Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Gyakran lesz erősen felhős az ég, sokfelé várható zápor, zivatar. Egy-cgy erős zivatarban jégeső, felhőszakadás is valószínű. A szél eleinte csak ziva­tarban erősödik meg. Főként a Dunántúlon gyakorta erős lesz az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 25, délen, délkeleten néhol 30 fok körül várható. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 198. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 23., szerda BODZÁK TIBOD Megtaláltuk Petőfit! 5. oldal Szenzációs és megdöbbentő felfedezés Lapunk munkatársa ekképpen látta a Petőfi-sír feltárását: „Megdöbbentő volt az élmény, az elénk táruló kép. Néma csöndben figyeltük a feltárómunkát, majd a százhetven centiméter mélységből is »ránk néző« csontvázat. Hangosan senki sem merte kimondani a feltételezést: minden bizonnyal Petőfi Sándor csontjait találtuk meg.” POZSGAY TÖRTÉNELMÜNK TANULSÁGAIRÓL Európai tett volt 1848—49 Emlékünnepségct tartottak kedden Gyulán, a negyvennyol­cas honvédsereg tisztjeinek 140 évvel ezelőtti itteni fegyverleté­telének évfordulója alkalmából. A városháza dísztermében meg­rendezett emlékülést Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Elnökségének tagja nyitotta meg. Pozsgay Imre az 1849. au­gusztus 22-ei gyulai honvéd- tiszt-lefegyverzésre emlékező tudományos előadásokat beve­zetve először sokak nevében kérdezett: most már az lesz a mi sorsunk, hogy vereségeink hely­színén gyülekezzünk, ott mélta­tással, s merengéssel elrévedez­zünk múltunkon, és aztán ön­sajnálattal összeomoljunk saját mindennapi gondjaink előtt? Nem hiszem — mondotta Pozs­gay Imre —, hogy ez a magyar­ság sorsa, de illő dolog emlékez­tetőül is, figyelmeztetésül is megjárni vereségeink helyszínét. Amikor fejet hajtunk mon­dotta —, ez nem a szégyentől van, hanem a hősök iránti tisz­teletből. De mit kezdjünk oly szapora számban előforduló veresége­inkkel? — kérdezte ismét a szó­nok. Tisztán kell látnunk, hogy vereségeink legtöbbje nem a nemzeti megszégyenülés, hanem a nemzeti dicsőség helyszíne, mert vereségeink legtöbbje nem bukás volt. Oly korban, amikor a heroizmus jutalma a vereség, maga a kor alacsony és alkal­matlan arra, hogy a kezdemé­(Folytatás a 2. oldalon) „Mi virággal jöttünk,nem tankkal A prágai tüntetés utóhangjai A budapesti Atlasz Biztosító Társaság felajánlotta, hogy amennyiben a csehszlovák hatóságok eljárást indítanak a hétfői prágai tüntetésekkor őrizetbe vett magyar állampol­gárok ellen, kész gondoskodni jogvédelmüktől. Ezt kedden közölte az Atlasz budapesti képviselője a prágai magyar nagykövetséggel. Minden valószínűség szerint kilenc magyar állampolgárt (ellenzéki fiatalokat és újságírókat) állított elő a csehszlovák rendőrség. Közülük hármat, akik televízió-, illetve filmoperatőrök, szerdán szabadlábra helyeznek. Az Atlasz Biztosító Társaság egyébként azt is közölte a nagykö­vetséggel: a jogvédelmet annak ellenére vállalja, hogy a ma­gyar állampolgárok nem kötöttek jogvédelmi biztosítást. Az Atlasz máris felkérte a csehszlovák főváros egyes számú ügyvédi munkaközösségében működő két ügyvéd-megbí­zottját, hogy ha szükséges, járjanak el a magyar állampolgá­rok ügyében. A Rudé Právo egyébként a hétfői tüntetésekről tudósítva azt írta, hogy a megmozdulásokat a magyar fiatalok kezde­ményezték a „Mi virágokkal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparens kibontásával. A lap szerint ez jelzés volt a demonstrációra, amelyen csehszlovákokon kívül külföldiek is részt vettek, köztük a magyar Fidesz, a lengyel Szolidaritás képviselői és olasz állampolgárok. Egyetlen jelzésként a csehszlovák sajtóban, a CSKP KB lapja megemlítette, hogy a tüntetések az esti órákban is folytatódtak, és hogy a rendőrség oszlatta fel az újság szerint néhány száz fős tömeget. A lap különben közölte a cseh belügyminisztérium szóvivőjének a nyilatkozatát, aki egye­bek között kijelentette: a Vencel téren (a délután öt óra körüli első tüntetéskor) „társadalomellenes felhívással lépett fel a magyar független munkásszolidaritás szóvivője”. A bel­ügyminisztérium képviselője a Rudé Právo hasábjain azt mondta, hogy a rendőrségi beavatkozáskor „technikai esz­közöket” nem vették igénybe, és sem a rendőrség, sem a népi milicia, sem a tüntetők közül nem sérült meg senki sem. (Folytatás az 2. oldalon) A KONGRESSZUSRA KÉSZÜLŐ VASASOK NYÁRI EGYETEME — AZ ELÉRHETŐ REALITÁS A CÉL — TEKINTÉLYES HAZAI ÉS KÜLFÖLDI ELŐADÓK — A RENDEZVÉNY NYILVÁNOS A tanyavilág jövőjéről is tárgyaltak A belügyminiszter-helyettes látogatása A terület- és településfejlesztés Bács-Kiskun megyét érintő külön­féle kérdésköreiről volt szó azon a megbeszélésen, amelyre a Belügy­minisztérium és a megyei tanács képviselői között került sor tegnap. Dr. Laczkó László belügyminiszter-helyettest Gaborják József me­gyei tanácselnök és Tohai László általános elnökhelyettes fogadta hivatalában, majd a megyei tanács építési és vízügyi, valamint terv­osztályának vezető munkatársai részvételével megkezdődtek a tár­gyalások. A gazdasági fejlődésben elmara­dott térségek felzárkóztatására még 1985-ben készült egy minisz­tertanácsi program. Mutatórend­szer segítségével elemezték az or­szág valamennyi településének a helyzetét, ennek eredményeképpen a VII. ötéves tervben hét megyéből összesen 23, gazdaságilag elmara­dott térség részesült mintegy 20 milliárd forintnyi központi támo­gatásban. Ezt elsősorban a terme­lőágazatok és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére kellett fordítaniok. A tegnapi tárgyaláson legelsőként éppen az került szóba, hogy Bács-Kiskun megye — a ki­terjedt tanyavilág, a kedvezőtlen mezőgazdasági adottságok és a ha­lár menti területek ellenére — nem került a kedvezményezettek köré­be. A megyei tanács képviselői ugyanakkor tájékoztatták a mi­niszterhelyettest arról, hogy az Or­szágos Tervhivatal munkamódsze­rére támaszkodva, megyénkben is elemezték a településeket, és négy térséget jelöltek ki, amelyeket ked­vezőtlen adottságaik miatt külön elbírálásban részesítettek. A szű­külő lehetőségek ellenére progra­mot dolgoztak ki az itt levő 33 település felzárkóztatására — a ta­nács öt év alatt 400 millióval támo­gatta a négy területet —, de segít­séget várnak a minisztériumtól is. Dr. Laczkó László egyetértett a megye vezetőivel abban, hogy szükséges a központi támogatás módszerének a felülvizsgálata, va­lamint azzal is, hogy a pályázati rendszerben a helyi önkormányza­toknak kell kezdeményezniük a részvételt. Kifejtette azt a vélemé­nyét, hogy tudományosan megala­pozott szakmai vizsgálatok és a széles körű nyilvánosság ellenőrzé­se mellett, a jövőben is szükséges­nek látja az elmaradott térségek felzárkóztatását. A megbeszélés témái között sze­repelt a külterületeken kialakuló zárt települések önállósodása és új községek kialakítása. A megye te­lepüléshálózatára jellemző külte­rületi települések közül négy esz­tendővel ezelőtt Felsőlajost, Ér­sekhalmát és Újteleket nyilvánítot­ták társközséggé, tavaly pedig köz­séggé szerveződött Fülöpjakab, valamint Bugacpusztaháza. Az új települések fejlesztési kiadásaihoz a megyei tanács tervidőszakban közel 17 millió forinttal, a működ­tetési kiadásokhoz pedig több mint 5 millióval járult hozzá. Je­lenleg három külterületi település társközséggé szerveződése idősze­rű: Bugac-Alsómonostor, a Város­földi Dózsa Tsz lakótelepe és a tanyarendszerből kifejlődő Jász- szentlászló-Móricgát. Bács-Kiskun megyében a tele­pülések külterületein 74 ezer em­ber, a lakosság több mint 12 száza­léka él. A külterületek fejlesztésé­hez jelentősen hozzájárult az az ér­vényben levő szabályozás, amely lehetővé teszi a tanyás térségek ta­nácsi kijelölését és új lakóépületek elhelyezését is — hangzott el a megbeszélésen. A rendelet megjele­nése óta 77 tanyás térséget alakí­tottak ki a megyében. Megélénkült az építési kedv, és új igényként me­rült fel a nem lakás céljait szolgáló tanyaépítés. A tanácsi vezetők azonban nehezményezték, hogy még mindig vannak olyan érvé­nyes jogszabályok, amelyek gátol­ják a különféle vállalkozókat — így például külterületi üzlet létesí­téséhez is jókora földterületet kell vásárolni —, a nem kijelölt tanyás térségek esetében pedig az új épü­letek alapterületét is korlátozzák. A tárgyalásokon szóba került a megyében levő közel kétezer, jó állapotú, üresen álló tanya sorsa. Újólag felvetődött az a gondolat, hogy az Erdélyből áttelepültek (Tóth Sándor felvétele) számára lehetne hasznosítani eze­ket. Végezetül dr. Laczkó László tájékozódott a megye lakáshelyze­téről, az építkezések számának ala­kulásáról, az építési célú kölcsö­nök feltételeinek változása miatt bekövetkezett visszaesésről. A bel­ügyminiszter-helyettes megyei programja az Észak-Bács-Kiskum Megyei Vízmű Vállalatnál tett lá­togatással zárult. N N IVI Tudni akarják, hol tartunk Szeitz Jánostól, a vasasszakszervezet tájékoztatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjétől azt kérdeztem elő­ször, hogy miért éppen most rendeznek először szakszervezeti nyári egyetemet, hiszen napi gondok kötik le a dolgo­zók, a szakszervezeti vezetők figyelmét. (Kerestem Baranyai Géza titkárt is, de már a kora reggeli órákban megkezdő­dött a sok vitát kiváltó sztrájk miatt összehívott értekezlet...) Sehová sem jutunk, ha pillanatnyi érdekek szerint nyilvánítunk véle­ményt. Kongresszusra készülve meg kell határoznunk távlati céljainkat, el kell dönteni, hogy a gyorsan változó helyzetben mit tehet a szakszervezet. A hatékony program kidolgozásához az eddiginél alaposabban ismernünk kell helyzetünket, lehetőségeinket, le kell számolni mindenféle illúzióval. A Kecskeméten, a szakszervezeti székházban csütörtökön délelőtt Bara­nyai Géza előadásával kezdődő négy­napos nyári továbbképzés és vitafórum egyik-másik előadója néhány éve in­kább bírálatra, mint meghívásra szá­míthatott. — A mai, nehezen áttekinthető kö­rülmények csak azt teszik lehetővé, hogy a lehető, az elérhető realitásra törekedjünk. Előadóink izgalmas, új szempontokat tartalmazó tanulmánya­ikkal is felhívták a figyelmet, határo­zott véleményük van a hogyan tovább- ról. A teljesség igénye nélkül emeljen ki néhány témakört! — Csütörtökön délután egy órai kezdettel azt vizsgálja Harsányi Iván, a történettudomány kandidátusa, hogy miként hatnak az összeurópai helyzetre a nyugat-európai gazdasági, társadal­mi változások. Pénteken reggel 8 óra­kor Schmidt Péter egyetemi tanár a politikai rendszer és az állami szervek reformjáról tart előadást. Ugyanazon a napon, kora délután Kozma Ferenc, a közgazdaságtudományok doktora azt elemzi, hogy miként hat az európai bel­piac a magyar gazdaságpolitikára. Szombaton délelőtt 10 órakor Hódi Zoltán titkár a szakszervezet bérkon­cepciójáról tájékoztatja a nyári egye­tem mintegy 70-80 hallgatóját és az érdeklődőket. — Az érdeklődőket? — Igen, az előadásokat bárki meg­hallgathatja, számítunk is helyi szak- szervezeti tisztségviselők, vállalati irá­nyítók, tagjaink érdeklődésére. — Miért hívtak meg külföldi szak- szervezeti vezetőket? Mert szeretnénk hasznosítani a piaci körülmények között szerzett szakszervezeti tapasztalataikat. — A megjelentek hallhatnak a va­sasszakszervezet közelgő XXX. kong­resszusáról is? — Paszternák László főtitkár vasár­nap délelőtt 11 órától tájékoztatja az előkészületekről az egybegyűlteket. Köszönöm az információkat, bú­csúzóul még arra szeretnék választ kapni, hogy egyedi alkalomnak tekint- hetjük-e a kecskeméti vasas nyári egye­temet. — Szeretnénk rendszeressé tenni, ha valóban őszinte, nyílt, tartalmas fó­rummá sikeredik nyári akadémiánk. Talán a másodikra, harmadikra is itt kerülhetne sor, mert Kecskemét ideális hely ilyen összejövetelek rendezésére. Heltai Nándor SZŐLŐFELVÁSÁRLÁS KISKŐRÖSÖN A Coopvin és a kiskőrösi Bor- köv megbízásából a helyi Zöldért- telepen kétezer mázsa Irsai Oliver felvásárlásával számolnak. E mennyiséget a környékbeli kis­termelőktől várják. A Zalagyön- gye majd exportra megy, ebből 15- 20 vagonnyi a terv, az étkezési sző­lőből, s Saszlából pedig várhatóan tíz vagon hagyja el az országhatárt Kiskőrösről. 1. Kohut István helyi lakos teg­nap hatszáz négyszögöl területén szüretelte az Irsait, segitőjével, Szedmák Pállal délután már az át­vevőhelyen voltak. 2. Pólyák István átvevő a dará­lás után fokolóval minősíti a ter­mést, s ennek alapján határozza meg az átvételi árat, ami jelen eset­ben 18 forint volt. (Straszer András felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom