Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

1989. július 7. • PETŐFI NÉPE • 3 KOVÁCS JENŐ KECSKEMÉTEN A PETŐFI NÉPE UTÁNAJÁRT Az MSZMP új szövetséget kíván az ifjúsággal... Tegnap délután tartotta alakuló aktívaülését az MSZMP kecskeméti ifjúsági tagozata. A tanácskozáson — amelyen az új közösség céljairól, működési elveiről tárgyaltak a részt­vevők — részt vett Kovács Jenő, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. A tanácskozás szünetében munkatársunk interjút kért a nemrégen megválasztott KB-titkártól. — Eddig nem nagyon fordult elő, hogy egy politikai bizott­sági tag csupán azért utazik vidékre, hogy egy város fiatal kommunistáival találkozzon. Az Ön ittléte azt is sugallja: az MSZMP szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatát az ifjúság­gal... — Természetesen értelmezhető ez így is. En örömmel fogadtam a meghívást. Ha csak a párt szorosan vett szerve­zeti ügyeit nézem, lényegesnek látom, hogy a jövőben nagy számban jöjjenek létre ilyen, vagy ehhez hasonló közösségek. A szabad társulások, a nagy szervezeten belül otthonosabb körülményeket kínálnak a politizálásra, a vélemények üt­köztetésére, az eszmecserére. Szükséges, hogy sok hasonló, önkéntes közösség formálódjon a jövőben is az MSZMP-n belül akár más problémakörök kapcsán is. Utazásom másik fontos indítéka: az MSZMP igen fontos­nak találja, hogy újrarendezze, megújítsa a kapcsolatát egy, talán sok vonatkozásban veszélyeztetett, nehézségekkel küz­dő korosztállyal, a huszonévesekkel. Ma a harminc éven aluli­ak nyolc százalékát teszik ki a párttagságnak. Ez elég rossz arány, és úgy gondolom, alapvető fontosságú, hogy egyre több fiatalt tudjunk még megnyerni eszméinknek. A párt bel­ső életében ez úgy jelenne meg, hogy a választott tisztségvise­lők között a mainál jóval több lenne jelen e generációból. Ez eredményezheti csak, hogy programunkba megfelelő súllyal kerüljenek sajátos gondolataik, törekvéseik. — A szervezeti korszerűsítés mellett, úgy gondolom, az is fontos, hogy az MSZMP-nek hiteles legyen a szava. A mai fiatalok már eszmelődésük pillanataitól pártprogramok soka­sága közül választhatnak ... — Szerintem is lényeges a program, de még fontosabb a cselekedet. Az MSZMP talán nehezebb helyzetben is van, mert nem elégülhet ki ígérgetésekkel, kritikai elemzésekkel. Rajtunk, kormányzó párt lévén, számon lehet kérni döntése­ink alaposságát. A szó és a tett egységét. Tagadhatatlan viszont, hogy a lehetőségeink is nagyobbak a bizonyításra: szervezetünk ifjúságpárti. — Miként fogalmazódik ez meg? — A körszerű, európai, baloldali, szocialista pártokkal egybehangzóan alapvető kérdések közé soroljuk az oktatás demokratizálását és korszerűsítését. A gazdaság élénkítése során, hangsúlyozzuk, hogy minden pályakezdőnek megfe­lelő munkalehetőség kell. A bérrendszer, a szociálpolitika és az adórendszer pedig olyan legyen, hogy optimális körülmé­nyek között szervezhesse meg életét egy új család. Jó lenne, ha látnák a fiatalok: az MSZMP ma egyértelműen fellép azért, hogy szűnjenek meg a kiváltságok, hogy lehetőség szerint mindenki esélyt kapjon tehetségének kibontakoztatá­sára. — Az más kérdés: eljutnak-e ezek a szavak azokhoz, akik­nek szólnak s visszhangra találnak-c? Az ifjúság hisz-e az MSZMP-nek? Közismert, hogy további szűk esztendők vár­hatók. — Nem kívánom a mai helyzetet mentegetni. Tagadhatat­lan az is, hogy igen kemény időszak következik. Mégis azt mondom, hogy valaki élni akar, dolgoznia, küzdenie kell, nem engedheti le a kezét tétlenül, bénultan. Egy történelmi, társadalmi örökségen minden generáció elemezhetné a sajátját — nehéz vitatkozni. Annyi viszont biztos: pártunk számára létkérdés, hogy megtalálja a megfelelő csatornákat, a jövendő felé, s hogy mondandónk válaszra s visszhangra találjon. Farkas P. József Érvénytelenítették a bajai KISZ-iskola adásvételét Újabb, s ezúttal talán megnyugvást hozo fejlemény született tegnap a bajai KISZ-iskola ügyében. A tavaly decem­berben megkötött adásvételi szerződés értelmében — mint ahogy arra olvasó­ink minden bizonnyal jól emlékeznek — száz forintért talált gazdára a szó­ban forgó épület. Az akkor szerződött felek (KISZ Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága és a KISZ KB) jogutódjai képviseletében tegnap Kracsun Csaba, a Demisz elnökhelyettese, valamint Molnár Mihály, a Bács-Unió elnöke ismét tollat fogott, ezúttal az adásvétel érvénytelenítésére. A Bács-Unió így tehát — az eredeti jogi állapot visszaallásával — már mint az állami tulajdonban lévő KlSZ-isko- la kezelője fordult felhívással a megye valamennyi ifjúsági szervezetéhez. Merthogy az épületet már a 70-es évek közepén a megye ifjúságának nevében kapta a KISZ ■—- mondja ma a Bács- Unió —,\az valóban az ifjúság széles rétegeinek tegyen szolgálatot. így hát világnézeti hovatartozástól függetlenül felkérik valamenyi, a megyében műkö­dő ifjúsági szervezetet, hogy egy hóna­pon belül tegyenek javaslatot a bajai KISZ-iskola a köztudatban már csak e néven él tovább — közös hasz­nosítására. y Ami a végső célt illeti, a Bács-Unió nem kíván az ingatlan egyetlen kezelője maradni. Elképzeléseik szerint a későb­biekben egy, a működtetésért felelős, koordinációs bizottság láthatná el ezt a feladatot. A szerződés érvénytelenítésével egyébként az a per is véget ér, melyet a Demokrata Fórum bajai szervezete indított, hogy az ominózus adásvétel telekkönyvi bejegyzését ily módon aka­dályozza meg. G. T. T. Folyamatosan ellenőrzik a repülést Rövidebb a katonai szolgálat Felszámolnak egy harckocsidandárt Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban Csütörtökön délelőtt a Honvé­delmi Minisztériumban sajtótájé­koztatót tartottak, ahol elsőként Keleti György ezredes, a Honvédel­mi Minisztérium sajtóosztályának vezetője mondta el azokat az érve­ket, amelyek július elsejétől a Ma­gyar Néphadseregben a bajtárs megszólítás bevezetése mellett szól­tak. Ez nem újmódi, ugyanis ez ko­rábban is használatos volt. Ezt követően dr. Liptai Ervin ve­zérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója arra kérte a sajtó képviselőit, hogy tegyenek közzé egy felhívást, amely a máso­dik világháború áldozatainak fel­kutatására serkenti a társadalmi szerveket, honismereti bizottságo­kat, helytörténészeket. Schmidt István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg repülőfőnö­ke a katonai repülés korlátozásával összefüggő döntésekkel ismertette meg az újságírókat. Elmondta, hogy a szovjet és a magyar katonai repülést időben és térben drasztiku­san korlátozták. (Lapunkban erről már részletesen írtunk). A Petőfi Népe kérdésére, mely szerint az idő­pontokat Kecskeméten miért nem tartják be, a vezérőrnagy elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a re­pülést, s a Kecskeméten hallható hangrobbanások — amelyek ijedel­met és károsodást nem okozhatnak — nem a kecskeméti repülőktől származnak, ugyanis a repülőgép által keltett hangrobbanás 50-60 ki­lométeres körzetben, függetlenül a nagy magasságtól észlelhető. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy tíz évvel ezelőtt Nyugat-Euró- pában alakult meg egy, a sorköteles katonákat tömörítő szervezet. A Sorkötelesek Szervezetének eu­rópai konferenciájára, amelyet Finnországban rendeznek, két ma­gyar honvéd is meghívást kapott Rajkovics Zoltán és Winkler Krisz­tián. Fenyvesvölgyi Sándor ezredes a Hősök terén lévő emlékmű díszőrségének felállításával kapcso­latos elgondolásokat ismertette, majd dr. Fehér József ezredes, a honvédelmi törvény módosításával összefüggő aktuális témákról szólt. Mint elmondta, a sorkatonai szol­gálat 18, plusz 10 hónapos, a főis­kolát, egyetemet végzettek 12, plusz 16 hónap tartalékos kiképzésen vesznek részt. A fegyver nélküli szolgálat 24, plusz 4 hónap, míg a polgári szolgálat 28 hónapos. Keleti György ezredes ezután a következő bejelentést tette ezt ma ismertetik a bécsi fegyverzet- csökkentési tárgyaláson is — a Ma­gyar Néphadsereg augusztusban a Duna—Tisza közén felszámol egy harckocsidandárt. Erre az aktusra meghívta az újságírókat is. G. G. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata A magyar nép életében mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági vál­tozások történnek, amelyek közelről érintik a Magyar Katolikus Egyházat is. A változások a kibontakozás és a fejlődés reményével töltenek el. A fel­gyülemlett problémák megoldása szá­mos feladatra kötelez, de egyben veszé­lyeket is hordozhat magában. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar krisztusi küldetése és felelőssége tudatában, az evangélium és az egyház tanítása alap­ján szól híveihez es az egész magyar néphez. — írják. A nyilatkozat egyebek között leszö- gezi: , , , • A második világháború után a Ma­gyar Katolikus Egyház azt remélte, hogy híveivel és intézményeivel együtt részt vehet az egészséges, új magyar tár­sadalom építésében. Nem a híveken és az egyházi vezetőkön múlott, hogy ezek a remények meghiúsultak. Olyan struk­túra alakult k i hazánkban, amely sok té­ves döntést, igazságtalanságot, sőt, ül­döztetést hozott az egyházi eletben is. Olyan rendszer jött lére, amely a val­lás ellen fordult. Krisztushoz hű ke­resztények kerültek, pusztán hitük megvallása miatt, hátrányos helyzetbe. Közülük kiemelkedik Mindszenty Jó­zsef bíboros, aki mint a magyar egyház vezetője, határozottan. kiállt a katoli­kus egyház érdekei mellett. Koholt vá­dak alapján történt elítélése előre jelez­te a Magyar Katolikus Egyház sorsá­nak jövendő alakulását. A történelmi múlt tárgyilagos feltá­rása, a tények rögzítése igen fontos fel­adat. A püspöki kar egyháztörténeti bizottsága a katolikus egyházra vonat­kozóan már megkezdte ezt a munkát. Hazánk jelenlegi belső helyzete ma mindenkitől megfontoltságot követel. A keresztény ember az evangélium val­lási és erkölcsi tanítására figyel, előre­tekint az üdvösség elnyerésére és az egész emberiség szolgálatára. Ez olyan magatartást biztosít, amely megóv a kapkodástól, a féligazságoktól, az igazságtalan megítéléstől, legyőzi az emberi természet gyengeségeit es biztos alapot ad a jövő építésére. A jövőbe tekintve, feladatunk a meg­újulás szolgálata, egyházi és társadalmi téren egyaránt. Ilyen szellemben akar­juk felszámolni és jóvátenni a múlt hi­báit, de ugyanakkor megbecsülni és to­vábbépíteni történelmünk értékeit, be­leértve az elmúlt négy évtized eredmé­nyeit is. Meggyőződésünk, hogy a tár­sadalom építésében nem nélkülözhető- ek a keresztény igazságok és erkölcsi értékek. Azon fáradozunk, hogy ezek minél jobban érvényesüljenek a jövő formálásában. Az egyház társadalomformáló hatá­sát nem sajátos társadalmi, politikai programmal, hanem a társadalmi élet­hez nélkülözhetetlen erkölcsi értékek­kel tölti be. Jelentős feladatok állnak előttünk: a keresztény hit átadása és terjesztése minden életkorban; a keresztény csalá­di élet elmélyítése; az egyházközösségi élet megújítása; a keresztény élet kö­zösségi formáinak elősegítése; az ifjú­sági mozgalmak, a karitatív tevékeny­ség, a szervezeti élet újjászervezése; pa­pi és szerzetesi hivatások ébresztése; a tömegtájékoztatási eszközök hatéko­nyabb felhasználása az evangelizáció szolgálatában. Különösen is várjuk a fiatalokat és kérjük a szülőket, hogy epyik lényeges kötelességüknek tekint­sek gyermekeik vallásos nevelését. Örömmel tapasztaljuk az egyház felé forduló bizalom növekedését. Ennek a bizalomnak meg akarunk felelni. Minden kereszténynek föl kell ismer­nie azt, és környezetét is rá kell vezetnie arra, hogy önzetlenség, önfegyelem, a mások jogaival való törődés, mások anyagi, mé^ inkább erkölcsi, lelki és szellemi értékeinek tiszteletben tartása nélkül semmiféle megújító törekvés nem hozhat eredményt. Az a keresz­tény, aki e hazában cl és szereti népét, nem nézheti közömbösen az eseménye­ket, és nem állhat be a felelőtlenül kriti­zálok táborába. Mindannyian felelő­sek vagyunk saját közös országunkért. A szolgálat szellemét magunkévá téve és tetteit vállalva lehetünk erőforrássá, népünk jövőjének alakításában, társa­dalmi betegségeink gyógyításában. Feladatunk az, hogy a belső békét erő­sítsük és az emberekbe lelket öntsünk, félelmeik ellenére is. A gondviselő Isten erejében bízva tekintünk egyházunk és hazánk jövője elé. írta egyebek között a Magyar Katolikus Püspöki Kar. LA PZÁRTA KOR É R KEZETT LOTTÓ. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerint a Budapes­ten megtartott 27. heti lottósorsolás alkalmával a következő számokat húzták ki: 49, 54, 68, 80, 84 Behívatták-e Mester Barnabást? Képtelenség — mondja az igazgató A kecskeméti 3-as számú országgyűlési választókerület első képviselő-jelölő gyűlésén a MDF jelöltje mellett korteskedő Bálái F. István meglepő kijelentést tett: „Dr. Debreczeni József egzisz­tenciális kockázatot vállalt a magyar demokráciáért. Az MDF lakiteleki találkozója után a városi pártbizottságra behívatták a főnökét, Mester Barnabást, a kecskeméti Katona József Gimnázi­um igazgatóját és figyelmeztették, hogy milyen ember van a tantestületben. ” Bár a jelölőgyűlésen ott vol­tak a városi MSZMP-bizottság tisztségviselői,'akik helyben fe­lelhettek volna az MDF kortes vádjára, végül is nem kértek szót. Minket azonban érdekelt az igazság, ezért megkerestük Mester Barnabást. Az igazgató már értesült, mi is hangzott el a jelölőgyülésen; másnap tele­fonon Kelle György, városi MSZMP-titkár tájékoztatta. — Neki is azt mondtam, amit most: huszonhat éve va­gyok az iskola igazgatója. Ilyen jellegű raportra azon­ban sohasem hívtak. Sem az állami irányítás, sem a párt vezetői. —- Tehát állítja, hogy dr. Deb­reczeni József állása sohasem ke­rült veszélybe politikai meggyő­ződése, MDF-tagsága miatt ? Jézusom! Hát ez a gondo­lat egyáltalán fölmerülhetett valahol? Képtelenség! Meg­mondom egyébként őszintén, nekem fogalmam sem volt, hogy jelölik a kollégát. Megle­pett tehát, amikor a történtek­ről másnap értesültem. — Debreczeni Józseftől nem érdeklődött ezek után? Dehogynem! Másnap összefutottunk az iskolában. Kérdésemre azt mondta, hogy 1988 tavaszán a tantestületben pletykáltak az ügyről, és hogy bizonyára ezt én is hallottam a kollégáktól. — A képviselő-jelöltként in­dult kollégájának politikai meg­győződését ismeri? Hogyne. De én tisztelem annyira a munkatársaimat, hogy sem politikai, sem vallási meggyőződésük miatt az isko­lában hátrányba nem kerülhet­nek. Egyébként dr. Debreczeni József apósa a barátom, ő egyengette a fiatalember ideke- rülését is. Nem bántam meg, hisz a Jóska korrekt, előzé­keny, végtelenül tisztelettudó, ami pedig a legfontosabb: je­lentős szakmai felkészültséggel bír. Talán egy kicsit csende­sebb szavú a kelleténél, ezért is okozott nekem meglepetést a politikai szereplésével. Dr. Bodóczky László, az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára ha­sonlóképpen meglepődött a kortes állításán. Határozottan állítom, hogy ilyen beszélgetésre sosem hívtuk be Mester Barnabást. Egyébként dr. Debreczeni Jó­zsef politikai szereplése már korábban, kiskunmajsai pálya­futása idején közismert volt. Ennek ellenére problémamen­tesen került át a Katona József Gimnáziumba. Egzisztenciáli­san tehát sem korábban, sem most nem fenyegette senki. N. N. M. Határozatháború Eleinte két szomszéd perleke­désének indult az a kiskunhalasi eset, amely — úgy vélem — már túlmutat önmagán, s egy kicsit a helyi tanács önállóságának a próbája is. Akár Arany János Fülemile-beii Péter és Pálja is le­hetne a két halasi telekszomszéd, ha a madár füttyéről lenne szó, s csak közöttük dúlna a háború. Viszálykodásuk magánügy­ként kezdődött. Egyikük — le­gyen Péter — szóvá tette, hogy a másik szomszéd — legyen Pál — közvetlenül a háza ablaka alá nyúlketrecet és barakk-WC-t épí­tett, amelyből a fülemile füttye helyett valami 'egészen másvala­mi áftidt erőszakosan Péter ma­gánszférájába. Pál a sérelemre a nóta soraival válaszolt: „ ... vi­gye el a házát innen, de mi itten maradunk”. Péter sem hagyta hát a szagot a szelek szárnyára, inkább a tanácsot hívta segitsé- gül. Bár az illetékes hatóság sze­rint az objektumok ontotta pe- netráns bűz és légyáradat nem számít levegő- és környezet- szennyezésnek, ezért szabálysér­tés sem történt, viszont az építés­rendészet eljárást indított, mert kiderült, hogy az építmény enge­dély nélkül „székel” Pál ingatla­nán, az ugyanis véderdőként van megjelölve, így arra építeni nem lehet. Különben is megfelel ugyan a másfél méter bűztávol­ságnak, a tűztávolságnak azon­ban nem. Határozatban kötelezi hát Pált az építmények lebontá­sára, kilátásba helyezve tízezer forintig terjedő bírságot, s enge­délyezve egy kétpéldányos, meg­felelő illetékkel ellátott fellebbe­zést. Az 1987. szeptember 3-án kelt határozattal azután az ügy meg­szűnt magánügy lenni, s a taná­csok között elkezdett tekergőzni a határozatkígyó. Pál ugyanis juszt se hagyta, a megyéhez apel­lált, s a fellebezésl egy feljelentés­sel is megtoldotta, hátha Péter lakóházát bontják le a tábori WC helyett. A megye elutasított (fellebbezésnek helye nincs!), s egyúttal utasított az előző hatá­rozat visszavonására (?), új eljá­rás (?) lefolytatására. A város visszavont, s „új” hatá­rozatot hozott: Pál gazdasági épü­letét, árnyékszékét lebontani (ki­látásba helyezve tízezer forint bír­ság, engedélyezve kétpéldányos apelláta), Péter ingatlan-nyilván­tartását pedig mielőbb rendezze (hivatkozás a saját érdekre)! Itt egy pillanatnyi zavar áll be, a kígyó majdnem saját farkába harap, ugyanis a következő me­gyei irat — első olvasatra úgy tűnik—jóváhagyja a város hatá­rozatát a lebontásról (fellebbe­zésnek helye nincs), mondván, a véderdőnek nyilvánított terüle­ten nem lehet barakkokat építe­ni. Az elsőfokú építési hatóság azt gondolván, hogy ezek után saját hatáskörében dönthet, tájékoz­tatja Pált, hogy határozata jog­erőre emelkedett, s felszólította a bontás haladéktalan elvégzésére. Elvakult hatalomvágyában odá­ig merészkedett, hogy —■ miután Pál fütyült a felszólításra — meg­eresztett egy bírságoló határoza­tot is háromezer forintról. Pál részéről fütty, mint fent, ő ugyan­is komolyan vette a megyei ta­nács leiratában azt az utolsó kis bekezdést is, amely úgy szól, hogy véderdő ide, rendezési terv oda, vizsgálódjon még egy kicsit a helyi hatóság, nem lehetne-e mégis elhelyezni valahol azt a fránya barakkot. Nosza, kezdődött hát az újabb vizsgálódás, most már a megye is kiszáll a helyszínre, de a város tántoríthatatlan. Le kell bontani, ideiglenesen sem helyezhető el se­hol ... (lásd véderdő). Pál most már a megyei tanács vb-titkárához fordult, s nem hiá­ba, dr. Arvay Árpád a kérelemnek részben helyet adott (lásd kecske és káposzta). Kötelezte Pált a le­bontásra a tűztávolság betartása miatt, de kötelezte egyúttal, hogy nyújtson be a megmaradó épület­részre fennmaradási engedély (!) iránti kérelmet (fellebbezésnek helye nincs). Nem tudom, folytassam-e? Le­het, hogy a kedves olvasó már unja, vagy netán előre tudja, hogy a város megpróbál követke­zetesen érvényt szerezni a saját rendezési tervének (lásd véder­dő), s kezdi elölről: elutasítás, ha­tározat, indoklás. Közben Pál arrébb vonult, s jármütárolóval is kibővítette a barakképületet, a tűztávolság kedvéért deszkaerdőt hordott a szomszéd házfalához, s fogal­mazza a következő fellebbezést. Hogy ez munkaerőbe, munka­órába, posta- és kiszállási költsé­gekbe átszámolva mennyibe ke­rülne, már nem is nagyon fontos. Soha nagyobb ügyet a megyei ta­nács asztalára! — hajós —­A KATONA JÓZSEF TÁRSASÁG — ELŐRE TERVEZ Készülődés a bicentenáriumra Nemrég jelent meg a kecskeméti Ka­tona József Társaság felhívása, mely­ben segítséget kérve fordulnak minden magyarhoz, hogy anyagi, erkölcsi támogatást,- illetve jó ötleteket adva - méltóképpen ünnepelhessék meg a magyar dráma atyja, Katona József születésének kétszázadik évfordulóját. Ez 1991. november 11-én lesz. — Nem túl korai ez a felhívás? Több mint két esztendő van még a bicentená- riumig. Addig minden lehetséges. Még az is, hogy a mainak sokszorosa lapul majd az állami kasszában, az ilyen ne­mes megemlékezések finanszírozására. A lehetséges és a bizonyos közötti különbség késztet erre bennünket mondja Komáromi Attila, a Katona József Társaság elnöke. Továbbá az, hogy az évfordulóra tudományos ülésszak megrendezését, valamint több kiadvány (Katona arcképeiről, szobra­iról képeskönyvet, Bánk bán-szótárt,, verscsfüzetének hasonmás kinyomtatá­sát, Katona-bibliögráfiát) szeretnénk felmutatni, s mindezek igen pénz- és időigényes vállalkozások. Jelenleg mennyi pénze van e másfél száz tagot számláló társaságnak ? Alig 200 ezer forint. Nem sok, különösen ma, az értékvesztések korá­ban. De az értékvesztés a pénzzel ellentétben nem vonatkozhat egy katonai életműre. A felhívásban olvasott elképzelé­sek egyoldalú módon kiadmány-, illetve irodalomcentrikusak. Katona színházi jelkép. Kecskemét patinás teátruma ma is az ő nevét viseli — most ne vitassuk, mennyiben méltó művészi igényességgel. A Katona József Társaság miért nem gondot e nagy múltú intézménnyel? Ebben vitatkozom. Mert szerin­tem ez a felhívás alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet a színházakra, drá­mákra is. S bizonyos vagyok abban, hogy a kecskeméti színház sem feledke­zik meg majd a bicentenáriumról. Eb­ből az alkalomból szeretnénk ösztö­nözni a mai magyar színpadi írókat is, pályázat formájában. Mindent egybe­vetve: társaságunk százesztendős múlt­ja is kötelez bennünket, hogy folytas­suk, amit elődeink elkezdtek. Hogy méltók legyünk arra a jellemzésre, me­lyet fél évszázada Erdei Ferenc így fo­galmazott meg: „Ez a társaság állandó érintkezésben van a magyar irodalom és tudomány legjobbjaival, és akik csak megfordulnak körükben, a legnagyobb lelkesedés hangján szólnak a kecske­méti szigetről...” Akik ötletekkel vagy anyagilag is támogatni szeretnék a Katona-évfordu­ló méltó megünneplését, hogyan vehetik fel a kapcsolatot a társasággal? Leveleiket a Kecskeméti Városi Tanács művelődési osztályának címez­zék (6001 Pf. 144). Csekkszámlaszá­munk: OTP 597-261. K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom