Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 24. PEDAGÓGUSPÁLYÁZATOK ZSÁKUTCÁBAN Hová lesznek a diplomások? A pedagóguspályázatok betöltésé­vel kapcsolatos eljárás szabályait a Művelődési Minisztérium 1988-ban megváltoztatta. A miniszteri rende­let az 1989 90-es tanévtől lépett ér­vénybe, azaz most alkalmazzák első ízben. A módosítás célja a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének és a már dolgozó pedagógusok munkahely- változtatásának alapvető szétválasz­tása volt. A Művelődési Minisztéri­um ugyanis ezentúl az előbbiek pá­lyázatának patronálását vállalja föl csupán. A fentiek szerint Bács-Kiskun me­gyében összesen 531 állást hirdettek meg az intézmények a legfeljebb ti­zenkét hónapja diplomázottak szá­mára. Ebből 32 az óvodapedagógu­si, 101 a tanítói, 211 az általános iskolai tanári, 122 a középiskolai ta­nári, 37 a gyógypedagógusi és 28 a zenetanári munkakör. Június 1-jéig az 531 állásból csupán 244-et töltöt­tek be. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a végzett pedagógusok minden feszültség nélkül helyezkedhetnek el. Az óvodapedagógusi és tanítói állá­sok java része ugyanis kisebb váro­sokban, községekben, falvakban van. Az utazás, átjárás, esetleg átköl­tözés kényelmetlenségeit pedig a leg­ritkább esetben vállalják a diplomá­sok. Annak ellenére, hogy számos település csábítónak tetsző szolgálati lakást is kínált, mégsem volt jelent­kező. Míg tehát az egyik oldalon hi­ány, addig a nagyobb városokban túlkínálat jelentkezik. Nem így az idegennyelv— első­sorban német és angol szakos ta­nárok esetében, akár alap-, akár pe­dig középfokról legyen szó. Az ilyen végzettségű pedagógusok után ugyanis két kézzel kapnak kis- és nagytelepüléseken egyaránt. A legsürgetőbb mégis talán a gyógypedagógusok hiánya. A képe­sítetlen nevelők továbbképzését így a legrövidebb időn belül meg kell kez­deni. Várhatóan sokat segít majd az 1990 februárjában Baján induló ki­egészítő képzés, mely a budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola kihelyezett ta­gozataként fog működni. A nem pályakezdő pedagógusok felvétele az intézmények másik lehe­tősége az üres állások betöltésére. Ezek meghirdetése a Művelődési Közlönyben történik év közben, fo­lyamatosan. A legutóbbi összegzés szerint megyénkben ezek száma 171 - re rúg, s zömében tanárokat keres­nek. Még mielőtt azonban valaki összeadná ezt a pályakezdőknek hir­detett ajánlások számával, s köny- nyelmű következtetésekre ragadtat­ná magát, sietek hozzátenni: ez az adat korántsem mérvadó. Mert az iskolaigazgató, aki mindenképpen szeretné üres állásait diplomás szakemberekkel betölteni, (s miért ne lenne valamennyi igazgató ilyen) s kissé rafinált is, az ügyesen kijátsz- sza az ostoba minisztériumi rendel­kezést: mind a pályakezdőknek, mind pedig a gyakorlott pedagógu­soknak meghirdeti szabad helyét, így lesz az egy üres helyből kettő ... S hogy mi lesz azokkal az iskolák­kal, amelyek sem így, sem úgy nem találtak jelentkezőt? Azt minden bi­zonnyal ők is szeretnék tudni. Egy részük valószínűleg képesítés nélkü­lieket alkalmaz, amiről pedig ugye valamennyien — nyilván maga az igazgató is —jól tudjuk, hogy mek­kora bűn. S máris előttünk egy példa hibáink, hiányosságaink újraterme­léséhez. Mintha nem volna elég e nélkül is ... G. T. T. Vár úr99 a huszadik században A valamikor a veszprémi püspökséghez tartozó, majd a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő sümegi vár állaga az utóbbi 40 évben igen sokat romlott. A helyi tanács az idén májusban a korábbi gazdától átvette a várat, s egy magánvállalkozónak — Pap Imrének — haszonbérletbe adta azzal a feltétellel, hogy a díjat két évre elengedi, cserében viszont a vállalkozó Pap család a bevétel legkevesebb kétharma­dát a vár rendbehozatalára fordítja. A vállalkozó terve, hogy Sümegből egyedülálló, nagy vonzerejű idegen­forgalmi helyet alakít ki közép­kori borozóval, korabeli látvá­nyosságokkal, vendéglővel, majd panzióval. • A „várúr” és várúrnő”: Pap Imre és felesége. Szemen­szedett igazság „Mit tartok a legfontosabbnak az eddigi életemből? A szülést, azt, hogy világra hoztam valakit, aki csak az enyém. Egyébként úgy ér­zem, mindig ugyanazt csinálom, mert színésznek lenni annyi, mint a szerepekben élni meg azt az életet, amelyre ilyen vagy olyan ok miatt soha nincs mód. Nasstasja Kinski filmszínésznö „A japánok vasárnap pihennek a hétfői munka érdekében. A franciák hétfőn pihennek a vasárnap miatt. Lehet ennél kifejezőbben jellemezni a köztünk lévő különbséget?” Alio Suzuki szociológus „Az egyetlen kábítószer, melyet rendszeresen használok — a szere­tem." Patty Pravo rockénekesnő „Ha nem hiszel a kísértetekben, ez annak a bizonyítéka, hogy soha­sem vettél részt rokoni összejövetele­ken." A. A. publicista „A házasság során a férjek hosz- szabb ideig tetszenek hitvesüknek, mint fordítva. A számos ok közül egyet emelünk ki: a férfiak általában kevésbé veszítik el a szépségüket, mivelhogy ebből kevesebbet is vittek a házasságba." J. P. Schütz köziró „A diplomata az az ember, aki nyíl­tan kimondja azt is, amit nem gon­dol. G. Guareschi politológus A mi ötödik Csak később akartam nyilatkozni, de most már mindegy... Szóval, a húszlakásos íKV-épületiink részére kábeltévét létesítek, ha lesz hozzá ele­gendő tőkém. Marx Tőkéje ehhez a vállalkozáshoz nem elegendő, de az első adás forgatókönyvét azért már elkészítettem. Beúszik a monitorra a „Kisemberek Kis Kanálisa, azaz Ötödik csatorna" felirat. Kikapós Marika, a B lépcsőhöz 2-böl beköszöntőt mond, és meghatá­rozza a koordinátáinkat: áremelés csak 10 fszázalékig, béremelés mini­mum ugyanannyi, mert el kell érni, hogy hónap végére maradjon még egy kettesünk a „ Van egy kettese ?" című telefonos játékhoz: az AIDS ellen va­gyunk ; mivel félkomfortos lakásokban étünk, így hívei vagyunk a több fát rendszernek stb. Boris néni meg Micu bácsi tereferéje következik a Telepa- nasz című műsorban. Bemutatják, ho­gyan hull a vakolat a bérházunk falá­ról; a házmesterék Égető Gusztiját megint elnadrágszíjazta az apja; az udvari WC előtt nőnek a sorok; a Tö­mény nagypapa dédunokájának a szü­letésnapjára valami nagy ajándékot szeretne venni a félé? alatt megtakard- tojt 200forintjából. Aztán a Jogi ese­tek jön. A Ranyos Pista bácsi, aki csatornánk mindig IKV-zik, most is győzködi az IKV képviselőjét, hogy ő már tízezer­szer megmondta nekik: „Engemet ma­guk nem tehetnek ki, mer’ nem tudom fizetni a lakbért, mer' maholnap a Sí­ron Túliak Társaságába’ szerepelhet­nék a tévébe', oszt elénekelhetném: «TürelemköllaszögénységhŐn»". Ezt követi az Ingyencirkusz. B. Feles Ká­roly profi alkoholista