Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 15. KÖNYVESPOLC ZSORESZ MEDVEGYEV: Gorbacsov Az orosz birodalom és utódja, a Szovjetunió már 300 éve küzd egy és ugyanazon problémával, mely nem más, mint a fejlett országokhoz történő felzárkózás kérdése. Három évszázad a nekilódulások és a sikertelenségek története. A reformátorok sorát Nagy Péter cár nyitotta meg, hogy ehhez az uralkodók és kommunista vezetők alkotta csoporthoz csatlakozzék Mihail Gorbacsov, 1985-ben. Zsoresz Medvegyev Gorbacsov- ról írott könyve életrajz, s egyben kormetszet is. Életrajz, amennyiben a főtitkár karrierjének állomásait követi végig a szerző. Kormetszet, amennyiben az utóbbi fél évszázad eseményeivel szoros összefüggésben tárgyalja Medvegyev a politikus felemelkedését. A könyv bepillantást ad a szovjet politikai elit belső hatalmi harcába. Megtudható, hogy néhány tucat személy egyéni ambíciója miként képes egy birodalom sorsát befolyásolni. A szerző kifinomult érzékkel elemzi a pártbürokrácia sajátos játékszabályainak rendszerét. Hűség, kapcsolatok, kiváló taktikai érzék, helyezkedés - az eszközök —, melyeket Gorbacsovnak is fel kellett használnia. Az ügyes helyzetfelmérés, a szerencse és a szükség segítette a mai főtitkárt hatalomra 1985-ben. Mint Andropov embere, a második helyet foglalta el a szupereliten belül, azonban támogatója halála után ez nem jelentett zöld utat a főtitkári székbe. 1985-ig kellett várnia. Csernyenko halála után Gromi- ko nyomására választotta meg a politikai bizottság Gorbacsovot főtitkárnak. Bár utódnak Viktor Gri- sin, a moszkvai pártbizottság első titkára volt kijelölve, azonban rá is mint több funkcionáriusra is a korrupció árnyéka vetődött. Állítólag a KGB akkori feje, Viktor Csebri- kov kijelentette, hogy bizonyos megvesztegetési bűntények szálai hozzá vezetnek. Jegor Ligacsov — a szovjet konzervatívok mai vezéralakja — szintén Grisin ellen emelte fel szavát. Végül két igen jelentős ellenfél: Kunajev kazahsztáni és Scserbickij ukrajnai titkárok sem tartózkodtak talán a szerencsének köszönhetően — Moszkvában, és nem tudtak akadályokat gördíteni a mai pártvezér hatalomra jutása elé. Négy év telt el a hatalomban. Ennek ellenére — ahogy az Angliába emigrált szerző írja Gorbacsovnak még ma sincs teljesen stabil bázisa. A peresztrojka áttörése részben saját voluntarista elképzelései, részben a rendszerből élő több mint 15 millió „apparátcsik” szívós ellenállása miatt sikertelen. Bár személyiségének varázsa beleillik az orosz—szláv nemzeti tradíciókba, azonban a „jó cár” és az őt akadályozó „rossz tanácsadók” felállás ma már nem elégíti ki az embereket. Gorbacsov részben ezért is próbálja a belpolitikában elszenvedett vereségeit külpolitikai sikerekkel semlegesíteni. Áz utóbbi 4 év leszerelési tárgyalásai és a nyugati sajtóban tapasztalt pozitív visszhang büszkeséggel tölti el az orosz lakosságot. Zsoresz Medvegyev igen figyelemre méltó könyvet írt korunk egyik nagy egyéniségéről. Bár a szerző sok megpróbáltatáson ment keresztül odahaza, s egy angliai utazása során meg is fosztották állampolgárságától, mégis elmondható, hogy tárgyilagos, érzelmektől, keserű szájíztől mentes munkát alkotott. Könyvének zárómondatai jelentős gondolatokat hordoznak, melyek a gorbacsovi peresztrojka mozgásterét, lehetőségeit villantják fel. „Amikor Gorbacsov hatalomra került, a Szovjetunióban lassacskán kialakuló helyzet olyan volt, mint amelyet Lenin sok évvel ezelőtt „forradalminak” nevezett: amikor a tömegek már nem hajlandók a régi módon élni, és a vezetők már nem tudnak a régi módon uralkodni. Gorbacsov „felülről jövő forradalma” azonban nem esik egybe az „alulról jövő forradalommal”. Ha „felülről jövő forradalma” találkozik az emberek törekvéseivel, eloszlatja a feszültséget a Szovjetunión belül, s akkor nyitva áll az út a valódi haladás előtt. De Gorbacsov forradalma, amely nagyon komoly hatással lehet a világ egészére, még törékeny gyermekkorát éli.” Barta Zsolt Két év nem nagy idő egy üzem életében, de arra elegendő, hogy bebizonyítsa életképességét. Nos, a Felsőlajosi Almavirág Termelő- szövetkezet 1987 júliusában létrehozott műanyag-feldolgozó üzeme fényesen bizonyított. A jelek szerint jól halad céljai felé: jövedelmet biztosít a közös gazdaságnak, megélhetést nyújt immár ötven helybelinek, akik hosszú éveken keresztül távoli munkahelyeken dolgoztak. Fontos szempont az is, hogy a fejlődő kisüzem termékeivel igen jól segíti több más termelőüzem exportfeladatainak teljesítését. — Kezdetben főleg az Autóker részére dolgoztunk — mondja Mucha József üzemvezető, akivel a két esztendő eredményeiről és a tervekről beszélgettünk —; Wartburg és Dacia gépkocsik esztétikus és jól zárható felépítményeinek a gyártását vállaltuk tőlük. Ügyfelünk lett hamarosan az Ikarusz is, részükre számtalan autóbuszka- rosszéria-alkatrészt gyártunk. Ezzel jelentős a közvetett exportunk. A hazai horgászok körében egyre kedveltebb az általunk gyártott műanyag ladik, amelynek két típusa közül választhatnak az ügyfelek. Az idén több mint húsz kerül ezekből a vízi járművekből a különböző horgászvizekre. A hétféle parabolaantennának is nagy sikere van: tavaly több mint 200-at gyártottunk, és az idei megrendeléssel is elégedettek vagyunk. Állandóvá tettük a piackutatást és megrendelőinket az igényeiknek megfelelő mennyiségű és minőségű termékkel elégítettük ki. Valószínűleg sikerül hamarosan megvalósítani a közvetlen exporttermelést is. NSZK-ügyfelek részére már elkészítettük néhány új termék mintapéldányát, és a bemutatásuk után nagyon bízunk abban, hogy ezekre jelentős megrendelést kapunk. Ilyen a többi között a műanyag gyermekmedence és a napozóágy. Tárgyalásokat folytatunk arról is, hogy Volkswagen gépkocsik részére készítünk majd különböző műanyag alkatrészeket. A termékskálánk bővítését teszi lehetővé az a 10 millió forintos beruházás, amely megvalósításához most láttunk hozzá. Új fröccsöntő üzemet létesítünk, s ennek termékeivel elsősorban hazai igényeket elégítünk ki. Joghurtostálcákat, műanyag vödröket és más háztartási eszközöket készítünk majd ebben az új üzemben. O. L. • Sztana Lászlóné és Csordás Istvánná exportra kerülő autóbuszok karosz- szériaelemeinek megmunkálását végzi. • Halász Jenő az NSZK- exportra tervezett gyer- mek-fürdőme- dence minta- példányát készíti. • Bódog Hajnalka csoport- vezető egy három és fél méteres műanyag csónakon végzi az utolsó simításokat. Felértékelés Kétkedéssel fogadtam azt a hírt, amely szerint Messzelátó Kázmér perifériái lakos száz forintból kétszázat tud csinálni — kézrátevéssel. A dolog tisztázása érdekében magához a Mesterhez fordultam. — Nézze, a hír annyiban igaz, hogy nem én értékelem fel a forintot, hanem maga a páciens, pontosabban annak valamelyik halott hozzátartozója. — ??? — Látom, nem érti... Szóval: eljön valaki hozzám és elmondja, hogy 100 ezer forintnyi tőkéjét szeretné felértékeltetni. Én egy szeánszot rendezek neki, s a végén (vagy néhány hét múlva) rájön, hogy a pénze tényleg jobban kamatozik, mintha parlagon hagyta volna. — Él$ mi köze van ennek a halottlátás Iwi? V Ja, igen! Hókuszpókusz nélkül hihetetlen lenne az egész. Abból a pszichológiai alaptételből indulok ki, hogy mindenki egy más világb&n szeretne élni, ezért a hozzátartozók üzenik meg a tippeket a másvilágról. Például azt, hogyan lehet kijönni a kisnyugdíjból, milyen árunak „tűrhető" még az ára, hogyan lehet megélni a létminimum alatt... — És hogyan ? — Azt nem mondhatom el, mert megírja, s akkor lecsap az árhivatal. — Már ne haragudjon, de ez szemfényvesztés! — Egyrészt. Másrészt antiinflációs tevékenység. így a kormány stabilizációs programját messzemenően támogatom. Igaz, az állam más eszközökkel dolgozik: leértékelés, ígéretek, központi áremelés, adórendszer, újabb kölcsönök felvétele stb. — A halottakat azért ki kellene hagyni az egészből. — Ez a körítés feltétlenül kell. Én csak médium vagyok, az elhunyt apák, anyák, gyermekek szava, üzenete viszont szent. Úgyis mondhatnám, hogy spiritiszta tevékenységemmel a szociálpolitika egyik formáját valósitom'meg. — Igen, de Ön félrevezeti az embereket. Megígéri, hogy felértékeli a forintjaikat, és lényegében nem csinál semmit, sőt: biztosan busás honoráriumot kér a szolgáltatásért... —- Nézze! A kormány többször megígérte, hogy nem értékeli le a forintot, nem emeli az árakat, aztán. . . Ami a hálapénzt illeti. Én sohasem kérek, nekem adnak — ideiglenesen. Ugyanis már az új pénznemben kellene a hálájukat leróni, de a fabatkát eddig még nem bocsátották ki, tehát nekem helyettesítő- pénzként adják a forintokat, amit majd később átváltok fabatkára. Tudtommal a fabatkát helyettesítő forintok után nem kell adózni.. . Saiga Attila CÄANK CSABA A szibériai legenda nyomában 6. Versek Petrovics sírját sokáig gondozták a barguziniak, virágokat ültettek rá, főleg rozmarint, melléje pedig fiatal fákat. Anna Kuznyecova, aki egyébként unokanővére M. K. Küchelbecker dekabrista feleségének, Anna Sztyepanov- na Tokarjevának, másodszor is férjhez ment. Második férje Konyevin volt. Tyivanyenkóék, A. V. Gurevics és L. E. Eliaszov tudósok levéltárakban több ismeretlen szerzőtől származó orosz nyelvű verset találtak, amelyeket Petrovicsnak tulajdonítanak Szergej Konyevin (Anna második férje —- A szerző) kézírásával. A versek stílusa feltűnően hasonlít Petőfi verselési stílusára, tartalmuk utal a költő hányatott életére, a magyar szabadságharcra. Különösen elmondható ez az Almok és a Keserves életem volt címüekre. íme a két költemény, nem irodalmi fordításban: r Almok Amikor még ifjonc voltam, Az álmok rajokban röpködtek köröttem. Rettenetesen szerettem ezeket, Hősnek véltem magam. Büszkén keltem harcra Az álnoksággal, a gonoszsággal, a bűnnel, Magammal ragadtam a tömegeket, Vezér voltam és próféta. Felöltöttem a vértem, fogtam a pajzsot, Es bátran lóra ültem. Rajta, rajta! — röpít engem, Az igaz ügyért halok meg. Úgy tűnik, a vágta nem sikerült, Az első összecsapásnál elbuktam. A pajzsom eltörött, Nem tudtam talpra állni, majdnem elpusztultam. De mégis, konokul előre tekintettem. Azt láttam: a vitézek harcoltak, Es én is, boldogtalan, harcba kívánkoztam ; De jaj! Az álmaim semmivé lettek! Keserves életem volt Keserves életem volt, Nem volt benne egyetlen reménysugár. Most már közel a sírhoz Hattyúdalom énekelem. Életre kelnek átélt éveim, Előre tekintek és bánattal látom — Csupán a keretek állnak, belül mind üresek. A tetteim nem láthatók Csak a gondolataim, álmaim és vágyaim. Keserű ez, szégyen a kínjaimért és szenvedés nekem. M iért vert úgy a szívem, miért forrt Oly hévvel szeretteimért ? Miért álmodtam éjjelente azt Hogy vár engem egy igaz ügy ? Miért? Úgy tűnik, erőmet meghaladó keresztet Cipeltem büszke perceimben. Es hova jutottam ? Csak a sírra leltem A hideg és komor pusztaságban. Ugyancsak a szovjet kutatók találták meg azt a—nyomtatásban is megjelent — mondókát, szintén a Morokov testvérek elmondásában, melyet szüleiktől tanultak, mely Petrovicsról szól. Te Petrovics, Petrován, Te nem mulatozol, Pálinkát sem iszol, nem dohányzol, senkivel nem mókázol? Petrován, kedves Petrovánunk, Te nem vagy a mi Ivánunk? Aki a Semankán gyantát főz, léket vág a jégen, ablakot nyit a halaknak. Petrovánt vendégségbe várjuk, Arra tanít minket, hogyan kell élni itt, Hogyan lehet elfelejteni a bánatot. Ebben a versikében van néhány érdekes részlet, állapítja meg Tyivanyen- ko. „Petrovánnak” hívták az ősi Baj- kálon túli területen minden kényszer- munkást. Ez a gúnynév a Petrovi gyár nevéből ered, ahol igen sok politikai és más elítélt dolgozott. A „Te nem vagy a mi Ivánunk”, az ő külföldi származására utal. Bebizonyosodik a halászathoz való vonzódása és fontossága, mint a barguziniak okos nevelője és tanácsadója. Említést tesz a versike a gyantafőzés mesterségéről, amelyet a Barguzin közelében lévő Samanszka-hegyen űztek. A vers utal a száműzött lelkivilágára, zárkózottságára. Előkerültek még más visszaemlékezések is. Uljun és Eliszun burját települések lakói szerint a XIX. század közepén élt ott egy talajjavító szakember, külföldi száműzött. Mások másképpen nevezik őt — Ppeterfi, Ppetyörfi — ezek a nevek feltűnően hasonló hang- zásúak a Petőfi névvel. Elképzelhető, hogy az elbeszélők a Petőfi családnevet ejtették így. A barguziniak őriznek halvány emlékeket egy bizonyos idegen Zanderről (barguzini fordítás). A név feltűnően összecseng a magyar Sándorral, aki költő volt, verseket írt, M. K. Küchel- becker dekabristától tanult oroszul. Szeretett a Barguzin folyó partján üldögélni, ismerte az ácsmesterséget, tüdőbajban halt meg és a régi barguzini temetőben temették el. Azt beszélik, hogy a síron öntöttvas táblára vésett verssorok voltak. Néhány verset A. V. Gurevics 1928-ban lejegyzett, melyek részletei meghökkentőek, mert ezek Petőfi életrajzából is ismertek. Ugyancsak említésre méltó, hogy Petőfi költeményeinek (magyarországi költeményeinek — A szerző) fordítója M. L. Mihajlov, maga is a múlt század végén Bajkálon túli száműzetésben halt meg. Egyik könyvének előszavában Petőfihez csatolja a Zander magyarázó szót: „Sándor Petőfi -— Zander”. Ez azt bizonyítja, hogy Mihajlov megtalálta Petőfi nyomait Szibériában. (Folytatjuk ) • A barguzini temetőben. (Fotó: Borzák Tibor) • Petőfi Szibériában írt utolsó költeményének néhány sora. Lapkivágás egy 1916-os orosz napilap 16. oldaláról, Petőfi aláírásának másával. (Forrás: Swi- gel Ferenc) Uocjrt,Tnec crHxoTnop«Hle.Harat-l cauRoe Mo.ioAbJM b, llOnyjl:rpm>lM.epeim pyt-CKHX. ,'JlMblipCKKJ.VI. OOHTOMT», iieikM ei oiipcJHaecpA VL*riKOt »oU4»!n«>R KftW' »«MtlpH«' t*)H •HÉT ÚHh KOM HA» A., ... „ »•»■‘•a», Ökölben a ^ontlolut, terv, Távul u ürült, lm n.agrjén. ihm r. AiencauAj'X ÜTenaHOBH^x JIotihidhvi, t:ure|>chiA uu»t. HLB !()>< TO\ MBCTOOCTAFj TCP 34 rOPAUÍO KAPTEP'b íu Kcrauft MjffiuiurL ha i#i6 r.' mu CHü 351 MCI zKU CM* BJC \ «I ft'* 4 Ez műanyag...
