Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-24 / 172. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 24. Két hét múlva: ismétlés (Folytatás az 1. oldalról.) lampolgárt vettek fel reggel óta a névjegyzékbe. Jellemzőnek tartja ezt a város környéki kisközség (városrész?) helyzetére és csak úgy zúdítja a panaszokat — melyhez az éppen szavazni jött lakosok is csatlakoznak —, amelyek elsorolják a különálló falu közösséggé szerveződésének nehéz útját. * * * Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz ebédlőjében (kultúrtermében?) a 6-os választókörben aratási csönd van délben. A korán kelők már leadták a voksot. Horváth Imréné hozza a férje céldulá- ját is, Szűcs szabó Imre pedig a lányáét. Megmondják nekik, hogy mindenkinek saját magának kell részt venni a szavazáson. Nyugodt a hangulat, még viccelődésre is telik. Küszöbe van a szavazófülkének, tessék vigyázni a belépéskor ...! Dobrovszki Miklós, a szavazatszedő bizottság tagja (egyébként a tsz elnökhelyettese) kifülel a nagy zajjal bedurrogó traktorra, nyugtázza, hogy megjavították. Aratás van, nemcsak választás... A habselyem kötöttárugyári szavazóhelyen Csatlós Imre és Rászánó Felföldi Julianna fogadja az érkezőket. Móczár Károlyné sietve jön leadni a szavazatot, azután igyekszik vissza a Móra gimnáziumba, ahol ő is szavazatszedő. Bejelenti azt is, hogy édesanyjáék szabadságon vannak. .. * A Hazafias Népfront választási ügyeletén megtudjuk, hogy néhány bejelentés érkezett. Például, hogy az egyik választókörben nincs lezárva az urna. A helyszínen győződtek meg az ellenkezőjéről, minden rendben volt. Egy másik telefonáló azt kifogásolta, hogy a titkos választást éri sérelem, ha a jelöltek „ajánlását” elviccelik. Ő igenis végre választani akar, mert most van erre lehetőség. Ezzel a véleménnyel egyetértettek. A városi tanács épületének első emeletén is együtt a „stáb” este 6 óra után. Ekkor látogatott oda dr. Kukorelli István, az Országos Választási Elnökség titkára, akit megkérdeztünk, a többpártrendszer főpróbájának tekinthető-e a mostani választás? • Nánási Dénes a Vörös Csillag Tsz- ben (Kiskunfélegyháza) állatgondozó. Bizalmát a közös .gazdaság jogászának adta, azon az alapon, hogy egy munkahelyen dolgoznak. Dr. Kukorelli István igennel válaszolt és hozzáfűzte: — Nyilván ebből a választásból is le kívánjuk vonni a tapasztalatokat. Nem volt szerencsés az időpont kijelölése. Az érvényben lévő régi és csak tüszúrásnyi változtatások a választási törvényen kevésnek bizonyultak az új helyzetre. Ezt előre át kellett volna gondolni. Sok tény motiválja a szavazásban részt vevőket, túl nagy az érzékenység és sok az indulat — mondta az ÖVE titkára és elsietett. Volt erre a napra éppen elég tennivalója. Este 6 órakor lezárták a szavazóhelyiségeket, megkezdődött a számlálás. Az eredmények ismertek .. . Nagy Mária A Petőfi Népe három kérdése (Folytatás az 1. oldalról) következtetést vonjuk le, hogy az állampolgárok jelenleg sokkal hitelesebbnek tartják az ellenzéket, mint az MSZMP-t. Az SZDSZ a maga részéről örül az MDF sikerének. — Előzetes megállapodást kötöttünk ugyan az MDF-fel — természetes szövetségesünkkel —, hogy a kisebbségben maradó fél visszalép a további küzdelmektől a másik javára, egyelőre azonban ezt a lépésünket borítékoljuk. Ebben csupán taktikai megfontolások vezetnek bennünket. Előfordulhat ugyanis, hogy az MDF-en kívül mindenki visszalépteti emberét — erre akár a választások előtt egy nappal is lehetősége van —, márpedig a mai szabályok szerint, ha csak egy jelölt van, nem lehet törvényesen őt megválasztani, tehát a mandátum betöltetlen maradna. Ezt semmiképp nem akarjuk. DR. GRÁNER GYULA: — A közéleti passzivitás és a bizalomhiány is benne van a részvételi arányban, a gyakorlati okának pedig a rossz időpontot tartom. — Tükrözi a kecskeméti polgárok pillanatnyi véleményét, s ami nagyon fontos, hogy egyértelműen megjelenik ebben az eredményben az MSZMP helyzete, belső viszonyai itt Kecskeméten. Remélem, hogy a tegnapelőtti nap során kialakult kép kellő figyelmeztetés az MSZMP-n belül mindazok részére, akik még nem kellően érzékelik azt a tényt, amit én már régóta képviselek: ezt a pártot alapvetően és radikálisan meg kell újítani ahhoz, hogy politikai tényező maradhasson. — Kész vagyok a további jelöléstől elállni, annak érdekében, hogy a választás sikeres lehessen. Dr. KISS ISTVÁN: — Megköszönöm mindenkinek —- függetlenül attól, hogy kire adta szavazatát —, hogy eljött, mert ez ad reményt arra, hogy itt mégis lesz egy független, demokratikus jogállam. Hallottam elmarasztaló hangokat a távol maradó állampolgárokkal szemben, én nem tudom elítélni őket. Ne azok szégyelljék magukat, akik nem bíztak abban, hogy ez a szavazás egy demokratikus változást segít elő ebben az országban és Kecskeméten, hanem azok, akik ebben a népben ezt a fenntartást kialakították. — Az új választáson indulok, mert komolyan gondoltam Váci Mihály szavait: használni akarok, nem tündökölni. Változatlanul úgy érzem 23 évi kecskeméti honosságom révén, hogy programom, amit vállalok, sokak jószándékával találkozhat. VARGA LÁSZLÓ: — Véleményem szerint rossz volt a szervezés, például a Muszáj választási cédulákat sem kapott. Én mint lelkész is tudom, hogy sokan nem értesültek a választásról. Ha csak úgy lehetséges, akkor megfizetett hirdetésként is meg kellett volna jelentetni a Petőfi Népében a választási plakátot. — Minden tömörülésnek megvolt a maga tábora. A szavazásra a semleges többség nem ment el. Nekem pedig ott van esélyem. — Mivel nem dőlt el semmi, úgy érzem, hogy még egyszer meg kell ismételni a választást. B. J.—N. M. • Este 6 óra után megkezdődött a számlálás. A BILD AM SONNTAG INTERJÚJA NÉMETH MIKLÓSSAL Az MSZMP tudomásul veszi, ha nem svőz a választásokon Magyarország távlati célja az, hogy a Közös Piac társult tagja legyen; legkésőbb 1990. június 8-án szabad, demokratikus választások lesznek Magyarországon, és az MSZMP tudomásul fogja venni, ha a választásokon nem tesz szert többségre: Magyarország nem kíván idegen modelleket átvenni, az ország mindig akkor volt sikeres, amikor a saját útját járta; Gorbacsov Bukarestben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnyev- doktrína halott; Magyarország nem kívánja a román magyar konfliktust eszkalálni. Többek között ezek a megállapítások hangzottak el abban az interjúban, amelyet Németh Miklós miniszterelnök adott az igen olvasott, országos terjesztésű nyugatnémet lapnak, a Bild am Sonntagnak. Legkésőbb 1990. június 8-án az összes párt részvételével szabad, demokratikus választások lesznek Magyarországon — mondotta Németh Miklós. A kormány már kidolgozott egy törvénytervezetet, ez jelenleg megvitatás tárgya a kormányzó párt, az ellenzék és az összes társadalmi erő között. „Remélem, hogy a tervezetet kora ősszel a parlament elé lehet terjeszteni” — mondotta a magyar miniszterelnök. Kifejtette továbbá, hogy a magyarországi választások lényegesen különbözni fognak a lengyelországitól, nem lesznek kvóták. „Többpártrendszert akarunk, pluralizmust akarunk. Ezért új alkotmányt dolgozunk ki, amely végérvényesen szakítani fog a sztálinizmussal. Ez az alkotmány garantálni fogja az alapvető állampolgári jogokat. Az új alkotmány szakítani fog a kommunista párt vezető szerepének tételével is.” A magyar miniszterelnök lehetségesnek, de nem valószínűnek tartja azt, hogy az MSZMP a választásokon nem szerez többséget. Megerősítette, hogy az MSZMP a választások bármilyen kimenetelét tudomásul veszi, s amikor a riporter a lengyel választásokra utalt, kijelentette; „A lengyel kommunista párt csúcsvezetése évekig rosszul mérte fel a helyzetet, ahelyett, hogy — úgy, mint mi — a reformmozgalom élére álltak volna. Jaruzelski tábornok a bukaresti VSZ-csúcstalálkozón a következőt mondta nekem: „1981-ben katonai győzelmet arattunk ugyan, de politikailag vereséget szenvedtünk”. A kormányfő véleménye szerint Magyarországon a legkeményebb dogmatikusok sem tagadhatják azt a tényt, hogy az a rendszer, amellyel eddig Magyarországon dolgoztak, bizonyos eredményeket felmutatott ugyan, de nem túlságosan sokat. Azok, akik számára az eddigi rendszerből előny származott, ellenállást tanúsítanak. Közülük sokan reformlepelbe burkolják bírálatukat. Szavakban a reform mellett vannak, s a sorok között elrejtve tudatják, hogy a reformot ellenzik. Nagyon nehéz felmérni, hogy milyen erősek. Németh Miklós úgy ítéli meg, hogy a vezetésen belül is vannak óvatosak, akik a demokratizálás tempóját túl gyorsnak tartják. Abban az alapvető kérdésben azonban, hogy reformálni kell, nincs viszály az MSZMP Központi Bizottságában, „Száz százalékos biztonság a visszarendeződéssel szemben nincs. Sokat teszünk azonban azért, hogy az ne következzen be. A legfontosabb garancia a nép. A lakosság nem engedné meg a visszalé- , pést. Garancia a kormányom is. A kormány többé már nem a párt meghosszabbított karja, hanem önálló hatalmi központ, s a pekingi tragikus események után világossá tette, hogy Magyarországon belpolitikai kérdést többé nem oldanak meg erőszakkal. A fegyveres erőkkel nálunk nem fognak visszaélni” — jelentette ki. Németh Miklós az interjúban kifejtette, hogy a Szovjetunió Magyarországon soha sem fog beavatkozni. „Gorbacsov Bukarestben megerősítette, hogy az úgynevezett Brezsnycv-doktrína halott”. Ami a gorbacsovi reformirányzat sikerének esélyeit illeti, Németh Miklós szerint erre manapság nagyon nehéz egyértelmű választ adni. Gorba- csovnak vannak ellenfelei, de az SZKP főtitkára nagyon gondosan tanulmányozza Hruscsov hibáit. Végeredményben Gorbacsov sikere vagy sikertelensége az üzletek ellátottságán és a pénztárcák vastagságán fog múlni, és ennek Gorbacsov is tudatában van. Magyarország mindesetre nem kíván idegen modellt átvenni. Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor a saját útját járta. Amikor idegen modelleket vett át, mindig „megbetegedett”, csaknem rokkanttá vált. Magyarországon a kormányfő meggyőződése szerint'a politikai reformokat legjobban az egészséges gazdasági fejlődés segítheti elő. „A mi tragédiánk az, hogy negyven éven át életünket ideológiai kényszerek nyomán kellett alakítanunk. A végeredményt láthatjuk”. Magyarország szövetségesi elkötelezettségét számba véve, az ország közelebbi és távoli környezetére kitekintve, a kormányfő azt állapította meg, hogy belátható időn belül lehetetlen a kilépés a KGST-ből, jóllehet a KGST jelenleg inkább hátrányokat és nem előnyöket nyújt a tagországoknak. Magyarország a Közös Piaccal jó megállapodásokat kötött. Ezeket most tartalommal kell megtölteni, s a mennyiségi korlátozásokat mihamarabb leépíteni. Magyarország ezt 1995 helyett már 1992-re szeretné elérni, távlatilag pedig a társult tagság a célja. A NATO és a Varsói Szerződés feloszlatásáig a VSZ-nek túlnyomóan katonai szervezetből politikaivá kell válnia — mondotta Németh Miklós. A politikai kérdések megvitatásának fóruma lehetne, anélkül, hogy az egyes tagországok szuverenitása csorbát szenvedne. A magyar irányvonal az — szögezte le a miniszterelnök —, hogy mindenki a saját útján megy, mások kioktatása, vagy a mások ügyeibe való beavatkozás nélkül. Ameny- nyiben az össz-európai együttműködés további haladást mutat fel, remélhetőleg 2000-ig, de talán már hamarabb is az összes szovjet katonát ki lehet majd vonni Magyarországról. Romániát illetően Magyarország nem kívánja a konfliktust eszkalálni, s a kormányfő bízik abban, hogy a konfliktus nem tevődik át katonai területre. Gorbacsov mindenesetre nem kiván a román—magyar ügyben sem közvetítőként, sem békéltetőként fellépni. A németek teljes megosztottságát Németh Miklós hibának nevezte, „de a II. világháború és a következmények manapság történelmi realitást jelentenek. Csak remélhetjük, hogy a közös európai ház felépítése olyan megoldást hoz majd, amely mindenki számára elfogadható”. Gorbacsov a bányászsztrájkokról Az átalakítás halaszthatatlanul szükséges az ország számára, a változások üteme azonban nem kielégítő. A gazdaság mielőbbi átalakításának törvényes keretei megteremtődtek, de a gyakorlati megvalósítás mindig komoly akadályokba ütközik, ami konfliktushelyzeteket vonhat maga után, s ez ma megengedhetetlen. Így összegezte Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasárnap délután az elmúlt két hétben az ország nagy szénmedencéire kiterjedt bányászsztrájkok első tanulságait a szovjet tv kamerája előtt. Mint elmondta, jelenleg a helyzet a bányavidékeken fokozatosan normalizálódik. A nyugat-szibériai kuznyecki szénmedence bányáiban két napja újraindult a termelés, a bányászok igyekeznek a munkabeszüntetésből következő gazdasági veszteségeket pótolni. A közép-kazahsztáni karagandai szénmedence bányászai ugyancsak felvették a munkát. A donyecki szénmedencében még folynak a gyűlések, a sztrájkbizottság és a helyszínre utazott kormánybizottság vasárnap reggelre kidolgozta a megállapodásokat. Makejevka, Krasznoarmejszk és Szelidova bányászai vasárnap este munkába állnak. Az északon fekvő pecsorai szénmedencében, Vorkuta bányavidékén ugyancsak folynak a tárgyalások a bányászok követeléseinek kielégítéséről és a termelés mielőbbi megindításáról. Az események tanulságai között mindenképpen érdemes kiemelni, hogy a munkások és vezetőik közötti szakadék, a párbeszéd hiánya veszélyes helyzeteket teremthet. A bányászok jogos követeléseinek túlnyomó többségét a helyszínen el lehetett volna intézni — mondotta. A sztrájk nem a megfelelő eszköz a problémák megoldására, hiszen kedvezőtlen hatással van az egész népgazdaságra, a társadalomra és ezen belül a bányászokra is. Ezt a sztrájkoló munkások teljes felelősséggel átérezték. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy bár nem híve az ilyen szélsőséges lépéseknek, mégis elégedettség tölti el, mert a munkások kezükbe vették sorsuk irányítását. Fontos szakasz zárult le a bányászsztrájkkal, amely bebizonyította, hogy a változásokat nem lehet halogatni. Az ország nehéz, felelősségteljes, sőt kritikus időszakot él át, amikor az átalakítás gyökeres fordulatot vett — hangsúlyozta. Ezzel együtt nő a feszültség a társadalomban, nőnek a nehézségek is, amelyeket — ha az ország ki akar jutni ebből a helyzetből és valóban óhajtja a megújulást — meg kell oldani. Mihail Gorbacsov nyilat- kozatában ennek a megújulásnak a támogatására szólította fel a szovjet társadalom széles rétegeit. A donyecki megállapodás A donyecki bányászok egy hétig tartó sztrájkjukkal szinte minden követelésük teljesítését kivívták — jelentette vasárnap a francia hírügynökség. Az AFP helyszíni tudósítója megszerezte annak a megállapodásnak az egyik példányát, amelyet a kormány- bizottság és a sztrájkbizottság írt alá. A dokumentum bevezetőjében megállapítják, hogy a donyecki területen kialakult szociális és gazdasági helyzet vezetett a sztrájkhoz. A munkabeszüntetés következménye volt a minisztériumok és a vezető szervek diktátumainak, az élelmiszer-ellátásban és az alapvető fontosságú árucikkek kínálatában mutatkozó romlásnak is. A megállapodás legfontosabb pontjai a következők: j— a Donbaszsz bányavállalatai teljes pénzügyi és jogi autonómiát kapnak a vállalatokról szóló törvénynek megfelelően; — bányavállalatoknak 1989. augusztus 1-jétől joguk van a terven felül kitermelt szenet az általuk meghatározott áron értékesíteni. A szénbányászati minisztériumnak egy hónap alatt ki kell dolgoznia egy rendeletet', hogy ezt a gyakorlatot összhangba hozza a törvényes előírásokkal; j— a szénbányászati minisztérium és az árhivátal kidolgozza a szén felvásárlási árának reformját; •j- a minisztérium egy héten belül a minisztertanács elé terjeszti a bérnormák változtatására kidolgozott tervet; augusztus 1-jétől a bányák maguk határozhatják meg termelési és működési normáikat. A 47 pontból álló megállapodás további részében szó van egyebek között a nyugdíjazás kérdéséről, új szakszervezeti tisztségviselők választásáról, a szabadságolásról, a munkavédelemről és az egészségügyi ellátásról. A hírügynökség példaként említi azt a pontot, ameiy kimondja, hogy minden bányásznak 80 dekagramm szappan jár egy hónapban. A jelenlegi norma — amelyet még 1923-ban állapítottak meg — havonta 40 dekagramm szappant biztosit a bányászoknak. Csehszlovák—lengyel ellenzéki találkozó Csehszlovákiában is szükség lenne egy, a lengyelországihoz hasonló kerekasztaltárgyalás-sorozat megtartására a kormány és az ellenzék között — áll abban a nyilatkozatban, amelyet vasárnap adtak ki a csehszlovák ellenzékiek és a lengyel Szolidaritás képviselőinek találkozójáról. A nyugati hírügynökségek ismertetése szerint a nyilatkozatban leszögezik; az említett tárgyalások megtartása nemcsak Csehszlovákia, hanem Kelet-Európa egészének jövője szempontjából döntő jelentőségű. A csehszlovák ellenzékiek a találkozón méltatták azt a tényt, hogy a Szolidaritás 169 tagja, akik most kerültek a lengyel parlamentbe, első külpolitikai nyilatkozatukban állást foglaltak a csehszlovákiai reformok mellett. A tárgyalásokon mindkét részről sürgették a csehszlovákiai politikai foglyok szabadon bocsátását. A DPA jelentésében azt írja, hogy a lengyel ellenzékiek nyilatkozatot adtak át a csehszlovák polgárjogi aktivistáknak, s ebben elítélik a Varsói Szerződés fegyveres erőinek 1968-as beavatkozását a csehszlovákiai eseményekbe. A lengyel delegáció szombaton érkezett Prágába. A küldöttség még szombaton találkozott Frantisek To- másek bíboros érsekkel. A küldöttség találkozni kíván Václav Hável ismert ellenzéki íróval és hétfőn találkozót tervez Alexander Dubcekkel, a CSKP KB volt főtitkárával is. A Szolidaritás küldöttségének beutazását a csehszlovák hatóságok nem akadályozták meg, s vasárnapig nem akadályozták a küldöttség programjának lebonyolítását, találkozóit.