Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-14 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FIZETNI VAGY RÁFIZETNI: NEM MINDEGY PETŐFI NÉPF. AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 190. szám Ára: 4,30 Ft 1989. augusztus 14., hétfő SOK A CIPŐ — KEVÉS A VEVŐ JÖN A 10 EZER FORINTOS CSIZMA ? Nagy lábon „jártak” az árak a nyári vásárban is Nem igazán vásár a vásár, a nyári cipők piacán. Míg évekkel ezelőtt többhetes készülődés előzte meg, az idén jórészt érdektelenségbe fulladt. Miként az árak emelkednek és a minőség lényegesen nem javul, az eladatlan lábbelik száma is úgy nő. Bodor János cipőosztály-vezető a kecskeméti Alföld Áruházban leg­alábbis nagyon rossznak nevezi a július végén kezdődött szezonvégi árusítás eredményét. A forgalom nyári lábbelikből a tavaly ilyenko­rinak a felét sem éri el, annak csu­pán 40 százaléka. Több mint 300 ezer forint értékű termék várja, hogy vevőre találjon! Messze lemaradtak a múlt nyári forgalomtól. Domokos Józsefné szintén emiatt panaszkodik a Szi­várvány Kisáruház cipőosztályán. Bár az idősek és a fiatalok számára az idén jó kínálatot tudnak nyújta­ni, s a 30-40 százalék árengedmény nem csekélység, félezer pár szandál­nál és nyári cipőnél több nem kelt el eddig. A kiskunfélegyházi Cent­rum Áruház első heti cipőforgalma a vásárban ezzel szemben a múlt esztendeihez hasonló volt. Kedvez­ményes áron számolva, 320 ezer fo­rint értékű szandált és lyukacsos férficipőt vettek náluk, de feltehető­en marad eladatlan árujuk. Értékesítési gonddal küszködik a nagykereskedelem is, mint azt Cse­reklyei Tivadarnétól. a Topán Vál­lalat lerakatvezetőjétől hallom. Vigyázz a vevőre, hogy sokáig el­adhass neki!" Ez a figyelmeztető mondat a lerakat kiállítótermében olvasható. Itt 250 vásárló áruház és szaküzlet kereskedői választhatnak a kapható lábbelik közül. Ellent­mondást látok az egyébként bölcs intelem s a mai valóság között, mert hiszen nem elég a vásárlókra csak vigyázni. Megnyerni, megtar­tani őket már nehezebb. Drága a bőr. A termelők árai egyre emel­kednek. A lerakat hiába adott az idén is 4 és fél millió forint árenged­ményt a forgalmazóknak (végső so­ron: viszonteladóknak), kérdés, hogy az év eleje óta a gyáraktól átvett és külföldről való félmillió (Folytatás a 2. oldalon) BIZTONSÁGI TANÁCS Libanonról — harminc percben Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kár kérésére soron kívüli ülést tartott pénteken a Biztonsági Tanács öt állandó tagállamá­nak képviselője. A harmincper­ces ülésen egyetlen téma volt: hogyan lehetne mielőbb véget vetni a libanoni véres harcok­nak. Ez idáig az ENSZ-főtitkár és a BT az Arab Liga hármas bizottságának békéltető misszi­ójába vetette reményét, az algé- riai marokkói—szaúdi össze­tételű csoport azonban július közepén küldetésének kudarcá­ról számolt be. Az elmúlt két nap alatt Bej­rutban lezajlott összecsapások­ban legalább 45-en vesztették életüket és több mint kétszázan megsebesültek. Találat érte az amerikai és a francia nagykövet rezidenciáját és belövést kapott a szovjet kulturális központ is. A libanoni keresztények és a szíriai csapatok közötti harcok­ban az elmúlt öt hónapban már több mint hatszázan haltak meg és több ezer a sebesültek száma. AUTONÓMIÁT KÖVETELTEK Bakui tüntetés Harmincötezresre becsült tömeg gyűlt össze szombaton Azerbaj­dzsán fővárosa, Baku főterén, na­gyobb autonómiát és új parlamen­ti választásokat követelő jelsza­vakkal. A tüntetés szónokai sze­rint a parlamenti választásokat manipulálták és a képviselők nem képviselik igazán a népet. Valósá­gos követeléseik mégis abban áll­nak, hogy szüntessék meg a vita­tott Karabah-hegyvidék Moszkvá­ból való közvetlen igazgatását és bocsássák szabadon azokat, akiket a közvetlen moszkvai közigazgatás bevezetését kiváltó örményellenes pogromokban való részvétel miatt börtönöztek be. A rendőrség beavatkozásáról nem érkezett hír Bakuból. Jogi szolgáltatás vállalkozásban Nem