Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐ Ft NÉPE AZ MSZMP NAPILAPJA XHV. évf. 157. szám Ár<U 4,30 Ft 1989. július 6., csütörtök Nagy Imre és sorstársai ügye a Legfelsőbb Bíróságon A Legfelsőbb Bíróság El­nökségi Tanácsa a Nagy Im­re és társai ellen folytatott büntetőügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvé­nyességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyil­vános ülésről értesítést ka­pott az ügy két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhe­lyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói. Az elnökségi tanács ülésén először a terjedelmes irat­anyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megíté­léséhez. Ezt követően a leg­főbb ügyész képviselője ösz- szefoglalja az óvás lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság hét­tagú Elnökségi Tanácsa elő­reláthatóan még csütörtökön délután határozatot hirdet. A Minisztertanács ez év jj április 20-ai ülésén kérte fel a belügyminisztert, adja át a Nagy Imre és társai elleni büntetőeljárás iratait a leg­főbb ügyésznek, hogy az megvizsgálja az eljárás és az jj ítélet törvényességét. Néhány nap múlva az iratokat tartal- i|; mazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsá- 1, tották. Ezt követően öt ÍJ ügyész kezdett hozzá, hogy r jogi szempontból elemezze a több ezer oldalnyi dokumen- tumot, köztük a Legfelsőbb j| Bíróság Népbírósági Taná- gj csának 1958. június 15-ei, 52 oldalas ítéletét. Ezzel együtt vizsgálták a dr. Szilágyi Jó­zsef ellen, 1958. április 22-én hozott ítéletet is. g A Magyar Távirati Iroda j| június 9-én jelentette, hogy : befejeződött a rendelkezésre jj álló iratanyag felülvizsgála- ■ ta. Ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Do- náth Ferenc, Gimes Miklós, : Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Jj Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi í József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnöksé- , gi Tanácsa előtt. A 70 oldal­nyi óvásban — amely tartal- ; mázzá a megtámadott ítéle­tet is — a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul el­ítéltek felmentését indítvá- || nyozta a legfelsőbb ügyész. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, |í mert ő 1957. december 21-én, még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntetőeljá­rás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek % tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) ■ MIÉRT KATAPULTÁLT A PILÓTA? Fantomgép Európa légterében Hívatlan vendégként landolt, tragédiát okozva, kedden dél­előtt egy szovjet MÍG—23-as típusú vadászgép Belgiumban. Szomorú esemény, egy 18 éves fiú életét oltotta ki. Dmitrij Jazov hadseregtábor­nok, szovjet honvédelmi minisz­ter szerint feltételezhető, hogy a hajtómű meghibásodása okozta a Belgiumban kedden lezuhant szovjet MÍG—23-as vadászgép katasztrófáját, de hangsúlyozta, hogy a baleset okát csak a vizs­gálóbizottság jelentése alapján lehet majd megállapítani. Az LT délelőtti ülésén tartóz­kodó miniszter a TASZSZ tu­dósítójának elmondta, hogy a repülőgép kedden szállt fel egy lengyelországi repülőtérről. A pilóta rögtön a felszállás után, mintegy 130-150 méteres magasságban, katapultált és szerencsésen földet ért, a gép azonban nyugati irányban foly­tatta útját és a robotpilóta ve­zérletével mintegy 900 kilomé­tert tett meg belgiumi lezuhaná­sáig. A vadászgép pilótája 130 mé­teres magasságban szokatlan kopogó hangot hallott a gép tel­jesítményét fokozó berendezés felől, miközben a hajtómű toló­ereje és a gép repülési magassága hirtelen csökkent. A pilóta erről beszámolt a földi irányító köz­pontnak és a helyzetet úgy érté­kelte, hogy leállt a hajtómű, ezért 100 méteres repülési magasság­ban katapultált. Orvosi vizsgá­latok szerint a géppilóta, Ny. Szkurigyin ezredes egészséges. A baleset körülményeinek vizsgálatára E. Ruszanov altá- bornagynak, a védelmi minisz­térium repülésbiztonsági szol­gálata vezetőjének irányításával bizottság alakult. Jelenleg még csak a pilóta és a repülőpa­rancsnok elbeszélése ad magya­lt Folytatás a 2. oldalon) IDŐJÁRÁS Tovább tart a kánikula. Várható időjárás ma estig: Jobbára napos, száraz idő lesz, legfeljebb a délnyugati határszélen fordulhat elő egy-egy zá­por, zivatar. Az északkeleti, északi szél csak néha élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 30 fok körül várható. (MTI) ARATÁSI NAGYÜZEM TOVÁBBRA IS VÁLSÁGOS KÁDÁR JÁNOS ÁLLAPOTA Kádár János állapota, a szerdán este kiadott közieméin szerint, to­vábbra is válságos. (M I I) GORBACSOV MÁSODIK NAPJA PÁRIZSBAN Találkozó a francia értelmiséggel Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöke, franciaországi láto­gatásának második napján, a Sorbonne egye­temen találkozott a francia szellemi és tudo­mányos yilág képviselőivel. Velük beszélget­ve hangsúlyozta, hogy az ő Európa-felfogása is az Atlanti-óceántól az Uraiig terjed, mint a néhai De Gaulle elnöké, de óvta a nyugatot az olyan illúzióktól, hogy a szocialista országok visszatérnek a tőkés „karámba”. Gorbacsov látogatásának második napja reggel a Diadalívnél kezdődött, ahol a szov­jet államfő fejet hajtott az Ismeretlen Katona emlékét őrző örök láng előtt és elhelyezte a Szovjetunió tiszteletét kifejező virágkoszo­rút, majd beírta hevét az aranykönyvbe. Ez­után a városházára hajtatott, ahol félórás, négyszemközti beszélgetést folytatott Jacques Chirac polgármesterrel. Ezután került sor Gorbacsov párizsi láto­gatásának leglátványosabb és újszerű esemé­nyére, a francia értelmiséggel való találko­zásra. A .Sorbonne nagy amfiteátrumát zsú­folásig megtöltötték a francia akadémiku­sok, tudósok, filozófusok, újságírók, művé­szek, akik melegen megtapsolták a szovjet államfő bevezető szavait. Gorbacsov ebben a 200. évfordulóját ünneplő francia forrada­lom és az orosz októberi forradalom közös örökségét méltatta, majd válaszolt a jelenle­vők kérdéseire. Gorbacsov igen mértéktartóan, több fran­cia értelmiségi számára túl óvatosan nyilat­kozott a kínai eseményekről. Egy francia sinológus kérdésére válaszolva hangoztatta, hogy Kína ugyanolyan mély változásokat és megrázkódtatásokat él át most, mint más országok. A szovjet államfő délben szállásán, a Ma- rigny palotában, szűk körű ebéden látta ven­dégül Michel Rocard miniszterelnököt. Délután plenáris ülést tartottak a szovjet és francia miniszterek, Mitterrand és Gorba­csov elnök vezetésével, az Elysée palotában. TANÁCSÜLÉS TISZAKÉCSKÉN Bizottság alakul a telekügyek kivizsgálására A tiszakécskei tanácstagok számára kiküldött meghívókon kizárólag annyi állt, hogy aktu­ális várospolitikai kérdésekről lesz módjuk a július 5-ei tanács­ülésen kötetlen beszélgetést folytatni. Ám a negyvenhármas testületből megjelent huszon­nyolc tanácstagot ennél részle­tesebb napirendi pontokkal fo­gadta Gyapjas László, a társa­dalmi tanácselnök-helyettes. Elsőként bemutatta Tisza- kécske új vb-titkárát, Biczók Mihályt, aki Tiszaalpáron már hosszabb ideje ugyanezt a fel­adatot látja el. Ezek után tájé­koztatta a jelenlevőket a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésein született határoza­tokról. így értesülhettek arról, hogy május 10-én lakástámogatási és -vásárlási társadalmi bizottság alakult. A június végi végrehaj­tó bizottsági ülésen egyebek kö­zött arról esett szó, hogy megér­kezett a Bács-Kiskun Megyei Tanács 99 nevet tartalmazó lis­tája a telekértékesítési „problé­máról” (a tanácselnök-helyettes kifejezése). Ennek felülvizsgála­tára kívülálló bizottságot kí­vánnak létrehozni, ehhez kiké­rik majd a népi ellenőrzési bi­zottság, a HNF, a DEMISZ, az MSZMP és az MDF helyi szer­vezeteinek a véleményét. Hogy végül is kik lesznek ennek tag­jai, azt majd a július 19-ei ülésen terjeszti elő a társadalmi elnök­(Folytatás a 2. oldalon) Gyönyörűek a kapásnövények A földeken dübörögnek a gépek, csúcsüzemben aratnak. Bár, hallottunk olyan szövetkezetekről, ahol az eredeti tervektől eltérően nem semmisítet­ték meg a Péter-Pál-napi demonstráció tábláit, mondván: lehet, a közeljö­vőben ismét szükség lesz rájuk. A gabona viszont nem vesz tudomást a körülötte dúló árháborúról, ahogy a természet rendeli, érik. Bács-Kiskun- ban húszezer hektáron közvetlen befejezés előtt van az őszi árpa betakarí­tása, az előző évihez hasonlóan, kimagasló jó terméssel fizetett. Pedig az aratást nehezítette a vihardöntötte gabona, csak kalászemelővel vághatták a kombájnok és sok volt a be nem érett, zöld kalász. A múlt hét végén megindultak a megye északi búzatábláiban is a betaka­rítógépek, a szemek nedvességtartalma egyelőre 16 százalék, tehát a gabo­na a szárítókba kerül. A déli területeken a múlt heti próbavágások 30 százalékos nedvességtartalmat mutattak ki, az aratást itt, vélhetően, a hét végén kezdik majd meg. A homokos, gyenge termőképcsségü talajok búzá­inak eddig mért hozama várhatóan jócskán elmarad az elérhető megyei átlagtól. A megye több mezőgazdasági nagyüzemében párhuzamosan takarítják be a tavaszi árpát és a borsót. Az előbbi 4200 hektárján az eddig levágott táblákról 3,5-6 tonna szemet szállíthatnak a tárolókba. A mintegy 10 ezer hektár étkezési és takarmányborsó június elején még kedvezőnek ítélt terméskilátásai végképp nem válhatnak valóra, hiszen a párás, meleg időben a növényt szinte minden létező betegség, kártevő megtámadta. Az elmúlt esztendők gyakorlatának megfelelően, a gabonák aratásában — a nagy termés ígéretekor nagyon is szükség van rá részt,vesznek az ország északi tájairól, Csehszlovákiából érkezett arató-cséplő gépek es szállítójárművek. A leromlott gépparkok helyzetét felmérve, több gazda­ságéit a termelési rendszerek felajánlotta bérkombájnolás lehetőségével is A lucernások második kaszálását szintén most végzik. Az első kaszálás termésétől szinte sehol nem tudtak jó minőségű szénát készíteni, hisz gyakran megázott, illetve sokszor kellett forgatni a lucernát. A tarlókon — a jelzések szerint megyeszerte 3900 hek tá ron másod ve­téshez készítik elő a talajt, ahogy az egyik agronómus mondta: írja meg ezt is, hátha a terroészetfelelős olvas újságot és rájön, hogy ehhez is kell majd az eső. Viszont a megfigyelések szerint — főleg a kalászostáblák mellett lévőkben —- gyakori a velésfehérítő fertőzés. A korai napraforgófajták már virágot bontottak, a hosszabb tenyészidejűek is bimbósak. G. E. • A Szabadszállási train honink Tsz-bcn hétfőn kezdték meg a búza aratását. (Tóth Sándor felvétele) A TELEPVEZETŐT MAJDNEM MEGVERTEK • Ugye, jó látni ezt a sok gázpalackot. Az egésznek csak annyi a szépséghibája, hogy nagy ré­szük üres. A földön sora- kozók viszont tele vannak, azaz csak vol­tak, tegnap ugyanis már elkeltek. Aki ma megy vá­sárolni, ne számoljon jobbra, a ké­pen látható adagnál nem lesz több. (Walter Péter felvétele) A héten többen panaszolták szer­kesztőségünk ügyeletes riporterének, hogy nem lehet Kecskeméten probán- bután gázt kapni. Akiknek nincs autó­juk, kerékpárral járják a várost, egyik cseretelepről a másikra. Sűrűn előfor­dul, hogy mire odaérnek, épp az orruk előtt viszik el az utolsó palackot. Van, ahol már csak a bezárt telepkapu rajta tábla: A gáz elfogyott! - várja a teli palackért zarándoklókat. Mi is meglátogatjuk a legnagyobb cseretelepet, a méheslaposit, délelőtt negyed tízkor. Éppen nyitnak, legalább ötven ember toporog a kapu előtt. Au­tók sora áll a kerítés mellett, sokan a környező településekről jöttek három­négy üres palackkal. Panaszkodnak, hogy napok óta nincs gáz, már azl sem tudják, merre menjenek. Nyolcvan da­rab teli palack áll az udvaron, nem sokáig, pillanatok alatt elhordják. Ti­zenegy órakor már be lehet zárni a telepet, hisz ma már úgysem érkezik újabb szállítmány. A telepvezető/, Tóth Árpád igen rossz hangulatban van, hisz rajta töltik ki haragjukat az emberek. Ä napokban majdnem meg is verték. Pedig nem tud mit tenni. Bázistelepüknck 25 mini cse­(Folytatás a 2. oldalon) Az olvasó fellapozza az újsá­gokat, a hallgató vagy a néző be­kapcsolja a rádiót és a televíziót, láthatja: a korábbi évekhez ké­pest gyors ütemben zajlanak a közélet és a politika eseményei hazánkban. A múlt héten az Or­szággyűlésen a tavalyi költség- vetés végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat megvitatásával kezdték a munkát a képviselők. Kedvezőtlen a fizetési mérleg. A csődtörvény életbe léptetése óta elenyészően kevés vesztesé­ges vállalatot és Szövetkezetei számoltak fel. A tervezettnél több jövedelem maradt a vállala­toknál és a szövetkezeteknél, vi­szont kevesebb a lakosságnál és a költségvetésből gazdálkodóknál. Mindenki érzi, nem csak a kormány, hogy egyre nehezebb megélni. Az államháztartás mel­lett az emberek is számba veszik a sajátjukat. Kihúzom-e még ezt a hónapot a fizetésemből? A parlamenti vitát hallgatva, Sz.-nének ez jut mindjárt az eszébe. Mire rokkantnyugdijasi keresetéből, az árvaellátási jára­dékból és a gyermektartási pénzből kifizeti havi kiadásait, jut is, marad is valami a konyhá­ra .azaz a háztartásra. A lakbér, a meleg víz, az áram, a gáz és a gyermek napközidíja, a buszbér­let, az OTP- és más adósságok törlesztése — naponta csak egy újság vásárlására telik neki — fölemészti havi jövedelmének nagy részét. Négyezer forintja marad, két gyerekkel, a követ­kező fizetésig! A fizetéstől fizetésig élők a legérzékenyebbek ma a pangó gazdaság hatásaira és a nem elég hatékony munkaerő-foglal­koztatás következményeire. Okét sújtja leginkább a piacon a kiszolgáltatottság. Jól látják, hol a baj. Hol szorít a cipő. Te­hetetlenül érzik magukat a strandon, ahol két, szerződéses vendéglátó tartja kezében a ven­déglátás gyeplőjét. Igazgatói utasítás tiltja, hogy kívülálló ke­reskedők betegyék oda a lábu­kat. Konkurencia híján aztán olyan szépen elkényelmesedtek, hogy lángost vagy egyéb, olcsó harapnivalót már nem is árusíta­nak. Egy liter kólát és egy üveg sört viszont szívesen adtak volna az egyik szombat délelőtt 92 fo­rintért. A vevők válasza erre az volt, hogy — nem! Pumpolják az embert a lany­ha gazdasági életben száz- és százféle módon. Egymillió­négyszázezer—egymillió-nyolc­százezer forintért eladott laká­sokban használat közben derül­nek ki az építési hibák. Lakva ismeri meg a lakó a kilazult kon­nektorokat és a lépcsőházban a túlságosan meredek gyermekko- csi-feltoló szegélyt. Vannak nyomorgó vállalatok és magán- személyek, s — mintegy az inflá­ció növekedésével arányosan — kipendülő pénzintézetek. A tévé reklámműsorában lassankén t ezek foglalják el a fő helyet. Ami magában véve nem volna baj, ha ez párosulna javuló gazdasági teljesítménnyel, és nagyobb bél­és külpiaci áruforgalommal. Amíg azonban, júliushoz köze­ledve, 50 forint egy kilogramm paradicsom, s az OTP 2400 fo­rint kamatra és kezelési költség­re ad kölcsön tízezer forintot, a Kereskedelmi Bank és más pénzintézetek hírverései nem hozzák lázba a fizetéstől fizeté­sig élő fogyasztót. Aki mint a partra vetett hal, a gazdaság szűk hálójában ver­gődik a napi gondokkal küsz­ködve. Közben minden kiadását jegyzi. Megőrzi a boltban, a pénztárgépről leszakított cetlit. Számolja a pénzét, hogy még meddig elég. Tényleg, meddig? Kohl Antal I//WIr* Km /1 * * ■ wfcwtH* JwiiW^lliW1» MMWK#^g4::^'g<!W»dW^ v-i. ■' ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom