Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 8.

A KÉCSKE1 VEGYÉPSZER-GYÁREGYSÉG HAT ÉVTIZEDE

Kozák Gusztáv a Krupp-zsír- prés csigáinak profilmarásán dolgozik.

nál jóval igényesebb szerkezetű anyagokat követeltek. Ezért különleges fémfeldogozó üzemet hoztak létre, ahol titánból, tantálból, nikkelből és ezek ötvözeteiből vegyipari, galvánipa- ri, orvosegészségügyi berendezéseket állíthattak elő.

Az új üzemrésznek nagy szerepe volt abban is, hogy a kécskei gyáregység bekapcsolódhatott a paksi atomerő- művi beruházás kivitelezési munkáiba. Először nemesacél burkolatokat, majd lokalizációs tornyokhoz rozsdamentes fémszerkezeteket gyártottak. Végezetül bórötvözetű acélból kazettákat készítettek a kiégeti fűtőelemek tárolásához.

Napjainkban a Vegyépszer Tisza- kécskei Gyáregységének a világhírű NSZK-beli Krupp céggel való együttműködés adja a legnagyobb feladatot. A megállapodások értelmében a Krupp állal a világ különböző tájain létesítendő állatifehérje-feldolgozó és növényolajipari üzemekhez gyártanak gépeket, alkatrészeket. Ezen belül állandó, egyre fejleszthető termékek a zsírprésekhez különleges hegesztési technológiával előállított csigák, amelyekből idén 600 darabot, jövőre pedig várhatóan kétezret készítenek. A kécs- keieknek minden reményük megvan rá, hogy az ez évi, NSZK-ba irányuló 30 milliós exportszállításuk értékét 1990- re, több mint háromszorosára feltornázhatják.

G. B.

Ki kapta és mire fordíthatja?

Együttműködés a Krupp Művekkel

Az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját A Vegyépszer Tiszakécs- kei Gyáregysége. Az elmúlt hat évtized során óriási fejlődésen ment keresztül az üzem. Az előd, az egykoron hat főt foglalkoztató, Kiss Bálint magánvállalkozó által alapított permetezőgép- gyár ma hétszáz helybéli embernek nyújt biztos megélhetést.

Az esztendők során alaposan átalakult az üzem termékszerkezete, mert, bár jelenleg is gyártanak permetezőgépeket, ezek többségét össze sem lehet hasonlítani a hagyományos növényvédő eszközökkel. E területen is teret hódított a motorizáció: a gépeket napjainkban nagyrészt benzin- és elektromotorok működtetik.

Mint ahogy azt Takács Ferenc kereskedelmi főosztályvezetőtől megtudtuk, a kécskei gyáregység a gyógyszeripari berendezések gyártásával, majd az Ikarosznak készített alumíniumtartályok- kál kezdte bővíteni termékszerkezetét. Később, élve a hazai vegyipari fejlődés adta lehetőségekkel, egyre több vegyipari berendezés került ki az itteni dolgozók keze alól. Ezek az eszközök persze alaposan feladták a leckét a kécskei szakembereknek, hiszen a korábbiakUj

Chinoiniizern

A Miskolc melletti Csanyik-völgyben avatták fel a Chinoin korszerű injekcióüzemét. Még ebben az évben 70 millió ampulla injekció készítését tervezik az új létesítményben. (MTI-fotó)

LENGYEL GAZDASÁGI EMIGRÁCIÓ

Nyugaton maradt százezrek

Miközben az utóbbi időben Varsóból főképpen a politika figyelemre méltó változásairól érkeztek a jelentések, háttérbe szorult, hogy a gazdaság helyzete nem sok jóval kecsegtet. Ennek egyik következménye a nagyarányú gazdasági kivándorlás is, amelyről alábbi írásunk szól.

A varsói külügyminisztérium adatai szerint 1980—87 között mintegy 600 ezer lengyel nem tért vissza nyugati útjáról, többségük fiatal. A becslések szerint az ezredfordulóig további félmillióan választják az emigrációt.

A lengyel közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lengyelek többsége megértéssel veszi tudomásul a gazdasági emigráció tényét. Általánosnak mondható, hogy értik az exodus okait: otthon gazdasági válság, Nyugaton jobb életkörülmények, nagyobb szakmai és pénzügyi lehetőségek. Az is általánosan elismert, hogy Nyugaton a szociális és egészség- ügyi ellátás jóval fejlettebb, az alapvető fogyasztási cikkek sokkal szélesebb körben hozzáférhetőek. Az emigrációs trendben az is szerepet játszhat, hogy a lengyelek szerint Nyugaton az egyénnek nagyobb lehetősége van dönteni életmódjáról és sorsáról, mint Lengyelországban.

A legnagyobb hajlandóságot, Lengyelország elhagyására a 25 évesek, vagy annál fiatalabbak körében tapasztalják. Az idén középiskolát végzettek 14,7 százaléka fejezte ki szándékát az ország végleges elhagyására, 55 százalékuk rövidebb időre, 23 százalékuk pedig turistaként menne külföldre. A távozási szándék leggyakoribb indoklása: gyors és könnyű pénzszerzés.

Tipikus jelenség, hogy a távozást többnyire olyanok érzik különösen szükségesnek, akik már Lengyelországban is viszonylag sikeresek voltak. Ők azok, akiknek a legnagyobb esélyük van arra, hogy egy másik országban munkát találjanak és befussanak.

A lengyelországi fiatalok otthoni esélyeit meghatározza a lakáshelyzet. Az elmúlt néhány év során a lakáshiány még súlyosabbá vált, és egyelőre nincs lehetőség lényeges javulásra. Évente mintegy 190 ezer lakást építenek, holott csak ahhoz, hogy megállítsák a lakásra várók számának növekedését, évi 250-300 ezer lakás átadására lenne szükség. Az ifjúsággal foglalkozó lengyel kutatóközpont felmérése szerint a megkérdezettek 40 százaléka helyezi prioritási listájának élére a saját lakást, Ezt követi az egyéni és családi élet (20 százalék teszi az első helyre). A fiatalok 16 százaléka tartja elsődlegesnek biztos anyagi helyzetének megteremtését, ezután következik a jobb állás és az autó.

A fiatal házaspárok életszínvonalának jellemző mutatója háztartásaik tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. 1984- ben 97 százalékuknak volt bútora, 89,9 százalékuknak televíziója (13,3 százalékuknak színes), 27 százalékuk rendelkezett automata mosógéppel, 27,9 százalékuknak volt autója. A fiatal házaspárok felének volt otthon magnója, és mindössze 13,8 százalékuknak lemezjátszója.

Az említett tartós fogyasztási cikkek elég magas százaléka a szülők ajándéka: az autók 13, a színes televíziók és automata mosógépek 11 százaléka. A legtöbb fiatal pár számára az autó, a szíFelosztották a megyei iparfejlesztési alapot

Mint arról lapunkban hírt adtunk, a megyei tanács végrehajtó bizottsága június 14-ei ülésén döntött az 1989. évi megyei iparfejlesztési alap felhasználásáról. A döntésnél figyelembe vették és elfogadták a megyei tanács ipari osztályának előterjesztését. Hányán pályáztak idén az alap elnyerésére, és milyen szempontok szerint döntött a „zsűri” a pénz szétosztásáról? — kérdeztük Dömötör Tibort, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét.

— Ezúttal kilenc pályázat érkezett be. Eredeti szándékunknak megfelelően azokat az elképzeléseket részesítettük előnyben, amelyek a gazdasági egységeknek hosszú távon tisztes nyereséget ígérnek, s a korábbi iparosodáshoz képest a helyi viszonyok között relatíve magasabb technikai színvonalon enyhítenek a foglalkoztatási gondokon. Csak azoknak adunk pénzt, akik saját forrással is rendelkeznek fejlesztési elképzeléseik megvalósításához.

— A megyei iparfejlesztési alapból évente mekkora összegen osztozhatnak a pályázat nyertesei?

— Tizenötmillió forint áll rendelkezésünkre három évre. Ebből az idén ötmillió forint jutott. . .

— Ez bizony édeskevés. Mire elegendő egyáltalán?

— Valóban nem sok, de hozzájárulásnak szánjuk, amit nem puszta ígéretekre adunk. Kölcsönt folyósítunk, illetve mi magunk is részt kívánunk venni a vállalkozásokban tőkéstársként. Ilyen esetben konkrét szerződéseket kötünk, amelyekben rögzítjük a feltételeket. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, egyéb források is rendelkezésre állnak szűkebb hazánk iparfejlesztési céljaira. A tsz-ek melléküzemágaik fejlesztéséhez a megyei tanács mezőgazdasági osztályának gondozásában e keretnek a többszörösére számíthatnak. A mezőgazdasági szövetkezetek nyereségadóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulására gondolok, amelynek pályázatát épp a közelmúltban bírálta el a Pénzügyminisztérium. Ennek alapján a megye öt gazdasága 44,7 millió forintos igényére 31 milliós kamatmentes, támogatást kapott.

Ezenkívül a foglalkoztatási alapból is részesüli megyénk. Ezáltal is olyan összegekhez juthattunk, amelyek enyhítették a foglalkoztatási gondokat és az iparfejlesztést is szolgálták. ,

— Térjünk vissza a megyei iparfejlesztési alaphoz. 1989-ben kik között osztották fel a pénzt, és mire fordították azt a kiválasztottak?

i— Kisszálláson korábban már működött egy konfekcióüzem, de a termékük nem volt gazdaságos. A helyi tanács elnöke a Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet elnökével indítványozta egy komplett konfekcióüzem létesítését, amelyben a község asszonyai és leányai kulturált körülmények között dolgozhatnának. Az épület megvolt, a többit a halasi szövetkezet adja. A korszerű gépek beszerzéséhez 900 ezer forintot kaptak az iparfejlesztési alapból, kedvező kamatfeltételek mellett: ötéves időtartamra, évi 8 százalékos kamatlábbal.

Az Ágasegyházi Mathiász János Szakszövetkezettel az idei iparfejlesztési alap terhére hárommillió forinttal tőkéstárskónt kft-t alapított a megyei tanács. Az új üzemben a Blévisznek kooperációban kárpitozott garnitúrákat készítenek exportra.

Végezetül a Helvéciái Petőfi Tsz 1,1 millió forintot kapott ötéves lejáratra,

évi 8 százalékos kamatlábbal, kerékpárdinamók, valamint első és hátsó világítótestek gyártásának meghonosítására.

— Ügy tudom, erről már korábban is tárgyaltak a Bakony Művekkel. Akkor Bácsalmás térségébe szánták az üzemet.

így igaz. Több hónapos tárgyalások eredményeként sikerült az üzemet a Bakony Művek várpalotai gyárából Helvécia határába telepíteni. Eredetileg tényleg a foglalkoztatási gondokkal küzdő Bácsalmás térségére gondoltunk, de ott nem találtunk megfelelő fogadókészséget. Ezért aztán a Petőfi Népében Hirdetés formájában az egész megye tudomására hoztuk ezt az új ipartelepítési lehetőséget. Rövid időn belül öt jelentkező is akadt. A Bakony Művek tárgyalt valamennyiükkel, s végül a helvéciaiak mellett voksolt.

— Ön azt mondta a beszélgetés elején, hogy azokat az elképzeléseket támogatják, amelyek az illető gazdaság technológiai fejlődését is szolgálják. Mennyire felel meg ennek a követelménynek az új hclvéciai üzem?

A hidcgalakítási és forgácsolási technológia, valamint a fröccsöntés bevezetése mindenképpen relatív műszaki színvonalcmclkedést eredménydz a Helvéciái Petőfi Termelőszövetkezetnél.

— Az előterjesztés alapján a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy jövőre ismét napirendre tűzik a hclvéciai üzemmel kapcsolatos teendőket.

Osztályunk azt javasolta a vb- nek, hogy ha jövőre eredményesen gyártják a kerékpár-világítóberendezéseket, akkor az 1990-es iparfejlesztési alap jelentős részével „szálljon be” a megyei tanács egy kft-be, s egyben alapító tőkeként vigyük be az idén adott hitelt is. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy erről 1990-ben dönt.

Gaál Béla

A Keleti Fény nem alszik

Aratási előkészületek — Harc a levéltetű ellen —

Kölest termelnek francia exportra — Kihasználják a szabad kaparást

,

F ■'

jgur,

• Nagy gondot fordítanak a mennyiségi ellenőrzésre is. Rózsa Olga üzemvezető a szállításra váró kukoricapehely súlyát méri.

N

apjainkban ígéretes képet mutat a pálmonostori határ. Gazdag termést ígérő kalászokat ringat a szél a hatalmas búzatáblákon, s nem „furulyáznak” csapadék után sóvárogva a szépen fejlődő kukorica levelei sem. A borsóföldeken nagy a szorgoskodás. Martus Pál, a Keleti Fény Tsz elnöke bizakodik, de jósolni most, a nagy hajrá előtt még korainak tartja.

Megfelelő ütemben halad 300 hektáron a borsó betakarítása — mondja. Ennél a fontos növénynél már van bátorságom termést becsülni; azt hiszem, elégedettek lehetünk a hektáronkénti harminc mázsa fölötti átlaggal. Az idén 1300 hektáron termelünk búzát, négyszáz hektár termését vetőmagként értékesítjük. Nagyon bízunk abban, hogy a nemrégen vásárolt új kombájnnal együtt a kilenc gépünk nagyon kis szemveszteséggel, gazdag termést juttat a magtárakba. A szépen fejlődő 502 hektárnyi napraforgónk és a 630 hektár kukoricánk az idén a szokásosnál jobban szenved a levéltetűtől. A kártétel nagyságát mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a tavaly védekezésre fordított 4 millió forint helyett erre a célra már 8 milliót kellett költenünk.

nes televízió vagy a mosógép még mindig csak távoli álom. Ezek a tartós fogyasztási cikkek nem csupán drágák egy átlagos színes televízió 500 ezer zlotyba kerül az 50 ezer zlotys átlagfizetés mellett —, de nagyon nehéz is hozzájuk jutni. Mármint zlotyért. Keményvalutáért ugyanis mindezek hozzáférhetőek a Bal- tona vagy a Pewex országos hálózatának bármelyik boltjában.

Lengyelországban mára nem csak az állami kereskedelemben jelent meg, és kap egyre nagyobb szerepet a keményvaluta, mint fizetőeszköz. A háztartási eszközök, autók és más, igen keresett tartós fogyasztási cikkek esetében a magánhirdetésekben az árat gyakran dollárbónokban adják meg. Ugyanilyen módon lehet sok esetben lakáshoz jutni a szabadpiacon.

Minden emigrálási, vagy nyugati feketemunka-végzésre vonatkozó döntésben egyéni megfontolások és egyszerű gazdasági számítások játszanak szerepet. Akár néhány hónapi — gyakran illegális munka is Norvégiában, Svédországban vagy az NSZK-ban lehetővé teszi a lengyelek számára, hogy sorbaállás és várakozás nélkül megvegyék a hőn áhitott javakat. (Warsaw Voice—MTI-Press)

— A termelőszövetkezet nevet szerzett az itt készülő burgonyaszirommal, rizs- és kukoricapehellyel.

— Nagyon jó ötlet volt annak idején ennek az üzemnek a létesítése.

Rózsa Olga, az üzem fiatal vezetője már ismeri ak első félév eredményeit:

Változatlanul a burgonyaszirom a legkelendőbb termékünk. Június végéig a hatféle ízesítésű termékből 500 ezer tasakkal, mintegy 35 tonna került tőlünk a boltokba. Emellett 9 tonna félkész szirmot adtunk el az Utasellátónak és kisiparosoknak. Kukoricapehelyből 22,5, kukoricadrazséból pedig 14 tonnát készítettünk, illetve értékesítettünk, rizspehelyből 5 tonnát adtunk át megrendelőinknek.

Az első félév sikereit tartani tudják az év végéig?

Természetesen — hangzott a gyors válasz. — Nagy teljesítményű gépeinknek viszonylag sok a szabad kapacitása. így azután a Zöldért vállalatnak szárítmányo- kat porítunk. Egy fehérgyarmati cégtől elvállaltuk nagyobb mennyiségű szója drazsírozását. A tsz egy francia vállalat megbízásából az idén 250 hektáron vöröskölest termel madárcleségnek. A mi csomagológépünkön kerül szállítható állapotba ez az új exporttermék. Tavaly kezdtük meg a sózott napraforgó készítését, de hiába volt az élénk kereslet, megfelelő alapanyag hiányában nem tudtunk elegendőt készíteni. Most a Bajai Mezőgazdasági Kombinát ígéretében bízva nagyon készülünk arra, hogy a tőlük kapott kitűnő minőségű napraforgóval bővíteni tudjuk a választékot. Azt hiszem, hogy a tavalyi 27 millió forintos árbevétel ut#n az idén elérjük a 32-33 fnilliót.

A rövid tsz-látogatás végén Martus Pál elmondta, hogy egy kicsit mindnyájan optimisták a jövőt, illetve az idei évet illetően. A tavaly Nagykőrösön létrehozott felmosórongy- és portörlőkészítő részleg az idén is eléri a 8 millió forintos forgalmat, és a 2,2 millió forintos tiszta nyereséget. A gátéri ládaüzemük, s a mérlegkészítők szintén hozzák a tervüket, és az alaptevékenységhez mintegy hatvanmillió forinttal járulnak hozzá. Megtudtam azt is, hogy az évközbeni bevételt nagyban növeli, hogy Kiskunfélegyházán és Gátéron. egy-egy halboltot nyitottak és hetenként 20-20 mázsa halat értékesítenek. Elismerően emlékezett Martus Pál elnök az állattenyésztők szorgalmas és szakszerű munkájáról és várható eredményeiről. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tavalyi mérlegben szereplő 230 millió forint helyett az 1989-es esztendőt záró mérlegbeszámolóban a tagság szorgalmának köszönhetően 250 millió forint szerepel majd.

Opauszky László