Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
v «y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 153. szám Ára: 5,30 Ft 1989. július 1., szombat MMHHi MÁSODSZORRA SIKERÜLT A megyei tanács új elnöke: Gaborják József Az utóbbi hetekben több oldalról is kritika, sőt elmarasztalás érte a megyei tanácsot az elhúzódó elnökválasztás miatt. Pedig nem biztos, hogy a testület volt a vétkes, inkább az a jogszabály, amely meglehetősen mereven intézkedik a választás menetéről. Rutinos jogászokra volt szükség ahhoz, hogy az eljárás során nehogy sérelem érje valamely paragrafust és bár az előző ülésen türelmesen elmagyarázták a tanácstagoknak az arányokat, a tegnapi összejövetelen is akadt, aki még rákérdezett. A megyeháza földszinti nagytermében gyűltek össze tegnap a testület tagjai. Tohai László altalános elnökhelyettes elégedetten állapította meg, hogy a 86 megyei tanácstag közül 67 van jelen (igaz, négy tanácstagi hely üres, de a szavazás arányainál ezeket is figyelembe kell venni —- a tanácstörvény szerint.) A levezető elnök üdvözölte a testület tagjait, a meghívottakat, közöttük dr. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt és dr. Szabó Miklóst, az MSZMP megyei első titkárát. Tizenkilenc - illetve csak tizenöt - tanácstag azért nem jött el, mert vagy beteg, vagy éppen külföldön tartózkodik. De többen megszakították szabadságukat a fontos esemény miatt. Ezután dr. Bognár Lajosné kapott szót. A Hazafias Népfront megyei titkára elmondta, hogy a legutóbbi —június 21-ei sikertelen választás után újra megkérdezték Gaborják Józsefet és dr. Gál Gyulát, hogy továbbra is vállalják-e a jelöltséget. Mindketten igennel válaszoltak. Új jelölt állítását a népfront nem tartotta szükségesnek. A két jelölt ezután megerősítette, kiegészítette, illetve árnyaltabbá tette azt a programot, bemutatkozást, amelyet a múlt alkalommal elmondtak. Dr. Posváncz László, az ügyrendi bizottság elnöke ismét tájékoztatta a tagságot a szavazás módjáról: minimum 44 érvényes szavazatot kell kapnia az egyik jelöltnek ahhoz, hogy az elnöki tisztséget elnyerje. Alig fel óra múlva • mialatt lezajlott a titkos szavazás és megtörtént azok számszerű összegzése — dr. Posváncz László már ismertette az eredményt. Eszerint Gaborják József 46, dr. Gál Gyula 19 szavazatot kapott. Két szavazat érvénytelen volt (mindkét nevet áthúzták). A Bács-Kiskun Megyei Tanács új elnöke tehát Gaborják József, aki a következő percekben letette a hivatali esküt, majd meghatódva, de immár kissé megnyugodva is, mondott köszönetét mindazoknak, akik segítették, támogatták jelöltségében és természetesen azoknak, akik bizalmukkal megtisztelték és rá szavaztak. Dr. Gál Zoltán a kormány jókívánságait tolmácsolta. Elmondta, hogy a választás demokratikusan zajlott le, s ez egyben biztosítéka annak, hogy az új elnöknek van tömegbázisa. Erre valóban nagy szüksége lesz, hiszen ezt a munkát Habarják József 1950. június 15-én szüléiéit Hajún. Nyugdíjas szülei ina is ott élnek. Általános- és középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta, a Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Még ebben az évben felvételt nyert a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nappali tagozatára, ahol 1974-ben a népgazdasági tervező-elemző szak elméleti, gazdaságpolitikai szakágazatán kapott okleveles közgazda képesítést. A diploma megvédése után 1974-ben kötött házasságot, majd feleségével — aki az egyetemen évfolyamtársa volt — Kecskemétre költöztek. Első munkahelye a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. tervosztálya volt, majd 1978-ban a pénzügyi osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1984-ben a tervosztály vezetője, s egyben a tervgazdasági bizottság titkára lett. 1985-ben Kiskunhalason megyei tanácstaggá választották. A szakszervezetnek 1970 óta tagja, a Magyar Szocialista Munkáspártba 1977-ben vették fel. A múlt évi novemberi megyei tanácsi apparátusi pártértekezlet a megyei pártbizottságba delegálta, amely testület 1989 januárjában a végrehajtó bizottság tagjává választotta. Felesége a KSH megyei igazgatóságán osztályvezető, két gyermekük van. nem könnyű folytatni, s még nehezebb megújítani egy olyan nagyformátumú elnök után, mint dr. Gaj- dócsi István. Végül a kormány nevében kérte a testületet és az apparátust, hogy a továbbiakban is támogassa, segítse az elnök tevékenységét. A megyei pártbizottság nevében dr. Szabó Miklós gratulált Gaborják Józsefnek és a testületnek is, mondván, hogy hiteles embert választottak elnöknek. Márpedig — tette hozzá a megyei pártbizottság első titkára — a mostani időkben igen nagy szükség van jó felkészültségű, ugyanakkor makulátlan emberekre. Végül dr. Gál Gyula köszönte meg a jelölést és a szavazatokat, ígéretet tett arra, hogy tanácstagként csakúgy, mint eddig kritikai szellemben fogja segíteni a testület munkáját. G. S. MAGYAR—AUSZTRÁL TÁRGYALÁSOK Problémamentes kapcsolatok Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Robert Hawke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, valamint tanácsadók és üzletemberek. Az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén, ezután az Országház delegációs termében megkezdődtek a magyar—ausztrál tárgyalások. A csaknem kétórás tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatokról, a magyarországi helyzet fő vonásairól, valamint nemzetközi kérdésekről esett szó. Németh Miklós — az MTI értesülése szerint - - fejlődőnek, problémamentesnek ítélte hazánk és Ausztrália politikai kontaktusait. Javasolta, hogy a két ország kössön megállapodást a kettős adóztatás kizárásáról, illetve a beruházásvédelemről. Gazdasági kapcsolatainknak újabb lendületet adhatna, ha Ausztrália vámkedvezményben részesítené Magyarországot. Reményét fejezte ki, hogy Ausztráliának a COCOM-hoz történt csatlakozása nem befolyásolja a két ország együttműködését. A Minisztertanács elnöke szólt arról is, hogy jövő év első felében a kapcsolatok fejlesztésére magyar gazdasági és műszaki napokat rendeznek a távoli országban. Robert Hawke a gazdasági kapcsolatokat méltatva kitért egyebek között a Cairnsi csoport eredményes működésére, amely a mező- gazdasági világkereskedelem fejlesztését tűzte ki célul. Robert Hawke kilátásba helyezte: kormánya tanulmányozni fpgja a kettős adóztatás kizáró, illetve a beruházásvédelmi egyezmény megkötésének lehetőségét. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy a két ország között ma is elégséges a bizalom- a beruházásokhoz. Robert Hawke, valamint a kíséretében lévő tanácsadók és üzletemberek kora délután kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. A magyar tárgyalócsoportot Békési László pénzügyminiszter vezette. Jelen volt Juhár Zoltán és Douglas Alan Townsend. Ezt követően kereste fel szállásán az ausztrál kormányfőt Pozsgay Imre államminiszter. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke- ot. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi*Bizottság székházában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. PÁRTOK, EGYESÜLETEK VEZETŐI AZ MTI-BEN POZSGAY IMRE A TÁJÉKOZTATÁSRÓL A sikeres politizálás egyik alapfeltétele, hogy a politikusok és szervezeteik rendelkezzenek a tevékenységükhöz szükséges információkkal. 'Ezeknek egyik gazdag forrása és közvetítője a Magyar Távirati Iroda, amelynek mint nemzeti hírügynökségnek kötelessége, hogy — a sajtó, a rádió és a televízió hírellátása mellett — széles körű és gyors tájékoztatást nyújtson a közélet vezető személyiségeinek. Ennek érdekében az MTI megnyitja teljes információs tárházát valamennyi országos politikai szervezet előtt és új szolgáltatásokat indít a közélet vezető személyiségeinek tájékoztatására. Erről szólt pénteken 22 párt, szövetség, egyesület, társadalmi szervezet és mozgalom vezetői, képviselői előtt Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. Aláhúzta: ez a tájékoztatási nyitás abból a tudatos törekvésből táplálkozik, hogy az MTI elégítse ki a többpártrendszerű politikai berendezkedés sokrétű információs igényét, vagyis a történésekről objektiven, részrehajlás nélkül, pontosan, hitelesen és gyorsan számoljon be. A találkozón részt vett és felszólalt Pozsgay Imre államminiszter, aki hangsúlyozta, hogy az országos politikai szervezetek széles körű informálására irányuló MTI-kezdeményezés hozzájárul a politikai egyeztető tárgyalások eredményességéhez. Kiemelte a hírközlési monopólium felszámolásának fontosságát. Rámutatott, hogy a mai helyzetben egyre több politikai intézmény, szervezet így a kormány, az MSZMP is — szembetalálja magát egy korszerű médiapolitika kidolgozásának, a hatékony tájékoztatási szervezet kiépítésének követelményével. Támogatta, hogy az MTI az adott politikai viszonyok lehetőségeit és korlátáit egyaránt szem előtt tartva a nyilvánosság teljessé tételének tervével áll elő. Tanévzáró tanári értekezlet az MSZMP oktatási igazgatóságán Tegnap tartották a tanévzáró tanári értekezletet az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán Kecskeméten. Jó alkalom volt ez az elmúlt esztendő összegzésére. Ezernél többen végeztek az 1988—89-es tanévben, közülük 583-an az esti egyetem általános tagozatán, 111-en a szakosított tagozaton, 376-an pedig a speciális tanfolyamokon bővítették ismereteiket. Az ünnepi alkalmat megragadva, ezúton is kérték tiszteletdíjas tanáraikat, valamint az alapszervezeteket, hogy a kongresszusi dokumentumok előkészítésében, valamint azok kidolgozásában működjenek közre. Beszélni kell — mondották — a szocialista modellváltásról, a jogállamiságról, az MSZMP-ről, mint reformpártról, a koalíciós kormányzatról, a gazdasági válságból kivezető útról, a választásokról, valamint arról, hogy miként cselekedjék ez alkalommal az MSZMP tagja. Az 1989—90-es tanévben némileg módosul a képzés iránya. Az általános tagozat helyett most aktuál- politikai kérdésekhez kötődő képzési formákat kínálnak. A speciális tanfolyamok a társadalmi, gazdasági és politikai élet csaknem valamennyi területét felöleli, így például a deviáns viselkedési módok visszaszorításának szociológiája, az érték és az értékválság, a család, a társadalompolitikai kérdések, a gazdaságpolitika, a környezetvédelem, a vezetéselmélet témaköreit is érintik. G. T. T. BEFEJEZŐDÖTT A PARLAMENT ÜLÉSSZAKA három törvénymódosítás Huszonnyolc hónap a katonai szolgálat együttes időtartama A honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbcrtné bejelentette, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után a' honvédelmi bizottság ülésén sikerült kompromisz- szumos megoldást találni a polgári szolgálat időtartamát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. | Ilii Ilii l»l löt iltf Ili Ezután a honvédelmi bizottság jelentése alapján először arról szavaztak a képviselők, hogy a katonai szolgálat együttes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezután egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen. Egy másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadköteles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavaztak, amely a tartalékos katonai szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos fegyver nélküli szolgálat letöltése után 6 helyett 4 hónapos tartalékos szolgálati időt ír elő. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. AZ IGAZSÁGÜGY-MINISZTER EXPOZÉJA MMIl Cn o-'/j ,:'v *7 . i , > ) tfe,;« . ís ^iiOiiLTiiBHBHÍ Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető Törvénykönyv módosításáról. Kifejletté: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak. Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azo- kalérinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben mársemmifajla lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szakciól ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akiket korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítélték, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá: rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elítélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is. akik ellen büntetőjogi eljárásvan folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntető eljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptéig felfüggesztettek. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Péntek reggel, az ülésszak munkanapjának megnyitása előtt tanácskozást tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. A testület elsőként nyilatkozatot szövegezett meg a nagy francia forradalom 200. évfordulója alkalmából. A világtörténelmi jelentőségű esemény bicentená- riumáról megemlékező dokumentumot a Parlament elé terjeszti a bizottság. A külügyi bi- zottságezután személyi kérdéseket tárgyalt. A testület kialakította véleményét Tatai Ilona jelöléséről hazánk moszkvai nagyköveti posztjára. A jelölt meghallgatása után a bizottság úgy döntött, hogy a nagyköveti kinevezéssel kapcsolatos kérdéseket további mérlegelésre visszautalja a kormánynak. Ezután a külügyi bizottság a testület elnöki tisztének betöltéséről határozott. A bizottság élén vállalt munkájának méltatásával egyhangúlag felmentették e tisztéből Szőrös Mátyást, akit házelnöki teendői foglalnak le. A külügyi bizottság új elnökévé egyhangú szavazással Be- rccz Jánost választották meg. munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az-úgyne- vezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak törölni kell. Erre egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség van. így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi törvénymódosításjúlius 1-jével lépne hatályba. A hatályba léptetésnek azonban van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivei a kihirdetésjúlius 1-je előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte áz Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta No- vák Béla képviselőnek azt az indává • nyál, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felvetéssel a minisztérium is egyetértett, s úgy foglalt állást, hogy az üzérkedés bűntettét a Büntető Törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülése a vártnál hosszabb ideig tartott, ezért az elnök elrendelte, hogy az interpellációkkal folytatódjék a munka. Folytatás — interpellációkkal Varga Imre (országos lista) a gödöllői Grassalkovich kastély ügyében interpellált ahogy ő mondta a kultuszminiszterhez. A képviselő aggodalmát fejezte ki a kastély sorsa iránt, drámai szavakkal ecsetelte a különleges építészeti érték állapotát. A képviselő kérte á művelődési minisztert: szerezze meg a tárca ezt a kastélyt, s abból szervezzenek népfőiskolát. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában elmondotta, hogy a kastély hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a kezelési jog rendezetlensége. Ha a művelődési tárca megkapja a kezelési jogot és ezért fizetni nem kell a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen hajlandó a kastély idegenforgalmi és kulturális hasznosításának tervezetét kidolgozni. Varga Imre a miniszteri válasszal egyetértett, az Országgyűlés kél tartózkodás mellett ugyancsak elfogadta azt. Az interpellációk sorát megszakítva egy kérdésre is válaszolt a mű(Folytatás a 2. oldalon.)
