Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-18 / 194. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 18. Amerikai képviselők szovjetunióbeli látogatása Szovjetunióbeli hivatalos prog­ramja záróakkordjaként az ameri­kai képviselőház hadügyi bizottsá­gának küldöttsége pénteken Jevge- nyij Primakovval, a szovjet parla­ment szövetségi tanácsának elnö­kével, majd Lobov hadseregtábor­nokkal, a VSZ törzsfőnökével tár­gyalt. Az amerikai küldöttség majd’ kéthetes látogatása során számos inszovjet katonai objektumban tett látogatást, közülük olyan — mindeddig titkos — létesítmények­ben is, ahol külföldiek eddig még nem jártak. A zárótárgyaláson Les Aspin képviselő, a delegáció veze­tője elégedetten nyilatkozott a lá­togatás tapasztalatairól, amelye­ket a maga nemében példátlannak nevezett. Egyúttal ígéretet tett ar­ra, hogy a szovjet parlamenti kép­viselők viszontlátogatására hason­ló tartalmas programot készítenek elő. A találkozón felvetődött több javaslat is az együttműködés elő­mozdítása érdekében. így például elhangzott, hogy szovjet és ameri­kai képviselőkből alakítsanak kö­zös bizottságot a leszerelés és fegy­verzet-ellenőrzés konkrét problé­máinak tanulmányozására. Mind­két részről készség mutatkozott az Afganisztánban eltűnt szovjet, il­letve az Észak-Koreában és Viet­namban eltűnt amerikai katonák sorsának kiderítését célzó együtt­működésre. Ugyancsak csütörtökön fogadta az amerikai küldöttséget Vlagyi­mir Lobov hadseregtábornok, a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek törzsfőnöke, aki egyben a szovjet parlament külügyi bizottságának is tagja. Vlagyimir Lobov a VSZ első magas rangú katonai vezetője, aki amerikai képviselőkkel tár­gyalt. A találkozón a Szovjetunió és a Varsói Szerződés haderő­csökkentési lépéseiről volt szó. gek védelmét sürgette. A vitában fel­szólalt Borisz Jelcin is, aki kijelentette: a szovjet alkotmány módosítását már a népi küldöttek kongresszusa ülésének első napján javasolták egyesek, de azt a küldöttek többsége leszavazta. Véle­ménye szerint a szovjet alkotmány mó­dosításának elhalasztása még sok problémát okozhat egy olyan időszak­ban, amikor a köztársaságok nagyobb önállóság birtokában döntenek saját sorsukról. A szerdai esti LT-elnökségi határo­zat tudomásul vette, hogy október 1 -jé- ig az észt parlament napirendre tűzi és megvitatja a választási törvény vitatott pontjait. A legfelsőbb tanács egyben hatályon kívül helyezte azt a észt LT- döntést, amely betiltotta a munkabe­szüntetéseket a köztársaság területén. Képviselői bizottság is alakúit, amely az észtországi nemzeti kisebbség (orosz és más, nem észt anyanyelvűek) védel­mének mechanizmusát hivatott kidol­gozni. Észtországban tartózkodik a legfelsőbb tanács képviselőcsoportja, és ott munkáskollektívák képviselőivel, a sztrájkbizottságok vezetőivel tárgyal. A KÖZVÉLEMÉNY A FELELŐSÖKET AKARJA Szovjet veszteségek Afganisztánban A Pravda csütörtökön terjedelmes cikkben foglalkozik az afganisztáni háborúval és egyebek között elsőként közli hivatalosan, hogy a háború közel tíz éve alatt 13 833 szovjet állampolgár vesztette életét Afganisztánban. Az évek szerinti felbontásban közölt felsorolásból kitűnik, hogy rögtön a bevonulást követő első hónapokban is voltak már halálos áldozatok, s ez egészen az utolsó hetekig folytatódott: 1989-ben, másfél hónap alatt, 53 katona vesztette életét. A legsúlyosabb veszteségek 1984-ben érték a szovjet hadsere­get, ebben az évben 2343 katona halt meg. A nyomtalanul eltűntek, illetve a fegyveres afgán ellenzék fogságába esettek száma 330, közöttük huszonegy tiszt van. A lap a továbbiakban ismerteti az SZKP KB államjogi osztálya és a honvédelmi minisztérium által az Afganisztánban elesett szovjet katonákkal kapcsolatos kérések, levelek nyomán készített közös jelentését. A hozzátarto­zóktól érkezett kérések a katonák kitüntetéseire, családjaik kártérítésére, a háború megindításáért felelős személyek felelősségre vonására vonatkoznak. A jelentésben, amelyet Mihail Gorbacsov aláírásával jóváhagyott, javasolják a családok kártérítésére, a korábbi kedvezmények kiszélesítésére és az SZKP KB-ban való fogadásukra vonatkozó kérések teljesítését, s egyben azt is, hogy a felelősség kérdésének a Népi Küldöttek Kongresszusán elfogadottak szerint kezeljék. Az NKK határozata a Legfelsőbb Tanácsot a csapatok Afganisztánba küldéséről szóló politikai értékelés elkészítésével bízta meg. Ugyanakkor a közvélemény egyértelműen a személyes felelősség megállapítását sürgeti, vagy­is név szerint kíváncsi azokra, akik a közvélemény teljes kizárásával az afga­nisztáni szovjet katonai beavatkozásról döntöttek. A Pravda ismerteti azt is, hogy az afganisztáni háborúban elesett vagy megsebesült katonáknak, illetve hozzátartozóiknak juttatott kedvezményeket ezentúl kiterjesztik a vietnami háborúban, Szíriában, Egyiptomban és más országokban harci cselekményekben részt vett katonákra és azok hozzátarto­zóira. Csöndes katasztrófa Csukcs-földön A 50-es és 60-as években végrehaj­tott szovjet légköri atomrobbantások következtében Csukcs-föld lakossága jelentős egészségkárosodást szenvedett és szenved el még ma is. A térségben 20 év alatt megháromszorozódott a rákos megbetegedések száma, s kétszerte töb­ben szenvednek fehérvérűségben és gyomorrákban — írja legfrissebb szá­mában a Moszkovszkije Novosztyi cí­mű hetilap. A megdöbbentő cikk szerint Csukcs- földön a radioaktív sugárzás kétszerese a Szovjetunióban mért átlagnak, s lé­nyegében megegyezik a csernobili ka­tasztrófa színhelyén mérhető értékek­kel. A helyi lakosság szervezetében csu­pán a Cézium—137 izotóp mértéke százszorosa az átlagnak. A radioaktív részecskék egyebek között az alaptáp­láléknak számító rénszarvashússal jut­nak a csukcsok szervezetébe. A cikk adatai szerint itt a legmagasabb a vilá­gon a halálos kimenetelű emésztőrend­szeri rákos megbetegedések száma. A májrák tízszerte gyakrabban fordul elő ezen a vidéken, mint másutt. Orvosszakértők hasonló okokra ve­zetik vissza azt is, hogy a korábban makkegészséges csukcsoknak napja­inkban 90 százaléka szenved valami­lyen légúti betegségben és gyakorlatilag 100 százalékuk tuberkulózisos. Mindennek egyenes következménye, hogy a csukcs őslakosság várható élet­tartama mindössze 45 év. Rendkívül magas a gyermekhalandóság is: ezer gyermekből 70-80, nemritkán 100 meg­hal. NSZK—MAGYAR TÁRGYALÁSOK Az NSZK nagykövetségei nem szolgálhatnak a távozás ugródeszkájául BONN Jürgen Sudhoff, az NSZK külügyminisztériumi államtitkára tegnap ismét a magyar fővárosban tárgyalt a kormány illetékeseivel a nyugatnémet nagykövetsé­gen tartózkodó NDK-menekültek problémájának megoldásáról. A diplomata azóta hazatért, és rögtön beszámolt a jelenleg Berchtesgadenban szabadságát töltő Hans-Dietrich Genscher alkancellárnak és külügyminiszternek. Az utazasra is a nyugatnémet diplomácia irányítójának kifejezett utasítására került sor. Az MTI tudósítójának kérdésére a bonni külügyi hivatal szóvivője elmondta: a felek Sudhoff budapesti tárgyalásainak tartalmát illetően kölcsönös titoktartás­ban állapodtak meg. A megbeszélések diszkrét kezelésére való tekintettel nyugat­német részről csak szerdán közölték az államtitkár ismételt magyarországi útjának tényét is. Dorothee Wilms asszony, a belnémet kapcsolatok minisztere a külföldre sugár­zó Deutsche Welle nevű nyugatnémet rádióállomás hullámhosszán csütörtök reggel felszólította az NDK lakosságát, hogy ne keresse az áttelepülés útját a nyugatnémet diplomáciai képviseleteken. Ez nem lehet az ésszerű kibontakozás módszere, és az NSZK nagykövetségei nem szolgálhatnak a távozás ugródeszká­jául, noha Bonn természetszerűleg megad minden lehetséges segítséget az.NDK- ból érkezetteknek. Megismételte, hogy a megoldás kulcsa változatlanul az NDK vezetésének kezé­ben van, s ezért felszólította Berlint: járuljon hozzá a probléma megoldásához. Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) Ez felettébb szükséges az ország kor- mányozhatóságának, a gazdaság mű­ködőképességének megőrzése, javítása érdekében. Mindezek alapján a kor­mány fontosnak tartja, hogy felgyorsul­jon a sarkalatos törvények előkészítését szolgáló szakértői munka, s ha nem is minden részletében, de legalább az el­vekben közös álláspont alakuljon ki. A szóvivői kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagálla- mok 1968-as csehszlovákiai beavatko­zásával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kor­mányzat véleményét is. A Miniszterta­nács egyébként e dokumentum meg­születésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ’68-as események értéke­lése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusz­tus 20-ai ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ez ügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett fi­gyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő el­mondta, hogy a Minisztertanács mai ülésén tájékozódott a kialakult helyzet­ről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híresz­teléssel szemben e mostani < áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Va­lójában nem központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek sza­badárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint az áremelések éven­te mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a lakosságot.) Ugyanakkor a MÉM és más érintett szervezetek szep­temberben részletesen tájékoztatják a kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormány addig is kész eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kiala­kult helyzetről. Az újjáéledő munkástanácsokról — Az újjáéledő munkástaná­csok nagyon kedvező fejleményt jelenthetnek a reformok végrehaj­tásában, mert a korábbi reformok sikertelenségében mindenképp sze­repet játszott az a tény, hogy a változásokat egy szűk hatalmi cso­port diktálta, s nem tartott igényt a dolgozók aktív részvételére — nyilatkozta az MTI munkatársá­nak Kende János, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudomá­nyos munkatársa. Mint ismeretes, ezen a héten előbb a Herendi Por­celángyárban, majd a Péti Nitro­génművekben alakult meg a mun­kástanács. Céljuk, hogy egyebek közt beleszóljanak a vállalati stra­tégia kialakításába, az üzemi va­gyon felhasználásába, a termelés irányításába. Magyarországon először 1918 januárjában történt kísérlet mun­kástanács megalakítására, ám a szervezőket letartóztatták. Az őszirózsás forradalom idején újjá­alakult munkástanácsok megvaló­sították a munkásellenőrzést, le­váltották a régi vezetőket. A Ta­nácsköztársaság idején rájuk épült a gazdaságirányítás. 1944—1945- ben a hasonló jellegű üzemi bizott­ságok a gazdaság ellenőrzését vé­gezték a tőkés tulajdonú üzemek­ben. Később már csak az üzemi szociálpolitikát bízták rájuk, de ez a funkció az ötvenes évek elejére elhalt. 1956. október végén ismét megalakultak a munkástanácsok. Az 1957 elejére kidolgozott re­formkoncepció az üzemek ellenőr­zését a munkástanácsokra bízta volna, de a kísérletre már nem nyílt lehetőség, mert megindult a vissza­rendeződés. Az 1968-as reform pe­dig már nem is számolt a munkás­önigazgatással. Kende János emlékeztetett arra: a korábbi időkben szó sem volt arról, hogy aki szakszervezeti tag, az nem vehet részt a munkásta­nácsban, mint ahogy azt most He- renden az alapszabályban lefektet­ték. Ez kirekesztés, mert nem má­sik szervezetre van szükség, hanem önkormányzati testületre. Ezért jó lenne, ha a szakszervezet nem kon­kurenciát látna a munkástaná­csokban, mint Péten, ahol kikap­csolták a mikrofont, amikor a munkástanács szervezője a dolgo­zókhoz kívánt szólni. A két szerve­zetnek ugyanis eltérő a feladata: a munkástanácsnak a gazdálkodás ellenőrzésére, a szakszervezetek­nek pedig a dolgozók érdekvédel­mére kell helyeznie a hangsúlyt. Végezetül arról szólt: szerinte nem lenne kívánatos a munkástanácsok országos szervezetté válása, mert az mar politikai szervezet lenne, s nem tölthetné be azt a funkcióját, hogy a bérmunkást tulajdonossá tegye. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Megamorv Petőfi Bizottság közleménye Örömmel értesítjük a magyar népet, hogy 1989. augusztus 16-án elvi megállapodás jött létre a Magyar Néphadsereg vezetősége és a Megamorv Petőfi Bizottság között. A megállapodás szerint a Néphadsereg felvállalja a Petőfi Sándor temetésével kapcsolatos feladatok elvégzését a kormány egyetértésével. A ravatalozással és temetéssel kapcsolatos feladatokat a két fél a Szovjetunióban végrehajtandó újbóli antropológiai vizsgálat után pontosítja és hozza nyilvá­nosságra. A Megamorv Petőfi Bizottság neheztelését fejezi ki a magyar kormány hallgatása, tartózko­dása miatt. A bizottság neheztelését fejezi ki továbbá a sajtó egyes képviselőivel szemben, amiért visszafogják a bizottság által közlendő tájékoztatásokat, ugyanakkor teret engednek azon egyének anyagai közlésének, akik gúnyossá kívánják tenni Petőfi Sándor személyiségét. Értesítjük a magyar népet arról is, hogy 1989. augusztus 16-án megállapodás történt a Magyar Televízió elnökségével abban is, hogy a televízió elnöke lehetőséget ad a Megamorv Petőfi Bizottságnak, hogy a bizottság vezetői a televízió 1-es ^s 2-es csatornája vezetőivel egyenes adás keretén belül, az ország nyilvánossága előtt tisztázzák, mi történt a Petőfi Sándorral kapcsolatos hírközléseket tartalmazó szerződések körül. Miért került elutasításra a kutatás megkezdése előtt a két program vezetői részéről a barguzini eseményekről való hírközlés. A bizottság a televízió elnökének a lehetőségért köszönetét fejezi ki és kéri, hogy a nyilvános fórumra mielőbb sor kerüljön. A Megamorv Petőfi Bizottság kijelenti, hogy amennyiben a nyilvános egyeztetés megtörté­nik, az 5 darab 7 perces, adásra kész dokumentumfilmet (amennyiben a városi kábeltévék leadták) költségtérítés nélkül az MTV rendelkezésére bocsátja. Nagyréde, 1989. augusztus 17. Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság elnöke Húsba vágó kérdések Tovább gyűrűznek a húsforgalma­zási zavarokkal kapcsolatos hullámok. A különböző véleményekről összeállí­tást készített az MTI gazdaságpolitikai rovata. SPILÁK FERENC NYILATKOZATA Spilák Ferenc kereskedelmi minisz­terhelyettes elmondotta: a tárca szem­pontjából alapvetően fontos, hogy ren­delkezésre álljon a belföldi ellátáshoz szükséges mintegy 350 ezer tonnányi hús. Biztosítani kell a feltételt ahhoz, hogy a szabályozás kellő érdekeltséget teremtsen az áru belföldi forgalmazá­sára is. Amennyiben arra szükség van, úgy növelni kell a felvásárlási árakat és összhangot kell teremteni a belföldi forgalmazás és az export érdekeltsége között. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy az idegenforgalom fokozódó igé­nyeit is kielégítsék, éspedig kellő fölké­szüléssel, szervezettséggel; könnyen meglehet, hogy hibák egész sora is hoz­zájárult a helyzet kialakulásához az ipari, a kereskedelmi és a vendéglátó vállalatoknál. A húskeret-gazdálkodást — mint is­meretes — az idén szabadították föl, és a forgalmazást lényegében vállalati megállapodások szabályozzák. Ehhez tökéletesíteni kell az érdekeltségi rend­szert. A húskészítmények árainak emelkedése esetén az egy főre jutó mintegy 80 kilogrammos belföldi hús- fogyasztás átmenetileg csökkenhet, és minden bizonnyal a jelenleginél na­gyobb lenne az igény az olcsóbb húské­szítmények iránt. ÉDOSZ-VÉLEMÉNY Szilágyi László, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének titkára elmondotta: a húskészítmények terve­zett áremelésével összefüggő sztrájkfel­hívással - a szolidaritás alapján — az ÉDOSZ-ban egyetértenek, ám, mivel feladatuk éppen azon húsipari vállala­tok dolgozóinak az érdekképviselete is, akiknek a termékárai ellen a sztrájk bekövetkezhet, a felhívás fogadtatása az élelmezésipari dolgozók körében nem egyértelműen kedvező. Az ÉDOSZ csütörtökön csaknem 30 alap­szervezet — az iparág 200 ezres kollek­tívájának negyedét kitevő — képviselő­it kérdezte meg arról, hogy egyetért-e a felhívással. Az.alapszervezetek felétől kaptak elutasító választ. A megkérde­zettek vélhetően amiatt is tanácstala­nok, mivel az iparág dolgozói egyúttal maguk is fogyasztók. .....'......... Az ÉDOSZ-ban olyan vélemény ala­kult ki, hogy a húsáremelés elleni eset­leges sztrájk a bajok jelzésére, csak a jéghegy csúcsának időleges eltüntetésé­re volna elégséges, az élelmiszer-ágazat egészének gondjait nem oldja meg. Ugyanis nem sokáig lehet elodázni az ágazat jövedelmezőségének javítását, egy jól működő érdekeltségi rendszer megteremtését. Továbbá mihamarabb rendezni kell a mezőgazdasági terme­lők és a feldolgozók kapcsolatát. Amíg ugyanis közös érdekeltségüket nem te­remtik meg, a sztrájk legfeljebb ellenér­zéseket szül az egyes ágazatokban, szektorokban dolgozók között, és erre semmi szükség. Lehetetlen ugyanis, hogy olyan iparág legyen a sztrájk cél­pontja, amelynek üzemeibe a nyers­anyagok — a mezőgazdasági termékek — a begyűrűző költségek miatt egyre drágábban érkeznek. Megengedhetet­len — és erről is igen kevesen beszélnek —, hogy a húsipart fél év alatt több mint 200 millió forintos veszteség érje a belföldi ellátás teljesítése közben, és mindezt más bevételeiből kelljen kigaz­dálkodnia. Végül is lehetséges, hogy az élelmi­szer-ipari vállalatok is csatlakoznak a felhíváshoz. Ám tény, hogy az élelmi­szer-gazdaság, benne az élelmiszeripar helyzetét értékelő legutóbbi eszmecse­rék is arról győzték meg az ÉDOSZ-t, hogy a jelenleginél átgondoltabb köz- gazdasági viszonyok megteremtésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A szakszervezet javasolja, hogy a kor­mány a készülő középtávú gazdasági programjának élelmiszer-gazdasági ré­szét soron kívül tárgyalja meg. A SZOT SZTRÁJKBIZOTTSÁGÁ­NAK FELHÍVÁSA A SZOT sztrájkbizottsága csütörtö­kön ülésén megvitatta a húskészítmé­nyek áremelésének körülményeit; en­nek ismeretében felhívást adott ki, amelyben fölkért minden dolgozót, hogy csatlakozzon a vasasok augusztus 18-ára, péntekre meghirdetett figyel­meztető sztrájkjához. A felhívás rögzíti: a sztrájk célja, hogy a kormány augusztus 21-én és szeptember 4-én ne emelje egyes húské­szítmények árát. A sztrájk követelésük alátámasztására szolgál, és egyúttal til­takozás az olyan kormányzati politika ellen, amely a hasonló gondok érdemi megoldása helyett rögtönzött intézke­désekkel folyamatosan csökkenti az életszínvonalat. A sztrájk időtartama legfeljebb egy óra legyen, a lakosság nyugalmát minél kevésbé zavarja, alap­vető szolgáltatásokat ne érintsen, a leg­kevesebb anyagi veszteséggel járjon, fe­gyelmezetten történjen. Javasolják, hogy az üzemekben hozzanak létre sztrájkbizottságokat és szervezzék meg a rendezőgárdát. * Az Országos Árhivatal mezőgazda- sági osztályvezetője, Hodina Péter sze­rint közismert, hogy a tervezett húské­szítmény-áremelés nem hatósági ára­kat érintő lépés. A szabadáras cikkek fogyasztói,párának eínelésfr»tinár hosz- szabb ideje napirenden van, korábban a húsipar a tőkehús árát is emelni kí­vánta, de az árhivatal ettől határozot­tan elzárkózott. Ugyanakkor az árhi­vatalnak semmiféle eszköz nem áll ren­delkezésére, ráadásul gazdasági me­chanizmusok törekvéseivel is ellenté­tes, hogy megakadályozza a szabad­áras termékek ily módon való áremelé­sét. Ezt ugyan három hónapra felfüg­geszthetnék, s ez idő alatt megvizsgál­hatnák, hogy tisztességtelen nyereséget hoz-e az emelés a húsipari vállalatok­nak. Azonban már most tudni, hogy a tervezett áremelés esetében semmi ilyenről nincs szó, tehát a felfüggesztés lejárta után úgyis életbe lépnének a ma­gasabb árak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kambodzsa-konferencia Változatlanul az eljövendő koalíciós kormány összetételéről, az ENSZ esetleges szerepéről és a vietnami csapatok kivonásának ellenőrzéséről folyik a leghevesebb vita a Párizsban ülésező nemzetközi Kambodzsa-konferencián. A bizottságok a héten újították fel tárgyalásaikat. A hónap végéig ki kellene dolgozniuk ajánlásai­kat, mert a részt vevő országok a tervek szerint augusztus 28-án ismét külügymi­niszteri szinten jönnek össze a rendezési terv megvitatására. • A lottó nyerőszámai > A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 33. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 3, 5, 44, 78, 80. Esélyegyenlőséget a kisiparosoknak! (Folytatás az I. oldalról) reSégadóval terhelt jövedelemből lehet­séges. Ez a tapasztalatok szerint azt eredményezi, hogy a kisiparosok mind kevesebb összeget képesek a műszaki fejlesztésre fordítani, nem érdekeltek a beruházások megvalósításában. A kisiparosok nem versenysemleges­séget, hanem esélyegyenlőséget kérnek, ám ezt először létre kell hozni, mert az elmúlt 40 évben a szektort tudatosan elsorvasztották. A gazdasági szabályo­zók változtatásánál figyelembe kell venni, hogy az egyéni és társas magán- vállalkozók saját tőkéjüket kockáztat­ják. Az országos vezetőség állást foglalt arról is: a kormányzat tegye lehetővé, hogy a magánvállalkozók a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel jussanak hite­lekhez. A KIOSZ-nak tudomása van arról, hogy több nyugati bank akár 4 százalékos kamattal is adna hitelt egy- egy magánvállalkozónak. A Magyar Nemzeti Bank monopóli­uma miatt, a többszörös közvetítés ré­vén azonban ezek a hitelek a kisvállal­kozókhoz már több mint 20 százalékos kamattal jutnak el. A KIOSZ úgy ítéli meg; hogy a kis­iparosok számának és tevékenységének bővülése csak akkor várható, ha ezek a sarkalatos problémák megoldódnak. Erre annál is inkább nagy szükség len­ne, mert egyes településeken, főként a falvakban a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat szinte kizárólag a kis­iparosok végzik, mégpedig azok, akik az állami, illetőleg a szövetkezeti szek­tor „kivonulása” után folytatják e munkát. Ha közteherviselésüket rövid időn belül nem csökkentik, ezek a költ­ségek óhatatlanul megjelennek a szol­gáltatások árában. Elhangzott az is, hogy a kisiparosok az ország valamennyi vállalkozóját érintő javaslatok kiharcolására a jelen­leginél szorosabban működnek együtt a Vállalkozók Országos Szövetségével, a kiskereskedőkkel és a szövetkezeti szektor érdekképviseleti szervezetével, az OKISZ-szal, ám az is szükséges, hogy a jelenleginél erőteljesebb gazda­sági képviselet érvényre juttatására po­litikai szervezetet is létrehozzanak. Ez egyébként már folyamatban van; né­hány héttel ezelőtt megalakult a Ma­gyar Magánvállalkozók Uniója, amely politikai pártként kívánja kifejteni te­vékenységét. (MTI) ÉSZTORSZÁG Folytatódnak a sztrájkok Észtországban továbbra is feszült a helyzet: mintegy ötven gyárban áll a munka, a pályaudvarokon állnak a ki- rakatlan vagonok. A munkabeszünte­tésekhez csatlakoztak mindkét tallinni kikötő munkásai is. Egyes sztrájkolok biztosítékokat kérnek arra, hogy köve­teléseiket teljesítik. Ugyanakkor né­hány helyen a munkások szavazáson úgy döntöttek, hogy beszüntetik a sztrájkot és felveszik a munkát. A központi lapok csütörtökön is­mertetik a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének szerdán este elfo­gadott határozatát, amely nem ismeri el az észt alkotmány módosításának több pontját és az észt választási tör­vényt. Az indoklás szerint ezek ellentét­ben állnak a Szovjetunió alkotmányá­val. A legfelsőbb tanács szerda esti több­órás vitáján a felszólalók többsége nem támogatta az észt alkotmány módosí­tását, a választási törvényt diszkrimi­natívnak nevezte, hangsúlyozta, hogy az ellentétes a szovjet alkotmány ren­delkezéseivel, ezért átdolgozását, vala­mint az észtországi nemzeti kisebbsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom