Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
2 • PETŐFI NÉPI • 1989. július 11 George Bush elismerően szólt a magyar—lengyel reformokról George Bush életrajza Az Amerikai Egyesült Államuk 41. elnöke, George Herbert Walker Bush, 1989. január 20-án tette le a hivatali esküt. G. Bush 1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. 1942júniusában végzett a Phillips (Repülő) Akadémián (Andover, Massachusetts) és 18. születésnapján bevonult az Egyesült Államok haditengerészetének tartalék erőihez, másodosztályú tengerészként. G. Bush, aki még tizennyolc évesen sikerrel tette le a pilótavizsgát és megkapta tiszti kinevezését, akkor az Egyesült Államok haditengerészetének legfiatalabb pilótája volt. 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állományban szolgált. A San Jacinto repülőgép-anyahajáról induló torpedóbombázó-bevetéseken vett részt a csendes-óceáni hadszíntéren. A repülési érdemkereszt és három más repülős- kitüntetés birtokosa. A háború végeztével a Yale Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdaságtani diplomát szerzett (a Phi Béta Kappa klub tagjaként). Az egyetemi baseballcsapat kapitánya volt. Az egyetem elvégzése után G. Bush Texasba költözött és 1948—50 között a Dresser Industries vállalatnál dolgozott gyakornokként, majd nyugat-texasi és kaliforniai beszerző ügynökként. 1951-ben társalapítója a Bush—Overby kőolajipari kisvállalatnak. 1953-ban társalapítóként létrehozta a Zapata Petroleum Corporationt, egy évvel később pedig már egy harmadik cég, a Zapata Off-Shore Company alapítója és elnöke. A szárnyait bontogató cég úttörő szerepet vállalt a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró berendezések kísérleti gyártásában. 1966-ban Texas 7. körzetében beválasztották az Egyesült Államok képviselőházába. G. Busht, azon kevés képviselők egyikét, akit újoncként beválasztottak a költségvetési eljárási kérdésekkel foglalkozó bizottságba, két év múlva ellenjelölt nélkül újra megválasztották képviselőnek. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagyk öveiéként, majd 1973 januárjától 1974 szeptemberéig a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként szolgált. 1974 októberében Pekingbe utazott, ahol több mint egy évet szolgált az Egyesült Államok Összekötő Hivatalának vezetőjeként. 1976-tól a Központi Hírszerző Hivatal (ClA) igazgatója. Érdemei között tartják számon, hogy hozzájárult a Cl A belső helyzetének rendezéséhez és a hírszerzői tevékenység erősítéséhez, valamint részt vett az amerikai állampolgárok polgári jogainak védelmét szavatoló elhöki rendelet megszövegezésében. 1980júliusában a republikánus elnökjelölt) konvención Ronald Reagan alel- nökjelöltjévé választotta George Busht, akit november 4-én megválasztottak az Egyesült Államok alelnökének és aki 1981. január 20-án, az Egyesült Államok 43. alelnökeként letette a hivatali esküt. 1985. január 20-án beiktatták egy újabb négyéves ciklusra. Alelnökként a Szenátus elnöke és Ronald Reagan elnök közeli tanácsadója volt. 1985 júniusában G. Busht kinevezték a Reagan-kormányzat nemzetközi terrorizmus elleni tevékenységének koordinátorává. Hasonló erőfeszítéseket fogott össze a Szabályozási Mentesítésekkel Foglalkozó Elnöki Munkacsoport és az Országos Kábítószerelhárító Határvédelmi Rendszer (NNBIS) vezetőjeként. Reagan elnök megbízásából hetvennégy országba látogatott el, ahol kétes többoldalú kérdésekről tárgyalt a vezetőkkel. Felesége, leánykori nevén Barbara Pierce, a New York állambeli Rye lakosa volt. Öt gyermekük született: George, Jeb, Neil, Marvin és Dorothy Bush Leblond. A Bush házaspárnak tíz unokája van. Az elnök édesapja, a néhai Prescott Bush, Connecticut állam republikánus szenátoraként szolgált 1952- től 1962-ig az Egyesült Államok Szenátusában. A Bush házaspár lakóhelye a Texas állambeli Houston. Tagjai az Episzkopális Egyház Szí. Márton temploma közösségének, ahol az elnök korábban az egyház- községi tanács tagja volt. Washingtonban a házaspár az Episzkopális Egyház Szt. János-templomába jár. Az elnök korábban a Maine állambeli Kennebunkport Szt. Anna-templomi alapítványa igazgatótanácsának tagja volt és jelenleg is az Episzkopális Egyház Alapítványi Igazgatótanácsának tagja. (MTI) (Folytatás az I. oldalról) a Hetektől is. Az amerikai kormányzat támogatását ígérte ahhoz, hogy a Világbank 325 millió dolláros hitelt nyújtson a lengyel mezőgazdaság és ipar teljesítményének javítására. Arra is ígéretet tett, nogy a párizsi csúcson a jelenlevők segítségét fogja kérni a lengyel adósságok szolgáltatásának mielőbbi átütemezéséhez. — A szövetségesek egyetértése esetén mondotta az elnök ez az idén mintegy 5 milliárd dollárnyi lengyel adósságot érintene. Bejelentette, hogy az amerikai kongresszustól 15 millió dollárt fog kérni egy amerikai- -Jengyei közös vállalkozás finanszírozására a környezet- szennyezéstől súlyosan szenvedő Krakkó megmentése érdekében. Végezetül bejelentette, hogy az Egyesült Államok kulturális és információs központot nyit Lengyelországban és ugyanilyen lengyel intézmény felállítását szorgalmazza Amerikában. Bush meleg szavakkal méltatta azokat a bátor és őszinte kezdeményezéseket, amelyeket a lengyel és a magyar nép, a két ország vezetése tesz a demokratikus társadalom megteremtése érdekében, s amelyben természetes viszony alakul ki a társadalom és vezetői között. Jelképes jelentőségűnek minősítette, hogy az új lengyel parlament megnyitójáról készült képen egymás mellett latta Wojciech Jaruzelskit és Lech Walesát. Bush hozzátette: az Egyesült Államok és az egész világ csodálattal adózik a lengyel változásoknak, amelyek meghaladtak minden várakozást. Kijelentette: a lengyelországi és a magyar- országi változások jelentősége messze túlmutat a két ország határain. Lengyelországtól egészen a Csendesóceánig érzékeljük a változást mondotta, de hozzátette: vannak olyan pillanatok, mint például itt Varsóban, amelyek elégedettséggel tölthetnék el, de olyanok is mint legutóbb Kínában , amelyek éppen ellentétes érzeteket ébresztenek. Az óriási változások reményekkel és kételyekkel töltenek el bennünket. „Lengyelország és Magyarország fordulóponthoz ért. Mindegyikük saját útját járja a refomok felé. E két ország népe és e két ország vezetése csodálatunkat váltja,ki.” Ezután arról beszélt, hogy a második világháború után az Atlanti Charta létrehozásával kísérlet történt egy új, szabad világ megteremtésére, ahol félelemtől mentesen és jólétben élhetnek a népek a maguk választotta kormányok irányítása alatt. Csakhogy Európa egy- harmadára a sztálinista rendszert kényszerítették rá. Megkezdődött a hidegháború, bár mi Kelet-Európára is ki akartuk terjeszteni a Marshall-, tervet. Mára mondotta az amerikai elnök megérettek a feltételei annak, hogy teljesen felülvizsgáljuk az Atlanti Charta alapelvét. Először is azért, mert mára összeomlott a klasszikus sztálini modell, másodszor pedig azért, mert Magyarország és Lengyelország népe és e népek vezetőinek eltökélt szándéka a múlttal való szakítás. Minden lehetőség megvan arra, hogy felépüljön az az Európa, amelyről a negyvenes években azt hittük, soha nem alakul ki. „Ez az Európa egyesült, nyitott és szabad lesz”.- Ehhez az Európához az új kelet —nyugati kapcsolatokon keresztül vezet az ut, az olyan kapcsolatokon, amelyek alapja a fegyverzeteknek a mainál lényegesen alacsonyabb szintje. — Bush az európai hagyományos fegyverzetek radikális csökkentését nevezte a legfontosabbnak. Közölte: az Egyesült Államok a bécsi tárgyalások mielőbbi, eredményes befejezését kívánja. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a leszerelési lépések annál gyorsabbak és hatá- rozottabbak lesznek, minél inkább a politikai változások üteméhez igazodnak. Bush ezután arról szólt, hogy Lengyelország és Magyarország, a két országban folyó reformok jelentősen hozzájárulhatnak egész Európa stabilitásához, jólétéhez, most és a jövőben. Az amerikai elnök Mihail Gorbacsov szavait idézte arról, hogy az általános biztonság alapja minden nép jogának elismerése arra, hogy maga választhassa meg társadalmi fejlődésének útját a belügyeibe való külső,beavatkozás nélkül. — Az Egyesült Államok - mondotta — nem kíván nyomást gyakorolni senkire abban, hogy a kapitalizmust vagy a szocializmust választja-e. Az Egyesült Államok és szövetségesei szabad, demokratikus, független és jólétben élő Lengyelországot akarnak mondta. Az amerikai elnök beszédét megelőzően Wojciech Jaruzelski intézett üdvözlő szavakat vendégéhez. Megerősítette, hogy országa töretlenül tovább kíván haladni a gazdasági és politikai reformok útján, folytatni kívánja a társadalmi és politikai élet demokratizációját. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy bár az ország előtt álló problémákat jórészt maguknak a lengyeleknek kell megoldaniuk, Lengyelország mégsincs egyedül, számíthat az Egyesült Államok együttműködésére is. A lengyel parlamenti szereplés mellett George Bush hétfőn két és fél órán keresztül tárgyalt vendéglátójával, Jaruzelski elnökkel. Találkozott Rakows- ki kormányfővel. Olechowski lengyel és Baker amerikai külügyminiszter külön tárgyalóasztalhoz ült es megbeszéléseik végén három megállapodást írtak alá: kettőt az Egyesült Államokkal szemben fennálló lengyel adósságok szolgáltatásainak átütemezéséről, egyet pedig a kulturális és tájékoztató intézetek kölcsönös megnyitásáról. A kora délutáni órákban Bush elnök ebéden látta vendégül a lengyel vezetőket és az ellenzék képviselőit, ahol a házigazda mellett Wojciech Jaruzelski és Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti csoportjának elnöke mondott pohárköszöntőt. Ezt követően egy varsói baseballcsapatnál tett látogatást. Bush még délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját és a varsói gettó emlékművet. Az esti órákban Varsóban Bush és felesége a tiszteletükre adott díszvacsorán vett részt. HORN GYULA NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA (Folytatás az 1. oldalról.) volodjunk a Szovjetuniótól, a többi szocialista országtól, arról azonban igen, hogy korszerűsítsük azt a kapcsolatrendszert, amely ezekhez az államokhoz fűz minket”—mondotta. Geopolitikai meghatározottságunk ugyanakkor nem akadálya annak, hogy minden irányban szélesítsük nyitottságunkat. Ennek egyik jele Bush elnök látogatása is. A külügyminiszter felidézte, hogy a közelgő látogatás kapcsán különböző hírek röppentek fel valamiféle, Magyarországnak nyújtandó amerikai hitelekről. Erről nincs szó — szögezte le, hozzátéve: egy elnöki látogatásnak nem is lehet ez a témája. Előre kívánunk lépni azonban olyan, még meglevő akadályok elhárításában, amelyek nehezítik az új típusú együttműködés kialakítását. S ez nemcsak magyar érdek, hanem az amerikai vállalkozók érdeke is. A magyar fél konkrét törekvései között említette annak elérését, hogy a legnagyobb kedvezmény elvét öt évre, vagy időbeli korlátozás nélkül terjesszék ki Magyarországra; ugyancsak üdvözölnénk az amerikai tőkebefektetésekre vonatkozó kormánygarancia megadását, továbbá a technológiaátadás megkönnyítését, ezzel összefüggésben a COCOM-lista enyhítését. Emellett a magyar kormány évek óta szorgalmazza, hogy magyar képviselet nyíljon az Egyesült Államok nyugati partján, amely nemcsak gazdasági szempontból volna fontos, hanem a kölcsönös utazásokat és a magyar emigrációval való kapcsolattartást is könnyítené. Horn Gyula rámutatott: „Nem azt várjuk, hogy mindezek a kérdések a látogatás idején megoldódnak, de bizonyosak vagyunk abban, hogy Bush elnök útja jelentős ösztönzést adhat az előrelépéshez”. Hozzáfűzte: George Bush Budapestről a tőkés világ hét vezető hatalmának párizsi csúcstalálkozójára utazik, s ott bizonyára Magyar- országon szerzett benyomásairól is tájékoztatást ad majd. Ez is igen fontos lehet hazánk számára. Kérdésekre válaszolva Horn Gyula aláhúzta: a magyar kormány egyetért Bush elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint kelet-európai utazásával nem kíván éket verni a meglátogatott országok és szövetségesei közé. A magyar külügyminiszter rámutatotri-Mi- hail Gorbacsov a legutóbbi, az NSZK- ban és Franciaországban tett látogatása során maga is aláhúzta, hogy a Szovjetuniónak sincs olyan törekvése, hogy megpróbáljon az Egyesült Államok elleni hangulatot kelteni Washington szövetségeseinél, elválasztani őket az Egyesült Államoktól. Bush elnök jól ismeri az európai, és ezen belül a keleteurópai realitásokat is, ebből indul ki az út során — hangoztatta Horn Gyula. Egy kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette: az amerikai elnök útja minden bizonnyal tovább erősíti a kapcsolatokat az Egyesült Államokban élő magyarsággal is. Az elmúlt néhány évben ezek a kapcsolatok gyorsan bővültek, gyakorlatilag ma alig van olyan magyar szervezet az Egyesült Államokban, amellyel ne alakult volna ki megfelelő viszony. A bevezetett intézkedések következtében problémamentes az utazások, a családlátogatások, családegyesítések ügye is. Számítunk arra, hogy az amerikai magyarság mind fokozottabban kapcsolódik be a magyar gazdaság átalakítását szolgáló tervek megvalósításába. Ezzel kapcsolatban is fontos az amerikai elnök magyarországi látogatása: még jobban ráirányítja az Egyesült Államok közvéleménye, s ezen belül az ott élő magyarok figyelmét hazánk életére. Horn Gyula a nemzetközi sajtóértekezleten több kérdést kapott a magyar román viszonyról, a Bukarestben a hét végén megtartott találkozóról. Megismételte: a nemhivatalos találkozón egyetlen kérdésben sem sikerült előbbre jutni, megoldást találni. A másfél órás megbeszélésen a magyar küldöttek tényekkel és adatokkal cáfolták meg a magyar politikáról Romániában hangoztatott és a találkozón Ceausescu elnök által is megismételt vádakat. A felek egyébként nem kértek fel harmadik országot közvetítésre. Egy kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter kitért az úgynevezett román katonai fenyegetés témakörére is. — A találkozó során, miközben számba vettük az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet, megemlítettük azt is, hogy megjelentek olyasfajta nyilatkozatok, amelyek katonai fenyegetést is tartalmaznak Magyarország címére. Ennek részletezésére a találkozó során nem került sor, nem is volt erre idő. Mi az, amire konkrétan gondolunk, mire alapozzuk ezt a megállapítást? Mindenekelőtt arra, hogy ha egy szomszédos ország kijelenti, hogy képes az atomfegyver előállítására, továbbá, hogy a nem távoli jövőben hozzálát középhatótávolságú rakéták gyártásához, az mindenképpen kell, hogy érintse a szomszédos országok, adott esetben Magyarország biztonságát. Megjelentek oly nyilatkozatok román részről, felelős román vezetők tollából, amelyek ugyancsak tartalmaznak katonai jellegű fenyegetést. Hadd említsek ezek közül egyet: a román hadsereg vezérkari főnöke kijelentette egy folyóiratban, hogy igazságtalan a trianoni béke. No nem amiatt, amiért Magyarország is igazságtalannak tartja azt, hanem amiatt, hogy Magyarország területéhez tartoznak olyan országrészek is, ahol román lakosságéi. Megfogalmazta c helyzet megváltoztatásának igényét is. Több más hasonló nyilatkozat is volt már. Ezeket mi nem akarjuk dramatizálni, de nem is akarjuk szó nélkül hagyni, különösen abban a helyzetben, amikor feszült a két ország viszonya mondotta a kérdésre válaszolva Horn Gyula külügyminiszter. (MTI) V ÉL LM ÉN Y EK, ÁLLÁSI OGLA LÁSOK Támogatjuk a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat Mi, az MSZMP kiskőrösi I. számú alapszervezetének tagsága már hosszabb ideje, két-két és fél éve nyugtalansággal voltunk kénytelenek tapasztalni az MSZMP központi szerveiben mindinkább erőteljessé váló hatalmi harcot, mely jelenség negatívan befolyásolja az ország politikai és gazdasági helyzetét. Mindezt felhasználják az ultrabaloldali és ultrajobboldali erők, amelyek szavakban magukat reformistáknak próbálják feltűntetni, de valójában a visszarendeződést, illetve a szocialista vonások nélküli tőkés politikát és gazdasági berendezkedés megvalósítását óhajtják. Sok kérdésben igen éles — sok esetben egymás véleményét sem tisztelő, egymás lejáratására törekvő — vita bontakozott ki. így különösen — a párt több mint 40 éves tevékenységének értékelésében, ezen belül is az — 1956-os események, továbbá az ország politikai és gazdasági helyzetének értékelésében. E széleskörű vitákban és nyilatkozatokban, valamint felhívásdömpingben az MSZMP központi vezetésének a hangja nem, vagy csak ritkán volt hallható, és ezek a megnyilatkozások — többször egymásnak, valamint önmaguknak is — ellentmondóak voltak. Az MSZMP felsőszintű vezetése a mai napig képtelen volt feldolgozni a párt több mint 40 éves politikai, és az ország gazdaságának valós történetét, és ezt a párton belüli különböző színezetű platformok és a pártunkon kívüli alternatív szerveződések a saját céljaik érdekében használják ki, nem is eredménytelenül. Az alapszervezet véleménye a kialakult helyzetről: 1) Elutasítunk minden olyan törekvést, követelést, amely az MSZMP egész tagságát kollektív bűnösként, illetve felelősként akarja beállítani az elmúlt 40 év politikai és gazdasági döntéseiből eredő hibákért. 2) Véleményünk szerint az a szűk, legfelső vezetőréteg a felelős a jelzett bűnökért és hibákért, amely a centralizmus égisze alatt kihasználta a párttagság és a nép bizalmát. Akik korlátlan, ellenőrizhetetlen, antidemokratikus uralmat valósítottak meg, mely a korrupció, a haszonlesés, a családi érdekszférák kialakulásához, az ország gazdasági, társadalmi és politikai válságához vezetett. A vázolt gyakorlat ellen párttagságunk egy része már a 60-as évek elejétől fellépett — amit bizonyítanak a taggyűlési jegyzőkönyvek és a hangulatjelentések —, de ezt a párt hivatalos apparátusának erősen kozmetikázott helyzetjelentései és a gerinctelenek hozsannázó megnyilatkozásai elnyomták. 3) Mi egyszerű emberek és egyben kommunisták, akik szintén szenvedő alanyai vagyunk a kialakult válságos politikai és gazdasági helyzetnek, de átérezzük felelősségünket a jövőért, a párt megtisztulásáért, a magyar társadalom jövőjéért, készek vagyunk újból, de nem bűntudattal csatasorba állni a kommunisták iránti bizalom visszanyeréséért, az ország felemelkedéséért. 4) Támogatjuk a Demokratikus Magyarországért Mozgalom célkitűzéseit, és az MSZMP KB 1989. június 23-án és 24-én meghozott állásfoglalásában foglaltakat a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. 5) Elutasítjuk a visszarendeződésre irányuló törekvéseket, de elutasítjuk a tőkés restaurációs próbálkozásokat is. Egyetértünk a kongresszus idő előtti összehívásával. 6) Felhívjuk az MSZMP Központi Bizottságát arra, hogy határozottan lépjen fel a párt egységének a helyreállításáért, és egyben a demokratikus reformfolyamat következetes végrehajtásáért. 7) Elvárjuk, hogy következetesen vonják felelősségre azon pártfunkcionáriusokat és gazdasági vezetőket, akiket súlyos felelősség terhel az elkövetett hibákért, melyeket csak az egész ország élet- színvonalának lényeges csökkentésével járó erőfeszítéssel és hosszabb távon tartós, szívós munkával lehet helyrehozni. Nem leszámoltatást akarunk, hanem olyan elszámoltatást, amelyben a köztörvényes bűncselekményeket elkövetők jogi felelősségét megállapítják s a tisztességes, jóhiszemű politikai és gazdasági hibákat elkövetőktől őket elkülönítik. Sürgetjük a Központi Bizottságot, hogy minél hamarabb dolgozza ki a párt elképzelését az ország gazdasági helyzetének javítására, és azt bocsássa vitára. Tagságunk véleménye az, hogy megszabadulva a múlt hibás gyakorlatától, sürgősen meg kell teremteni a párt cselekvő egységét. Ezzel az alappal tudjuk mozgósitani párttagjainkat és népünket a jelenlegi politikai és gazdasági válság leküzdésére, mely csak közösen valósítható meg. az MSZMP Kiskőrösi I. sz. alapszervezetének tagsága nevében: Pozsgai Zoltán titkár Tiltakozó távirat Jánoshalmáról Az MSZMP-tagok városi reformköre legutóbbi megbeszélésén Jánoshalma társadalmi-politikai életében a közelmúltban bekövetkezett változásokat értékelte. Ezzel kapcsolatban megállapításaikat, valamint a helyi művelődéspolitikai elképzeléseket — felkérésre — megküldtük az MSZMP KB megbízásából a Pozsgay Imre által vezetett munkabizottságnak, mely jelenleg a politikai rendszer, a társadalompolitika, a művelődéspolitika és az ideológia kérdéskörök kimunkálásával foglalkozik. A városi reformkor elhamarkodottnak és károsnak minősítette dr. Südi Bertalan 1989. június 27- én a Parlamentben hangoztatott véleményét. Felszólalását a választók többsége az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, a független mozgalmak és szervezetek közötti megállapodás és előrehaladás elleni támadásnak minősítette. Azzal az elhamarkodott véleményével sem értett egyet a reformkör, amikor a képviselő a kormány mind a hat új miniszteréről kinevezésük előtt azok alkalmatlanságát próbálta bizonyítani a parlamentnek. A reformkörnek meggyőződése, hogy ezek a nyilatkozatok nem a választópolgárok véleményét tükrözik. A reformkor a következő, táviratot juttatta el az MSZMP KB részére: A jánoshalmi MSZMP-tagok városi reformköre tiltakozik a Tabajdi Csaba ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása és az állásából történt felfüggesztése ellen. Ezt a mesterkedést a visszarendeződés szolgalelkű hívei túlbuzgóságának, a Politikai Bizottság tudatos félrevezetésének tartjuk. Úgy értékeljük, hogy ez az akció a szabad véleménynyilvánítástól akarja eltéríteni a párt tagjait. Az MSZMP szellemi-erkölcsi erejét, hitelét gyengítené ez a „fegyelmezés”, ezért követeljük Tabajdi Csaba és minden ember véleményének tiszteletben tartását. MSZMP Városi Reformkor Csényi László Részvétnyilvánítás Az MSZMP Bácsalmás Városi Bizottsága 1989. július 6-ai ülésen mély megrendüléssel vette tudomásul Kádár János elvtárs, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének halálát. A testület egyperces néma felállással tisztelgett emléke előtt és részvétnyilvánítását fejezi ki az MSZMP Elnökségének. Kádár János elvtárs halálával attól az embertől búcsúzunk, aki meghatározója volt az utóbbi évtizedek magyar történelmének. Párttagságunk, a térség lakossága tisztelettel adózik emléke előtt. MSZMP Városi Bizottsága Bácsalmás Levélváltás Mindszenty perének felülvizsgálatáról Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek a következő hivatalos levéllel fordult Németh Miklós miniszterelnökhöz: „Társadalmi életünkben történő reformtörekvések nyíltan szembenéznek a múlt tévedéseivel, hibáival. Ennek kiemelkedő ténye volt június 16-án Nagy Imre és mártírtársai ünnepélyes temetése, ezzel együtt elítélésük felülvizsgálatának az elkezdése. Sokan szenvedtek börtönbüntetést a katolikus egyház tagjai közül is. Közülük kiemelkedik második elődöm, Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek igazságtalan elítélése és börtönbüntetése, amely fájó sebe a magyat katolikus egyháznak, de az egész magyar népnek is. Nagy megnyugvást jelentene, ha a Magyar Kormány az elhunyt bíboros elítélésének a felülvizsgálatát soron kívül elindítaná. Tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy a Magyar Kormány kezdeményezze Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a lépés erősítené a Magyar Kormány reformtörekvéseinek a hitelességét, egyben szolgálná a nemzeti megbékélést a magyarok között az egész világon.” Németh Miklós a többi közt a következőket írta válaszlevelében: A Minisztertanács 1989. február 22-ei — a koncepciós elemeket tartalmazó büntető ügyek felülvizsgálatáról szóló határozata alapján elhatározott szándékunk, hogy az 1945 és 1962 évek között ártatlanul elítélt valameny- nyi személy ügyében a jogszerűség és a humanitás messzemenő figyelembevételével szülessen döntés. Ismeretes, hogy az általános felülvizsgálat mellett külön foglalkoznak a kiemelkedő jelentőségű ügyekkel. Ennek jegyében a kormány felkérte a Legfőbb Ügyészt, hogy a Mindszenty József ellen egykor folyamatban voll büntetőeljárást törvényességi szempontból vizsgálja felül. A soronkívüliség tehát az ön második elődje esetében biztosított. A Legfőbb Ügyésztől kapott tájékoztatás szerint a Mindszenty József és hat elítélt társa ellen 1948-ban folyamatban volt eljárás nagyterjedelmű, összetett és bonyolult ügy. Á iratok között számos olyan anyag található, amelyek az elítéléshez közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor több olyan dokumentum hiányzik, amelyek az érdemi állásfoglalás kialakításához nélkülözhetetlenek. A szükségtelen anyagok kiszűrésére, illetve a hiányzó dokumentumok beszerzésére intézkedés történt. Úgy vélem, közös érdekünk, hogy érdemi állásfoglalásra csak mindezek ismeretében kerüljön sor.”
