filmjei: hogy csak kettőt említsek, a Gyermekbetegségeket és az Ékezetet. Az is ritka képességei közé tartozik, hogy vállalja a gyerekekkel a munkát. Most is majd’ egy évig járta az iskolá­kat, hogy megfelelő szereplőket talál­jon. Könnyebb képzett színészeket a kamerák elé állítani, de ebben — mint mondja — több az öröm. Az a har­minc-negyven gyerek, akikkek együtt dolgozott, megismerhette nemcsak a filmes munkát, hanem azt az örömöt is, amelyet a hittel végzett tevékenység je­lent. Most is testvérével, Kardos György- gyel közösen írták a forgatókönyvet, a tanár szerepét Eperjes Károly alakjára formálva. Ő nemcsak egy színészegyé­niség a sok közül, de valamiféle koresz­• Eperjes Károly a tanár szerepében. szenciát is megtestesít, valami egy- ember-sorsban kifejeződő általánosat. A filmben társai Udvaros Dorottya, Bánsági Ildikó, Székely B. Miklós, a filmekben ritkán látható Csákányi Esz­ter, az átütő tehetségű Nagy-Kálózy Eszter, Maria Gladkowske és Kisfalus- sy Bálint. Operatőr: Szalai András, a filmzenét pedig Selmeczy György kom­ponálta. A Budapest Filmstúdió produkció­ját először Esztergomban láthatják a nézők. Ebben nem kis szerepe van a főszereplőnek, Madarász Ákosnak. Országos bemutató: szeptember köze­pén. (Józsa) KÖNYVESPOLC IVÁNFI EDE WÄGYÄIOISMG CÍME R E I Napjainkban, amikor az államcímer kér­dése a nemzeti érdeklődés középpontjába ke­rült, s új alkotmányunknak is tartalmaznia kell az új nemzeti cimcrt, időszerű az ország- jelvény közvetlen heraldikai előtörlénetének bemutatása. Ivánfi Endre Magyarország címerei cimű munkája 1869-ben jelent meg, fakszimile ki­adását a Maecenas Könyvkiadó vállalta. A szerző piarista tanár volt, a magyar állam- címer sok évszázados történetének első szín­vonalas feldolgozóját tiszteljük személyében. Könyve 159 szövcgoldalon, fekete-fehér és színes képeken mutatja be címereink és a magyar nemzeti zászló múltját és szól nemze­ti jelvényeink időszerűségéről is. Gyermeknek, felnőttnek egyaránt színes perceket Ígér Rútéti Benő Ország, címer, zászló cimű, a Móra Ferenc Könyvkiadónál megjelent kötete. Ki nem gondolkodott már el egy-egy or­szág címerének, zászlójának láttán, hányszor eltűnődtünk egy-egy gcpkocsijelzésen (me­lyik országé is lehet, honnan érkezett a tulaj­donosa)? Százhetvenkét országot kontinen­sek szerint vesz sorra a szerző: tőmondatok­ban közli az országra vonatkozó legfonto­sabb adatokat (földrajzi fekvés, lakóinak szá­ma, területe, fővárosa, államformája, hivata­los nyelve, nemzetiségei, nemzetközi gépko­csijelzése, gazdasági jellemvonásai, helye a földgömbön), majd az ország zászlajának, il­letve címerének színes képét mutatja be. k. m. MEGSÁRGULT ÚJSÁGCIKK — HOZZÁSZÓLÁS — NYÍLT LEVÉL Nem múlik el nap úgy, hogy ne csörögjön a telefon szerkesztősé­günkben. Ezúttal többen elmondják véleményüket a sokakat izgalomban tartó Petőfi-ügyről is. Kiskunfélegy­házáról kerestek meg előbb telefo­non, majd személyesen, hogy felhív­ják a figyelmünket a Félegyházi Hír­lap 1885. június 21-ei számában meg­jelent hírre. A cikk egyik érdekes megállapítását idézem: „Most legutóbb pedig a New Yorkban megjelenő Amerikai Nem­zetőr azt hozza egy szegedi levelező­től, miszerint »Petőfi nem Segesvár­nál veszett el, hanem kivégezték Kecskeméten«. A levél írója 1848-ik év őszén éppen Kecskeméten volt s az ő lakásánál 4 cseh gránátos volt elhe­lyezve, kiknek egyike azt kérdezte a levélírótól egyik reggel: »volt-e a ki­végeztetésnél?« S akkor elbeszélte, hogy ha nem látta volna, hogy Petőfit éppen most végezték ki, hát azt hin­né, hogy Petőfit látja a levélíróban. A kivégzés e szerint Kecskeméten történt »egy dombon«. Éjjel fogták el a költőt egy tanárnál, kinél késő este szállást kért s a tanár maga jelentette föl őt, míg Petőfi aludt. A katona, ki akkor ezt elbeszélte, Reichenauból- valónak mondta magát s tán még ma is él s tudna felvilágosítást adni.” Nagy István bodajki grafikus hosz- szú levelet küldött szerkesztőségünk­be. Érdemes odafigyelni véleményé­re: „(...) Hazánk vezetői nem örültek soha, ha Petőfi Sándor neve — bár­milyen összefüggésben — szóba jött. Petőfi egyenlő a szabadsággal. Neves és kevésbé neves íróink gondoskod­tak arról, hogy távol tartsák a rend­szertől a bajkeverő költőt. (...) Ami a mai politikai helyzetet illeti, ma sem kedvezőbb a helyzet költőnk számá­ra. Bár lassan lerohad nyúzott lel­kűnkről e sztálinista, rákosista isten­verés. De most a választások, az új parlament, az új alkotmány, az új szabadság előtt kinek kell Petőfi? Ép­pen ő, és éppen most? (...) Örülni kellene kérem, nem sunyítani. Majd ha az elvtársak rábólintanak? Hét év ide vagy oda, Segesvár vagy Bargu- Jnn? Most hirtelen majdnem mind­Petőfi körül egy. Majd a tudósok utolérik a ténye­ket. Megvan a csontja lánglelkű poé­tánknak, tessék örülni! De jó, hogy élhetett még! És áldja meg az Isten azt az akárkilánya bárisnyát, aki ha csak néhány percnyi boldogságot tudott neki nyújtani, akkor is.' Lehet, hogy csak néhány tányér káposztalevest adott a költőnek? (Tányér? Ott?) Ne kérjük számon a tömegsírt, ne a fújó paripákat, meg lándzsát a szívben. Nem jobb az a verzió! Nem irigyeljük tőle szibériai szenvedéseit, ugye? A mai szovjet viszonyokat ismerjük. A Megamorv Petőfi-expedí- ció tagjai nem tudtak megfürödni a szálláshelyen. Nem volt fürdőszoba, se csap, se víz. 1989-ben! Milyen lehe­tőségei lehettek Petőfinek százhar­minc évvel ezelőtt? Tüdőbajos volt, fázott, éhezett. Elveszett a háború, nyilván a szabadság is, a haza is. Me­lyik fanyalgó, kétkedő úr állna ellen ama Annak Ivanovna Kuznyecova bájainak, meleg testének, vagy levesé­nek? Volt szerencsém 1945-ben egy Nyugatra irányított vagonban lele- dzeni. Már Komáromnál megbán­tam az egészet. Volt ott olyan útitárs, aki a saját tenyeréből itta a saját vize­letét, mert szomjas volt. Az ajtót pe­dig kívülről zárták be. Álljon meg a menet! Nem furcsa, hogy ugyanaz a valaki viccelődik az orosz feleséggel, aki Segesvárig hiszi el a tragédiát? (• • •)” * A salgótarjáni amatőr Petőfi-kuta- tó, Csank Csaba Fekete Sándor Nép- szabadságban megjelent írására ref­lektált. Hozzászólását a szóban forgó napilap nem közölte, ezért a cikkíró több fórumra eljuttatta sorait. Ezek­ből idézek: „(...) Az Új Tükörben hetente megjelennek írásai, ahol Ön főszer­kesztő. Miért tolakszik annak a párt­nak a lapjában is írni, amellyel nem rokonszenvez? Miért gúnyolja ki az egyszerű emberek nem stilizált távira­tát, a nem tudós emberek egyszerű írásait, a külföldön élő magyarokat? Fekete úr, etikus dolog ez? Miért gú­nyolja Ön »szuperelvtárs« címkével Vaszilij Pagirja munkácsi helytörté­nészt és irodalomkutatót, valamint kollégáját Alekszej Tyivanyenko kandidátust? Én sok írásukat olvas­tam, de ők nem szidalmazták Önt. Ez az Ön által emlegetett tudományos vita, mely nem ismerhet határokat és politikai elvárásokat? (...) írásában engem bibliográfiai mesélőnek titu­lál. Biztosítom, hogy mesélésben nem tettem túl az Ön történetein. Lehet hiányolni a bibliográfiai szakirodal­mat Petőfi testi jegyeiről, de ezek megvannak, ezeket Önnek, mint Pe- tőfi-kutatónak ismerni kell. Vagy ta­lán elkerülték a figyelmét? Megnyug­tatom, hogy a július 17-én délelőtt megtalált csontvázról nem ránézéssel állapították meg, Küchelbecker földi maradványai, és a délben talált csont­leletre sem mondta ránézéssel senki sem, hogy Petőfi földi maradványai. (...) Az, hogy az Ön által említett katonai dokumentumok még mindig nem kerülhettek Magyarországra, és hogy költőnk földi maradványait jú­lius 28-án őrizetbe vették Burjátja fő­városában, Ulan-Udéban, ne az ex­pedíciótól kérje számon. Mi haza akartuk hozni, hogy itthon vitatkoz­zanak fölötte a hitetlenkedő szakem­berek.” Közreadja: Borzák Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom