Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 28. ALEKSZANDR GELMAN NÉPI KÜLDÖTT CIKKE Két, azonos súlyú csoport az SZKP vezetésében Átvette a kezdeményezést a társadalom Kaszab Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Az SZKP KB legutóbbi ülésén szinte minden felszólaló elismerte: jelenleg két, azonos súlyú és tekintélyű csoport van jelen a pártvezetésen belül. Az egyik a régi, lenini párthoz ragaszko­dók csoportja, a másik a sztálini— brezsnyevi pártapparátusé. Az utóbbi hangja erősebben hallatszik, és ez egyértelműen kitűnt a párt-KB leg­utóbbi (múlt heti) ülésen is — írja Alekszandr Gelman író, népi küldött, az e heti Moszkovszkije Novosztyiban. Az író a hetvenes évek végén a Magya­rországon nagy sikerrel játszott Prémi­um című darabbal vált ismertté. — A szénbányászok munkabeszün­tetése azonban segített megértetni — írja —, hogy ma nagyon nehéz ugyan előrelépni az átalakításban, de legalább olyan nehéz a visszarendeződés is. — Szerinte a bányászsztrájk nem válságot jelent a szovjet társadalomban, hanem egy új időszak kezdetét: a társadalom szeles rétegei magukévá tették a de­mokratikus átalakítást és egyben ke­zükbe vették annak további sorsát. — A központi bizottság ülésén a fel­szólalók egy jelentős csoportja az SZKP tekintélyének csökkenését nem magának a pártnak a tevékenységében, hanem a tömegtájékoztatási eszközök féktelenségében, a nem hivatalos szer­vezetek létében, egyes kommunisták pártfegyelemsértő magatartásában ke­resték. — Gelman szerint nem meggyő­ző az vélemény, amely a pártegység hiányát az ideológiai munka nem kielé­gítő hatékonyságával magyarázza. Azokat a véleményeket pedig, amelyek a sztálini pártfegyelmet óhajtották visszahozni, egyenesen aggasztóak jegyzi meg. — A párton belüli két ellentétes né­zet a jelenlegi helyzet értékelésében üt­közik: az egyik az átalakítás nehézsége­it annak életképtelenségével magyaráz­za, a másik pedig elismeri, hogy az át­alakítás az egyetlen lehetséges út még akkor is, ha nehezen járható. — Alek­szandr Gelman szerint a párt kezdet­ben az átalakítás kezdeményezője volt, ma viszont már a társadalom vette át a kezdeményezést. Ha a párt ezt nem ismeri fel, akkor az átalakítás a pártot maga mögött hagyva j'og továbbfejlőd­ni — írja a szerző. Életfogytiglanra ítélték Palme gyilkosát Bűnösnek találta és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság Cris- ter Petterssont, aki Olof Palme volt svéd miniszterelnök meggyilkolásának vádjával állítottak bíróság elé. A két bíróból és hat ülnökből álló tanács azonban nem hozott egyhangú dön­tést: a két bíró szerint nincs elegendő bizonyíték Pettersson bűnösségére, hi­szen még a gyilkos fegyvert sem talál­ták meg. A többségi döntéssel meghozott bí­rósági ítélet hangoztatja: mindkét lö­vést több mint valószínűleg Pettersson adta le. A 42 éves férfi egyébként kisstí­lű bűnöző: alkoholista és kábítószeres, egyszer megkéselt egy fiatalembert. A Palme-ügyben azonban végig ártat­lanságát hangoztatta. A bíróság az íté­let meghozatalánál főként Lisbeth Pal- ménak, a volt miniszterelnök özvegyé­nek vallomására támaszkodott. „Ha­bozás nélkül, nagyon határozottan vá­lasztotta ki Petterssont” — írja indok­lásában a bíróság. Palmét — mint köztudott — egy ma­gányos gyilkos hátba lőtte, amikor fe­leségével hazafelé tartott egy moziból. A második golyó súrolta Lisbeth Pal­mét, aki haldokló férje mellé esett, s hátrapillantva látta Petterssont, aki el­lenséges arckifejezéssel nézett rá. Mindezt az egyik bíró, aki az ítélet ellen szavazott, elégtelennek tartja: „Mindig van ok a kételkedésre, amikor csak egy pillanatra láthatunk valakit. Úgy vél­jük, hogy az eljárás során megnyilvá­nuló nagyfokú bizonytalanság nem te­szi lehetővé, hogy bűnösnek nyilvánít­suk.” Az ítélet meghozatalánál végig nagy gondot jelentett emellett, hogy nincs meg a gyilkos fegyver. PRAVDA-KOMMENTÁR A BÁNYÁSZSZTRÁJKRÓL A helyi hatalmi szervek csődje MOSZKVA A szovjet bányászsztrájk kiváltó oka a társadalmi igazságosság hiánya, az átalakítás, a reformok befejezetlensége miatti aggodalom és a félmegoldások miatti felháborodás — írja csütörtöki kommentárjában a Pravda. A munkabeszüntetés lényegében a dolgozók elemi erejű tiltakozása volt a még mindig reális hatalommal bíró parancsuralmi, bürokratikus rendszer ellen, olyan, formájában nemkívánatos kényszerlépés, amely súlyos következményekkel járt. A Pravda felhívja rá a figyelmet, hogy amíg a sztrájkok miatt „felülről” be nem avatkoztak, az emberek jogos követeléseivel senki sem törődött. Nem véletlen, hogy a helyi hatalmi szervek és a mindig csak ígérgető minisztérium egyszerűen elvesztették tekintélyüket, és a dolgozók már csak a legfelső vezetőkben: Mihail Gorbacsovban és Nyikolaj Rizskovban bíztak. Mindez a helyi vezetők tehetetlenségének a következménye, akik képtelenek elszakadni a parancsuralmi rendszertől — állapítja meg a Pravda. A bányászsztrájk kirobbanásában a legfelsőbb tanácsnak is szerepe volt, amennyiben jóváhagyta Scsadov szénbányászati miniszter kinevezését, noha a bányászok képviselői kárhoztatták a tárca tehetetlenségét. Süket fülekre talált a bányászok követelése is, miszerint kapjanak önállóságot az üzemek, hogy maguk oldhassák meg a felhalmozódott szociális problémákat. A BÉRGYILKOS LELÉPETT A DOHÁNNYAL Amitől a majom is elpirul LONDON Az emberi butaság határtalan voltát példázza egy angol asszonykának és ifjú szeretőjének esete. A megunt férjtől akartak megszabadulni és a börtönben kötöttek ki. Ez elég hétköznapi történet lenne, ám a szerelmesek praktikáiba — az ügyükben ítélkező bíró megfogalmazása szerint — „egy majom is belepirulna”. Bár az asszony 18 esztendei házassága' korántsem lehetett unalmas, hiszen szeretők és szexpartik sora fűszerezte, ifjú és újdonsült barátjával még ennél is többre vágytak. Kifőzték hát, hogy fondorlatosán elteszik láb alól a férjet. Először egy varázslóhoz fordultak, aki kelésekkel és rémál­mokkal végrehajtható lassú halálra „ítélte” a házastársat. Amikor a fekete mágia nem hozott eredményt, a csalódott szerelmesek ötezer fontért felbé­reltek egy orgyilkost, aki azonban — olajra lépett a pénzzel. Ráadásul a hoppon maradt párocskát éppen az állítólagos bérgyilkos buktatta le, amikor egy másik szélhámoskodása ügyében a rendőrség kihallgatta. A bíróság a póruljárt szerelmeseket két-két évi börtönnel sújtotta. VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁGRÓL Fidel Castro kapitalista tendenciákat lát HAVANNA Kuba tiszteletben tartja a többi szocialista ország jogát a szocializ­mus önálló megvalósítására, de maga folytatja saját útját, a kiigazítás politikáját — jelentette ki szerda este Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő Camagüeyben, a Moncada lakta­nya ostromának 36. évfordulója alkalmából rendezett központi ün­nepségen. A kubai vezető Magyarországról és Lengyelországról úgy beszélt, mint ahol veszélyben van a szocializmus. „Az új magyar és lengyel generációknak nem kívánom, hogy megismerjék a kapitalizmus önzé­sét és elembertelenítő mivoltát” — hangoztatta. Castro szerint a két országban kapitalista tendenciák bontakoznak ki és súlyos politikai problémák vannak. Bush elnök látogatásáról azt mondta, hogy az „eufórikus hangulatú diadalút volt, amelyet azért szerveztek, hogy a kapitalista eszméknek szerezzenek híveket”. A kubai államfő aggódó hangon beszélt a lengyelországi ellenzék választási sikereiről, Lech Walesa szerepéről és arról, hogy Jaruzelskit csak egy szavazat több­séggel választották államfővé. Magyarországról pedig megjegyezte: szomorú, hogy a napokban lezajlott (egyik) pótválasztáson az ellen­zék jelöltje győzött. Castro ugyanakkor hozzátette: minden ország­nak joga van eldönteni, hogy a szocializmus melyik útját járja, s Kuba a jövőben sem tér le a „Camino Correcto”-ról, vagyis a „helyes, követendő útról”. A Szovjetunió belpolitikai problémáiról szólva kifejezte reményét: az országnak sikerül túljutnia a jelenlegi nehézségeken itt utalt a bányászsztrájkra és a nemzetiségi villongásokra — és helyreáll az ország belső egysége. KÚTFÚRÁS Júliusban és augusztusban 10% kedvezményi 2 év garanciával, teljes felszereléssel, minden anyag hozzáadásával (cső, szűrő, kézipumpa- és motorcsatlakozó ággal), 3-féle csőmérettel: Csőátmérő: 40 mm, 50 mm, 63 mm. Irányár: 10 m mélységig 4800 Ft, 5500 Ft, 6500 Ft minden további méter: 100,— Ft, 120,— Ft, 150,— Ft Levélcím: Sánta Béla kútfúró kisiparos 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefonon is megrendelhető: 62/26-342, 7—10 óra között. Közületeknek is! 155216 Nyugatnémet lapértesülések (Folytatás az I. ólairól) A lapértesülések szerint az ajánláso­kat az Alekszandr Jakovlev PB-tag ve­zette szakértői bizottság dolgozta ki, s az érvénytelenítésre augusztusban, a szovjet—német paktum aláírásának 50. évfordulója előtt sor kerülne. Mint az ajánlásokban megfogalmazódik, a kutatások olyan végkövetkeztetést eredményeztek, hogy az 1939-es szer­ződés titkos záradékot tartalmaz. „Bár e jegyzőkönyv eredetijét sem szovjet, sem külföldi archívumokban nem lel­ték meg, elismerendő, hogy a másola­tok szövege hiteles” — állapítják meg a Hannoversche Allgemeine Zeitung szerint az ajánlásokban. A Jakovlev-bizottság továbbá azt is leszögezi, hogy a titkos záradékról folytatott tárgyalások a szovjet nép, a párt központi bizottsága és a szovjet törvényhozás előtt rejtve maradtak. Kormányszóvivői tájékoztató A nyári szabadságok ellenére is in­tenzív a kormányzati munka, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Mi­nisztertanács csütörtöki ülésén ame­lyen a kormányfő távollétében Med- gyessy Péter elnökölt — tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. E rövid bevezető után Bajnok Zsolt megbízott szóvivő az| ülést követő hagyományos sajtótájékoztatón a két meghívott ven­dégnek, Horváth Ferenc ipari minisz­ternek és Varga Miklós környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárnak adta át a szót. A tárcák vezetői a kormányülés két, talán legna­gyobb érdeklődésre számot tartó napi­rendi pontjáról, a nyírádi bau­xitbányák bezárásával, illetve a recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott áttekintést. Az ipari miniszter emlékeztette a saj­tó képviselőit, hogy a kormány egy ápri­lis végi határozatával kötelezte el magát a nyírádi bauxitbányák bezárása mel­lett, egyben kötelezte az érintett tárcák vezetőit, hogy az intézkedés kapcsán felmerülő gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai problémák megoldására ké­szítsenek tervet. Most ez a javaslatcso­mag került a kormány elé. Ennek főbb elemeit ismertetve a miniszter elmond­ta, hogy a jövő év közepére felhagynak a térségben a bauxitbányászattal. A számítások szerint mintegy 2,5 milli­árd forint többletköltséget okoz a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt MAT — számára a bányászkodás „idő előtti” beszüntetése. Ezek a költségek a többi között tartalmazzák a kieső bauxit- szükséglet pótlását szolgáló új bánya­nyitások, illetve a szükséges környezet­védelmi tennivalók kiadásait is. A tröszt ezeket a költségeket vállalja, állami tá­mogatást nem igényel. Összességében mintegy félmilliárd forint vagyonveszteséget kénytelen el­könyvelni a MAT azáltal, hogy a bau­xitvagyon egy részének leművelésére már nem jut ideje. A kormány ezzel kap­csolatban úgy foglalt állást, hogy e vesz­teséget a tröszt leírhatja vagyonalapjá­ból. Hasonlóképpen mérsékelni kell a bányát terhelő járadékot. Horváth Fe­renc hangsúlyozta, hogy az intézkedé­sek miatt nem lesz fennakadás a tim­földgyárak bauxitellátásában. A Bako­nyi Bauxitbánya Vállalat október végé­re készíti el a bezárás pontos menetrend­jét, s a jövő év közepétől fokozatosan megszűnik a bányászati célú vízkieme­lés, kitisztítják a bányavágatokat, s biz­tosítják a térségben szükséges mintegy 60 köbméteres percenkénti ivóvízkie­melést. A hévízi tó megmentése Varga Miklós a bányabezárás ökoló­giai összefüggéseiről adott tájékozta­tást. Emlékeztetett rá, hogy magát a döntést is ökológiai probléma, a hévízi tó, mint természeti kincs megőrzése mo­tiválta. Hasonlóan fontos probléma a térség ivóvízellátásának biztosítása, hi­szen a bánya szolgáltatta csaknem 300 ezer környékbeli ember vizét. Ezért az egyik megoldandó feladat, hogy a víz­minőség romlása nélkül biztosítsa to­vábbra is az ivóvízkitermelést. Ez a megoldás egyébként modellértékű lesz, hiszen ilyen nagy térségre kiterjedő ha­sonló jellegű munkálatokat még nem végeztek. Az itt szerzett tapasztalatokat a jövőben Rákhegyen, illetve Tatabá­nya térségében is hasznosíthatják. Az elhangzottakkal kapcsolatban a Népszava tudósítója az iránt érdeklő­dött, gondoskodtak-e a Nyírádon fel­szabaduló munkaerő megfelelő elhelye­zéséről. Az ipari miniszter elmondta, hogy az új bányák megnyitása kismérté­kű — mintegy 100 embert érintő — ko­rengedményes nyugdíjazásokkal egybe­kötve maradéktalanul biztosítja a tér­ségben eddig foglalkoztatott bányászok munkáját. A Magyar Hírlap újságírója a MAT idézett vagyonvesztésével kap­csolatban érdeklődött, rámutatva a va­gyonkezelés már eddig is megmutatko­zó hiányosságaira. Az ipari miniszter el­ismerte, hogy a vagyonkezelés kiforrat­lan rendszere sok fejtörést okoz a gaz­daság irányítóinak. A minisztérium fel­mérései szerint egyébként az elmúlt 10- 12 évben az állami nagyberuházások több 10 milliárd forintos vagyonveszte­séget szenvedtek el, ami jelzi, hogy a probléma rendezése a tulajdonlást is érintő komplex megközelítést igényel a gazdaságszervezőktől. Huszonegy cég érdeklődik Ami Recsket illeti, az ipari miniszter emlékeztetett arra, hogy 1982 óta lénye­gében csak állagmegóvás folyik az érc­bányában, az ércvagyon közös haszno­sításáról szóló tárgyalások a szovjet fél­lel eredménytelenül zárultak. A kor­mány ezért most más partnereket keres a mintegy 7 milliárd forintos vagyon hasznosítására. Ennek érdekében csak­nem 200 millió forint tőkével létrehoz­tak egy államigazgatási felügyelettel működő vállalatot. Azért választották ezt a vállalati formát, mert így köny- nyébb lesz társasággá alakítani, ha meg­felelő partner kínálkozna a közös hasz­nosításra. Ez a forma egyébként a bá­nyatörvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég költségvetési forrásokból 1990. február végéig foly­tatja az eddigi állagmegóvási munkála­tokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a közös üzemeltetés ügyében, ak­kor az ércbányászat tartós szünetelteté­sét fogja előkészíteni. A Világ tudósító­jának érdeklődésére egyébként Hor­váth Ferenc elárulta, hogy eddig 21 hír­neves külföldi cég érdeklődését keltet­ték fel a magyar elképzelések, azt azon­ban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szándékai. A bánya többlépcsős fejlesz­tése, kiaknázása egyébként több mint 20 milliárd forintos tőkeinvesztíciót igé­nyelne. A kormány ülésén szereplő egyéb na-: irendi pontokról Bajnok Zsolt tájé- oztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank előter­jesztésében áttekintette a refinanszíro­zási hitelkonstrukció javaslatát. A bo­nyolult közgazdasági fogalom lényegét abban foglalta össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, ha­nem megfelelő pénzügyi feltételek sze­rint, pénzügyi, közvetítők útján, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva fokoza­tosan értékesíteni kell. Ennek az alaptö­rekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció lényégében azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank — egye­lőre még csak eseti alapon — előrelátha­tólag ősztől, az állami vagyonkezelésről szóló törvény elfogadása után hitelt ad azoknak, akik az átalakuló vállalatok részvényeit megvásárolják. E hiteleket egyébként magánszemélyek, vállalatok, intézmények es pénzintézetek egyaránt igénybe vehetik, kedvező kamatfeltéte­lekkel. Az intézkedés előnyei közé sorol­ják a szakemberek, hogy elősegíti a tu­lajdoni reformot, élénkíti a vállalati áta­lakulási törekvéseket, és ami nem kevés­bé fontos, az így befolyó pénz csökkenti az államadósságot. A Brezsnyev-doktrína a múlté A kormány jelentést hallgatott meg az amerikai elnök látogatásáról is. Bush elnök magyarországi útját pozitívnak, hasznosnak, a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelőnek értékelték. Hasonlóképpen áttekintette a kormány a Varsói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének bukaresti ülésén el­hangzottakat. A VSZ-tanácskozás leg­fontosabb megállapításai közé sorolta a szóvivő, hogy a tagállamok biztonságá­nak szavatolása immár politikai te­hát nem katonai eszközökkel meg­oldható. Hasonlóképpen jelentős meg­állapítás, hogy a kelet—nyugati vi­szonyban erősödik a bizalom, ezért ma már nem utópia azt állítani, hogy vége a hidegháború időszakának. Magyaror­szág számára különösen fontos Gorba­csov főtitkár világos állásfoglalása, mi­szerint a szocializmus megújítása, a re­formfolyamatok végigvitele elsőrendű feladat, illetve, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrína már a múlté. A kormány foglalkozott a kereske­delemről szóló törvény alapelveivcl is. A koncepció szerint minden kereske­delmi tevékenység, így a külkereskede­lem is szabad lesz, ha összhangban áll az alkotmánnyal és a versenyszabályo­zással. Ezzel együtt az alapelvtervezet rendkívül fontosnak tartja a fogyasz­tók védelmét, amire számos garanciát is előirányoz. A kormány napirendjén személyi kérdések is szerepeltek. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter elő­terjesztésére Doros Bélát, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettesét és Kál- noki Kis Sándort, a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet igazgatóját augusztus 1-jei hatállyal miniszterhe­lyettessé nevezték ki. (MTI) Visszaadott párttagság • Az Európai Baptista Szövetség július 26. és 29. között a Budapest Sport- csarnokban tartja X. kongresszusát. (MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor.) Ha jobb az exportár, többet fizet a vállalat Az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottsága 1989. július 27-én, csütörtö­kön Lukács János elnökletével ülést tartott. Tájékozódott sz MSZMP kongresszusának előkészítésével kap­csolatos kérdésekről. A Központi Ellenőrző Bizottság fontosnak tartja, hogy a kongresszus előkészítésének a párttagság vélemé­nyén is alapuló szervezeti rendje segítse elő a párton belüli szolidaritást, a biza­lom építését és erősítését, a különböző platformok megjelenítését, a párt poli­tikai vonalának meghatározását, és így a párt akcióképességének megteremté­sét. Kiemelkedő jelentőségűnek tartja, hogy a kongresszus eredményesen szol­gálja a párt felkészülését a soron követ­kező választásokra. A Központi Ellenőrző Bizottság So­mogyi Imre előterjesztésében a pártba való visszavételre, illetve politikai reha­bilitációra, az eredeti párttagság idő­pontjának visszaállítására irányuló ké­relmeket, pártbüntetések elleni felleb­bezéseket, pártbüntetések törlésére vo­natkozó javaslatokat bírált el. A sze­mélyi ügyek vizsgálata több tanulság­gal is szolgált. Az előterjesztett kérel­mek nagy részét a KEB jogosnak tar­totta. Ennek alapján hozzájárult az érintett személyek pártba való vissza­vételéhez. Egy esetben, politikailag re­habilitálva, visszadta az eredeti — fel- szabadulás előtti — párttagságát egy olyan MSZMP-tagnak, akivel szemben a negyvenes évek végén, majd azt köve­tően is igazságtalanul jártak el. A fellebezések során olyan esetet is elbírált, amelyben az illetékes megyei pártfegyelmi bizottság intrikus, vádas­kodó magatartás miatt marasztalta el az érintett párttagot. A Központi El­lenőrző Bizottság megerősítette a szi­gorú pártbüntetést, mert az az állás­pontja, hogy a pártszervek és -szerveze­tek nem engedhetnek teret a megalapo­zatlan vádaskodásoknak, a hallomásra épített információk tényként kezelésé­nek, ártatlan emberek befeketitésének. Az ilyen — az emberi személyiségi jo­gokat is sértő — magatartás kárt okoz a pártban és a közéletben egyaránt, ezért az ilyen jelenségek ellen — bárhol is forduljanak elő — a párt minden tagjának következetesen fel kell lépnie. (Folytatás az 1. oldalról) ben igen vegyes képet mutatnak — mondta dr. Tóth Gábor. Országjárás­kor megállapítható, hogy nagyon sok az egyenetlen, a többszöri kelés, és a táblák általában igen gyomosak. Igaz, hogy e növény jövedelmezősége szintén csökkent az elmúlt időszakban, ezzel magyarázhatók — részben — a nö­vényvédő szerezés hiányosságai. A má­sik részen, a növényvédő szerek beszer­zésén akar lendíteni a Nömov úgy, hogy pontos, konkrét igényfelmérésre kéri a gazdaságokat, és a szerek vásár­lásában segítséget nyújt. A hektáronkénti termésmennyiség helyett a hektáronkénti olajhozam kap hangsúlyt a termelői érdekeltség kiala­kításában, erre ösztönöznek a felvásár­lási árak, illetve a különféle elérhető prémiumok, felárak. Ebben újdonság­nak számít az exportprémium, amelyet akkor kapnak — forintban — a terme­lők, ha a növényolajat a vállalat 430 dollár felett tudja értékesíteni a világpi­acon. Ehhez kapcsolódott néhány kér­dés is a hallgatóság köréből: vajon ezt az értéket egy forintleértékeléskor ho­gyan változtatják meg? Az igazgató ígéretet tett arra, hogy ilyen eshetőség­re is kidolgozzák az árakat. A szakemberek a tanácskozás után a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat napraforgó- fajta-összehasonlító kísérleteit nézték meg a Dunapataji Új Élet Termelőszö­vetkezet földjein. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet témavezetője, Szekré­nyes Gábor jó néhány fajtára, hibridre hívta fel a figyelmet. így a Vikire, amely a francia kísérletekben standard­ként szerepel, a Florakisra, amely az MMI-kísérletekben hozott kiváló ered­ményeket, az SH—13-ra, a betegség­ellenálló S—277-re, az S—2151 -re, az NSH—45-re, valamint az idén állami elismerést kapott Emilre és az S—280- ra. G. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom