Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 22. SZÜRET ELŐTT KISKŐRÖSÖN Termés, ár, piac Alap a területfejlesztésre 1,4 milliárd forint költségvetésből A kormány területfejlesztési és -szervezési alapot hozott létre Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Vas és Zala megye elmaradott térségeinek fejlesztésére. Az alapban költségvetési forrásból jelenleg 1,4 milliárd forint áll rendelkezésre az érintett térségek gazdasági fejlődésének gyorsítására, a szükséges infrastrukturális beruházások finanszírozására. A pénz egy részének felhasználásáról központilag a kormány dönt, míg nagyobb hányadát az érintett megyei tanácsok kezelik. A központi keretben 600 millió forint áll rendelkezésre, amelyből a jelenlegi elképzelések szerint 150 milliót fordítanak a borsodi kohászati vállalatok korszerűsítésére. A megmaradó 450 millió forint sorsáról egyelőre még nincsen döntés. A központi és a tanácsi kezelésben lévő fejlesztési források felhasználására egyaránt pályázatot hirdettek. Állami vállalatok, szövetkezetek, vegyes vállalatok, magánvállalkozók, kisiparosok egyaránt részt vehetnek ezen a pályázaton. Azok részesülnek a szűkös forrásokból, akik a legjobb ajánlatokat nyújtják be. A feltételek viszonylag szigorúak: az alapból nyújtott támogatás nem haladhatja meg a fejlesztési költség 30 százalékát. Á termelő beruházásnak 10 éven keresztül reálértékben, vagyis az éves fogyasztói áremelkedésen felül 12 százalékos megtérülési rátát kell biztosítania. Előnyben részesítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyeknél a vállalkozók minél nagyobb arányban vesznek részt saját tőkével a fejlesztésben. (MTI) A YUGO — AMERIKÁBAN A kis kocsi új rohamra indul „Olyan volt, mint amikor a kvartettben a másodhegedűs és a brácsás kifogástalanul játszik, de az első hegedűs és a gordonkás improvizál..Az idézet—félreértések elkerülése végett— ezúttal nem valamelyik ismert vonósnégyes koncertjéről szól, hanem egy, a déli szomszédunknál nagy port felvert üzleti fiaskósorozat sajátos summázata. Az ügy főszereplője a jugoszláv autóipar éveken kérész- tül reflektorfényben csillogó, ám azután annál nagyobbat zuhanó üdvöskéje, a Yugo kocsi. Sikertől a csődig A szőlőtőkék már termésígérettel teliek. Kisebb-nagyobb termésével. Az idén inkább kisebbével. A Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben is így mondják; igen változóak a terméskilátások. A hagyományos művelésű szőlők, ahol takarni tudták, szépen fakadtak, jó termést igér az Ezerjó, az Izsáki Sárfehér. Viszont a Kékfrankosokat tönkretette a novemberi fagy, ami maradt, az meg a virágzáskori esős időben nem tudott kötni, vagy a botritisz miatt rúgta el a virágokat. Ebben a gazdaságban, a területi adottságoknak megfelelően, legnagyobb súlya a szőlészet-borászatnak van. A szakszövetkezeti formából adódóan nagy, 3400 hektáros a tagi, és 266 hektáros a közös művelésű szőlő. Igen ám, de a tagi szőlő nagy része Kadarka, amiből enyhe színű, úgynevezett siller bor készíthető, amit eladni legföljebb alapbornak lehet. Még egy „jó” tulajdonsága van ennek a szőlőfajtának, igen vékony a héja, így a szüretet nagyon gyorsan le kell bonyolítani, hogy minőség- romlás ne következzék be. Ott, ahol nagy tömegben terem e szőlő, bizony csúcstermésre szükséges számítani a fogadó—feldolgozó kapacitást. Ilyen meggondolások vezették a kiskőrösi szakszövetkezetieket, amikor az addig 300-400 tonna kapacitású feldolgozójuk bővítését megkezdték. A 20 millió forintos beruházás részeként az épületek már elkészültek, a folyamatos munkára képes három hazai prést várják. így a feldolgozó arra is alkalmassá válik, hogy egyazon időben több szőlőfajtát fogadjon majd. A bortárolással nem lehet az idén gond, hiszen az 1983- as csúcsév után a tárolókapacitást bővitették, a palackozósor is bírni fogja a munkát. Annál is inkább, Éppen 150 éve annak, hogy Széchenyi István megalapította az első hazai nagy gőzmalmot, s egyúttal az első élelmiszer-ipari részvénytársaságot. Zseniális előrelátással felismerte: előnyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát feldolgozva, tehát őrölve, lisztként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem — mai szóhasználatunk szerint — a háttéripar foglalkoztatása is biztosított lesz. Érdemes idézni gondolatait, a Pesti Hengermalom építésének céljáról így írt Pest vármegye közönségéhez címzett levelében: „Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten, vagy Budán részvényes Társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy ,Egy’ gőzmalmunk legyen, hanem hogy ez • Az épülő feldolgozó. mert az óránként 4000 palackot tölteni képes gépsor kapacitását nem használják ki, hiszen értékesítési nehézségekkel küszködnek. A szovjet export csökkenésével, úgymond a kiskőrösiek „kikönyökölnek” termékeikkel a belföldi piacon. A kereskedelmi hálózaton keresztül, valamint a szövetkezet 17 borkimérőjében jó esztendőben 80-90 ezer hektoliter bor fogyott, az idén ennek egyharmadát lesznek képesek eladni, a számítások szerint. Mi lesz, ha jön az új termés? A szövetkezet elnöke, Volák János tömören így fogalmaz: katasztrófa, attól függetlenül, hogy a bortermelők készletei kimerültek. Ugyanis számolgattak, az idei becslések szerint hazánkban 4-4,5 mintául szolgálván — lassankint mindenütt állíttassanak fel gőzmalmot, s Hazánk gabona helyett végkép liszttel űzze kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új — kőszénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák stb. készítése által — keresetkor nyittassák...” A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban példaként szolgált. Hatására az 1860-as években valóságos malomalapítási láz indult meg, előbb csak a székesfővárosban, majd a vidéki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492-re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató a Malomipari Múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egymillió hektoliter bor várható..Ha a belföldi fogyasztást nézzük, ami 17 liter fejenként, akkor is bőven marad még átmenő készletnek, illetve exportra való. A pletyka szerint azonban az idén is importál az ország szőlőt, bort. Kérdés, hogy minek. Az még inkább az, hogy ha igaz, az importszőlő 8 forintért lesz megvásárolható! Netán árletörést várjunk ettől? A hazai termelőnek legföljebb a kedve megy el a szőlő- termeléstől. Mit tehet egy szakszövetkezet ebben az esetben? Csővári András termelési elnökhelyettes szerint a jóisten sem tudja még, mi lesz. A belföldi induló felvásárlási árat meghatározza a kereslet-kínálat, illetve a tavalyi felvásárlási ár. A gazdaságban úgy gondolják, nékori — 1866-ban alapított — Concordia Gőzmalom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeményezésére a Gabonaipari és Malomipari Szolgáltató Vállalat hozta létre, még 1978-ban. Jóllehet annak idején ipartörténeti állandó kiállításnak szánták, amely elsődlegesen a szakmai oktatást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűjtemény tovább gazdagodott, és a Művelődési Minisztérium úgy ítélte meg, lényegesen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma oktatási érdekeit szolgálja: ezért 1984-ben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagyközönség előtt is. A kiállítás megrendezésekor a múzeum szakemberei nem egyes gépeket és tárgyakat akartak bemutatni, hanem megismertetni a hány fajta — az illatos fehérek, illetve a festőszőlők — árán javítaniuk kell, hogy a szakszövetkezet tagjai ebbe a feldolgozóba hozzák. Természetesen befolyásolja a dolgot, hogy vélhetően jelentkezik néhány más felvásárló is. Mondjuk, a pezsgőalapanyagért jelentékenyen magasabb árat fizetve. De csak ezért a szőlőért. A Kadarkát nem viszi, hiszen nincs is rá szüksége, másrészt — az előbb már szóltam róla — nem igazán értékes a fajta. Ezt tehát a szakszövetkezet vásárolja meg a tagoktól, hiszen főleg az idősebbeknek szinte csak ez a fajta van a kertjében. Lavírozni kell tehát, nagyon figyelni szüret idején. Még szerencse, hogy a kos- suthosok elmondhatják, a felvásárlásra szánt összeg megvan, felszabadítható. Gál Eszter laikus látogatókat is a gabonafeldolgozás történeti fejlődésével. A kőkorszak kezdetleges őrlési módszereitől a mai, korszerű malomipari technológiákig bemutatják a fejlődés különböző állomásait. Teszik ezt részben tárgyak és eszközök, másrészt tablók és korabeli dokumentumok segítségével. Rögtön a földszinten az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szinten a malmokban használatos hengerszékek fejlődését mutatják be. Érdemes elidőzni a gabonaszeletelő gép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon, 1958- ban, sikeresen szerepelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kossuth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezéseket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzanemesítés kiemelkedő személyiségeinek bemutatása mellett a minőség vizsgálatához használt különféle laboratóriumi műszerek szerepelnek. A legfelső szinten többnyire korabeli dokumentumok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterlevelek, bizonyítványok sorakoznak — szakkönyvek és szaklapok társaságában — a tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerület, Soroksári út 24. alatt található. Nyitvatartási ideje eltér a többi múzeumétól, mivel ma is .működő iparterületen át közelíthető meg. A múzeum láto- gathatóságának meghatározásakor alkalmazkodniuk kellett ehhez a körülményhez. Ezért csak kedden és csütörtökön 10 és 16 óra között nyitott a múzeum, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés esetén más időpontban is szívesen fogadják az érdeklődőket. A látottak könnyebb megértését szakvezetéssel segítik. Csoportok érkezését dr. Kirsch János múzeumvezetőnek a 334-118-as telefonszámon lehet előre bejelenteni. Gyerkó Katalin Dr. Stevan Vasiljev, a szabadkai közgazdasági kar tanára, a jugoszláv marketing-egyesület lapjának főszerkesztője nem véletlenül foglalta össze véleményét a fenti idézetben. A Yugo karrierje ugyanis tényleg úgy indult, mint egy jól ösz- szehangolt zenekar sikeres fellépte, de azután „összekeveredtek a szólamok”. Az apró jármű eleinte — legalábbis úgy tűnt —- az Egyesült Államokban is kedvező fogadtatásra lelt, bár az kezdettől fogva világos volt, hogy (mérete, teljesítőképessége miatt egyaránt) csupán kiegészítő szerepet tölt- hetett be. Egy amerikai családfő aligha választott ilyet, de a bevásárlásra járó feleségnek, vagy netán második, harmadik kocsiként a családban jó szolgálatot tehetett a kis járgány. Igaz, a fő vonzerő mindig is az olcsó ár volt. A négyezer dollár alatti árszint miatt sok amerikai úgy érezte, hogy — a tagadhatatlan műszaki hátulütők ellenére — jó vásárt csinál, Ilyen vigasztalan volt a kép még néhány hónappal ezelőtt is. Most azonban, a legfrissebb hírek szerint a jugoszláv gépkocsigyártás vezetői újabb rohamra szánták el magukat, s megkísérlik visszanyerni az amerikai vásárlók bizalmát. Nem lesz könnyű dolog, az bizonyos, de remélhetőleg a Yu- gónál szerzett tapasztalatokat a jövőben haszonnal tudják kamatoztatni. A jelek legalábbis erre utalnak. Először is nem a lefutott típussal kísérleteznek tovább, hanem két új változatot dobnak piacra, a Yugo Convertible-t és a Yugo CV Plust. Az új cég megalakítására a Zastava mellé a Genex nevű belgrádi külkereskedelmi vállalat társult. Ami még fontosabb: körülbelől 900 változtatást hajtottak végre az új modell kidolgozása során, figyelembe véve a korábbi kifogásokat, amelyek a lepergő lakkozásra vagy a merev rugózásra vonatkoztak. Az amerikai piac „megdolgozása” időközben persze nem lett könnyebb. Sőt, a hazai gyártók, az immár hagyomáezért két-három évig elég szépen fogyott is a Yugo. A csúcspont az 1985-ös kezdés után va- lószinüleg 1987-ben volt: ekkor több mint 40 ezer kelt el belőle. Ám lassacskán megváltozott a vásárlóközönség véleménye, zökkenők mutatkoztak az alkatrész-ellátásban, elmaradt az új típusok olyannyira szükséges bevezetése, s csökkent a reklámra fordítható pénzösszeg is. Ráadásul közben megjelent a piacon a dél-koreai Hyundai; ez ugyan némileg többe került, de jóval megbízhatóbb lett, mint a Zastava Művek terméke. Ilyen körülmények között a nehézségek sem várattak magukra sokáig. Tavaly már 35 százalékkal csökkent az eladott Y ugók száma, személycserék történtek az amerikai társtulajdonosok közt, majd a halmozódó veszteségek láttán a kinti beruházók és részvényesek nyomására idén tavasszal be kellett jelenteni a csődöt. nyos európai és japán versenytársak mellé új konkurensek sorakoztak fel, hiszen az amerikai utakon már nemcsak délkoreai, hanem tetszetős és szintén olcsó árakkal csábító malajziai autók is fel-feltűnnek. A jugoszláviai illetékesek ennek ellenére derülátók. Úgy vélik, hogy a korszerűbb műszaki ki vitel és a remélhetőleg szintén gördülékenyebb szervizszolgáltatás ismét javukra billentheti a mérleget — mármint ebben a gépkocsi-kategóriában. Mert ami például a japán autógyárakat illeti, ők már évek óta megcélozták a luxuskocsik kategóriáját is, s nem is sikertelenül. Belgrádban ilyen illúziókat természetesen nem táplálnak. A célkitűzések szerint egyelőre havonta 1500 autót szeretnének eladni az Egyesült Államokban, s az év végéig már nyereségessé próbálnak válni. Á kra- gujevaci Zastava Művek távlati céljai még merészebbek: 1992- ig évi 40 000 darabra akarják felfuttatni az amerikai piacon eladott kocsik számát. Szegő Gábor MALOMTÖRTÉNETI EMLÉKEK A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-cs években. Itt található a Malomipari Múzeum. Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig A második nekifutás
