Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

Ez már történelem! Régi júliusok Kecskeméten Szünidei tanfolyam Kecskeméten. Még e hónapban megkezdődnek az átképző előadások a helybeli taní­tók számára. Az átképző tanfolyam anyaga: 1. A szocializmus történe­te. 2. A kommunista program, kü­lönös tekintettel a kulturális és gaz­dasági kérdésekre. 3. Társadalmi fejlődéstan. 4. Szemináriumszerű ismertetése a következő műveknek: a) Marx—Engels: A kommunista kiáltvány; b) Engels: Utópikus és tudományos szocializmus; c) A kommunisták programja (Buha­rin); d) Marx: Polgárháború Fran­ciaországban; c) Közoktatásügyi rendeletek és kultúrprogram társa- lása és megbeszélése. Kecskeméten a művelődési osztály fogja szervez­ni és vezetni az átképző tanfolya­mot, ahol már eddig mintegy 220 tanító-elvtárs jelentkezett. (Magyar Alfüld, 1919. július 5.) A kecskeméti házak közül eddig körülbelül ötszázat szocializáltak. A gyári üzemek majdnem mind üzemben vannak. A gyufagyár, konzervgyár, cipőgyár és a malmok csaknem teljes üzemmel dolgoznak. A mezőgazdasági munkálatok ked­vezően folynak, a gabonatermelés elég kedvező, a cséplést természete­sen a legszigorúbban ellenőrzik és az eredményről mindennap jelen­tést tesznek a Terméshivatalnak. Tegnap jelent meg Berkes Ferenc kecskeméti kormányzótanácsi biz­tos rendelete a kényszermunkáról. (Magyar Alföld, 1919. július 12.) A kecskeméti pénz csak Kecske­méten érvényes. A kormányzóta­nácsi biztosság figyelmezteti a vá­ros lakóit, hogy a nemrégen kiadott kétkoronás kecskeméti pénz kizá­rólag Kecskemét város területén ér­vényes, illetőleg csak a területén bír törvényes fizetési eszköz jellegével. (Magyar Alföld, 1919. július 12.) A munkástovábbképző tanfolyam e hó 12-én, szombaton nyert befeje­zést. Az alábbi hallgatók, akik ké­sőbb bizonyítványt is fognak kap­ni, a befejező előadásokon okvetle­nül jelenjenek meg. Érdeklődőket szívesen látunk. A tanfolyam hall­gatói: Balog Mária, Bakonyi Ist­ván, Barna Juliska, Bíró Sándor, Berényi György, Czagány Rezső, Csihalik László, Dombi Lajos, Dómján Gyula, Domokos László, Egri Boriska, Égri Sándor, Etyeki Mózes, Friedrich Sámuel, Fodor Antal, Fuchs Ilona, Fuhrmann Sze­rén, Gaál Imre, Germán József, Hajma József, Harsányi János, He­gedűs Rezső, Huszár Mihály, dr. deszenszki Lajos, Juhász Antal, i'^Kálmán Katalin, Kertész István) s dKaftwi, Ida, Kiss Márton,, Menyhért, Komáromi Béláné, Konkoly Győző, Kovács Ferenc, Lugosi István, Medák Béla, Nem­esik Zsigmond, Német Ernő, Patai Pál, Polonyi Gyula, Pataki István, Radd Miklós, Révai László, Rácz Mór, Szomolányi József, Szabó Ambrus, Singer Mór, Sebők Júlia, özv. Szabó Lászlóné, Szili István, Szűcs Lajosné, Safrankó Emánuel, Székely Jenő, Tóth Ferenc, Varga Gyula, Zimai Károly. Orosz Munkáspárt alakult Kecs­keméten és ezzel egyidejűleg meg­nyílt az orosz kultúrklub is, mely az ittmaradt orosz elvtársak művelő­dését van hivatva előmozdítani. Az alakuló ülést Maranoff elvtárs üd­vözölte. Berkes kormányzótanácsi biztos szavai után a párt megvá­lasztotta a vezetőséget. Elnök Tala- lay József lett. A kultúrklub helyi­sége a Koháry utcán van. A klubot.. „Trotzky” orosz népbiztosról ne­vezték el. (Magyar Alföld, 1919. július 29.) f Tormássy István m. kir. r. taná­csos a Belügyminisztériumnak kül­dött összesítő jelentésében részlete­sen számot ad a kecskeméti Direk­tórium működéséről. Szót ejt a földbirtokrendező tanácsról és a szocializálás egyéb kérdéseiről. Bi­zonyos intézkedések megtétele után szóvá teszi: „E rendelkezések meg­tételénél- többre azonban a prole­tárdiktatúra bukása miatt nem jut­hatott. A gazdasági év lejáróban volt ugyan, de a részleges aratási és cséplési eredmények megvámolá- sán kívül, nem volt még alkalma a proletariátusnak mit eltakarítani, értékesíteni és így a 100 holdas föld, és a 10 holdas szőlőbirtokokra a helyi proletáruralomnak, inkább ráfizetése, mint azokból haszna lett volna.” Ugyancsak Tormássy jegyzi meg a törvényességgel kapcsolatosan: „Tudtunkkal a helyi Forradalmi Törvényszék a polgári társadalom egyetlen tagját sem ítélte halálra. Proletárt igen, a proletárállam elle­ni súlyosabb bűncselekmény elkö­vetéséért.” „Ami a vallás ügyét illeti, e tekin­tetben a helyi proletárhatalom lé­nyeges beavatkozási tényeket nem­igen fejtett ki... Maga Vágó Béla belügyi népbiztos is, Kecskeméten léte alkalmával, a kormányzóta­nács álláspontját a vallási kérdések­ben akként körvonalazta, hogy: vé­teni a vallás ellen nem akarnak, mindenki azt a vallást kövesse, ami és ahogy neki jólesik. Ez mindenki­nek a magánügye, beleavatkozni nem óhajtanak.” „A köztisztaság kérdése szintén foglalkoztatta a helyi proletárságot — jelenti a rendőrtanácsos. Külö­nös gondot fordított az utcák, terek tisztántartására, a szemetek, fekáli- ák kihordására. Nem egyszer meg­történt, hogy a szemétraktárak el- hordásához kirendelt városi teher­autók megrakásához, büntetésül munkásokul úriembereket is ki- kényszerített, olyanokat különö­sen, akiket valamilyen titkos cselek­mény elkövetésén értek, mint pél­dául kártyázás.” 1939. Nincs német kiviteli engedély, nincs elegendő hűtőkocsi és hiány­zik a megfelelő technikai felkészült­ség a barackexport sima lebonyolí­tásához. Bevonják a szeszfőzdék és konzervgyárak engedélyét, ha 13, illetve 15 filléren alul vásárol­nak ... Az ár kialakulásától termé­szetesen a német beviteli engedé­lyek hiánya játszik legfontosabb szerepet.. . Nagy eredmény lesz, ha jövő hétre várható 3-5 ezer má­zsa felhozatalnál 20-22 filléres árat sikerül elérni. (Kecskeméti Lapok, 1939. július 2.) A kecskeméti tanítótestület 250 fős terítékes vacsorát rendezett Nyúl Tóth Pál dr. h. polgármester, iskolaszéki elnök tiszteletére. A va­csorán az ünnepeken kívül megje­lentek: Kiss Endre dr. főispán, Liszka Béla dr. polgármester, Ko­vács Sándor prelátus-apátplébá- nos, Hetessy Kálmán dr. ref. lel­kész, Dezső Gyula jogakadémiai dékán, Gombkötő Antal dr. tan­ügyi tanácsos, Szemerey Zsigmond ny. tanácselnök, Szabó Jenő ta­nácsnok, Linka Ferenc esperes, Jo- ós Ferenc felügyelő igazgató, Ma­res Géza árvaházi igazgató, Garzó József dr. levéltári igazgató, Váry István dr. tb. főügyész, Schira Mi­hály tb. tanácsnok, Vincze Mihály ipartestületi elnök, Laczy István rokkantelnök, Kelő János rk. al- gondnok, Lett József igazgató. (Kecskeméti Lapok, 1939. július 2.) Rádióközvetítés a kecskeméti gyümölcsről. Az állomásról kifutó gyümölcsvonathoz vezetett a mik­rofon útja, ahol meghajtotta az elis­merés zászlaját a homokon magas kultúrát teremtő alföldi magyar előtt. Színes, mozgalmas volt a kép, amit Erdei Ferenc dr. és Ortutay Gyula dr. elgondolása alapján a rá­dió a kecskeméti gyümölcsről adott. Jobb árak mellett még szíve­sebben hallgattuk volna. Kecske­mét nevében mi sem mondhattunk mást, mint az egyik megszólított tanyai asszony Gecsőnének: „Ké­rem, nekünk ez a kenyerünk.” Elviselhetetlen a hőség. Árnyék­ban 35 fokot mért a Gazdasági Szaktanítóképző, napon pedig 50 fok felé járt a hőmérő. Mindenki enyhülést várt. Az eső nem érke­zett, hanem helyette olyan forróság zúdult Kecskemétre, mint még so­ha. A hőmérő ugyanis túl ment a 40 fokon. Ha rövidesen nem jön eső, mindent pusztulással fenyeget a szörnyű forróság. (Kecskeméti La­pok, 1939. július 23. W. D. Vj I I Kl I I SAROK Idegbeteg pincsikutyák szanatóriuma ugyan még mindig nincs Kecskeméten, de a Dobó körúton, a „milliomos házak” előtti sétá­nyon van csobogó. Jó is az, a beton-aszfalt környezetben enyhet ad a víz látványa. De mennyire! Ugyanis még lábfürdőt venni sem lehetetlen... Mielőtt még a kút tervezőire húznám rá a vizes lepedőt, máris látható az árvíz oka. A gyerekek befogják a lyukat, a szabadon maradt többi a medencén túlra spricceli a vizet. Tudom, a gyerekek szeretnek pancsolni. Azt is tudom, hogy a szülők egy része annyira szereti a gyerekét, hogy rászólni is lusta. Viszont ha valaki megteszi — mint a farmeros, fodros blúzú anyuka helyett —, akkor méltóságában megsértett nőivarú tigrissé változik. Mert sokaknak a demokrácia azt jelenti, hogy mindent szabad. Neki. Az ő gyerekének. Makó — Jeruzsálem. n. m. MEGY E0ZÉK HELY ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1989. JÚLIUS Három jelölt a második fordulóban • Dr. Debreczeni József Eredménytelenül zárult a 3-as számú (kecskeméti) or­szággyűlési képviselőválasz­tás július 22-én. Az Országos Választási Elnökség — mint az köztudomású —1989. au­gusztus 5-ére tűzte ki a pót­választás napját. A tét nem kisebb: lesz-e Kecskemétnek képviselője az Országház­ban? A választás tanulságainak levo­nására, a tapasztalatok hasznosí­tására két hét áll a szervezetek, tömörülések, illetve a képviselője­löltek rendelkezésére. Hétfőn a Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottságának székhá­zában választási megbeszélést tar­tottak. Részt vett a tanácskozáson az MDF képviseletében Józsa Fá­bián, az SZDSZ képviseletében Farkas Zoltán (jelölt), valamint Hegedűs Gábor és Sándor László, az MSZMP képviseletében Kelle György, a városi pártbizottság tit­kára, a MADISZ képviseletében Fehér Dezső, valamint a Hazafias Népfront független jelöltje, Varga László református lelkész. Állásfoglalás született arról, hogy a második fordulóban három jelölt indul: dr. Debreczeni József tanár, az MDF, dr. Kiss István szo­ciológus, a 60. tanácsi választóke­rület, a MADISZ és az MSZMP, VargaLászló lelkész, a HNF füg­getlen jelöltje. • Varga László Hegedűs Gábor és Sándor Lász­ló az SZDSZ képviseletében beje­lentette, hogy Farkas Zoltán jelölé­séről az M DF javára lemondanak. Kelle György az MSZMP képvise­letében dr. Gráner Gyula visszalépé­sét jelentette be a jelöléstől. r ' Megegyezés született abban is, hogy a három jelölt közül egyik sem lép vissza, s hogy a korrektség követelményeinek megfelelően folytatják a választási előkészüle­teket, betartják azt a politikai meg­állapodást, amelyet június 7-én kö­töttek. Mint azt Mező Mihálytól, a Ha­zafias Népfront Kecskeméti Bi­zottságának elnökétől megtudtuk, augusztus 5-éig újabb jelölőgyűlé­• Dr. Kiss István seket nem tartanak, mivel új jelöl­teket egyik párt, tömörülés sem kívánt állítani. Új választási plakátot nyomtat­nak, elkészíttetik az új szavazóla­pokat, a három jelölt nevével. Minden választópolgár (aki a 3­as országgyűlési képviselői kerü­letben állandó lakos) újólag kap értesítést a névjegyzékbe való fel­vételről, illetve meghívást a szava­zásra. Ha valamilyen oknál fogva ezt az értesítést nem kappá meg valaki, természetesen — a személyi igazolványával igazolva az állandó lakhelyet — lehetőséget kap a lis­tára való pótfelvételre. A döntés joga a választópolgá­roké. HUMAN RELATIONS (Emberi kapcsolatok) Mint korábbi riportunkban írtuk, egy kecskeméti rokkant fiatalember, régi barátjával találkozva addig beszélgetett, mígnem közösen elhatározták, hogy a mozgássérülteknek munkalehetőséget szerveznek. Ám, mint hamarosan kiderült, a szövetkezők, Rebek László és Sándor István nagyon is komolyan gondol­ták a dolgot. Persze — úgymond — szerencsés vállal­kozásba kezdtek, hiszen — mint elmondták — állóvi­zet kavartak fel. így aztán alig egy hónapja, hogy Kecskeméten, a Batthyány utca 25. számú házban megnyitották a rehabilitációs menedzserirodát. Itt na­ponta 8-tól 12 óráig hárman fogadják az érdeklődő­ket, azaz, a mozgássérülteket, akiknek amellett, hogy munkalehetőséget próbálnak közvetíteni, ügyes­bajos, sajátos dolgaikon is igyekeznek segíteni. A kezdeti siker újabb ötleteket szült: a két megszál­lott rokkantakat segítő alapítvány szervezésébe is be­lekezdett, azzal a céllal, hogy abból a megváltozott munkaképességű sorstársak egyetemi és főiskolai ta­nulmányait, a különféle szakképesítést adó tanfolya­mok költségeit fedezzék, elősegíthessék a gyógyszer­hez jutást, a gyógyászati segédeszközök beszerzését és nem utolsósorban különféle foglalkoztatókat teremt­senek. A sok utánjárás — többek segítőkészségével — meghozta a gyümölcsét. Ugyanis ma már Human Relations (emberi kapcsolatok) névvel az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél (Kecskemét, Sza­badság tér 1.) a 250-88887/2500-0351 számlaszámon létezik az alapítvány, aminek kezelésére szintén e pénzintézet vállalkozott. Mindezek nem valósulhattak volna meg támogatók nélkül. A bank például a fentieken kívül szerződésben vállalta a mendzseriroda pénzügyeinek bonyolítását. A kiskőrösi családsegítő központ a városban a kecske­méti irodának kirendeltséget szervez. A Szegedi Pos­taigazgatóság telefonnal segíti a társaságot. Szintén pénzügyi dolgokban segít dr. Lapp Jenő, a társada­lombiztosítási ügyek jó ismerője, a Kecskemétvin munkalehetőséget, a városi tanács elnöke pedig mű­helykialakításra kisebb helyiségeket ajánlott fel. A Vajda Árpád-féle felvonószerelő Kft. több tízezer darabos liftalkatrész-összeszereléssel foglalkoztat né­hány mozgássérültet. Géró György fafaragó, és Szili József asztalos szintén munkaalkalmat kínál éppúgy, mint az alakuló nyomdász gmk. Béres József, aki gyó­gyászati segédeszközök készítésével foglalkozik, nem­csak dolgoztatni tud, hanem az alapítványhoz is hoz­zájárult. Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecs­keméti műtermének vezetője öt jó kézügyességünek kifestő munkát ad, ezen kívül a náluk készült filmek rajzanyagát értékesítésre átadta az irodának úgy, hogy a keletkező haszon jelentős részét az alapítvány­ra ajánlja fel. Az említetteken kívül napról napra újabb és újabb lehetőségeket kínálnak fel az irodának — ezért nem teljes a segítőszándékúak listája. Az iroda tehát a mozgássérülteknek testreszabott munkát keres, szervez, a megtermelt javakból az eset­leg veszteséges munkaterületeket finanszírozza. Me­gyénkben egyébként mintegy 25 ezer mozgáskorláto­zott él, akiknek már a. munkában való részvétel is fél gyógyulás, nem beszélve arról, hogy a szerény rok­kantsági nyugdíj egy kis keresettel való kiegészítése valamelyest javíthat a szociális körülményeiken. Az alapítvány felhasználására egyébként kuratóri­umot hoztak létre. P. S. LAPSZÉL AZ UTAZÓK SZOLGÁLATÁBAN Kecskeméten, a Budaikapuban nyi­totta meg a megyei vendéglátóipari vál­lalat legújabb egységét, az Átrium Snack bárt. Az E5-ösön közlekedők számára nyitott üzletben a vendégek szeme láttára készítik a grillételeket, a flekként, melegszendvicset, pizzát, rán- tottát. A mindössze 80 négyzetméteres üzlethez belső és külső kertet alakítot­tak ki a tervezők, így kora tavasztól késő őszig a szabadban is ehetnek a betérők. A vállalat munkatársainak felmérései szerint az éjjel-nappal üze­melő Átrium forgalma éjszaka meg­sokszorozódik, mert az itt elhaladók szívesen térnek be egy kávéra vagy né­hány falat meleg ételre. ÖTFÉLE BÉRLET Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont az idén a megszokottnál is jobban alakalmazkodik a nézők igényéhez, öt­féle bérletet kínál. A Pódium-bérlet tu­lajdonosai főként vidám és kabarémű­sorokat tekinthetnek meg. A Diák­pódium nézői zenés darabokat nézhet­nek. Négy előadást „hoz” a Madách Színház Pesti Vigadó bérletsorozata, a fővárosban bemutatott legsikerülteb­bek közül. Újdonság lesz a Színházi Paletta-bérlet, négy színház művészei mutatnak be egy-egy előadást, és a Ze­nei-bérlet, melynek’keretében február­ban Fischer Annie lép fel. Eddig csak­nem valamennyi tavalyi bérlő jelentke­zett már a művelődési központban, au­gusztusban újakat is várnak. HÓDÍT A BELFÖLDI TÚRA A Mávtours utazási iroda mindössze néhány esztendeje szervez utazásokat Kecskeméten. Ezalatt számos jól sike­rült társasutat, főként nyugdíjasoknak szánt túrát bonyolítottak le. Az idén főként családoknak szerveznek belföl­di, családos üdülést. A legkedveltebbek a velencei-tavi három községbe — Ve­lencére, Agárdra és Gárdonyba - szó­ló utak. A külföldiek közül a kis számú görögországi és a bőven kínált, Várná­ba szóló utak már csaknem elkeltek. Jól sikerült a Szegedi Szabadtéri Játé­kokra szervezett jegyeladás is: a Mo­soly országára és a Bestiára szóló je­gyek gazdára találtak. NETANYA BEMUTATKOZIK Az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban augusztus 18-án nagyszabású bemutatkozó estre kerül sor: az Ide­genforgalmi Hivatal és az Izraeli Uta­zási Iroda közös műsor keretében mu­tatja be a közel-keleti ország idegenfor­galmi érdekességeit, diavetítéssel kísért előadás keretében. Az utazási iroda ezen az esten kínálja Netanya várost, mint turistacentrumot, ahova nyolcna­pos utazást szerveznek. REKORDBEVÉTELEK A kecskeméti mozikban a nagy film­kínálatnak köszönhetően júniusban 1 millió forint volt a három intézmény jegybevétele. Júliusban várhatóan még ennél is több lesz. A legjobb hétnek a július 20-27-éig tartó időszak ígérkezik, mert akkor mindhárom moziban telt házak előtt vetítettek. A legsikeresebb filmek: a Piszkos tánc, a Szellemirtók és a Cápa bosszúja — volt. AKCIÓ, AKCIÓ... Az idén csaknem folyamatosan tar­totta különféle akcióit a Kecskeméti Alföld Áruház, különféle ruházati, mű­szaki és egyéb cikkeket kínálva a vásár­lóknak, engedménnyel. Jövő hétfőn is­mét „akció” lesz, most ruházati cikke­ket fognak 30—40 százalékos enged­ménnyel árusítani. Szoknyát, blúzt, öl­tönyt, szandált, szabadidőruhát, ing­pulóvert, pólót, mintegy 3 millió forint értékben. Augusztus 4-én pedig egy na­pig (!) minden iskolai cikket 20 százalé­kos engedménnyel adnak: köpenyt, táskát, írószert, sportszert, a kis- és nagyiskolások részére. ÉPÜL A SZÉKHÁZ Példamutató gyorsasággal, szerve­zetten épül Kecskeméten a Hornyik Já­nos utcában a butiksorral szemben a KIOSZ megyei székháza, nagy társa­dalmi összefogással. A tervek szerint 1990 végére készül el, emeletén a me­gyei és a városi szervezet, a kisiparosok mindennapi tevékenységét támogató, intéző, továbbképzésüket szervező' munkatársak kapnak helyet. A föld­szinten több üzlethelyiséget — alakít­ható méretűt — adnak bérbe kisiparo­soknak, kiskereskedőknek és esetleg vendéglátóknak. Nagyszerűnek ígérke­zik az olaszországi testvérváros, Mode­na kisiparos-szervezetével, a CNA-val létesítendő irodájuk működése, a me­gyében található kisiparosműhely mű­szaki szintjének emelésére. A CNA be­mutatkozására a Hírős Napokon kerül sor. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
Oldalképek
Tartalom