szédületesen tud­ja egy darabig ellensúlyozni a fejét a nyakán, ide-oda csúszkáltaivá, de az­tán —- nem tudván legyőzni a föld mágneses erejét — elterül, mint a gya­logbéka. Ekkor Be fürediék jönnek, nemre, fajra és egymásra való tekintet nélkül: sörösüveg- és gyerekrángatás — aprószentekkel, rokonokkal és bi­zalmas testrészekkel. Néhány ököl­csapás és elterülés után megjelennek a Kék fény képviselői. Befüredi Jani szerint nálunk az udvarban demokrá­cia van: „Engemet nem lehet csak azé’ bevinni, merthogy nekem tetszik a Kudlik, az asszony meg a Déri Jancsi­nak csapja a szelet! Aztán tehetek én rúla, hogy szélütést kapott?" Majd Muzsikál a Rozi... Az bár­kinek elhúzza a nótáját, csak menjen valaki közel hozzá. Mindenkiben a végrehajtót látja. Kikapós Marika a közleményekben elmondja, hogy mibe fekteti a magántőkéjét, és bekonferál­ja, hogy „Felkínálom”... A kamera a lakók által összehordott kicit-kacat tetején álló Boros Gyuri bácsit mutat­ja, amint motyósorsolást tart. Megje­lenik a hullámpapírgyűjtö Karton Emerencia néni, aki az úttörőket meg­hazudtoló gyorsasággá! tolja maga előtt a kordáját. .. Snitt. Ismeretle­nek jönnek, kenyeret és margarint kí­nálnak húsért... „Pont itt?!" — kérdi özv. Borostásné, aztán mégis felkínál nekik egy tavalyi újságot begyújtás­hoz, de hiába, romlottak a csereará­nyok. Snitt. Betéved a szocializmus megújításával egyetértő, partnert ke­reső erő, mert nemzeti program adásá­val az események elé akar menni, de látja, hogy ez a népség nem tőkeerős, kifordul, és kiáll a sarokra. Vannak még a forgatókönyvben gyenge pontok. Például, nem tudom, érdemes-e külön A hét műtárgya című műsort bevenni, amikor csak Zöldék­nek van egy abrosznyi ágyásuk az ud­varon. Aztán az egészséges életmód­dal, szerintem, teljesen fölösleges fog­lalkozni, mert úgyis mindenki az áre­melésekkel van elfoglalva. Mégis: vajon lehetne-e az inflációt fékezni azzal, ha a mi öregjeink a nyugdijukból felajánlanának pár fo­rintot az államkasszának ...? Es ez vajon hány forintos kérdés lenne Ró­zsa Gyurinál? „Kapcsoltál...”? Saiga Attila SAJTÖPOSTA TURISTÁK PANASZAI NYOMÁBAN Megfelelő-e a bugaci buszjáratok menetrendje? Felháborodott hangú levelet kap­tunk a kaposvári Farkas Bélától. Me­gyénkben járt a közelmúltban, s turis­tatársaival együtt tapasztalta, hogy a híres idegenforgalmi területre, a bugaci pusztára igen körülményes eljutni a hozzá legközelebb eső városból, Kis­kunfélegyházáról, és visszatérni sem éppen zökkenőmentes. íme a panaszos néhány konkrét megállapítása, javasla­ta: Reggel 7—8 óra között egyáltalán nem indul busz Félegyházáról a bugaci csárdához, pedig a legtöbben ilyenkor szeretnének oda utazni, miután befu­tott a vonatjuk az ország különböző részéből. Gondot okoz a bugaci pusztáról az elutazás is. Miért? Mert a műsoros ren­dezvények végeztével még sokan tölte- nének néhány órát sétálással a termé­szet lágy ölén, a friss levegőn, de ha így tesznek, aznap a helyszínen is marad­hatnának, mivel onnan délután öt órát követően már visszagördül a busz. Ért­hetetlen, hogy ezt az indulási időpontot máig nem módosították, legalább este 7 órára. Egy szó mint száz: a bugaci idegen- forgalom érdekeivel jobban össze kelle­ne hangolni a Volán területi személy­szállítását . .. E közérdekű felvetésekkel kapcsola­tosan tájékoztatást kértünk a Kunság Volán személyforgalmi illetékeseitől, Kovács Ferenc helyettes igazgatótól és dr. Torna László osztályvezetőtől, akik az alábbiakat mondották: — Vállalatunkhoz sem régebben, sem mostanában nem érkezett kifogás, kére­lem a szóban forgó helységek közötti buszjáratok menetrendjével kapcsolato­san. Ez utóbbiról szükségesnek tartjuk részletezni az alábbiakat: Hajnali 5 és reggel 8 óra között első­sorban dolgozókat és diákokat szállíta­nak a városból a nagyközségbe és vissza autóbuszaink. A tulajdonképpeni turis­taforgalom igényeit a naponta Fél­egyházáról fél 10 órakor kigördülő já­ratunk elégíti ki, amely 36 perc múlva érkezik meg a bugaci csárdához. Ez az indulási rend azért megfelelő, mert a bugaci puszta műsorprogramjai általá­ban 10 óra körül kezdődnek, vagyis akkor minden látogató a helyszínen le­het, akiket mi szállítunk. Ez időben nem látjuk indokoltnak pluszkocsi beállítá­sát. Levélírójuk véleményével ellentétben, igenis mód van arra, hogy a kora esti órákig a pusztai környezetben gyönyör­ködjenek a turisták, akiket — szombat kivételével— naponta a 19 óra 14 perc­kor induló busz szállít vissza Kiskunfél­egyházára. Megjegyezek: Akik hétközben dolgoznak, legha­marabb a szombati napjukat szentelhe­tik a kirándulásra, s például a bugaci természeti környezet meglátogatására is. Ahonnan akkor délután 5 óra 10 perckor indul az utolsó busz Félegyhá­zára. Vajon nem lenne indokolt ezt a járatot is két órával később visszaindí­tani? Milyen a ravatalozó? & Egyik ismerősöméi kísér­tem utolsó útjára minap a he­lyi temetőben, aliol az ilyen­kor szokásos egyházi szer­tartás első részének helyszíne volt a ravatalozó. Ott, a ke- gyeletadás perceiben nem­csak az elhunythoz intézett búcsúszavakat hallgatni volt szívszorító, de legalább any- nyira fájdalmasan érintett a szőkébb környezet sivár lát­ványa is. Például felfigyeltem a dí­szítésként használt térítőre, amely legalább egy éve nem volt kimosva, kivasalva. A koporsót tartó dobogó szürkéllett a portól, a piszok­tól. A gyertyák üres oefőttes üvegekbe téve pislákoltak, a villanygyertyák pedig nem égtek. Úgy tudom, e ravatalozó belső tisztaságáéi t, felszere­léseinek működéséért vala­kik felelősek. Így látják el a rájuk hízott feladatokat? Nagyközségi temetőnkben egyszer el kellene már temet­ni a slendriánságot is ... Szabó Emma Izsák NEM CSAK A KÉZBESÍTÉSSEL VAN BAJ ... Mi az igazság a császártöltési posta háza táján? A szerkesztőségünkhöz érkezett levél borítékján a keceli posta bélyegző- lenyomata szerepel, feladóként pedig ez olvasható: Smith István, Jánoshal­ma. így ír: A Baján, Kecelen, Hajóson vagy ép­pen Jánoshalmán feladott levelek idejé­ben megérkeznek rendeltetési helyükre, a Császártöltésen postázottak azonban késéssel vagy egyáltalán nem. A minap, e kis településen járva, betértem a postahivatalba, ahol né­hány statisztikai lap vásárlásakor 6 forinttal kaptam vissza kevesebbet, mint járt volna. Ezután az utcán be­szélgettem az egyik helyi lakossal, akitől megtudtam: baj van az ottani kézbesítéssel is, hiszen nemegyszer el­telik egy hét, mikorra megérkezik a címzetthez a küldemény. A levelek általában kibontottak. A postások ha­nyagok és flegmák. Én nem idevalósi vagyok, mégis Hálásan köszönöm! Konyhám mosogatója elromlott, s mivel a megjavításához szükséges