Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE XLIV. évf. 195. szám 1989. AUGUSZTUS 19., szombat Ára: 5,30 Ft AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NÁPILAPJA Beszélgetés Gaborják Józseffel 3. oldal Börzék Tibor: Megtaláltuk Petőfit! 3. rész 4. oldal Történelmi utunk tanulságai Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete Kitüntetési ünnepség Kecskeméten- Szent István történelmi örök­• A kitüntetettek egy csoportja. (Straszcr András felvételei) Az MSZMP KB kezdeményezé­sére létrehozott bizottság Törté­nelmi utunk tanulságai, illetve az MSZMP programnyilatkozatának tervezete címmel két dokumentu­mot készített el. Az egyik rövid összefoglalás az elmúlt négy és fél évtized történelmi és politikai ta­pasztalatairól, a legfontosabb kö­vetkeztetések levonásával. A má­sik az MSZMP új programnyilat­kozatának tervezete, amelynek cél­ja, hogy a jogállam, a többpárt­rendszer és az egyesülési szabadság politikai viszonyai között megala­pozza a megújulni készülő Magyar Szocialista Munkáspárt tevékeny­ségét, meghatározza egy új, mo­dern, az európai szocialista értéke­ket vállaló, a demokratikus szocia­lizmust célul kitűző politikai moz­galom feladatait. A 4. oldalon ismertetjük a két dokumentumot. sége a mai napig sem évült el: A ki­alakult válságból való kilábalá­sunknak egyik feltétele, hogy or­szágunk műveltsége jelentősen emelkedjen, mert a gazdasági és politikai természetű gondjaink megoldásához ez alapvető fontos­ságú. Korszerűbb kultúrára van szükségünk az egész életünket át­ható reformfolyamatok, a politi­kai modellváltás sikeres végigvite- léhez, a demokratikus, szabad és független jogállamiság megterem­téséhez! Ehhez kell alakítanunk az intézményrendszert és az irányí­tást, amely a türelmen, a nézetek és gondolatok sokszínűségén, az együttműködésen, a demokrácián nyugodhat. Igazi tulajdonrefor­mot kell végrehajtanunk a kultúrá­ban és intézményeiben. Egyenlő esélyeket kell biztosítanunk az ál­lami, a társadalmi-közösségi vagy a magántulajdonba kerülő intéz­mények számára. Fontos a kultu­rális alkotás létrehozásának és közvetítésének támogatása, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a mindennapi kultúra fejlesztését is — mondta egyebek mellett Gabor- ják József, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke tegnap Kecskemé­ten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, azon az ünnepségen, amelyen a közművelődés területe­A húsáremelés elleni demonstrációt kezdeményező felhíváshoz Bács- Kiskunban a vasasszakszervezethez tartozó üzemek közül többen is csatla­koztak pénteken. Az MTI munkatár­sának információi szerint Baján, a Ganz Elektric helyi gyárában kilenc- száz, a Kismotor és Gépgyár bajai gyá­rában pedig nyolcszáz dolgozó hagyta abba félórára a munkát. A Rádió­technikai Vállalat tiszakécskei üzemé­ben több mint háromszázan, Kiskun­halason, a GANZ gépgyárában négy­százan, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyáregységében ezer- ötszázan csatlakoztak a sztrájkolók- hoz. A kecskeméti Kéziszerszámgyár­ban kétszázötvenen tartottak figyel­meztető sztrájkot tegnap. A Kecskeméti Zománc és Kádgyár dolgozói a termelés folytonossága mi­att nem a sztrájk, hanem a munkaidő utáni tiltakozó nagygyűlés mellett dön­töttek. Más szakszervezeti ágazathoz tartozó nagyobb vállalatok mint például a kecskeméti Traverz Vállalat dolgozói szimpatizálnak ugyan a tiltakozással, de a sztrájkot egy későb­bi időpontban helyezték kilátásba. A sztrájkoló üzemekben egyébként mindenütt hangsúlyozták, hogy a munkabeszüntetés nem a munkáltató, hanem a kormány intézkedései ellen irányul. Hangoztatták, hogy nem tud­ják elfogadni azt az álláspontot, misze­rint az alapvető élelmiszer, a hús árá­nak megállapítása nem a kormány, ha­nem a húsipari vállalatok ügye. Bács-Kiskunban, az ország egyik legnagyobb élelmiszer-termelő megyé­jében egyébként a húsáremelés elleni sztrájk érthetően megosztotta a közvé­leményt. Hiszen az ipari üzemek dolgo­in kiemelkedő munkát végző szak­embereket tüntették ki augusztus 20-a alkalmával. SZABÓ ERVIN-EMLÉKÉR- MET kapott: dr. Eördögh Endréné, a bajai Ady Endre Könyvtár veze­tője. SZOCIALISTA KULTÚRÁ­zóinak jelentős hányada foglalkozik otthon háztáji sertéstartással, így tulaj­donképpen érdekelt lenne mint termelő az értékarányos ár elismerésében. Mint vásárló pedig abban, hogy a húskészít­mények ára ne növekedjék tovább. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban Mis- kolezi Jánost, az agrárreformkörök Bács-Kiskun megyei ideiglenes választ­mányának elnökét, aki elmondta, hogy amennyiben ez a sztrájk a kormány rossz intézkedései ellen irányul, úgy egyet lehet vele érteni az agrárágazat alapállásából is. Félő azonban, hogy a kormánynak mint ezt a közelmúlt­ban rendezett országos tanácskozáson az agrárreformkörök már előre jelezték — újfent sikerült megosztania, egymás­sal szembeállítania a fogyasztókat és a tennelőket. Szerencsétlen válasz lenne az agrárszektor részéről most egy el­lensztrájk, jóllehet hasonló meggondo­lásból ez a megmozdulás is jogos lenne. Hiszen éppen a vasasszakszervezethez tartozó üzemekben a mezőgazdaság száipára előállított eszközök rossz mi­nősége, a termelés szervezetlenségével is összefüggő sorozatos áremelés ellen tiltakozhatnának az agrárdolgozók. Ám tudomásul kell vennie mindenki­nek, hogy megoldásra csak az vezethet, ha valódi piacgazdaság, a kereslet­kínálat alapján kialakuló értékarányos árak jönnek létre a mezőgazdasági szférában is. Ezzel párhuzamosan a népgazdaság egészében valódi, a mun­ka értékét elismerő kereseti viszonyok­nak kell megteremtődni, hogy kerese­tükből az emberek meg tudják vásárol­ni az alapvető élelmiszereket - hang­súlyozta Miskolczi János. (Folytatás a 2. oldalon) ÉRT kitüntetésben részesült: Anda Zoltán, a Kiskőrösi Termelőszö­vetkezetek Gépi Adatfeldolgozó Vállalatának igazgatója, dr. Bak István, a Szabadszállási Nagyköz­ségi Tanács elnöke, Balogh Ignác- né, a Mélykúti Általános Iskola tanítója, Berta Lászlóné, a Szentki­Erich Honecker, az NDK párt- és állami vezetője csütörtökön este írásos választ küldött arra a levélre, amelyet Helmut Kohl, az NSZK kancellárja augusztus 14-én küldött neki a nyugat­német külképviseleteken tartózkodó keletnémet menekültek problémájának megoldása végett. Erről Herbert Schmülling, a bonni kabinet szóvivője számolt be pénteki sajtóértekezletén. A szóvivő ismét a sajtó megértését kérte az iránt, hogy a felek e levélváltás tartalmát is bizalmasan kezelik. Bonnban nem hivatalosan már ko­rábban ismeretessé vált, hogy a felek az üzenetváltásban késznek mutatkoznak a menekültkérdésben magas politikai szintű kapcsolatfelvételre. ' A szóvivő bejelentette, hogy a ma­gyar kormány képviselőivel folyó érint­kezés is érzékeny szakaszban van, ezért a felek ez esetben is hallgatásra kötelez­ték magukat. Schmülling nemzetközi sajtóértekezletén külön köszönetét mondott a Magyar Máltai Szeretet­szolgálatnak és a Magyar Vöröske­resztnek azért a hatékony és önzetlen segítségért, amelyet a német menekül­teknek nyújtott és nyújt Budapesten. Bonnban a segélyek összehangolásá­ról éppen a sajtóértekezlettel egy idő­Péntek reggel 6 óra. Az Agrikon Vál­lalat Kecskeméti Gyárának nagycsar­nokában körbeállják a munkások a sebtében felállított asztalt, amire a mikrofon kerül. Az arcokon várako­zás, feszültség. Mi indokolta a gyűlés összehívását? Az a 13 pontból álló petí­ció, amelyet kedden nyújtottak át a munkások képviselői a gyár vezérigaz­gatójának, amelyekre most szeretné­nek választ kapni. Néhány perccel 6 óra után, Mucsi László szb-titkár kö­szöntőjét követően, dr. Kuczik István, a vállalat vezérigazgatója szól a mun­kásokhoz. Arról a gazdasági, társadalmi hely­zetről beszélt, amely új feladatok elé állította a vállalat vezetőit. A 25 Mező-j gép Vállalat két évvel ezelőtt kétmilli­árd forint nyereséget termelt, tavaly csupán 358 milliót, de az Agrikonnak is jelentősen csökkent a nyeresége. Mi­lyen külső okok hatnak kényszerítő erőként a vállalatra? Elsőként az inflá­ció. Az alapanyagár-emelést nem lehet realizálni az előállított termékekben. rályi Általános Iskola tanítója, Fa- ludi Mária, a bajai szakmunkás- képző tanára, Földi Lajos, a Halasi Tükör munkatársa, Hatvani Zol­tán, a kiskunhalasi Gőzön István Művelődési Központ igazgatója, (Folytatás a 3. oldalon) ben tartottak értekezletet a külügyi hi­vatalban. Hans Schumacher külügyi szóvivő legújabb értesülése szerint a Budapesten, az NSZK nagykövetsége által jegyzékbe vett és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segélyközpontjában ellátásban részesített keletnémet mene­kültek száma péntekig több mint 800- ra növekedett. Schumacher nyugatnémet újságírók kérdéseire válaszolva megerősitette, hogy a magyar határőrizeti szervek minden további következmény nélkül küldik vissza a határról azpkat az NDK-állampolgárokat, akiket tetten érnek illegális határátlépési kísérleten. Hasonló megértés érvényesült azok­nak a keletnémeteknek az esetében is, akik az immáron ideiglenesen lezárt budapesti nyugatnémet diplomáciai képviselet előtt gyülekeznek. A nyu­gatnémet fél emlékeztetett Schuma­cher a magyar kormány képviselői­vel folytatott véleménycsere során fő­ként arra törekedett: további magyar- országi tartózkodásukból ne háramol­jon semminemű hátrányos következ­mény azokra az NDK-állampolgárok- ra, akik jelenleg gyötrelmes lelki válsá­got élnek át, mert felégették maguk mögött a hidal. sem a bel-, sem a külföldi piacokon. A 30-40 százalékos kohászati áremelés a vállalat számára jelentős veszteséget jelent, akárcsak a 13 százalékos rubel­adó. Sújtja a vállalatot a banki kamat­lábemelés, amely 3 év alatt tíz százalék­kal növekedett, s szinte megduplázta a költségeket. Külső okként jelentkezik a mezőgazdaságban fellelhető pénzhi­ány, ezzel együtt a fizetőképes kereslet csökkenése. Ä mit lehet tenni? kérdésre a vállalati stratégia megváltoztatását, a túlélés lehetőségét vázolta fel. Ezzel, illetve a piacgazdálkodásra való átté­réssel, a szerkezetátalakítással, költség- csökkentéssel sajnálatos módon együtt jár bizonyos létszámcsökkentés is. Mi­után a belső kereslet csökkent, a rubel­elszámolású piac beszűkülésével is szá­molni kell, feltehető, hogy újabb embe­reknek kell felmondaniok. Az átlagbér­ről szólva elmondta, hogy a munkások 10 800 forintot keresnek, egy év alatt 27 százalékkal növekedett a bérük. (Folytatás á 2. oldalon) Szent István napján A .ventilátor egyenletesen, szor­galmasan zümmög ... ne, ha volna egyáltalán hangja. De nincs: zajta­lanul őrli az évtizedeket, hónapo­kat, másodperceket. Surrog? Suhog? Alig hallhatóan szöszmötöl? Tulajdonképpen még ezt sem mondhatom. Mint a szélkerék, né­mán jár, összekaszabolná a marga­rétát, ha egyet beledobnék. Kö­nyörtelenül őrli az életemet. Olyan mindegy gyertyát is gyújthatnék. Holott fényes nappal van, rekkenő meleg. Egy légy az elülső csápjait köszörüli, majd szin­te ólomlábakon, a teljesen semmibe mered. Negyvennyolc éves leszek októ­ber 30-án. Harminchárom éve pon­tosan ezen a napon olvasta fel Nagy Imre a nyilatkozatot Magyarország teljes semlegességéről és független­ségéről ... A képzeletbeli gyertyagyújtás — ünnepélyes mozdulat. De a károm­kodásig fakítja, hogy háromszor, négyszer, tízszer kell kísérleteznem a szürke fejű gyufával — ezerki- lcncszáznegyvenhat augusztus hú­szadika után vagyunk, most csak ilyet lehet kapni a kisvárosi szatócs­boltban. A só egyébként marha­só — vörös. Piros a dinnyék bele, amit Pécsett, a Búza téren, tíz-húsz fillérért lehet kapni. Hihetetlen élességgel hirdetmé­nyek képei válnak ki előttem. Nem kell behunynom a szememet, hogy lássam a Szent István cikóriakávén a markáns, de bizalomgerjesztő ar­cot; a meztelen, gömbölyded kis­gyereket, amint torkos igyekezeté­ben a kávét hasára önti egy nagy csuporból. Látom az unicumos em­bert, amint hajótöröttként túlvilági mosollyal fogadja az életmentő italt; a Schmoll paszta reklámku­tyáját ... A Gólya szappan hirdet­ményén az egyre zsugorodó gólyá­kat. Ha jól emlékszem, négy is völt a színes nyomtatványon, az ötödi­ket már inkább csak sejteni lehetett, picinyre töpörödve, madárfióknál is madárfiókabban . . . ... Ki gondolta volna még akko­riban, hogy ez a madár — mi le­szünk? Negyven éve lenne alkotmá­nyunk, és ma nincs semmilyen. A régit az idő söpörte el, az új pedig már előkészítés alatt áll. („Alkot­mányjogi füzetek” címen pontosan tíz jelenik majd meg az új alkot­mány vitáihoz, három már meg is jelent.) Mibe kapaszkodjunk? Kiben bíz­zunk? Mindszenty bíboros negyvenöt­től negyvennyolcig vezette a Szent Jobb-körmeneteket. Mint annyi más baljós dolog, a „fordulat évé­nek” nevezett negyvenkilences esz­tendőben ez is megszűnt. Tavaly, államalapító királyunk halálának kilencszázötvcnedik évfordulóján a Szent Jobbot tisztelők tömege moz­dult meg széles e hazában, augusz­tus 20-án a Szent István téren, az ország fővárosában misét is celeb­ráltak tiszteletére. Idén is augusztus 20-án‘ helyezik ki köztiszteletre a Szent Jobbot a Szent István Bazili­kából, s az egységes magyarság jel­képévé vált kéz előtt reggel nyolc órától róhatják le kegyeletüket a hívők. Délután öt órakor dr. Paskai László bíboros, Magyarország prí­mása, esztergomi érsek mond mi­sét. A körmenet kezdő- s végpontja a Szent István tér, útvonala: Gu- szev utca, Arany János utca, Baj- csy-Zsilinszky út. Rövid hálaadás­sal végződik az ünnep. Megtermett alkatú vagyok. A meztelen, gömbölyded kisgyerek, amint hasára önti a kávét igyekeze­tében - én vagyok. A Szent István cikóriakávéról pedig nagy kirá­lyunk a maga töprengő szigorával néz rám. Már nem is olyan nehéz a Törvé­nyek és az Intelmek szerzőjének ar­cazonosítása. A Gólya szappan reklámjára gondolok. Ha egyszer az a madárfi­ók nőni kezdene! Visszafelé és egyenletesen nagyobbodva. Rózsa Endre A vasasszakszervezet és a hozzá csatlakozó több más ágazati szakszervezet kezdeményezésére pénteken, országszerte figyelmez­tető sztrájkokat tartottak a tervezett húsáremelések, (húskészítmé­nyek áremelése) elleni tiltakozásul. A SZOT központjából tegnap reggel érkezett információ szerint a központi sztrájkbizottság megbízásából folyamatosan összesítik a sztrájk méretére, kiterjedésére vonatkozó adatokat. Az első, koradélelőtti összesítések szerint a munkavállalóknak mintegy fele magáévá tette a felhívást; ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzemek­nek is mintegy felében szüntették meg — általában rövidebb idő­szakra, a legtöbb helyen félórára — a termelést. A SZOT-tól kapott tájékoztatás szerint ez a sztrájk legenyhébb fokozatának számít, jellege határozottan figyelmeztető. Többnyire a nap külön­böző időszakában került sor a munkabeszüntetésekre, alkalmaz­kodva az üzemi sajátosságokhoz és szem előtt tartva: a szolgáltatás lehetőleg sehol se szenvedjen csorbát. Bonni köszönet Budapestnek Munkát keressenek, ne a dolgozókat küldjék el! Forró hangulatú, maratoni munkásgyűlés az Ágrikonnál Figyelmeztető sztrájkok országszerte

Next

/
Oldalképek
Tartalom