egészen három évvel ezelőtt alakította meg Kecskeméten három vállalkozó kedvű jogász a 32. számú jogtanácsosi munkaközösséget. Saját pénzükből hozták létre irodájukat, s hónapokon keresztül csak a megyét járták. Gazdasági szervezeteket, társa­dalmi szerveket, intézményeket keres­tek fel, szolgáltatásaikat ajánlva. Fara­góné dr. Farsang Györgyi, a munkakö­zösség vezetője és dr. Virágh István munkatárs azt is elmondják: a vállalati igazgatók értetlenkedve, sőt gyakran elutasítóan fogadták őket. Mondván, van a cégüknél jogász, s mi több, jogi és igazgatási csoport, miért kellene kül­ső segítséget is igénybe venniök? Csak­hogy a munkaközösség tagjai is válla­latnál dolgoztak korábban, tudták, hogy mit akarnak. Tudták például, hogy a termelőszervezetek közötti szer­ződések legtöbbször a jogszabályok is­merete nélkül köttetnek. Saját jogá­szukhoz is csak akkor fordulnak a cé­gek, amikor már baj van. Igazgatási és más egyéb feladataik miatt egyébként is annyira leterheltek a vállalati jogá­szok, hogy más egyébre alig jut idejük, energiájuk. De tudták a munkaközösség tagjai azt is, hogy az egymás után induló egyéni és társas vállalkozásoknak elen­gedhetetlen szükségük lesz jogi segít­ségre. Igazuk volt, amikor bíztak. Ma már keményen végig kell dolgozniok a napi 10-12 órát, ha valamennyi elvá­rásnak meg akarnak felelni. Á Bács- Kiskun megyei kisiparosok szövetsége, a Kiosz tavaly megbízta a munkakö­zösséget a kisiparosok jogi szolgáltatá­sainak ellátásával. Ez az egyik - és a legtöbb munkát adó — állandó felada­tuk. Kecskeméttel együtt a megye hét városában, meghatározott időben vár­ják ügyfeleiket. S hogy napjainkban mennyire szüksége van a vállalkozónak jogászra, azt az „élet” cáfolhatatlanul bizonyítja. A munkaközösség esetei közül érdemes megismerkedni néhány olyannal, amelyek egyáltalán nem egyediek. Ezeken — mint kiderül majd lehet csodálkozni, szörnyülködni, felháborodni, csak egyet nem lehet, ha­nem kell: levonni a tanulságot. A tavaly életbe lépett új gazdasági szabályozók és az ezeket követő módo­sítások szinte kiszolgáltatott helyzetbe hozták a kisiparosokat. A vállalkozás és az adózás egyébként is bonyolult jogrendszerében nagyon sok volt a bi­zonytalan és az egymásnak ellentmon­dó szabályozás. Ugyanakkor a legalap­vetőbb feltételek, mint például a napló- főkönyv, nyomtatványok, bizonylatok is hiányoztak, amelyek pedig valame­lyest eligazíthatták volna az iparosokat teendőik labirintusában. De minden té­vedésért, hibáért vállalniok kellett a következményeket. Mi tagadás, ol­csóbban megúszták, ha jogászt „fogad­tak”. A segítséget kérő és adó számára egyaránt gondot jelentett, hogy az új jogszabályok egyike-másika nemcsak hogy időközben, hanem visszamenőle­ges hatállyal megváltozott. Például a jövedelemadó jogszabályozását decem­berben módosították január elsejére visszamenően! A munkaközösség nem kis megdöb­benéssel tapasztalta, hogy ha a kisipa­ros a háztartási fogyasztásmérőjéről le­választotta a műhelye áramfogyasztá­sát, az áramszolgáltató cég hálózatfej­lesztési hozzájárulást fizettetett vele. A munkaközösség fellépésének kö­szönhetően várható a hivatalos intéz­kedés, ami megszünteti ezt az országo­san tapasztalt, s enyhén szólva helyte­len gyakorlatot. Másik általános ta­pasztalat szerint: ha az iparosók válla­lattól fogadnak megrendelést, szóban állapodnak meg. Számtalan esetben előfordult, hogy a cég nem, vagy az ígértnél kevesebbet fizetett. Az iparo­sok egyébként is hátrányos helyzetben vannak a vállalatokkal létrejött üzleti kapcsolatban, s mindig a cég szabja a feltételeket, amelyekkel szemben az iparos tehetetlen. Gyakran előfordul, hogy az iparost büntetik meg a tisztes­ségtelen ár miatt akkor is, ha a vállala­ti, szövetkezeti árajánlat alapján állapí­totta meg a vállalási díjat! S ami ugyan­csak furcsa: ilyen esetekben aránylag kisebb összegű bírságot rónak ki az iparosra, aki inkább kifizeti, csak ne kelljen pereskedni. Nem