Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZLEMÉNYE Bács-Kiskun megye gazdasága és társadalma 1989 első felében A megye iparának (kisipar nélkül) termelési volumene 1989.1. félévben 0,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyes ágazatok közül a kohászat és a vegyipar teljesítménye dinamikusan (17, illetve 16%-kal) bővült, ugyanakkor a bányászaté — amely a kőolaj- és földgázkitermelést jelenti—a korábbi háromnegyedére esett vissza. Az egyéb ipar és a könnyűipar termelése is csökkent, közel egyötöd, illetve cgytized az elmaradás. Az élelmiszeriparban, a villamosenergia-iparban és a gépiparban gazdálkodók 3—8 százalékkal növelték termelésük volumenét a bázisidőszakhoz képest. A megye iparában előállított fontosabb termékek többségéből kevesebbet gyártottak 1989 első felében, mint egy évvel korábban. Növekedés — néhány élelmiszeripari termék kivételével — csak atmágneses hangrögzítők (11 %), a parketta (10%) és a fém fürdőkádak (3%) termelésében következett be. Ugyanakkor egyes könnyűipari termékekből (női kosztüm, konfekcionált ágynemű) a korábbinak mindössze hat-hét tizedét állították elő. Az év első hat hónapjában tovább csökkent az iparban foglalkoztatottak száma: az 58 252 fő 2%-kal kevesebb, mint 1988 I. félévében volt. A megye iparában foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az év eddig eltelt időszakában közel 8700 Ft volt, 13%-kal meghaladta az elmúlt év első felében elért átlagkereseteket. A nettó átlagkeresetek összege 6959 Ft volt, 10%-kal több, mint egy évvel korábban. 1989. június végéig a megyei székhelyű ipar 17 milliárd Ft értékben adott el különféle termékeket és szolgáltatásokat, folyó áron 11%-kal többet, összehasonlítható áron pedig 3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az összehasonlítható áron mért értékesítés az élelmiszeripar kivételével valamennyi iparágban csökkent, de ott is mindössze 0,7%-kaI növelték árbevételüket. A külkereskedelmi értékesítés árbevétele kedvezőbben alakult, folyó áron 18, összehasonlítható áron pedig 3%-kál haladta meg az 1988. I. félévit. A vizsgált időszakban az értékesítésből származó bevételeknek háromtizedét (5,2 milliárd Ft-ot) realizálták külföldi piacokon. Az iparban termelt fontosabb cikkek közül a fém fürdőkádak külkereskedelmi értékesítése emelkedett a legnagyobb mértékben. A csaknem 41 ezer darab több mint tízszerese az egy évvel korábban külföldre eladott mennyiségnek, a növekedés azonban rubclrclációban következett be. A lábbelik közül női utcai cipőből a korábbi 1,7-szcresét, több mint 400 ezer párat értékesítettek külföldi — elsősorban rubelelszámolású — piacokon. Ezenkívül több élelmiszer-ipari termék (pl. csontos nyershús, hordós bor) exportja is bővült, amely az előző termékekkel ellentétben a nem rubelelszámolású kivitelben is megmutatkozott. Építőipar A megyei székhelyű kivitelezők 1989. I. félévben 1483 millió Ft saját építési-szerelési tevékenységet végeztek el, amely az éves előirányzat 44,9%-a, összehasonlítható áron 85,4%-a az egy évvel korábbi teljesítés értékének, amelyet szervezeti változások is befolyásoltak. A kivitelező építőipar fenntartási tevékenységének értéke több mint 40%- kal volt több, mint az előző év első felében, aránya a fővállalkozásban befejezett építőipari termelésen belül 6 százalékponttal emelkedett. A megyei kivitelező építőipar éves kapacitásának 84,4%-a szerződéssel lekötött volt június 30-áig, amely közel 9 százalékponttal jobb az előző év hasonló időszakáénál. A létrejött építési szerződéseknek közel egyötödéi versenytárgyalás útján kötötték meg. A termelékenység (az — egy építésiszerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai foglalkozásúra jutó saját építési-szerelési tevékenység értéke alapján) 1,4%-kal javult az egy évvel korábbihoz képest. A 300 fő feletti létszámmal dolgozó építőipari szervezeteknél az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikai munkavállalók fajlagos (egy munkaórára jutó) építőipari termelése 27%-kal romlott az előző évihez képest. A megyei kivitelező építőiparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 8 178 fő, mintegy 12%-kal kevesebb, mint az előző év első felében. A megye kivitelező építőiparában az I. félév folyamán 6980 Ft havi nettó átlagbért fizettek ki, 17,8 %-kal magasabb összeget, mint tavaly ilyenkor. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 8870 Ft volt, 22,3%-kal magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. Agrárgazdaság Bács-Kiskun megye gazdasághatáros földterülete 1989. május 31-én 855,9 ezer hektár volt, melynek 71,8 %-a mezőgazdasági művelés alatt állt. Ez nagyságában és arányában továbbra is csökkenő tendenciát jelez. A mezőgazdasági területen belül a szántó (405,9 ezer ha) területe 0,3 %-kal, a szőlőé (40,0 ezer ha) 1,7%-kal csökkent, a kert, a gyümölcsös és a gyep területe valamennyivel nagyobb volt az egy évvel korábbinál (azonban a növekedés mértéke egyiknél sem haladta meg a 0,8%-ot). A szántó 97%-át vetették be (csaknem 4 ezer hektárral kevesebbet a tavalyinál), melynek 61%-át a gabonafélék foglalták le. A két legjelentősebb gabonaféle a búza és a kukorica — vetésterülete az országos irányzathoz hasonlóan tovább csökkent. A többi gabonaféléből legjobban a zab területe (csaknem másfélszeresére) és az őszi árpáé (egynegyedével) nőtt. Az ipari növények közül ez évben hosszú idő óta legnagyobb területen termeltek (étkezési és takarmány) szárazborsót 10,4 ezer hektáron. Cukorrépából 20 %-kal többet, repcéből a tavalyi kétszeresét vetették be, a napraforgó, a lucerna és a burgonya területe megközelítően az előző év szintjén maradt. A szántóföldi zöldségterület 5,2%- kal csökkent, ezen belül legjobban a vöröshagymáé (30%-kal), a zöldborsóé (13%-kal) és a zöldpaprikáé (felére). 1989. június 30-án a megye vállalati rend szerint működő és egyéb szervezeteinél az állatállomány összességében kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szarvasmarha-állomány az állami gazdaságoknál, kombinátoknál kismértékben nőtt (2,2 %- kai), míg a szövetkezeti közös gazdaságoknál csökkeni (2,8%-kal). A állomány cgytizedét kistermelőkhöz helyezték ki, 14%-kal többet a tavalyinál. A sertésállomány csökkenése (6,4%) a szarvasmarháét is meghaladta, a kihelyezettek száma is kevesebb. A mezőgazdasági vállalatok juhállománya tovább csökkent (11,2 %-kal), az állami gazdaságok, kombinátok állományuk 20,5%-át, a szövetkezetek 112,8%-át helyezték ki kistermelőkhöz (azonban a kihelyezettek száma így sem haladja meg az egy évvel korábbit). Legnagyobb mértékű visszaesés a tyúkfélék állományában tapasztalható. 1989.1. félévben a megye gazdaságai összesen 15,1 ezer tonna kalászos gabonát értékesítettek a felvásárlószerveknek (kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában), ennek 79%-át a búza tette ki. Kukoricából 2,7 ezer tonnát adtak el, mindössze egyötödét az 1988. I. félévben értékesített mennyiségnek. A húsipar 1989 első hat hónapjában több mint 22 ezer tonna csontos nyershúst állított elő, 8 %-kal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a vágott baromfi mennyisége nem érte el a 16 ezer tonnát, csaknem egyötöddel visszaesett. A vágott baromfi kivételével ebben az évben kedvezőbben alakult a húsipari termékek külkereskedelmi értékesítése. A január június hónapokban exportált csontos nyershús mennyisége (3,6 ezer tonna) több mint 80%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A nem rubelelszámolású külkereskedelmi értékesítés 1,9-szerese, (csontos marhahúsnál 2,3-szerese) az egy évvel korábbinak. A 9,5 ezer tonna élőállat-export az egy évvel korábbinak háromszorosa. A tőkés relációban eladott mennyiség kétszerese volt az elmúlt év első félévinek. A növekmény teljes egészében a sertéseknél jelentkezett (a teljes export 18-szorosa a tavalyinak), a szarvas- marhák kivitele csökkent. A megye fontosabb tartósítóipari termékei közül 1989 első felében a savanyúság termelése és külkereskedelmi értékesítése alakult a legkedvezőbben. Az előállított mennyiség 1,7, az export pedig 1,8-szerese az egy évvel ezelőttinek. A főzelék- és gyümölcskonzervből 13, illetve 6%-kal kevesebbet termeltek, de főzelékkonzervből egyötöddel (ezen belül paradicsomporból 80%-kal) többet adtak el nem rubelelszámolású piacokon. Beruházás Bács-Kiskun megyében 1989 I. félévében 32 db (a KSH által) egyedileg megfigyelt beruházást kezdtek el, melyek tervezett költség-előirányzata közel 916 millió Ft, a múlt év hasonló időszakához képest ez csupán 42,6 %. A beruházások számának 63%-a vállalati döntés eredménye — ez a költség- irányzat 44,8%-a, 19-19% pedig tanácsi, illetve célcsoportos beruházásként indult (a költségek 28,6, illetve 26,6%-a). Az 1989.1. félévben indított beruházások tervezett kiadásainak túlnyomó részét — 65%-át — építésre, 28%-át gépekre kívánják fordítani. A gépberuházások több mint a felét belföldi gép- beszerzések képezik, és a tőkés importból beszerzendő gépek aránya is jelentős (40%). A beruházási forrásokban a saját erő szerepe hangsúlyozottabb lett, illetve a beruházási hitelek aránya csökkent. A beruházási hitelek több mint fele világbanki kölcsönből származik. Az 1989. 1. félévben megkezdett beruházások közül 5 (összesen 222 millió Ft költség-előirányzattal) a termelési szerkezet átalakítására, 4 a technológiai folyamat korszerűsítésére (30 millió Ft), 2 pedig a konvertálható export- árualap bővítésére irányul (43 millió Ft. Világbanki hitelhez három beruházási program kapcsolódott, összesen 191 millió Ft költség-előirányzattal, melynek 46%-a a világbanki kölcsön. Munkaerő-gazdálkodás Bács-Kiskun megyében a megfigyelt népgazdasági ágak mindegyikében csökkent a foglalkoztatottak száma egy év alatt. A csökkenés mértéke legnagyobb az építőiparban (11,4%), a legkisebb az egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás ágban (1,6%) volt. A megfigyelt ágakban a nettó átlagbérek 13,3—24,3%-kal, a bruttó átlagbérek 14,5—24,5%-kal emelkedtek egy év alatt. Pénzgazdálkodás A lakosság pénzbevétele az előző év hasonló időszakához képest több mint egyötöddel nőtt. A növekedés elsősorban a kis- és magánvállalkozások bevételeinél, valamint a társadalombiztosítási kifizetéseknél következett be (25, illetve 22%-kal haladta meg az 1988.1. félévit). A munka- és tagsági viszonyból származó bevételek dinamikája elmaradt ezektől, 12%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói mindössze 6%-kal kerestek többet, mint egy évvel korábban. A kis- és magánvállalkozások bevételeinek döntő többsége a háztáji gazdaságok mezőgazdasági termékértékesítéséből származott, amely közel egyötöddel haladta meg az egy évvel korábbit. Az átmeneti megtorpanás után a vizsgált időszakban élénkülés tapasztalható a magánvállalkozások terén (az innen származó jövedelmek több mint másfélszeresére nőttek), amelyhez mindenképpen hozzájárult a társasági törvény életbe lépése is. A társadalombiztosítási kifizetések egyötödöt meghaladó emelkedésében jelentős szerepet játszottak az időközben bevezetett szociálpolitikai intézkedések, mindenekelőtt a múlt év második felében végrehajtott családipótlék- növelések. A kifizetések közel nyolcti- zedét kitevő nyugdíjak összege 16%-kal haladta meg az 1988. I. félévit. A,lakosság 1989- június,,3(Faj.fakor rékbetét-áüománya mindössze 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ugyanakkor a hitelállomány csaknem egynegyeddel több volt, mint 1988. június 30-án. Az 1989. június 30-ai 16,5 milliárd Ft takarékbetét-állomány, az egy évvel ezelőttihez viszonyított növekedés ellenére, az év elejihez képest már 300 millió Ft-tal csökkent. A csökkenés a könyvesbetéteknél következett be, ugyanakkor a különféle célbetétek — elsősorban a lakáscélú megtakarítások és a devizabetétek állománya közel 160 millió Ft-tal meghaladta a január 1-jei állományt. A lakosság hitelállománya az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett. 1989. június végén 21,6 milliárd Ft volt, amely közel 1,8 milliárd Ft-tal több, mint az év eleji. Az egy évvel korábbi állományhoz képest legnagyobb mértékben a mezőgazdasági, valamint a különféle egyéni és társas vállalkozásokhoz nyújtott hitelek emelkedtek. A hitelállomány több mint négyötödét kitevő építési, lakás- és ingatlanértékesítési a korábban felvett kedvezményes kamatozásúval együtt kölcsönök 11 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A hitelfeltételek alapvető megváltoztatása következtében azonban az év elejihez képest kismértékű csökkenés mutatkozott. Kereskedelem 1989. 1. félévben a megye boltjai és vendéklátóhelyei 19,6 milliárd Ft forgalmat bonyolítottak le, folyó áron 17,3%-kal többet, mint az előző év első felében. Az árváltozásokat figyelembe véve azonban a forgalom volumene csaknem azonos volt az egy évvel ezelőttivel. Bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a félév folyamán valamivel több mint 4,6 milliárd Ft értékűt adtak el a megyében, folyó áron 16, összehasonlítható áron 0,5%-kal többet az előző év első félévinél. 1989.1. félévben az idényáras cikkek árszintje 3,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban (akkor egyébként 5,4%-os ármérséklődésről beszélhettünk). A vendéglátóhelyeken 1989 első hat hónapjában 1,5 milliárd Ft feletti volt a forgalom, ami folyó áron 2,8%-kal nagyobb az elmúlt év első félévinél. Összehasonlítható áron azonban 10,4%-os visszaesés következett be. A boltokban és a vendéglátóhelyeken forgalmazott élelmiszerek és élvezeti cikkek közül ebben a félévben jelentősen, az egy évvel korábbinak csaknem kétharmadára, csökkent az eladott nyershús mennyisége. Úgyszintén kevesebbet adtak el vágott baromfiból és jó néhány állati termékből. Vajból közel 2%-kal, tejből 3%-kal, tojásból egytizedével, sajtból 18%-kal kevesebb fogyott, mint 1988 első hat hónapjában. Kenyérből valamivel több, mint 2, péksüteményből 3%-kal mérséklődött a kereslet. Ezzel szemben a zsiradékokból és cukorból jóval többet vásároltak, mint 1988 azonos időszakában: étolajból, margarinból 8, zsírból 44, cukorból 33%-os a növekedés a tavalyihoz viszonyítva. Az élvezeti cikkek közül tekintélyes mennyiséggel növekedett a cigaretta, a bor, a likőr és az egyéb szeszes ital eladása (sorrendben 8, 23, 10 és 6%-kal). Ruházati cikkekből 1989. I. félévben 1,6 milliárd Ft értékűt adtak el, folyó áron 8,5 %-kal többet, mint 1988 első felében. Az árváltozásokat figyelembe véve a forgalom volumene 8,4%-kal elmaradt az egy évvel ezelőttitől. A vegyes iparcikkek eladási forgalma megközelítette a 12 milliárd forintot, folyó áron 21,3%-kal, összehasonlítható áron pedig 2,8 %-kal bővült. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1989. év első hat hónapjában 871 lakás épült, közel másfélszer annyi, mint az előző év hasonló időszakában. A félév végéig használatba vett lakásoknak nem egészen egy százalékát (7 lakást) finanszíroztak állami erőforrásból, továbbra is csökkenő tendenciát folytatva, amely most 36%-kal kevesebb az előző évinél. Az állami erőforrásból épített lakásokból ötöt Baján adtak át. A magánerőforrásból épített és használatba vett lakások száma 285-tel haladta meg az egy évvel korábbit. A befejezett lakások 64%-át városokban, 36%-át községekben építették fel. A megyében 204 lakást szüntettek meg, amely 18 %-kal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest. Egészségügy Az I. félév végén a megye egészség- ügyi alapellátását 300 körzetben 226 általános körzeti orvos és 66 gyermek- gyógyász végezte. Az év eleje óta 2 új gyermekgyógyászati körzetet hoztak létre, Kecskeméten és Hartán, ugyanakkor egy csávolyi körzetet megszüntettek a tartós orvoshiány miatt. Jelenleg 2 gyermekgyógyászati körzetben nincs orvos: Baján 1988. év eleje óta és Kiskőrösön 1988. november óta. Az általános orvosi körzetek között 8 betöltetlen van, illetve helyettesítéssel oldják meg a betegellátást. Az üres körzetekből 5 városi, 3 pedig községi. A körzetek többsége az elmúlt egy éven belül üresedett meg, de pl. Bácsalmáson egy körzetben 1984, Öregcsertőn 1987 óta van orvoshiány. Az év első felében a napi átlagos táppénzes létszám, valamint a betegség miatt kiesett munkanapok száma és aránya jelentősen emelkedett. A félév folyamán több mint 2 millió napot — a rendelkezésre álló összes munkanap 6,8%-át töltötték táppénzes állományban. Betegség miatt naponta átlagosan csaknem 16 ezren voltak távol munkahelyüktől, míg 2 évvel ezelőtt alig 11 ezer volt a napi átlagos táppénzeslétszám. Oktatás Az 1988/89. tanév végén 8840 diák fejezte be az általános iskolát, csaknem ezerrel több, mint az előző tanévben. Ez a jelentős, 12,5%-os gyarapodás az 1974—-1975-ös esztendő kiemelkedő születésszámának hatása. A korábbi évekhez hasonlóan a 8. osztályt befejezők 95%-a jelentkezett továbbtanulásra. Évente általában 400—500 közötti azon tanulók száma, akik az általános iskola elvégzésével nem kérik felvételüket középfokú vagy egyéb intézménybe. A továbbtanulni szándékozók fele szakmunkásképzőbe, 29%-a szakközép- iskolába, 18 %-a gimnáziumba és néhány százaléka valamilyen szakiskolába jelentkezett. Összességében 13%-kal többen nyújtották be kérelmüket továbbtanulásra, mint az előző tanévben. Ezen belül fokozottan nőtt az érdeklődés a gimnáziumok iránt, csaknem 20%-kal többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban. Számottevően nőtt az érdeklődés a szakmunkásképzők és a szakiskolák iránt is, valamivel mérsékeltebb volt az érdeklődés a szakközépiskolák iránt. Az ipari, építőipari szakközépiskolákba néhány százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint az előző tanévben. A felvételi arány összességében hasonló az előző évihez, de iskolatípusonként igen nagyok az eltérések. Az általános iskola végeztével továbbtanulásra jelentkezőknek ténylegesen közel 93%-a iratkozott be a középiskolák vagy szakmunkásképzők I. évfolyamára, hogy elkezdje az 1989/90-es tanévet. A gimnáziumok I. évfolyamára beiratkozott 1577 tanulón kívül a bajai idegen nyelvű gimnázium „0” évfolyamára is felvettek 37 tanulót, elsősorban a nyelvismeret gyarapítása céljából. • Csomagolják az amerikai kontinensre induló „ajándéktárgyakat”. A Mertcontrol Minőségellenőrző Rt., a Magyar Néphadsereg Elektronikai Javító Üzeme és a bécsi The Trend Connection ötmillió schillinges alaptőkével, Trendcontrol Kft. néven vegyes vállalatot hozott Tétre, amely a magyar műszaki határzár eredeti, hitelesített darabjaiból emléktárgyakat készít és forgalmaz. A budapesti központú kft. a 260 kilométeres jelzőrendszerből 50 kilométernyit kapott meg a Magyar Néphadseregtől erre a célra. Az emléktárgyakat Nyírteleken gyártják a kerítés szénacél elemeiből. Az eredetiségét igazoló bizonyítvánnyal ellátott rózsákat, illetve díszdobozos drótdarabokat bemutatják a New York-i Gift Faire-en, a világ egyik legnagyobb ajándék vásárán is. A kft, azt tervezi, hogy október 1-jéig mintegy félmillió „szabadságrózsával” és más emléktárgyai jelentkezik az amerikai piacon. • Az alapanyag a műhelyben. Hangjegyek és bankjegyek Mozart halálának évfordulójára, 1991-re méltóképpen készülnek Ausztriában. S ez nem lehet más, mint hogy játsszák is műveit — írta a La Croix, utalva arra, hogy a díszelőadásban a brüsszeli opera is érdekelt: a bécsi operával közösen adják elő Mozart leghíresebb dalművét, a Szök- tetés a szerájból című remekművet. A fogadtatás felől sem lehetnek kétségeink, hiszen a diadalút az ősbemutató óta tart. II. József, a kalapos király, az első előadás végén állítólag ellágyulva mondta róla: „Ez az opera túlságosan szép a mi fülünknek, és milyen rengeteg hangjegyből áll!” Mozart válasza: „Egészen pontosan annyiból, fenség, amennyire szükség van.” Meglehet, ez vezérelte szomszédainkat abban is, hogy az új, 5000 schillinges bankjegyet Mozart képe díszíti majd. Vajon hányán idézhetik majd a zeneszerző képét nézve: Pontosan annyi van belőle, ameny- nyire szükség van . . . A jándéktárgyak a „ vasfüggönyből’ • A „vasfüggöny” egy darabja, s a hitelességet bizonyító okmány.
