Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 13. Gorbacsov Bonnban |Folytatás az 1. oldalról) Mihail Gorbacsov a nyugatnémet televíziónak adott hétfő délutáni rövid nyilatkozatában kijelentette, hogy a legjobb érzésekkel érkezett az NSZK- vba és mindent meg kíván tenni látogatása alatt annak érdekében, hogy előrelendítse a kapcsolatokat és a jövőbeli együttműködést a két ország között. Emlékeztetett arra, hogy pártvezetőként és államfőként valóban első Ízben jár az NSZK-ban, de 1975-ben már megfordult itt a Német Kommunista Párt (DKP) meghívásának eleget téve. A Szovjetunió hétfőn humanitárius indíttatásból átadott az NSZK Vöröskeresztjének egy olyan listát, amely szovjet hadifogságban meghalt 1500II. világháborús német hadifogoly nevét tartalmazza. A Vöröskereszt ezt az első ilyen jellegű szovjet intézkedést a megbékélés gesztusaként üdvözölte. 'A bonni szovjet nagykövetségen hasonlóképpen arról tájékoztatták a német katonasírok gondozására alakult szövetséget, hogy lehetővé teszik négy szovjetunióbeli német katonai temető meglátogatását a hozzátartozók számára. Helmuth Kohl szövetségi kancellár és Mihail Gorbacsov hétfőn megtartott első négyszemközti megbeszélésüket Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő épitő szelleműnek és barátinajr nevezte. Geraszimov az esti órákban NEMZETKÖZI ViSSZHANC Mit ígér a pártközi megállapodás? PÁRIZS Hétfőn a francia sajtó minden számottevő lapja beszámolt az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal közötti megállapodásról, amely szerint kedden háromoldalú tárgyalásokat kezdenek. „Szélesedik a párbeszéd Magyarországon” — írta cikke fölé a Libération. „Első megállapodás az ellenzékkel” — írta a Le Quotidien de Paris. Mindkét lap a francia hírügynökség jelentését közölte. Az International Herald Tribune című amerikai lap Karacs Imre tudósítását közölte Budapestről. Megszólaltatta Tölgyessy Pétert, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjét, aki szerint a mostani megállapodás „nagy győzelem a demokráciához vezető úton.' Erre vártunk negyven éve. A megállapodás reményt nyújt arra, hogy az ország kilép a mostani zsákutcából és szabad választások felé tart.” Maga a tudósító úgy értékelte a fejleményeket, hogy „Magyarországon is hasonló folyamat kezdődött, mint Lengyelországban, ahol a KP és az ellenzéki Szolidaritás kialkudta a változások átfogó programját, beleértve a választások feltételeit. Mindkét ország vezetői abban reménykednek, hogy sikerül evolúciós módon eltávolodniuk a kommunista rendszertől, elkerülve a Kelet-Európát időnként megrázó zűrzavart.” Magát a megállapodást úgy értékelte az amerikai lap, hogy a harmadik fél részvételének elfogadása a párt sikere, mert azok a szervezetek, amelyek azon az oldalon ülnek majd, a párt stratégiai szövetségesei, de közben az ellenzék is fontos nyereségeket könyvelhet el a tárgyalások témáit illetően. li meg a zsákutcából való kijutás esélyeit. Idézi Tölgyessy Péternek, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjének azt a kijelentését, hogy ez a megállapodás „nagy győzelem a demokráciához vezető úton”. A laptudósító úgy véli, hogy két drámai hatású külső esemény is erősen közrejátszott a kompromisszumos kiegyezésben. Ezt írja: „a kínai és a lengyelországi események nyilvánvalóan befolyásolták a megállapodás létrejöttét, amit három hónapig tartó kicsinyes alkudozás előzött meg a tárgyalóasztal formájáról, a meghívandó csoportokról és a napirendről”. ÜB0'J„<A ihä^är ellenzék beleegyezik ÍISfro?gyá!Mábkba” című budapesti jelentésében a The Guardian tudósítója úgy véli, hogy á lengyel Szolidaritás választási sikere ösztönözte a magyar ellenzéket, hogy az általa követelt kétoldalú párbeszéd helyett végül is elfogadja a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével folytatandó háromoldalú tárgyalások gondolatát. Egyes brit laptudósítók szerint a három oldal egyenrangú részvétele és vétójoga gondokat okozhat a tárgyalások menetében. Kiváltképpen erősen firtatják a „C csoportban” helyet foglaló Münnich Ferenc Társaság szerepét. A The Times „szélsőségesnek” minősíti ezt a szervezetet, amely—mint írja —„a marxista értékrendhez való visszatérést követeli és ellenzi a többpártrendszert”. A The Daily Telegraph „keményvonalú kommunistának”, a The Guardian pedig egyenesen „reakciósnak” nevezi a Münnich Ferenc Társaságot, amely szerintük „megtorpedózhatja” a tárgyalásokat. Intézkedések a zavaró hatások csökkentéséért (Folytatás az 1. oldalról) Tohai László felvetette, hogy az ismertetett rendelkezések vonatkoznak-e a szovjet helikopter-alakulatokra? — Ez a rendelkezés minden magyar és szovjet repülőalakulatra, helikopterbázisra egyaránt vonatkozik, ettől senki sem térhet el, ezért arra kéijük a megye vezetőit, ha mást tapasztalnak, azt jelezzék. A katonai és a polgári repülés is világszerte hasonló gondokkal küzd, s ezt csak kompromisszumokkal tudjuk rendezni. — A megyében igen jó kajszibaracktermésre van kilátás — mondta Tohai László — van-e lehetőség katonai szállító repülőgépek igénybevételére, illetve, gondolva a világkiállításra, időnként tudna-e fogadni a kecskeméti katonai repülőtér polgári légváratokat? — Sosem zárkóztunk el a repülőgépek polgári célokra történő igénybevételétől. Jelen pillanatban is érvényes szerződésünk van a Maléwel, szállítógépeink naposcsibét szállítanak a Szovjetunióba. Javaslatom, hogy keressék meg a Malévet és az Aeroflot kirendeltségét, velük egyezzenek meg. Csupán annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy a mi szállító repülőgépeink rövid hatótávolságúak és nem túlságosan terhelhetők. Ami a polgári répülőturizmust illeti, erről már tárgyaltunk a közlekedésben illetékes minisztérium képviselőivel, de ezt csak vállalközási alapon lehet megoldani. Van már egy ilyen, amelynek tagja a Malév, a Mezőgazdasági Növényvédő Szolgálat és az MHSZ. Sajnos, erre nincs fizetőképes kereslet. A Malév utasszállító repülőgépei — bárhonnan érkezzenek — időszakonkénti leszállásának nincs elvi akadálya, sőt engedélyezzük számukra a berepülést is, de, véleményem szerint, erről később kell megegyezni. Gémes Gábor A lapok, a folyóiratok eközben egyre-másra közölnek nagy körképeket is a szocialista világ újabb megrázkódtatásairól. E körképek a Szovjetunióban, Kínában, Lengyelországban, Magyarországon . és másutt zajló fejleményeket ismét a kommunizmus általános alkonyával és a rendszerből való kitörési kísérletekként igyekeznek magyarázni. LONDON „Történelmi áttörésnek” minősítette hétfőn a The Independent az MSZMP és az ellenzéki pártok között létrejött megállapodást a tárgyalások megkezdésére a többpártrendszerű demokráciára való áttérés módozatairól és ütemezéséről. A lap budapesti tudósítója kiemeli: a kedden kezdődő tárgyalások fontosságát tanúsítja, hogy az MSZMP-küldöttség élén Grósz Károly főtitkár váltja fel Fejti Györgyöt az előkészítő megbeszélések befejeztével. A The Independent rámutat, hogy az ellenzék is bizakodóan íté-Valuta (Bankjegy és csekk) árfolyamok 1989. június 12., hétfő Érvényben: 1989. június 13-áíól 19-éig: Pénznem vétóH eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 9399,04 9980,42 Ausztrál dollár 4541,78 4822,72 Belga frank 144,28 . 153,20 Dán. korona 776,91 824,97 Finn márka 1357,91 1441/91 Francia frank 892,07 ; 947,25 Görög drachma a/b 35,23 37,41 Holland forint 2683,68 2849,68 ír font 8081,05 8580,91 Japán yen (1000) i 411,77 43735 Kanadai dollár 5108,70 5424,70 Kuvaiti dinár 20566,50 21838,66 Norvég korona 837,75 889,57 NSZK-márka 3023,24 3210,24 Olasz líra (1000) 41,83 44,41 Osztrák schilling Ic, 429,43 455,99 Portugál esendő . 36,38 38,64 Spanyol peseta 47,05 49,96 Svájd frank 3478,80 3693,98 Svéd korona 900,57 95637 USA-dollár 6143,21 652331 ECU (Közös Piac) 6273,71 6661,77 Jugoszláv dinárcsekk (1000)/ b 4,13 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: lööö-es b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál Leomlik a politikai fal Magyarország és az emigráció között Megalakult a Nemzetiségi Kollégium Nemzetiségkutató Intézet, illetve Nemzetiségi Minisztérium felállítására is hangzott el javaslat hétfőn a parlamentben a Nemzetiségi Kollégium alakuló ülésén. Pozsgay Imre államminiszter, a testület elnöke elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek és a határainkon kívül élő magyarság helyzetének figyelemmel kísérésére és a velük való kapcsolattartás meghatározására döntött nemrég a kollégium létrehozásáról. Hangsúlyozta, hogy nem döntéshozó, hanem tanácsadó testületről van szó. Ezt a feladatot a legnagyobb nyilvánosság előtt kívánják folytatni. Mint mondta, csakis akkor végezhetik eredményesen munkájukat, ha módszeresen felkészülnek az előttük álló feladatokra. Ezért Pozsgay Imre olyan titkárság felállítására tett javaslatot, amely reprezentálná, hogy a kormány magas szinten kívánja képviselni a nemzetiségek ügyet. Sürgető feladatnak nevezte a kollégium munkatervének, ügyrendjének elkészítését és azt, hogy néhány fontos törvény előkészítésében véleményt alkosson a testület. Ilyen például a nemzetiségi, a be- és kivándorlásról szóló törvény, valamint a menekültügyi probléma. Az államminiszter rámutatott, hogy a hazánkban élő nemzeti kisebbségek életében is úi helyzetet jelent majd az alkotmányos jogállam megteremtése. A kollégium elnöke a határainkon kívül élő több milliós magyarságot két nagy csoportra osztotta. Az egyikbe azok tartoznak, akik a XX. századi békekötések nyomán akaratukon kívül kerültek a határainkon kívülre. A velük kapcsolatos kollégiumi állásfoglalásokat csak az emberi jogok alapján szabad megfogalmazni, anélkül, hogy beleavatkoznának más országok politikai viszonyaiba. _ Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy azok az országok, amelyek aláírták a helsinki záróokmányt, ünnepélyesen deklarálták, hogy az emberi jogok érvényesülésének igényét nem tekintik a belügyekbe valkó beavatkozásnak. A másik nagy csoporttal, a szórványmagyarsággal kapcsolatban kifejtette, hogy többnyire olyan emberek közösségéről van szó, akikmaguk vagy akiknek elődeik döntöttek tartózkodási helyükről. Utalt arra, hogy leomléban vannak a politikai válaszfalak, ezért egyre inkább anakronizmus politikai emigrációról beszélni. Szólt arról is, hogy ajövőben nem lehet bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősíteni az ország elhagyását. Rámutatott: meg kell adni az állampolgároknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek arról, hol akarnak élni. A mozgásszabadságot nem szabad szabályokkal korlátozni, olyan hazát kell megteremteni, amelyben érdemes élni — hangoztatta Pozsgay Imre. A vitában elhangzott, hogy ki kell alakítani hazánk nemzetiségi politikáját, s most már tenni js kell a nemzetiségekért, mert eddig a gyakorlatban e célokból nem sok valósult meg. Jakab Róbertné, a magyarországi szlovákok nevében nemzetiségkutató intézet felállítását javasolta. Ehhez csatlakozott Bodor Pál újságíró, kiegészítve az indítványt azzal, hogy nemzetközi tudományos kutatóközpontot kellene létrehozni. Ebben elsők lehetnénk Európában. Mint mondta, amíg nincs kutatóintézet, addig minden jószándék'ellenére továbbra is csak a rögtönzések meglehetősen eredménytelen útját járjuk. Komlós Attila református lelkész a szórványmagyarsággal kapcsolatban sürgette annak a bizonytalanságnak a felszámolását, amely sok, hazájától távol lévő magyar emberben meg mindig él. Pomogáts Béla irodalojntörténész sürgette a magyar—román kettős állampolgárság megszüntetésére vonatkozó egyezmény felmondását. Többen is szóltak arról, hogy a Magyarországon élő cigányok felemelkedésére a testület dolgozzon ki komplex programot. Vita-összefoglalóiában Pozsgay Imre a nemzetiségi minisztérium felállítására nem sok reményt adott; mint mondta, most az a tendencia érvényesül, hogy minél kevesebb csúcsszerv legyen a hatalmi apparátusban. Egyetértett, s támogatta viszont a nemzetiségkutató intézet felállítását. Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy a magyarsággal a határainkon túl hogyan bánnak, nekünk gondoskodnunk kell a nemzetiségek kollektív jogairól, ebben nem lehet kompenzációs politikát folytatni. Elismerte, hogy a szórványmagyarság körében bizalmatlanság tapasztalható a Magyarországon történtekkel kapcsolatban, vannak ugyanis, akik azt gondolják, hogy az ő zsebükre kacsingat a magyar kormány. Mint mondta, az anyagi támogatás valóban jól jönne, de elsősorban nem erről van szó, hanem arról, hogy végre leomlik a politikai fal Magyarország és az emigráció között. Pozsgay. Imre, szerint megérett a helyzet arra, hogy a magyar—román kettős állampolgárság megszüntetéséről szóló egyezményt felmondjuk. Rámutatott, ezzel nem'a két ország viszonyának akarunk ártani, hanem az ott élő magyarokon segíteni. A jelenlegi egyezmény egyébként Románia számára sem előnyös — mondta befejezésül. (MTI) NYILATKOZAT .; A közelmúlt napok kínai, pekingi eseményei aggodalommal és félelemmel töltenek el valamennyiünket. Különösen megrázónak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy szocialista országban, mely a humánum társadalma kellene legyen, politikai megnyilatkozásaik miatt békés embereket, köztük fiatalokat, gyermekeket ölnek meg. Ez nem lehet csak egyetlen ország belögye — ‘ez az emberiség elleni bűntett. A kínai tragédia üzenet és figyelmeztetés a világ népeinek és politikusainak: az erőszaknak és minden megnyilvánulásának el kell tűnnie a politikai élethői. Csak a következetes és radikális — elválaszthatatlanul összekötött — politikai és gazdasági reformok adhatnak esélyt egy magát szocialistának valló rendszer számára saját népe és a világ előtti legitimitáshoz. Üdvözöljük az MSZMP vezetése, a kormány, több MSZMP- és más politikai, társadalmi szervezet gyors, konkrét reagálását, tiltakozását, melyekkel azonosulunk! Felhívjuk az MSZMP Központi Bizottságát és parlamentünket is: ítélje el és határolja el magát a kínai párt- és állami vezetés erőszakos intézkedéseitől. Az országokon belüli legsúlyosabb konfliktusokat is csak tárgyalásod útján lehet és kell rendezni! Csatlakozzunk a világméretű szolidaritáshoz! MSZMP Kecskeméti Reformkőre Gyönge forgalom (Folytatás a 1. oldalról) Nem volt tehát ünnepi hangulat a most hatvanadik alkalommal megrendezett könyvhéten. Legalábbis amerre jártam, azt tapasztaltam, hogy alig-alig tértek oda a vevők a sátrakhoz. Ha pedig odasétáltak, nem biztos, hogy vásároltak is. Kecskemét főterén egykét sátor állt, a hét közepére azok közül is felszedték sátorfájukat néhányan. Hogyan is lehetett volna varázsa az ünnepnek?! Arról nem beszélve, hogy az ünnepi könyvhét nem csak egy napból áll! A megyeszékhelyen lehet, hogy így vélték, mert szinte csak az első napra szerveztek programokat, dedikálásokat. Pedig a hét többi napján is örömmel láttunk volna írókat, költőket, előadóművészeket az amúgy üresen tátongó téren. Mindezek hiányában magam is kénytelen voltam a fővárosba utazni, hogy egy-két friss kiadványt dedikáltassak. Nem hiszem, hogy Kecskemétre nem jött volna el szívesen Konrád György (jött volna, mert megkérdeztem tőle!) vagy Kolozsvári Grandpierré Emil, esetleg Temesi Ferenc. Az is érthetetlen — és itt már nem kecskeméti tapasztalatokról szólok —, hogy miért nem lehet gyötrehnes könyvkiadásunknak végre sarkára állnia, ha egy ünnepi hétről van szó. Miért késnek még mindig a kiadványok? Miért nem lehet elegendő példányszámban kiadni egyes műveket? Ezek minden évben feltehető kérdések, jó lenne már végre, ha valaki meg is hallgatná a Tiborcokat! Az árakról nem szólok, minek, tudjuk, hogy nem olcsó mulatság manapság az olvasás. Aki minden ünnepi könyvet meg kívánt vásárolni, több mint hatezer forintot fizethetett! Nézzük, mi volt a helyzet az üzletekben. A kecskeméti könyváruházban (no, hol van?, hát a Széchenyiváros szélén!) 375 ezer forintot forgalmaztak az elmúlt héten. Azt mondják, gyöngébb volt az érdeklődés a tavalyihoz képest. A főtéren egy sátrat állítottak, ott 104 ezer forinthoz jutottak az eladók. Szerintük nem volt igazi sláger az idén. Az antológiák mind elfogytak, maradt még Moldovából, Temesiből, Lengyel Józsefből és öt kötetet egyáltalán nem kaptak meg. Kiskunhalason sem volt különös érdeklődés az ünnepi könyvhéten. Két pavilonja volt a Kossuth utcai könyvesboltnak, összesen 120 ezer forintot hagytak ott a vevők a sátraknál. Faludy györgy művét keresték a legtöbben, de hiába, mert Halasra nem érkezett egy darab sem. Talán majd a héten. Moldova viszont bőségesen volt (700- 800 darab), de nem kellett. (Megmaradt több mint a fele!) Halason nem lehetett erezni, hogy a könyv ünnepe zajlott a múlt héten. A dolog pikantériája pedig az, hogy a könyvesbolt forgalmának jelentősebb részét nem az ünnepi kiadványok jelentették, hanem a korábban megjelent kötetek. A kiskunfélegyházi főutcán található könyvesbolt vezetője próbál kitérni a válaszadástól: semmi különöset nem tud nyilatkozni, alig történt valami náluk a napokban. Érthető, hogy nem szívesen beszél a vezető, hiszen nem ehhez szoktak ők sem a könyv ünnepén. A félegyházi üzletben az első napon ötvenötezer forint gyűlt a kasszába, ezután már csak 23-26 ezer. Még ez is szép! Tudni kell azonban, hogy sokan ballagásra vásároltak ajándékba könyveket, a törzsvevők kértek csak az újdonságokat. Azt állítják, nem volt sikerkönyv az idén. Érthetetlen módon bizonyos könyvekből csak öt példányt kaptak, tíz'kiadvány pedig egyáltalán nem jutott el hozzájuk. Szinte mindegyik, időben megjelent és Félegyházára került műből van még. Mit lehet a fentiekhez hozzátenni? Igaz szívvel szurkolunk azért, hogy jövőre derűsebb képet vázolhassunk fel az ünnepi könyvhétről. Sokan ezt akarjuk! B.T. RÁDIÓJEGYZET Holocaust Nemeskürty István 1972-ben megjelent, nagy vihart kavart könyve után, amelyben — Requiem egy. hadseregért címmel — a Don mentén elpusztult 2. magyar hadsereg katonáit emelte ki a feledés bugyraiból, most egy másik, ugyancsak felkavaró, kemény szembenézést kívánó, mérhetetlen fájdalmat okozó és szégyenletes eseménysorozat került reflektorfénybe. A „Magyar holocaust" a címe és a témája a nemrég nálunk is megjelent könyvnek. A zsidóság teljes kiirtására törekvő akciók nemzetközileg elfogadott kifejezése a „holokauszt” — már magyarosan is írva a görög eredetű szót —, amely Magyarországon mintegy hatszázezer embernek a hitleri lágerekbe való elhurcolását és megsemmisítését jelentette. A szerző, az Erdélyből elszármazott és magyarul még mindig jól beszélő, Randolph L. Braham profeszszof, akivel Baló György készített interjút a rádióban, kétszer egyórás adás keretében. A dialógusokból, dokumentumokból és irodalmi részletekből álló műsort László György állította össze. A 67 éves professzor nem akart ítélkezni, csak a tényeket felkutatni, megvilágítani és — mintegy mementóként, tanulságként — a ma élők elé tárai. Nem keverte össze a bűnösöket a vétlenekkel, s olykor mintha még mentséget is keresett volna az egykori kortársak jobbik fele számára. Pedig szinte egész családja odaveszett. Bibó István írta még 1948-ban megjelent tanulmányában:” ... a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni." Reméljük, hogy segítséget nyújtott ehhez a kétórás rádióműsor is. Hét szűk évtized Szerencsés ötlet volt a déli harangszó előtti adás gondűző és búfelejtő negyedórájaként folytatásokban közreadni egy-egy epizódot Tatay Sándor Hét szűk évtized című önéletrajzi regényéből. Manapság, amikor a napi hírektől már inkább összeszorul az ember gyomra, valóságos felüdülés hallgatni a „tősgyökeres” dunántúli író kedves, finom humorral, öniróniával átszőtt történeteit. A Simeon család, a megfilmesített Ház a sziklák alatt, a Puskák és galambok, a Lyuk a tetőn és még huszonvalahány prózai kötet írója, a hányatott sorsú, de töretlen optimizmussal megáldott ember nem sokat törődik az irodalmi divatokkal. Azt írja, amit a szíve diktál. Reméljük, hogy még ezután is sokáig. Ki hinné, hogy május 6-án már elmúlt 79 éves! Végtisztesség A rádióban és a televízióban is pénteken délelőtt Nagy Imre és sorstársainak búcsúztatásáról, temetéséről adnak közvetítést. Nem a Rádió és Televízió Újság feladata, most mégis mondhatjuk, hogy hézagpótló szerepet vállalt a lap azzal, hogy egyoldalas ismertetést közöl Nagy -Imre életútjáról. Hiszen még csak éppen elkezdődött a tudományos, a jogi és politikai rehabilitáció, és a széles közvélemény — teljes életrajzi monográfia híján — nagyon keveset tud a hallgatással övezett államférfi teljes munkásságáról, s a mártírómságot szenvedett társai életéről.' A politikus gondolatvilágát pásztázta át a héten, hétfőn a Kossuth rádióban „Ha van élte még egy ...” címmel elhangzott összeállítás. Szerdán este pedig Gimes Miklósra, a Nagy Imreper harmadrendű vádlottjára emlékezik felesége és fia. Bizonyára tényfeltáró jellegű lesz az a beszélgetés is, amely a péntek esti, Bagoly című adásban hangzik el Méray Tiborral, a „Nagy Imre élete és halála" című könyv szerzőjével. f p plans Klein szövetségi miniszterrel, a /bonni kabinet szóvivőjével közösen is/mertette a tárgyalások tartalmát. ' Helmuth Kohl hétfő este a bonni Vigadóban díszvacsorán látta vendégül Mihail Gorbacsovot és kíséretét.