támadja meg a jogsértő határozatot. Pedig s a munkaközösség erre szeretné ráébresz­teni az érdekelteket — ha többször is előfordul ilyen, az iparost végül vissza­esőnek minősítik és eszerint ítélik meg. A. M. mmm Napirenden a délszláv kisebbség helyzete Jugoszláv—román külügyi konzultáció A jugoszláv és a román külügyminisztérium képviselői Belgrádban minisztérhelyettesi szintű megbeszélést tar­tottak a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Flivatalos közlemény szerint a konzultáción a jugoszláv fél nyomatékosan hangsúlyozta, hogy érdeklődési tanúsít a romániai délszláv nemzeti kisebbség helyzete, jogainak biztosítása, nemzeti identitásának és kulturális örökségé­nek megőrzése iránt. Követelte, hogy minél hamarabb újítsák fel a kulturális műemlékvédelmi vegyes bizottság tevékenységét, s tegyék lehetővé a romániai szerb és horvát nemzetiség műemlékeinek tanulmányozását. Mindkét fél aláhúzta a gazdasági együttműködés fej­lesztésének szükségességét. Tárgyaltak a határ menti körzetekben jelentkező ökológiai és környezetvédelmi problémákról, valamint az al-dunai közös vízerőművek hasznosításának témaköréről. Constantin Oancea román külügyminiszter-helyettest Bu- dimir Loncsar, a jugoszláv diplomácia vezetője is fogadta. ■■i Párt vagy egyesület? *74/ cTfy AGRÁRREFORMKÖRÖK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA DUNAPATAJON A gyorsuló idő halaszthatatlanná teszi a döntéseket. Százhárom nappal a fóti alakuló tanácskozás után ezért szervezték meg újabb országos értekezletüket az agrárre- formkörök. A házigazda ez alkalommal a Bács-Kiskun megyei szervezet volt: Dunapatajra, a Kodály Zoltán Mű­velődési Házba invitálták a helyi és a megyei szervezetek képviselőit, állami gazdasági és szövetkezeti alkalmazotta­kat, kistermelői egyesületek képviselőit, valamint az ér­deklődő magángazdákat. A mintegy félezer vendég rangos előadásokat hallgatott meg; fordulatos, izgalmas vitának lehetett részese... Miskolczi János, a megyei ideiglenes választmány elnö­kének köszöntöszavai után az országos vezetőség elnöke, Nagy Tamás, dorogi szövetkezeti vezető kapott szót. A fiatal agrármérnök részletesen elemezte az élelmiszer- termelő ágazat jelenlegi válságának okait. Rámutatott: miért szorulhattak háttérbe az utóbbi évtizedben a falun élő emberek, a mezőgazdaságban dolgozók érdekei? Fel­hívta a figyelmet, hogy halaszthatatlan a döntés — és ez a reformkorok jelenlevő képviselőire vár —, miként le­hetne a kedvezőtlen folyamatoknak végre gátat szabni. A falu elszegényedését megállítani, a mezőgazdasági ter­melést hatékonyabbá tenni? A májusban zászlót bontott mozgalom vezetőjének állásfoglalása szerint, az agrárre- formköröknek országos egyesületté kellene átalakulniuk. Ezekről a gondolatokról indult vita, miután Nagy Tamás szavait követően az országos ideiglenes vá­lasztmány szekcióvezetői és az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúsági Szövetség képviselőjének munkabeszámo­lói is elhangzottak. Az eszmecsere első részében a hozzászólók további érvekkel támasztották alá a vitaindító előadás drámai okfejtését. A többség a szövetség vagy az egyesületi for­ma mellett állt ki. Délutánra azonban fordult a kocka. Vas, Tolna, Heves és Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett küldöttek Nagy Tamással vitázva a pártalakítás szükségességét hangsú­lyozták. Érveik szerint: az elmúlt negyven év tapasztala­tai bizonyították: hatékonyan politizálni csak pártban dolgozó képviselők képesek. Szükség is van egy sajátosan agrárius beállítottságú pártra a mai politikai környezet­ben, hiszen azok a szervezetek, amelyek már programot hirdettek, nem tudtak reális jövőképet kínálni a falun élő mezőgazdasági dolgozók számára. Már-már így dőlt el a kérdés, amikor ismét Nagy Tamás kért szót: érveket sorakoztatott föl a párttá alaku­lást javaslók ellen. Elmondta: mivel jelenleg még nincs korrekten szabályozva a pártok alapításának, működésé­nek kérdése, politikai kalandorság lenne az új mozgalmat párttá szervezni. Egyetértett viszont azokkal, akik úgy látták: csak akkor lehet a jelenlegi válságágazatot meg­menteni, ha az agrárérdekeknek megfelelő számú, aktív képviselője lesz a jövőre megválasztandó, új parlament­ben. Legfőbb feladat mondotta egy megfelelő, széles körű társadalmi bázis megteremtése. Áz új egyesü­letnek vagy szövetségnek tehát egyéni tagságon kellene alapulnia. Egy ilyen közösséget, ha erre szükség lenne, a választások előtt szinte egyik napról a másikra át lehetne szervezni ütőképes párttá. A vita szavazással zárult. Öt ellenszavazattal, a plé- num Nagy Tamás álláspontját fogadta cl. A résztvevők határoztak: az országos ideiglenes választmánynak mi­előbb előkészítő bizottsággá kell átalakulnia. E testület­nek nemcsak a szervezeti kérdések kimunkálása, de elő­remutató agrárkoncepció kidolgozása is a feladata lesz. A paraszti jövő sorsdöntő kérdéseiről rendezett ta­nácskozással egy időben a Szelidi-tónál ifjúsági találko­zót szervezett az Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége. A sportversenyeket, vetélkedőket, s a látvá­nyos folklórműsort követően, este 6 órakor, a szabadtéri színpadon politikai ankétot rendeztek. A szervezőkhöz érkezett kérdésekre az MSZMP, az SZDSZ, az FMDP, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Ma­gyar Néppárt, a Kisgazdapárt, valamint az Agrárreform- körök Ideiglenes Választmányának vezetői válaszoltak. — F. P. J. — A 3. oldalon interjút közlünk a tanácskozás két részt­vevőjével. CMNK CMBA A szibériai legenda nyomában 5. oldal A „titokzatos” ember Mire emlékeznek az őslakosok? Milyen volt a távolról jött „titokzatos” ember? Hogyan élt Barguzinban Petrovics? Igaz-e az idős asszony elbeszélése? Miért titkolóztak a faluban? A kérdések is sejtetik, megismerkedhetnek olvasó­ink Petőfi életének utolsó, szibériai szakaszával. Országoscsúcs-beállítás Az MHSZ XXI. nyári sportlövő országos bajnokságán, Kecskeméten Né­meth István, az országos bajnokság legeredményesebb versenyzője, a Kiskun­sági Erdész Klub versenyzője 589 köregységgel, országoscsúcs-beállítással győzött a légpuska 60 löveses versenyszámában. Részletes eredményeink a 7. oldalon. Kötélhúzás menekült­ügyben Az NSZK (időközben be­zárt) berlini állandó képvise­letén tartózkodó 131 NDK- állampolgár ügyében to­vább tart a kötélhúzás — jelentette a DPA. Szombatig az ott-tartózkodók közül senki sem volt hajlandó el­hagyni az épületet, s az ügy­ben legközelebb valószínű­leg csak szerdán lesz újabb hivatalos kapcsolatfelvétel. Az NDK-ban folytatódik a menekültekkel kapcsola- gos sajtókampány. Ä köz­ponti és helyi lapokban szombaton is közölt nagy­számú olvasói levél egyrészt elítéli a nyugatnémet sajtó „fronttudósítás-ízű” jelenté­seit, másrészt igyekszik lebe­szélni a kivándorolni szán­dékozókat a szökési kísérlet­ről. „Menedékország” című kommentárjában a bécsi Die Presse a magyarországi átalakulásnak a humanitári­us szférában jelentkező ne­hézségeit boncolgatja. „A jövendőbeli demokratikus Magyarország a politikai és gazdasági vajúdás mellett fájdalmas tapasztalatokat fog szerezni humanitárius területen is véli. —- A genfi menekültügyi kon­venciót aláírták ugyan, de hiányzanak alkalmazásának törvényi feltételei” —- írja a lap. A Die Presse a fő prob­lémát abban látja, hogy Ma­gyarországnak meggyűlhet a baja a „szocialista testvé­rekkel”, amelyeknek polgá­rai a magyarországi nyitást nemcsak áruvásárlásra, ha­nem esetleg a rendszerből való szökésre is ki akarják használni. — Ha azonban a genfi konvenciót, mint ahogy Magyarországon minduntalan hangoztatják, csak európaiakra alkalmaz­zák, kelet-európaiakra azonban nem, akkor kinek ad reményt? — teszi fel a kérdést a Die Presse, hozzá­fűzve, hogy „nyugat-euró­paiak néhány évig azért még bizonyára nem keresik a Magyarországra való mene­külés lehetőségét”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom