Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA XLIV. évf. 135. szám Áfát 5,30 Ft 1989. június 10., szombat Befejeződött a tanítás Pénteken a hazai általános és középiskolákban befejeződött a tanítás: az utolsó csengetés több mint 1 millió 240 ezer általános és 437 ezer középiskolás számára je­lezte a nyári vakáció kezdetét. A gimnáziumokban az idén mint­egy 24 ezren, az egyházi gimnáziu­mokban további 700-an, a szakkö­zépiskolákban pedig 29 900-an vé­geznek: ők a napokban kezdődött es június 20-áig tartó szóbeli érett­ségi vizsgákon adnak számot a négy év alatt elsajátított ismeretek­ről. Az általános iskolák ballagási ünnepségein csaknem 172 ezer nyolcadikos diák búcsúzott iskolá­jától. MDF kontra Petőfi Népe 2. oldal A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG KÖZLEMÉNYE Ártatlanul ítélték el Nagy Imrét és sorstársait lanság az eljárás megismétlését nem teszi szükségessé, mert az Ítélet így sem tartalmaz olyan megállapítást, amely megfelelne az akkor hatályos büntető jogszabályok által megbatározott bármilyen bfincseiekmeny ismérvei­nek. A bíróság tehát az anyagi büntetőjog szabályait is megszegte, amikor helytelen jogi indoklással bűnösséget állapított meg és büntetést szabott ki. 7. Az eljárt hatóságok nem tulajdonítottak jelentőséget az ügy egyik lényeges nemzetközi jogi vonatkozásának sem. Azok áz eljárás alá volt személyek, akik 1956. novem­ber 4-ét követően a budapesti jugoszláv nagykövetség épü­letében tartózkodtak, védekezésül arra is hivatkoztak, hogy személyi biztonságukat kormányközi egyezmények garantálták. Már ekkor elegendő adat utalt arra, hogy ez az állítás megfelelhet a valóságnak. Ennek ellenére a bün­tetőügyben eljárt hatóságok kísérletet sem tettek a büntet­hetőség szempontjából alapvető fontosságú dokumentu­mok beszerzésére, hanem az említett — meg nem cáfolt ^ védekezést indokolás nélkül figyelmen kívül hagyták. A Magyar, Népköztársaság Külügyminisztériuma által a Legfőbb Ügyészség részére most átadott és a törvényes­ségi óváshoz csatolt okiratok azonban megerősítik, hogy a jugoszláv kormány javaslatára a magyar kormány 1956 novemberében írásbeli biztosítékot adott a budapesti ju­goszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrének és tár­sainak személyi biztonságáról, és leszögezte, hogy velük szemben múltbeli cselekedeteikért semmiféle megtorlást nem szándékozik alkalmazni. Ezeket a személyeket tehát a nemzetközi jogon alapuló személyes mentesség illette meg, amely az akkor hatályos jog — a büntető törvény­­könyv általános részéről szóló 1950.’ évi II. törvény — 7. paragrafusának helyes értelmezése szerint büntethetősé­gük akadálya volt. 8. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21. napján, tehát még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntetőeljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a törv ényessé­gi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI) A Legfőbb Ügyészség befejezte a Nagy Imre és társai I ellen folytatott büntetőügy rendelkezésére álló iratanyagá­nak vizsgálatát. A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze Nagy Imre, dr. Donátit Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maiéter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnökségi Tanácsa előtt törvé­nyességi óvást emelt, amelyben a törvénysértő ítéleti ren­delkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítél­tek felmentését indítványozza. A feltárt tények és adatok értékelése a következő lénye­­gi megállapításokra adnak alapot: /. Az ügyben eljárt hatóságok sorozatosan és súlyosan szegték az akkor hatályos büntető perrendtartás garanciá­lis rendelkezéseit, különösen az eljárás alá vont személyek szabadságának és védekezési jogának törvénysértő korlá­tozásával. 2. Az eljárás egyoldalúan főleg a terhelőnek vélt adatok összegyűjtésére és felhasználására korlátozódott, a bűnös­ség cáfolására alkalmas bizonyítékok beszerzését elmu­lasztották, vagy azokat nem a súlyuknak és jelentőségük­nek megfelelőin vették figyelembe. 3. A nyomozás ügyészi felügyelete során a törvénysérté­sek és mulasztások megakadályozására intézkedés nem j történt, a vádemelés pedig megalapozatlan és törvénysértő I volt. 4. Az eljárás bírósági szakaszában súlyosan megsértét- I ték a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának meg­­j alakításakor is irányadó perjogi szabályokat, a tárgyalás I folyamán pedig a nyilvánosság és a közvetlenség elvét is. 5. Az ítélet megalapozatlan, mert a mentő körmmények­­■ re vonatkozó indokolt bizonyítási kérelmek elutasítása I miatt az ügy nincs kellően felderítve, számos ténymegálla- I pítás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve a bíróság egyes tényekből más tényekre helytelenül követ- I keztetett. 6. A büntetőeljárás szabályainak súlyos megsértése és a I védekezési jog korlátozásával is összefüggő megaiapozat­• Háromszáz kopjafát fa­ragtak az IN­­CONNU mű­vészcsoport tagjai, ame­lyeket az ön­kéntes közre­működők se­gítségével, a napokban ál­lítják fel a rá­koskeresztúri köztemető 301-es parcel­lájában, az 1956-os névte­len áldozatok emlékére. (MTI-fotó) Jugoszláviai magyar írók delegációja járt Kecskeméten Az Elnöki Tanács a napokban tüntette ki a jugoszláviai magyar^ irodalmi, élet két kiemelkedő szemé­­. lyiségét; Herceg Jánosnak a Ma­gyar Népköztársaság Aranykoszo­rúval Díszített Csillagrendjét, Fe­hér Ferencnek a Magyar Népköz­­társaság Csillagrendjét adomá­nyozta, A kitüntetés alkalmából Ma­gyarországon tartózkodó Herceg János író, Gion Nándor író, Hor­­nyik: Miklós irodalomtörténész és Donnán László fotóművész társa­ságában, tegnap délelőtt látogatást tett Kecskeméten, a Forrás című folyóirat szerkesztőségében. A MÚLTIDÉZÉS NEM ÉRT VÉGET CSÜTÖRTÖK ÉJFÉLKOR Moson­magyaróvár szembenéz a tragédiával A harminchatezres kisváros szállodájában, csütörtökön reg­gel már nem lehetett szobát ren­delni.-ff Minden zug foglalt! :—, mondta a portásnő. — Valami lesz itt ma, az biztos. Előszezon­ban, hét közepén, még sosem kellett kitennünk a telt ház táb­lát. Valóban volt is valami e kü­lönleges csütörtökön Moson­magyaróváron. Olyan esemény, amelyről még biztosan sokat beszelnek a környéken. A Ma­gyar Demokrata Fórum városi szervezete — amint azt a rádió I Vasárnapi Újság című műsorá- I ból megtudhatta az egész ország I — nyilvános vitát rendezett a I művelődési központ színháztér- I mében az 1956. október 26-27- I ei tragikus eseményekről. Ame- I lyek — a sajtó híradásai, riport-. I jai alapján az utóbbi hetek- I ben erősen foglalkoztatják az I ország közvéleményét. A laktanya kapujában i ■ Verőfényes délután a város I határőrlaktanyájánál. Csended, I békés a környék. Tágas, nyugal- I mat árasztó üget ez, a város szé- I li lakótelep szivében. Az objek- I tűm szomszédságában ABC- | áruház és orvosi rendelő. A ha- I tárőrség épülete okoz csak csa- 1 lódást! A rádió műsoraiban I megszólaltakat hallgatva, kép- I zeletem sokkal nagyobbra szab- I ta a falait, tágasabbra a kapu- I ját. S most itt sétálok egy falusi I tanácsháznál nem nagyobb, I dísztelen épület előtt. A kapu 1 fölött a csillag vöröse lekopott, I átlátszó az üvegtest. Az udva- I ron sétáló zöld sapkás katonák I hitelesítik csak: a harminchá- I rom évvel ezelőtti vérengzés I helyszínén állok. A kapunál egy határőrtiszt I fogad. Szívesen útba igazit. I Együtt járjuk körül, az épületet. I Próbáljuk rekonstruálni az ese- I ményt. Hol voltak a géppuska- I fészkek, hol járhatott a tömeg, I amikor megindult az első soro­zat? Mindketten a pokoli pilla­natokat próbáljuk felidézni. De megállapítjuk: lehetetlen. Egy ember halála is szörnyű, de itt, ezen a mára udvamyira zsugo­rodott téren száznyolcan vesz­tették életüket. Beszélünk a pa­rancsnok felelősségéről, a kato- i nák felkészítésének rendjéről, a tűzparancs kiadásának feltéte­leiről. Vendéglátóm — aki meg­kért, hogy ne újam le a nevét, nem lehet tudni... — súlyos mondata zárja le a társalgást: I ■ szerencsénkre, a mosonmagyar­óvári sortűzhöz fogható ese­mény — a fővároson kívül — nem történt hazánkban, 1956- ban. A szilencium feloldatott Egy város temetett, egy nagy közösség gyászolt s gyászol ma is. De sajnos, 1989. június 8-áig kellett várniuk a mosonmagya­róváriaknak, hogy kibeszélhes­sék magukat, hogy gz esemé­nyek tanúi feloldoztassanak a szilencium alól... Mint azt a vitavezető Szeredi Kálmán, az MDF városi szerve­zetének elnöke bevezetőjében, a többezres publikum előtt el­mondta: azért szervezték az ösz­­szejövetelt, hogy három évtize­des hallgatás után végre hallgat­tasson meg a „másik oldal” is. Oldódjanak meg a bénult nyel­vek, s fiaink, lányaink már ne csak azt hallják majd a történe­lemórán, hogy nagyapáik (a fel­bőszült csőcselék, az ellenforra­­dalmár banda) felkoncoltak négy ártatlan, a néphatalomért küzdő tisztet. Hanem ismerjék meg a teljes igazságot. A hallgatóság soraiban és kint a klubokban, az aulában, a tévélánc képernyői előtt helyet foglalók közül sokan öltöztek erre az estére gyászruhába. Lát­tam olyan idős asszonyt, aki megsárgult családi képet tűzött a kabátjára, a laktanya előtt maradt halottainak tízéves fiú és a harmincöt éves apja — arcmását. Az értelmetlen halál — talán még fájóbb, még felejt­hetetlenebb ... Nem volt könnyű dolga az ankét házigazdáinak. Ma sem kockázat nélküli a régi sebek föltépése, a gyakran tragédiák­kal terhes múlt ébresztése. Mindez egy feszült politikai lég­körben, különösebb rendezői tapasztalatok, szervezői apparátus (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós és Pozsgay Imre találkozója Hans-Dietrich Genscherrel Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a magánlátogatáson hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Gen­schert, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterét és Wolfgang Mischnickét, az FDP parlamenti csoportjának elnökét. A magyar kor­mányfőtájékoztatta a vendégeket hazánk belpolitikai helyzetéről. Eszme­cserét folytattak az országunk előtt átló gazdasági feladatok erdményes végrehajtásának lehetőségeiről. Áttekintették Magyarországnak az euró­pai gazdasági integrációs folyamathoz való viszonyát is. * A vendégek a nap folyamán találkoztak Pozsgay Imre államminiszterrel is. Megbeszélést folytattak a magyar belpolitikai étet eseményeiről, vala­mint a közős európai ház felépítésével összefüggő kérdésekről. A megbeszéléseken részt vett Horn Gyula külügyminiszter, Horváth István, Magyarország bonni és dr. Alexander Amöt, az NSZK budapesti nagykövete. (MTI) (A nyugatnémet külügyminiszter részletes programját a 2. oldalon ismertetjük.) Lesz-e többletbevetel a bajai hűtőiparnál? • Kon Gáborné és Kovács Sándor az osztályozás után válogatja az első mintaszállítmányban beérkezett borsét. . Észak-Ameri kában az idén a nagy aszály miatt jóval szerényebb volt a zöldborsótermelés a szokásosnál. Ézért a világpiaci készletek alaposan lecsökkentek, s ez jó esélyt adott a Bajai Hűtőipari Vállalatnak, hogy a szezon elején az előre tervezett kétezer tonnán felül akár 400—500 tonnát is értékesítsenek Nyugat-Európában. Az időjárás tavasz elején kedvező termést ígért, s a borsótáblák a partne­reknél: a Dusnoki Munkás-Paraszt, a Fajszi Kék Duna, a Bátyai Piros Paprika és a Miskei Március 15. tsz-nél jelenleg is biztató képet mutatnak. Ám a korai kitavaszodás után a sok májusi eső hatására lehűlt az idő és lelassult a borsó érése. Emiatt az első mintaszállítmányok csak június 6-án érkezhettek be a Bajai Hűtőipari Vállalathoz. A folyamatos gyártás pénte­ken indult. A hűtőházban úgy döntöttek, hogy a hét végén is folytatják a feldolgozást, s így a jövő héten 4-5 kamion gyorsfagyasztott zöldborsót küldhetnek tőkés piacokra. Ha pedig az időjárás melegebbre fordul, a kővetkező héten újabb 15-20 kamionnal szállíthatnak. ' A Bajai Hűtőipari Vállalat szakemberei érthetően most a szokásosnál is gyakrabban kémlelik az eget, figyelik az időjárás-előrejelzéseket. Nemcsak a hazai, hanem a tőlünk északabbra fekvő országokét is. Olyan verseny­­futás ez, amelyben a bajaiak egy kis szerencsével — a szerződés feletti azonnali eladással — akár 13-15 millió forint többlet árbevételhez is juthat­nának. Ráadásul valutában! GB Az érdemi \ tárgyalások küszöbén Az MSZMP és az Ellenzéki Ke­rékasztal szakértői megállapodtak az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről. Eszerint a tárgyalá­sokon három egyenrangú fél vesz részt: az Ellenzéki Kerekasztal, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint az alábbi társadalmi szer­­vezétek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja. Á tárgyalások­ról szóló dokumentumot — ame­lyet a megállapodást követően az érdemi tárgyalófelek szakértői kéz­jegyükkel láttak el — az érintettek június 10-én írják alá. (MTI) Megkezdődött az olimpiai vándorgyűlés Két napon át Kecskemét ad otthont a Magyar Olim­piai Akadémia 10. országos olimpiai vándorgyűlésének. A rangos eseményen a meg­hívott vendégek között volt Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke is. Az ülésen a nem­zetközi és a magyar olimpiai mozgalom időszerű kér­déseitől tartott előadást. A részletes beszámolót la­punk 11. oldalán találják meg olvasóink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom