Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-18 / 194. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 18. Amerikai képviselők szovjetunióbeli látogatása Szovjetunióbeli hivatalos programja záróakkordjaként az amerikai képviselőház hadügyi bizottságának küldöttsége pénteken Jevge- nyij Primakovval, a szovjet parlament szövetségi tanácsának elnökével, majd Lobov hadseregtábornokkal, a VSZ törzsfőnökével tárgyalt. Az amerikai küldöttség majd’ kéthetes látogatása során számos inszovjet katonai objektumban tett látogatást, közülük olyan — mindeddig titkos — létesítményekben is, ahol külföldiek eddig még nem jártak. A zárótárgyaláson Les Aspin képviselő, a delegáció vezetője elégedetten nyilatkozott a látogatás tapasztalatairól, amelyeket a maga nemében példátlannak nevezett. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy a szovjet parlamenti képviselők viszontlátogatására hasonló tartalmas programot készítenek elő. A találkozón felvetődött több javaslat is az együttműködés előmozdítása érdekében. így például elhangzott, hogy szovjet és amerikai képviselőkből alakítsanak közös bizottságot a leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés konkrét problémáinak tanulmányozására. Mindkét részről készség mutatkozott az Afganisztánban eltűnt szovjet, illetve az Észak-Koreában és Vietnamban eltűnt amerikai katonák sorsának kiderítését célzó együttműködésre. Ugyancsak csütörtökön fogadta az amerikai küldöttséget Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke, aki egyben a szovjet parlament külügyi bizottságának is tagja. Vlagyimir Lobov a VSZ első magas rangú katonai vezetője, aki amerikai képviselőkkel tárgyalt. A találkozón a Szovjetunió és a Varsói Szerződés haderőcsökkentési lépéseiről volt szó. gek védelmét sürgette. A vitában felszólalt Borisz Jelcin is, aki kijelentette: a szovjet alkotmány módosítását már a népi küldöttek kongresszusa ülésének első napján javasolták egyesek, de azt a küldöttek többsége leszavazta. Véleménye szerint a szovjet alkotmány módosításának elhalasztása még sok problémát okozhat egy olyan időszakban, amikor a köztársaságok nagyobb önállóság birtokában döntenek saját sorsukról. A szerdai esti LT-elnökségi határozat tudomásul vette, hogy október 1 -jé- ig az észt parlament napirendre tűzi és megvitatja a választási törvény vitatott pontjait. A legfelsőbb tanács egyben hatályon kívül helyezte azt a észt LT- döntést, amely betiltotta a munkabeszüntetéseket a köztársaság területén. Képviselői bizottság is alakúit, amely az észtországi nemzeti kisebbség (orosz és más, nem észt anyanyelvűek) védelmének mechanizmusát hivatott kidolgozni. Észtországban tartózkodik a legfelsőbb tanács képviselőcsoportja, és ott munkáskollektívák képviselőivel, a sztrájkbizottságok vezetőivel tárgyal. A KÖZVÉLEMÉNY A FELELŐSÖKET AKARJA Szovjet veszteségek Afganisztánban A Pravda csütörtökön terjedelmes cikkben foglalkozik az afganisztáni háborúval és egyebek között elsőként közli hivatalosan, hogy a háború közel tíz éve alatt 13 833 szovjet állampolgár vesztette életét Afganisztánban. Az évek szerinti felbontásban közölt felsorolásból kitűnik, hogy rögtön a bevonulást követő első hónapokban is voltak már halálos áldozatok, s ez egészen az utolsó hetekig folytatódott: 1989-ben, másfél hónap alatt, 53 katona vesztette életét. A legsúlyosabb veszteségek 1984-ben érték a szovjet hadsereget, ebben az évben 2343 katona halt meg. A nyomtalanul eltűntek, illetve a fegyveres afgán ellenzék fogságába esettek száma 330, közöttük huszonegy tiszt van. A lap a továbbiakban ismerteti az SZKP KB államjogi osztálya és a honvédelmi minisztérium által az Afganisztánban elesett szovjet katonákkal kapcsolatos kérések, levelek nyomán készített közös jelentését. A hozzátartozóktól érkezett kérések a katonák kitüntetéseire, családjaik kártérítésére, a háború megindításáért felelős személyek felelősségre vonására vonatkoznak. A jelentésben, amelyet Mihail Gorbacsov aláírásával jóváhagyott, javasolják a családok kártérítésére, a korábbi kedvezmények kiszélesítésére és az SZKP KB-ban való fogadásukra vonatkozó kérések teljesítését, s egyben azt is, hogy a felelősség kérdésének a Népi Küldöttek Kongresszusán elfogadottak szerint kezeljék. Az NKK határozata a Legfelsőbb Tanácsot a csapatok Afganisztánba küldéséről szóló politikai értékelés elkészítésével bízta meg. Ugyanakkor a közvélemény egyértelműen a személyes felelősség megállapítását sürgeti, vagyis név szerint kíváncsi azokra, akik a közvélemény teljes kizárásával az afganisztáni szovjet katonai beavatkozásról döntöttek. A Pravda ismerteti azt is, hogy az afganisztáni háborúban elesett vagy megsebesült katonáknak, illetve hozzátartozóiknak juttatott kedvezményeket ezentúl kiterjesztik a vietnami háborúban, Szíriában, Egyiptomban és más országokban harci cselekményekben részt vett katonákra és azok hozzátartozóira. Csöndes katasztrófa Csukcs-földön A 50-es és 60-as években végrehajtott szovjet légköri atomrobbantások következtében Csukcs-föld lakossága jelentős egészségkárosodást szenvedett és szenved el még ma is. A térségben 20 év alatt megháromszorozódott a rákos megbetegedések száma, s kétszerte többen szenvednek fehérvérűségben és gyomorrákban — írja legfrissebb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap. A megdöbbentő cikk szerint Csukcs- földön a radioaktív sugárzás kétszerese a Szovjetunióban mért átlagnak, s lényegében megegyezik a csernobili katasztrófa színhelyén mérhető értékekkel. A helyi lakosság szervezetében csupán a Cézium—137 izotóp mértéke százszorosa az átlagnak. A radioaktív részecskék egyebek között az alaptápláléknak számító rénszarvashússal jutnak a csukcsok szervezetébe. A cikk adatai szerint itt a legmagasabb a világon a halálos kimenetelű emésztőrendszeri rákos megbetegedések száma. A májrák tízszerte gyakrabban fordul elő ezen a vidéken, mint másutt. Orvosszakértők hasonló okokra vezetik vissza azt is, hogy a korábban makkegészséges csukcsoknak napjainkban 90 százaléka szenved valamilyen légúti betegségben és gyakorlatilag 100 százalékuk tuberkulózisos. Mindennek egyenes következménye, hogy a csukcs őslakosság várható élettartama mindössze 45 év. Rendkívül magas a gyermekhalandóság is: ezer gyermekből 70-80, nemritkán 100 meghal. NSZK—MAGYAR TÁRGYALÁSOK Az NSZK nagykövetségei nem szolgálhatnak a távozás ugródeszkájául BONN Jürgen Sudhoff, az NSZK külügyminisztériumi államtitkára tegnap ismét a magyar fővárosban tárgyalt a kormány illetékeseivel a nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó NDK-menekültek problémájának megoldásáról. A diplomata azóta hazatért, és rögtön beszámolt a jelenleg Berchtesgadenban szabadságát töltő Hans-Dietrich Genscher alkancellárnak és külügyminiszternek. Az utazasra is a nyugatnémet diplomácia irányítójának kifejezett utasítására került sor. Az MTI tudósítójának kérdésére a bonni külügyi hivatal szóvivője elmondta: a felek Sudhoff budapesti tárgyalásainak tartalmát illetően kölcsönös titoktartásban állapodtak meg. A megbeszélések diszkrét kezelésére való tekintettel nyugatnémet részről csak szerdán közölték az államtitkár ismételt magyarországi útjának tényét is. Dorothee Wilms asszony, a belnémet kapcsolatok minisztere a külföldre sugárzó Deutsche Welle nevű nyugatnémet rádióállomás hullámhosszán csütörtök reggel felszólította az NDK lakosságát, hogy ne keresse az áttelepülés útját a nyugatnémet diplomáciai képviseleteken. Ez nem lehet az ésszerű kibontakozás módszere, és az NSZK nagykövetségei nem szolgálhatnak a távozás ugródeszkájául, noha Bonn természetszerűleg megad minden lehetséges segítséget az.NDK- ból érkezetteknek. Megismételte, hogy a megoldás kulcsa változatlanul az NDK vezetésének kezében van, s ezért felszólította Berlint: járuljon hozzá a probléma megoldásához. Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) Ez felettébb szükséges az ország kor- mányozhatóságának, a gazdaság működőképességének megőrzése, javítása érdekében. Mindezek alapján a kormány fontosnak tartja, hogy felgyorsuljon a sarkalatos törvények előkészítését szolgáló szakértői munka, s ha nem is minden részletében, de legalább az elvekben közös álláspont alakuljon ki. A szóvivői kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagálla- mok 1968-as csehszlovákiai beavatkozásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ’68-as események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ez ügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mai ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híreszteléssel szemben e mostani < áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint az áremelések évente mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a lakosságot.) Ugyanakkor a MÉM és más érintett szervezetek szeptemberben részletesen tájékoztatják a kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormány addig is kész eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kialakult helyzetről. Az újjáéledő munkástanácsokról — Az újjáéledő munkástanácsok nagyon kedvező fejleményt jelenthetnek a reformok végrehajtásában, mert a korábbi reformok sikertelenségében mindenképp szerepet játszott az a tény, hogy a változásokat egy szűk hatalmi csoport diktálta, s nem tartott igényt a dolgozók aktív részvételére — nyilatkozta az MTI munkatársának Kende János, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Mint ismeretes, ezen a héten előbb a Herendi Porcelángyárban, majd a Péti Nitrogénművekben alakult meg a munkástanács. Céljuk, hogy egyebek közt beleszóljanak a vállalati stratégia kialakításába, az üzemi vagyon felhasználásába, a termelés irányításába. Magyarországon először 1918 januárjában történt kísérlet munkástanács megalakítására, ám a szervezőket letartóztatták. Az őszirózsás forradalom idején újjáalakult munkástanácsok megvalósították a munkásellenőrzést, leváltották a régi vezetőket. A Tanácsköztársaság idején rájuk épült a gazdaságirányítás. 1944—1945- ben a hasonló jellegű üzemi bizottságok a gazdaság ellenőrzését végezték a tőkés tulajdonú üzemekben. Később már csak az üzemi szociálpolitikát bízták rájuk, de ez a funkció az ötvenes évek elejére elhalt. 1956. október végén ismét megalakultak a munkástanácsok. Az 1957 elejére kidolgozott reformkoncepció az üzemek ellenőrzését a munkástanácsokra bízta volna, de a kísérletre már nem nyílt lehetőség, mert megindult a visszarendeződés. Az 1968-as reform pedig már nem is számolt a munkásönigazgatással. Kende János emlékeztetett arra: a korábbi időkben szó sem volt arról, hogy aki szakszervezeti tag, az nem vehet részt a munkástanácsban, mint ahogy azt most He- renden az alapszabályban lefektették. Ez kirekesztés, mert nem másik szervezetre van szükség, hanem önkormányzati testületre. Ezért jó lenne, ha a szakszervezet nem konkurenciát látna a munkástanácsokban, mint Péten, ahol kikapcsolták a mikrofont, amikor a munkástanács szervezője a dolgozókhoz kívánt szólni. A két szervezetnek ugyanis eltérő a feladata: a munkástanácsnak a gazdálkodás ellenőrzésére, a szakszervezeteknek pedig a dolgozók érdekvédelmére kell helyeznie a hangsúlyt. Végezetül arról szólt: szerinte nem lenne kívánatos a munkástanácsok országos szervezetté válása, mert az mar politikai szervezet lenne, s nem tölthetné be azt a funkcióját, hogy a bérmunkást tulajdonossá tegye. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Megamorv Petőfi Bizottság közleménye Örömmel értesítjük a magyar népet, hogy 1989. augusztus 16-án elvi megállapodás jött létre a Magyar Néphadsereg vezetősége és a Megamorv Petőfi Bizottság között. A megállapodás szerint a Néphadsereg felvállalja a Petőfi Sándor temetésével kapcsolatos feladatok elvégzését a kormány egyetértésével. A ravatalozással és temetéssel kapcsolatos feladatokat a két fél a Szovjetunióban végrehajtandó újbóli antropológiai vizsgálat után pontosítja és hozza nyilvánosságra. A Megamorv Petőfi Bizottság neheztelését fejezi ki a magyar kormány hallgatása, tartózkodása miatt. A bizottság neheztelését fejezi ki továbbá a sajtó egyes képviselőivel szemben, amiért visszafogják a bizottság által közlendő tájékoztatásokat, ugyanakkor teret engednek azon egyének anyagai közlésének, akik gúnyossá kívánják tenni Petőfi Sándor személyiségét. Értesítjük a magyar népet arról is, hogy 1989. augusztus 16-án megállapodás történt a Magyar Televízió elnökségével abban is, hogy a televízió elnöke lehetőséget ad a Megamorv Petőfi Bizottságnak, hogy a bizottság vezetői a televízió 1-es ^s 2-es csatornája vezetőivel egyenes adás keretén belül, az ország nyilvánossága előtt tisztázzák, mi történt a Petőfi Sándorral kapcsolatos hírközléseket tartalmazó szerződések körül. Miért került elutasításra a kutatás megkezdése előtt a két program vezetői részéről a barguzini eseményekről való hírközlés. A bizottság a televízió elnökének a lehetőségért köszönetét fejezi ki és kéri, hogy a nyilvános fórumra mielőbb sor kerüljön. A Megamorv Petőfi Bizottság kijelenti, hogy amennyiben a nyilvános egyeztetés megtörténik, az 5 darab 7 perces, adásra kész dokumentumfilmet (amennyiben a városi kábeltévék leadták) költségtérítés nélkül az MTV rendelkezésére bocsátja. Nagyréde, 1989. augusztus 17. Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság elnöke Húsba vágó kérdések Tovább gyűrűznek a húsforgalmazási zavarokkal kapcsolatos hullámok. A különböző véleményekről összeállítást készített az MTI gazdaságpolitikai rovata. SPILÁK FERENC NYILATKOZATA Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes elmondotta: a tárca szempontjából alapvetően fontos, hogy rendelkezésre álljon a belföldi ellátáshoz szükséges mintegy 350 ezer tonnányi hús. Biztosítani kell a feltételt ahhoz, hogy a szabályozás kellő érdekeltséget teremtsen az áru belföldi forgalmazására is. Amennyiben arra szükség van, úgy növelni kell a felvásárlási árakat és összhangot kell teremteni a belföldi forgalmazás és az export érdekeltsége között. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy az idegenforgalom fokozódó igényeit is kielégítsék, éspedig kellő fölkészüléssel, szervezettséggel; könnyen meglehet, hogy hibák egész sora is hozzájárult a helyzet kialakulásához az ipari, a kereskedelmi és a vendéglátó vállalatoknál. A húskeret-gazdálkodást — mint ismeretes — az idén szabadították föl, és a forgalmazást lényegében vállalati megállapodások szabályozzák. Ehhez tökéletesíteni kell az érdekeltségi rendszert. A húskészítmények árainak emelkedése esetén az egy főre jutó mintegy 80 kilogrammos belföldi hús- fogyasztás átmenetileg csökkenhet, és minden bizonnyal a jelenleginél nagyobb lenne az igény az olcsóbb húskészítmények iránt. ÉDOSZ-VÉLEMÉNY Szilágyi László, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondotta: a húskészítmények tervezett áremelésével összefüggő sztrájkfelhívással - a szolidaritás alapján — az ÉDOSZ-ban egyetértenek, ám, mivel feladatuk éppen azon húsipari vállalatok dolgozóinak az érdekképviselete is, akiknek a termékárai ellen a sztrájk bekövetkezhet, a felhívás fogadtatása az élelmezésipari dolgozók körében nem egyértelműen kedvező. Az ÉDOSZ csütörtökön csaknem 30 alapszervezet — az iparág 200 ezres kollektívájának negyedét kitevő — képviselőit kérdezte meg arról, hogy egyetért-e a felhívással. Az.alapszervezetek felétől kaptak elutasító választ. A megkérdezettek vélhetően amiatt is tanácstalanok, mivel az iparág dolgozói egyúttal maguk is fogyasztók. .....'......... Az ÉDOSZ-ban olyan vélemény alakult ki, hogy a húsáremelés elleni esetleges sztrájk a bajok jelzésére, csak a jéghegy csúcsának időleges eltüntetésére volna elégséges, az élelmiszer-ágazat egészének gondjait nem oldja meg. Ugyanis nem sokáig lehet elodázni az ágazat jövedelmezőségének javítását, egy jól működő érdekeltségi rendszer megteremtését. Továbbá mihamarabb rendezni kell a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók kapcsolatát. Amíg ugyanis közös érdekeltségüket nem teremtik meg, a sztrájk legfeljebb ellenérzéseket szül az egyes ágazatokban, szektorokban dolgozók között, és erre semmi szükség. Lehetetlen ugyanis, hogy olyan iparág legyen a sztrájk célpontja, amelynek üzemeibe a nyersanyagok — a mezőgazdasági termékek — a begyűrűző költségek miatt egyre drágábban érkeznek. Megengedhetetlen — és erről is igen kevesen beszélnek —, hogy a húsipart fél év alatt több mint 200 millió forintos veszteség érje a belföldi ellátás teljesítése közben, és mindezt más bevételeiből kelljen kigazdálkodnia. Végül is lehetséges, hogy az élelmiszer-ipari vállalatok is csatlakoznak a felhíváshoz. Ám tény, hogy az élelmiszer-gazdaság, benne az élelmiszeripar helyzetét értékelő legutóbbi eszmecserék is arról győzték meg az ÉDOSZ-t, hogy a jelenleginél átgondoltabb köz- gazdasági viszonyok megteremtésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A szakszervezet javasolja, hogy a kormány a készülő középtávú gazdasági programjának élelmiszer-gazdasági részét soron kívül tárgyalja meg. A SZOT SZTRÁJKBIZOTTSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A SZOT sztrájkbizottsága csütörtökön ülésén megvitatta a húskészítmények áremelésének körülményeit; ennek ismeretében felhívást adott ki, amelyben fölkért minden dolgozót, hogy csatlakozzon a vasasok augusztus 18-ára, péntekre meghirdetett figyelmeztető sztrájkjához. A felhívás rögzíti: a sztrájk célja, hogy a kormány augusztus 21-én és szeptember 4-én ne emelje egyes húskészítmények árát. A sztrájk követelésük alátámasztására szolgál, és egyúttal tiltakozás az olyan kormányzati politika ellen, amely a hasonló gondok érdemi megoldása helyett rögtönzött intézkedésekkel folyamatosan csökkenti az életszínvonalat. A sztrájk időtartama legfeljebb egy óra legyen, a lakosság nyugalmát minél kevésbé zavarja, alapvető szolgáltatásokat ne érintsen, a legkevesebb anyagi veszteséggel járjon, fegyelmezetten történjen. Javasolják, hogy az üzemekben hozzanak létre sztrájkbizottságokat és szervezzék meg a rendezőgárdát. * Az Országos Árhivatal mezőgazda- sági osztályvezetője, Hodina Péter szerint közismert, hogy a tervezett húskészítmény-áremelés nem hatósági árakat érintő lépés. A szabadáras cikkek fogyasztói,párának eínelésfr»tinár hosz- szabb ideje napirenden van, korábban a húsipar a tőkehús árát is emelni kívánta, de az árhivatal ettől határozottan elzárkózott. Ugyanakkor az árhivatalnak semmiféle eszköz nem áll rendelkezésére, ráadásul gazdasági mechanizmusok törekvéseivel is ellentétes, hogy megakadályozza a szabadáras termékek ily módon való áremelését. Ezt ugyan három hónapra felfüggeszthetnék, s ez idő alatt megvizsgálhatnák, hogy tisztességtelen nyereséget hoz-e az emelés a húsipari vállalatoknak. Azonban már most tudni, hogy a tervezett áremelés esetében semmi ilyenről nincs szó, tehát a felfüggesztés lejárta után úgyis életbe lépnének a magasabb árak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kambodzsa-konferencia Változatlanul az eljövendő koalíciós kormány összetételéről, az ENSZ esetleges szerepéről és a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzéséről folyik a leghevesebb vita a Párizsban ülésező nemzetközi Kambodzsa-konferencián. A bizottságok a héten újították fel tárgyalásaikat. A hónap végéig ki kellene dolgozniuk ajánlásaikat, mert a részt vevő országok a tervek szerint augusztus 28-án ismét külügyminiszteri szinten jönnek össze a rendezési terv megvitatására. • A lottó nyerőszámai > A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 33. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 3, 5, 44, 78, 80. Esélyegyenlőséget a kisiparosoknak! (Folytatás az I. oldalról) reSégadóval terhelt jövedelemből lehetséges. Ez a tapasztalatok szerint azt eredményezi, hogy a kisiparosok mind kevesebb összeget képesek a műszaki fejlesztésre fordítani, nem érdekeltek a beruházások megvalósításában. A kisiparosok nem versenysemlegességet, hanem esélyegyenlőséget kérnek, ám ezt először létre kell hozni, mert az elmúlt 40 évben a szektort tudatosan elsorvasztották. A gazdasági szabályozók változtatásánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni és társas magán- vállalkozók saját tőkéjüket kockáztatják. Az országos vezetőség állást foglalt arról is: a kormányzat tegye lehetővé, hogy a magánvállalkozók a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel jussanak hitelekhez. A KIOSZ-nak tudomása van arról, hogy több nyugati bank akár 4 százalékos kamattal is adna hitelt egy- egy magánvállalkozónak. A Magyar Nemzeti Bank monopóliuma miatt, a többszörös közvetítés révén azonban ezek a hitelek a kisvállalkozókhoz már több mint 20 százalékos kamattal jutnak el. A KIOSZ úgy ítéli meg; hogy a kisiparosok számának és tevékenységének bővülése csak akkor várható, ha ezek a sarkalatos problémák megoldódnak. Erre annál is inkább nagy szükség lenne, mert egyes településeken, főként a falvakban a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat szinte kizárólag a kisiparosok végzik, mégpedig azok, akik az állami, illetőleg a szövetkezeti szektor „kivonulása” után folytatják e munkát. Ha közteherviselésüket rövid időn belül nem csökkentik, ezek a költségek óhatatlanul megjelennek a szolgáltatások árában. Elhangzott az is, hogy a kisiparosok az ország valamennyi vállalkozóját érintő javaslatok kiharcolására a jelenleginél szorosabban működnek együtt a Vállalkozók Országos Szövetségével, a kiskereskedőkkel és a szövetkezeti szektor érdekképviseleti szervezetével, az OKISZ-szal, ám az is szükséges, hogy a jelenleginél erőteljesebb gazdasági képviselet érvényre juttatására politikai szervezetet is létrehozzanak. Ez egyébként már folyamatban van; néhány héttel ezelőtt megalakult a Magyar Magánvállalkozók Uniója, amely politikai pártként kívánja kifejteni tevékenységét. (MTI) ÉSZTORSZÁG Folytatódnak a sztrájkok Észtországban továbbra is feszült a helyzet: mintegy ötven gyárban áll a munka, a pályaudvarokon állnak a ki- rakatlan vagonok. A munkabeszüntetésekhez csatlakoztak mindkét tallinni kikötő munkásai is. Egyes sztrájkolok biztosítékokat kérnek arra, hogy követeléseiket teljesítik. Ugyanakkor néhány helyen a munkások szavazáson úgy döntöttek, hogy beszüntetik a sztrájkot és felveszik a munkát. A központi lapok csütörtökön ismertetik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének szerdán este elfogadott határozatát, amely nem ismeri el az észt alkotmány módosításának több pontját és az észt választási törvényt. Az indoklás szerint ezek ellentétben állnak a Szovjetunió alkotmányával. A legfelsőbb tanács szerda esti többórás vitáján a felszólalók többsége nem támogatta az észt alkotmány módosítását, a választási törvényt diszkriminatívnak nevezte, hangsúlyozta, hogy az ellentétes a szovjet alkotmány rendelkezéseivel, ezért átdolgozását, valamint az észtországi nemzeti kisebbsé-