alkatrészt nem kaptam meg lakóhe­lyemen, ezért az egyik hétfő reggel elutaztam a szegedi Volán autóbu­szával Pécsre. Velem tartott a kis- unokám, akinek szép nyári nadrá­got láttam az ottani nagyáruházban, s gondoltam, megajándékozom ve­le. Már a pénztárnál álltam, amikor rádöbbentem, hogy nincs meg a pénztárcám, melyben a nyugdíjas­igazolványom, a helyi buszbérletem és összesen 1400 forintom volt. Ebben a szerencsétlen helyzetben egyet tehettem: dolgom végczctlc- nül hazaindulok. Csakhogy pénz hí­ján, nem tűnt a megoldás egyszerű­nek. Ráadásul a kölcsönkérésre sem gondolhattam, hiszen a baranyai megyeszékhelyen rokonom, bará­tom vagy ismerősöm nem lakik. Először egy taxisnak soroltam el bánatom, aki mindent elhitt, ám a ■várhatóan 1800 forint körüli díjra tekintettel nem fogadtam el szolgá­latát. Ekkor reméltem, hogy a reg­geli utazás során megismert sofőr lehetővé teszi a visszafelé tartó buszra felszállásunkat, azzal a felté­tellel: a menetdíjat utólag térítem meg. A gépkocsivezető ridegen el­utasította kérelmemet. E párbeszédnek és kétségbeesé­semnek szemtanúja volt egy hölgy, aki készséggel átadott 200 forintot, amelyért megvehettem menetjegye­inket. Hálásan köszönöm Szűcs Sándorné önzetlen segítségét, aki­nek címére, természetesen, hazaér­kezésem után azonnal postáztam a pénzt! Ribor Eerencné Baja bosszantanak e dolgok. Különben e sorokat sem Császártöltésen adom postára. A fölöttébb elgondolkodtató észre­vételekkel a szóban forgó postahivatal vezetőjét, Lakner Istvánt kerestük meg, aki ezeket válaszolta: . — Megdöbbentőnek találom az ol­vasójuk által közölteket, s azokat visz- szautasitom, mert nem egyebek rossz­indulatú, félrevezető véleményeknél, melyek talán súrolják a rágalmazás határát is. A mi kis kollektívánk effé­lékre nem szolgált rá. Jómagam 30 évnél régebben vagyok a postai szak­mában, s a kollégiám is nagyobb gyakorlattal rendelkeznek. A továbbiakban pedig röviden is­mertetem, mit és hogyan csinálunk: Községünkben mindegyik munka­napon összegyűjtjük a címzetteknek szánt küldeményeket, melyeket még akkor délután továbbítunk a Kiskőrö­ÜZENJÜK „Barna szem” jeligére: Leveléből arra kö­vetkeztetünk, hogy Ön elégedetlen a szembe­tegségére vonatkozó egészségügyi ellátással. Javasoljuk, e problémáit beszélje meg szak­orvossal. Egyébként értesülése helytálló, hi­szen Debrecenben, a szemészeti klinikán va­lóban foglalkoznak a rövidlátásra panaszko- dók megműtésével. Ilyen célból bárki felke­resheti az intézményt, ahol alapos vizsgálat után döntenek arról, végrehajtható-e az ope­ráció, vagy sem. A költségekről is a helyszí­nen lehet tájékozódni. „Bizonytalan vagyok” jeligére: Mivel Ön 1986. augusztus közepe óta nem áll munka- viszonyban, így a várhatóan szeptember vé­gén megszületendő kisbabája után sem ter­hességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermek- gondozási díjra nem jogosult. Méltányosság­ból azonban kaphat gyermekgondozási se­gélyt. írásos kérelmét a megyei társadalom- biztosítási igazgatósághoz nyújtsa be. „16 napos táppénz” jeligére, Miskérc: Aki vállalati munkaviszonyból került át dolgozni alkalmazottként mezőgazdasági termelőszö­vetkezetbe, s a munkamegszakítása nem ha­ladja meg a 30 napot, az új cégnél való meg­betegedés esetén ugyanolyan feltételekkel jo­gosult a táppénzre, mintha nem változtatott volna munkahelyet. Ha a tsz tagként alkal­mazza munkavállalóját, a keresőképtelenség idejére járó betegségi segély folyósítása a he­lyi szabályozástól függ. Ha ön tag, akkor a szövetkezet vezetőségéhez forduljon ebbéli tárgyú panaszával, egyéb esetben pedig a területileg illetékes társadalombiztosítási szervhez. Lengyel Máriának, Kalocsára: A vírusbe­tegségeket terjesztő kullancs úgy támad, hogy fejét mélyen a bőr hámjába fúrja, s ha már vérrel teleszívta magét, felpuffadhat akár 1 centi nagyságúra is. Erővel nem sza­bad kivenni, mert könnyen a hámban marad a feje, ami gyulladást okozhat. A csípéstől sérült bőrfelületet célszerű bekenni krémmel, esetleg acetonos vagy benzines vattával, ugyanis ennek következtében a kullancs nem tud lélegezni, elpusztul, s utána csipesszel eltávolítható. sön lévő, úgynevezett gócközpontunk­ba. Hogy onnan mikor indulnak to­vább a levelek, csomagok stb., azért nem mi tartozunk1 felcKJssi^gel. Ami pedig a Császártöltésre' érke­zett leveleket, csomagokat, újságokat stb. illeti, még aznap kézbesítésre ke­rülnek. Tehát késedelem nélkül. Sem­milyen küldeményt nem bontunk fel, ahhoz jogunk nincs. Előfordul, persze, hogy például a levél ragasztása nem megfelelő, s emiatt esetleg félig nyitott a boríték, az ilyen esetek azonban tőlünk függetlenek. Nem zárom ki, hogy a pénzzel bánó munkatársam tévedhet, ám ha ez elő­fordult, akkor azonnal kellett volna az illetőnek reklamálnia. Utólag nem bi­zonyítható e panasz jogossága. Mellesleg ügyfeleinkre is vonatkozik a szabály: pénztártól való távozás után nincs helye a reklamációnak. „Telekszomszéd” jeligére: Ha a szomszéd önkényesen járt be az Ön lakóházának udva­rába, cselekedete jogsértő volt. Értesülésünk szerint ez a gyakorlat már megszűnt. Másik sérelmét, nevezetesen, hogy a szomszéd ga­lambjai rendszeresen leszállnak az Ön vete­ményeskertjében, s tönkreteszik az ottani termést, az általunk felkért — és a helyszínen járt — hatóság nem látta bizonyítottnak, sőt, azt tapasztalta: az emlitett szárnyasokat zárt térben tartja a tulajdonos. Persze, ha e ga­lambok szabadon röpködnek, akkor sem okozhatnának kertjében kárt, ugyanis jelen­leg parlagon hever az ottani termőföldje. Vadnayné Gubik Gabriellának, Kccelre: A május 2-án megjelent „Mulasztott-e a tűz­oltóság?” című cikkünkben a hivatalos hely­ről kapott tájékoztatás alapján, egyebek kö­zött ezt írtuk: a kigyulladt, s több mint 100 ezer forint értékű mikrobuszban 40 ezer fo­rint körüli kár keletkezett. Nos, ön, a tulaj­donos, pontosító választ juttatott el hozzánk — és a megyei tűzoltó-parancsnoksághoz is —, aminek alapján készséggel közüljük: a kiégett gépjármű értéke 35 ezer forint volt, a megmentett érték pedig annyi, amennyi fo­rintot ad a roncsért a MÉH-tclep. Vagonénak, Kiskunfélegyházára: A Taná­csok Közlönye ez évi 7. számában található az Elnöki Tanács 1989. évi 8. törvényerejű rendelete, amely leszögezi: A magánkereske­dő több alkalmazottat, illetve segítő családta­got foglalkoztathat, ám az együttes létszá­muk nem haladhatja meg a ötszáz főt. Ha e tevékenységét a kereskedő több telephelyen kívánja folytatni, azok címét fel kell tüntetnie a magánkereskedői igazolványában. Bővebb felvilágosítást a helyi szakhatóságtól kérjen. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom